Mugur Ciuvica, a Politikai Ügyeket Vizsgáló Csoport (GIP) vezetője azzal vádolta meg a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI), hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytat. Állítása alátámasztására két okiratot mutatott be, amelyeket Vasile Stanciu SRI tábornok írt alá, és amelyekből kiviláglik, hogy a hírszerzés kémkedik a Nemzeti Liberális Párttal és Norica Nicolai liberális szenátorral kapcsolatban. Az iratokat Vasile Stanciu írta alá a SRI nyilvántartási csoportjának vezetőjeként, és olyan anyagokhoz csatolta, amelyeket a SRI egyik igazgatójának mutatott be. Ciuvica állítása szerint az egyik átirat Norica Nicolai egyes kijelentéseire vonatkozott, amely bizonyítéka annak, hogy a SRI nyilvántartási csoportján keresztül megfigyel egy román szenátort. „A nyilvántartási csoportnak tudomására jutottak a politikus kijelentései, amelyekről jelentést készítettek, mert úgy ítélték meg, hogy ezekről értesíteniük kell feletteseiket” – olvasható a munkacsoport közleményében. A második átirat a PNL azon szándékára vonatkozott, hogy létrehoztak volna egy jobboldali liberális erőt Moldva Köztársaságban, és tartalmazta Traian Basescu államfő kijelentéseiről szóló értékelésüket, amelyek Moldva Köztársaság uniós csatlakozási szándékáról szóltak. Ezt az átiratot is ugyanaz a Vasile Stanciu írta alá, majd ellenjegyezte és lepecsételte Florian Coldea, a SRI első igazgató helyettese. A munkacsoport szerint ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a SRI megfigyelés alatt tart egy parlamenti politikai pártot. A SRI tevékenységét megfigyelő parlamenti ellenőrző bizottság elnöke, a liberális Radu Stroe kételkedését fejezte ki, hogy a hírszerzés csak a sajtót monitorizálná, és aggodalmát hangoztatta a munkacsoport által bemutatott okiratok miatt. A hírszerző szolgálat szóvivője, Marius Bercaru elmondta, ellenőrzik a bemutatott okiratokat, és tagadta, hogy az intézmény politikai rendőrségi tevékenységet folytatna. /Politikai rendőrségi tevékenységgel vádolják a SRI-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./ Az SRI Nyilvántartói Csoportjának vezetője, az azóta nyugdíjazott Vasile Stanciu tábornok volt. A tábornokot Traian Basescuhoz közel álló személynek tartják. A GIP kifogásolta, hogy a Nyilvántartási Csoport kilétét mindeddig eltitkolta a SRI. Meghallgatásakor George Maior, az SRI vezetője kifejtette, hogy szavatolni tudja: a SRI semmiféle politikai rendőrségi tevékenységet nem folytat, nem tart megfigyelés alatt politikai pártokat és politikusokat, mondta az ÚMSZ-nek Verestóy Attila szenátor. /Cs. P. T. : Pártok után kémked a SRI? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szeptember 25-én lezajlott idei ötödik ülésén csak külpolitikai kérdésekről tárgyaltak, elsősorban Románia energiastratégiai helyzetéről – jelentette ki Traian Basescu államfő a CSAT ülése után. Basescu szerint jó, ha az állam tulajdonában maradnak a legnagyobb energiatermelő vállalatok, de a stratégiának tekintetben kell vennie a privatizálási lehetőségeket is. Az államfő kijelentette: Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter egyaránt diszkreditálja magát, a kormányt és az igazságügyet a DNA által folytatott kivizsgáláshoz való hozzáállásával. /CSAT: Több figyelmet az energiagazdálkodásra! Basescu: Chiuariu diszkreditálja magát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Traian Basescu államfő nyilvánosan megrótta szeptember 25-i sajtónyilatkozatában Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA) folytatott háborúskodása miatt. Az államfő kijelentéseire reagálva Chiuariu azt mondta: a DNA visszaélések sorozatát követi el. A DNA és az igazságügyi miniszter közötti háborúskodásról beszélt Markó Béla is. „Reméltem, hogy a választási programok versenye következik, de sajnos, csak egy újabb dossziéharc körvonalazódik” – jelentette ki az RMDSZ-elnöke. /Elnöki fejmosás Chiuariunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

Újra hallatott magáról Ion Mihai Pacepa, Ceausescu egykori kémfőnöke, aki a hetvenes évek végén külföldre szökött és jelenleg is az amerikai hatóságok védelmét élvezi. Pacepa hollétéről hivatalosan senki nem tud, az amerikai hatóságok kivételével. 1978-ban szökött ki az Egyesült Államokba. Azóta – saját állítása szerint – bujkál a Szekuritáté, illetve a rendszerváltás óta a volt Szekuritáté elől. Hangsúlyozza, hogy az egykori kommunista titkosrendőrség ma is kutat utána, s ha megtalálják, az életével fizet a lassan három évtizede elkövetett „árulásért”. Pacepa gyakran közöl cikket a National Review című konzervatív amerikai hetilapban – Romániáról, a volt Szovjetunióról, sőt az ENSZ-ről is. Ugyanakkor perrel próbálja visszaszerezni a szökése után elkobzott javait, harcol a rehabilitálásáért. Felfogadta az egyik legnevesebb bukaresti ügyvédet, aki nemrégiben elérte, hogy Pacepa – tábornoki rangjának, ledolgozott éveinek és kitüntetéseinek megfelelően – havonta 20 millió lejes nyugdíjat kapjon a román államtól. Daniel Daianu, a PNL EP-listavezetője szerint Pacepa újabban egyértelműen jobboldali érzelmeket táplál. A National Rewiev-ben megjelent cikkeiben meglehetősen pozitív hangnemben ír Traian Basescuról. Pacepa nemrégiben Teodor Melescanu védelmi miniszterről sejttette, hogy jelenleg is aktív titkosszolgálati tiszt, legutóbb pedig megkérdőjelezte – a liberális EP-listáján szereplő – Daniel Daianu pénzügyi szakértő nyilatkozatát, miszerint 1978-ban kilépett az akkori kémszolgálatból. /Újra „kísért” az ex-kémfőnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Marianne Mikko europarlamenti képviselő, aki az EU és Moldova Köztársaság közötti együttműködési parlamenti bizottság egyik elnöke, ésszerűtlennek nevezte Traian Basescunak államfő azon javaslatát, hogy Románia kedvezményesen bírálja el a szomszédos országból román állampolgárságért folyamodó személyek kérelmét. Ez nem csak a román, hanem az orosz etnikumhoz tartozó személyekre is érvényes lenne. Az államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) legutóbbi ülésén kijelentette: „Románia erkölcsileg és politikailag is adósa Moldova Köztársaságnak”, amit a gyorsított eljárással odaítélt román állampolgársággal lehetne „törleszteni”. A Daily Express szerint egy ilyen lépés megtétele után Angliát százezrével özönlenék el a legszegényebb európai ország, Moldova Köztársaság állampolgárai. /Riadalmat keltett az EU-ban Basescu kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Traian Basescu államfő ismét kitűnő ütemérzékről tett tanúbizonyságot, amikor a román állampolgárság megszerzésének könnyítéséről beszélt a Moldovai Köztársaságban élők esetében, mindezt pedig abba a kontextusba helyezte, hogy az új állampolgárok befogadása legalább részben megoldást jelenthet az Európai Unió munkaerőválságára. Az Európai Parlament által elfogadott jelentés is leszögezi, hogy az Európai Uniónak szüksége van a legálisan munkát vállalni tudó, gazdasági migránsokra a népesség öregedése és a piaci igények miatt. Az analógia kézen fekvő Magyarország esetében is: többmilliós „tartalékkal” rendelkezik. Az állampolgárság megadása azonban esélytelennek tűnik, mert tartja magát az az elv, miszerint nem szabad hagyni, hogy a magyar „szállásterület” kiürüljön. A másik ok, hogy a határon túli magyarok csakis jobboldaliak lehetnek, így befogadásukkal a jelenlegi baloldali-liberális koalíció több ciklusra is elütné saját magát a kormányzás lehetőségétől. /Balogh Levente: Ütemérzék. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Országszerte közel 800 ezer hallgató kezdte meg a 2007/2008-as egyetemi tanévet Románia 56 állami és 32 akkreditált magánegyetemének egyikén. Traian Basescu elnök Jászvásáron vett részt az egyetemi tanévnyitón, ahol kikelt a felsőoktatásban honos vizsgacsúszópénzes rendszer ellen, és kifejtette, a tanintézeteknek a gerincesség és a tisztesség egyetemes értékét kellene hirdetniük. Basescu síkra szállt az ingyenes, 13 évig tartó közoktatásért is. Az évi 200 ezer friss végzős egy része igyekszik még a diplomázás előtt megfelelő munkahelyet keresni. A nagy cégek viszont vonakodnak a frissen végzettektől. /Basescu: Korrupt a hazai felsőoktatási rendszer! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

Általános politikai káosz kezdődhet október 3-ától abban az esetben, ha a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt. Ez a PNL–RMDSZ összetételű kormány megbukását jelentené, s egyben azt is, hogy egy hónapon keresztül szövevényes egyezkedések zajlanak majd. Október 2-án ismét nyilvánosság elé állt Traian Basescu államfő, s közölte szándékait arra az esetre, ha a parlament megbuktatja a kormányt. Megpróbálja visszaállítani a D. A. Szövetséget egy demokrata párti kormányfő vezetése alatt. Kifejtette, hogy B tervként a nemzeti egységkormány megalakítását javasolja majd, s mindössze harmadik lehetséges megoldásként veszi csak figyelembe az előrehozott választások kiírását. /Borbély Tamás: Általános politikai káosz fenyeget? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

Traian Basescu államfő hevesen bírálta a kormányt, amiért módosította a miniszteri felelősségre vonásra vonatkozó törvényt, és így a miniszterek korrupciós ügyeit vizsgáló elnöki bizottság nem folytathatja munkáját. A 2007/95-ös sürgősségi kormányrendelet értelmében az államelnöki hivatal többé nem adhat engedélyt volt és jelenlegi miniszterek elleni bűnvádi eljárás kezdeményezésére. Ezt a jövőben egyedül a miniszterelnök, a főügyész vagy a Legfelsőbb Ügyészség teheti meg. Az államfő szerint ez a rendelet az igazságszolgáltatás normális működését akadályozza meg. Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke szintén azzal vádolta meg a Tariceanu-kabinetet, hogy így szeretné megvédeni a korrupcióval gyanúsított minisztereit. Újabb névvel bővült az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA) feketelistája: ezúttal Decebal Traian Remes, a mezőgazdasági tárca vezetőjéről van szó. /Felfüggesztették az elnöki bizottságot. Basescu élésen bírálja a kormány döntését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Három, a chisinau-i városnapokra meghívott romániai delegációt fordítottak vissza a moldovai hatóságok a román–moldáv határról, annak ellenére, hogy az érvényben lévő törvények értelmében az uniós állampolgároknak nincs szükségük vízumra a Moldova Köztársaságba való belépéshez. Sőt, Bukarest és Chisinau kétoldalú megállapodást is kötött, hogy előbbi – EU-s tagállamként – csak útlevelet kér a moldovai állampolgároktól, ha azok Romániába akarnak lépni. Traian Basescu államfő „elfogadhatatlannak” nevezte az incidenst, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök pedig sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Moldova távolodik az európai értékektől. /M. L. : Csak a Prutig mehettek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

Traian Basescu államfő október 15-én nyílt levelet intézett a parlament két házelnökéhez: amennyiben október 22-ig a törvényhozás nem fogadja el az egyéni választókerületek bevezetéséről szóló törvényt, referendumot rendel el. /Ultimátumot adott Basescu a parlamentnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Traian Basescu államfő nem részesítette hátrányos megkülönböztetésben egyik korábbi kijelentésével a romániai örmény közösséget – foglalt állást az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). A testületnél azt követően jelentette fel az államfőt az örmények egyesülete, hogy Basescu sikeres szeptemberi pajzsmirigyműtéte után a beavatkozást végrehajtó orvost méltatva kijelentette, „végre találkoztam egy jó örménnyel”, majd azonnal kijavította magát: „hozzáértő örménnyel”. A CNCD felhívást intézett a politikai osztályhoz és a véleményformálókhoz, hogy mellőzzék a hátrányos megkülönböztetést a politikai vitákban is, és lépjenek fel az esélyegyenlőség elvét megsértő megnyilvánulások ellen. /CNCD: Basescu nem diszkriminált. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

Traian Basescu elnök ultimátumának vagy a választási törvénnyel foglalkozó parlamenti bizottság hirtelen támadt munkakedvének köszönhetően, a testületi tagok több hónapos halogatás után október 16-án húsz perc alatt megszavazták az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetéséről szóló törvénytervezetet. A kilenc szavazat mellett egyetlen tartózkodás volt, az RMDSZ-t képviselő Márton Árpádé. A dokumentum most a szenátus, majd a képviselőház elé kerül. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla elvi okokból nem ért egyet az államfő által kilátásba helyezett a népszavazással. Közölte, támogatja ugyan a választási rendszer módosítását, bár az eddigi fejlemények nem győzték meg arról, hogy az új rendszer jobb lesz a jelenleginél. Az RMDSZ olyan választási rendszert szeretne, amely lehetővé teszi a kisebbségek, a kisebb pártok és közösségek számára is azt, hogy bekerüljenek a parlamentbe. /B. T. : Hatott az elnök ultimátuma? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Törvényhozási kuriózumnak számít lassan, ami a kisebbségi törvénnyel történik a román parlamentben. Kezdeményezője, az RMDSZ, kormánypártként sem tudta elfogadtatni elképzeléseit a honatyákkal. Amikor Traian Basescu államfő lett, megígérte az RMDSZ-nek, hogy a kisebbségi törvény a kormányprogram része lesz. Az lett. Azóta sok változás történt, a jelenlegi két kormánypárt – a liberálisok és az RMDSZ – parlamenti támogatottsága húsz százalékosra apadt. A kisebbségi törvényt a szociáldemokraták támadásai után először a koalíciós társ Konzervatív Párt, majd a szintén koalíciós társ Demokrata Párt – az államfő alakulata – torpedózta meg röviddel azután, hogy a kormány, elfogadta a tervezetet. /Cseke Péter Tamás: Kuriózumok. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

A kormány felelősséget vállal az egyéni szavazókörzetek bevezetését szabályozó törvényért. Erről a vezető kormánypárt, a liberálisok (PNL) országos vezetősége döntött. Október 22-én járt le az államfő ultimátuma, eszerint a parlamentnek október 22-ig el kellett volna fogadnia a tervezetet, ellenkező esetben Traian Basescu referendumot ír ki ebben a kérdésben. /SZ. K. : Felelősséget vállal a kormány az egyéni választókerületekért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Három roma nemzetiségű egykori fogolynak adott át magas állami kitüntetést október 22-én Traian Basescu államfő. Őket a második világháború idején deportálták a Dnyeszteren túli munkatáborokba. Az államfő roma nyelven kért bocsánatot a cigányságtól. /Roma nyelven kért bocsánatot Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Amennyiben a Traian Basescu által javasolt formában vezetik be az egyéni választókerületes rendszert, akkor könnyen előfordulhat, hogy az erdélyi magyarság nagy része elesik a parlamenti képviselettől, vélte Márton Árpád képviselő. – Az RMDSZ legfennebb Hargita, Kovászna és Maros megyében szerezhet mandátumokat, esetleg még Szatmár és Bihar megye egy-egy kerületében, máshol viszont nem. A romániai magyarság több mint felének tehát nem lesz képviselte a parlamentben, hangsúlyozta az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. Ez a gesztus nem csak az államfőnek az egypártrendszerre való törekvését, hanem magyarellenességét, homogenizáló politikáját is bizonyítja – nyilatkozta a képviselő. /Sz. K. : Búcsút mondhat az erdélyi magyarság a parlamenti képviseltnek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke korábban azt állította, hogy Traian Basescuval lezajlott találkozója során felvetette az önrendelkezés kérdését. Az államfő később cáfolta ezt. Egy héttel Dan Voiculescuval, a Konzervatív Párt /PC/ elnökével folytatott megbeszélése után, Szász Jenő szóvivője révén cáfolta, hogy támogatást ígért volna a székelyföldi ortodox egyháznak. Szász Jenő leszögezte, a párt közleményének „támogatásos fejezetéből” semmi sem igaz. /Lokodi Imre, Szőcs Levente: Szász Jenő-Dan Voiculescu kulturális csere: valaki hazudik. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Nincs hajlandóság az 1956-os szabadságharc nyomán Romániában elítélt „szimpatizánsok” rehabilitálására. A bukaresti hatóságok az egyéni elbírálást tartják jónak, a kollektív felmentéstervezet pedig késik. Romániában 20 halálos ítéletet és 14 ezer évnyi börtönt szabtak ki ottani magyarokra ‘56 miatt – mondta Sólyom László köztársasági elnök október 23-i ünnepi beszédében. Az Új Magyar Szó úgy értesült, hogy a magyar államfő felvetette Traian Basescu elnöknek is a romániai ötvenhatosok rehabilitálásának kérdését idei bukaresti látogatásán, vendéglátója azonban azt válaszolta, hogy léteznek állami intézmények, amelyeknek feladata ezzel foglalkozni. Eckstein-Kovács Péter szenátor júliusban azt ígérte, hogy a nyár folyamán benyújt egy törvénytervezetet, amely érvénytelenítené az 1948 és 1963 közötti időszakban hozott politikai ítéleteket. A szenátor pontosította, hogy ez esetben nem rehabilitációról lenne szó: a jogszabály hivatalból eltörölné az adott időszakban hozott politikai ítéleteket. Néhány bíró külön megbízást kapna, hogy kikeresse az archívumokból az érintettek peranyagát. A szenátor szerint a törvénytervezet azért vonatkozna csupán az 1963-ig terjedő időszakra, mert az említett évben módosult a büntető törvénykönyv, amelyből törölték a politikai bűncselekmény fogalmát. Eckstein tervezete egyúttal rendelkezne a kártérítésről is, amelyre az áldozatok vagy örököseik jogosulnának. A törvénytervezetet azóta sem iktatták a parlamentben. Varga Andrea történész, a román kommunizmus történetének kutatója szerint nemzetközi támogatással lehetne változtatni a helyzeten, vagyis azon, hogy „Románia az egyetlen olyan ország, amelyben az 1945 és 1964 között hozott kommunista bírósági (politikai) ítéleteket nem semmisítették meg, kárvallottaikat nem rehabilitálták. /Késik az ‘56-sok rehabilitálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Egyre nagyobb a feszültség Románia és Moldovai Köztársaság között, s a bukaresti vezetők időről időre olajat öntenek a tűzre. Így történt ez szeptember végén is, amikor Traian Basescu államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülésén utasította a kormányt, hogy egyszerűsítse a moldovaiak román állampolgársági kérelmének elbírálását. Az államfő arra utalva, hogy Besszarábia egykor Románia részét képezte, kifejtette: „Romániának erkölcsi és politikai kötelességei” vannak a moldovai állampolgárokkal szemben. Vasile Tarlev moldvai miniszterelnök elítélte Basescu elképzelését. A Basescu-féle kezdeményezést követően a kisinyovi hatóságok bevonták a Román Televízió sugárzási engedélyét. A román állami televízió évek óta külön országos csatornát bérelt Moldovában, csakúgy mint a Pervij Kanal orosz televízió, s adásait az ország egész területére eljuttatta. Traian Basescu kijelentése Nyugat-Európában is nagy visszhangot keltett. A londoni Daily Express szerint ha Basescu utasítását a román kormány végrehajtja, Moldova Köztársaságból, Európa legszegényebb országából az uniós munkapiacot több százezer munkavállaló rohamozhatja meg. Becslések szerint a már román állampolgársággal rendelkező moldovaiak száma több százezerre rúg. Más források ezt a számot egymillióra teszik. Vlagyimir Voronyin moldovai államfő oroszbarát politikája azóta vált nyíltan Románia-ellenessé, hogy a Konstanca melletti amerikai katonai támaszpont megkezdte működését. Mihai Razvan Ungureanu volt külügyminiszter, Románia képviselője a Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) vezető testületében néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem lehetetlen a két román ország, Moldova és Románia egyesülése. A „moldovai nyelvet” annak idején a Szovjetunió találta ki, hogy ezzel is elválassza Moldovát Romániától, ezt azonban 1991 után a Pruton túliak különállásuk és önálló államiságuk megerősítése végett időről-időre továbbra is hangoztatják. A valóság az, hogy a Moldovai Köztársaság lassan átcsúszik az orosz érdekszférába, s ez Bukarestnek fáj. Transznisztria pedig alig várja, hogy Koszovo elnyerje függetlenségét, amelyben saját önállóságának precedens értékű nemzetközi jogi megerősítését látja. /Tibori Szabó Zoltán: Befagyasztott román–moldáv testvériség. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Ezer eurót, útiköltséget, illetve házaikért kártérítést kellene fizetnie a román államnak a Magyarországra áttelepedni kívánó romániai magyaroknak, ha a parlament elfogadja Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor erről szóló törvénytervezetét. A magyarellenes nézeteiről hírhedtté vált egykori kolozsvári polgármester bejelentette, hogy erről szóló törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. Elmondta: a jogszabálytervezet minden olyan romániai magyarra vonatkozna, aki nem ismeri el Románia Erdéllyel való egyesülését. „Figyelembe vettem egyes romániai magyarok honfoglalási szándékát, akik nem ismerik el az egységes román nemzetállamot” – nyilatkozta Funar, utalva arra, hogy az RMDSZ európai parlamenti választási kampányának a jelszava „Új honfoglalás”. Gheorghe Funar szenátor azt javasolta a bukaresti szenátus házbizottságának, hogy kérjék Traian Basescu államfőtől és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöktől az RMDSZ kizárását a kormányból, illetve tiltsák meg a nemzeti kisebbségek szervezeteinek, hogy részt vehessenek a november 25-i európai parlamenti választáson. /Funar pénzt adna a magyaroknak, hogy áttelepedjenek Magyarországra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke Marosvásárhelyen kijelentette, hogy a szövetség meghívja Traian Basescu államfőt a november 18-án esedékes kampányzáró rendezvényre. Borbély László élesen kritizálta Orbán Viktor jelenlétét Tőkés László novemberi kampánykörútján, mert az RMDSZ és a Fidesz is az Európai Néppárt tagja. /Sz. T. : Basescu RMDSZ-kampányzárón? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

Az ortodox egyház kitüntetései sorában legrangosabb egyházi érdemrendnek számító Pátriárka Kereszttel tüntette ki október 27-én Traian Basescu államfőt Daniel, nemrégiben megválasztott ortodox pátriárka. Nemrég Basescu tüntette ki a pátriárkát. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

A kormány fontos módosító indítványt fogadott el, amely szerint a megyei tanácselnököket is közvetlenül a polgárok választják meg. Traian Basescu államfő azonban máris jelezte, hogy a november 25-i referendum előtt nem hirdeti ki a törvényt, ezért a hosszadalmasnak ígérkező politikai vita miatt előfordulhat, hogy a következő választásokig semmi nem változik, és ismét pártlistákra lehet majd szavazni. Összesen közel száz módosító indítvány érkezett a kormány tervezetéhez. A legtöbb javaslatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) fogalmazta meg. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a megyei tanácselnököket is közvetlenül a szavazópolgárok választhatják meg. A tervezet szerint egyfordulós csata után nyerhetik el tisztségüket majd az új önkormányzati vezetők. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke a népszavazás bojkottálására szólítva fel híveit. A PSD viszont hivatalosan a Basescu által javasolt kétfordulós többségi szavazást támogatja, akárcsak a PD. /Borbély Tamás: A kormány várhatóan ismét elkerüli a bukást. Nem lesz bizalmatlansági indítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

„Nem is merült fel annak kérdése, hogy meghívjuk Traian Basescut, és nem is fogjuk meghívni” – mondta el Markó Béla RMDSZ-elnök. Ezzel cáfolta Borbély Lászlót, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, aki kijelentette: nem zárkózik el attól, hogy Traian Basescu is részt vegyen a szövetség kampányzáró rendezvényén. /M. L. : Markó: nem hívjuk Basescut. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Csökkentik a hadsereg állományát, többek között erről döntött ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Jövő év végéig mintegy 1500 főtiszttel és 1800 polgári alkalmazottal kevesebben lesznek a kötelékben. Ugyanakkor kiegészítik a hadsereg különleges alakulatainak felszerelésére előirányzott összeget – jelentette be Traian Basescu államfő a testület ülése után. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

November 1-jén nyílt levelet intézett Traian Basescu elnökhöz Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, melyben kikérte magának, hogy egy tévéműsorban az államfő “fiatal orcátlan maffiózónak” nevezte őt. Az igazságügyi miniszter emellett megjegyezte: nem volt Relu Fenechiu liberális politikus és üzletember ügyvédje sem, ahogyan azt az államelnök állította, ellenben magának Traian Basescunak ügyvédje volt az Igazság és Igazságosság (D. A.) választási szövetség 2004-es kampánya alatt. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint Traian Basescu államfő tulajdonképpen saját portréját rajzolta meg, amikor az RMDSZ vezetőit jellemezte. Basescu egy tévéinterjúban azt mondta, a magyarok nem akarják, hogy olyan vezetők képviseljék őket a parlamentben, mint Markó Béla és Verestóy Attila, és biztosította a közvéleményt arról, hogy a magyar kisebbség az egyéni szavazókörzetes választás bevezetése után is képviselethez jut. Basescu kijelentette, az RMDSZ politikusai azt szimbolizálják a székelység számára, amit Ion Iliescu Románia számára: kiöregedett politikusok a forradalom előtti időkből.,,A kommunista rendszerből jön, vezetője volt a kommunista rendszernek” – érvelt Kelemen Hunor Basescu elnökre utalva. /Basescuval vitatkoznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Nyilatkozatot adott ki a Magyar Ifjúsági Értekezlet “Nem lehet mindenki Basescu” címmel. A nyilatkozat szövege: “Traian Basescu államelnök azt nyilatkozta a B1 Televízió műsorában, hogy »Markó Béla a magyarság Iliescuja. « Mi azon a véleményen vagyunk, hogy az államelnököt tulajdonképpen az zavarja, hogy Markó Béla nem a magyarság Basescuja, sőt nem is akar az lenni. Mert Markó Béla nem adta el a hajóflottát, Markó Béla nem cigányozza le az újságírókat, Markó Béla nem sérti meg a nemzeti kisebbségeket, Markó Béla nem ül ittasan volánhoz. Nem lehet mindenki Basescu. Szerencsére! Traian Basescu a 2004-es elnökválasztás második fordulójában, élő adásban így szólt Adrian Nastase államelnök-jelölthöz: »A nép két kommunista közül kell hogy válasszon«. Ennyit a címkézésekről. Nem feltételezzük, hogy Traian Basescu nem ismeri az igazat, amikor tévesen azt állítja, hogy az általa javasolt egyéni választókerületes rendszerben a magyarság arányosan lesz képviselve. Meggyőződésünk, hogy az elnököt tanácsadói félrevezették, hiszen bármely kisiskolás ki tudja számolni, hogy az államelnök által népszavazásra küldött változat szerint a romániai magyarság a 6,5 százalékos arányos képviselet helyett kevesebb, mint 1 százalékban lenne jelen. Romániának már volt egy olyan vezetője, amelyik mindent jobban tudott, mindenhez jobban értett, mindenbe beleszólt. Meggyőződésünk, hogy senki nem sírja vissza az 1989-es időket!” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

Az olasz hatóságok megkezdték a közbiztonság szempontjából veszélyesnek tartott vagy bűncselekményeket elkövetett romániai bevándorlók hazatelepítését, és felszámolták azt a cigánytábort, ahol a Giovanna Reggiani meggyilkolásával gyanúsított Nicolae Mailat élt. Az akció keretében már több románt kiutasítottak, az olasz prefektusok pedig igyekeznek túltenni egymáson az újabb és újabb kitoloncolási rendeletek kibocsátásában. – Nincs okuk szégyenkezésre a külföldön élő románoknak! – hangoztatta november 4-i nyilatkozatában Traian Basescu államfő. Hangsúlyozta, a roma kérdés nem csupán Románia problémája, hanem európai szinten kell kezelni. A Róma környéki települések önkormányzatai attól tartanak, hogy a kitoloncolt romák városaikban telepednek le, mivel egyre több cigányszekér állomásozik az olasz fővárost övező térségben. XVI. Benedek pápa reményét fejezte ki, hogy a lakosság és a bevándorlók közötti kapcsolatot a keresztény erkölcsiség jellemzi. /Román-ellenes hisztéria kerítette hatalmába Olaszországot. Elkezdődött a közbiztonságra veszélyes bevándorlók hazatelepítése. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./