A Hargita megyei tanács szept. 24-i ülésén törölték a megyei közvagyonból a volt Domokos Pál Péter Gyermekotthon ingatlanát, mivel azt a törvény értelmében visszaszolgáltatták a Csíki Magánjavaknak. A Székely Nemzeti Tanács beadványban kérte a megyei önkormányzattól a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás kiírását, Bunta Levente tanácselnök szerint azonban ilyen kezdeményezést nem lehet törvényesen kivitelezni. Strujan Constantin úgy vélte, ha az állampolgárok akarják ezt a referendumot, ennek kiírására lehetőség van. Borbély Ernő szintén nem tartotta alkotmányellenesnek a kezdeményezést. /Kovács Attila: Vita az autonómiáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

Szept. 27-én tartotta ünnepi tanévnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Az ökumenikus istentisztelet után Hollanda Dénes, az egyetem dékánja elmondta: bár az idén a korábbi évekhez képest több diák kezdi meg tanulmányait a Sapientián, mégsem teltek be a meghirdetett helyek. November közepére tervezték az új épület átadását, ez kitolódik a második félévre, mivel a befejezéshez szükséges összegből még 100 millió forint hiányzik. Ugyancsak 27-én volt a tanévnyitó a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, Constantin Copotoiu rektor és Nagy Örs rektor-helyettes üdvözölte az elsőéveseket. Hadnagy László a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnökeként vezette be néhány gondolat erejéig a gólyákat a diákélet rejtelmeibe. /File Mónika, Mészely Réka: Tanévnyitó a Sapientián és a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

Dicsőszentmártonban négy éve várnak a magyar helységnévtáblára. Chindris Ovidiu alpolgármester kijelentette, nem tud arról, hogy megérkezett a magyar nyelvű tábla, de a város vezetőségének utasítására nem helyezték ki. A helyi unitárius egyház visszakapta a valamikori felekezeti iskola épületét, amelyben jelenleg a házasságkötő terem, a pénzügyi igazgatóság és a polgárőrök székelnek. Nagy Endre unitárius lelkész-esperes közölte, a helyi tanács fizet bérleti díjat, de a pénzügyi igazgatóság nem halandó erre. Kiderült, hogy a Constantin Brancusi Iskolaközpontban csak román tannyelvű szakiskolai osztályokat akarnak indítani. Az iskola vezetősége azt jelentette, hogy a beiratkozott 17 magyar diák román nyelven akar továbbtanulni. A területi RMDSZ-elnök közbenjárására az érintett 17 diák magyar szakosztályban tanulhat. /Simon Virág: Vendégoldal – Dicsőszentmárton. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Kovászna megyei helyi szervezeteinek vezetői úgy döntöttek, hogy az MPSZ jelöltjei egy olyan román párt listáin vesznek részt a választásokon, amely támogatja Székelyföld autonómiáját. Elhangzott: az MPSZ csak olyan párttal működik együtt, amely támogatja a Székelyföld autonómiáját, az pedig a Népi Cselekvés lehet. Az MPSZ helyi szervezetei ezzel kapcsolatos határozattervezetet terjesztenek a szövetség Országos Tanácsa elé. /Constantinescu pártjának listáin indul a Kovászna megyei MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Az bukaresti Evenimentul Zilei munkatársa Costin Georgescut, a SRI (Román Hírszerző Szolgálat) volt igazgatóját kérdezte különböző dolgokról, de ő mindenre azt válaszolta, hogy nem tudja. Négy év után tehát már nem emlékezett semmire. Emil Constantinescu 1996-ban kinevezte a SRI élére Costin Georgescu építészmérnököt, az addig névtelen, sajtókiadói igazgatót. Azután kinevezte Mircea Chelaru tábornokot (jelenleg a PUNR elnöke) a nagyvezérkar élére, noha a tábornok előzőleg csak Ion Antonescu marsall rehabilitásában szerzett érdemeket. Emil Constantinescut az sem zavarta, hogy a Corneliu Vadim Tudor – Adrian Paunescu – Gheorghe Funar triumvirátus, illetőleg a Nagy-Románia Párt, a Szocialista Munkapárt (Paunescu akkor első alelnöke volt) és a Vatra Romaneasca 1997 szeptemberében Marosvásárhelyen és Kolozsváron tömegtüntetéseket szervezett a csaknem egy éve demokratikus úton hatalomra jutott Constantinescu elnök és kormány megdöntésére. /Barabás István: Titkosszolgálati rövidzárlatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

Még nem született döntés arról, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) indul-e román pártok listáin a parlamenti választásokon, vagy sem. Szász Jenő, az MPSZ elnöke elmondta: még nem sikerül konszenzusra jutni a szervezet vezető politikusainak a hogyan továbbról. Az MPSZ Bihar megyei szervezete úgy határozott: nem indít jelölteket az Emil Constantinescu vezette Népi Cselekvés Pártjának parlamenti listáin. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke annyit mondott: "az erkölcsi felelősséget elemezve" jutottak erre a döntésre. Szilágyi szerint az az RMDSZ, amely a rendőrség és az ügyészség bevonásával oldja meg a pluralizmus kérdését, már nem képviseli a romániai magyarok, a demokrácia, az integráció érdekeit. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke kifejtette: öt megyében (Kovászna, Hargita, Bihar, Maros és Szatmár) kizárólag az MPSZ jelöltjei szerepelnek majd a Népi Cselekvés képviselőházi és szenátusi listáin. Gazda közölte, a két alakulat közti tárgyalások legfontosabb feltétele az, hogy az autonómia kérdése kerüljön be a Népi Cselekvés programjába. Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke tiltakozott az MPSZ döntése ellen. Albert szerint elfogadhatatlan, hogy az MPSZ képviselői egy román párt listáin indulnak a választásokon. /Sz. K.: Nincs még döntés az MPSZ választási részvételéről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

Miután arra kényszerült, hogy listáin induljon, az MPSZ Smaranda Enache és Emil Constantinescu pártját, az AP-t ezentúl az autonomisták pártjának nevezi, mert a párt felvállalta az MPSZ ez irányú törekvéseit – közölte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke.  Az MPSZ-t az Országos Választási Iroda kizárta, Gazda ezt diverziónak minősítette, a hamis aláírásokról leszögezte: ,,Sajnos, a szórványban, ahol nincs szervezetünk, a diverziót nem tudtuk kivédeni az idő rövidsége miatt, így nem vettük észre, hogy beépített emberek is beszivárogtak az aláírásgyűjtők közé, kik elvégezték megbízatásuk szerinti, piszkos munkájukat.” Gazda felháborítónak nevezte, hogy nem az ügyészség, hanem az RMDSZ nyomozott, és megfélemlített embereket, hogy rendőri kísérettel jártak házról házra, és tettek kész nyilatkozatot az emberek elé, miszerint ők nem írtak alá.   /(b. kovács): Az Autonomisták Pártja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

Döntöttek Szász Jenőék: az MPSZ a volt államfő, Emil Constantinescu vezette Népi Akció – Actiunea Populara (AP) listáin vesz részt a novemberi parlamenti választáson. Ferencz L. Imre /a lap munkatársa/ elítélte ezt a döntést, mert néhány ezer szavazatukkal a magyarság parlamenti képviseletét veszélyeztetik. /Ferencz L. Imre: Szavazz székely – románra! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

Szilágy megyében tíz politikai párt és szintén tíz kisebbségi szervezet állít jelöltet, köztük a rutén, olasz, bolgár, albán, lengyel, ukrán, török, horvát, örmény és két roma szervezet pályázik a kisebbségi parlamenti képviseletre. A Magyar Polgári Szövetség jelöltjei Szilágy megyében is az Emil Constantinescu vezette Népi Cselekvés listáin indulnak. A szenátorjelöltek közül az egyik dr. Sándor József, aki négy évvel ezelőtt az RMDSZ keretében vett részt az előválasztásokon, akkor Seres Dénes szenátor 230 szavazattal az első, ő pedig 200 szavazattal a lista második helyezettje lett. /J. L.: Szilágy megyében is NCS-listákon az MPSZ jelöltjei. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

Okt. 8–11. között Gyulafehérvár vendégül látta a Congresul spiritualitatii romane (A román szellemiség kongresszusa) elnevezésű kirakatrendezvényt, 1993 óta sorrendben a nyolcadikat. Huszonnégy ország román nemzeti kisebbségének, illetve diaszpórájának 300 képviselője egyhangú szavazattal nyilvánította ki egyetértését olyan javaslatokkal, mint a határok fölött átívelő érdekképviselet, a románok világszövetségének megalakítása, az anyanyelvű oktatás feltételeinek megteremtése, az autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata. Mélységes elismeréssel és követendő példaként emlegették, hogy Besszarábiában, Szerbiában, Magyarországon élő testvérközösségek szobrokat, egyéb emlékműveket állítanak a román kultúra nagyjainak. A román média nem vett tudomást a gyulafehérvári eseményről, mert a kongresszust kisajátította a szélsőséges sovén-nacionalizmus. Már az 1993. évi első herkulesfürdői összejövetelén ott bábáskodott Adrian Paunescu szenátor, akkor még a Román Kommunista Párt hagyományait felvállaló Szocialista Munkáspárt 2. számú (Ilie Verdet után) élharcosa. Most, 11 év után, a VIII. kongresszuson az igazgatótanács elnökének visszaválasztott Adrian Paunescu mellett a vezetőségben helyet kapott a fia, Andrei Paunescu is. Jelen volt Raoul Sorban, a román sovinizmus veteránja, Mircea Chelaru, a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) elnöke, Carolina Ilica, a Vatra Romaneasca alapító tagja, valamint Viorel Roman, a Iosif Constantin Dragan ex-vasgárdista milánói román hazafi, Vatra-díszelnök Natiunea című extrémista hetilapjának németországi munkatársa. Az 1993. évi első kongresszus elnöki asztalánál ott volt Gheorghe Funar, akkor még PUNR-elnök, ma a Nagy-Románia Párt főtitkára. 1993-ban Augustin Buzura író vezette Román Kulturális Alapítvány szervezte meg Mamaián A keleti románság konzultatív összejövetele című fórumát, és azóta azt évente megtartják. Paunescunak tehát állandó versenytársa van. /Barabás István: Jó anya? Rossz anya? Határon túli nemzetrészek örök dilemmája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

A Népi Cselekvés (NCS) elvben támogatja a Székelyföld autonómiáját és a romániai magyarok kettős állampolgárságát, nyilatkozta Smaranda Enache, a párt alelnöke. Az Emil Constantinescu exállamfő vezette Népi Cselekvés az első román párt, amely támogatja a Székelyföld autonómiáját. A párt Hargita és Kovászna megyei parlamenti listáinak minden helyén a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjei szerepelnek. Az MPSZ képviselőjelöltekkel szerepel az NCS Maros, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyei listáin. /Constantinescuék támogatják Székelyföld autonómiáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

A szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola magyar tagozatos kisiskolásai nov. 8-tól kiszorultak az iskola épületéből, tanteremhiány miatt. Az elsősök és harmadikosok jelenleg a Scheffler János Lelkipásztori Központban, a negyedikesek pedig a Kálvineumban tanulnak. Amiatt kerültek ki az iskolából, mert a szintén magyar tagozatos V–VIII. osztályban tanító tanárok megelégelték a délutáni tanítást, és kérték, hogy ők is délelőtt oktathassanak, nyilatkozta Voicu Constantin iskolaigazgató. Két osztályt a katolikus egyház, egyet pedig a református egyház biztosította teremben tudtunk elhelyezni – magyarázta. Fóriss József. Az iskola aligazgatója szerint a most kialakult helyzet a magyar tagozattal szembeni igazságtalanság, és egyedül az igazgató hibája. /Elek Anikó: Kiszorultak iskolájukból a magyar tagozatos kisdiákok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 11./

A Magyar Polgári Szövetséget megalakulása óta az a vád éri, hogy megosztja a romániai magyarságot, illetve megakadályozhatja azt, hogy az RMDSZ-nek képviselete legyen a román törvényhozásban.  Tulit Attila, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-képviselet nem egyenlő a magyarság parlamenti képviseletével. Ha sikerült volna megteremteni az összmagyar előválasztások intézményét, ahogyan azt az MPSZ a helyhatósági választások előtt szorgalmazta, ma egészen más helyzet lenne. Az MPSZ, ellentétben az RMDSZ-szel, megalakulásuktól támogatta autonómiatörekvéseiben a Székely Nemzeti Tanácsot, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot.  Az RMDSZ politikájával elégedetlenek közül is többen kifogásolták, hogy az MPSZ román párt listáin indítja képviselő- és szenátorjelöltjeit.      Tulit leszögezte: Smaranda Enache asszony és az AP vezető politikusai megbízhatóbb szövetségesek lehetnek annál a román pártnál, amelyet négy év óta az RMDSZ kiszolgál. Az Emil Constantinescu vezette párt támogatja a magyarság autonómiaigényét. Tulit úgy látja, hogy az Erdélyi Napló, a Krónika, a Háromszék, többnyire a Brassói Lapok is objektíven tájékoztatott. /Makkay József: A hosszabb távú párbeszéd elkerülhetetlen. Beszélgetés Tulit Attilával, a Magyar Polgári Szövetség alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./

Emil Constantinescu volt államelnök, a Népi Akció (AP) jelenlegi elnöke Marosvásárhelyen professzorként szerette volna felkeresni a Sapientia EMTE új kampuszát, de Szilágyi Pál rektor Kolozsvárról megtiltotta, hogy ezt megtegye, mondván, hogy kampány idején nem jó, ha ilyesmire vállalkozik. Máthé Éva újságíró készített interjút Constantinescuval. Emlékeztette őt arra, hogy annak idején ellenezte azt, hogy Kolozsváron külön magyar állami egyetem jöjjön létre. Másrészt egyes RMDSZ-vezetők azt állítják: amikor szóba került, hogy a Székelyföld autonómiát akar, ön azt mondta: nincs semmi baj, majd kiszáll a hadsereg és rendet teremt. Constantinescu felháborodottan cáfolta ezt a kijelentést. Az sem igaz, hogy ő megakadályozta az állami magyar egyetem létrejöttét. Azokban az években, mikor ő államelnök volt, más idők jártak, egyes dolgok, amelyek most természetesek, akkor még kivitelezhetetlenek voltak. Azt viszont elfelejtette az RMDSZ, hogy Smaranda Enache a Pro Európa Liga társelnökeként hogyan viselkedett az 1990-es márciusi események idején, tette hozzá. Kifejtette: „miközben Smaranda Enache és én ugyanazok maradtunk, az RMDSZ vezetői gyökeresen megváltoztak, elárulták a demokráciát, ezért jó lenne, ha a szövetség nevéből elhagynák a demokrácia szót”. Constantinescu felrótta az RMDSZ vezetőségének, hogy a jelenlegi kormánypárttal együtt antidemokratikus törvényeket szavazott meg: Többek közül az államtitkok törvényét, a pártok törvényét emelte ki. Üzleti összefonódások vannak a kormánypárti és az RMDSZ-es tisztségviselők között, tette hozzá. /Máthé Éva: Emil Constantinescu – Marosvásárhelyen. Cáfolt és vádolt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Sepsiszentgyörgyön a román Constantin Brancusi Iskolaközpont vezetősége a diákokkal együtt megakadályozta Kozma Csaba alpolgármestert és Kónya Ádámot, a városi tanács kulturális bizottságának elnökét az emléktábla felszerelésében, amelyet Lósy Schmidt Ede születésének 125. évfordulója alkalmával kívántak elhelyezni. Az első magyar nyelvű műszaki szótár szerzője az iskola épületében született. A sepsiszentgyörgyi városi tanács kulturális bizottsága jóváhagyta az emléktábla elhelyezését, de az intézmény vezetősége Rodica Pirvan iskolaigazgatóval az élen nem egyezett bele a tábla elhelyezésébe. Albert Álmos polgármester az incidens után rendkívüli tanácsülést hívott össze, ahol úgy döntöttek, hogy a legrövidebb időn belül fel kell szerelni az emléktáblát. Albert Álmos szerint a Kovászna megyei SZDP politikai támadásáról van szó. /Egy sepsiszentgyörgyi iskola román diákjai és igazgatója megakadályozzák egy emléktábla elhelyezését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 25./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) szerint az RMDSZ úgy győzött, hogy a hatalom segítségével felszámolta a konkurenciát, olvasható az MPSZ közleményben. „Bebizonyosodott, hogy programunk és célkitűzéseink, az autonómia és a kettős állampolgárság elnyerték a magyarság bizalmát, ezért az RMDSZ arra kényszerült, hogy vállalja ezeket a választási kampányában”, áll a közleményben. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a közleményre reagálva azt nyilatkozta: az RMDSZ eredményeit nem befolyásolta az MPSZ részvétele a választásokon. Szász Jenő, az MPSZ elnöke kifejtette, hogy az MPSZ nem beszélhet saját eredményeiről, hiszen gyakorlatilag nem indult a választásokon. Ez a helyzet egy antidemokratikus és diszkriminatív törvény következtében állhatott elő, amelyet az RMDSZ a kormánypárt segítségével idézett elő. /Köllő Katalin: Szász: Pályakorrekcióra kényszerítettük az RMDSZ-t. MPSZ: Nem a polgári szövetség, hanem Constantinescuék kudarca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A Legfőbb Ügyészségre került a Székelyföld tábla felállítóinak ügye – jelentette be Constantin Scurtu Kovászna megyei rendőrfőbiztos. A továbbiakban Bukarestben döntenek arról, történt-e törvénytelenség, és indítanak-e eljárást valaki ellen – fejtette ki Scurtu. A Legfőbb Ügyészségre továbbított iratcsomóhoz csatolták Horia Grama prefektus és Adrian Casunean Vlad megyei PSD-elnök feljelentő levelét. Puskás Bálint szenátor – mivel nem kért tőle és a magyarságtól bocsánatot Teodor Nichita helyettes rendőrfőbiztos – beadvánnyal fordult a belügyminiszterhez, az államelnökhöz, a parlament két háza és az alkotmánybíróság elnökéhez. Tiltakozását eljuttatja Jonathan Scheele-hez, az EB bukaresti főbiztosához és az összes EU-s tagország nagykövetségére. „Beadványomban kifogásolom, hogy a rendőrség megakadályozott politikai tevékenységemben, és megfenyegetett. Ez veszélyezteti a demokráciát, az ország alkotmányát. Azt kérem, tegyenek arról, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló incidens” – fejtette ki Puskás. /Farkas Réka: A Legfőbb Ügyészségen a székelyföldi táblaügy. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

Mátray László színművész, a temesvári Csiky Gergely társulat tagja dec. 8-án Temesváron, a Megyeházán tartott bensőséges ünnepség keretében vehette át a Temes Megyei Tanács Pro Cultura-díját Constantin Ostaficiuc tanácselnöktől. Laudációt mondott Mészáros Ildikó tanárnő és színikritikus, nagyra értékelve az 1967 óta folyamatosan Temesváron alkotó Mátray László színész-rendező tevékenységét. /Pro Cultura-díj Mátray László színművésznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Kinevezték Hargita megye új prefektusát, a demokratapárti Strujan Constantint. Az alprefektusi tisztséget továbbra is Dézsi Zoltán tölti be, aki 1996-2000 között prefektusként, majd rövid ideig a Hargita Megyei Tanács alelnöke volt, ezt követően az SZDP kormány alatt az alprefektusi tisztséget töltötte be, ugyanakkor a prefektusi tisztség feladatait is ellátta a november 28-ai választásokat megelőző kampányban és az ezt követő időszakban, miután Mircea Dusa korábbi prefektus előbb képviselőjelölt volt, majd az SZDP listáján szervezett képviselői mandátumot. Strujan Constantin egyetemi tanulmányait a Bukaresti Gazdasági Akadémián végezte. Strujan Constantin a román nyelv mellett, felsőfokú szinten beszéli a francia nyelvet, középszinten az olaszt és a magyar nyelvet. /(Daczó Dénes): Strujan Constantin a kormány Hargita megyei megbízottja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Élesen bírálták a román pártok az RMDSZ-es kormánymegbízottak kinevezését. A tiltakozó háromszéki román pártok képviselői távol maradtak György Ervin, Kovászna megye új prefektusának hivatalos beiktatásáról. A Kovászna megyei román pártok megígérték, hogy tiltakozó akciójukat minden törvényes eszközzel folytatják. Első alkalommal nevezett ki a kormány női prefektust, ugyanakkor Böndi Gyöngyike személyében először van Máramaros megyének magyar prefektusa. Böndi Gyöngyike 1997–2004 között parlamenti képviselő volt. Krassó-Szörény megyében Seres Péter 41 éves resicabányai gépészmérnököt jelölte az RMDSZ a prefektusi tisztségre. Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye új prefektusa elmondta, tevékenysége során a törvény és az alkotmány betűjét tartja szem előtt. Szilágyi János az RMDSZ területi szervezetének 58 éves elnöke végzettségét tekintve kertészmérnök. 1990-ben parlamenti képviselőnek választották, másfél év után lemondott mandátumáról, mert jobbnak látta visszatérni a szakmájához. A Bihar megyei RMDSZ csalódásként élte meg, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a kormány nem nevezte ki alprefektusnak az RMDSZ jelöltjét. Hargita megyében Constantin Strujant nevezte ki a kormányfő prefektusnak. „Mi RMDSZ-es prefektust szerettünk volna, de a döntés a miniszterelnököt illeti” – mondta Ráduly Róbert, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke. Arad megyében Horváth Levente megyei tanácsos lett az alprefektus. Az egyeztetések szerint Szilágy megyének RMDSZ-es alprefektusa lesz, e tisztség valószínű várományosa Végh Sándor. Szatmár megyében az alprefektusi tisztség folytonosságát Riedl Rudolf személye jelenti, aki az RMDSZ színeiben második mandátumát fogja kezdeni. Maros megyében az alprefektusi feladatkört továbbra is az RMDSZ-es Burkhardt Árpád látja majd el, aki 1990 óta tölti be ezt a tisztséget. /Munkába állt három magyar prefektus. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./

Strujan Constantin, Hargita megye új prefektusa legfontosabb teendői között említette: fontosak tartja, hogy a román anyanyelvű római katolikusok anyanyelvükön gyakorolhassák vallásukat. /(Daczó Dénes): Eredményességre törekszik Hargita megye új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Hargita megye újonnan kinevezett prefektusa, Strujan Constantin első hivatalos sajtótájékoztatóján bejelentette: a román anyanyelvű, nem ortodox vallásúak számára szeretné elérni, hogy legyenek anyanyelvű misék. Ezzel kapcsolatosan Tamás József római katolikus segédpüspök elmondta, hogy 1997-es kinevezése óta nem kapott hivatalos felkérést a román nyelvű misék bevezetésére. Arról, hogy hány román anyanyelvű katolikus hívő van Csíkszeredában, arról külön kimutatása nincs az egyháznak. Darvas Kozma József címzetes esperes, a Szent Kereszt Plébánia vezetője szerint a prefektus hatáskörének túllépéséről van szó, ez az egyház belügyeibe való beavatkozás. /(Daczó Dénes): Sem a püspökségre, sem a plébániákra. Nem érkezett hivatalos kérés román misék tartására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Január 12-én a Trianon című dokumentumfilm erdélyi körútjának soros állomáshelyén, Marosvásárhelyen a szervezők nem mutatták be a ,,letiltott” filmet, így a több száz fős közönség csupán a két meghívott vendég, Koltay Gábor rendező és Raffay Ernő történész előadását hallgathatta meg rendőri ,,érdeklődés” közepette. Koltay Gábor bejelentette, fölösleges volt meghurcolni a filmvetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak nevű társaságot, hiszen a nagyközönség úgyis megtekintheti a Trianont: mint értesült, a Duna Televízió hamarosan műsorára tűzi a tizennégy részes dokumentumfilmet. – Hargita megye új prefektusa, Constantin Strujan közleményében jelezte, hogy a székelyudvarhelyi filmbemutató társszervezője, az Udvarhelyi Fiatal Fórum 50 és 200 millió lej közötti pénzbírságra számíthat. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség pénzbírságot rótt ki. – Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: Romániában valóban bizonyos engedélyekhez kötik egy film nyilvános vetítését a közintézményekben. Frunda György ügyvéd, az RMDSZ szenátora is hangsúlyozta, hogy jogilag formai hibák történtek. Frunda szerint nincs igazuk az erdélyi vetítéseket kifogásolóknak. Romániában nyilvánosan kellene vetíteni a Trianont, hogy mindenki megismerje a magyar álláspontot, s hogy a románok megértsék: ami nekik nemzeti ünnep, az a magyaroknak nemzeti fájdalom. /(vop): Marosvásárhelyen nem vetítették le a Trianont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

A Gyergyó Széki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt nyílt levélben fordult Constantin Strujanhoz, Hargita megye kormánybiztosához, kérve, hogy a legrövidebb időn belül adjon lehetőséget személyes találkozásra, ahol a népszavazás ügyét meg tudják beszélni. A népszavazási határozatok ugyanis törvényesek, s a konfliktus megoldásának útja az lenne, ha a prefektúra visszavonná a népszavazást kiíró önkormányzati határozatok ellen benyújtott kereseteket. A nyílt levélre a prefektus azt válaszolta, hogy bármilyen kezdeményezésű referendum csak az ország törvényeivel összhangban szervezhető Románia területén. /Bajna György: Még egyszer a nyílt levélről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 14./

1952-ben létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt, az akkori szóhasználattal a „MAT”-ot. 2003-ban két tanulmány is napvilágot látott a tárgyban a Regio c. budapesti, negyedévenként megjelenő folyóirat 3. számában. Az első (A sztálini „kis Magyarország” megalakítása – 1952 szerzője Stefano Bottoni történész /akkor a bolognai egyetem PhD-hallgatója/ azt vizsgálta, mi késztette a román politikát erre. Annak nincs nyoma, hogy a tartomány ötlete személyesen Sztálintól származik – bár a szálak egyértelműen hozzá vezetnek, sem annak, hogy a román pártvezetésben egyáltalán fölvetődött volna az előzetes szándék és motivációja. Ebben az időszakban a lényeges politikai-gazdasági döntéseket kizárólag a szovjet tanácsadók rábólintásával, illetve sugallatára lehetett meghozni. Az erdélyi magyarság a döntést sajátos lelkesedéssel fogadta. Sok esetben az elkeseredett tiltakozásig ment a román reagálás. A szerző idézte a román pártvezetés vitájának jegyzőkönyvét az új alkotmány szövegéhez javasolt szovjet módosításokról. „Emil Bodnaras: A Magyar Autonóm Tartomány megjelenésével szükségesnek tűnik megszabni az ottaniak anyanyelvhasználatát a bírósági eljárások alkalmával. A bírókat és a népi ülnököket választják. Ha olyan személyt választanak, aki nem beszél románul, hogyan fog lezajlani az eljárás? Miron Constantinescu: A szovjet alkotmány szerint minden autonóm tartományban a bírósági eljárások a vádlott anyanyelvén zajlanak. Politikai értelemben ezen csak nyerhetünk. Azerbajdzsán [alkotmányát példának véve] úgy fogalmazhatnánk: »A Magyar Autonóm Tartományban a bírósági eljárások nyelve a magyar, de azokban a rajonokban, melyekben román vagy más nemzetiségű lakosság él, az adott nemzetiség nyelve.« Vannak ugyanis olyan rajonjaink, ahol a lakosság román: pl. Ludas, Marosvásárhely. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvt.: Ne menjünk tovább. Nem véletlen az, hogy az elvtársak nem tettek több megjegyzést. Hagyjuk így [...]. A bírósági eljárások román nyelven folynak, biztosítva az anyanyelv használatát. Ez a mi fejlettségi szintünkön elég.” Az egykori MAT választott-kinevezett vezetői bizonyítani próbálták egyrészt, hogy megbízhatóak, másrészt azt, hogy ez a közigazgatási forma eddig a lehető legjobb. Voltak elképzelések arra, hogy a fajsúlyosabb magyar intézményeket is a MAT-ba összpontosítsák, amiből annyi valósult meg, hogy az erdélyi magyarság körében beinduljon a többségi érdekek számára jótékony belháború, rivalizálás, áskálódás. Bottoni leginkább a MAT üvegházhoz hasonlító funkcióját látja, Marosvásárhelyből egy funkcionális régióközpontot emeltek az addig egyedüliként elismert Kolozsvár mellé. A másik tanulmány a csíkszeredai antropológus Gagyi Józsefé (Határ, amely összeköt), aki jó ismerője a kérdésnek, s a kor sajtóját is tanulmányozta. Politikai gesztusnak nevezte a MAT létrehozását, amit mindkét oldalon indulatosan félreértenek, komolyan vesznek. A magyarok előszeretettel érezték úgy, hogy védett területen, egyfajta „kicsi Magyarországon” élnek, a román lelkiismeret pedig azzal vigasztalta magát, hogy a MAT határai tulajdonképpen összekötnek. /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

Arra kérik a legtekintélyesebb bukaresti és vidéki forradalmárszervezetek Traian Basescu államfőt, hogy bocsássa el a néhány nappal ezelőtt tanácsosának kinevezett Constantin Degeratu tábornokot. Degeratu ugyanis 1989-ben részt vett a forradalmárok elleni kolozsvári megtorlásokban. A forradalmárszervezetek képviselői szégyenlistát hoztak nyilvánosságra. Ezen azoknak a személyeknek a neve szerepel, akik 89-es szerepük miatt nem méltók arra, hogy ma a közélet szereplői legyenek. A listán Ion Iliescu volt államfő neve mellett Eugen Badalan vezérkari főnök, Constantin Degeratu államfőtanácsos, Toma Zaharia és Dumitru Sorescu rendőrtábornok neve is szerepel. Constantin Degeratut a katonaság kötelékéből származó tanúk vallomása alapján vádolják azzal, hogy a kolozsvári parancsnokságú negyedik román hadsereg tisztjeként ő készítette el a kolozsvári felkelők ellen bevetett katonák felvonulási térképét. Degeratu tábornok 1997 és 2000 között a román hadsereg vezérkari főnöke volt, és akkor is tiltakoztak kinevezése ellen. Degeratu 1997-ben körlevélben tiltotta meg az aktív katonáknak, hogy az 1989-es élményeikről beszéljenek. Akkori rendeletében azt is minisztériumi engedélyhez kötötte, hogy az 1989-es ügyekben a bíróságra beidézett katonák megjelenjenek a bírák előtt. /Gazda Árpád: Tanácsadója miatt szembekerült a forradalmárokkal Basescu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

Kiderült, hogy lehallgatták a Mediafax hírügynökség telefonjait. A Közigazgatási és Belügyminisztérium Belföldi Hírszerző és Védelmi Főosztálya „érdeklődött” a szerkesztőségi munka iránt. A Ziua című napilap szerint Virgil Ardelean, a belföldi hírszerző főosztály vezetője Ioan Amarie, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (OKÜ) főügyészének engedélyét kérte a Mediafax és az A. M.Press telefonjainak lehallgatására arra hivatkozva, hogy bizonyos rendőrök titkos információkat adtak ki a médiának. Ardelean szerint beosztottjai megállapították, hogy Constantin Duvac főfelügyelő „személyes haszonszerzés céljából folyamatban levő vizsgálatok adatainak illetéktelen személyekhez juttatása érdekében eddig azonosítatlan személyeket használ fel, akik kártyás, nyilvános telefonokról a kért adatokat médiaintézményeknek továbbítják”. A Mediafax kijelentette: soha nem vásárolt információkat rendőrtisztektől, ez a módszer idegen a hírügynökség újságírói gyakorlataitól. A Medifax kérte, hogy indokolják meg a két telefonvonal lehallgatásával kapcsolatos kérelmet. Radu Stroe (NLP), a szenátus honvédelmi bizottságának vezetője hangsúlyozta: Virgil Ardeleant, a főosztály vezetőjét meneszteni kell, ha bebizonyosodik, hogy törvénysértést követett el. Az ügyészség leszögezte: soha nem rendelték el újságírók vagy médiaintézmények telefonbeszélgetéseinek lehallgatását. /Lehallgatták a Mediafax telefonjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

A Szekuritáté Irattárait Átvilágító Bizottság nagy-romániás titkára, Constantin Buchet lemondott, helyébe Csendes Lászlót nevezték ki, írta az Curentul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Kevés alkalommal teremtődött meg valós párbeszéd Koltay Gábor Trianon című filmjének vetítését követő, premiernek számító televíziós vitában. Az Antena 1 tévécsatorna által sugárzott, hamis bombariadó által megzavart beszélgetésben kezdetben objektív érvekkel igyekeztek alátámasztani mondanivalójukat. Koltay kifejtette: azért készítette a filmet, mert meg akarja érteni azt a világot, amelyben él. Ion Cristoiu újságíró ismét megkérdezte, hogy mit akart elérni a filmmel. A rendező válasza: a 20. század történelme másként alakult volna, ha nem írták volna alá a versailles-i békeszerződést. Florin Constantiniu történész támadott a legélesebben. A román vendégek Erdély Romániához csatolásának jogosságát az etnikai arányok hangoztatásával támasztották alá. Cristian Tudor Popescu, az Adevarul főszerkesztője hangsúlyozta, milyen butaság volt betiltani ezt a filmet Romániában, mivel nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek szükségessé tennének ilyen szigorú intézkedést. Constantiniuval szemben úgy vélekedett, hogy a film nem fogja megrontani a románok és magyarok közötti viszonyt. Az adásba telefonon keresztül jelentkező Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: nem vonhatja vissza a film erdélyi körútját megszervező fiatalokra kirótt büntetést, hiszen a törvény világos, és e tekintetben nem lehet alkudni. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: helyesli, hogy a filmet bemutatták az egyik legnagyobb nézettségű román televíziós csatornán, mert az elmúlt hetekben valóságos „legendává” nőtt a produkció híre. /Borbély Tamás: A patetikusság és a tragédia árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./ A Trianon-film: semmi újat nem mondó-mutató langyos kis semmi. Utána meg a „süketek” párbeszéde. /B. É.: Időrablás nagyharanggal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A Trianon-film bemutatása és az utána következett beszélgetés az utóbbi idők legsikeresebb művelődéspolitikai kezdeményezése volt, írta Sylvester Lajos. Először fordul elő, hogy a nézők véleményt alkothatnak fél évszázadon át tabuként kezelt vagy félremagyarázott, meghamisított témakörről. A vitában Florin Constantiniu történészprofesszor a Trianon-filmet szükségtelennek és ártalmasnak ítélte. A beküldött SMS-ek között sok volt a fenyegető és gyalázkodó-gyűlölködő reagálás. /Sylvester Lajos: Trianon – mámor és gyász. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./