Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1990. január 31.
Jan. 30-án Constantin Oancea helyettes külügyminiszter fogadta Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet és közölte: a román kormány megerősítette egyetértését azzal, hogy minél korábbi időpontban Kolozsváron megnyissák a magyar konzulátust. /Ismét megnyílhat a kolozsvári magyar konzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
1990. február 1.
Constantin Oancea külügyminiszterhelyettes fogadta Szűcs Pál bukaresti magyar nagykövetet. Ez alkalommal továbbították Sergiu Celac külügyminiszter válaszát Horn Gyula magyar külügyminiszter levelére. A román fél ebben kifejezte óhaját, hogy folytassák a párbeszédet a román-magyar kapcsolatok új alapokra helyezése érdekében. A román kormány megerősítette beleegyezését a kolozsvári főkonzulátus újramegnyitását illetően. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1990. október 10.
A 44 éves Constantin Dobre pénzügyi attaséként érkezett szeptemberben Londonba, a román nagykövetségre, most pedig politikai menedékjogot kért. Úgy érzi, hogy veszélyben van, szerinte az állambiztonság még erős Romániában. /Csaknem jogos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1990. október 13.
"Kolozs megye elöljárósága a 100/1990-es rendelettörvénnyel megváltoztatott több régi magyar utcanevet: a Petőfi utca Avram Iancu lett, a Rákóczi út Grigorescu, a Györgyfalvi út Constantin Brancusi, a Kőmálalja utca Iuliu Hateganu, a Pata utca pedig Nicolae Titulescu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13.; Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./"
1990. december 20.
"December első napjaiban a milánói törvényszék Iosif Constantin Dragan Milánóban élő, román származású, lugosi születésű dúsgazdag üzletembert, publicistát, írót fasisztának, legionáriusnak és a Ceusescu-rezsim kollaboránsának nyilvánította. A milánói per anyagában szerepel egy fénykép: Lugoson, a választási gyűlésen, Iliescu elnök mellett látható Dragan. Dragan egyre-másra jelentette meg lapjait Romániában /Europa Nova, Mileniul III., Dacia Literara/. Dragan trösztjének egyik tagja Ion Coja, a Vatra Romaneasca első alelnöke. A Romania Mare rendszeresen magasztalja Dragant, aki létrehozta a Dragan Európai Alapítványt, a Dragan Kiadó ontja a dák-trák témájú könyveket. Dragan 1942-ben a román legionárius doktrínát magasztaló könyvet írt, a hetvenes-nyolcvanas években pedig rendszeresen tárgyalt Ceausescuval, aki fogadta őt /erről tanúskodnak a Scinteia régi számai/, könyvei jelentek meg /Noi Tracii, Prin Europa stb./ . Az egyik bukaresti Dragan-lap, a Natiunea bekapcsolódott a magyarellenes kampányba. A Natiunea 19. számában maga Dragan írt, kifejtve, hogy a kommunizmus romániai térhódítása a zsidók és az irredenta magyarok műve volt. Dragan így fejezte be cikkét: "Románok, őrizkedjetek az idegenektől, akiket hazátokba fogadtok." Nyugtalanító, hogy Adrian Paunescu lapja, a Totusi Iubirea közölte: megalakult a Liga Maresal Ion Antonescu, élén Dragan áll, az Antonescu Liga megyei fiókokat is alakít. Corneliu Vadim Tudor a Romania Mare 27-es számában fenyegető hangú levelet írt Iliescu elnöknek, kilátásba helyezve: ha a románok milliós fegyvert fognak a magyarok ellen "a nemzeti ügyért", akkor nem marad más megoldás, mint a katonai kormányzás. /Barabás István: A Dragan-ügy mint kórkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ "
1991. február 28.
A Renasterea Banateana /Temesvár/ című lap nem független többé, Iosif Constantin Dragantól kapott új nyomdagépeket, ezentúl Dragan tanait fogja hirdetni. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
1991. március 8.
Kincses Előd, a marosvásárhelyi események koronatanúja /akinek távoznia kellett az országból/ összefoglalta a marosvásárhelyi jelentés hiányosságait. A jelentés szerint a pogromoknak szükségszerűen be kellett következniük, mert ez az ár, amit fizetni kellett a demokratizálódásért. Valójában a pogromok a demokratizálódás megakadályozását, a szekuritate visszaállítását célozták. A jelentés nem szól a megyei Nemzeti Megmentési Front jan. 19-i határozatáról: szept. 1-jétől vissza kell állítani a Bolyai Farkas Líceumot magyar, a Papiu Líceumot román intézményként, kijelentve, hogy de jure jan. 19-től mindkét intézményt ilyen jellegűnek nyilvánítják. Ez igazolja, hogy a magyar iskolák visszaállítását Marosvásárhely románjainak többsége helyeselte. Ebből következik, hogy a jogos magyar követelés csak ürügy volt a magyarellenes hangulatkeltésre. A Romániába szállított magyar könyvekkel kapcsolatban elmondható, hogy besszarábiai románoknak százezer számra küldenek román könyveket. A jelentésből kimaradt, hogy a Vatra Romaneasca már februárban elhatározta: márc. 15-ét magyarellenes propagandára kell felhasználni. A márc. 16-i gyógyszertári csatáról a jelentés nem mondja ki, hogy a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának határozata értelmében a város valamennyi gyógyszertárára visszakerült a román mellé a magyar gyógyszertár felirat is. A márc. 19-i eseményekről szóló jelentés nem tartalmazza, hogy a tüntetést, Kincses Előd foglyul ejtését és alelnöki tisztségéről való lemondatását Ion Judea ezredes, a Vatra Romaneasca vezetőségének megbízásából szervezte meg. ? Felvételek igazolják, hogy a román tüntetők a főtéren bevárták a felfegyverzett román parasztok megérkezését, és együtt mentek az RMDSZ-székházhoz. A jelentés elhallhatja, hogy a Maros megyei vezetés felkérte Ion Iliescut, hogy utazzon Marosvásárhelyre, azonban Iliescu azt válaszolta, ilyen feszült helyzetben nem utazik a városba. A jelentés nem említi, hogy Constantin Cojocaru tábornok, Maros megye katonai parancsnoka megtagadta Kincses Elődnek, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa /NEIT/ alelnökének felszólítása teljesítését. Kincses azt követelte, hogy a magyar és román tüntetőket a hadsereg válassza szét, és biztosítsa Marosvásárhely védelmét az esetleges újabb beözönlés ellen. A Maros megyei ügyészség azonosította Csipor Sntal, Gémesi István és Kiss Zoltán gyilkosait, de nem helyezte őket vád alá. Sütő András egyik bántalmazóját is azonosították, de nem gyilkossági kísérletért, hanem csendháborításért vonták felelősségre. Vasile Tira őrnagy, aki irányította Sütő András elleni támadást, Formanek Ferenc és Pécsi Ferenc szatmári NEIT-vezetők foglyulejtését és lemondatását, még mindig szabadlábon van, a hadsereg állományában. Nem vonták felelősségre Ion Judea ezredest, Ion Seriescu tábornokot, Gheorghe Gambra ezredes rendőrparancsnokot és Constantin Cojocaru tábornokot. /Kincses Előd: A marosvásárhelyi jelentés hiányosságai. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
1991. március 29.
A nyelv az, mely jogot ad egy etnikumnak, hogy egy területet uraljon - mondotta Constantin Andreescu a román képviselőház és szenátus együttes ülésén, amelyen emlékezett meg Románia és Besszarábia egyesülésének 73. évfordulójáról. A képviselők erőteljes hangon tiltakoztak az ellen, hogy ezt a területet kitépték Nagy-Románia testéből. Vasile Diaconu a Kígyó sziget elrablását is sérelmezte. Victor Surdu kijelentette, hogy a Prut és a Dnyeszter közötti terület román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1991. április 30.
Petre Roman véglegesítette a kormány összetételét. A legjelentősebb változtatás: Victor Stanculescu védelmi miniszter felmentése, aki ápr. 30-tól ipari miniszter /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./, a védelmi tárca élére Constantin Nicolae Spiroiu került. /MTI/
1991. május 15.
Románia nemrégen kinevezett nemzetvédelmi minisztere, Constantin Nicolae Spiroiu altábornagy Budapestre érkezett, találkozott Für Lajos honvédelmi miniszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
1991. június 4.
"George Stancov képviselő máj. 30-án a képviselőházban bejelentette: negyvenöt esztendővel ezelőtt végezték ki Antonescu marsallt, aki szerinte "a nemzet újraegyesítésének, a román nép méltóságának harcosa volt." Egy perces felállásra szólította fel képviselőtársait. A terem nagy része felállt, az RMDSZ-képviselők ülve maradtak. Később Kerekes Károly RMDSZ-képviselő kifejtette, hogy Antonescut háborús bűnösként ítélték halálra. Malaparte Kaput című könyvében leírta iasi-i pogromot, Antonescu ezenkívül Transznisztriába száműzte a cigányokat. Közben a parlament előtt ülnek az éhségsztrájkolók, a decemberi forradalom résztvevői, akik követelik, nekik is juttassanak segélyt. A szenátus már megszavazta a juttatásokat, a képviselőházon volt a sor. Több román képviselő felszólalt, hevesen ellenezve a segélyt. Petre Turle, Catalin Radulescu például, Constantin Ivanovici pedig megjegyezte: szerinte Tőkés László, Ana Bladiana és Doina Cornea nem voltak a forradalom résztvevői. Bárányi Ferenc képviselő vitába szállt képviselőtársával: "Ami pedig Tőkés Lászlót, Ana Bladianát és Doina Corneát illeti, bárhogy akarják egyesek, nélkülük nem lehet megírni a román forradalom történetét. Mert az az igazság, hogy december 16-án Tőkés László lobbantotta fel a forradalom szikráját." /Román Győző: Ülve és állva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ "
1991. június 5.
"A Vatra Romaneasca Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott /jún. 1-2./. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az 1946. jún. elsején kivégzett román fasiszta vezér, Ion Antonescu és az 1990. márciusi marosvásárhelyi tragikus események román áldozatai emlékének. Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Zeno Opris, aki egyben a Románok Nemzeti Egységpártja tiszteletbeli elnöke /az eddigi elnök, Radu Ceontea, aki egyúttal a Román Nemzeti Egységpárt elnöke, tiszteletbeli elnök lett/, a másik tiszteletbeli elnök Iosif Constantin Dragan volt vasgárdista, az antiszemita, nacionalista Europa hetilap anyagi támogatója, alelnök: Iustinian Petrescu kolozsvári egyetemi tanár. A szóvivő továbbra is Carolina Ilica. A résztvevők beadvánnyal fordultak Iliescu elnökhöz, kérve, hogy "távolítassa el az országból a magyar múltra emlékeztető összes emlékművet". Hangsúlyozták, hogy küzdenek a Molotov-Ribbentrop paktum érvénytelenítéséért. Felszólították a román kormányt, hogy kényszerítsen ki a magyar kormánytól olyan nyilatkozatot, hogy nem tart igényt Erdélyre. A Vatra pontokba szedte követeléseit, ezek között szerepel, hogy utasítsanak el minden követelést a magyarság nagyobb kulturális autonómiájára és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítésére vonatkozóan, ne engedjék a Bolyai Tudományegyetem megnyitását, ne engedélyezzék magyar konzulátus megnyitását, minden Hargita és Kovászna megyéből elüldözött románt telepítsenek vissza, amennyiben ezt megakadályozzák, az államelnök vizsgálja meg a két megyében a szükségállapot bevezetését. Biztosítsanak mindenütt székházat a Vatra Romaneascának. Az egyik Kovászna megyei Vatra-küldött követelte: a kormány tiltsa be a magyar nyelvet. - A Vatra a kettészakadás veszélyével néz szembe, nemrég ugyanis volt Kolozsváron is egy Vatra konferencia, amit ez a mostani marosvásárhelyi nem ismert el érvényesnek. /Tófalvi Zoltán: A Vatra Romanesca "határozat-csomagterve". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4., Bögözi Attila: Helyszíni tudósítás a VR országos konferenciájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ "
1991. július 10.
A Vatra Romaneasca emberei a Paul Cheler vezette IV. erdélyi hadsereg soraiban hónapok óta erőteljes meggyőző toborzót fejtenek ki, hogy a tisztek lépjeken be a Vatrába. A katonai egyégek körében terjesztik az uszító Romania Mare, az Europa és a nagyváradi Phoenix példányait. Vatra agitációja a belügyi katonai egységekben is folyik, írta a Romania Liberában Constantin Vranceau. /A Romania Liberában olvastuk. Constantin Vranceau: A Vatra Romaneasca csápjai és a hadsereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ Vranceanu cikkének fordítása mellett a Romániai Magyar Szó közölte, hogy Cojacaru tábornokot a Nemzeti Gárda nagyvezérkari főnökévé nevezték ki. Vajon ezt azért történt, mert a tábornok csapatai passzív jelenlétével hagyta, hogy Marosvásárhelyen 1990. márciusában románok és magyarok egymás ellen forduljanak? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1991. július 11.
"A magyar kisebbség után a Romania Mare most új bűnbakot talált magának -írta a párizsi Le Monde júl. 9-i száma a romániai antiszemitizmusról szóló tudósításában. A Romania Mare szerint a zsidóüldözések "természetes és logikus választ jelentenek a zsidók által elkövetett bűnökre." A Le Monde beszámolt Antonescu rehabilitálásának kísérleteiről. A kormány elítélte "az új antiszemita hullámot, anélkül, hogy ennek nagyobb nyilvánosságot adott volna, s anélkül, hogy támadta volna a Romania Marét". A lap a nacionalista és antiszemita hadjárat kulcsszereplőjének a román származású gazdag, Olaszországban élő üzletembert, Iosif Constantin Dragant tartja, aki Ceausescuval is együttműködött, most pedig az Antonescu Marsall Liga elnöke, az ultranacionalista Vatra Romaneasca díszelnöke, a Natiunea hetilap igazgatója, ő pénzeli a Romania Mare kiadását, valamint különböző antiszemita kiadványok megjelentetését. /A Le Monde egy különös magatartásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"
1991. augusztus 3-4.
"A kormány aug. 1-jén tiltakozott amiatt, hogy az amerikai képviselőház elítélte Románia belpolitikájának antiszemita és soviniszta jellegét. A román kormányt csalódással töltötte el az amerikai képviselőház július 29-i határozata a romániai antiszemitizmus és kisebbségellenességről, jelentette ki Mihnea Constantin kormányszóvivő. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2., MTI/ Ugyanezen a napon Traian Chebeleu külügyi szóvivő egészen másképp ítélte meg /a kiadott közleményben/ az amerikai képviselőházi határozatot: elfogadta, hozzátéve, hogy az ilyen törekvések megegyeznek a román kormány törekvéseivel. Újságírói kérdésre Chebeleu azt válaszolta, nem tudott a kormány nyilatkozatáról. A külügyminisztérium másik közleménye beszámolt egy sajnálatos incidensről: júl. 28-án néhány személy kövekkel megdobálta Románia budapesti nagykövetségének épületét és hangoskodott. Az ilyen cselekmények az intolerancia légköréről árulkodnak, ez nem kedvez az együttműködésnek, mutatott rá a közlemény. Emellett Traian Chebeleu egy másik külügyi közleményt is ismertetett: az Erdélyi Magyarság /Budapest/ augusztusi száma "románellenes, revizionista véleményeknek" adott hangot, ugyanakkor "a román állam destabilizálására bujtogató, a román nép érzelmeit sértő felhívásokat" tesz közzé. Sajnálatos, hogy a magyar kormány megtűri, illetve támogatja az ilyen kiadványokat. A külügyminisztérium reméli, hogy a magyar kormány megteszi a szükséges intézkedéseket az ilyen kiadványok betiltására. Ismeretes, tette hozzá az újságíró, hogy a magyar küldöttség egyik tagja a genfi konferencián szélsőséges, magyarellenes és antiszemita propagandával vádolta meg a Romania Mare és a Phoenix című hetilapot. Válaszában Traian Chebeleu az említett romén lapokhoz hasonlónak nevezte a bukaresti Valóságot, a nagyváradi Bihari Naplót és Erdélyi Naplót, a csíkszeredai Tromfot, illetve a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Időt. Ugyanakkor Traian Chebeleu románellenesnek nevezte a Magyar Televízió néhány műsorát, továbbá a magyarországi lapok közül a Szent Koronát és az Erdélyi Magyarságot. /Kozma Kis Tibor: Külügyi sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3-4./"
1991. augusztus 8.
Előzőleg Constantin Tampiza, a Moldovai Köztársaság miniszterelnök-helyettese látogatott Bukarestbe, aug. 6-án pedig Petre Roman miniszterelnök egynapos látogatásra ment Moldovába, a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kormányegyezmény, valamint a kormányközi gazdasági együttműködési bizottságról szóló egyezmény aláírására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./ Petre Roman miniszterelnök Kisinyovban /Kisinau/ a jelzett egyezményeket aláírta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1991. szeptember 7.
Mihnea Constantinescu kormányszóvivő szept. 5-i sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy Adrian Severin államminiszter a nemzi kisebbségek szövetségeivel tárgyalt a kisebbségek panaszairól. A kormány 237 köztisztviselőt váltott le, mert államigazgatási tevékenységük összeegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel, köztük egy prefektust /Pataki Imrét, Hargita megye/, 26 alprefektust, 62 polgármestert, 34 alpolgármestert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
1991. október 3.
"Okt. 1-jén a parlamentben folytatták a vitát az új alkotmányról. Constantin Andreescu képviselő elérte, hogy bevegyék a vallásszabadságról szóló részbe: "a román ortodox egyház a román nép nagy többségének egyháza". Összecsaptak az ortodox és görög katolikus román honatyák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./"
1992. február 12.
Adrian Nastase külügyminiszter fogadta az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragant, aki kifejtette, hogy továbbra is kész szolgálni az országot a román nemzeteszmény megvalósulása érdekében. Dragan előzőleg Chisinauban tárgyalt, tudósított a román lap. /Dreptatea (Bukarest), febr. 12./ Megjegyzés: Dragan már Ceausescuval is jó kapcsolatban volt. Dragan szélsőséges nézeteit tükrözi a Velencében románul kiadott könyve /Antonescu - Románia marsallja és az újraegyesítési háborúk/, amelyben Antonescut rehabilitálta: a fasiszta vezért nagy hitalapítónak, a nagy eszmék rettenthetetlen harcosának nevezte.
1992. április 16.
Kádár Béla, a magyar külgazdasági kapcsolatok minisztere Bukarestben tárgyalt ápr. 14-16-a között. Constantin Fota kereskedelmi és idegenforgalmi miniszterrel megegyeztek abban, hogy szükség van új határátkelő helyekre, közös román-magyar bankra, mely a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködését segítené. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./
1992. június 6.
A Romania Mare szélsőséges, fasiszta, nacionalista lap kétéves fennállását ünnepelte. Ebből az alkalomból köszöntötték a hetilapot - többek között - a szenátus elnöke, Alexandru Barladeanu és alelnöke, Vasile Mois, továbbá a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, Iosif Constantin Dragan. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./
1992. június 6.
Kétéves a szélsőbal hetilapja, a Romania Mare. A lap a kisebbségeket támadta. A hetilap példányszáma 700 ezerről 70 ezerre csökkent. A Romania Mare nyíltan sürgette egyes RMDSZ-vezetők azonnali kiutasítását az országból, nemzeti gárda felállítását és katonai adminisztráció bevezetését Kovászna és Hargita megyében. A kétéves hetilapot köszöntötték többek között Alexandru Barladeanu, a szenátus elnöke, Vasile Mois, a szenátus alelnöke, Iosif Constantin Dragan, a Vatra Romaneasca tiszteletbeli elnöke, Victor Surdu, a Román Demokrata Agrárpárt elnöke és Ion Suceava rendőr altábornagy. /Domokos Péter: Dicstelen évforduló. Kétéves a Romania Mare. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./
1992. június 30.
Bukarestben a Demokratikus Konvenció választási testülete Emil Constantinescut választotta meg elnökjelöltnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. július 9.
"Constantin Nicolae Spiroiu védelmi miniszter a Cotidianulnak nyilatkozva tagadta, hogy Románia részt vesz a moldovai harcokban, és közölte: Románia csak védelmi fegyvereket szállított Moldovának, 2000 automata géppisztolyt, 12-16 db 122 mm-es ágyút, valamint néhány páncélozott járművet. Spiroiu helyesli, hogy Antonescu 1941-ben hadba lépett a Szovjetunió ellen, "Besszarábia felszabadításáért". /Új Magyarország, júl. 9./"
1992. augusztus 17.
"Emil Constantinescu professzor, a Demokratikus Konvenció elnökjelöltje nyilatkozott a Népszabadságnak. Kifejtette, hogy a többségnek és a nemzeti kisebbségeknek a legtökéletesebb egyenjogúságot kell élvezniük. A nemzeti kisebbségeket védelmezni kell fejlődésükben, ez azonban nem jelent kedvezést. A kisebbségeknek meg kell adni az összes őket megillető jogokat. A Magyarországgal való szerződés aláírásának alapja "csakis az államhatárok sérthetetlenségének" elismerése lehet. - A Pruton túl élő románok tragédiájának megoldása: Románia kiteljesedése természetes határai között. /Népszabadság, aug. 17./"
1992. augusztus 21.
"Román ellenzéki politikusok is részt vettek az amerikai Republikánus Párt houstoni kongresszusán. Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnökjelöltje is csatlakozott a konvenció küldöttségéhez. A romániai ellenzéki küldöttség vezetője Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, tagjai között volt Tokay György képviselő, az RMDSZ elnökhelyettese. Tokay György az MTI-nek nyilatkozva elmondta, örvendetes, hogy a küldöttség egységes volt a kisebbségi kérdés tekintetében, Corneliu Coposu határozottan kiállt az erdélyi magyarság kérdéseinek megoldásáért. Az amerikaiak is úgy látják, hogy a kisebbségi kérdés európai biztonsági kérdéssé lépett elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártja elnöke az MTI-nek kifejtette, hogy pártja számára nincs "magyar probléma", azt azok csinálják, akiknek ez érdekükben áll, miként legutóbb, amikor indoklás nélkül leváltották Hargita és Kovászna magyar polgármestereit. /MTI/"
1992. szeptember 16.
A 18 pártot, köztük az RMDSZ-t egyesítő ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció választási nagygyűlést tartott szept. 12-én Kolozsváron, közel 20 ezer fő részvételével. A Demokratikus Konvenció képviselői által elfogadott kolozsvári kiáltvány /melyet Emil Constantinescu olvasott fel/ elítélte a román nacionalizmust. Kimondták, hogy garantálják a nemzetiségi jogokat, hogy a kisebbségek szabadon használhassák nyelvüket, fejleszthessék kultúrájukat. /Magyar Nemzet, aug. 15., a kiáltvány szövege: Romania Libera, szept. 14., Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./
1992. szeptember 18-24.
Funar kolozsvári polgármester a 22-nek adott interjújában elismerően szólt Iosif Constantin Draganról és a Román Hírszerző Szolgálatról /SRI/. Szerinte Ceausescu jó politikus volt, csak akkor hibázott, amikor a privilégiumokat biztosított az arra méltatlan magyaroknak. Funar élesen elítélte az RMDSZ-, számolt be Funar kijelentéseiről a 22 (Bukarest), szept. 18-24-i száma. /MTI/
1992. szeptember 21.
A Romania Libera aug. 30-i száma bemutatta a választáson induló hat elnökjelöltet: Ion Iliescu jelenlegi elnök /Demokratikus Nemzeti Megmentési Front/, Emil Constantinescu /Demokratikus Konvenció/, Caius Traian Dragomir /Nemzeti Megmentési Front/, Mircea Druc /független/, Gheorghe Funar /Román Nemzeti Egységpárt/ és Ion Manzatu /Republikánus Párt/. /Új Magyarország, aug. 31./ Ugyancsak a hat elnökjelölt bemutatása: Magyar Hírlap, szept. 21.
1992. szeptember 23.
Többtízezer ember tüntetett szept. 23-án Bukaresten a Demokratikus Konvenció és elnökjelöltje, Emil Constantinescu mellett. A nagygyűlésen felszólalt Constantinescu mellett Corneliu Coposu, Doina Cornea és Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is. /MTI, AP/