Elhalasztják a csíkszeredai Márton Áron szoborcsoport felállítását
Ugyan a tervezett november végi szoborállítás ütemtervének megfelelően haladt a Márton Áron szoborcsoport elkészítése, az időjárás miatt kockázatos a felállítása Csíkszeredában. A technikai nehézségek miatt várhatóan tavasszal kerül ki a különleges szoborcsoport a Szabadság-térre.
Nem tudják biztonságosan elkészíteni a szoboralapzatot, így a melegebb időre várva halasztódik Csíkszeredában annak a szoborcsoportnak a felavatása, Amelyet eredetileg november végi felavatásra harangozott be a Csíkszeredai Városháza. A háromalakos szoborcsoportot, mely Márton Áron püspököt egy bérmálkozó kislánnyal és bérma-keresztanyjával együtt mintázza, szerződésbe foglaltak szerint elkészítette a kivitelező – tudtuk meg a városházáról. Hogy mégsem állították fel, annak az az oka, hogy a szakemberek szerint a csíki hidegben nem lehetne megönteni az alapzatot, így az a javaslat, hogy várják meg, míg felmelegszik az idő.
A bronzszobor megöntése elkészült, ezt novemberben a hivatal részéről egy bizottság Kecskeméten láttamozta is, a szatmárnémeti születésű, ott élő Lakatos Pál Sándor szoboröntő műhelyében – tudtuk meg. Idejében elkészültek a szobor elemei, ezeket kell a művésznek még összerakni.
Amint azt a szoborcsoport megformázója, a csíkszeredai Sárpátki Zoltán szobrászművész még a munka megkezdésekor jelezte: Márton Áron püspök jövetelére mindig is nagyon vártak a csíki emberek, legtöbbször pedig bérmálkozási körútján érintette a Csíki-medencét. Ritka, hogy egy püspököt bérmálkozás közben ábrázoljon egy szobor, az pedig még ritkább, hogy női alakokkal.
A szoborcsoport felállításának tervezett helye a nemrég korszerűsített Szabadság-tér, ahol jelenleg csak a földbe illesztett szökőkút az egyetlen díszítő térelem.
maszol.ro

Megjelent az Erdélyi Gyopár idei utolsó lapszáma
A legnagyobb erdélyi magyar turistaszervezet, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) tizenöt osztálya számos tevékenységet végez, ezekről olvashatunk az egyesület kiadványában, az Erdélyi Gyopárban.
Az egyesületi hírek rovat ezúttal még gazdagabb, hiszen az is olvasható benne, hogy kalákában készült el a várfalvi EKE-vár új kerítése, illetve hogy iskolásokkal ismertetik a turistaság folyóiratát ennek szerkesztői rendhagyó földrajzóra keretében.
Szintén a diákság fontosságát hangsúlyozza a szervezet, amikor jelentős teret ad az ő írásaiknak. Így folytatódik e lapszámban az EKE-napi pályázatok közlése, és szintén ifjú hölgy tollából olvashatják az Egy kalandokkal teli hétvége a Retyezát-hegységben című írást.
Többéves hagyománya van, „nagycsoportos” korba lépett a Cenk alatti Csütörtöki séták sorozata, ahol nem csak az izmok erősödnek, a magyarságtudat is izmosodik. Ez az írás áll szemben a teljesítménytúrákat bemutató kötet ismertetőjével, melyhez szépen illeszkedik a Szélárnyékban rovatban bemutatott menedékház-ismertető is. Komótosan, társaságban, gyorsan a célba és fel, fel minél magasabbra – mindegyik vágy sajátja az ekésnek. De nem veti meg a természetjáró a táj emberét sem, így a Vajdán is szétnéz, de akár külföldre is kikacsint. Túratársaink Portugáliába és Albániába kirándultak.
Az Erdélyi Gyopár lehetőséget ad, hogy gondolatban ellátogassanak olvasói a Csukási Tigájok Természetvédelmi Területre, a zsögödfürdői borvízforrásokhoz, hogy felismerjék a téli csillagképeket, és közben GPS-ismereteket szerezhetnek, hogy el ne tévedjenek.
Ráadással is szolgál a Gyopár így, az év utolsó kiadványában: meteorológus oszt meg statisztikai adatokat arról, milyen hideg is volt a korábbi esztendőkben, bizonyítva, nem vicc, hogy a télnek foga van.
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kéthavonta megjelenő, természetjárás, honismeret, környezetvédelem témaköröket felölelő kiadványát az EKE-osztályokon lehet megvásárolni!
maszol.ro

Visszalépne a Borboly-per bírója
Nem szeretné a továbbiakban vezetni a bírósági eljárást a Borboly Csaba és több más személy elleni perben eddig eljáró bíró. A per tárgyalását ezért elhalasztották, a kérésről később döntenek.
A Hargita Megyei Törvényszéken kedden újabb tárgyalást tartottak a Borboly Csaba megyei tanácselnök és kilenc másik személy ellen indult büntetőperben. A vádlottak száma azután csökkent tízre, hogy novemberben három, a vádakat beismerő és egyszerűsített eljárást kérő személyt már felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Bevezetőként Elena Poiană bíró közölte, írásban kérte, hogy engedélyezzék visszalépését a bírósági eljárás további vezetésétől, mert úgy értékeli, hogy a korábbi alkalommal meghozott ítélete befolyásolhatja bírói pártatlanságát a per későbbi szakaszában.
A bejelentést követően szünetet rendeltek el, mivel a visszalépési kérés elfogadásáról vagy elutasításáról egy másik bírónak kell döntenie. Ez nemsokára meg is jelent, és közölte, szükség van a kérés indoklásának tanulmányozására, ezért az ezzel kapcsolatos döntés kihirdetését december 16-ra halasztotta. A visszalépési kérés elbírálásától függ, hogy a Hargita Megyei Törvényszék más személyt jelöl-e ki az eljárás vezetésére, vagy marad a korábbi bíró. Így legközelebb jövő januárra lehet újabb tárgyalási időpontot kitűzni.
„A visszalépésre lehetőséget ad a törvény, amely azt mondja, ha egy egyszerűsített eljárás során már ítélet született, ez közvetetten a perben érintett más személyek bűnösségére is vonatkozhat, ezért célszerű kérni a visszalépés engedélyezését” – értékelte a helyzetet Sergiu Bogdan. Borboly Csaba védőügyvédje szerint védence számára nem lényeges, hogy ki a bíró, mert érveik ugyanazok, bárki is vezeti a tárgyalást.
Kovács Attila
Székelyhon.ro

Egymást hibáztatja Borboly és Bunta az egynyelvű helységnévtáblák ügyében
Tervezési-kivitelezési „baki” csúszott a 132-es számú megyei út Szentegyháza–Lövéte–Homoródalmás–Oklánd–megyehatár szakaszának felújításába: csak román nyelvű helység- és útjelző táblákat helyeztek ki. A december 7-ei rendkívüli ülésén elhangzottak szerint a megye önkormányzata saját költségén cseréli kétnyelvűekre a feliratokat. A tervek elfogadásáról Hargita Megye Tanácsának korábbi elnökét, Bunta Leventét kérdeztük.
Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke Borboly Csaba elnök jelenlétében a rendkívüli ülésen elmondta: az év végéig befejeződő, európai uniós finanszírozású korszerűsítést számos nehézség után sikerült elvégezni. Felszámolták a munkálatokra 2009-ben szerződést kötött konzorcium cégeit, ami miatt nem lehetett folytatni a kivitelezést, így szerződést kellett bontani, amire 2012-ben került sor. 2012-től 2013 májusáig a folyamatos óvások miatt többször elindított közbeszerzési eljárásoknak nem volt eredményük, így két évig szünetelt a kivitelezés.
Még 2007-ben (Bunta Levente elnöksége idején) fogadta el az akkori megyei tanács a tervet, amelyben egynyelvű helységnévtáblák szerepeltek. A jelenlegi alelnök, Barti Tihamér szerint nem kérdés, hogy a kétnyelvűséget be kell tartani.
A felújított út hossza 26,6 kilométer, a projekt összértéke közel 65 millió lej. Jelenleg már csak a szentegyházi gyár előtti híd elkészítése van hátra, így a kivitelezés mintegy 90 százalékban elkészült.
A fentiekkel szemben Bunta Levente polgármester, Hargita Megye Tanácsának egykori elnöke állítja: az elmúlt időszakban elég sok mellébeszélés jelent meg a jelenlegi megyei önkormányzat részéről. Ez csak egy a sok közül. „Tudni kell, hogy még 2008-ban hátra volt hagyva egy 15 millió eurós kivitelezési szerződés, de a munkát a mai napig nem tudták befejezni. Most egy nagyon furcsa magyarázkodásba kezdenek, amikor a törvényes előírásokat figyelmen kívül hagyva egynyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki. Elég szánalmas, ilyenkor férfiasan be lehet ismerni, hogy tévedtünk” – mondta el Bunta. „Egyébként is tudnivaló, hogy a műszaki terv nem szokott kitérni ilyen részletekre, ezért is nevetséges a megyei tanács viszonyulása. Szégyellni kellene, hogy egy ilyen beruházás kivitelezéséhez nyolc évre van szükségük, amit más körülmények között egy, esetleg két év alatt el lehetett volna végezni” – tette hozzá.
„Sajnos politikai rossz szándékot feltételezek, térségek közötti ambíciókat” – közölte Bunta Levente. „A térségi ambíciókat félre kell tenni, és a közösség érdekét kellene szem előtt tartani. Nem méltó egy megyei vezetőhöz, hogy így viszonyuljon egy beruházáshoz. Mindez hozzá nem értésre utal” – közölte szerkesztőségünkkel a beruházási tervek elfogadásának idején tisztségben lévő egykori tanácselnök.
Szőke László
Székelyhon.ro

Dupla 70-es életműkiállítás
A Képzőművészeti Múzeumban kedd délután nyitották meg Zagyva László és Z. Erdei Anna közös tárlatát.
Két kitűnő, Szatmárnémetiből elszármazott képzőművész közös életmű-kiállítását nyitották meg kedd délután a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén, a Vécsey-házban. A közös tárlat egy sorozat része, a művészházaspár tagjai közös tárlatot tartottak Nyíregyházán, Marosvásárhelyen és most Szatmárnémetiben.
Mindhárom várossal szoros a kapcsolatuk, hiszen most Nyíregyházán élnek és ott teljesedett ki életművük. Marosvásárhelyen értek igazi képzőművészekké, Szatmárnémeti pedig a kezdetet, a kiindulópontot, azokat az érzelmi, lelki tartalékokat jelenti, amelyek minden művészt egy életen át elkísérnek. A kiállítás kapcsán még fontos tudni, hogy dupla 70-es tárlatról van szó: a szobrászművész és a grafikusnő is nemrég töltötte be a kerek évszámot.
Muhi Sándor grafikus, mint művészettörténész és a kiállítók régi jó barátja beszélt munkásságukról, művészetükről.
"Erdei Anna alaposan ismeri és kamatoztatja alkotómunkájában a hagyományos grafikai eljárásokat, készít rézkarcokat, linóleummetszeteket, kollázs nyomatokat, tervezőgrafikai munkái kifinomult ízlésvilágról, szakmai igényességről és a képzőművészeti eszköztár alapos ismeretéről vallanak, de egyéniségéhez sokkal közelebb jár a rajz. Elsősorban szénnel, ritkábban pasztellel dolgozik. A líraiság talán pasztellképein érvényesül leginkább, ezek többségét a táj, a közvetlen környezet ihlette, de itt, ezekben a munkákban se tagadja meg önmagát. Fekete, barnás-vörös vonalhálókkal átszőtt felületei úgy tűnik kiválóan alkalmasak az egyéniségén átszűrt közvetlen élmények közvetítésére" - mondta Muhi.
"Zagyva szobrai a technikai, formai változatosság ellenére (hiszen dolgozik bronzba, kőbe és fába) egységes összképet mutatnak, alapos anatómiai ismeretekről, műgondról, olykor humorérzékről árulkodnak. Ez utóbbi, megítélésem szerint alkotásainak egyik fontos, meghatározó jellegű erénye. A humor az ő esetében sohasem bántó gúny, hanem olyan nemes irónia, olykor önirónia, amely közelebb hozza alakjait a nézőhöz, aki ezek sutaságában, kiszolgáltatottságában önmagára ismerhet. Kedvenceim közé tartoznak a nyíregyházi városközpont közelében álló oszlopszobrai, a mitológiát idéző fa faragásai, illetve a Dudás címet viselő sorozata, amelyeken a művész humora fokozottan érvényesül. Az nem véletlen, hogy Zagyva László kiváló éremművész, alkatilag szinte predesztinált erre a területre. Érmein a kiváló portrék mellett bohócok, mitológiai állatfigurák, épületrészletek, és az otthonát, házát lécenként összehordó, kiszolgáltatott ember mindennapi küzdelme elevenedik meg. E sorok írója számára kisebb, élményekkel gazdagító kaland volt ennek az anyagnak a körbejárása" - magyarázta Zagyva László alkotói munkájáról régi barátja, Muhi Sándor.
szatmar.ro

Lepattannak Bukarestről a Hargita megyéből jelzett román-nyelvoktatási javaslatok
Az oktatási minisztérium szerint minden rendben van – sorozatosan ezt a választ kapja Hargita Megye Tanácsa a magyar ajkú diákoknak tanítandó román nyelv speciális oktatása ügyében eddig tett javaslataira. Mivel a megyei önkormányzat a javaslattételhez a Sapientia EMTE-t is bevonta, a válaszok miatti csalódottságot sajtóközleményben fejezte ki kedd este.
A megyei önkormányzat sajtóközleményben kívánja felhívni a figyelmet arra: míg az érettségi eredmények román tantárgynál mérhető jegyeiből is egyértelműen megoldást kell találni a magyar ajkú gyerekeknek tanítandó román nyelv hatékony, speciális oktatására, a szaktárcánál süket fülekre talál minden olyan szakmai javaslat, melyet a megye szakemberekkel közösen javasol a tárca felé.
Amint arról korábban tájékoztattunk, hónapok óta erőfeszítések zajlanak a kisebbségi románoktatás módszereinek reformjára vonatkozóan, s a mérések nyomán és szakemberekkel közösen letett javaslatokkal Hargita Megye Tanácsa "sorozatosan falba ütközött” – fogalmaznak a megyeháza közleményében, jelezve: azt a választ kapták, hogy e téren minden rendben van.
Bár a megyei tanácsnak nincs hatásköre ezen a szakterületen, Hargita megyében próbálnak hatni rá, az eredmények érdekében - a beadványok kronológiája itt követhető.
A fiatalok esélyeinek növeléséről van szó, megfelelő romántudás hiányában nehezebb elhelyezkedniük a hazai munkaerőpiacon, így nehéz őket itthon maradásra vagy hazatérésre bírni – emlékeztet a közlemény, melyben Borboly Csaba megyeitanács-elnök csalódottságának is hangot ad, az érettségi eredményekre utalva.
„Mi itt harcolunk az ügyért, a szakemberekkel karöltve, de ez csak úgy lehet eredményes, ha a román fővárosban értő fülekre találunk” – nyilatkozta a politikus.
G. E.
maszol.ro

Van-e „székely terrorizmus”?
Még a mangalicaólat is feldúlta a román titkosszolgálat
Múlt kedden a Bukaresti Táblabíróság eleget tett a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) kérésének, és harmincnapos vizsgálati fogságba helyezte a kézdivásárhelyi Beke István Attilát, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) helyi vezetőjét. A székely fiatalembert december 1-jén hajnalban tartóztatták le, azzal vádolva, hogy nagy mennyiségű pirotechnikai eszköz segítségével robbantásra készült a Románia nemzeti ünnepe alkalmával szervezett katonai parádén.
A nyomozók a székely fiatalember baráti körét is alaposan felderítették, némelyiküknél házkutatást is tartottak. Kézdisárfalván például átugrottak Szabó Ottó amatőr festő, karateedző kerítésén is (a férfi utána kinyitotta a kaput a tizennyolc tagú, nyomozókból, csendőrökből és kommandósokból álló különítmény előtt, mondván, úgy könnyebb közlekedni), sáros bakanccsal végigcaplattak az edzőterem tatamiján, a műteremben hosszasan tanulmányozták a vásznak alapozásánál használatos csontenyv-granulátumot (nem robban), a pácolóporokat (azok sem), feldúlták a mangalicaólat, aztán távoztak. Az amatőr festő parittyáját és muzeális kardjait nem kobozták el.
A román sajtó értesülései szerint a HVIM kézdivásárhelyi tagjai októberben kezdték el tervezni a „merényletet", vagyis azt, hogy a városközpontban Románia nemzeti ünnepén működésbe hoznak egy petárdákból összeállított robbanószerkezetet, amelyet a katonai parádé útvonalán egy szemeteskukában kívántak elrejteni. A gyanúsított állítólag azt mondta, a bombát úgy is fel tudja robbantani (mobiltelefon segítségével), hogy sem ő, sem a családja nem lesz a városban. A Mediafax úgy tudja, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) október 23-án tett feljelentést a terrorizmus elleni igazgatóságon a HVIM helyi szervezete ellen. A titkosszolgálat ebben úgy fogalmazott, hogy a csoport tagjai „közvetlen kapcsolatban állnak a magyar szélsőséges Jobbik politikai alakulat és a magyar Alkotmányvédelmi Hivatal által terrorista jellegű szervezetként megbélyegzett Betyársereg" vezetőivel.
Beke István látványos letartóztatása után a szenzációt szimatoló román hírtelevíziók megszállták a háromszéki város főterét, a bukaresti stúdiókban pedig habzó szájú publicisták elmélkedtek a székely terrorizmusról. A magyarok elleni gyűlöletkampányból lapunk és e sorok írója sem maradhatott ki: sokszor – és pontatlanul – idézték az ezeken a hasábokon december 1-jén megjelent publicisztikát a román nemzeti ünnepről. Legfőképpen ezt a mondatot sérelmezték: „Európának ezen a fertályán úgy alakult, hogy ami nagy öröm az egyiknek, óriási bánat másnak – magyar ember (legyen erdélyi vagy akár anyaországi) nem tud tiszta szívvel ünnepelni ezen a napon." Arról már nem beszéltek, hogy a jegyzetben megjósoltam: idén december 1-jén is újabb magyarellenes provokációkra számíthatunk.
Nem kellett sokat várni, és szerencsére megjelentek a józanabb hangok is. Cristian Tudor Popescu a Digi 24 hírtelevízión péntek este arról beszélt: logikusan gondolkodva a román titkosszolgálat érvelése nem áll meg a lábán, viszont súlyos hatása lett, mert a letartóztatás nyomán Kézdivásárhelyen utcára mentek az emberek, hogy megvédjék Beke Istvánt. (December 2-án délután spontán módon több száz ember verődött össze a város főterén, majd vonult a polgármesteri hivatal, a városi rendőrség, a bíróság és az ügyészség elé, hogy tiltakozzon a fiatalember meghurcolása ellen. Fiatalok, középkorúak, idősek, nők és férfiak együtt követelték, hogy a román hatalom illetékes szervei vessenek véget a magyarok ellen irányuló, a kisebbség megfélemlítését szolgáló intézkedések ellen.)
A román újságíró szerint az SRI munkatársai azt akarták bebizonyítani nyugati kollégáiknak, akik a valódi terrorizmus ellen harcolnak, hogy ők is éberek, és teszik a dolgukat. Valóban elgondolkodtatóak a román publicista érvei: ha igaz az SRI érvelése, és a hajnali négykor letartóztatott székely fiatalember valóban robbantani akart aznap délelőtt, akkor miért nem volt összeszerelve a robbanószerkezet? Azt még el kellett volna helyeznie a szemeteskukában – ezt fényes nappal tervezte egy olyan kisvárosban, ahol mindenki ismer mindenkit? Ráadásul az első hírek még időzítőről, detonátorról is szóltak, de később kiderült, hogy ilyet nem találtak a fiatalemberre lecsapó kommandósok, csak nagyobb mennyiségű tűzijátékot – igaz, az erősebb fajtából, de még azok sem alkalmasak arra, hogy embert öljenek. És miért robbantott volna annak a városkának a főterén, ahol jó eséllyel barátai, rokonai, ismerősei tartózkodnak?
Az Átlátszó Erdély nevű világhálós médium időközben megszerezte az előzetes letartóztatási jelentés szövegét. Eszerint a kézdivásárhelyi HVIM elnökének lakásán 195 darab FP3-as típusú petárdát találtak – ezek darabonként 3 gramm robbanóanyagot tartalmaznak, és a román törvények szerint közepesen veszélyesnek minősülnek, így ilyeneket csakis tűzszerészengedéllyel rendelkező személyek birtokolhatnak. A petárdákat egyébként interneten rendelte egy román cégtől tavaly szilveszterre, de azok tíz hónapos késéssel (!) érkeztek meg.
A DIICOT szerint az akció ötlete egy, az SRI által lehallgatott, 2015. október 10-ei találkozón körvonalazódott – itt az egyik vármegyés felvetette, hogy egy robbanószerkezetet kellene elhelyezni és felrobbantani a román nemzeti ünnepen rendezett felvonuláson, december 1-jén. Majd hozzátette, neki otthon van is egy doboz petárdája, amit erre lehetne használni. Az is érdekes, hogy a kézdivásárhelyi fiatalembernek tévé- és rádiójavító vállalkozása van, így természetesen sok elektromos kütyüt találtak nála a házkutatás során. Azt is ellene használják, hogy rendszeresen űzi az airsoft nevű hobbisportot, így a román tévék lövöldözős fotókat tudtak mutatni róla, amelyeken katonai ruhára hasonlító öltözetben szerepel – arról már kevesebb szó esett, hogy ezt a sportot légfegyverekkel játsszák, és lényegében veszélytelen.
Az Átlátszó által közölt iratból az is kiderül, hogy a hatóság nem terrorakcióként kezeli az ügyet (ahogy ezt először beharangozták), hanem az alkotmányos rend felforgatására tett kísérletként. Az Europa FM kereskedelmi rádió nagy hallgatottságú műsorában, a Románia élőben című betelefonálós adásban a riporter megjegyezte: nem szokás, hogy a titkosszolgálatok a sikeresen meghiúsított merényletkísérletekről ilyen részletesen beszámoljanak. Franciaországban csak a Charlie Hebdo- és a Bataclan-terrortámadás után tudta meg a közvélemény, hogy az év során hat másik kísérletet akadályoztak meg a titkosszolgálatok, és ezekről semmilyen más részletet nem hoztak nyilvánosságra. Mi a cél, tette fel a kérdés a műsorvezető: vétkessé nyilvánítani egy egész nemzetet, a magyarokat? Feltépni a történelmi sebeket, amelyek még be sem gyógyultak? Még jobban izolálni a Székelyföldet, hogy a románok ne merjenek odamenni? Mit kellene tenni a két nemzet megbékéléséért?
Nem tudom, mit akartak pontosan a kézdivásárhelyi hatvannégy vármegyések. Azt tudom, hogy nem áll távol tőlük a hőbörgés, de hülyének lenni alapvető emberi jog: a fantáziabűnöket egyelőre nem büntetik, így amíg nem csináltak semmi törvénybe ütközőt, addig őket is megilleti az ártatlanság vélelme. Nagyon úgy tűnik, a román hatóságok túlreagáltak valamit, de ezt nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni. A cél ugyanis évek óta világos: katonai parádéval, óriási román zászlóval, álterroristával vagy Isten tudja, mivel, de provokálni, amikor csak lehet.
Lukács Csaba
Magyar Nemzet,

Álom az Arielben
Kis és felnőtt művészek közös lemeze
Marosvásárhely terein az ünnepi díszkivilágításon kívül szinte semmi sem utalt szombat délután a télre, az Ariel Színházban azonban pár órával az esti Mikulás-várás előtt nagy pelyhekben kezdett hullni a hó. A Művészkuckó és az Angelica Vox gyermekkórus, illetve a Művészeti Líceum egykori diákjaiból lett zenészek együttműködésével született lemez, az Álom bemutatóján valóban egy könnyű, tiszta álomban találhatta magát a telt házas publikum. Nemcsak a kivetített hópelyhek, illetve a mesebeli lények – tündér, boszorkány – játéka tette ezt lehetővé, hanem a színpadon ülő gyereksereg, a többnyire kisiskolás művészetisek, akik katicabogárként, lepkeként vagy éppen sáskaruhában tették hallhatóvá és láthatóvá a legőszintébb szépséget.
– Egy lemez születésnapját ünnepeljük most itt. A címadó dalt tíz évvel ezelőtt, harmadikos művészetis diákként írta Székely Erika. Ezzel szeretnénk ösztönözni a gyermekeket, hogy írjanak, rajzoljanak, komponáljanak – mondta a koncert előtti percekben Korpos Kamilla zenetanárnő, a Művészkuckó vezetője, aki a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy – bár a lemez címe Álom – a zenés együttlét elsősorban a háláról szól, négyféle hálát szólaltatnak meg a dalok, azt, amit a szülőkért, amit a gyermekekért, a szülőföldért, illetve a Jóisten iránt érezhetünk.
Az Álom születését a Marosvásárhelyi Rádió a kezdetektől támogatta. A lemezzel kapcsolatos gondolatait Szász Attila főszerkesztő-helyettes osztotta meg az egybegyűltekkel.
– Ez a lemez tanított meg arra, hogy álmodni jó és kortalan – mondta Szász Attila, majd el is kezdődhetett a néptánccal, illetve –Halmágyi Éva és Bonczidai Dezső bábszínészek átváltozásai révén – vicces jelenetekkel színesített produkció, amelyben a Marosvásárhelyi Rádió két munkatársa is fontos szerepet vállalt. Közreműködésükkel a lemez születésének kulisszái mögé tekinthetett be a közönség, többek között arra is fény derült, hogy milyen új energiákat szabadított fel a keményebb műfajokat játszó zenészekben a gyerekekkel végzett munka, illetve mit tanácsol minden fellépés előtt "Kamilla néni" a felnőtt publikum rejtett álmait is előénekelő kis művészeknek.
Nagy Székely Ildikó
Népújság (Marosvásárhely)

Hivatalosan is főtanfelügyelő Kiss Imre
Négy évre szóló mandátumát kezdi meg Kiss Imre idén márciustól ideiglenesen kinevezett megyei főtanfelügyelő, aki a november végi versenyvizsgán nyerte el a tisztséget.
A szerződést a napokban írja alá az oktatási minisztériumban. A szaktárca idén harmadszor írt ki versenyvizsgát főtanfelügyelői tisztségre, Kiss Imre korábban visszalépett, ezúttal nyolc másik megye jelöltjeivel egyszerre vizsgázott és nyert. Háromszékről hárman pályáztak: Farkas Csaba testnevelésért felelős tanfelügyelő, Komán László földrajztanár (sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola) és Kiss Imre.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sepsiszentgyörgyön is tüntettek
Mintegy kétszázan gyűltek össze tegnap Sepsiszentgyörgy főterén, hogy a kézdivásárhelyi Beke István Attila szabadon bocsátását követeljék, illetve tiltakozzanak a titkosszolgálatok és a román média manipulációja, hazugságai ellen.
Az épülő főtéren összegyűltek közül többen székely zászlóval érkeztek, kék-arany karkötőt viseltek, néhányan csillagszórót gyújtottak. A politikusokat MPP-s vezetők, volt és jelenlegi néppártosok képviselték, RMDSZ-es vezető nem volt jelen az eseményen.
Az akciót A Magyarság Megmaradásáért Szövetség nevében kezdeményező Bedő Zoltán röviden ismertette a megmozdulás célját: a román hatalom packázásai ellen tüntetünk, azt üzenjük, hogy nem félünk, nem lehet megfélemlíteni bennünket, az igazság mellett kiállunk. Ma Bekét viszik el, holnap bárkire sor kerülhet – figyelmeztetett. A románságnak is üzent: ne dőljenek be a médiából áradó uszításnak, fogjunk össze az igazságért, és vessünk véget a gyűlöletnek, amit sötét erők, a Securitate utódszervezetei szítanak, hogy a zavarosban folytathassák üzelmeiket, és eltereljék a lakosság figyelmét a gazdasági gondokról, arról, hogy mintegy ötmilliónyian az ország határain kívül kénytelenek megélhetést keresni, valamint a korrupcióról, ami a hatalmi köröket behálózza. Bedő ismertette a felvonulás útvonalát is – ezen módosítani kellett, ugyanis a Román Hírszerző Szolgálat előtt nem szabad tüntetni –, a tömeg a Kézdivásárhelyen immár több mint egy hete zajló tüntetésekről ismert jelszavakat skandálva a Kossuth Lajos utcán menetelt, majd a prefektúránál állt meg, végül a törvényszék épülete elé vonult. Beke Isti ártatlan, Székelyföld, csatlakozz!, Hol a bomba?, Hazudik a SRI, Hazug román média, Korrupt román hatalom, Igazságot akarunk!, Aki magyar, velünk tart!, Engedjétek szabadon!, Terrorista SRI – skandálták a résztvevők. A felvonulást rendőrök, csendőrök biztosították, átmenetileg lezárták a forgalmat azokon a szakaszokon, ahol vonultak a tüntetők.
A főtérre visszaérve imával, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult a tüntetés, amely a kezdeményezők szerint mostantól naponta zajlik majd Sepsiszentgyörgyön is, gyülekező 16 órakor a főtéren. Engedélyt egyelőre e hét végéig kaptak, de jövő hét elején újabb kérést nyújtanak majd be – közölte Bedő.
A hetedik nap Kézdivásárhelyen
Tegnap délután folytatódott a tüntetés Kézdivásárhelyen. A több száz fős tömeg a megszokott útvonalon – Gábor Áron tér, rendőrség, bíróság, ügyészség és főtér – vonult végig, és a lapunkban már többször is közölt jelszavakat skandálta. Miután visszatértek a főtérre, a Gábor Áron-szobor mögötti pódiumon Bíró Levente tanító, Németh Loránd Csaba állatorvos, Tódor Előd képzőművész és Beke Ernő szólt az egybegyűltekhez, majd Németh Loránd Csaba felolvasta azt a magyar és román nyelven megírt petíciót, amelyet Klaus Johannis államelnöknek, Dacian Cioloş kormányfőnek és a két házelnöknek juttatnak el. Az ügyvédi kiadások fedezésére a múlt héten elkezdődött gyűjtés ezen a héten is folytatódik, és a Beke István Attila szabadon bocsátása céljából kezdeményezett aláírásgyűjtés is elkezdődött. A tegnapi tüntetés szokás szerint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
A bukaresti táblabíróság lapzártáig még nem tűzte napirendre a Beke István Attila előzetes letartóztatása ellen benyújtott fellebbezési kérést. (iochom)
Ezer lej adomány
Néhány óra alatt közel ezer lej gyűlt össze azon az adománygyűjtő akción, amelyet a Háromszéki Közösségi Alapítvány kezdeményezett az igazságtalanul meghurcolt Beke István Attila perköltségeinek fedezése és hazahozatala érdekében – tájékoztatott Bereczki Kinga, a HKA elnöke. Mint mondta, az adományozók között volt olyan nyugdíjas, aki két-három lejt tudott felajánlani, de akadt olyan is, aki Brassóból utazott Sepsiszentgyörgyre csak azért, hogy ily módon fejezze ki szolidaritását.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Növekvő érdeklődés (Gyere haza program)
Negyvenhárom kérést adtak le Sepsiszentgyörgyön az önkormányzat által ingyenesen használatba adható Borvíz utcai telkekre, és nyolc igénylő számára jóvá is hagyta a tanács a szerződéskötést: ők nemsokára nekifoghatnak a házépítésnek a város által jóváhagyott típustervek szerint.
A tanult fiatalok szülőföldön való boldogulását segítő Gyere haza program nem bizonyult igazán vonzónak: az előző években mindössze hét szerződést írtak alá, és ebből hármat fel is bontottak (mert a kedvezményezettek nem kezdték meg egy éven belül az építkezést). Egy ideig le is állt az egész, majd újra elindult, de nagyon döcögősen: a most elbírált kérvények zöme többéves, mindössze kettő új, és további hatot újítottak fel naprakész adatokkal. A városvezetés ezeknek is örvend, és reméli, a példa ragadós lesz. (demeter)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Brüsszelben a romániai erdőirtások ügye (Tőkés László az európai bizottsághoz fordult)
Írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz Tőkés László európai képviselő a környezeti katasztrófával fenyegető romániai erdőirtások ügyében. A Fidesz színeiben mandátumot szerzett, de az erdélyi magyarság képviseletét is felvállaló Tőkés levelében rámutatott arra is, hogy a mértéktelen és sok esetben törvénytelen fakitermelés nemcsak a környezetet rombolja, nemcsak az államot, de az érintett térségek polgárait és gazdasági életét is súlyosan károsítja.
Beadványában az EP képviselő rámutatott, hogy kontinensünk érintetlen fenyveseinek utolsó kétharmada Romániában található – ámbár jó részük már csupán papíron létezik. Környezetvédők becslései szerint az elmúlt két évtizedben legalább 400 ezer hektár erdő esett áldozatul az országban honos rablógazdálkodásnak, naponként pedig mintegy 50 hektárnyit vágnak ki, ennek fele részét kimondottan természetvédelmi területekről. Kitért arra is, hogy az illetékes hatóságok egyre több fa kivágását hagyják jóvá, az utóbbi időszakban évenként négymillió köbméter fa kitermelését engedélyezték, tavaly viszont már nyolcmillió kivágására adtak engedélyt. A túlzott mértékű legális fakitermelés következtében kialakult helyzetet ráadásképpen a rendkívüli mértéket öltött falopások súlyosbítják. A Greenpeace mozgalom becslése szerint az utóbbi két esztendőben az illegális fakitermelés mintegy 50 millió eurónyi kárt okozott Romániának. A szervezet jelentésében az áll, hogy az előző évekhez képest a regisztrált illegális vágások száma, ennek megfelelően pedig az elkobozott fa mennyisége is erősen megnőtt. A nyomtalanul eltűnt famennyiséget is beszámítva, az illegális erdőirtás összeredménye évi 8–9 millió köbméterre becsülhető. Tőkés kitér arra is, hogy a birtokaiktól a kommunizmus idején megfosztott egykori tulajdonosok, illetve örököseik hiába igényelték vissza erdeiket, gyakran előfordul, hogy mire kimérnék nekik azokat, helyükön már csak letarolt területeket találnak. „A kommunista rezsim által államosítással elbitorolt ingatlanok restitúciójának lassúsága, az ezen a téren tapasztalt adminisztrációs hiányosságok és rendellenességek, a magas szintű korrupció, illetve a politikai akarat hiánya mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az engedélyezett és törvénytelen erdőirtás mértéke már-már környezeti és gazdasági katasztrófával fenyeget Erdélyben” – fogalmaz.
Az ENSZ égisze alatt zajló párizsi klímakonferencia munkálataihoz kapcsolódva, Tőkés László erdélyi képviselő arra nézve kért tájékoztatást ez Európai Bizottságtól, hogy a korrupció által átszőtt romániai erdőirtások ügyében az unió miképpen kíván fellépni – különös tekintettel a visszaszolgáltatás hatálya alatt álló magántulajdonú erdők esetére. Miként ismeretes, a nemzetközi klímaértekezleten részt vevő közel kétszáz ország vezetői jelenleg abban igyekeznek közös nevezőre jutni, hogy egy globális klímavédelmi egyezmény révén szorítsák vissza a föld légkörének gyors ütemű, az emberi létet fenyegető felmelegedését. Az uniós előírások értelmében az Európai Bizottság hat héten belül köteles írott választ adni európai képviselőnk írásbeli kérdésére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A kréta körül: Az első félév a Sapientián (Sepsiszentgyörgyi agrárképzés)
Alapítása óta azt a küldetést próbálja szolgálni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, hogy minél szélesebb körű magyar nyelvű felsőfokú képzést biztosítson Erdélyben, és ebbe a stratégiai elképzelésbe illeszkedik bele új tanulmányi központok létrehozása, valamint hiányszakmák indítása is – szögezi le Nyárádi Imre István, a Sapientia marosvásárhelyi kara kertészmérnöki tanszékéhez tartozó sepsiszentgyörgyi oktatási egység irányítója. Az egyetlen magyar nyelvű erdélyi agrármérnöki szakon szeptemberben nyitották meg az első tanévet, a tanrend menetéről, a tanárok és a hallgatók kilétéről, jövőbeni tervekről a november közepén kinevezett helyi vezetővel beszélgettünk.
A magyar állami támogatással működő egyetem jelenleg harminc alapszakkal és tizenegy mesteri szakkal rendelkezik. Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda után Sepsiszentgyörgy a Sapientia EMTE negyedik oktatási helyszíne, ahol az agrármérnöki szakon négyéves alapképzést biztosítanak. Nyárádi Imre István agrármérnök, tíz éve tanít a Sapientia marosvásárhelyi kertészmérnöki tanszékén, szakmai irányításával készítette elő az egyetem a Sepsiszentgyörgyön induló képzés akkreditációját. A helyi teendőket Székely Gyula korábbi igazgatótól vette át. Lapunknak elmondta: az első két évben az általános alapozó tantárgyakat tanítják, másodéven a szakmai alapozó képzés történik, harmadik évtől kezdődően a tulajdonképpeni szakismereteket sajátítják el a hallgatók, az utolsó esztendőben kiegészítő tantárgyakat is tanulnak, mint például közgazdaságtan. Az ideiglenes működési engedély szerint ezt a tantervet az egyetem huszonnyolc oktatóval valósítja meg, akiknek több mint hetven százaléka a Sapientia alapállású tanára – közölte az igazgató.
Tantárgyak és oktatóik
Az első félévben legnagyobb részt a marosvásárhelyi kertészmérnöki kar biztosítja a tantestületet, de később érkeznek oktatók Csíkszeredából a mikrobiológia és a genetika tanítására, a botanikatanár és egy jogászprofesszor pedig a kolozsvári karról jön Sepsiszentgyörgyre. Emellett öt gödöllői oktató is betanít majd, valamint ketten a nyíregyházi főiskoláról, ott ennek a képzésnek hagyománya van. Az akkreditációs dossziéban két helyi tanár szerepel: a testnevelésnél Farkas Csaba, az állattenyésztés és takarmányozás tantárgynál Sikó-Barabási Sándor, ő az akkreditáció előtti időszakban is sokat segített az egyetemnek – közölte az intézményvezető, aki elmondta, jelenleg hét tantárgyat tanulnak, és ismertette ezeket, valamint a tanárokat.
Nyárádi Imre-István: – A talajtan oktatója Fazakas Csaba a marosvásárhelyi Sapientiáról, ez kétszemeszteres tantárgy, ebben a félévben a talaj általános jellemzését, fizikai, kémiai tulajdonságait tanulják, a második félévben talajrendszertannal foglalkoznak, ahol különböző talajtípusokról tanulnak, azok sajátosságát ismerik meg. A géptan tantárgy pontos elnevezése műszaki ismeretek és erőgépek, ami által a hallgatók megismerkednek a mezőgazdasági termelésben felhasznált erőgépekkel. Ez nemcsak a traktort jelenti, lehet egy villanymotor is, de műszaki háttérismereteket is kapnak például arról, hogy mi a különbség az acél és az öntvény között, milyen anyagokat használ fel a gépgyártás a fától a műanyagokig. Ezt Pásztor Judit oktatja, heti rendszerességgel jár Marosvásárhelyről. A biofizika és agrometeorológia tantárgyat óraadó minőségben Csiszér Levente baróti szakember tanítja. Szintén óraadóként tanít a sepsiszentgyörgyi Bartha Csaba, aki a növénytan morfológiai részét oktatja. Az angol nyelv tanára is helyi, Bíró Enikő, szintén óraadó. A kémiát ketten tanítják: Csapó János professzor, aki alapállású a Sapientia csíkszeredai karán, kaposvári lakhellyel rendelkezik, ő az elméletet oktatja, a gyakorlatot pedig Abod Éva helyi szakember. A matematikát a négyfalusi Kovács Lehel tanítja, aki a marosvásárhelyi kar munkatársa. A hallgatókról Nyárádi elmondta, életkor, előképzettség, szakmai háttér tekintetében nagyon heterogén a csoport, vannak tavalyi végzősök, évek óta alkalmazásban dolgozó munkavállalók, gazdálkodók is.
Mintaterep, később tangazdaság
Nem működhet agrárképzés kísérleti és tangazdaság nélkül, ahol az elméleti tudás mellett a gyakorlati készségeket is ki lehet alakítani. Kérdésünkre, hogy van-e már az egyetemnek olyan területe, ahol a hallgatók gyakorlatozhatnak, az igazgató elmondta: az akkreditációs kérelem leadásakor egy Sepsiillyefalván bérelt, közel öthektáros terület állt rendelkezésükre, amely jelenleg is megvan, de a hosszú távú cél, hogy Sepsiszentgyörgy közelében egy nagyobb, több tíz hektáros, lehetőleg egybefüggő területen alakítsák ki a kísérleti és tangazdaságot. Az első félévben oktatott tantárgyak nem követelik ennek a létezését, de talajtanból a tananyaggal már ott tartanak, hogy hamarosan szükség lesz talajmintára, amelyet tanulmányozhatnak. Az intézmény vezetői szerint akár az egyetem udvarán is ki lehet ásni egy talajszelvényt, amelyet a hallgatók vizsgálhatnak, és pár négyzetméteres mintaterep is kialakítható, ahol megteremne az a néhány növény, amelyeket szemléltetés céljából bevinnének az órákra. Második év második szemeszterében tanítják a szántóföldi növénytermesztést, addig meg kell lennie a termőföldnek is. Az egyetem együttműködési szerződést kötött néhány háromszéki kis- és nagyvállalkozóval, intézménnyel, kísérleti állomással, a kézdivásárhelyi burgonyakutatóval, a Sepsiszentgyörgy környékén levő, több száz hektáros farmokkal, amelyek az oktatók előre jelzett igénye alapján fogadják a hallgatókat.
Önálló kar kialakítása a cél
Nyárádi Imre István elmondta: a cél az, hogy idővel önálló tantestület alakuljon ki Sepsiszentgyörgyön, és különálló karrá alakuljon az itteni képzés. Ehhez ellenben legkevesebb három szaknak kell lennie. Az induláskor tett bejelentés szerint a mezőgazdasági szakterület mellett az erdőgazdálkodásban képeznének szakembereket. 2013 júliusában a Sapientia sepsiszentgyörgyi kiterjesztését ismertető tájékoztatón Dávid László, az egyetem rektora azt mondta, az induló képzésnek a közösséget kell szolgálnia és annak hosszú távú igényeit kell kielégítenie. Ezt erősítette meg Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki hangsúlyozta: „mivel az erdő és a mező megművelése, olyan szinten történő megtartása, amire az erdélyi közösség vágyik, elsődleges feladat, az ilyen ágazatokban történő szakemberképzés elengedhetetlen”. Németh Zsolt, Magyarország külügyminisztériumának akkor államtitkára pedig arról biztosította a jelenlévőket: „a Sapientia támogatását a magyar kormány addig garantálja, ameddig szükség lesz rá”.
A helyi közösség szerepe
Ahhoz, hogy a tanulmányi központ önálló karrá fejlődjön és fenntarthatóan működjön, a helyi közösségnek is magáénak kell éreznie és támogatnia kell – állítja az agrármérnöki képzés irányítója. Úgy véli, a helyi közösségnek nemcsak elvárásai kell hogy legyenek ezzel az intézménnyel szemben, hanem „ha ez az intézmény házhoz jött, akkor támogassák, felvételizzenek a fiatalok erre a tanulmányi programra, ne azt nézzék, hogy az egyetemnek nincs nagy múltja, hanem azt, hogy a mi szakterületünkön mindent meg tudunk adni a hallgatóknak, amit a hazai és magyarországi egyetemeken nyújtanak. Támogatni lehet odafigyeléssel, népszerűsítéssel, könyvekkel, vagy azzal, hogy beengedik a farmokra, a gazdaságokba, a különböző ágazati intézményekbe a hallgatókat.” Az igazgató úgy véli, ha a helyi közösség nem érzi magáénak az oktatási intézményt, akkor tehet az egyetem, az alapítvány bármit, a helyi képzés nem lesz fenntartható. „Nem azt akarjuk, hogy legyen harminc diplomás agrármérnökünk, hanem harminc olyan szakembert szeretnénk kibocsátani a végén, aki farmot létesít, családját ellátja, munkát ad másoknak, és nyersanyagot termel az élelmiszeriparnak vagy alapanyagot más iparágaknak. Ha ezt elérjük, nyert ügyünk van.” A Sapientia EMTE sepsiszentgyörgyi tanulmányi központja nemcsak a közösségtől várja el a támogatást, az érdeklődést, hanem maga is nyit a helyi közösség felé. Tavasszal, az iskola másként héten (április 18–22.) nyílt napot szerveznek, várják az iskolásokat, fiatalokat. „Megmutatjuk, ami itt van, mert ez a létesítmény nemcsak a miénk, a mindannyiunké.”
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A közérdek és a politikai önös érdek vékony mezsgye
Túl lassú a demokrácia?
A marosvásárhelyi könyvvásáron Zárug Péter Farkas egyetemi adjunktus, politológus Leviatán ébredése – Avagy illiberális-e a magyar demokrácia? című könyvét mutatta be Karácsonyi Zsigmond, a Népújság főszerkesztője. A vita során a partnerek markáns véleményeket fogalmaztak meg a könyvben leírtakról és a magyarországi politikai helyzetről. Ennek szerkesztett változatát közöljük.
Karácsonyi Zsigmond: Amikor a könyvet olvasni kezdtem, részben megdöbbentem, részben pedig egyetértettem az ott kifejtettekkel. A téma annyira komplex, hogy nehéz eldönteni: valóban illiberális-e a magyar demokrácia?
Zárug Péter Farkas: Azzal kezdeném, hogy a vita arról, hogy illiberális-e a magyar demokrácia, az utóbbi egy évben, Orbán Viktor tavalyi tusnádfürdői beszédétől lángolt fel. Az illiberális egy műszó. Amikor pedig egy műszó keletkezik, akkor önmagában negatív dolgot jelent. Nincs olyan, hogy pozitív terrorizmus, hisz maga a terrorizmus a jelentéstartalma tekintetében negatív társadalmi jelenség leírását hordozza. Az illiberális kifejezés egy államra vagy demokráciára vonatkozóan valami olyan, ami nem feltétlenül demokratikus vagy valamiféle hibrid rendszer, demokrácia, diktatúra vagy autoriter rendszer közötti állapot. Az meg végképp furcsa, ha valaki a saját maga rendszerét nevezi meg így. Általában negatív jelzőket saját magunkra nem nagyon szoktunk aggatni. Sokan tehát azt nem értették, hogy milyen keretek között beszél a miniszterelnök a saját rendszeréről mint illiberális rendszerről.
– Néhányan az első olvasatra azt mondták, hogy könyved az Orbán-kormány bírálata, jobbról.
– A keret, amiben a bírálatot vagy az észrevételt megteszem, jellegzetesen konzervatív, és nem liberális. Arról az oldalról közelít, hogy meddig mehet el egy állam, amikor beavatkozik a társadalom életébe. És nyilvánvaló, kerestem és keresem a választ arra, hogy akkor ez most úgymond az illiberális kifejezés tekintetében azt jelenti-e vagy nem azt jelenti. A leviatán pedig egy biblikus szörny, amit nem biblikus szörnyként értelmezek természetesen: valójában nem más, mint az abszolút uralkodó. Az az uralkodó, akinek a teste, ha közelebbről nézzük a fedőlapot, sok pici emberfejből tevődik össze, vagyis magából a társadalomból, két kézzel fogja a jogart és a kardot, amivel irányítja ezt a társadalmat, miközben őt magát is a társadalom alkotja. Ez azért fontos, mert Orbán Viktornál a kétharmados támogatottságra való hivatkozás visszaköszön ebben, amint az állandó társadalmi legitimitásra való hivatkozás is. Az észrevételeimet – és gondolom, erről is fogunk beszélni – egyértelműen konzervatív alapállásból teszem meg. Azért tűnik úgy, hogy az illiberálissal szemben valamilyen liberális értéket akarok kvázi védelmezni, mert ezek mára az európai civilizációban univerzális értékek. Ugyanúgy értékeik a szociáldemokratáknak és a konzervatívoknak is, mert már olyan sok idő telt el az európai politikai életben, hogy beépültek civilizációs értelemben a szabadságjogokba, alkotmányos alapkérdésekbe, és mára már mindegyik eszmeáramlatnak alaptéziseivé váltak.
– Valóban a konzervativizmust kéred számon Orbán cselekedeteiben. A könyv két részből áll. Úgy is mondhatnám, hogy ez a könyv az első tanulmánynak a 2.0 kiadása, újraértelmezése. Három éve jelent meg az a tanulmány, amely a II. Orbán-kormány első két évét elemezte. Abban behozol két fontos fogalmat: az egyik a kormány, illetve a Fidesz hiperaktivizmusa a törvényhozásban, a másik pedig a pártkatonák beépülése a rendszerbe, ezt nevezed pártpretoriánizmusnak.
– Maradjunk akkor a Leviatán szemszögénél. A neoliberalizmust konzervatívként kárhoztatom, és most már nemcsak én, hanem mindenki kárhoztatja. Az Európai Unió 2004 utáni világában – az Egyesült Államokban már a ’90-es évek második felében – hihetetlen államleépítés ment végbe a nyugati féltekén. Minden, ami állami feladat volt, a piac részévé vált. A piac mindenhova benyomult, és minden egyes területen liberalizálást követelt. Ebből adódóan az államok szuverenitását végletesen meggyengítette. Olyan mértékben, hogy az állam mint társadalmi szerveződés, erő már nem tudta alapfeladatait ellátni. Az ideológia és a piac oldaláról hangos, zajos éljenzés fogadta, hogy mindenki mucsai, mindenki múlt századi, amennyiben nem ezt a piaci előrenyomulást és a piacnak a brutális deregulációs folyamatát támogatja.
2008-ban ez a rend összeomlik, és ebben a hirtelen keletkezett válságban mindenki az államhoz fordult. Az, aki korábban a leghangosabban kiabált, hogy az állam ne szabályozzon, hagyjon minket békén, elsőként jelentkezik, hogy meg kéne segíteni. Hirtelen a lufi, amit a neoliberalizmus fújt, kipukkadt, és valamilyen módon újra akarta az államot tematizálni. És ebben a pillanatban jelentkezik az európai politikai erőtérben a magyar Leviatán, aki kétharmaddal megszerzi a törvényhozást, és mindent, amit akar, pofázás nélkül. Nagyon határozott, az állam minden intézményét maga mögött tudva kezdi átalakítani a politikai rendszert, nem is kendőzi el. Itt nagyon kritikus vagyok.
– Voltak sikeres törvények is, többek között a határon túliaknak megadott állampolgársági kedvezmény, a gyorsított honosítási eljárás. Ugyanígy sikernek nevezhető a trianoni emléknap vagy az összetartozás napja, amelyek "hoztak is a konyhára", hisz a 2014-es választáson látszott, hogy a határon túli szavazók körében több mint 90 százalékos sikert ért el a Fidesz.
– Orbán nagyon gyorsan felismeri, hogy a tétova állam nem tud érdemben cselekedni, mert úgymond a demokrácia neki túl lassú. Az én félelmem az, hogy persze, túl lassú, de arra azért nem kapott felhatalmazást, hogy olyan gyorsan menjen, ahogyan ő akar. És ez a dilemma: kell-e egy beavatkozó állam, egy olyan állam, amely mondjuk, a piacot orrba vágja. Az én alapállásom, hogy itt Leviatán helyesen cselekszik, amennyiben végzi a feladatát, és a politika terjeszkedik túl Leviatán nevében, ott, ahol a saját érdekét nézi. Vagyis a közérdek és a politikai önös érdek bizony vékony mezsgye ebben az államban, amennyiben én birtoklok mindent. Mert én egyben politikus is vagyok, meg politikai pártot is képviselek, de egyben én magam vagyok az állam is idézőjelesen, és cselekszem, ahol kell a köz érdekében. No de, hogy ez meddig húzódik, hol húzódik, örök dilemma. Már Arisztotelésznél, Szókratésznél is dilemma volt. Nagy újdonság ilyen értelemben nincs.
Köztudott, eltelt 20 év, és a bankszektor korlátlanul gazdagodott a társadalom nyakán. Az elmúlt 25 esztendőben nem volt magánszemély, aki bankkal szemben Magyarországon pert nyert volna. Normális dolog ez? Normális dolog az, hogy a bankszektor egyfelől a társadalmat belekényszeríti abba, hogy kizárólag általa jusson pénzhez, s korlátozás nélkül, egyoldalúan bármikor, bármit megtehet? Nem normális. Normális dolog, hogy húsz éven át a nagy beruházásokért és munkahelyteremtésért és mindenféle neoliberális maszlag miatt a legnagyobb, legerősebb multik kaptak telket, adómentességet? Mi mennyi adómentességet kapunk? A lefizetett politikai elit pedig nem kéri ezt rajta számon.
– Számomra azért izgalmas a gondolatmeneted, mert a második, illetve harmadik Orbán kormány ennyire markáns elemzésével nem találkoztam még a liberális vagy a balliberális sajtóban sem. Bár egyes elemeit más kontextusban felleltem. Pl. a Simicska-ügyet, vagy a holokauszt-emlékmű körüli vitát.
– Köszönöm, amit mondtál, hogy ilyen markáns véleményt még a másik oldalon sem láttál. Sajnos, mindenki valamilyen politikai haszon mentén gondolkodik a kérdésről. A baloldali elemző is valamilyen politikai hasznot akar, és ütni akar ezen az oldalon. A másik meg akarja védeni, de neki belső indíttatás az, hogy ha egy mondatban nem védi meg háromszor a miniszterelnököt, és négyszer a Fideszt, akkor ő nem jó jobboldali. Ez agyrém. Értékek mentén kell állást foglalni, értékek mentén kell tisztázni azt, hogy mit miért, milyen módon tartok jónak, s emellett érvelek.
– A könyv erénye, hogy kimond kényelmetlen igazságokat is. Ugyanakkor furcsa a zsigeri viszonyulásod a balliberális kormányokkal szemben.
– Igen, de gyűlölet nincs, ez orientáció. Egy olyan zsinórmérték, amelyben viszonyul az ember. Én azt tanultam a szüleimtől, nagyszüleimtől, az itt jelen levő Bolyai Anna kutatótól, keresztanyámtól, hogy vannak zsinórmértékek. És ezek mentén ítéltetnek meg a cselekedeteid, meg más cselekedetei is.
– Úgy érzem, megvéded a liberalizmust mint értéket.
– Az értékek menetén ki kell álljon az ember. De ezt nem lehet úgy, hogy egyszer az érték fehér, utána fekete. Ez a fajta értékrelativista neoliberalizmus jutott el oda, hogy a homoszexuális is érték, és a heteroszexuális is érték. Ez nem elfogadható. Mást jelent a tolerancia. A tolerancia nem azt jelenti, hogy azonos mértékben, azonos léptékkel értéknek tartom azt is és annak oppozícióját is. Ez elmebaj. Én az értékek mentén való kiállásról beszélek.
– Értékről beszélünk. Mi ezt kérnénk számon, függetlenül attól, hogy illiberális államnak vagy másként nevezik.Ugyanakkor leírod, hogy ez a rendszer – a gazdaságot átszőve – a Fidesz körüli korrupciót termeli ki. Át lehet-e térni a saját pártkatonáin keresztül irányított országból egy értékeken alapuló adminisztrációra, országvezetésre?
– A korrupció nagyon fontos kérdés, de azt tisztázom, hogy egyébként a tekintetben, hogy egy rendszer illiberális-e vagy nem, a korrupciónak semmi köze nincs. Szingapúrban a világon a legalacsonyabb a korrupció. Vagyis van olyan illiberális állam, amelyikben a korrupció nagyon- nagyon alacsony, és van olyan, ahol nagyon magas. Például Törökország ebbe az irányba mutat. Tehát önmagában a korrupció kérdése nagyon fontos elem, és a társadalom–politika–állam viszonylatában nagyon fontos index, de nem döntőbírája annak a kérdésnek, hogy valami autoriter, diktatórikus vagy nem. Van olyan diktatúra, amelyikben nagyon kevés a korrupció, és van olyan demokrácia – beleértve az Egyesült Államokat is –, ahol meg nagyon magas.
– A párizsi merényletek után az európai államoknak változtatniuk kell a migrációs politikájukon.
– A migráció kapcsán most hol egy cselekvőképes és úgymond pártpretoriánus rendszerrel azonnal intézkedő kormány van, hol pedig a hagyományos értelemben vett liberális demokrácia, amelyik lassan, a kapuk között várva megtárgyalja, újra- meg újratárgyalja. Ami értéke ennek a rendszernek, viszont az én álláspontom szerint súlyos történelmi válságok kapcsán végzetes is lehet. Úgy látom, minél inkább ilyen külső fenyegetettség ér egy társadalmat, annál inkább elfogadottabbak lesznek a politikai önérdekek, és az mindig be lesz bújtatva amögé, hogy ez nem miattunk, hanem miattatok van, azért, mert gyorsan kell cselekedni. De az sem probléma esetleg, hogy egy államtitkár a saját cégén keresztül építtett meg 178 kilométer kerítést. Nemhogy nem baj, nagyon jó. Hál’ istennek, hogy itt volt, hogy be tudott szerezni ilyen gyorsan ennyi drótot, hogy föl tudta húzni. A társadalmi haszon nagyobb, mint a korrupció. És így lopakodik előre a politikai önérdek: minél nagyobb a külső fenygetettség, annál inkább meg lehet magyarázni. A társadalom nagy része látja, hogy másutt nagyobb bajok vannak, és azt mondja, jó a rendszer. Ennek nem örülök. Meglátásom szerint minden esetben következetesen kritikusnak kellene lennie a jobboldali értelmiségnek, minden esetben ehhez kell igazodnia, nem kell egyéb jellegű mérlegelést megtennie.
– Ezekért a gondolatokért kell végigolvasni ezt a szókimondó könyvet, nem szabad megállni az első soroknál. Olyan megállapításai vannak a szerzőnek, ami továbbgondolkodásra sarkall.
Zárug Péter Farkas politológus, jobboldali közszereplő. Marosvásárhelyen született 1975. február 18-án. Tanulmányait a Berekfürdői Általános Iskolában, majd Karcagon a Gábor Áron Református Gimnáziumban végezte. A Miskolci Egyetemen politológia szakos hallgatóként kezdte meg egyetemi tanulmányait, ahol negyedéven a Bölcsészettudományi Kar kiemelt ösztöndíjasa volt, ötödéven pedig Köztársasági Ösztöndíjas hallgatóként 1998-ban kitűnő minősítéssel diplomázott. Egyetemi évei alatt két évig irodalmat, valamint állam- és jogtudományokat is hallgatott. 1998-tól a Bölcsészettudományi Kar tanársegéde, 2007 szeptemberétől egyetemi adjunktus. A 2000-es évek elejétől az országos politikában is aktív volt. Tevékenysége ebben az időszakban a MIÉP- hez kötődött, Csurka István pártelnök tanácsadója volt. Egy ideig a szintén a radikális párthoz köthető Pannon Rádió műsorvezetője és hírszerkesztője. Doktori dolgozatát a politikai beszéd és diszkurzív környezete témában írta. 2009-ben a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában irodalom- éskultúratudományok tudományágban doktori (PhD) címet szerzett. Rendszeresen publikál közéleti és politikatudományi lapokban, emellett több, elsősorban a politikai jobboldalhoz köthető média gyakori elemzője.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Orvos- és gyógyszerképzés Marosvásárhelyen
Magyar est nyitotta az egyetemi napokat
Hetven éve indult a magyar nyelvű orvosképzés Marosvásárhelyen. Erre az évfordulóra emlékeztek december 7-én a MOGYE Fogorvosi Karának előadótermében, ami kicsinek bizonyult az oktatói kar egy része és a szép számban összesereglett diákság befogadására. A Gáspárik Attila színházigazgató vezette műsor kezdetén a szervezéssel megbízott dr. Mártha Krisztina egyetemi előadótanár leszögezte: céljuk az volt, hogy nem elsősorban a tudomány, hanem a művelődés, sport és egyéb területek felől elevenítsék fel az egyetemet múltját, mutassák be jelenét és tekintsenek a jövőbe.
Az eseményen jelen volt a MOGYE egész vezérkara, dr. Leonard Azamfirei rektorral az élen, akinek kérésére az estet megszervezték. Részvételük a tisztelet jele – mondta a rektor, aki ezennel megnyitotta az egyetemi napok rendezvénysorozatot is. A kötekedők ellenére, a magyar kulturális est a normalitás, egymás kiegészítésének és nem az egymás mellett állásnak a jele – értékelte az eseményt, a szervezők munkáját az egyetem vezetője.
A normálist fogjuk hát ünnepelni, ami ritka madár tájainkon manapság – csavart egyet a gondolaton a műsorvezető, majd részletek következtek az egyetem első rektorának, dr. Csőgör Lajos fogászprofesszornak a vallomásából. Őt az alapításkor orvoskollégái közül többen elítéltek amiatt, hogy kiállt a Kolozsvári Állami Magyar Egyetem, később Bolyai Tudományegyetem Orvosi Karának a Marosvásárhelyre költöztetése mellett. Egy háború és annak következményei után rendkívül nehéz, de ugyanakkor örömteli feladat volt a semmiből egy egyetemet tervezni és megvalósítani – mondta Csőgör professzor, aki a minisztérium által kinevezett szervezőbizottság tagjaként a rektori teendők mellett az orvostudományi kar vezetését vállalta. Kiemelte Groza Péter volt miniszterelnök letagadhatatlan szerepét abban, ahogy 1945 nyarán az egyetem megalakult. A történelem az egykori rektort igazolta, hiszen 1948-ban az egyetemi és főiskolai reform során a kar önálló orvostudományi egyetemmé alakult több fakultással. Börtönéveire pedig mint a rendszerezés, a megnyugvás időszakára tekintett vissza, amelyek után megerősödve lépett vissza a közéletbe.
Az egyetemmel 300 család költözött Marosvásárhelyre, ahol akkoriban hetente kétszer adtak fejenként 25 deka húst – mondta a műsorvezető, majd a rendezvény meghívottai közül egy sebészgeneráció harmadik tagját, legifjabb Száva János szájsebész rezidenst szólította színpadra. A fiatal orvos, akinek bevallása szerint a génjeiben van a sebészet, nagyapjára, dr. Száva János ortopéd sebészprofesszorra emlékezett, aki világszenzációnak számító műtétekkel szerzett hírnevet az általa vezetett klinikának és az egyetemnek.
A következő vendég Bölöni László sokszoros válogatott labdarúgó, világhírű edző volt, aki a marosvásárhelyi egyetem fogorvosi karán végzett. Elfoglaltsága miatt nyolc év alatt vizsgázott le az öt év anyagából, de egykori tanára, Bocskay István professzor szerint kitűnően. A neves sportember elmondta, hogy azért ragaszkodott Marosvásárhelyhez, mert az egyetemen toleránsak, segítőkészek voltak iránta.
Időközben képek peregtek, amelyek a tanulás mellett, az egyetemen folyó élet változatosságáról, a híres Tympanon zenekarról, a közmunkáról, mezőgazdasági gyakorlatról, a kantinszolgálatról, a színvonalas sportéletről és a szórakozásról, sítáborokról, csónakázásról, az "életre nevelés" mozzanatairól szóltak.
Az emlékezők során dr. Mühlfay György előadótanár következett, aki mondhatni édesapjától örökölte az orr-fül- gégészeti szakmát. Gyermekkorára emlékezve Vendég Vince professzorról beszélt, aki a rosszindulatú daganatok virális eredetét akarta bizonyítani. Humoros történet után szólt a klinika fejlődéséről, a mind szélesebb körben tartott tudományos rendezvényekről.
Az 1948-ban alakult gyógyszerészeti tanszék története a dr. Rácz Gábor egyetemi tanárral készült beszélgetésből bomlott ki, aki a világhírű dr. Kopp Elemér professzor munkáját folytatta a gyógynövények kutatásának, nemesítésének terén. A filmben fiatal munkatársként dr. Péter Mária tanárnő, illetve frissen végzett gyógyszerészként dr. Pokorny László beszélt. A kar alapítójára, dr. Hankó Lászlóra, dr. Spielmann József lebilincselő orvos- és gyógyszerészetörténeti előadásaira, Ajtay Mihály gyógyszerészre, lányára, dr. Kincses Ajtay Mária professzorra dr. Gyéresi Árpád egyetemi tanár emlékezett, aki az első leckekönyvről, gyógynövénygyűjtésről, kirándulásokról, találkozókról mutatott be képeket.
Kovács Levente, a színművészeti egyetem nyugalmazott professzora az egyetemi diákszínjátszás sikereiről számolt be; a csapatban, amely 1972–84 között 16 előadást mutatott be és országos díjakat nyert, orvostanhallgatók is szerepeltek.
Az egyetem, a marosvásárhelyi orvosok szimfonikus zenekarának sikereire Bocskay István professzor emlékezett, akinek a hallását a "vinnyogó turbina" megviselte ugyan, de ma is azt vallja, hogy nyugtató hatásával a zene szerves része kell legyen az orvos életének.
Az RTV magyar adásában hangzott el a Csáky Zoltán készítette interjú néhai dr. László János professzorral, a romániai bakteriológia kiváló képviselőjével, aki 1965–66 között munkatársaival bebizonyította, hogy lehetőség van a fertőző májgyulladás elleni védőoltás kifejlesztésére.
Tubák Nimród, a Diákszövetség volt elnöke beszámolt arról a szándékukról, hogy a közösségért is folyton tenni kell valamit. A szövetség munkájából kiemelte a tudományos tanácskozások szervezését, és a vidám versengést, szórakozást jelentő diáknapokat.
1980-ben még arra tanították a hallgatókat, hogy az az orvos, aki nem művelt ember, csak egy kreatúra – mondta dr. Nagy Attila. Ennek szellemében a műsoron orvos költők fellépése is szerepelt, dr. Puskás Attila érgyógyász főorvos adventi ihletésű és dr. Nagy Attila laboratóriumi főorvos a hivatásról szóló verseit mondta el, s megemlítette az irodalom terén jeleskedő orvosok nevét is.
A Művészeti Egyetem ajándéka egy duett volt, Ilyés Alexa és Kiliti Krisztián előadásában.
A műsor végéhez közeledve Gáspárik Attila műsorvezető Kós Károlyt idézte: "Le kell vonnunk a tanulságot; szembe kell néznünk a kérlelhetetlenül rideg valósággal, és nem szabad ámítanunk magunkat. Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk." Ha a Kiáltó szó szövegének egészét tekintjük, akkor igazat kell adnunk a műsorvezetőnek.
Pozitív üzenet közvetítését tűzte ki célul, amikor felkérték, hogy megszervezze a magyar kulturális estet – mondta Mártha Krisztina tanárnő. Szereti a vásárhelyi egyetemet, azzal a céllal vállalkozott a 70 éve anyanyelven folyó oktatás hagyatékának a felgöngyölítésére, hogy továbbadják azt a hallgatóknak, akiknek a sorsáért felelősséget vállaltak.
Ezt követően a rektor örömét fejezte ki azért, hogy Bölöni László, a románok által legkedveltebb magyar büszkén említette az orvosi egyetemet, amelynek hallgatója volt. A neves sportembert a MOGYE oklevelével és az évfordulóra készült fotóalbummal ajándékozta meg, Gáspárik Attila műsorvezetőt úgyszintén. Figyelemre méltó volt Bölöni László válasza, aki azt mondta, hogy jólesik számára a figyelmesség, amit szeretne megosztani a teremben levő, nála sokkal értékesebb emberekkel, majd azzal a kívánsággal zárta mondanivalóját, hogy az egyetem 70 év múlva is létezzen.
A magyar estet a különböző tájegységek gyönyörű eredeti népi ruháját viselő egyetemi hallgatók fergeteges táncműsora zárta.
Az orvosok sokoldalúságát bizonyító csodaszép fényképkiállítást, amelyen dr. Fodor István, a csíkszeredai kórház orr- fül-gégészeti osztályának vezetője és dr. Münzlinger Attila családorvos állította ki képeit, dr. Madaras Sándor idegsebész főorvos mutatta be.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Románia elrománosodása — Lucian Boia könyve
Újabb román történelmi esszé fordítása látott napvilágot a Koinónia gondozásában, a kolozsvári kiadó arculatához immár szorosan hozzátartozik az is, hogy román gondolkodók, történészek műveit hozzáférhetővé kívánja tenni a magyar olvasóközönség számára. A történelmi témájú könyvek közül az első Neagu Djuvara A románok rövid története című tömör összefoglaló munkája volt (idén a harmadik kiadást érte meg magyar nyelven), az utóbbi években pedig Lucian Boia olvasmányos nagyesszéi következtek: aMiért más Románia?, A Nyugat hanyatlása után a Románia elrománosodása szintén izgalmas kérdéseket vet fel. A kötet 1859-től, Alexandru Ioan Cuza fejedelemségétől kezdődően napjainkig mutatja be a román nemzetállam kialakulásának folyamatát, ezen belül pedig a kisebbségek sorsának alakulását. Bár a magyar olvasóközönséget elsősorban a magyar közösségre vonatkozó megállapítások érdekelhetik, nagyon sok érdekes adattal ismerkedhet meg arra vonatkozóan is, hogy a többi kisebbség — tatárok, németek, zsidók, törökök, bolgárok, ukránok — sorsa miként alakult, illetve miként vesztettek végleg talajt mindössze néhány évtized alatt ebben az országban. Lucian Boia számos statisztikai adatot sorol fel a könyvben úgy, hogy közben pillanatra sem veszíti el az olvasót lebilincselő mesélőkedvét, a könyvből világosan kirajzolódik az a folyamat, ahogyan a rurális Románia teret nyer, és a románság lesz a térség legjelentősebb etnikuma, pedig egy évszázaddal ezelőtt a városokban — legalábbis Erdélyben és Moldva egy részében — még kisebbségben volt.
Az esszét Marosvásárhelyen többek között a Kobak és a Gutenberg könyvesboltban lehet megvásárolni, valamint meg lehet rendelni a www.konyvter.ro internetes oldalon.
Berke Sándor
Népújság (Marosvásárhely)

MIÉRT–IKSZ közös elnökségi ülés az Országházban
MIÉRT–IKSZ közös elnökségi ülésre került sor múlt pénteken a Magyar Országházban, amelyen jelen volt Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor RMDSZ elnök is. A közös tanácskozás után a két szervezet elnöksége közös nyilatkozatot fogadott el, melyben rögzíti a jövőbeli együttműködés fő irányvonalait.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón a Magyar Ifjúsági Értekezlet és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnökei bemutatták a nyilatkozat kulcspontjait: a fiatal vállalkozók közötti kereskedelmi és szakmai kapcsolatok fellendítése, a kutatásfejlesztés és az IT szektoron belül történő tapasztalatcserék támogatása, Erdélyben tanuló anyaországi és Budapesten tanuló erdélyi hallgatók érdekképviseletének az erősítése, és egy kolozsvári ifjúsági központ létrehozása is szerepel a célkitűzések között. Az ülés egyperces néma megemlékezéssel kezdődött az egy hónapja történt bukaresti Colectiv tragédia áldozatainak emlékére.
A közös tanácskozáson részt vett Oláh Gábor, a Temes Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (TEIS) elnöke is, aki az alábbiakat nyilatkozta: „Nagyon fontos üzenete van a pénteki közös ülésnek, hiszen többéves munka áll mögötte; a közös tanácskozás révén a két szervezetnek sikerült napirendre tűzni olyan aktuális problémákat, amelyek kiemelten foglalkoztatják a magyar fiatalokat, függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalán élnek. Ezek közül kiemelném a család- és ifjúságpolitikát, továbbá a nemzetpolitika, illetve a közösségszervezés és a sport témáját is. Mindezek nagymértékben szerepet játszanak a magyar fiatalok életében és tévedés azt hinni, hogy a fiatalok nem érdeklődnek a közélet témái iránt. Ami pedig nekünk, bánságiaknak különösen fontos, a két szervezet szoros és jól működő kapcsolata által nekünk esélyünk adatik anyaországi partnerekre találni és jól működő kapcsolatokat kialakítani.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Korszerű oktatási segédeszközök a Szórvány Alapítványtól
A Temesvári Szórvány Alapítvány székházában december 7-én, hétfőn adták át az Alapítvány által meghirdetett és felajánlott számítástechnikai eszközöket, az ezeket igénylő Arad és Temes megyei oktatási intézmények képviselőinek. Korszerű oktatási segédeszközöket – laptopokat, asztali számítógépeket és multifunkcionális nyomtatókat – a temesvári 12-es számú Óvodának, az Ötvösdi Iskolának (Temes megye), valamint a Zimándújfalusi Móra Ferenc Általános Iskolának és a Vadászi Iskolának adományozta a Szórvány Alapítvány.
A számítástechnikai eszközök ünnepélyes átadásán részt vett Valdman Kinga és Kovács Katalin (Szórvány Alapítvány), Bereczki Klára óvónő (temesvári 12-es Óvoda), Patik Izabella (az Ötvösdi Iskola képviseletében), Bálint Enikő, a Zimándújfalusi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója és Szabó Beáta tanítónő (Vadászi Iskola). A 12-es Óvoda egy laptopot, az Ötvösdi Iskola egy asztali számítógépet, a Zimándújfalusi Móra Ferenc Általános Iskola egy laptopot, a Vadászi Iskola pedig egy asztali számítógépet és egy nyomtatót kapott a Szórvány Alapítványtól. Az Arad és Temes megyei pedagógusok elmondták: a korszerű számítástechnikai eszközök nélkül ma már elképzelhetetlen a tanítás. „Az adományba kapott laptopot az iskolánk pedagógusai közösen fogják használni – mondta Bálint Enikő, a zimándújfalusi iskola igazgatója – a tanárok a laptopot beviszik az óráikra és filmeket vetítenek, virtuális múzeumlátogatást tesznek a diákokkal vagy zenét hallgatnak”. Hasonló célokra használja fel a laptopot Bereczki Klára óvónő a temesvári 12-es Óvodában.
„Ezeket a számítástechnikai eszközöket különböző pályázatok keretében szereztük be – nyilatkozta Valdman Kinga, a Szórvány Alapítvány projektmenedzsere –, úgy döntöttünk, hogy Arad és Temes megyei oktatási intézményeinek adományozzuk őket, ily módon is támogatva az oktatási infrastruktúra bővítését a szórványtelepüléseken. Két laptopot, két asztali számítógépet és két multifunkcionális nyomtatót hirdettünk meg és ajánlottunk fel, közülük öt számítástechnikai eszköz talált gazdára. Beérkezett még egy igénylés a Temesvári Magyar Diákszervezettől is. Ők kivetítőt és laptopot igényeltek, de projektorral nem rendelkeztünk, a laptopok esetében pedig az oktatási intézmények előnyt élveztek.”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)

Újabb halk csoda Kisperegen
Örömmel és hálával lépett az adventi időszakba a kisperegi református gyülekezet, mivel az egyházi esztendő utolsó vasárnapján, november 22-én a megújult belsőjű templomban ünnepelhettek.
2014. január 26-án kényszerültek a hívek kivonulni a templomból, annak életveszélyessé minősítése miatt. Az azóta eltelt időszakban Isten kegyelméből új tetőszerkezet új borítással és csatornázással, új mennyezet és új padlózat hirdeti, hogy „rajtunk itt az Úr/ Nagy csoda dolgot mível” (Református énekeskönyv 412. éneke). Ez év őszén pedig, a nagyperegi és nagylaki református egyházközségekkel közösen megnyert pályázat révén, már a teljes templombelső megújulhatott.
A hálaadó istentiszteleten nt. Módi József, az Aradi Református Egyházmegye esperese hirdette Isten igéjét a Józsué 4,4-7 igerész alapján. Köszöntötte a csodákat tapasztaló gyülekezetet nt. Farkas Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázati referense, személyi ügyi tanácsos, de igei köszöntőt mondott Kalouszek Jároszláv nagyperegi lévita lelkész és Tóbiás Emőke Piroska pécskai, szemlaki és nagylaki lelkipásztor is. Utóbbiak az érintettek rendjén is, hiszen mind a nagyperegi templom, mind a nagylaki imaház egy-egy épületrészén megújult a tetőborítás. Együtt ünnepeltek tehát a gyülekezetek, a házigazda kisperegi mellett képviseltette magát a nagyperegi és a nagylaki, meghívottként pedig a szentleányfalvi, németszentpéteri és pécskai gyülekezetek küldöttsége.
Kovács Imre jelenlegi és Nagy Sándor leköszönt községi polgármesterek, Kocsik Imre helyi iskolaigazgató, Molnár Csaba mérnök, Bölöni György megyei tanácsos, Venter Miklós egyházmegyei főgondnok sokszori segítségnyújtásuk mellett figyelemmel kísérték a munkálatokat, és az ünnepi alkalmon is jelen voltak.
A gyülekezet gyermekeinek éneke és három pécskai vallásórás szavalata mellett megörvendeztette az egybegyűlteket Kalouszek Valentin kántor orgonajátéka a csaknem 2 évig elnémult, ez alkalommal először megszólaló orgonán. Ugyancsak a hálaadó ünnepre újultak meg a templom két karzatára felvezető lépcsők.
Köszönetet mondunk ezúton is a gyülekezet presbitériumának kitartó munkájukért, a nőszövetségi tagoknak a megszámlálhatatlan alkalommal szorgalmasan elvégzett templomtakarításokért, hogy a munkálatok közben is a templomban tarthattuk az istentiszteleteket és mindenkinek, aki részt vállalt a szeretetvendégség előkészítésében, amivel az ünnepi istentisztelet zárult.
Az idei egyházi év méltó zárásának bizonyult a hálaadó istentisztelet a Maros északi partján fekvő református gyülekezetek számára, ami egyúttal elindított az adventi várakozás útján is. Zárszóként álljon itt egy Reményik Sándor-idézet, ami fellebbenti a fátylat arról, hogyan cselekszik Isten a mindennapjainkban és hogyan élt meg a kisperegi gyülekezet is csodákat:
„Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák:
Rajtuk át Isten szól: jövök”.
Tóbiás Tibor és Emőke lelkipásztorok
Nyugati Jelen (Arad)

Kézimunkakör, citeraegyüttes a szórvány megsegítéséért
Bemutatkozott a Petőfi Sándor Program néhány ösztöndíjasa
Még csak alig három hónapja tartózkodnak kijelölt „állomáshelyükön” a magyar kormány által támogatott Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai, de már így is sok élménnyel gazdagodtak – ez volt az első következtetés, amelyet levonhattunk a beszélgetés után, amelynek a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa kedden adott otthont, és ahol közel tizenöt – főleg a kolozsvári főkonzulátus vonzáskörében tevékenykedő – ösztöndíjas osztotta meg a sajtóval az eddigi tapasztalatait. Mint ismeretes, a Nemzetpolitikai Államtitkárság tavasszal először hirdette meg Petőfi Sándor Programját, amelyre 350 millió forintot áldoz, és amelynek értelmében ötven személy részesül kilenc hónapon át havi ösztöndíjban. A résztvevők az anyaország határain kívül élő kisebb-nagyobb szórványközösségeket keresik fel, és a magyar identitás megőrzésén fáradoznak. Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul a program folytatásának fontosságát hangsúlyozta.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, ahol közel tizenöt személy, a Nemzetpolitikai Államtitkárság által idén először elindított Petőfi Sándor Program ösztöndíjasai mesélték el itt tartózkodásuk első három hónapjának tapasztalatait.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a program hasznosságát emelte ki, és azt a tényt, hogy a programot a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak az elkövetkező évben is feltétlenül folytatnia kell.
– Amikor Gyulafehérvárra érkeztem, és ott megpróbáltam kapcsolatot teremteni az ottani magyarokkal, elsősorban az lepett meg, hogy a helybeliek nem tudják, hogy a városban működik olyan tanintézmény, ahol magyarul folyik az oktatás – kezdte a beszámolót a kárpátaljai születésű Molnár Balázs. Hozzáfűzte: arra is felfigyelt, hogy szinte minden utcában van egy ortodox templom. Az eltelt idő alatt megtudta, hogy a fogarasi temetőben létezik egy első világháborús parcella is, ahol több mint száz román és magyar katona nyugszik; de az önkormányzat teljesen elhanyagolja annak karbantartását, és a magyar közösség az, amely rendben tartja ezt a részt.
Szabadság (Kolozsvár)

Erdélyben Csíksomlyón tárul ki a kapu
Ferenc pápa rendelkezése értelmében a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét követő vasárnap, advent 3. vasárnapján (december 13-án) minden egyházmegyében – székesegyházban vagy a társszékesegyházban, akár egy sajátosan jelentős templomban – az egész Szentév időtartamára kinyitják az Irgalmasság Kapuját, Csíksomlyón erre a 12.30 órakor kezdődő ünnepi liturgia keretében kerül sor – tájékoztatott körlevelében Jakubinyi György római katolikus érsek.
A pápa bullájában az Irgalmasság Szentévének idejére a következőket ajánlja: fokozottabban éljék meg az év nagyböjtjét, ennek negyedik vasárnapja előtti pénteken és szombaton „24 óra az Úrért” elnevezésű ájtatosságot tartsanak, az egyházmegyékben szervezzenek népmissziókat.
Szabadság (Kolozsvár)

„Terrorügy”: nem csitul az utca
Kézdivásárhelyen hetedszer, Sepsiszentgyörgyön első alkalommal vonultak utcára a helybéliek kedden, hogy a terrorcselekmény kitervelésével gyanúsított kézdi Beke István Attila letartóztatása ellen tiltakozzanak. Eközben a táblabíróság indoklásában a társadalom békéjét és biztonságát kockáztató cselekedetnek nevezte Beke merénylettervét, és a párizsi terrortámadásokkal összefüggésbe hozva annak pszichológiai hatásaira is kitért.
Mintegy kétszázan vonultak utcára kedd délután Sepsiszentgyörgyön, hogy a terrorcselekmény kitervelésével gyanúsított kézdivásárhelyi Beke István Attila letartóztatása ellen tiltakozzanak.
A tüntetők az új főtéren gyülekeztek, és „Igazságot Beke Istvánnak!”, „Minden székely felelős minden székelyért” feliratú táblákkal vonultak a prefektúra, majd a törvényszék épülete elé, és a letartóztatott fiatalemberrel való szolidaritást kifejező jelszavakat skandáltak. A Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői a székely lobogó színeire utaló kék-arany szalagot kötöttek a résztvevők karjára.
Az utcai megmozdulást szervező Bedő Zoltán közíró kezdeményezésére a tömeg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) épülete előtt is demonstrált volna, erre azonban az önkormányzat nem adott engedélyt. A rendezvényen egyébként sem Antal Árpád polgármester, sem Tamás Sándor megyei tanácselnök nem vett részt, a helyi politikusok közül a polgári párti Kulcsár Terza József megyei tanácsos vonult fel a tömeggel.
Közben Kézdivásárhelyen immár hetedik alkalommal gyűltek össze a főtéren a Beke Istvánnal szolidarizáló helybeliek, a résztvevők száma azonban az előző napokhoz képest 150–200-ra csökkent. A tüntetők az immár megszokott útvonalat követték ismét: a rendőrség, bíróság és ügyészség elé vonultak, majd visszatértek a főtérre. Ismét elhangzott: a vargavárosiak akkor fogják abbahagyni a tiltakozást, amikor Beke Istvánt hazaengedik. A szentgyörgyi tüntetést kezdeményező Bedő Zoltán felhívása ellenére tudomásunk szerint sem Csíkszeredában, sem Székelyudvarhelyen nem vonultak utcára a hatósági túlkapás ellen tiltakozva.
Indoklás: Beke István és a párizsi hasonlat
A bukaresti táblabíróság egyébként hétfőn késő délután közölt indoklása szerint a párizsi merényletek által befolyásolt jelenlegi európai kontextusban „komoly pszichológiai hatása lett volna”, ha Beke házi készítésű bombát robbant fel december elsején, Kézdivásárhelyen.
A harmincnapos előzetes letartóztatás indoklása szerint a polgárok békés mindennapjait és biztonságát veszélyeztették volna azok a bűncselekmények, amelyekkel a HVIM helyi elnökét gyanúsítják, és amelyekre „léteznek bizonyítékok”. A bíró szerint az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetőit 10 és 20 év közötti szabadságvesztéssel büntetik, a bűncselekmény elkövetésének szándékát pedig 5 és 10 év közötti börtönnel.
A táblabíróság bírája súlyosbító körülménynek tartja, hogy Beke a HVIM által meghirdetett revizionista-szeparatista célokat kívánta szolgálni azzal, hogy pánikot keltve házi készítésű bombát robbant a román nemzeti ünnep alkalmával. Súlyosbító körülménynek nevezte a bíró azt is, hogy Beke István „komplex tervet dolgozott ki további személyek bevonásával”.
Az indoklásban azt is megjegyzik, korára és képzettségére való tekintettel Bekének tudnia kellett volna, hogy társadalomellenes magatartása súlyos következményekkel járhat. A táblabíróság – mint arról már beszámoltunk – múlt kedden helyezte harmincnapos előzetes letartóztatásba a 40 éves kézdivásárhelyi HVIM-elnököt, fellebbezését szerdán tárgyalja a bíróság.
Hodor: csak vicceltünk
Eközben a HVIM korábban kihallgatott tagja, Hodor István a Székely Hírmondó napilapnak adott interjúban azt mondta, a szervezet tagjai tudták, hogy lehallgatják őket, és csak heccelni akarták a hatóságokat, amikor arról beszéltek, hogy felrobbantanak egy „pizza” néven emlegetett házi készítésű bombát a céhes városban, december elsején.
Hodor tisztában van azzal, hogy a főügyészség szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztálya (DIICOT) a táblabíróság elé beterjesztett letartóztatási kérelemben arra az október 10-ei – lehallgatott – találkozóra utal, melyre Beke cégénél került sor, és amelyen rajtuk kívül Szőcs Zoltán, a HVIM erdélyi elnöke is részt vett. Hodor István szerint arról tárgyaltak, hogy jó lenne beszerezni egy játékbombát az airsoft nevű sporthoz. Beke felvetette a beszélgetésen, hogy nem kell rendelni, mert ő házilag is el tudja készíteni ezt a játékszert, amit távirányítással lehet robbantani.
„Ekkor valamelyik vármegyés viccből felvetette, mi lenne, ha ezt a játékszert, amit pizzának neveztünk el, távirányítással felrobbantanánk december elsején. Szőcs Zoltán még nevetett is, mondta, hogy ettől milyen hasast vágnának a felvonuló katonák... De ez az egész pizzahistória csak ennyi, egy felvetés volt. Sok ilyen felvetés hangzott el részünkről. Olyan is volt, hogy Szőcs Zoltán azt mondta, mi lenne, ha lezárnánk a Sósmező felé vezető utat, és útlevelet kérnénk? De ezek csak felvetések voltak, semmi több, és semmi terv nem volt” – magyarázta a vállalkozó.
Arra a kérdésre, miszerint ha tudták, hogy lehallgatják őket, akkor miért mondtak ilyent, Hodor kijelentette: bizonyosságot akartak szerezni arról, hogy mennyire figyelik őket. „Erre mondtam, hogy legalább tapasztalatot szerzünk. Ám az a pizzatörténet akkor annyiban is maradt. Később Szőcs Zoltán kérdezte tőlem telefonon, hogy kaptam-e meg a pizzát, de én már el is felejtettem, hogy miről beszéltünk azelőtt” – fogalmazott.
Hodor azt is mondta, nem számítottak arra, hogy „ebből a felvetésből ilyen cirkusz lesz”, legfeljebb arra, hogy kijön a rendőrség, és kihallgatják őket. „Mindenesetre, ezt már az ügyésznek is elmondtam, ha valóban akartunk volna valamit, azt nem nyilvános helyen beszéljük meg, tudva, hogy lehallgatnak minket, hanem kint a természetben, ahol még a telefonokat is kikapcsolnánk” – tette hozzá. Hodor István szerint Bekét biztosan nem fogják börtönbe zárni, legfeljebb pénzbírságot kaphat amiatt, hogy nem volt engedélye a házkutatás alkalmával megtalált petárdákra.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Megnyílt Váradon a Magyar Nemzeti Kereskedőház
Elsősorban a magyarországi piacok felé nyitni kívánó romániai, illetve az onnan ide érkező kis- és közepes vállalkozóknak tud operatív segítséget nyújtani a Magyar Nemzeti Kereskedőház kedden felavatott nagyváradi és aradi regionális irodája.
A Kárpát-medencére fókuszáló külgazdasági intézményrendszer jelenleg 35 irodát működtet, a jövő év első felének végéig pedig további huszonkét képviseleti pontot nyitna. Mint azt Skapinyec Péter, a zrt. igazgatója a váradi székházavatón jelezte: ezt a közép-európai kereskedelemfejlesztési hálózatot a magyar állam és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azért alapította három évvel ezelőtt, hogy az anyaországi stratégiával összhangban új piacokat nyisson a magyar vállalkozások számára.
A nagyváradi iroda koordinálásával megbízott Sárközi Zoltán a Krónikának rámutatott, segítséget tudnak nyújtani a termékek új piacra való bevezetésében, partnerkeresésben és egyéb gyakorlati tanácsadással és ügyintézéssel szolgálhatnak. „Ez oda-vissza működik” – hangsúlyozta.
Mint magyarázta, ha egy magyarországi cég regisztrálja magát a budapesti irodában azzal a szándékkal, hogy Nagyváradon szeretne raktárt vagy munkapontot nyitni, illetve egyéb tevékenységet folytatni, akkor onnan hozzájuk irányítják. Egy idegen országban a könyveléstől, a jogi tanácsadáson át, a tolmácsoláson keresztül a munkaügyi feltételek ismeretéig sok mindenre szükség van, de a hálózat révén ezt gyorsan és hatékonyan tudják biztosítani. A regisztráció ingyenes, a különböző szolgáltatásokért a központi iroda számláz.
Érdeklődésünkre Sárközi leszögezte: a kereskedelmi kamaráknak nem konkurenciái, hanem kiegészítik egymás tevékenységét. A váradi iroda megnyitóján jelen volt Joó István, a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztos is, aki rámutatott, 2015 szeptemberéig Magyarország Romániát célzó külkereskedelme 3,2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi adatokhoz képest, és ez a statisztika tovább javulhat.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
Krónika (Kolozsvár)

Kolozsváron mutatkoztak be a Petőfi-program ösztöndíjasai
Rengeteg a tennivaló a Kárpát-medencei magyar szórványközösségekben, ahol valós igény van a közösségszervezői munkára – derült ki azon a kolozsvári sajtóbeszélgetésen, amelyre Magyarország főkonzulátusa a Petőfi Sándorról elnevezett szórványsegítő program ösztöndíjasait hívta meg.
Mile Lajos főkonzul elmondta: a májusig tartó program kertében az ösztöndíjasok közösségépítő munkát végeznek, amely egyfajta áldozatvállalással jár. A tevékenységek köre a pedagógusi munkától a kulturális rendezvények szervezéséig terjed. Ugyanakkor arra törekedtek, hogy az elindított tevékenységek – önképzőkörök vagy éppen könyvtár megnyitása – a program lejárta után is működjenek.
Barabás János vezető konzul hozzátette: a program elindításához az a tapasztalat vezetett, hogy a szórványban csak ott van igazi magyar közösségi élet, ahol vannak helyi elkötelezett közösségszervezők. Ezért az ösztöndíjasokat tudatosan olyan településekre küldték, ahol nem volt öntevékeny a helyi közösség.
A Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő Petőfi Sándor-programot március 15-én hirdette meg a Nemzetpolitikai Államtitkárság. Ennek keretében összesen ötven ösztöndíjas végez közösségszervező munkát a Kárpát-medence szórványvidékein, közülük 22-en Romániában. Az erdélyi szórványmagyarsággal foglalkozó közösségépítők nemcsak Magyarországról érkeztek, délvidéki és kárpátaljai is van közöttük.
A program résztvevői állításuk szerint számos gonddal szembesültek. Gyulafehérváron például azt tapasztalták, hogy egyes magyar szülők azért nem járatják magyar iskolába gyereküket, mert nem is tudnak róla, hogy létezik ilyen. A Fogarason dolgozó Bokor Csongor például arról számolt be, hogy a helyi önkormányzat hátrányosan megkülönbözteti a mintegy ezerfős magyar közösséget. Csak a helyi ortodox templom van megvilágítva, míg a magyar műemlék templomok esetében a közösség kifejezett kérésére sem hajlandók erre.
A Segesváron tevékenykedő Ferencz Orsolya ezzel ellentétben arról számolt be, hogy a Maros megyei városban a román közösség is pozitívan fogadta a helyi magyarságnak szóló rendezvényeket, többen részt is vettek ezeken. Kérdésünkre elmondta: bár az identitás megőrzése szempontjából alapvetők a hagyományőrző tevékenységek, a kortárs kultúrára is van igény a szórványközösségekben.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

A művészi keresés évtizedei Kolozsváron
A Kolozsvári Állami Magyar Színház december 9–13. között a rendszerváltás óta eltelt huszonöt évre, a színház Tompa Gábor igazgató vezetése alatti megújulására emlékezve miniévadot szervez.
„Az 1990 óta eltelt időszakban körvonalazódott az intézmény aktuális művészeti arculata. Sikerült olyan jelentős színházi alkotókkal (rendezők, drámaírók, díszlet- és jelmeztervezők) kapcsolatot teremteni, akik meghatározták a társulat szakmai fejlődését, valamint hozzájárultak a színház nemzetközi kapcsolatainak megteremtéséhez és megerősítéséhez. Ez az időszak a társulat életében a nyitottság, a sokszínűség és az együttműködés, nem utolsó sorban pedig a művészi keresés szellemében történő megújulás folyamata volt” – olvasható az intézmény közleményében.
A repertoár meghatározó előadásaiból a Showcase 25 címmel szervezett miniévad alkalmából felújításra kerül a Robert Woodruff által rendezett Születésnap, műsoron lesz a Leonce és Léna Tompa Gábor rendezésében, valamint a több mint 125 előadást megért Ványa bácsi. A legfrissebb bemutatók közül az Amerika, a Julius Caesar, a #hattyúdal és a Hullámtörés szerepel a miniévad programjában.
Az előadások mellett Carmencita Brojboiu díszlet- és jelmeztervező munkáiból szerveznek kiállítást, valamint Varga-Járó Ilona maszkkiállítása lesz megtekinthető a színház és a stúdió előcsarnokában. Varga-Járó Ilonával, a Kolozsváron végzett Vlad Mugur-díjas művésszel a Leonce és Léna előadás után beszélgetésre kerül sor pénteken 21 órától a teátrum emeleti előcsarnokában.
A rendezvénysorozatot a kolozsvári színház utóbbi negyedszázadát képekben, adatokban feldolgozó album bemutatása nyitja szerdán 18 órától, egyúttal Carmencita Brojboiu kiállítását is megnyitják. December 13-án, vasárnap 22.30-tól a színészzenekar, a Loose Neckties Society koncertje zárja a programot.
A miniévad előadásaira jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában hétköznapokon 10–14 óra között, valamint előadások előtt másfél órával, valamint a www.biletmaster.ro oldalon.
Varga László
Krónika (Kolozsvár)

Hálátlan utókor
Felszámolták Zsögön Zoltán költő sírját
Halottak napján még virágot helyeztek Zsögön Zoltán (1880, Ozsdola – 1951, Kézdivásárhely) tanár, költő sírjára a kézdivásárhelyi régi református temetőben, de nem sokkal utána a leszármazottak eladták a sírhelyet. Azóta a kőkeret egy kripta falának támasztva vár sorsára, és félő, hogy (a hasonló esetek ismeretében) valamelyik sír alapzatában végzi.
Az elismert iskolaigazgató és háromkötetes költő, Zsögön Zoltán fiatalemberként, 1905-ben a csíkmadéfalvi székely vértanúk emlékhelyének felavatásakor elszavalta a Bíborban rejtőző porkoláb című versét. Ezért letartóztatták, s csak Erdély akkori püspöke, gr. Majláth Gusztáv Károly közbenjárására bocsátották szabadon. Csíksomlyói, marosvásárhelyi és kézdivásárhelyi, valamint több országos magyar lap munkatársa volt, Adyhoz meleg barátság fűzte, nyugdíjas éveiben meg is szervezte Kézdivásárhelyen az Ady Endre Írói Kört.
Az egyház néha tehetetlen
Az eset kapcsán Beder Imre kézdivásárhelyi református lelkész elmondta:
– Az egyház már évek óta nem ad el sírhelyeket a régi temetőben, a régi tulajdonosok azonban igen. Azon kívül, hogy figyelmeztetjük a tulajdonost, méltó módon őrizze az elhunyt emlékét, nem sokat tehetünk. Olyanról is tudunk, hogy a szülei sírhelyét adta el valaki. Ha az örökös hajlandó arra, hogy átadja az egyháznak, városnak, más intézménynek, amely ápolja, több a beleszólási lehetőség. Így tudtuk megakadályozni pl. a Timár-kripta eladását, és a polgármesteri hivatal segítségével felújíthattuk. Jelen esetben Zsögön Zoltán örökösei adták el a sírhelyet, és a kérésük az volt, hogy ne az új sírkő mögé, sem az új sír lábtól eső részéhez kerüljön a régi sírkő, ahol takarná a szomszéd síremlék, hanem a tulajdonukban levő szomszédos Bartha-kripta oldalához, a régi helyétől kb. 1,30 méterre, ahol takarás nélkül már az ösvényről is jól látható. Ilyen helyzetekre az élőkkel kell megoldást találni, nem elég az egyház, a múzeum, a polgármesteri hivatal igyekezete.
Az örökösök kötelessége
Dr. Dimény Attila múzeumigazgató elmondta, a temető sajátossága, hogy a sírjelek ápolása, védelme addig tart, amíg él az elhunyt emlékezete. A kő vagy egyéb tartósabb anyagból készült sírjelek túlélik az emlékezeti határokat, de a mindenkori társadalom csak az utóbbi időben figyelt fel ezek kulturális örökségi mivoltára. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy azokat a hozzátartozók saját pénzből állítják, így mondhatni jogukban áll változtatni rajtuk.
Brânduş-Dendyuk Szilveszter, Ozsdola község polgármestere megdöbbenéssel vette tudomásul a történteket, szerinte nem elfogadható a sír felszámolása, hiszen az utókor nem fogja tudni, hol nyugszik a költő. Ezért ha nem születik elfogadható megoldás, hogy legalább egy kopjafa felállításával jelöljék meg az eredeti helyet, akkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a sírkövet hazaszállítják a szülőfalu temetőjébe, és ott állítják fel.
Jancsó Katalin
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Jogtiprást észleltek
Ha némi késéssel is, de hallatta hangját a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat Háromszéki Szervezete a kézdivásárhelyi „terrorakció” kapcsán. Beke István Attilánál „a házkutatás… során olyan tárgyakat is lefoglaltak, amelyek legálisan lehettek a gyanúsítottnál (zászlók, pólók, a szervezet ügyvitele stb.). Az intézkedés a vádlott kiskorú gyermeke jelenlétében történt, akire nem voltak tekintettel a házkutatást végzők. Beke elektronikai cégénél is kutakodtak a hatóságok, elvitték az összes számítógép merevlemezét és a tulajdonos laptopját… Számára semmilyen nyelvi jogot nem biztosítottak, nem kérhetett tolmácsot, a jegyzőkönyveket csak román nyelven láthatta” – áll az e heti közleményben.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Színház, koncertek, vásár
Tartalmas programmal zárja az évet a Vigadó
Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Ház decemberben könyvbemutatóval, számos karácsonyi koncerttel, Vigadó Galéria avatóval, valamint a népszerű Vigadó Hangszínnel erősít. Természetesen a színház szerelmesei sem maradnak előadások nélkül, amint azt már megszokhatták, az év utolsó napján szilveszteri előadással készül a Városi Színház.
A Városi Színház decemberben kétszer adja elő Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékát, amelyet a bemutató óta nagy sikerrel játszanak a kézdivásárhelyi közönségnek. December 14-én, hétfőn 13, majd 19 órától lehet megtekinteni az előadást. Ma Zeng a lélek, zeng a szó címmel ad elő néptáncműsort a kézdivásárhelyi Harmatfű néptánccsoport és a kovásznai Százlábú néptáncegyüttes.
A 15. Vigadó Hangszín alkalmával ezúttal Kolozsvárról érkeznek az előadók, az Operettissimo csapata nóta- és operettestet hoz a nagyérdeműnek december 11-én. A Vigadóban lesz a Molnár Józsiás iskola zenetagozatosainak koncertje, valamint az iskola Step by Step tagozatának karácsonyváró koncertje, és itt tart karácsonyi műsort a Cum Caritate Christi Egyesület is.
A Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület karácsonyi vására három napon át tart majd az emeleti kiállítóteremben, és a novemberről elmaradt Vigadó Galéria avatóját is megtartják a II. Székelyföldi Fotóbiennáléval összekötve. Kétszer lesz Vigadó Hangszín még e hónapban, először a Bagossy Brothers Company akusztikus koncertje, majd az Ego Sum Fagyálló névre keresztelt koncertje erősíti a programokat. December 19-én visszatér Böjte Csaba atya Isten angyalaival köszöntünk Békesség a földön a jóakaratú embereknek! című előadásával. A hagyományokhoz híven a karácsonyt megelőző vasárnap, idén tehát december 20-án koncertezik a Tanulók Klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja. Az évet ebben az évben is a Városi Színház szilveszteri előadásával zárják, ezúttal Pierre de Marivaux A második váratlan szerelem című darabjával.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Sáros a KFC
Szitkok a magyar vásárlóra
A marosvásárhelyi Kentucky Fried Chicken (KFC) nevű gyorsétteremben egy magyar nő románul szólt a kiszolgálóhoz, majd, a nevét észrevéve, magyarra váltott. Erre azonban az volt a válasz, hogy nem beszélhet magyarul. Az esetet közzé tétette a Facebook-on, amire egy olyan román szitokáradatot kapott, hogy azóta is abból koldul.
Nacionalista szitokáradat zúdult arra a magyar nőre, aki az újonnan nyílt marosvásárhelyi KFC gyorsétteremben szerzett negatív tapasztalatait szerette volna megosztani az étteremlánc romániai Facebook-oldalán. Az érintett a Krónika napilapnak elmesélte, hogy az étteremben románul szólt hozzájuk az alkalmazott. Ők is románul válaszolgattak, de amikor észrevették, hogy a hölgy kitűzőjén magyar név szerepel, akkor felajánlották neki, hogy beszélhetnek magyarul. Erre az volt a válasz, hogy nem beszélhet magyarul.
„Megdöbbentünk, de nem fűzött hozzá semmilyen magyarázatot. Csak annyit mondott még, hogy azelőtt való nap volt olyan kliense, aki egyáltalán nem tudott románul, és azzal sem hagyták, hogy magyarul beszéljen. Ezután románul folytattuk a beszélgetést”, mondta a neve elhallgatását kérő panaszos. A marosvásárhelyi fiatal hölgy közzétette a történteket a KFC központi Facebook-oldalán, ahol 732 like-ot és több mint 4000 hozzászólást kapott. A nyomdafestéket nem tűrő nacionalista hozzászólások szerint Romániában élünk, beszéljünk románul.
A KFC szerint félreértés áll a történtek hátterében: új étteremről lévén szó, a kiszolgáló a betanulási szakaszban volt, munkáját más városból érkezett kollégák felügyelték, akik nem értettek magyarul, ezért beszélt a vásárhelyi alkalmazott is románul. „Nem létezik semmilyen megszorítás a magyar nyelv használatát illetően az éttermeinkben!” – olvasható az állásfoglalásban.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Előzetes letartóztatásban marad Beke István
A legfelsőbb bíróság elutasította szerdán este a merényletkísérlettel gyanúsított Beke István fellebbezését az előzetes letartóztatása ellen – közölte a Mediafax hírügynökség.
A jogerős döntés értelmében a kézdivásárhelyi férfi vizsgálati fogságban marad. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét december elsején, Románia nemzeti ünnepén vette őrizetbe a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT), amely szerint a férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani az ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT közölte: az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessenek. Az ügyészek petárdákat találtak a férfi lakásán.
Szerdán egy másik, a terrorizmussal összefüggésbe hozható ügyben is döntés született. A DIICOT úgy döntött, hogy nem kéri annak a 17 éves craiovai iskolásnak az előzetes letartóztatását, akit kedden dzsihadista propagandatevékenysége miatt vettek őrizetbe. Az iszlám hitre áttért iskolást ügyészségi felügyelet alatt vizsgálják tovább.
A legfelsőbb bíróság elutasította szerdán este a merényletkísérlettel gyanúsított Beke István fellebbezését az előzetes letartóztatása ellen – közölte a Mediafax hírügynökség.
A jogerős döntés értelmében a kézdivásárhelyi férfi vizsgálati fogságban marad. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét december elsején, Románia nemzeti ünnepén vette őrizetbe a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni fellépéssel foglalkozó ügyészség (DIICOT), amely szerint a férfi házi készítésű bombát akart felrobbantani az ünnep alkalmából tartott kézdivásárhelyi rendezvényen.
A DIICOT közölte: az illetőt az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe. Az ügyészség szerint a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessenek. Az ügyészek petárdákat találtak a férfi lakásán.
Szerdán egy másik, a terrorizmussal összefüggésbe hozható ügyben is döntés született. A DIICOT úgy döntött, hogy nem kéri annak a 17 éves craiovai iskolásnak az előzetes letartóztatását, akit kedden dzsihadista propagandatevékenysége miatt vettek őrizetbe. Az iszlám hitre áttért iskolást ügyészségi felügyelet alatt vizsgálják tovább.
MTI
Székelyhon.ro