Jótékonysági bált rendeznek a mikházi művelődési központ felépítéséért. A vidék gazdasági fejlődéséhez is hozzájárulhat a nyárádmenti Mikháza Csűrszínházának újjáépítése. A Csűrszínházi Napoknak évente helyet adó művelődési központot létesítenek. A terveket Koszta Árpád műépítész, a Rotary Téka Klub tagja készítette el, Lokodi Edit megyei tanácselnök támogatásáról biztosította a terv készítőit. Az építkezés költségeihez Kecskemét város önkormányzata is jelentős összeggel – 1 millió forinttal – járul hozzá. /Antal Erika: Színház lesz a csűrből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./

A Marosvásárhelyi Televízió arculatot vált. Az eddig este 8 órától kezdődő magyar tömb átkerült délutánra. A jól bevált műsorok, mint például Bíró Zsolt Kultúrköre, Gáspár Botond Történet-Tára, Kelemen Márton Zöldhorizontja, valamint Szucher Ervin élőben közvetített Érv-Velője ezentúl hét közben fél 5-től jelentkezik, az ismétlésekre másnap délután 3 órától kerül sor. /Antal Erika: Vásárhelyi tévé: új arculat, galéria. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Barcsay Jenő képzőművészről készült fotókiállításnak ad otthont a marosvásárhelyi Bernády-ház, ahol tíz magyarországi fotóművész munkái mutatják be a mezőségi Katonáról induló, világhírűvé vált alkotó életének számos jelentős pillanatát. A Közelképek Barcsay Jenőről című fotókiállítás dokumentumanyaga a Ferenczy Múzeum képzőművészeti adattárából származik, a tárlat Szentendréről indult Nagyenyedre, innen hozták Marosvásárhelyre. /Antal Erika: Képek Barcsay életéből. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

Kilakoltatástól tart Gálfalvi György, a Marosvásárhelyen megjelenő Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője. A lakásgazdálkodási hivatal december 27-én már kilakoltatást helyezett kilátásba. 2000-ben hasonló helyzetbe került a folyóirat. Akkor a Látót, akárcsak a román nyelvű Vatra szépirodalmi folyóiratot, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét és a Romániai Magyar Szó Maros megyei fiókszerkesztőségét a Városháza utcai székházból lakoltatták ki. Két évig tartó huzavona után, 2001 végén utalták ki a számukra a jelenlegi, Tusnád utcai székhelyet. Csegzi Sándor alpolgármester reménykedik, hogy erre nem kerül sor. /Antal Erika: Két szék közt a Látó. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

Új vízgazdálkodási stratégiát és alternatív szennyvíztisztítási módszereket kell kidolgozni, fejtette ki Makkai Gergely marosvásárhelyi meteorológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem tanára. Az erdélyi medencében elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű víz csupán a hegyvidékeken és a hegyek lábánál, illetve a folyók völgyében található, az Erdély szívében fekvő Mezőség azonban súlyos vízgondokkal küzd. A víz nitrát-koncentrációja főként a Maros, Hargita, Fehér, Hunyad és Arad megyei településeken magas. /Antal Erika: Vízgondok a Mezőségen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

Első alkalommal szervezett eladással egybekötött kiállítást a Marosvásárhelyi Fotóklub a Bernády Házban. A Téli tárlat című fotóművészeti tárlaton a klub fiatal és idősebb tagjai állítottak ki. /Antal Erika: Téli tárlat Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Az utolsó simításoknál tartanak Segesváron a tavaly leomlott várfalon. Gáll Ernő városi tanácsos elmondta, Petőfi Sándor szobrát még nem helyezték vissza, de a műalkotás biztonságban van. A szobrot akkor távolították el eredeti helyéről – a várfal közelében lévő terecskéről –, amikor a fal közel húsz méteren leomlott és félő volt, hogy egy következő omlás a szobrot is magával sodorja. „Sokan aggódnak a szobor miatt, holott erre nincs okuk, hiszen azt vagy az eredeti helyére állítjuk vissza a várban, vagy a római katolikus templom előtti térre helyezzük” – magyarázta Gáll Ernő. Megbeszélésre hívják Segesvár magyar lakosságát, hogy mondják el elképzeléseiket a Petőfi-szoborral kapcsolatban. Ha úgy döntenek, hogy ezentúl a katolikus templom előtt álljon a költő életnagyságú szobra, akkor a parkot Petőfiről fogják elnevezni. /Antal Erika: Újjászültetett várfal. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

A marosvásárhelyi Pro Europa Liga (PEL) vallási felmérése a vallási intoleranciát mutatta ki. A PEL arra volt kíváncsi, miként zajlik az iskolai vallásoktatás, milyen tankönyvekből tanítanak, melyek az előnyt élvező felekezetek, illetve melyeket zárnak ki. A megkérdezettek többsége az ortodox vallást uralkodó vallásként azonosította, jelentős részük megveti a Romániában élő, más vallási felekezethez tartozókat. Ez ugyanígy jellemző a tolerancia fellegváraként ismert Temesvárra, mint az ország más régióira, jelezte Smaranda Enache, a PEL vezetője. Az ortodox vallási tankönyv kizárólag az ortodoxiáról beszél mint történelmi egyházról, a görög katolikus egyházat pedig a nemzet ellenségeként, bomlasztó erőként tünteti fel. A Religie – Cultul ortodox (Hit – Az ortodox vallás) című könyv nemcsak a vallási szektákat, hanem a görög katolikus egyházat is prozelitizmussal – erőszakos hittérítéssel – vádolja. A könyv szerzői a bukaresti Patriarhul Justinian Ortodox Teológiai Főiskola tanárai. /Szucher Ervin: Oktatott intolerancia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./ Az ortodoxia egyeduralmáról tanúskodik a vallásügyi államtitkárság honlapja is. A weboldal készítője a naptárban csak a görögkeleti egyház ünnepeit jelenítette meg, az ország térképén pedig csak az ortodox püspökségeket tüntette fel. A templomok fejezetnél az oldal látogatója kizárólag ortodox templomokról készült felvételekkel ismerkedhet meg. A római katolikus egyház kiadványai között egyetlen magyar nyelvű folyóiratot sem említenek. Az ortodox dominanciát kifogásolta a baptista egyház is, amelynek vezetői az ellen tiltakoztak, hogy lelkészeik nem vehetnek részt az iskolai ünnepélyeken. /Antal Erika: Egyoldalú honlap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

A felvilágosodás Európája című tematikus tárlattal várja látogatóit a marosvásárhelyi Teleki Téka. A tékát nyugat-európai tanulmányai és utazásai során tudományos igényességgel összegyűjtött könyveiből hozta létre Teleki Sámuel. A tárlat megnyitóját tudományos értekezlet előzte meg. A tékában őrzött matematikai, fizikai, biológiai, történelmi, földrajzi, kémiai, zoológiai, orvostani, filozófiai, illetve irodalmi munkákról Deé Nagy Anikó és Carmen Munteanu nyugalmazott könyvtáros, valamint Kovács Bányai Réka és Kimpián Annamária, a Teleki Téka munkatársa beszélt. /Antal Erika: A felvilágosodás könyvei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen hagyománynak számít az évente megrendezett Nyitott kapuk elnevezésű eseménysorozat. „A rendezvény célja, hogy a középiskolások körében népszerűsítse az egyetemet, a tananyagot, és jelentkezőket toborozzon” – mondta el Farkas Ibolya színészmesterség-tanár. /Antal Erika: Nyitott kapuk a színin. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Hiába tiltja a törvény a háborús bűnösök kultuszának ápolását, Marosvásárhely polgármesteri hivatala még mindig Antonescu nevét használja a vár melletti sétány megnevezésére – figyelmeztet a marosvásárhelyi Pro Europa Liga emberjogi civil szervezet. Haller István, hozzátéve, bűnvádi panaszt tesznek Dorin Florea polgármester ellen. Az utca nevének megváltoztatására évekkel ezelőtt hozott határozatot a városi tanács. Ennek ellenére folyamatosan jelennek meg a Dorin Florea polgármester nevével jegyzett hirdetések, amelyekben következetesen a háborús bűnös román személyiség nevét használják. Smaranda Enache, az emberjogi szervezet társelnöke elmondta, több alkalommal is figyelmeztették a város elöljáróját a törvénytelenségre. Egy alkalommal Florea válaszolt is, sajnálatát fejezte ki, és azt mondta, tévedésről van szó csupán. Idén március 13-án viszont a Cuvantul Liber című román nyelvű Maros megyei napilapban egy újabb újsághirdetés jelent meg, amelyet szintén Dorin Florea írt alá. A hirdetésben a város lakosságát, illetve az érintett utca lakóit a lomtalanítás időpontjáról tájékoztatják, az utcát pedig a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevével közlik. A Pro Europa Liga az Európai Néppárthoz is küldünk levelet, tekintve. A Pro Europa Liga egyúttal az 1990 márciusi események újravizsgálását is kéri Laura Codruta Kövesi főügyésztől, mivel mai napig nem derült fény a megmozdulás mögött állók kilétére. A PEL tizenhét év alatt eddig valamennyi főügyészhez fordult már ugyanezzel a kéréssel. /Antal Erika: Háborús bűnös utcája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A Versünnep vetélkedőt idén Kodály Zoltán születésének 125. évfordulója tiszteletére hirdette meg a Versünnep Alapítvány Zenéről a magyar költészetben alcímmel. Az erdélyi elődöntőt a hét végén Marosvásárhelyen tartották. A Duna Televízió, a Katolikus Rádió és a Magyar Rádió társzervezésében létrejött rendezvényre mintegy harmincan jelentkeztek magyar költők műveivel. Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a Versünnep iránt nagy az érdeklődés. A marosvásárhelyi megmérettetésen valamennyi erdélyi színház képviseltette magát. A középdöntőt április 13–14-én tartják Balatonfüreden, a döntőt Szatmárnémetiben rendezik meg április 27-én. /Antal Erika: Versmondók versenye. = Krónika (Kolozsvár), márc. 19./

Kornis Mihály író a Látó folyóirat irodalmi estjének vendége volt Marosvásárhelyen. Először járt Erdélyben, beszélt könyvekről, politikáról, korhangulatról az őt faggató Láng Zsoltnak. /Lokodi Imre: Kornis Mihály, a körmagyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./ „Olyan ember vagyok, akinek nem kell sehová tartoznia. Példaképem Jézus, és zsidónak tartom magam” – fogalmazott Kornis. /Antal Erika: Kornis Mihály író a Látó színpadán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Agrárértelmiségieket képeznek a Maros megyei Nyárádszeredában. A Budapesti Corvinus Egyetem nyárádszeredai levelező tagozatára főként azok jelentkeznek, akik korábban is kertészkedtek, és felsőfokon szeretnék elsajátítani a szakmai tudnivalókat. Dr. Jakab Sámuel tagozatvezető tapasztalatai alapján főleg a céltudatosabb hallgatók fejezik be tanulmányaikat, akiknek határozott elképzeléseik vannak. A nyárádszeredai egyetem végzőseinek többsége magánvállalkozásba kezdett, vagy kiegészítő tevékenységként foglalkozik intenzív termesztéssel. Oklevelüket a helyi intézmények, vállalatok, de a térségben beruházó magyarországi és más európai kertészeti cégek is elismerik. A távképzés keretében a határon túli diákok (Nyárádszeredában, Zentán és Beregszászon) hetente járnak konzultációkra, tanévenként egy hetet a budapesti egyetemen, illetve Magyarország más-más településén töltenek, ahol laboratóriumi és szakmai gyakorlaton vesznek részt. Budapesten az 1993-as tanévkezdő ünnepségen az akkori Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetemen ötven erdélyi diákot köszöntöttek mint a nyárádszeredai levelező tagozat első, frissen induló évfolyamát. Azóta négyszázan szereztek kertészmérnöki oklevelet a határon túli távképzéssel. A nyárádszeredai kar vezetője elmondta, nagy elégtétel számára, hogy tanítványaival a szakmai rendezvényeken, kiállításokon, cégbemutatókon is találkozhat. Az idén tavasszal az ötödik alkalommal megrendezett nyárádszeredai kertésznap résztvevőinek többsége is az egyetem végzettjei közül került ki. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület agrártudományi szakosztálya és az Erdélyi Magyar Kertésztársaság által évente megszervezett kertésznap színvonalas szakmai találkozónak bizonyul. /Antal Erika: Gyakorlatban érvényesíteni a tudást. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./

Hargita megyében a legerősebb, Buzau megyében a legcsekélyebb a vallási tolerancia – derült ki a marosvásárhelyi Pro Europa Liga (PEL) emberjogvédő szervezet felméréséből. A PEL munkatársai az iskolai vallásoktatással kapcsolatban végeztek felmérést tavaly nyolc megyében. A megkérdezett 7–12. osztályos diákok és tanáraik jelentős része megveti a Romániában élő, más vallási felekezethez tartozókat. A PEL munkatársai eddig a Hargita, Buzau és Iasi megyei települések kérdőíveit összegezték. „Hargita megyében, ahol a többség római katolikus, a legnagyobb a vallási tolerancia” – jelentette ki Smaranda Enache, a PEL vezetője. Hozzáfűzte, a Buzau megyei iskolások és pedagógusok nem fogadják el a más vallásúakat, azt tartják, hogy a görög katolikus vallás hazugságokra épül, a protestánsokat viszont azért bélyegzik meg, mert nem vetnek keresztet. A diákok többsége szívesen jár vallásórára. /Antal Erika: Hargita megye a legtoleránsabb. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Machiavelli Mandragóráját mutatta be április 15-én vasárnap a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A népszerű, sokat játszott művet új fordításban adta elő a társulat, Király Kinga Júlia, az előadás dramaturgja tolmácsolta újra az eredeti szöveg nyomán. Király István, tavaly végzett a marosvásárhelyi színi egyetemen. /Antal Erika: Vásárhelyi Mandragóra új fordításban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Magyarország határain kívül élő szerzőket mutat be Kaiser Ottó fotográfus Határtalan irodalom című könyvében, amelynek második kötetét a 14. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be. A kétkötetes albumban a portrék mellett rövid interjúk találhatók nemcsak a Kárpát-medencében, de a magyar nyelvterülettől több ezer kilométerre élő írókkal is. Gömöri György, Határ Győző, Sárközi Mátyás, Tomaso Kemény mellett Farkas Árpád, Jánosházy György, Kányádi Sándor, Markó Béla, Selyem Zsuzsa, Vida Gábor, Bogdán László portréja is szerepel. A szerző ötven író és költő portréját közölte eddig, és újabb két kötet megjelentetését tervezi. Kányádi Sándor szerint a határon túli írók mintha többet tudnának egymásról, jobban „hasonlítanak” egymásra, mint a magyarországiak. Tomaso Kemény magyar származású olasz költő elmondta, számára a magyarság nem olyasmi, amit el lehet veszíteni. /Antal Erika: Portrék a nagyvilágból. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Romániában ijesztő méreteket ölt a tébécések száma. Egy 2005-ös felmérés szerint a világ lakosságának egyharmada, vagyis 1,7 milliárd ember tuberkulózisos, közülük 20 millió az aktív beteg. Az európai statisztikai adatok szerint ott él a legtöbb fertőzött, ahol a legnagyobb a szegénység, és súlyos szociális problémákkal küzdenek. Európában 2001-ben Romániában volt a legnagyobb, Máltán a legkisebb a fertőzöttek aránya. Dr. Farkas Evelyn, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közegészség tanszékének vezetője elmondta, hogy az ENSZ kezdeményezésére Egészség mindenkinek elnevezésű rendezvénysorozat indult, amelynek célja a felvilágosítás, az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése. /Antal Erika: Tuberkulózis – népbetegség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Nagyváradon a Sas palotában mutatják be április 20-án – Erdélyben először – a Bolondok éneke című, Bereczki Csaba rendezte nagyjátékfilmet. A Horváth Imre /1906-1993/ nagyváradi költőről (is) szóló filmet 2001-ben forgatták a Körös-parti város utcáin, valamint a környező településeken, a többi jelenetet Párizsban vették fel. A főszerepben Eperjes Károlyt, a további szerepekben Maia Morgensternt láthatja a közönség. A francia–magyar–román koprodukcióban készült filmben a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Ede Társulatának művészei is felbukkannak. /Antal Erika: Bolondok éneke: hazatért a váradi film. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

A Marosvásárhelytől alig tizenöt kilométerre elhelyezkedő Náznánfalván mindössze nyolcvan református él, bár egykor ennél sokkal népesebb volt ez a közösség. A megmaradásban segíti őket a szomszédos Marosszentkirály lelkésze, Veress László, aki a saját pásztorral nem rendelkező náznánfalvi gyülekezetbe beszolgál. Közlése szerint vasárnaponként átlagban negyven–ötven személy vesz részt a 19. században épült református templomban tartott istentiszteleten. Vallásórára tíz–tizenketten, a kántori lakban hetente tartott bibliaórákra viszont nagyszülők, unokák, idősek és tizenévesek ennél sokkal többen szoktak eljönni. /Antal Erika: Kevesen, de bizakodóan. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Ivácson Annamária, a nagyernyei diakóniai szolgálat munkatársa naponta meglátogatja a helybéli idős, magányos embereket, bekötözi a sebet, beadja a gyógyszert, van, ahol vizet húz a kútból, segít megmosakodni és felöltözni, injekciót ad. Az erdélyi magyar falvakban egyre több az egyedül élő, magára maradt öreg. Az erdélyi református egyház a Diakónia Keresztyén Alapítvány segítségével otthoni betegápolói szolgálatot szervez Az alapítvány marosvásárhelyi fiókszervezete nemrég nyitotta meg munkapontját Nagyernyében. „Ezt a munkát csak szeretetből, hivatástudatból lehet végezni. ” – mondja Ivácson Annamária. /Antal Erika: A jó szó és a simogatás ereje. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

A román és roma nyelvű változat után a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata május 5-én magyar nyelven is bemutatja a Zurinka című, cigány mesék és legendák alapján írt mesejátékot. Alina Nelega művét Zsehránszky István fordította. /Antal Erika: Roma mesejáték magyarul is. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere kilakoltatná a romákat a Hidegvölgyből. Florea kilátogatott Hidegvölgybe, az úttesten, illetve az utca két szélén szemét, eldobált műanyag flakonok, háztartási hulladék, bűz és a házakból kiáramló hangos zene – ez a kép fogadta a polgármestert. A Hidegvölgy bejáratánál és a felső részében elhelyezett szeméttárolók fölöslegesnek bizonyulnak, az emberek továbbra is az utcára vagy a konténerek mellé dobják a szemetet. Dorin Florea felháborodottan intette az itt élőket: nem rezervátumot akar létrehozni a Hidegvölgyben, hanem olyan negyedet, ahol emberi körülmények között élhetnek a roma közösség tagjai. „Ha egyesek szemetelnek, azt a többiek figyelmeztessék! Ha valakik lopnak, azt akadályozzák meg! Nem értik, hogy fel akarom emelni magukat, hogy ne mindig csak a törvényesség szélén éljenek? Milyen átok ül a maguk fején, hogy csak így akarnak élni!?” – rivallt rájuk Florea. Florea jelezte, idén bevezetik az ivóvizet a Hidegvölgy utcáiba, illetve megépítik a csatornarendszert, a lakásépítési program is folytatódik. Hozzátette, ha a következő időszakban nem tapasztal előrelépést, kész felszámoltatni az egész Hidegvölgyet, a romákat pedig a város szélére, a vegyipari kombinát mögötti telekre költözteti át. A hidegvölgyi romakolónia Marosvásárhely egyik legszebb és legdrágább részének tartott területen fekszik. /Antal Erika, Szuher Ervin: Szeméthegyek a Hidegvölgyben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./

Idegen rögök közt nyugszanak a kétszeres halált halt katonák. A kétszeres halál a legfájdalmasabb: azokra, akik hazájukért estek el egy először értelmetlen, majd utolsó megoldásként végigharcolt háborúban, megtiltotta az új hatalom az emlékezést. Akik túlélték, inkább hallgattak róla. Jó húsz évnek kellett eltelnie, amikor először beszélhettek. Voltak, akiknek fontos volt mindez – ők voltak a megszólaltatók. Sára Sándor filmrendező is a megszólaltatókhoz tartozott. Marosvásárhelyen találkozott az érdeklődő közönség Sára Sándorral és a 26-27 évvel ezelőtt forgatott, Pergőtűz című művel, amelynek rövidített változatát, a sorozatként vetített mű utolsó részét mutatták be. Sára Sándor elmesélte, először 25 részes filmben gondolkodtak, ebbe a filmgyár vezetősége nem egyezett bele, így maradt a kétrészes változat. De már az elején kiderült, hogy ebbe a két részbe semmi sem fér bele, így fokozatosan nőtt a részek száma, alkudoztak, kilincseltek – abban az időben Magyarországon egyáltalán nem volt természetes a második magyar hadsereg Don-kanyari tragédiájáról beszélni. Végül maradt a 25 rész, de a tévében kellett bemutatni, a moziba nem engedték. Amire elkészült az utolsó rész, és az MTV már vetítette Krónika cím alatt a sorozatot, kitört a botrány: a magyar katonának szovjet tanítónővel folytatott, a filmen elmesélt viszonya miatt a mű és az ügy a szovjet nagykövetségre került. A vetítés érdekében beleegyeztek a cenzúrába, de így sem mutatták be teljes egészében a sorozatot. Eredeti formájában a Duna TV vetítette a rendszerváltás után. A film elkészülte után megkereste Sárát az egyik könyvkiadó, hogy meg szeretné jelentetni a szöveget. A kissé átdolgozott szövegből 1983-ban elkészült egy meglehetősen vastag könyv 80. 000 példányban. Amikor a film körül kirobbant a botrány, elrendelték a könyv bezúzását. Kalandos utakon menekült meg pár kötet belőle... /Nagy Botond: Elkésett visszhang a kétszeres halálról. Sára Sándor Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./ Sára Sándor Hol vannak a katonák? című dokumentumfilmjét mutatták be a marosvásárhelyi Bernády Művelődési Központban, az alkotást első alkalommal láthatta az erdélyi közönség. A filmrendező Csíkszeredába – ahol a Film. Dok fesztivál zsűrielnöke – tartva állt meg Marosvásárhelyen. „Annak idején elképzelhetetlen lett volna Erdélyben a magyar hadseregről forgatni filmet. A II. magyar hadsereget horthysta-fasiszta jelzővel bélyegezték meg, ezért csak kevés erdélyi résztvevőt tudtam megszólaltatni” – mondta el Sára. /Antal Erika: Sára Sándor filmje a háborúról. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

Hatodik alkalommal szervezte meg a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kara a tudományos diákköri konferenciát, amelyen valamennyi szak képviseltette magát. A diákok a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a számítástechnika, a kommunikáció, a pedagógia és a kertészmérnöki szekcióban összesen 35 tudományos dolgozatot mutattak be. /Antal Erika: Diákkonferencia Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Az öregedő nagyernyei református gyülekezet számára az jelenti a gyarapodást, hogy a közeli Marosvásárhelyről egyre többen költöznek ki a faluba. Azonban a lakónegyed etnikai szempontból nagy változást eredményez, a kertváros családi házaiba ugyanis többnyire románok költöznek. Nagyernye lakói közül jelenleg 580 református, 850 római katolikus, 110 unitárius és 800 görögkeleti vallású. Gyermekvállalásra a reformátusok vállalkoznak a legkevésbé. Sok fiatal külföldön, Magyarországon, Németországban és Hollandiában talált megélhetési lehetőséget és alapított családot. 2007-ben a helyi önkormányzat támogatásával, illetve a református egyház keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány marosvásárhelyi szervezetének közreműködésével megalakult a Nagyernyén a diakóniai központ, jelenleg száz idős embert látnak el az otthoni betegápolói szolgálat munkatársai. /Antal Erika: Nagyernye: diakóniai központ az időseknek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./

Németh János Munkácsy-díjas keramikus munkáiból nyílt tárlat a marosvásárhelyi Bernády-házban. A Zalaegerszegen élő, Európában is elismert kerámiaművész nagyméretű alkotásainak, köztereken álló szobrainak, kútjainak, épületeket díszítő munkáinak kicsinyített mását első alkalommal hozta el Erdélybe, de számos domborművet, portrét, kisplasztikát is mellékelt. /Antal Erika: Néphagyomány ihlette kerámiák. = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./

Hét év után először vett részt az ösztöndíj-átadási ünnepségen dr. Fodor Péter marosvásárhelyi származású, Amerikában élő plasztikai sebész, aki a Marosvásárhelyen magyarul tanuló orvostanhallgatók számára hozott létre ösztöndíjalapot. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános karán tanuló, magyar anyanyelvű, harmad-, negyed- és ötödéves diákok az évi 700 eurós ösztöndíjat szakmai alapon nyerhetik el. A pályázó diákoknak a gimnáziumi, érettségi jegyeikről, az egyetem első két évében elért eredményeikről, a tudományos dolgozataikról, a diákköri konferenciákon való részvételeikről kell számot adniuk. Fodor Péter az ösztöndíj létrehozásakor úgy döntött, az első két év hallgatóit nem támogatja, mivel akkor még nem biztos, hogy a hallgatók be is fejezik az egyetemet. Hatodéveseket sem kíván támogatni, abból a megfontolásból, hogy ők már biztosan nem hagyják abba tanulmányaikat. A hét év alatt eddig 154 diák vehette át az ösztöndíjat. /Antal Erika: Ösztöndíj orvostanhallgatóknak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

Körtesi Károly egykori marosvásárhelyi fényképészmester születésének századik évfordulója tiszteletére nyílt tárlat a Bernády-házban. Az egykor Marosvásárhelyen nagy népszerűségnek örvendő fényképész munkáin a város múltja elevenedik meg. Körtesi Károly Szászrégenben kezdte pályafutását, majd Szovátán, később Marosvásárhelyen vált ismert fényképésszé. Az 1940-es évektől szinte valamennyi vásárhelyi iskolában készített tablófotókat. Megörökítette a ballagásokat, jelen volt a fontosabb családi eseményeken, és a város jelentős személyiségeit fényképezte. /Antal Erika: A város fényképésze. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) tanuló 1160 magyar anyanyelvű diák közül 720-an írták alá azt a petíciót, amelyben a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), illetve az egyetem magyar diákszövetsége az önálló magyar karokat, a beiskolázási szám növelését, a magyar nyelvű laboratóriumi órák és gyakorlati oktatás lehetőségét, a háromnyelvű feliratozás bővítését kéri. A követelményeket 10 pontban foglalták össze, és az Európai Bizottsághoz, az Európai Parlamenthez, az egyetem vezetőségéhez továbbítják /Antal Erika: MOGYE: tiltakozásra készülő magyar diákok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./ Június 18-án a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség képviselői bejelentették: amennyiben kéréseik őszig nem oldódnak meg, a magyar hallgatók folytatni fogják az 1990. évi ülősztrájkot. Ádám Valerián a diákszövetség képviseletében ismertette a magyar oktatás jelenlegi helyzetét a MOGYE-n, hangsúlyozva, hogy a kommunizmus évei alatt a MOGYE magyar tagozatát elsorvasztották, és ez a folyamat a ‘90-es években is folytatódott. Ádám Valerián hozzátette: számítanak a Bolyai Kezdeményező Bizottság támogatására. Az ősz folyamán kerékpártúrát szerveznek Strasbourgba, a 2000 kilométert 10-en teszik meg 22 nap alatt, a cél pedig a figyelemfelkeltés. Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság képviselője valamint Ádám Valérián azt is hozzátette: a magyar diaszpóra 12 európai államban tüntetéseket szervez a román nagykövetségek előtt, ha őszig nem oldódik meg a helyzet. A diákok által aláírt petícióban többek között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar karok létrehozását, magyar nyelvű laboratóriumi, klinikai képzést, a magyar nyelvű asszisztensi oktatás bővítését, a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának növelését, a magyar oktatók arányának növelését, a paritás bevezetését követelik. /Antalfi Imola: Hétszázhúsz hallgatói aláírás a magyar oktatásért a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./