Miholcsa József egyéni kiállítása tekinthető meg Marosvásárhelyen, a Bernády-házban. A Sárpatakon élő marosvásárhelyi szobrászművész kisplasztikákkal, fém domborművekkel mutatkozik be a közönségnek. /Antal Erika: A történelmi érdeklődésű szobrász. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Nyolcadik alkalommal szervezik meg június 20–22-én Marosvásárhelyen a Katolikus Napokat. Gyertek, dicsérjük együtt című zenés dicsőítő estet tartottak, ahol fellépett többek közt a Cecília, Jubilate Deo és Remény együttes. Illyés Kinga Szent Erzsébet élete című előadást tekinthetik meg az érdeklődők a meggyesfalvi Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánián. /Antal Erika: Katolikus Napok Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Kisebbségek az Európai Unióban című konferencia zajlott Marosvásárhelyen, a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő brüsszeli tapasztalataiból kiindulva a romániai magyarok sajátos helyzetéről beszélt. Az európai politikusok igen tartózkodóak, amikor tényleges lépéseket kell tenni egyik-másik közösség ügyében. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: „El kell fogadni, hogy egy ország érdeklődik, javítani próbál azok helyzetén, akik kisebbségként egy másik államban élnek. ” /Antal Erika: Közös kisebbségi cselekvésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Fekete Zsolt festőművész gyűjteményes kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők Marosvásárhelyen, a Bernády-házban. A tárlaton a 60-as évektől a napjainkban készült alkotásokig, nonfiguratív munkák, az erdélyi falut és erdélyi tájat, műemlékeket, úti élményeket megörökítő, biblikus témát feldolgozó pasztellképek, olajfestmények, grafikák, kompozíciós portrék láthatók. /Antal Erika: Az időutazó festőművész. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

Néptánctalálkozót, ökumenikus istentiszteletet és bált is szerveztek a hétvégén a Vajdaszentiványi Napok alkalmával. Erre az alkalomra érkezett a faluba báró Bánffy Miklós is, a Zichy–Horváth-kastély örököse, aki a magyarországi Leányvár nevű település polgármestere is. A kastély egy része már beomlott, nagyszabású állagjavítást, illetve teljes felújítást igényel. A báró elmondta, rendbe teszi az épületet. „Nem lesz soha jövedelmező, a befektetett pénz sem térül meg, de szeretnénk meggátolni a romlást, és a kastélyt a falu szolgálatába állítani” – fogalmazott Bánffy Miklós. /Antal Erika: Felújítják a Zichy–Horvát-kastélyt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

Lovas kísérettel vonultak végig a falun, majd a művelődési otthonban mutatták be táncaikat a hét végén Görgényüvegcsűrön a VII. Gyöngykoszorú – Néptánc-, Népdal- és Népviselet-találkozó résztvevői. Szász Teréz üvegcsűri tanítónő, a fesztivál szervezője szerint a Görgény völgye egyetlen magyar települése lakóinak sokat jelent az évente megrendezett seregszemle. Színpadra lépett a marosludasi Hajdina együttes, valamint csángó táncokkal a gernyeszegi Boglárka és magyarpalatkai táncokkal a marosfelfalusi Bíborka táncegyüttes is. /Antal Erika: Üvegcsűri Gyöngykoszorú. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

A Yorick Stúdió a Hair című rockopera-musicalt mutatta be augusztus 10-én Marosvásárhelyen, Sebestyén Aba rendezésében. Megtelt a több száz férőhelyes nézőtér. /Antal Erika: Ma is érvényes a Hair üzenete. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

Tizenötödik évfordulóját ünnepelte a Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete Marosvásárhelyen. Törvénytervezetet nyújtanak be a parlamenthez, amely a gyermekeiket nevelő édesanyák helyzetének javítását célozza, mondta el Both Gyula egyesületi elnök. A nagycsaládos egyesület legfőbb célkitűzései: a családok jogvédelme, az állami hivatalok, intézményi és nem kormányzati szervezetek előtti képviselete, a többgyermekes családok támogatása, a család érdekeinek ismertetése a társadalomban, a családok közti önkéntes adományok és támogatások szervezése és irányítása, az ehhez szükséges gazdasági támogatások megszerzése, kulturális és vakációs tevékenységek szervezése, és a családmozgalom fejlesztése. Az egyesületnek jelenleg 241 család, illetve több mint háromezer személy a tagja. Külföldi és hazai vállalkozók illetve más alapítványok támogatásával több nagycsaládnak juttattak orvosi gyógyászati eszközöket, élelmet és ruhaneműt. Család- és ifjúságnevelési programokat indítottak, orvosok, pszichológusok, pedagógusok, közgazdászok bevonásával. /Antal Erika: Kezdeményezés az édesanyákért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Nagy Dorottya, Szabadi Nóra és Bányai-Kelemen Barna színművésznek ítélték idén az Erdős Irma-díjat, amelyet az egykori Székely Színház színésznője emlékére alapított a Svédországban élő Barta István, az elhunyt művésznő férje. Az Emlékgyűrűt – amelyet Erdős Irma egykori pályatársa vagy tanítványa kaphat – ez alkalommal a 75 éves Székely Ferenc, a Székely Színház egykori irodalmi titkára kapta. /Antal Erika: Plakett és ösztöndíj fiatal színészeknek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

Baász Imre és Baász Szigeti Pálma képzőművészeti kiállításának ad otthont Marosvásárhelyen a református Diakóniai Központ. Az aradi származású, munkásságát Sepsiszentgyörgyön kiteljesítő, 1991-ben elhunyt Baász Imre özvegye erre az alkalomra több nagyméretű grafikát válogatott a hagyatékból, az anyagot saját munkái egészítik ki. A kiállítást Szőcs Géza költő méltató írásának felolvasásával Farkas Wellmann Endre nyitotta meg. Szőcs Géza főként Baász Szigeti Pálma alkotásaira tért ki, amelyeket versekhez hasonlított. Baász Szigeti Pálma saját kollázsait, festményeit „kiszínezett nosztalgiákként” határozta meg. /Antal Erika: Képek művészházasságból. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Nem születik kellő számú színpadi mű, s ha születik is, nem minden esetben jut el a színpadig, hangzott el azon a beszélgetésen, amelyet a Magyar Dráma Napja alkalmából rendeztek Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban. A rendezvényen Kovács Levente rendező, a Színművészeti Egyetem tagozatvezetője, Kovács András Ferenc költő, Kincses Elemér rendező, drámaíró, Csép Zoltán teatrológus, Láng Zsolt író, Ungvári Zrínyi Ildikó teatrológus, Kiss Éva Evelyn, a Tompa Miklós Társulat irodalmi titkára, valamint színészek, dramaturgok, egyetemi hallgatók és színházkedvelők beszélgettek a kortárs magyar drámáról. Megállapították, hogy a színházak és a rendezők egyaránt tartózkodnak a kortárs színpadi művek bemutatásától. Kovács András Ferenc szerint a 20. század első felében alkotó magyar drámaírókat is nehezen szólaltatják meg, így például Molnár Ferenc darabjait sem játsszák eleget. /Antal Erika: Ódzkodnak a kortársaktól. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) hamarosan elindíthatja a pártbejegyzés folyamatát – tájékoztatott Tőkés András országos alelnök, ugyanis várhatóan a héten befejezik a támogató aláírások ellenőrzését. /Antal Erika: A magyar falvakra összpontosít az MPSZ. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész a kezében könyvet és gyertyát tartó, „betűhintő” Aranka György-alkotása nyert a Bernády György Közalapítvány által meghirdetett szoborpályázaton. Aranka György író, tudományszervező szobrát, akinek nevéhez az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság 1791-es megalapítása kötődik, jövő év májusában tervezik felállítani Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház mögötti téren. A bronzszobor a járdával egy szinten, kisebb halmon fog állni, amelynek kockakövei a magyar ábécé betűit fogják ábrázolni. /Antal Erika: A betűhintő tiszteletére. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Megalakulásának 16. évfordulóját ünnepelte Szászrégenben az Öröktűz Ápolói hagyományőrző csoport. Az 1991-ben indított néptánccsoportot működésének első tíz évében Pásztor Magdolna irányította, majd Ölvedi Rozália állt a csapat élére. A hagyományőrzők a város magyar ajkú közösségének ünnepein, március 15-én, augusztus 20-án, október 6-án, továbbá falunapokon, Gyöngykoszorú-találkozókon, néptánc- és népviselet-parádékon lépnek fel. Az Öröktűz Ápolóinak neve a határokon túl is ismert, rendszeres meghívásokat kapnak magyarországi hagyományápoló rendezvényekre. Az évfordulós ünnepségen volt a szászrégeni ifjúsági házban Budai István fotográfus tárlatának megnyitója is. A művész közel hét éve fotózza Szászrégen, illetve a környező települések ünnepségeit, találkozóit, hagyományápoló rendezvényeit. /Antal Erika: A hagyomány lángja. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

A Kárpát-medencei imanapot előkészítő konferenciát tartottak Marosvásárhelyen. Baczoni Szilárdka Kata, a szováta-szakadáti gyülekezet lelkésznője, az Erdélyi Református Egyházkerület nőszövetségi titkára elmondta, az imanap gondolata 2005-ben született, amikor Debrecenben összegyűltek a Kárpát-medencei magyar református nőszövetségek vezetői is. „A 2004. december 5-i népszavazás, illetve annak tudatában, hogy a Kárpát-medencében élő, hat országba szakadt magyarság nem ismeri saját történelmét, alig tud valamit egymásról, egymás kultúrájáról, hagyományairól. A világimanap mintájára szervezzük meg tíz éven át a Kárpát-medencei imanapot is, ahol a tíz református egyháztest mutatkozik be december első vasárnapján. Ennek a szervezését vállalták a nőszövetségek” – mondta a lelkésznő. Első alkalommal, tavaly a Dunántúl kezdte a bemutatkozást, az idén az Erdélyi Református Egyházkerületen a sor, hogy bemutassa értékeit, népművészetét, hagyományait. A rendezvényen bemutatták a decemberi imanapra előkészített ismertető anyagot, amelyben a jelenlevők Erdély tájegységeivel és kisrégióival, kulturális hagyományaival, konyhájával, étkezési szokásaival ismerkedtek meg. A CD-hez mindenki több példányban juthatott hozzá, hogy hazatérve saját egyházkerületében is bemutathassa és továbbadhassa. December első vasárnapján a Kárpát-medencei imanap keretében Erdélyért, Erdély népéért fognak imádkozni az egybegyűltek. /Antal Erika: Kárpát-medencei imanap a magyarságért. = Krónika (Kolozsvár), okt. 5./

A grafikai alkotás egész arzenáljával – hagyományos és modern technikákkal, alapanyagokkal, egyedi ötletekkel – ismerkedhetnek meg mindazok, akik ellátogatnak a marosvásárhelyi Kultúrpalota új tárlatára. Ifj. Molnár Dénes grafikus harmadik alkalommal szervezte meg a kiállítást, amelynek látogatói a levonatkészítés és a számítógépes grafika műhelytitkaiba pillanthatnak bele. A tárlat szervezője elmondta, a kiállítás-sorozatot évekkel ezelőtt édesapja, a 2000-ben elhunyt Molnár Dénes grafikusművész kezdeményezte. /Antal Erika: Mindent a grafikáról. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

Újszerűnek előadás lesz a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat október 28-i, vasárnapi bemutatója, amelyet Andreea Vulpe rendezett Shakespeare III. Richárd drámája alapján. Shakespeare többszereplős darabjában ezúttal három színész lép színpadra, a főszerepben B. Fülöp Erzsébetet, az összes további női szerepben Tompa Klárát, míg a férfiszerepekben Bokor Barnát láthatjuk. „Egyedi ez a megközelítés, nem tudok róla, hogy női szereplő játszotta volna III. Richárdot, aki itt tulajdonképpen nem is nő, nem is férfi” – jelentette ki B. Fülöp Erzsébet. A másik két szereplő feladata sem könnyű, úgy kell átlépniük egyik szerepből a másikba, hogy közben jelmezt sem válthatnak. A posztmodern előadás holografikus vetítésekkel is bővül. /Antal Erika: III. Richárd: se nem nő, se nem férfi. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Závada Pál író kezdi el Tamási Áron Ábel a rengetegben című könyvének felolvasását a november 8-án kezdődő XIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. Az Ábel-trilógia maratoni felolvasása a könyvszemle új színfoltja lesz – mondta Káli Király István szervező, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke. Magyarországról nyolc könyvkiadó lesz jelen külön standokkal, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése pedig 21 kiadó könyveit mutatja be, az erdélyi kiadók közül pedig szinte valamennyi részt vesz a vásáron. /Antal Erika: Ábel a marosvásárhelyi könyvvásárban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

Két nagyszabású kulturális rendezvénynek ad otthont Marosvásárhely: irodalom és filmművészet találkozásának. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár újdonsága az Ábel-trilógia maratoni felolvasása. Az Alter-Native 15. Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 56 versenyfilmjét félezer alkotásból válogatta az előzsűri. A versenyprogramon kívül számos nagyjátékfilm, alternatív kulturális esemény, koncert és kiállítás várja a közönséget. A könyvvásárra eljött Magyarországról Várady Szabolcs költő, Závada Pál író, Szabó T. Anna költő, Dragomán György író és Tarján Tamás irodalomtörténész. Idén már hetedik alkalommal hívtak meg jelentős magyarországi írókat, költőket, irodalmárokat, akik új könyveiket dedikálják. /Antal Erika: Könyvek, filmek városa. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./ Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke nyitotta meg a XIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt. Káli Király István kihirdette a Szép Könyv 2007-es díjazottjait: az első helyezett a Zágoni Balázs által szerkesztett Kincses Kolozsvár képeskönyv /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/, a második díjat Lóránth László és Sümegi György Nagy István festőművészről készült monográfiájának /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ ítélte oda a Romániai Magyar Könyves Céh szakmai zsűrije, harmadiknak pedig Kincses Elemér Soha /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című regénye bizonyult. A meghívott 43 román kiadó közül csupán a Vatra-Ardeal jött el. /Nagy Székely Ildikó: „Sápadt holdak a Gutenberg- galaxisban”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

November 11-én véget ért 13. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Az egyik magyarországi vendég, Závada Pál író, a Jadviga párnája szerzője készülő, a 20. századi magyar történelem fontosabb pillanatait megrajzoló regényéből olvasott fel részletet. Az irodalmi esten jelen volt még Szabó T. Anna kolozsvári származású költő, valamint Várady Szabolcs, aki a 60. születésnapjára összegyűjtött írásait tartalmazó kötetéről beszélt. A könyvvásáron a Pallas Akadémia idei terméséből mutatták be Mircea Dinescu Szegek, ebek és szúró darazsak című politikai szatíra-kötetét Váli Éva fordításában. Ugyanott jelent meg Benkő Levente és Papp Annamária Magyar fogolysors a második világháborúban című nagyszabású munkája. A Kriterionnál látott napvilágot Szász István Tas Beszédes hallgatás című kötete, az egykori kolozsvári Hitel folyóiratról. A Mentor Kiadó többek közt Kincses Elemér Soha című regényével, Nagy Attila Café Flamingo és Fazakas Attila Őszi halrajok című versesköteteivel mutatkozott be. A Tamási Áron születésének 110. évfordulójára szervezett felolvasó maraton már az első napon érdektelenségbe fulladt. /Antal Erika: Könyvek és szerzőik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Ifjúsági vetélkedőt és koncertet szerveztek Marosvásárhelyen november 24-én Kálmán Imre emlékére. A Bob herceg, Cigányszerelem, Marica grófnő, János vitéz, Csárdáskirálynő és számos más közkedvelt operett dalai csendültek fel a Kultúrpalota zsúfolásig telt kistermében. 2002 óta november 24-én tartják a magyar operett napját, Szekeres Erzsébet, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület elnöke kezdeményezésére ebből az alkalomból ünnepséget szerveztek. Az ifjúsági vetélkedőt konferencia követte, ahol a résztvevők az operett kialakulásáról, a műfaj töretlen népszerűségéről, a legismertebb operettekről és kortárs zeneszerzőkről értekeztek. /Antal Erika: Operett örökzöldek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

Aranka György, a nyelvújító, Gecse Dániel orvos, Teleki Sámuel könyvtáralapító, Molter Károly, Sütő András, Kemény János, Székely János író, Bolyai Farkas és Bolyai János matematikus, Bernády György és Borsos Tamás városépítő, valamint Nagy Pál festőművész arcképe szerepel abban a kulturális eseménynaptárban, amelyet a Marosvásárhelyi Kulturális Központ adott ki a Communitas Alapítvány és a Maros Megyei Ifjúsági Igazgatóság támogatásával. A Marosvásárhely nevezetes személyiségeit ábrázoló naptárt bemutatták a Kultúrpalotában. A rendezvényre a szervezők a város magyar iskoláiból egy-egy tanulót, illetve pedagógust hívtak meg, akik az intézmény számára átvehették a kiadványt. Szepessy Előd, a kulturális központ elnöke elmondta, a naptárral Marosvásárhelyt, a város múltját, kiemelkedő személyiségeit szeretnék jobban megismertetni az iskolásokkal, egyúttal a szellemi hagyományok ápolását, továbbadását akarják támogatni. /Antal Erika: Kulturális naptár Marosvásárhelyről. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

Fogyatékkal élő gyerekek megsegítésére szervezett jótékonysági hangversenyt Marosvásárhelyen a kolozsvári Classica szimfonikus zenekar. A tagjai között marosvásárhelyi diákokat is számon tartó zenekar újévi koncerttel, közkedvelt klasszikus zeneszerzők műveivel szórakoztatta a közönséget. A Classica szimfonikus zenekart 2006-ban Catinean Adelin, Dániel Zsolt László, Dimén Szabolcs, Makkay János és Moldován Róbert Sándor alapította Horváth József karmester vezetésével. A zenekar fejlesztésében, tevékenységének koordinálásában részt vállalt Csákány Csilla muzikológus, Petre Sbarcea karmester, Angi István professzor, valamint Márkos Albert és Béres Melinda hegedűművész. . /Antal Erika: „Segítettek, hogy segíthessünk” = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

A marosvásárhelyi Kultúrpalota kiállítótermeiben 12 koreai és 12 magyar képzőművész munkái láthatók. A Szegmens című tárlat Budapestről érkezett Marosvásárhelyre. /Antal Erika: Keleti képek a nyugati falon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Dragomán György marosvásárhelyi származású Budapesten élő író, műfordító legutóbbi, A fehér király című regényét 24 nyelvre fordították le. Alig 15 évesen hagyta el a szülővárosát, Marosvásárhelyt. Nemrég hazalátogatva azt mondta, már nem azt találta, amit itt hagyott. Első regénye, A pusztítás könyve öt évvel ezelőtti megjelenése után a kritikusok egy furcsa szót emlegettek: aparegény. Valójában ez nem aparegény, inkább háborús regény. Egy tizenegy éves fiú története, akinek édesapját munkaszolgálatra vitték, az apa hiánya adja a regény vezérfonalát. Tizennyolc novella összefoglaló motívuma a Duna-csatornánál lévő apa hazavárása. /Antal Erika: Egy kétnyelvű világ hangulatai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

Bartos István műgyűjtő kiállításának ad otthont Marosvásárhelyen a Bernády-ház. Az érdeklődők a kollekció több mint nyolcvan darabját tekinthetik meg. Bartos István, több évtizede gyűjti a festményeket. /Antal Erika: A gyűjtő titkai: pénz, ízlés, idő. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

A helyi református egyházközség és nőszövetség meghívására Mezőbándra látogatott a Krónika marosvásárhelyi képviselete. A jelenlevőket az érdekelte leginkább, hogyan készül a lap, hány munkatársa van. A család apraja-nagyja talál benne olvasnivalót” – fogalmazott Lukácsy Szilamér református lelkész. Vetési Antal Zoltán, a római katolikus egyház képviselője a legjobb magyar sajtóterméknek tartja, amely objektívan tájékoztat. A faluban sokan olvassák a magyarországi magazinokat, folyóiratokat is, amelyeket a Krónika terjesztési hálózatán keresztül rendelnek meg. /Antal Erika: Krónika: gazdag lap. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Bölöni Domokos két prózakötetét, a Jézus megcibálja Pricskili Dungónak a fülét /Impress, Marosvásárhely, 2006/ és a Széles utcán jár a bánat /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2007/ című könyvét mutatták be február 19-én a marosvásárhelyi Bernády-házban. A szerzővel – aki a Népújság című napilap munkatársa – szerkesztőkollégája, Nagy Miklós Kund beszélgetett. Bölöni Domokos számára számtalan dolog kínál témát: a kocsmai történetek, a televíziós híradók és show-műsorok, a rádió, az internet. A szerző élete során sok helyen megfordult. A Küküllőmente, a Marosmente különösen közel áll a szívéhez. Akárcsak Vásárhely, ahol a „bögrecsárdák” vendégeivel megismerkedett, és akiktől sok érdekes történetet hallott. „Az életem úgy alakult, hogy megismerhettem a falusi világot is, de mivel éppen a kollektivizálás idején voltam kisgyerek, a szüleim úgy látták jónak, ha taníttatnak, és nadrágos embert csinálnak belőlem” – mesélt gyerekkoráról a szerző. Túl a hatvanadik életévén a szerző újságíróként már nem vállal sok feladatot, így több ideje jut saját témáinak megírására. A városi környezetben élő népszokásokról született írásait szeretné következő kötetében megjelentetni – mondta el a Krónikának. /Antal Erika: Pricskili Dungó kalandjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

Megjelent Bod Péter önéletírása című könyv a marosvásárhelyi Mentor Kiadó Erdélyi ritkaságok sorozatának második köteteként, amelyet a vásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban mutatott be Káli Király István, a kiadó igazgatója és Szőcs Katalin szerkesztő. Az 1712-ben Felsőcsernátonban született Bod Péter élete ma is példaértékű lehet az erdélyi értelmiségiek számára. Bod Péter pap volt és író, aki a lelkészi tevékenység mellett a könyvkiadást és könyvterjesztést tartotta a legfontosabbnak. Önéletírásában, amely korának egyik jelentős dokumentuma, saját személyével keveset foglalkozott, de pontosan lejegyzett minden eseményt, ami környezetében, családjában, ismerőseivel történt. Az Erdélyi ritkaságok sorozatot a kiadó 20 kötetesre tervezi, a könyvek 2012-ig jelennének meg. Fennállásának 15. évfordulóját ünnepli idén a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. A néprajz forrásai és a könyvkiadás címmel kerekasztal-beszélgetést szerveznek, illetve bemutatják Magyar Zoltán Tetűbőr belezna és András Erzsi Erdei Kedvemre való, hogy meséljek című köteteit. A rendezvényen András Erzsi Erdei, Hideg Anna és Kisláposi András adatközlők is jelen lesznek a könyvek bemutatásakor. Márciusban az Erdélyi testamentumok harmadik, majd A Székely Székek a XVIII. században első, Marosszéket 1701–1722 között bemutató kötetét ismertetik. /Antal Erika: Bod Péter példája. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./