Kusztos Endre grafika kiállítása tekinthető meg Marosvásárhelyen. A 84 éves művészt a Vártemplomi Református Diakóniai Otthonban köszönthették a megjelentek. Kusztos Endrét Erdély egyik legkiválóbb élő képzőművészeként Vécsi Nagy Zoltán székelyudvarhelyi művészettörténész köszöntötte, felelevenítve gyorsan ívelő életpályáját. Minden nap dolgozik, mondta Kusztos Endre, aki szovátai házát és ott őrzött munkáit a városka önkormányzatának adományozta, azzal a feltétellel, hogy emlékházat létesítsenek benne, illetve támogassák egy alkotótábor működését. /Antal Erika: Tragédiák a rajzlapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Antal Erika interjút készített Kuszálik Péterrel (Új Magyar Szó, febr. 20), aki Nagy Pál egy cikkét szóba hozta, amely az Ifjú Erdély című református ifjúsági lap 1946-os felélesztési kísérletéről emlékezett. Nagy Pál kijavította Kuszálik állítását (Nem csak próbanyomat volt. ÚMSZ, Színkép, márc. 13.), sorait így zárva: „Örülnék, ha valamiképpen sort keríthetnének a tisztázásra. A sajtótörténeti hitelesség érdekében. ” Kuszálik nem akarja beismerni, hogy hibázott, hanem a 85 éves irodalomtörténészt kioktatta, ez csak egy interjú, és ha az általa 1946-nak mondott évszámhoz hozzáadunk egyet, máris helyes az információ: a kérdéses próba-nyomat/korrektúrapéldány 1947-ből való. Kuszálik hozzátette, válasza hosszabb változatát nem az újságban, csak az interneten teszi közzé. /Válaszféle Nagy Pálnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Április 6-án nyújtják be az RMDSZ és az EMNT közös európai parlamenti jelöltlistáját. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a választások óta eltelt időszak legnagyobb megvalósításának a magyar összefogás létrehozását tartja. A magyar összefogás listáját – melynek első helyén Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetője áll –első alkalommal ülésező Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumon véglegesítették a felek, majd április 4-én rábólintott a Szövetségi Küldöttek Tanácsa is. Az aláírás-gyűjtés során a szükséges 200 ezer helyett, jóval több, 270 ezer gyűlt össze. Tánczos Barna, a Székelyföld frakció vezetője arra figyelmeztetett, hogy azon is el kell gondolkodni: a választók miért hagyták, hogy az érdekképviseleti szövetség ellenzékbe kerüljön. Bárányi Ferenc, a Kereszténydemokrata frakció részéről nehezményezte, hogy az EP-lista összeállítása nem igazi demokratikus módon történt, lehetett volna nagyobb beleszólása a közösségnek. /Antal Erika: Viszálytól összefogásig. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

Van egy falu Székelyföld peremén, Székelyderzs, ahol az emberek a szalonnát, a sonkát a templomerődben tárolják. Ezt a szokást dolgozta fel Fazakas Szabolcs filmje, amely turistacsalogatónak is beillik. Fazakas Szabolcs egy évig dolgozott, amíg elkészült a film – forgatott télen, a disznóvágások idején, tavasszal, nyáron és ősszel. Székelyföld peremén többnyire ma is úgy élnek az emberek, mint őseik 500 évvel ezelőtt. Csak most reklámszatyorba csomagolják a szalonnát, és úgy viszik felakasztani a szegre, illetve onnan haza a családnak. /Antal Erika: Székelyderzs éléskamrája. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai című, kötetét Marosvásárhelyen mutatták be. „Ezt a könyvet nem én írtam, minden bizonnyal honoráriumot sem fogok felvenni érte, csak az előszóért. Ebben a könyvben mi beszélünk: Gálfalvi György, Kovács András Ferenc, Káli Király István, Kelemen Atilla” – fogalmazott Markó Béla. A hatalom és az állampolgár viszonyát is tisztázni hivatott a lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazó kötet. Pusztán kisebbségi léténél fogva, akkoriban mindenki nacionalista és irredenta volt a hatalom szemében. Mégis a hatalom vált nevetségessé és válik ma is azzá, ha figyeli és követi a kisebbségi közösségek szellemi vezetőit – hangzott el a könyvbemutatón. /Antal Erika: „Egy irredenta hétköznapjai. ” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) arról értesítette az ügyészséget, hogy Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke, elhallgatott bizonyos információkat az összeférhetetlenségi nyilatkozatában. Szabó Árpád 2007-es vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatát késve, csak 2008. július 25-én nyújtotta be. Az ANI szerint a tanács alelnöke nem említette meg, hogy a nyárádszeredai SC Kumatraf SRL társtulajdonosa, és hogy a SC Servagromec Mures cég ügyvivője. Szabó Árpád szerint félreértés történhetett, hiszen őt a múlt év júniusában választották a tanács alelnökének, ezt követően pedig lemondott a fent említett tisztségekről. /Antal Erika: Szabó Árpád tisztázná magát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Április 25-én lesz az első premierje a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelyének, Marius von Mayenburg A csúnya című drámáját Anca Bradu román rendező viszi színpadra. /Antal Erika: Fekete komédia Marosvásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Szilágyi István író, a Helikon főszerkesztője volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság meghívottja, aki regényeiről, szerkesztői munkájáról beszélt. A Bernády Házban Csíky Boldizsár mint házigazda beszélgetett a prózaíróval. /Antal Erika: A regény íratja magát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

A Marosvásárhelyen élő és örökké aktív, 85 éves Nagy Pál irodalomkritikus és szerkesztő élete nagy ajándékának tartja, hogy személyesen is ismerhette a romániai magyar irodalom legjavát, kapcsolatot, barátságot ápolt az olyan „nagy öregekkel”, mint Kós Károly, Tamási Áron, Tabéry Géza, Tompa László, vagy kortársai közül Sütő Andrással, Székely Jánossal, Molter Károllyal, Kemény Jánossal és sok más jeles íróval, költővel. 1955-től 1970-ig az Igaz Szó irodalmi folyóirat munkatársa volt, majd az akkor alakult A Hét vásárhelyi tudósítója lett három évig. 1973-ban Sütő András hívta meg az Új Élethez, Nagy Pál innen ment nyugdíjba 1984-ben. Azóta is dolgozik, a Mentor Kiadónál a Wass Albert sorozatot gondozza. Egy budapesti kiadónak több kötetet is szerkesztett Tamási Áron műveiből, emellett saját kötetei is jelentek meg a csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadónál, a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolatnál és a marosvásárhelyi Mentornál. Nagy Pál is vallja, hogy egységes magyar irodalom van. Egyetemes magyar irdalom, aminek egy része Budapesten, Pécsen vagy Debrecenben születik, más része Szabadkán, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, esetleg Ungváron. Nagy Pál eszményképei elsősorban Tamási Áron, Nyírő József, Bözödi György, aztán Kiss Jenő és Sütő András. Sütővel meghitt barátságban volt. /Antal Erika: Maradandó művek nyomában. Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész útja egyenesen vezetett az irodalomhoz. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Több mint tíz év elteltével lépett újból az erdélyi közönség elé a temesvári Csiky Gergely Állami Színház. Az öt városban a három produkciót több százan látták, nemcsak telt ház előtt játszottak, de pótszékeket is kellett betenni. Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda és Székelyudvarhely közönsége lelkesedéssel várta előadásaikat. A brémai muzsikusok, az Amor omnia és a Puha pihe című darabok egyaránt nagy nézősereget vonzottak. A temesvári színház valamikor 1996–97-ben volt utoljára erdélyi turnén. /Antal Erika: Telt házakkal kísért turné. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Tizenharmadik alkalommal látható Marosvásárhelyen az Ariadné textilművészeti kiállítás. Marosvásárhelyiek mellett kolozsvári, nagyváradi, sepsiszentgyörgyi, temesvári képzőművészek mutatták be alkotásaikat. /Antal Erika: Ariadné fonala 13-szor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

A kulturális minisztérium fellépését kéri a Pro Europa Liga (PEL) a görög katolikus templomok lerombolása, átépítése ellen, különben az Európai Bizottsághoz fordul panasszal a PEL, jelentette ki Smaranda Enache. A szaploncai vidám temetőbeli templomnál megerősítési munkálatok ürügyén a templom rombolása folyik, a Marosvásárhely közeli, nyárádtői görög katolikus templomra pedig a görögkeleti egyház ráépítette hagymakupolás katedrálisát. Smaranda Enache csodálkozik, hogy az ortodox egyház részéről még senki nem emelt szót emiatt. /Antal Erika: Görög katolikus örökségért a PEL. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Érthetetlennek nevezte nagyváradi sajtótájékoztatóján Tőkés László a Magyar Polgári Párt (MPP) elnökének, Szász Jenőnek a viszonyulását az európai parlamenti kampányhoz. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke emlékeztetett: mind ő, mind pedig Orbán Viktor FIDESZ-elnök többször is hathatósan segítette az MPP alapító elnökének választási kampányait, most pedig Szász ellenük kampányol, sokszor még saját elnökségének döntéseit is felülbírálva. Szász Jenő ugyanis leszögezte: az MPP távol marad az EP-kampánytól. /Tőkés László: érthetetlen Szász Jenő viszonyulása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a közintézmények vezetését átpolitizáló sürgősségi kormányrendelet ellen foglalt állást, mely példátlan politikai tisztogatási hullámot indított el a közigazgatásban. A vezetőcserék gátlástalan alkalmazása a magyarok lakta területeken kimeríti az etnikai tisztogatás fogalmát. Tőkés hangsúlyozta a tanügyi autonómia fontosságát. Az EMNT követeli a közintézmények vezetését átpolitizáló sürgősségi kormányrendelet azonnali hatályon kívül helyezését, a politikai-etnikai tisztogatások leállítását, sürgeti a szubszidiaritás és a decentralizáció elveinek következetes alkalmazását, a magyar oktatási rendszer létrehozását, működtetését és felügyeletét lehetővé tévő kulturális autonómia megteremtését. /Antal Erika, Totka László: Döntési jogokat kérnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ Tőkés László, EP-képviselő, az EMNT elnöke aláírásával adták ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács /EMNT/ állásfoglalását arról, hogy etnikai tisztogatás zajlik. A sürgősségi kormányrendeletet példátlan politikai tisztogatási hullámot indított el a közigazgatásban A magyarok által lakott régiókban az erőltetett vezetőcsere kimeríti az etnikai tisztogatás ismérveit, és ezáltal a többség és a kisebbségek közötti együttélés normáit sérti meg. Megengedhetetlen, hogy a magyar gyermekek oktatását felügyelő testületeket olyanok vezessék, akik nem beszélik vagy értik a magyar nyelvet. Amíg „a közösségi önazonosságunkat közvetlenül érintő kérdésekben nem rendelkezünk döntési jogosítványokkal, addig a többség és a számbeli kisebbség közötti teljes és tényleges esélyegyenlőségről nem beszélhetünk” – olvasható az állásfogalalásban. Ennek megvalósítása Székelyföldön a területi autonómia, Erdély egyéb régióiban pedig a kulturális autonómia intézményei révén lehetséges. Az EMNT követeli a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet azonnali hatályon kívül helyezését. /Tőkés László, EP-képviselő, az EMNT elnöke: Etnikai tisztogatás zajlik. Az EMNT állásfoglalása. = Erdély. Ma, máj. 14./

Az Európa Tanács (ET) jogi és emberjogi bizottságának képviselői gyűltek össze május 18-án Marosvásárhelyen megvitatni az Európában legnépesebb nemzeti kisebbséget, a romákat érintő jogi, társadalmi, gazdasági, kulturális kérdéseket. Az Európa Unió tagországai közül Romániában él a legnépesebb roma közösség, illetve az Olaszországban történtek után leginkább a romániai romákra figyel Európa, ezért aktuális volt ebben az országban szervezni az ülésszakot. Frunda György szenátor, a szakbizottság tagja elmondta, az Európa Tanács tavaly ősszel elfogadta azt a javaslatát, hogy az idei kihelyezett ülésre Marosvásárhelyen kerüljön sor. /Antal Erika: Roma ügyek leltára. Marosvásárhelyen ülésezik az ET jogi bizottsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

A testnevelő tanárok ötödik országos tanácskozásán, Marosvásárhelyen bemutatkozott a sportoldal.ro című internetes sportújság. A magyar nyelvű internetes sportújságot sokan olvassák és használják, főszerkesztője Zátyi Tibor. A virtuális sportújság híreket, cikkeket, tudósításokat közöl a hazai és külföldi sporteseményekről, esetenként élőben közvetíti a fontosabb rendezvényeket. /Antal Erika: Sportoldal mindenkinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

Nem elképzelhetetlen, hogy néhány év vagy évtized múlva sűrített levegővel működő járművek fognak közlekedni az utakon – hangzott el május 21-én Marosvásárhelyen a Sapientia EMTE koronkai kampuszában, ahol az a két győztes csapat mutatta be saját készítésű, sűrített levegővel működő járművét, amely május 8-9-én Egerben a Pneumobil versenyen első és második helyezést szerzett. A gépészmérnöki tanszék harmadéves diákjainak 3-4 hónapos munkájukba telt, amíg megépítették a kerékpárvázra szerelt járműveket. /Antal Erika: Diáktalálmány Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Az 1958. május 30-i bírói ítélet alapján halálra ítélt, majd kivégzett Szoboszlay Aladár egykori római katolikus lelkipásztor ügyében perújrafelvételt kezdeményezett Kincses Előd. A marosvásárhelyi ügyvédet Szoboszlay nővére, a Budapesten élő Szabó Emilné Szoboszlay Alexandra kereste meg, hogy rehabilitáltatni szeretné igazságtalanul kivégzett fivérét, akinek haláláról csak 1989. decemberében szerzett tudomást. Addig sem róla, sem a per többi kivégzettjéről nem tudtak a hozzátartozók semmi bizonyosat, ahogy még most sem tudják, hol vannak eltemetve. A 2007. januárjában elindított perújrafelvételt azzal a magyarázattal utasították vissza, hogy az ország akkori törvényei szerint a bíróság jól döntött, tehát nem indokolt a rehabilitáció. Kincses Előd megfellebbezte a döntést, a fellebbezés tárgyalását a jövő héten tartják. „Ha helyet adnak a perújrafelvételnek, az precendens értékű lesz, hiszen akkor az a Szoboszlayval egy időben halálra ítélt és kivégzett másik kilenc áldozat rehabilitációját, illetve annak a 47 személynek a kárpótlását is maga után vonja, akiket börtönre, illetve kényszermunkára ítéltek ebben a perben” – magyarázta az ügyvéd. Románia az egyetlen ország a posztkommunista államok közül, ahol még nem történt meg a kommunizmus áldozatainak a rehabilitációja, Kincses bizakodik: az Európai Unió tagállamaként Romániában is elérkezett az ideje, hogy szembenézzenek a múlttal. A Szoboszlay-per iratait, a magyarországi 1956-os forradalom romániai visszhangjának áldozatairól az adatokat Tófalvi Zoltán gyűjtötte össze és egy részét a Mentor Kiadónál megjelentette. A szabadságvesztésre ítélteket 1964-ben kegyelemben részesítették, de a büntetés és annak következményei ma is érvényesek. /Antal Erika: Perújrafelvételt kér Kincses. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ A per újratárgyalását Ana Covrig bíró elutasította. Azzal indokolta döntését, hogy a katonai törvényszék jogosan járt el. „A bírónő ráadásul az 1968-as Büntető Törvénykönyvre hivatkozik, holott az ügy azelőtt tíz évvel történt” – részletezte Kincses Előd. „A vagyonelkobzás ma is érvényes, ami azt jelenti, hogy még a leszármazottak sem kaphatják vissza azt, amitől a kommunista rendszer megfosztotta apjukat, nagyapjukat. Felfoghatatlan, de nálunk ők még mindig bűnösöknek számítanak” – mondta Kincses. Amennyiben Romániában elveszítené a pert, Szabó Emilné és jogi képviselője a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulna. /Szucher Ervin: Szoboszlay Aladár rehabilitálását szeretné a kivégzett testvére. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Jövő héten, június 3-án a marosvásárhelyi sportcsarnok előtti téren újabb tiltakozó nagygyűlést szervez az RMDSZ és az EMNT, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a román kormány túlkapásaira a dekoncentrált intézmények magyar vezetőinek leváltása kapcsán. – „Szégyenteljes, hogy Bihar megyében, ahol magyar, szlovák, német diákok ezrei tanulnak, a tanfelügyelőségen senki sem képviseli őket. Romániában törvény ismeri el, sőt kötelezi a kisebbségek tanfelügyelőségi képviseletét. Ezért határozottan kérjük a jelenlegi kormányt a már említett törvényrendelet okozta helyzet újragondolására, kérjük továbbá, hogy minden megyében, ahol kisebbségi nyelvű oktatás zajlik, egy szaktanfelügyelő képviselje a kisebbség érdekeit” – áll abban a levélben, amelyet Pető Csilla intézett Ecaterina Andronescu tanügyminiszterhez. Kovászna megyében a helyettes főtanfelügyelői tisztségből eltávolították Farkas Csabát, és egy olyan személyt /Ligia Dalila Ghinea/ neveztek ki a helyébe, aki a magyar iskolák ellenőrzésével fenyegetőzött, mert a magyar diákok nem tanultak meg románul. A Kovászna megyébe érkező beruházási összegek 60 százaléka a románok által lakott Bodzafordulóra érkezik, a maradék 40 százalékon osztozik a megye többi része. Sepsiszentgyörgyön a román pártok által irányított intézmények összes alkalmazottját kirendelték a hősök napi megemlékezésekre – figyelmeztetett Tamás Sándor. A háromszéki megyei tanácselnök emlékeztetett arra, hogy Codrin Munteanu prefektus beiktatásakor egy 1938-ban kiadott alkotmányjogi tankönyvből idézve azt mondta, hogy „meg kell erősíteni az állam hatalmát”. A 28 éves Grosu Ciprian a háromszéki ifjúsági igazgatóság új vezetője félmeztelen fotói és telefonszáma is szerepeltek egy román társkereső honlapon, de a sajtóban való megjelenésük után a hirdetés eltűnt az oldalról. A gyanúba keveredett háromszéki magyar intézményvezetők határozottan visszautasították, hogy be akarnak lépni a Demokrata–Liberális Pártba (PD-L). Dan Suciu, a kormánypárt háromszéki ifjúsági szervezetének elnöke kifejtette: a tisztségben hagyott magyar igazgatók közül ketten-hárman is jelezték pártba lépési szándékukat. /Antal Erika, Kovács Zsolt, Totka László: Erdély-szerte tiltakoznak a leváltások ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Míg húsz évvel ezelőtt mindössze öt magyar történész élt Marosvásárhelyen, ma ennek az ötszöröse dolgozik és kutatja a múlt különböző szakaszait. Pál-Antal Sándor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi fiókjának elnöke május 4-én a Magyar Tudományos Akadémiától Arany János-emlékérmet vehetett át. Pál-Antal Sándor elmondta, negyvenkét évig volt aktív levéltáros, s e tevékenysége elismeréseként 2002-ben megkapta a magyar levéltárosoknak járó legnagyobb elismerést, a Pauler Gyula-díjat. Kutatási területe Székelyföld története, a székely társadalom alakulása a különböző korszakokban. Ezen belül a legtöbb dolgozatot a népmozgalom és a társadalomkutatás terén írta, egy több mint 500 oldalas kötetben dolgozta fel a székely önkormányzat történetét 1848-ig. Egy másik kötet a marosszéki intézmények és pecséthasználatuk történetét taglalja, de megírta az erdélyi pecséttani kutatások történetét, a vármegyék, a székely és szász székek, valamint a városi pecséthasználat históriáját is. Forrásfeltáró és -közlő tevékenységet is folytat. E téren öt kötetet adott ki. Egyet Marosvásárhely jogszabályairól, kettőt az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról (az egyik Marosszékre, a másik Udvarhelyszékre vonatkozik) és elindított egy sorozatot A székely székek a 18-ik században cím alatt, amelynek keretében már a második kötet is megjelent és a következő két kötet kézirata is kiadásra kész. Marosvásárhely története egy évtizede a szívügye. Elérkezett az ideje annak, hogy végre egy átfogó Marosvásárhely-történet napvilágot lásson. Kiadás előtt áll Marosvásárhely történetének első kötete, amely a kezdetektől 1848-ig tárgyalja a város múltját. A közelmúltban jelent meg Sebestyén Mihály Időtára, amely a vásárhelyi események időrendi sorrendjét ismerteti. Pál-Antal Sándor az EME marosvásárhelyi fiókjának elnökeként célul tűzte ki a fiatal, pályakezdő történészek támogatását, irányítását. Rendszeresen tartanak tudományos ülésszakokat, az ülésszakok anyagának kötetekbe foglalják és kiadják. Így láttak napvilágot a Mentornál a Maros megyei magyarság történetével és Marosvásárhely múltjával foglalkozó tanulmánykötetek. A levéltár hivatalosan közigazgatási intézmény, ha valaki ott tudományos munkát akar végezni, a megszabott feladatok elvégzése és a munkaidő után gyakorolhatja azt. Pál-Antal Sándor (Karcfalva, 1939) az egyetemet a Babes-Bolyai Tudományegyetemen végezte (1963). Disszertációját 2004-ben védte meg Kolozsváron. 1963–2005 között, 42 éven át a marosvásárhelyi Állami (utóbb Nemzeti) Levéltár munkatársa. Fontosabb munkái: Székely önkormányzat-történet (2002); A Székelyföld és városai (2003); Maros-széki intézmények és pecsétjeik (2004); Székelyföldi erdészet és faipar (társszerző Kádár Zsombor, 2002); Marosvásárhely XVII-XVIII. századi jogszabályai és polgárnévsorai (2006); Csíkmadaras története. (1996); Áldozatok – 1956 (2006); A székely székek a 18. században (Marosszék, Udvarhelyszék 2007,2009). /Antal Erika: A történelem vonzásában. Pál-Antal Sándor történész úgy véli, a történésznek nemcsak hivatali munkáját kell elvégeznie. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Az állami intézmények magyar tisztségviselőinek tömeges leváltása ellen tartottak tiltakozó felvonulást és gyűlést több ezer résztvevővel június 3-án Marosvásárhelyen. A megmozdulás az RMDSZ–EMNT európai parlamenti jelöltjeinek kampányzáró rendezvénye is egyben. A tüntetésen nagy számban képviseltette magát a két szomszédos székely megye, Hargita és Kovászna. „Erdélyt nem lehet visszaadni, ugyanis Erdély a románok és a magyarok közös tulajdona, tehát a magyaroknak is megvan benne a maguk része” – mondta beszédében Markó Béla szövetségi elnök. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke állást foglalt a „nacionálkommunizmussal” és a román asszimilációs politikával szemben. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság csatlakozik az RMDSZ megyei szervezetének kezdeményezéséhez a műemlékek román, magyar, német, angol és francia nyelvű, valamint a helységnévtáblák román, magyar és német nyelvű feliratozását illetően. /Tiltakozó felvonulás és kampányzáró. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Sokan vagyunk, Háromszék, Csíkszék, Kalotaszeg, Partium, Bánság, Máramaros, Arad, Kolozs, Maros, Dél-Erdély is itt van, de ez csak egy töredéke annak, ahányan vagyunk – mondta Markó Béla a tiltakozó nagygyűlésen. Népviseletbe öltözött csángók, fúvószenekarral érkező háromszékiek, sok-sok magasba emelt, román, magyar, angol és német nyelvű tiltakozó transzparens is volt. „Erdélyért évszázadok alatt megküzdöttünk, nem adhatjuk oda, ami minket illet. Nem adhatjuk a múltunkat, a nagyjainkat, költőinket, tudósainkat” – mondta Tőkés László. Június elsejétől Csíkszéken is elindult az aláírásgyűjtés a magyar intézményvezetők leváltása ellen. /Antal Erika: „Erdély jogos jussunk” Több ezren vettek részt az RMDSZ–EMNT vásárhelyi kampányzáróján. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint az utóbbi hetek, hónapok etnikai tisztogatásával a román kormány a történelmet próbálja visszafordítani. Markó, akárcsak a többi szónok, a tizenkilenc évvel ezelőtt történtekkel vont párhuzamot, amikor a román politikumnak szintén a magyarok kisemmizése és ellehetetlenítése volt a célja. Akkor a nacionalizmustól fűtött tömeg azt skandálta, hogy Erdély földjéért kész meghalni, csak az ne legyen ismét a magyaroké. „Erdélyért élni kell, nem meghalni!” – jelentette ki Markó. Tőkés László a pánromán és pánortodox nacionalista hatalom magyarellenes megnyilvánulásait látta az intézményvezetők eltávolításában. A marosvásárhelyi tiltakozó nagygyűlésen elfogadott kiáltvány: Mi, Marosvásárhelyen összegyűlt erdélyi magyarok, közösségünk nevében egységes akarattal kinyilvánítjuk:1. Nemzeti közösségünk önkormányzati és önrendelkezési jogait érvényesíteni kell, beleértve a magyar többségű régiók területi autonómiáját. 2. Helyi és regionális szinten biztosítani kell a nemzeti kisebbségek anyanyelvének hivatalos nyelvként való használatát. 3. Minden korlátozás nélkül biztosítani kell a magyar anyanyelvű oktatást és az oktatási intézményeken belüli, illetve azok közötti kapcsolatokban a magyar nyelv használatát. 4. Nem értünk egyet a 37-es kormányrendelettel, amely intézményeink magyartalanításának eszköze. 5. Vissza kell helyezni az intézmények élére a leváltott vezetőket. 6. A központi és helyi állami intézményekben biztosítani kell az etnikailag arányos képviseletet. Az intézményvezetőknek ismerniük kell a magyar nyelvet a magyar többségű megyékben. 7. Képviselőink Bukarestben és Brüsszelben határozottan fel fognak lépni kisebbségi jogaink minden területen való érvényesítése érdekében. 8. Felemeljük szavunkat a magyar- és kisebbségellenes megnyilvánulásokkal szemben. 9. Felelősséget vállalunk egymásért, és visszautasítjuk a magyar identitástudatunk ellen irányuló törekvéseket. Vállaljuk, hogy jogainkért egységesen küzdünk minden hazai és nemzetközi fórumon. Nem engedjük, hogy elvegyék megszerzett jogainkat. Célunk az összefogás, az összetartozás-tudat, a nemzetiségi jogok biztosítása mindenki számára, és a békés együttélés feltételeinek a megteremtése. Isten minket úgy segéljen! Marosvásárhely, 2009. június 3./Szucher Ervin: Kampányzáró tüntetés Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A Forrás Színház Magyarországról érkezik, és a Wass Albert Silentium – A csendtől a szóig című összeállítással nyitja a június 26–28. között hetedik alkalommal Mikházán megszervezett Csűrszínházi Napokat. Ezzel egy időben kerámia-, festettüveg- és fotókiállítás várja az érdeklődőket, majd Tamási Áron Hullámzó vőlegény című darabja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában. – A frissen befejezett Csűrszínház hivatalos avatóünnepsége június 27-én lesz. Szélyes Ferenc színművész, a mikházi Csűrszínházi Napok ötletgazdája és főszervezője elmondta, egy álom valósul meg az avatóünnepségen. Mikháza és környéke hírnevét évről évre öregbíti a többnapos kulturális rendezvénysorozat. /Antal Erika: Csűrszínház hetedszer. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Erdély-szerte elkezdődtek június 10-én a ballagások a középiskolákban. Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, illetve a Református Kollégium tizenkettedikes diákjai voltak az elsők, akik fekete-fehér öltözetben, Bocskai-nyakkendővel, virágözönben, ünneplő tömeg előtt vettek búcsút iskolájuktól. /Antal Erika: Startolt a ballagási idény. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Országszerte 221 ezer kilencedikes helyre várják a jelentkezőket június 25-éig. Vidéken a szakmai és a felekezeti középiskolákba kétszeres a túljelentkezés. 213 ezren végezték el idén a nyolcadik osztályt. A kilencedikbe való felvétel a nyolcadik osztály végéig elért teljesítmény függvényében alakul, számítógépes rangsorolás történik. Azok a tanulók, akik valamilyen művészeti vagy felekezeti iskolába sikeresen felvételiztek, nem kerülnek a számítógépes elosztórendszerbe. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum római katolikus osztályába 28 helyre 31 jelentkező vizsgázott, az ugyanabban az épületben működő Református Kollégiumba meghirdetett 28 helyre 61 diák jelentkezett. /Antal Erika: Tolongás a kilencedikbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Kerámia-, üveg- és tűzzománc alkotásokból nyílt tárlat Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában. Vidra Birtalan Éva tűzzománc alkotásaival szerepelt a tárlaton, láthatók továbbá Bajusz Katinka kerámiafigurái, Nagy S. Attila üvegtárgyai, Vidra Birtalan Orsolya színes kompozíciói vagy Kiss Melinda, Mariana Olteanu és Jankó Szép Noémi Abigél munkái. /Antal Erika: Tűzben érvényesülő alkotások. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A ferences és a jezsuita rend szerepéről tartott előadást Bakó Pál és Szőcs László szerzetes Marosvásárhelyen. Marosvásárhely utolsó ferences szerzetese, Bakó Pál beszélt a rend történetéről. A ferences rend 800 éve működik Erdélyben. Marosvásárhelyen 1316-ból származik az első feljegyzés a ruhájuk színe miatt úgynevezett fekete barátokról. A kolostor mellett kódexmásoló, illetve fafaragó műhelyt és iskolát is működtettek. A jezsuiták története Marosvásárhelyen 70 évre tehető, de ittlétüknek megmaradtak a nyomai – ismertette az évszázadok során sokat megélt rend múltját Szőcs László. Marosvásárhelyre 1702-ben érkezett az első jezsuita szerzetes Kolozsvárról. Marosvásárhelyen újraalakult a jezsuita rend három szerzetessel, a minoriták templomában. /Antal Erika: Szerzetesi múlt Vásárhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

„Marosvásárhely többet érdemel” feliratú táblákkal próbált tiltakozni mintegy húsz marosvásárhelyi fiatal az ellen, hogy a polgármesteri hivatal – a korábbi tiltakozások ellenére – június 24-én Lazar Ladariu újságírót tüntette ki a Marosvásárhely díszpolgára címmel. A Kultúrpalotában tartott átadásra az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Polgári Párt és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjait a nagy számban odavezényelt rendőrség nem engedte be, arra való hivatkozással, hogy nincs meghívójuk. Az RMDSZ távolmaradással tiltakozott Ladariu kitüntetése ellen, csupán Csegzi Sándor alpolgármester volt ott, aki átadta egy másik díjazott, Hunyadi László vásárhelyi szobrászművész kitüntetését. Az eseményt megelőzően, délelőtt Benedek István tanácsi frakcióvezető, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke tartott sajtótájékoztatót, amelyen felháborítónak nevezte, hogy egy olyan ember veheti át a város díszpolgári címét, „aki folyamatosan árt a román–magyar kapcsolatoknak, és aki nemcsak a magyarság, de a romániai demokrácia ellensége is”. Benedek elmondta, petíciót nyújtottak be a tanácshoz, amiben kérték, hogy Ladariutól vonják vissza a címet, de a polgármesteri hivatal nem tűzte napirendre az RMDSZ kérését. Pro Urbe-díjat érdemelt ki egyébként Szabó Béla csíkszeredai főkonzul is, aki nem volt jelen a rendezvényen, valamint Józsa Kata, a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság elnöke. /Antal Erika: „Vásárhely többet érdemel”Díszpolgár lett Lazar Ladariu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere kifejtette, a Maros megyei településeknél több befektetőt tudnak vonzani a határ menti nagyvárosok és Kolozsvár, Székelyföld viszont kissé lemaradt. Csegzi úgy látja, Kolozsvárral partneri viszonyt kell kialakítaniuk. Székelyföld nagyon lemaradt. Voltak próbálkozások a három (Maros, Hargita és Kovászna) megye összefogására, de semmit nem tudtak kihozni belőle. /Antal Erika: Kolozsvár jobb partner? Csegzi Sándor szerint Vásárhelynek nem könnyű Székelyfölddel együttműködnie. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Véget ért a kilencedik alkalommal megszervezett Bolyai Alkotótábor Marosvásárhelyen, amelyet a művészek közös kiállításával zártak. A festészet geometriája – a geometria festészete címet viselő tárlaton 18 képzőművész munkája látható. Évről évre gyarapodik a Bolyai Alkotótáborban született művek tárháza, egyre színesebb és változatosabb a gyűjtemény – mutatott rá Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, a tábort kezdeményező Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Maros megyei szervezetének elnöke. /Antal Erika: Geometria a festészetben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Négy városban készültek azok a felvételek, amelyekből kiállítás nyílt a marosvásárhelyi Bernády Ház tetőtéri galériájában. A Pécs, Kecskemét, Marosvásárhely és Szabadka szecessziós épületeit bemutató vándortárlat utolsó állomásához érkezett. Egy újabb kézfogás valósult meg ezzel a kiállítással – mondta Kilyén Ilka a Zsolnay-virágok – mai üvegpaloták – köztereink tárlatnyitóján. Életszeretetet igénylő korszak volt a szecesszió kora, amikor Jakab Dezső és Komor Marcell azokat a ma is álló épületeket építette, amelyek összekötik a négy várost. /Antal Erika: Szecesszió – az élet szeretete. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Lezárult a nyárádszeredai lakosok által az elemi iskola egyik épülete megmentésének érdekében kezdeményezett aláírásgyűjtési akció. A petíciót, valamint a 3300 aláírást tartalmazó aláírásgyűjtési íveket a szervezők átadták Dászkel Lászlónak, Nyárádszereda polgármesterének. A petícióban arra kérték a polgármestert és a tanácsot: ne fogadják el azt a határozatot, amelynek következtében a város egyetlen általános iskolájának egy részét lebontják, azzal az indokkal, hogy az iskola helyén található földterületet a város vezetősége cseretelekként felajánlja a román ortodox egyháznak, templomépítés céljából. „Teljesen érthetetlen – olvasható a dokumentumban –, hogy miért van szükség egy ortodox templom felépítésére, amikor azt nem indokolják objektív tényezők: sem az ortodox felekezetű lakosok számának növekedése, sem pedig közösségi igény nem jelentkezett egy új templom felépítése céljából. (...) Az iskolabontás a közösség lakosainak emberi méltóságát sérti, biztonságérzetüket és otthonérzetüket megnyírbálja, gyengíti a közösség kevés erejét, illetve félelmet kelt. ” – áll a Magyar Polgári Párt színeiben tanácsosi tisztséget szerzett Csíki Sándor városi tanácsos által a sajtóhoz eljuttatott közleményben. Csíki sajnálatosnak nevezi azt, hogy a városi tanács megszavazta az iskola lebontását, amikor nem rendelkeznek elegendő pénzügyi forrással egy új iskola felépítéséhez. Csíki felhívására Dászkel László egy másik közleménnyel válaszolt. „Minden döntésünknél, javaslatunknál a város, lakosaink, gyerekeink érdekeit tartottuk, tartjuk szem előtt. Városunknak fejlődést szeretnénk, lakosainknak konfliktusmentes, nyugodt életet, gyerekeinknek minél jobb tanulási körülményeket” – olvasható a nyilatkozatban. Dászkel kifejtette, a lebontandó 139 éves, salétromos épület helyett korszerű, új osztálytermeket biztosítanak. Az ortodox egyház képviselői elégedettek a telekcserével, sikerül felépíteniük templomukat Nyárádszereda főterén. A kisvárosban az utolsó népszámlálásnál alig ötven személy vallotta magát ortodoxnak. /Antal Erika: Iskolára hagymakupola. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./