Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2001. szeptember 18.
" Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő egészen másként viszonyul a NATO-hoz most Románia vezetőjeként, mint két évvel ezelőtt ellenzéki politikusként - állapította meg szept. 17-i számában a Curentul című napilap. Az ellenzéki román újság emlékeztetett arra, hogy 1999-ben - a NATO jugoszláviai katonai beavatkozása idején - Iliescu és Nastase felesleges és sajnálatos szolgalelkűséggel vádolta az ország akkori vezetését az észak-atlanti szövetség akciójának támogatása miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Adrian Nastase 1999-ben azzal vádolta Emil Constantinescu akkori államfőt: a NATO fellépését támogató nyilatkozata "rendkívül súlyos, semmivel sem igazolható hiba, amely teljes mértékben ellentmond az ENSZ gyakorlatának". Romániában működnek olyan érdekcsoportok, politikai pártok, alapítványok, újságok és tévéállomások, amelyek azért kapnak külföldről pénzt, hogy a közvéleményben, a politikai életben, a hadseregben, a titkosszolgálatokban, a rendőrségben és a közigazgatásban Amerika-ellenes, antiszemita, demokráciaellenes, antiliberális és NATO-ellenes nézeteket tápláljanak - hangsúlyozta a Ziua című lapban Dan Pavel neves politológus. /Nastase pártja ellenzékben elítélte a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"
2001. október 2.
"Az akkreditációs szakbizottság nyolc magánegyetemi központ akkreditálását javasolja. A parlament hamarosan eldönti, hogy ezek közül melyiket hagyja jóvá. A bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem, a Titu Maiorescu Egyetem, a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem és Római Katolikus Teológiai Intézet, a bákói George Bacovia Egyetem, a pitesti-i Constantin Brancoveanu Egyetem, a nagyváradi Emanuel Egyetem és az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem számíthat kedvező döntésre. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem nincs közöttük. /Akkreditált magánegyetemek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
2001. október 16.
"Négytagú tanügyminisztériumi küldöttség érkezett okt. 15-én Sepsiszentgyörgyre, hogy a tanévkezdéskor szokásos alapellenőrzést kihasználva, a prefektúra embereivel, a főtanfelügyelő-helyettes Solomon Maria társaságában tankönyvkommandós feladatokat lásson el. A csapat másik része a Tanulók Klubjában végez ellenőrzést, illetve veszi számba az ott létező könyvállományt. Nyilvánvaló tehát, hogy a magyarországi eredetű, oktatási segédeszközként használt könyvek, munkafüzetek ügyét vizsgálják, azzal az egyelőre még be nem vallott szándékkal, hogy a főtanfelügyelőt, Keresztély Irmát mulasztáson kapják, és leváltsák. Okt. 10-i keltezéssel a szaktárcától 38 498. számot viselő átirat érkezett. A dokumentum kimondja: Az elmúlt időszakban azt tapasztaltuk, hogy egyes iskolákban az oktatás folyamatában olyan tankönyveket, könyveket, más kiadványokat használnak, melyek Románia történelme és földrajza tekintetében, de egyéb tantárgyak esetében is más szemléletet tükröznek, és nem tartják tiszteletben az ország területén érvényes oktatási tanrendet. Felkérik az iskolákat, hogy az iskolai könyvtárakba ne iktassák be, ne használják és ne ajánlják az említett könyveket, kiadványokat, elektronikus oktatási segédanyagokat. A Constantin Dumitru tanügyminisztériumi főigazgató és George Corbu tanügyminisztériumi főigazgató-helyettes aláírásával és a tárca pecsétjével ellátott dokumentum utolsó bekezdése így szól: Amennyiben a fenti utasításokat nem tartják tiszteletben, kérjük, azonnal rendeljék el a szükséges törvényes intézkedéseket, és értesítsék a fennálló helyzetről a minisztériumot. - A meghirdetett szabad információáramlás korában nemcsak tankönyv-ellenőrzési kommandót állíttat fel Háromszéken a Nastase-kabinet, hanem az iskolai könyvtárakból is száműzni kívánja a hivatalos román állásponttal, szemlélettel nem egyező műveket. /Simó Erzsébet: Minisztériumi tankönyvkommandó és könyvtártisztogatók Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./"
2001. október 16.
"Mádl Ferenc magyar államelnök bejelentésére, amely szerint a Vatikán első ízben fejezi ki világosan, hogy kész intézkedni a magyar nyelvű istentisztelet bevezetéséért a romániai csángó kisebbség számára, Petru Gherghel jászvásári római katolikus püspök figyelmeztette a Magyar Köztársaság elnökét, hogy a liturgia celebrálásának nyelve román. Petru Gherghel püspök kijelentette: ,,A római katolikus egyháznak világos és pontos normái vannak, amelyek szabályozzák egy nyelv vagy nyelvjárás bevezetését a liturgiába. A iasi-i egyházmegye egyik előírása szerint - fogalmazott a püspök - az egyházi szertartások nyelve a román. (...) Ami egy tájnyelv vagy dialektus bevezetését illeti az egyházi liturgiába, respektálni kell az egyházi előírásokat, minden külső politikai vagy az egyház szellemétől idegen beavatkozás nélkül." Petru Gherghel a Vatikán nyílt vagy hallgatólagos beleegyezésével - azt az egyházi törvényt sem tartotta tiszteletben, azaz durván megsértette, amely szerint a híveknek az anyanyelven tartott liturgiához joguk van. Petru Gherghelnek a Vatikánnal való szembeszegülése mellett van a moldvai csángóellenes egyházi és világi provokációk, a templomokban (például Klézsén) elhangzó szitkok, becsmérlő és gyalázó szövegek, Bákó parlamenti képviselőinek (Nicolae Sersea, Dan Constantinescu) magyar- és csángómagyar-ellenes kirohanásai, a történelemhamisító Dumitru Martinas kultusza, a róla elnevezett román csángó egyesület ténykedése, és igazat kell adni Mádl Ferencnek, amikor sejteti, hogy a magyar nyelvű egyházi szertartások bevezetésével lesznek problémák. /Sylvester Lajos: Gherghel püspök katolikusabb a pápánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 16./"
2001. október 19.
"Kolozsváron a Megyei Tanfelügyelőség okt. 18-i sajtókonferenciáján Constantin Corega főtanfelügyelő elmondta: szemléltető eszközként akár Mao-Ce Tung emlékiratait is magával viheti a tanár, de tanítani, számonkérni csak olyan tankönyvekből lehet, amelyeket jóváhagyott a Nevelési és Kutatási Minisztérium. Corega bejelentette: kénytelen leváltani a szamosújvári Petru Maior Líceum igazgatóját, mert nem engedelmeskedett az ő parancsainak. /Szabó Csaba: Csak segédeszközként használhatók az "illegális" tankönyvek. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 19./"
2001. október 19.
"A temesvári Táblabíróság határozata értelmében nem kell elköltöznie a Heti Új Szónak a Magyar Ház első emeletéről. Az ítélőbírók ugyanis megalapozatlannak ítélték a Timpress Rt. fellebbezési keresetét, mely szerint az egyetlen temesvári magyar nyelvű hetilap jogtalanul bitorolja az olaszországi multimilliomos, Iosif Constantin Dragan említett sajtócégének nevére telekkönyvezett épület néhány helységét. A magyarellenességéről hírhedt Dragan 1994-ben indította meg a Heti Új Szót kiadó Reflex Kft. kilakoltatását kérelmező pert, miután Graur János főszerkesztő, a lapkiadó kft. tulajdonosa visszautasította az albérleti státusát szavatoló szerződés aláírását. Az 1930-as években közpénzekből felépített Magyar Ház adminisztrátori jogkörét magáénak valló Timpress Rt. a közköltségek ki nem fizetése miatt a kereskedelmi törvényszéken is vádat emelt a lapkiadó ellen. /Gurzó K. Enikő: Pert nyert a Heti Új Szó. Maradnak a temesvári Magyar Házba". = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./"
2001. november 6.
"Nagyvárad posztkommunista történetében először fordult elő, hogy egy alpolgármester lemondott tisztségéről. Az RMDSZ-es Kapy István a politikai támogatás hiányával, a polgármesterrel fennálló munkaviszony hiányosságaival indokolta döntését, amelyet azonban - ez nyílt titok - a szövetség megyei vezetőségének nyomására hozott meg. Az így megüresedett tisztségre az RMDSZ már korábban jelölte Bíró Rozália tanácsost, akit a képviselő-testület megválasztott. A tanácsülésen napirendre került az a beadvány, amelyben 11 tanácsos a másik alpolgármester, a parasztpárti Constantin Jurca leváltását indítványozta, mert nem tartotta be a választási kampányban tett ígéreteit, illetve munkája kifogásolható. Az alpolgármester cáfolta a vádakat, majd hozzátette: nem mond le. A felmentésről szóló indítványt végül a tanács elfogadta. A szocdemek Gavrila Ghileát jelölték alpolgármesternek, és a testület elfogadta a javaslatot. - Bíró Rozália a Megyei Tanács alelnökének - és egyben az RMDSZ megyei választmánya elnökének -, Kiss Sándornak az üzlettársa és rokona. /Máté Zsófia: Politikai üzletkötés Nagyváradon. Két alpolgármestert egy csapásra. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./"
2001. november 7.
"Parasztpárti küldöttséget fogadott nov. 6-án Bukarestben Markó Béla RMDSZ-elnök. A találkozón, amelyet a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt kezdeményezett, Victor Ciorbea elnök, Constantin Dudu Ionescu főtitkár, Ion Caramitru és Radu Sarbu alelnökök vettek részt. A megbeszélés tárgya a romániai belpolitikai helyzet, az ország európai és euró-atlanti integrációja volt, valamint a KDNPP és az RMDSZ együttműködése itthon és az Európai Néppárt keretében. Megegyeztek abban, hogy a két párt között szorosabbá kellene tenni az együttműködést, és gyakoribbakká az ilyen jellegű konzultációkat. /Markó Béla a parasztpárt vezetőségét fogadta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./"
2001. december 17.
"Kolozsváron tartották a Romániai Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából a tájékoztatási minisztérium által szervezett négynapos rendezvénysorozatot. A rendezvény sdec. 15-i témaköre a Kisebbségi sajtó szerepe a román médiában címet viselte. Miron Ignat képviselő, a lipován közösség küldötte hangsúlyozta, hogy a román sajtó nem nevezi meg azok nemzetiségét, akik kiemelkedő eredményeket érnek el valamely téren, ám ha valami rosszat tesznek, akkor azonnal megjelenik zárójelben az etnikum. Ivan Gheorghe roma származású helyettes államtitkár nyomatékosan felhívta a minisztérium figyelmét, hogy a roma közösség megítélése szerint a közszolgálati TV Együttélés című nemzetiségi műsorának szerkesztői rasszisták és inkompetensek. A kolozsvári Interetnikus párbeszéd című lap szerkesztője Rusu Constantin nehezményezte, hogy rajtuk és a helyi magyar sajtót kivéve, egyetlen kisebbségi lap sem emelte fel a szavát annak idején a tervezett Antonescu-szobor felállítása ellen. A zárónapon, dec. 16-án sajtótájékoztatót tartottak, amelyen jelen volt Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas Románia európai integrációjáért felelős miniszter, Paul Philippi a Német Demokrata Fórum tiszteletbeli elnöke. Markó Bélát a dec. 15-i marosvásárhelyi SZKT miatt Szép Gyula ügyvezető alelnök helyettesítette. A közös nyilatkozatot az RMDSZ-en kívül, minden jelenlevő etnikum képviselője aláírta. Szép Gyula elmondta: az RMDSZ-nek volt néhány módosító javaslata, de azt nem fogadták el. A nyilatkozatban ez állt többek között: "A nemzeti kisebbségek határozottan állítják, hogy Románia teljesíti mindazokat a politikai kritériumokat, amelyeket az Európa Tanács az 1993-as koppenhágai ülésén meghatározott. Románia multikulturális társadalomként van elismerve, ilyen tekintetben interetnikus együttélési modellként szolgál." /Köllő Katalin: Sokszínűség napjai: az RMDSZ nem írta alá a zárónyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"
2001. december 21.
"Budapesten dec. 21-én folytatódnak a megbeszélések a magyar és a román kormányfő személyes megbízottai között a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint a két miniszterelnök által aláírandó egyetértési megállapodás szövegének tervezetéről - jelentette be dec. 20-án a magyar külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta, e témákról Németh Zsolt magyar és Constantin Diaconescu román külügyi államtitkár tárgyal. Az egyetértési megállapodást a két miniszterelnök, Orbán Viktor és Adrian Nastase írja majd alá dec. 22-én Budapesten. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár úgy vélte, hogy körvonalazódik a kompromisszum a konzulátusok és az ajánlószervezetek jogkörével, az igazolványok adattartalmával és az igazolvány kiadásának feltételeivel kapcsolatban. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt meglepte az a vehemencia, amellyel a szlovák külügyi bizottság fellép a státustörvény ellen. Hozzátette: abban is megállapodtak, hogy a szlovák fél jelzi az esetleges kifogásait. "Ám ők ezt nem tették meg, továbbra is várom jelzéseiket, mi készen állunk arra, hogy hasonlóan a román féllel folytatott tárgyalásainkhoz, velük is konkrét és tárgyilagos párbeszédet folytassunk" - hangsúlyozta Németh Zsolt. /M. Á. Zs.: Ma tárgyalás, holnap aláírás? Román-magyar kompromisszum a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"
2002. január 10.
A Szekuritáte Irattarát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) titkára, Constantin Buchet kijelentette: nem igaz, hogy megpróbálnak politikai nyomást gyakorolni az intézményre, amint azt a Szekuritáté iratcsomókhoz való hozzáférhetőséget szabályozó törvény kezdeményezője, Constantin Ticu Dumitrescu állította. Eddig mintegy ötezren kérték, hogy betekintsenek saját dossziéjukba, és közel százan ezt meg is tették. Emellett a CNSAS leellenőrizte a 2000-es választásokon indult jelöltek, illetve a minisztériumok tisztségviselőinek a politikai múltját is. /Nincs politikai nyomás alatt a CNSAS. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
Egymagában látott a Securitate leleplezésének Constantin Ticu Dumitrescu volt szenátor azután, hogy meggyőződött róla, az általa kezdeményezett átvilágítási törvény nem érte el célját. Közel ezer szekuritátés tiszt és kollaboráns nevét hozta nyilvánosságra jan. 9-én Constantin Ticu Dumitrescu, az 1999 decemberében elfogadott romániai átvilágítási törvény kezdeményezője. A lista az egykori politikai rendőrség 450 tisztjének, 360 alkalmazottjának, több mint száz besúgójának a nevét tartalmazza, és több tucat törvényszéki bírót, milicistát és börtönőrt nevez meg, akik együttműködtek a Szekuritátéval. A volt szenátor ezúttal is kijelentette, az általa kezdeményezett törvényt olyan formában fogadta el a törvényhozás, hogy az nemhogy leleplezné, inkább védelmet nyújt az egykori politikai rendőrségnek. A Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kiszivárgott információkra hivatkozva kijelentette, 1989 decembere és 1990 márciusa között a Szekuritáté archívumából mintegy 80 ezer dossziénak veszett nyoma. 1993-ban az archívumokban mintegy 2 millió dossziét tároltak. Dumitrescu azt is tudni véli, hogy 1989-ben a Szekuritáté 150 ezer besúgót foglalkoztatott, akik több százezer személyről készítettek jelentéseket. Míg 1968-ban a megfigyelt személyek száma meghaladta a 400 ezret a csehszlovákiai beavatkozás után ez a szám 40 ezerre, csökkent, hogy aztán nem sokkal később ismét elérje a százezres nagyságrendet – állapította meg a volt szenátor. "Míg nem leplezik le az egykori politikai rendőrség tisztjeit, azok ma is fontos állami tisztségeket tölthetnek be – jelentette ki a volt szenátor. A CNSAS főtitkára, Constantin Buchet azonnal cáfolta, hogy politikai nyomás nehezedne az átvilágító bizottságra. /G. Á.: Egyszemélyes átvilágítás. Ezres szekus listát ismertetett Ticu Dumitrescu. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 21.
Hamis információk terjesztésére való felbujtás gyanújával büntetőjogi eljárás indult Mugur Ciuvica, Emil Constantinescu exelnök volt kabinetfőnöke ellen. Azzal gyanúsították, hogy ő a szerzője az Armageddon II. jelentés néven ismertté vált dokumentumnak, amely korrupcióval vádolja Adrian Nastase miniszterelnököt. Mugur Ciuvica a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában cáfolta, hogy köze lenne Armageddon-jelentéshez. – A volt igazságügyi miniszter, Traian Basescu demokrata elnök szerint az akció lefolyása arra utal, hogy Adrian Nastase "magának alárendelte az állami intézményeket, és politikai bandája által elkövetett korrupciós cselekmények fedezésére használja azokat".A Belügyminisztérium sajtóközleménye szerint a rendőrség a szerzői jogok megsértése miatt végzett vizsgálatok során bukkant rá Iane számítógépének memóriájában a jelentés nyomaira, illetve a címzettek listájára. Zaharia Toma belügyi államtitkár viszont azt nyilatkozta, hogy a rendőrség a szaktárca 0962-es számú különleges egységének (a Belügyminisztérium belső titkosszolgálata) informátora révén jutott el az ominózus emailek feladójához. /Bekísérték a kabinetfőnököt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./
2002. január 23.
Tovább gyűrűzik az Armaggedon II néven ismertté vált botrány. Az interneten Adrian Nastase kormányfőt vádoló dokumentum jelent meg. Az ügy kapcsán Emil Constantinescu volt államfő Ioan Rus belügyminiszter és Tanase Joita főügyész azonnali lemondását és Toma Zaharia belügyminisztériumi államtitkár, illetve Alexandru Tuculeanu menesztését kérte. Úgy véli, az ügyészség és a rendőrség jogtalan akcióit politikai parancsra hajtották végre. Constantinescu szerint az Armaggedon II elnevezésű jelentésben foglaltak körül kialakult botrány azt bizonyítja, hogy az állítások valós tényekre alapulnak. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a főügyész rendelkezésére bocsátja vagyon- és adóbevallási nyilatkozatát. Adrian Nastase szinte biztos abban, egy olyan csoport, amely mögött — úgy tűnik — Emil Constantinescu áll, nagyon kemény támadást intézett az állam különböző intézményei ellen egy olyan pillanatban, amikor az országnak szüksége van a külföld hitelére. A kormányfő cáfolta a jelentésben foglaltakat. /Tovább gyűrűzik az Armaggedon botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./
2002. február 5.
Szamosújváron elhatározták, hogy újjáalakítják a nagy múltú színjátszó csoportot. Febr. 2-án megtartották az első találkozót, amelyen 23 helybéli fiatal jelentkezett meghallgatásra. Igazi vizsgán estek át, hiszen szavalattól kezdve mozgáskultúráig, minden szempontból bizonyítaniuk kellett. A vezető Istici Constantin lett. Ugyancsak a művelődési ház keretében tevékenykedik Szamosújváron a több mint százéves hagyománnyal rendelkező magyar nyelvű operettcsoport is, amely minden esztendőben új előadással lepi meg az igényes közönséget. /Erkedi Csaba: Újjáalakult színjátszócsoport Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2002. február 6.
Constantinos Simitis görög miniszterelnök Romániába látogatott. Románia és Görögország törvényes megoldásokat keres az illegális munkavállalás ügyében, állapodott meg febr. 5-én Adrian Nastase kormányfő görög kollégájával. Simitis leszögezte, hogy a görög diplomácia támogatni fogja Románia csatlakozását az Európai Unióhoz. Ugyanakkor a görög miniszterelnök azt is közölte: Románia, Bulgária, Görögország és Törökország külügyminiszterei hamarosan Isztambulban találkoznak, hogy megtárgyalják a NATO-bővítés kérdését. Ebben a tekintetben Görögország szintén támogatásáról biztosította a román felet. /Görög–román kormányfői találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2002. március 8.
Rendkívüli esemény történt: március 3-án magyar történésznek is alkalma nyílott román tévéműsorban véleményt mondani a múlt vitatott kérdéseiről. A bukaresti Humanitas Ungurii címen román nyelven adta ki Paul Lendvay bécsi magyar közíró könyvét, erről szólt Cristian Tabara, a Pro TV népszerű sztárjának szokásos vasárnapi rovata. A ProTV Demény Lajos akadémikust, Kereskényi Sándor szenátort és Bogdan Murgescu tudományos kutatót hívta meg a beszélgetésre. Demény Lajosnak alkalma nyílott egy román tévéműsorban román közhelyeket, legendákat szertefoszlatni. Ezt ugyan a maguk háza táján megtették egynémely kiátkozott román tudósok is, mint például Lucian Boia, Giurescu, Constantiniu professzorok, de objektív szemléletű könyveik csak egy szűk értelmiségi réteghez jutottak el. Mi az igazság a Hunyadiak román származásáról? Demény: Mátyás király édesanyját Szilágyi Erzsébetnek hívták. Mi az igazság, hogy erdélyi románok csak jobbágyok lehettek. Demény: nem igaz, mert közülük is kerültek ki nemesek, politikusok, neves értelmiségiek. Demény: egyetlen épeszű magyar sem képzeli már határmódosítással megváltoztatni a múltat. Erdélyt egyébként hétmillió románnal együtt kellene a tízmilliós Magyarországhoz csatolni. A műsor kritikus pontja természetesen a dák–román kontinuitás volt. Demény Lajos: nem azon kell rágódni, ki volt itt előbb, hanem bemutatni a dokumentumokat, régészeti leleteket, a demográfiai, nyelvészeti, antropológiai érveket, és ezáltal kiiktatni a kliséket. Erdély népessége a honfoglalás idején... Itt a felvétel montírozói elvágták a képet és a hangot, hogy a műsor beilleszkedjék az egy órába. Csak a későbbiekben sikerült Demény Lajosnak némely utalásokat tenni tévhitekre, rossz beidegződésekre, veszélyekre. A középkorban nem nemzetek, hanem vallások és rendek voltak, tehát Hunyadi János nem magyarokat, románokat vagy szerbeket védelmezett, hanem a keresztény világot. A másik nagy veszély, amire Demény figyelmeztette a történészeket: társadalmi konfliktusokból ne gyártsanak nemzeti felszabadítási harcot. /Barabás István: Magyarok nyilai román képernyőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2002. március 13.
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei szervezete márc. 9-én tartott Csíkszeredában megemlékező ünnepséget. Emlékezni és emlékeztetni gyűltek össze, a Romániai Volt Politikai Foglyok és a Diktatúra Üldözöttei Szövetsége megalakulásának 12. évfordulóján. Azokra a tíz- és százezrekre emlékeztek, akik jeltelen gödrökben elkaparva porlanak szerte az országban, Máramarostól a Duna-deltáig, Szamosújvártól Zsiláváig és szinte mindenütt. A kommunista és a fasiszta totalitarizmus súlyos veszélybe sodorta a kétezer esztendős keresztény európai civilizációt, behelyettesítve ezeket a modern rabszolgaság, a terror és az egész társadalmat átszövő és szétzüllesztő hazugság és megfélemlítés rendszerével. E modern rabszolgaság elleni lázadás áldozataira emlékeztek, az ártatlanul meghurcoltakra, elítéltekre, a munkatáborokban lassú halálra ítéltekre, a kivégzettekre, de a családi otthonaikból kitelepítettekre is. Constantin Ticu Dumitrescu hangsúlyozta: ameddig a politika nem épül erkölcsi alapokra, addig folytatódni fog a világban az erőszak, az igazságtalanság, és lesznek politikai üldözöttek. /Id. Rafain Gábor, Csíkszereda: Emlékező ünnepség a mártírok napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./
2002. március 20.
A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./
2002. április 10.
Annak ellenére, hogy a megyei tanfelügyelőség ápr. 10?25. közötti időszakra tűzte ki az elsősök beíratását, Kolozsváron már több helyen is olvashatók olyan hirdetések, plakátok, amelyeknek tartalma arra utal, sok közoktatási intézmény nem tartja be ezt a rendeletet, és már az elmúlt napokban megkezdte a beíratást. A kolozsvári igazgatók jó része a sajtóból értesült arról, hogy Constantin Corega főtanfelügyelő a múlt héten újra bevezette a nyolcvanas évek úgynevezett szigorú röghözkötöttségét, de nem vették ezt komolyan. Sok helyen úgy hirdették meg a beiratkozásokat, hogy a szülőktől nem is kérték annak az iskolának az elbocsájtó-beleegyezését, amelynek vonzáskörébe tartozik a gyermek lakhelye. /Szabó Csaba: Megkezdődött az elsősök beíratási kampánya. Újra téma a "röghözkötöttségi" rendelet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2002. április 16.
Funart, Kolozsvár polgármesterét mélységesen felháborították a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban történtek. Szerinte a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ által kötött protokollum értelmében történő diák- és tanárköltöztetés megszegi az alkotmányt. Funar magyar irredentizmusról, szegregációról beszél. Azt akarja elérni, hogy a városi tanácsi döntése következtében a kolozsvári magyar tannyelvű líceumokba "visszahozzák" a román osztályokat, hogy "Kolozsváron véget vessenek a magyar és a román diákok közötti diszkriminációnak". Funar tanácsi határozat-tervezetet állított össze azért, hogy a Brassai Sámuel, Apáczai Csere János és Báthory István Líceumba "visszahozzák a magyar revizionisták nyomására 1990-ben kizárt román osztályokat". A polgármester ugyanakkor Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez, Constantin Corega tanügyi államtitkárhoz és Valentin Cuibus ideiglenes Kolozs megyei főtanfelügyelőhöz fordult kérésével. - A polgármester bármit kérvényezhet ? reagált a hírre Tőkés Elek, a Báthory István Líceum igazgatója. A beiskolázási terveket a tantestület fogadja el, és továbbítja a tanfelügyelőségnek. A Báthory István Líceum igazgatója nem hiszi, hogy a tanügyminisztérium eleget tesz Funar kérésének. A Báthory Líceumból 1993-ban távozott az utolsó román esti osztály. A Brassai Sámuel Líceum igazgatónője, Kósa Mária szerint a polgármester szélmalomharcot vív. A Brassaiban jelenleg 13 román tannyelvű esti oszály működik ? tette hozzá. Az utolsó román nappali osztály 1990-ben távozott az oktatási intézményből. /Kiss Olivér: Román osztályok kolozsvári magyar iskolákban? Jogi abszurdum a polgármester kérése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2002. április 27.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere tiltakozik a román gyermekek tanintézményekből való kiűzetése ellen. A polgármester Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez, Constantin Corega államtitkárhoz fordult, és kérte a három kolozsvári magyar tannyelvű középiskolában román osztályok beindítását ősztől kezdődően. Ellenkező esetben megtagadja a három intézmény működtetéséhez és a tanszemélyzet bérezéséhez szükséges költségek kifizetését. Boros János alpolgármester elmondta: elméletileg a polgármester megteheti, hogy késlelteti ezen összegek kiutalását, a tanács azonban kötelezni fogja a rendes fizetésre. Az Erdélyi Református Egyházkerület elöljárói aggodalommal figyelik a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium körül kibontakozott áldatlan vitát. "Az egyházkerület változatlanul fenntartja jogos igényét az iskola épületének visszaszolgáltatására, amelyben jelenleg megtűrtként működnek a református kollégium osztályai." A református egyházkerület nyilatkozata leszögezi, amennyiben újból birtokba veheti az egyház az épületet, továbbra is tanintézményként szeretné működtetni. /Fenyeget a polgármester: Nem ad pénzt a magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2002. május 30.
A Dilema román lap közölte a beszélgetés Stelian Tanase politológussal, melyet Christian Ghinea készített. Kiderült, hogy 1983 és 1989 között minden telefonbeszélgetését leírták, tudta meg Tanase, miután elolvashatta a róla készült Securitate-dossziét. Az 1990-es években több incidens történt vele, amelynek során nyilvánvalónak tűnt számára, hogy továbbra is lehallgatják telefonjait. Most a titkosszolgálatok azt akarják megtudni két-három nappal előre, hogy Tanase kiket fog meghívni a tévé műsorába. Tanase sok emberrel találkozik, külföldiekkel, diplomatákkal is. Azt akarják tudni, hogy ő mint mond ezeknek a személyeknek. Tanase hangsúlyozta, hogy semmi rejtenivalója sincs, ugyanazt mondja mindenütt. Tanse szerint ezrek szerepelnek a szolgálatok lehallgatási listáin. A lehallgatásról panaszkodott Emil Constantinescu volt elnök is. Nyugatról figyelmeztetések érkeztek a volt szekuritátésokról, és arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálat parlamenti ellenőrzése nem reális. Tanase hangsúlyozta: nem lehet a NATO tagja, aki ilyen durván megsérti az emberi jogokat. /Beszélgetés Stelian Tanase politológussal. Ágoston Hugo fordítása. = A Hét (Bukarest), máj. 30./
2002. június 21.
Április 9-én a torjai rendőrőrs épületében Petcu Cristian altiszt brutális módon megverte Váradi Emilt. Június 19-én Scurtu Constantin ezredes, megyei rendőrfőkapitány pár soros átiratban arról értesítette Váradi Erzsébetet, Emil édesanyját, hogy az ügy megoldása nem tartozik a megyei rendőrség hatáskörébe, forduljon a brassói katonai törvényszékhez. Mindebben csupán az a szépséghiba, hogy Váradi Erzsébet nem tett semmiféle panaszt a fiát bántalmazó rendőraltiszt ellen. Elmondta: ,,Hat kerek hét telt el azóta, hogy Alexa Mihai őrsparancsnok elvitte tőlünk a törvényszéki orvos által kibocsátott orvosi igazolást és a fiamat ábrázoló három fényképet. Lehívatott engem és Emilt az őrsre, ahol megfenyegetett: nehogy megpróbáljak elmenni valahová, és nehogy valakinek valamit is mondjak a verésről. Mi sehol, de sehol nem reklamáltunk, én nem fordultam panasszal a megyei rendőrséghez, valaki az én nevemben emelt panaszt, arra válaszolt a megyei rendőrfőnök. Időközben Czell Kálmán, aki miatt a fiamat megverték az őrsön, beperelte Emilt." A kézdivásárhelyi bíróságon az első tárgyalást e hónap 28-ára tűzték ki. /(Iochom): Torjai rendőrügy. Forduljon a katonai törvényszékhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./
2002. június 26.
"Hagyjuk a múlt fantomait és kísérteteit ott, ahol a helyük: a történelemkönyvekben" - jelentette ki jún. 24-én a világ összrománságát képviselő bukaresti sajtófórumon Mircea Geoana román külügyminiszter. Mircea Geoana reagált a Románok Világszövetségének egyik reprezentatív képviselőjének arra a felvetésére, hogy miképp lehetnek hitelesek a Nyugat szemében a román hivatalos személyiségek, akiknek többsége a letűnt rendszer és az egykori kommunista párt haszonélvezői voltak, mint ő maga is - hiszen Románia mai külügyminisztere egy volt szekuritatés tábornok fia. Azzal vágott vissza, hogy a forradalom után tizenkét évvel "az ilyen felvetésnek nincs értelme". Geoana hozzátette: büszke mindarra, amit az édesapja a román hadsereg tábornokaként tett. Ugyanazon a sajtófórumon Emil Constantinescu volt államfő kijelentette: az egykori román politikai rendőrség és a volt titkosszolgálatok egykor Nyugaton tevékenykedő tisztjei, akiket 1996 és 2000 között eltávolítottak a román hírszerző szolgálatokból, ma parlamenti képviselőkként, tanácsosokként vagy államtitkárokként vannak jelen a román államgépezetben. Constantinescu elmondta: 2000 után hivatalos külföldi személyiségek értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a jelenlegi román hatalom olyan embereket reaktivált, akik tagjai voltak az egykori politikai rendőrségnek vagy a hírszerzésben dolgoztak. /Hagyjuk a múltat — mondja Geoana. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./
2002. július 1.
"Orbán Péter csíkszeredai lakost államellenes fegyveres szervezkedés miatt 25 év börtönbüntetésre ítélték. Még ma sem tudja, hogy hová temették édesapját, Orbán Istvánt, akit halálra ítéltek, és valószínűleg az aradi szekuritáté pincéjében lőtték főbe 1958. szeptember elsején. Mindkettőjüket a Szoboszlay-ügyben ítélték el. Szoboszlay Aladár katolikus plébános volt Aradon, és ő ott kezdte szervezni az összeesküvést, amely a kommunista rendszer ellen irányult. A szervezkedés 1955-ben elkezdődött, Szoboszlay beszervezett több személyt Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, majd Kovászna megyében is úgy, hogy ez a szervezkedés átfogta majdnem az egész országot. Belekerültek brassói, bukaresti személyek is, továbbá Draganita Constantin egy tankos ezred parancsnoka. A szervezkedés célja az volt, hogy 1956. augusztus 23-án a bukaresti nagy felvonulás alkalmával zűrzavart keltsenek, s ezzel lázadásra, forradalom kirobbantására ösztönözzék a tömeget. Szoboszlay 1956 tavaszán eljött Csíkszeredára, s Orbánék házában, Csíktaplocán tartottak titkos megbeszéléseket. A tervek szerint augusztus 22-én kellett volna indulniuk Bukarestbe, a Csíkszeredán át Bukarestbe tartó gyorsvonattal. A megadott jelzés szerint minden vagon lépcsőjén, miután megállt a szerelvény, egy-egy cigarettára gyújtó férfinak kellett volna megjelennie, ezzel igazolva, hogy minden rendben van. Azonban nem jelentkezett senki, így Orbánék héttagú csoportja nem szállt fel a vonatra. Néhányuknál fegyver is volt. Nem tudták, mi történhetett, később tudták meg, hogy akkor már Szoboszlayt és néhány társát letartóztatták. 1957-ben Orbánékat is őrizetbe vették. A Securitate kezébe került a teljes Szoboszlay-féle lista, amely az összes szervezkedő nevét tartalmazta. A vallatás ellenére nem árulták el, kik tudnak még a szervezkedésről, így elkerülhetővé vált, hogy Csíkszeredából még 10 vagy 15 személyt letartóztassanak. Csíkiak végül heten kerültünk a bíróság elé. A Szoboszlay-ügyben több mint kétszáz személyt vettek őrizetbe, közülük 57-et ítéltek el, Orbánék családjából apját, őt és nővérét. Tíz személyt Szoboszlay Aladárral az élen, köztük az akkor 58 éves Orbán Istvánt halálra ítélték, majd kivégezték. A tárgyalás egy temesvári munkásklubban zajlott, amelyen többségében pártfunkcionáriusok vettek részt, valamint meghívottként a vádlottak családjából egy-egy személy. A bíróság elnöke magyar nemzetiségű volt, Macskási Pál, aki halálos ítéleteket kért, amit az ügyészek megalapozottnak minősítettek. A tíz halálos ítéleten kívül négy vádlottat életfogytiglan, négyet 25 évi, a többieket ennél kevesebbre, de minimum öt év börtönbüntetésre ítéltek. A tárgyalás után két hónapig a halálraítéltek, a 25 évre és az életfogytiglanra ítéltek, köztük Orbán Péter is vasra verve szenvedtek, egy napon megszabadították őket láncaiktól. Ebből következtettek arra, hogy a halálos ítéleteket végrehajtották 1958. szeptember elsején. A halálos ítéleteket az aradi Securitate pincéjében hajtották végre, ahol főbe lőtték a foglyokat. A mai napig nem tudják, hová temették el a kivégzetteket. Orbán Péter a 25 évi börtönbüntetésből hetet letöltött különböző helyeken, Aradon, Zsiláván, Galacon és Szamosújváron, majd a nyugati nyomásra hozott közkegyelmi határozat értelmében szabadult. A rendszerváltás után kérte az RMDSZ-es parlamenti képviselők segítségét, közbenjárását a Szoboszlay-ügy tisztázásához, sikertelenül. Erdélyben a politikai elit tagjai jóformán nem is tudnak róla és a hasonló sorsú emberekről. /Fülöp D. Dénes: Tíz embert végeztek ki a Szoboszlay-ügy miatt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./"
2002. július 12.
"Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ "
2002. július 19.
"Júl. 17-én a kolozsvári bíróságon kihallgatták Sabin Ghermant, az Erdély-Bánság Liga elnökét. Az ellene felhozott vád: az alkotmányos rend elleni összeesküvés. Az eljárást, Ghermannak a Románia - decentralizációs folyamat elnevezésű dokumentuma és az Euro Transilvania folyóirata alapján Iosif Constantin Dragan (Európai Alapítvány) kezdeményezte. /Bíróságon Sabin Gherman. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./ Dragan külföldön élő vasgárdista, jó kapcsolatban volt Ceausescuval is."
2002. július 22.
"Csupán húsz helyet kap ősztől a gyergyószentmiklósi művészeti oktatás- emelte ki a Salamon Ernő Gimnáziumhoz eljuttatott levelében Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. Június 21-én 700 szülő aláírását mellékelve a szülői bizottság kérte a szakminisztériumtól az idén drasztikusan csökkentett beiskolázási helyek felülvizsgálását és kiegészítését. Garda Dezső parlamenti képviselő Ecaterina Andronescu miniszter asszony távollétében Constantin Corega államtitkárnak személyesen adta át a szülői bizottság kérését, s azóta is folyamatos kapcsolatban van a minisztériummal. Garda Dezső képviselő legalább nyolcvan helyet kér a jóváhagyott húsz helyett Júl. 10-én újabb minisztériumnak címzett irat született, melyet az iskolaigazgató, a szakbizottság elnöke, Pál Árpád polgármester, Dézsi Zoltán alprefektus, Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke, Garda Dezső képviselő és a főtanfelügyelő is aláírt. Garda csodálkozik azon, hogy mindezek ellenére a főtanfelügyelő asszony küldött egy válaszlevelet, amelyben fenntartja a csökkentést. /Gergely Edit: Gyergyói harc a művészeti oktatásért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 22./"
2002. július 22.
"Marosvásárhelyen júl. 20-án szervezték meg a magyar óvónők szakmai konferenciáját. A neves anyaországi és felvidéki szakemberek részvételével szervezett tanácskozás kezdeményezője a Játékkal, Mesével Nevelő Óvónők Egyesülete volt. A rendezvényen Kovács Júlia, az óvodákért felelős tanfelügyelő nyújtotta át Varga Erzsébet nyugalmazott óvónőnek Románia tisztikeresztjét, amelynek adományozásáról még Emil Constantinescu volt államfő döntött. A neves marosvásárhelyi pedagógus bábáskodott a tanító- és óvónőképző megszületésénél, és hosszú ideig az intézmény aligazgatója volt, s részt vett a kántor-tanítóképző főiskola megalakításánál is. A tanácskozáson Zilahy Kata, a játékkal, mesével történő óvodai nevelés programjának megalkotója az anyanyelv fontosságáról beszélt. Beszámolt arról is, hogy a Soproni Óvónőképző Főiskolán tanítják Sütő András művét, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat. - Devalválódott az erkölcs, s ma az emberek nem az elkárhozástól, hanem a pénztelenségtől félnek, miközben az egész felnőtt társadalom, s benne az iskola tekintélye is megcsappant, hangzott el a konferencián. Szlovákiában a magyar óvónőknek meg kell vívniuk mindennapi harcukat az önálló óvodák fennmaradásáért. /(bodolai): Játékkal, mesével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./"