Művein keresztül megszerettette a zenét
Birtalan József szilágybagosi születésű zeneszerző, karmester 44 népdalfeldolgozásából, illetve a hozzájuk kapcsolódó tanulmányokból álló kétkötetes kiadványt mutatták be pénteken a Partiumi Keresztény Egyetem Bartók-termében. Boros-Konrád Erzsébet szerzővel, valamint a címszereplő Birtalan Józseffel és feleségével, Judittal Lászlóffy Zsolt kurátor beszélgetett.
Boros-Konrád Erzsébet, aki húsz évig operaénekes volt Kolozsváron, és megalakulása óta a PKE zene-tanszékének oktatója, elmondta hogy a legszerencsésebb embernek érzi magát amiért világéletében azzal foglalkozhatott, amit szeret. A megjelent kötetek mintegy kétéves kutatómunka eredményei, melyek során feltárta, rendszerezte és digitalizálta Birtalan József rendkívül gazdag népi vonatkozású műveit.
„Akkora hatalmas életműve van a mesternek, hogy amikor először meglátogattam, egy csomagtartónyi kottával tértem haza. Aztán neki kellett veselkedni rendszerezni, kiválogatni a kórusműveket, az egyházi jellegűeket, a népdalfeldolgozásokat, egyéni elképzeléseket, kísérleteket” – mesélte a kötet szerzője. Mint hozzátette: meglátása szerint Birtalan műveinek egyik legfontosabb közös jellemzője a játékosság, amely a zeneszerző életében is mindig egy tartópillért jelentett.
Ezt támasztotta alá a könyvbemutatón felszólaló Birtalan József is, aki nagyon szerényen vallott arról, hogyan szeretett bele gyerekként a zenébe, hogyan tanult, illetve hogyan vált ismert és elismert zeneszerzővé már a kommunista érában is. „Többre vittem, mint amennyit képzeltem. Jó volt. És örvendek, hogy a műveimen keresztül megszerettettem a zenét másokkal is” – fogalmazott. A könyvbemutatón ugyanakkor felszólalt Birtalan Judit, arany érdemkereszttel kitüntetett karnagy is, aki arról beszélt, milyen volt férje műveit első kézből betanítani a kórusoknak.
A bemutatón közreműködött a zene-tanszék Partium Énekkara, melynek tagjai Berkesi Sándor és Brugós Anikó vezényletében Birtalan-szerzeményeket adtak elő. Megszólaltattak többek közt egyházi feldolgozásokat és két csángó népdal-feldologozást is. Az előadás olyannyira jól sikerült, hogy a szerző az esemény végén meg is jegyezte: az ilyen pillanatokban érzi, hogy érdemes volt megírni ezeket a műveket.
Sz. G. T.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Historiográfiai mérleget vontak a Posticumban
Csütörtök délután kezdődött és szombaton ért véget a Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézete által szervezett negyedik, az államszocializmus korszakához kötődő egyháztörténeti konferencia. A rendezvény három napja során, az összegyűlt szakemberek beszéltek többek közt a forrásadottságról, vagyis arról, hogy melyek azok a levéltári anyagok, amelyek ma hozzáférhetők, de szó esett a történészek szerepéről is. Ez előadások nyomán világossá vált, hogy a különböző felekezetek egyháztörténet-kutatói hasonló problémákkal szembesülnek, és hogy az egyháztörténeti kutatások még nem intézményesültek.
„Ahhoz, hogy nagyon szisztematikus kutatások legyenek, szükséges lenne egy akadémiai program elindítása, és szakosodott kutatóintézeteket kellene létrehozni. Ezt az űrt igyekszik betölteni kicsiben a Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézete, amely igyekszik intézményes keretet biztosítani arra, hogy ennek a korszaknak a kutatói évi rendszerességgel összegyűljenek” – nyilatkozta a Reggeli Újságnak Nagy Mihály Zoltán, a Román Kulturális Intézet alelnöke.
A nagyváradi Posticum egyre stabilabb pontot jelent a szakemberek számára ebben az intézményi töredezettségben, az évi rendszerességgel megrendezett konferencián elhangzott előadások anyagát ugyanis kötetekben publikálják, a szaktalálkozón pedig egyre szélesebb körben képviseltetik magukat a történészek. Az idei konferencián részt vettek többek közt a Nemzeti Emlékezett Bizottságának és a Pécsi Egyháztörténeti Intézetnek kutatói is, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközössége (METEM) pedig már rendszeres partnernek tekinthetők.
A szakmai fórumon ugyanakkor új kutatási irányvonalak is megfogalmazódtak: tisztázásra szorul például a vidéki egyház története helyi közösségek szintjén, illetve a nemzeti- és felekezeti hovatartozás kérdése például a magyar görög-katolikus közösségek vagy a nagy búcsújáró helyek kapcsán.
Sz. G. T.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Eredményes turnét zárt a Nagyvárad Táncegyüttes
Eredményes turnét tudhat maga mögött a Nagyvárad Táncegyüttes. Mint általában ősszel, most is útnak indult a csapat, hogy legújabb előadásait Erdélyben is bemutassa.
Mivel a nagy távolságok az utazás miatt igen költségessé teszik ezeket a körutakat az együttes számára, elég nehéz ezeknek a megvalósítása. Az együttes azonban több okból sem szeretne lemondani a szokásos őszi, erdélyi turnékról. Ezek között egy elképzelt fontossági sorrendben az első helyért vetekszik – mint ok –, hogy általában ezeket a körutakat az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozója köré szokták szervezni, ami egy nagyon fontos szakmai fóruma, kiemelt jelentőségű találkozási lehetősége ezeknek az együtteseknek, vagy mondhatjuk, a „romániai magyar táncos társadalomnak”. Másrészt nagyon fontos, mert csak egy jól megszervezett turné segítheti abban az együttest, hogy ehhez a távoli közönséghez, a javarészt székely városok nézői csoportjaihoz is eljuttathassa előadásait. Lehetne még sorolni az okokat, de erre talán nincs is szükség, hiszen könnyen belátható, hogy miért fontos, hogy egy előadói gárda előadásai minél szélesebb körben ismertté és elismertté válhassanak. Ez alkalommal, a táncegyüttes nyolc nap alatt, három városban, hét előadást tartott mintegy ezerhétszáz néző (felnőtt és gyermek) előtt.
A kitűzött céljuk (a turné sikeres lebonyolítása) megvalósításában pedig nagy szerepet játszott a Bethlen Gábor Alap által kiírt pályázaton elnyert támogatás, mely nélkül nem valósulhatott volna meg az előadássorozat.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Kelemen: Az RMDSZ-nek nincs szüksége erkölcsi kódexre
Erről is, a levélben szavazásról is, Opreáról is, az autonómiáról is, a korrupcióról is kérdezte Sabina Fati az RMDSZ elnökét.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor nem hiszi, hogy abban az időszakban, amikor kormánytársa volt Gabriel Opreának (2009–2012), ez utóbbi személyes célokra használta volna a MApN (Honvédelmi Minisztérium – a szerk.) helikoptereit. Kelemen a levélben szavazásról szóló törvénytervezetről azt mondja, hogy „rosszul összeállított projekt”, mely több szempontból alkotmánysértő is.
Az RMDSZ vezetője azon a véleményen van, hogy a Parlamentnek nem kellene sietnie a törvény idei elfogadásával, mert a hatályos törvény alkalmas a parlamenti választás megtartásához. Kelemen Hunor azt állítja, hogy Románia nem másolhat le egyszerűen egy másik országban működő, a levélben történő szavazásra vonatkozó törvényt, mert „nem másolhatjuk le az egész társadalmat és nem lehet az egész mentalitást áthelyezni egyik országból a másikba”, a román közigazgatás pedig nem működik hatékonyan. Ami az RMDSZ összeférhetetlenséggel vádolt parlamenti képviselőit illeti, a Szövetség semmilyen lépéseket nem fog tenni és hagyni fogja, hogy a dolgok a saját kerékvágásukban haladjanak. Kelemen másrészt azt mondja, hogy az RMDSZ-nek nincs „szüksége” „erkölcsi kódexre” és a jelöltek kiválasztására vonatkozó jelenlegi standardok elégségesek.
Sabina Fati: Több mint 4 évig kormánytársa volt Gabriel Opreának. Jól ismeri?
Kelemen Hunor: Nem ismerem túl jól, abban az értelemben, hogy sohasem voltunk együtt a szabadidőnkben.
A Boc-kormányban, vagy később, a Ponta-kormányban, amíg ön is a tagja volt, szó volt arról, hogy Gabriel Oprea személy célokra használta a MApN-hez tartozó helikoptereket, hiszen védelmi miniszter volt?
Nem.
Még nem hivatalosan sem? A sajtóban bizonyítékok jelentek meg ezzel kapcsolatosan.
Nem. Nem láttam és nem is hallottam semmit, tehát semmit sem tudok megerősíteni. Nem is hiszem. Azt hiszem, hogy a védelmi miniszter a helikoptert is használja, de nem személyes célokra. Például, ha Aradra megy, egy amerikaiakkal közös hadgyakorlatra, gyanítom, hogy helikopterrel megy.
Arról volt szó, hogy egy Déván tartott UNPR-ülésre ment helikopterrel.
Ezt nem tudnám megerősíteni. Nem láttam ilyen helyzetben Gabi Opreát.
Ön szerint a miniszternek le kellene mondani azzal a balesettel kapcsolatosan, melyben meghalt a Gabriel Opreának utat nyitó rendőr?
Nem vagyok Oprea úr politikai tanácsadója, hogy javaslatokat tegyek neki.
Én tettem volna egy lépést hátra, legalább, amíg a vizsgálat tart és aztán visszatértem volna.
Azt mondta, hogy alkotmánysértő a levélben szavazásról szóló törvény tervezete, de mivel egyik párt sem áll önök mellé, nem tudnak elég aláírást összegyűjteni, hogy megtámadják az Alkotmánybíróságon. Mit tehetnek?
Egyelőre benyújtottunk minden olyan módosító javaslatot, melyeket a Szenátusban is alkalmaztunk. Elsősorban azt mondjuk, hogy a jövő évi parlamenti választás esetében minden állampolgár számára biztosított a szavazási jog, a külföldön élőket is beleértve: létezik a 43. számú választókörzet 2 szenátorral és 4 képviselővel, regisztráció alapján minden 100 választóra új szavazókört nyitnak a törvénynek megfelelően, tehát nem kell soroktól és zsúfoltságtól tartani, ha a szervezés megfelelő. Mindenki egyénileg szavazhat a szavazófülkében, tehát biztosított a szavazás titkossága és biztonsága. Az elnökválasztásra a dolgok nincsenek biztosítva, és azt javasoltuk, hogy ebben az új törvénytervezetben az elnökválasztást rendezzük: ebben az esetben egyetlen, az országos választókörzet létezik, mert a szavazás az egész országban zajlik, ugyanakkor az alkotmány szerint az elnök a diaszpóráért is felelős, így megoldást kell találnunk erre, és van időnk valami komoly dolgot kigondolni. A jelenlegi törvénytervezetben van néhány komoly aberráció, azon kívül, hogy alkotmánysértő, még alkalmazhatatlan is. A 13. cikkelyben, például, az áll, hogy azok, akik regisztráltak és levélben akarnak szavazni, azok maguk is kinyomtathatják a szavazólapjukat.
Azokban az országokban, ahol létezik a levélben szavazás, a szavazólapok valóban rendelkeznek bizonyos biztonsági elemekkel. Sok bíráló azt állítja, hogy ez a törvénytervezetet tudatosan írták alkotmánysértő formában. Osztja ezt a véleményt?
Nem, ez csak egy rossz törvény. Például, a románok külföldön választhatnak, hogy levélben szavaznak, vagy közvetlenül, ami diszkriminatív az itthoniakkal szemben.
Románia közigazgatási szempontból nincs felkészülve egy ilyen rendszerre.
Emlékezzen vissza, hogy azt sem tudjuk, hány szavazó van az országban. Az RMDSZ úgy véli, hogy nem szabad kísérletezni: ugyanez történt az egyéni körzetes választás bevezetésekor, akkor is elleneztük, de nem volt elég erőnk megakadályozni a törvény elfogadását. Két mandátum után mindenki rájött, hogy hiba volt az egyéni körzetes választás és visszavonták.
De nem az egyéni körzetes választás volt a hibás, hanem az az eredeti formája, ahogy azt Romániában elfogadták. Ugyanez a helyzet a levélben szavazással, az ötlet jó, de alkalmazásának módja problémás lehet.
Ez azt jelenti, hogy a tervezetet nem szabad megszavazni, vagy nem kellene előtérbe tolni ezt az olcsó populizmust csak azért, mert tavaly gond volt a külföldi szavazással. Ezt a gondot nem oldhatunk meg úgy, hogy egy év múlva ebből katasztrófa legyen: mit teszünk, ha a szavazatok nem érkeznek be időben, hanem csak három hét múlva, mert nem befolyásolhatjuk azoknak az országoknak az összes postaszolgálatát, ahol románok élnek? Mit teszünk, ha van egy húsz-, vagy hetvenezer szavazatos különbség? Mennyit kellene várni az eredmények véglegesítésére? Hogyan alakulnak majd az eredmények? Milyen legitimitásuk lesz a választottaknak?
Sok országban nagyon sok éve nagyon jól működik a levélben szavazás, az emberek elégedettek, akkor miért nem egy ilyen rendszert veszünk át?
Lemásolhatunk egy törvényt, de nem másolhatjuk le az egész társadalmat és nem lehet az egész mentalitást áthelyezni egyik országból a másikba. A román közigazgatás nem működik hatékonyan.
Másrészt a román szavazók számának növekedésével arányosan csökken az RMDSZ parlamenti bejutási esélye is.
Ez hamis érv. Azok, akik most ezt hozzák fel, amikor mi azt mondtuk, hogy nem szavazzuk meg a törvényt, és megpróbáljuk megtámadni az Alkotmánybíróságon, vagy nem értik a levélben szavazás jelenségét, vagy nem akarják beismerni, hogy ez hiba, és igyekeznek hamis ürügyeket keresni az RMDSZ ellen. Kiszámítottuk, hogy ha jövőre 500 ezer új szavazó lesz külföldön, e rendszer alapján, nekünk 25 ezerrel több szavazatot kell szereznünk.
Ez azért nem olyan egyszerű.
Nekünk is vannak külföldön szavazóink. Nem ez a gond.
A törvény formájától függetlenül, a levélben szavazás matematikailag akarva, akaratlanul az RMDSZ hátrányára működik, mert a Szövetség relevanciája annál inkább csökken, minél egyszerűbb a szavazás, minél többen vesznek részt a szavazáson.
Nem hiszem, hogy bárki is RMDSZ-ellenes törvénynek szánta ezt, mint ahogy az egyéni körzetes választásnak sem ez volt a célja.
Még ha nem is erre találták ki, a levélben szavazásról szóló törvénynek végül ilyen hatása lehet: RMDSZ-ellenes.
Igen, az lehet, ha nekünk nem sikerül külföldről szavazatokat szerezni. De miért gondolja, hogy mi ne kapnánk 25, vagy 50 ezer szavazatot? Hiszen magyarok is élnek a határokon túl, Magyarországon, Ausztriában, Olaszországban. Arányosan mi is hasznot húzunk majd ebből a rendszerből.
Nem tagadhatja, hogy azért mégiscsak hátrányos.
Csak akkor, ha semmit sem teszünk és egyetlen szavazatot sem szerzünk.
Bármit mond is, az RMDSZ számára nehezebb szavazatokat szerezni, mint a román pártoknak.
Ez az érv, hogy számunkra nehezebb szavazatokat gyűjteni, csak a 10. a sorban, ezelőtt az érv előtt van még kilenc ok, melyek elvekkel, alkotmányossággal, módszertannal kapcsolatosak.
Miért nem lelkesedik egyetlen párt sem az elektronikus szavazás bevezetéséért? Nem lett volna egyszerűbb, ha a levélben szavazással egyszerre tárgyalnak róla?
Lehet róla beszélni, de nem lehet eredményre jutni. Romániában még az elektronikus aláírás sem működik. Mindegyik kormány megígérte, de nem vezették be. Ugyanakkor az állam intézményeivel szemben sincs bizalom. Beszéltem egy, a PNL vezetőségéhez tartozó kollégával – nevet nem mondhatok –, és megkérdeztem tőle, miért nem elég a nemrég elfogadott választási törvény, mely biztosítja a szavazás egyetemességét idehaza és külföldön is. Ezt válaszolta: „Nem vagyunk biztosak abban, hogy a PSD nem fog szavazatokat lopni.” Akkor azt kérdeztem, hogy ebben az esetben mi szavatolja a levélben szavazás tisztességességét, amire azt válaszolta, hogy semmi, és hogy a „közvélemény nyomást gyakorol”. Nem lehet nyomásra törvényeket elfogadni, vagy abból kiindulva, hogy a másik biztosan csalni fog.
Vannak még csalások Romániában?
Semmilyen adatom nincs erre.
Miért nem lenne időszerű az elektronikus szavazás?
Mert a románok 47 százaléka falun él. Azt hiszem, hogy az ilyenfajta kísérletek veszélyesek és nehezen kezelhetőek a román társadalom esetében.
Azt akarja mondani, hogy túlságosan elmaradottak vagyunk?
Nem vagyunk elég fejlettek: az infrastruktúra, a mentalitás, a bizalom és egyebek szempontjából. 2015 túl korai, nem vagyunk képesek biztosítani a választási folyamat biztonságát. Kizárt.
Tőkés László nemrég azt mondta, hogy az autonómia ügyében nem lehet az RMDSZ-re számítani. Ön szerint miért megosztott a magyar közösség?
Nem megosztott, de Tőkés euroképviselő elméjében még mindig létezik egy óriási törés. Tőkés úr 25 éve mondja ugyanazt a dolgot anélkül, hogy ezzel érvényesülni tudna a politikában: egy másik állam euroképviselője. Minden hibánk ellenére és minden erőfeszítésünkkel összegyűjtöttük a magyarok által leadott szavazatok 86-89 százalékát. Ez nem a megosztottságot mutatja. Hozzászoktunk az ilyenfajta kijelentésekhez: ő beszél, mi pedig tesszük azt, amit tennünk kell.
És mit tesznek? Az elmúlt napokban zajlott a „Székelyföld határainak megvilágítása” akció. Az RMDSZ hivatalosan nem vesz részt az ilyenfajta akciókban, de már a kulturális autonómiáról sem beszél, vagy legalábbis nem a parlamentben. Ez annak a jele, hogy az RMDSZ-en belül az elégedettség elért egy bizonyos szintet?
Azért nem beszéltünk már erről a törvényről, mert nem tudunk többséget szerezni az elfogadtatásához.
Felvethetjük, ha meg akarjuk buktatni. Nem akarom, hogy elutasítsák, ezért inkább kivárok. De voltak értelmiségiek részvételével tartott konferenciáink és szemináriumaink, főleg az akadémiai körökből, ahol megpróbáltuk lebontani az előítéleteket és a sztereotípiákat. Megpróbáljuk meggyőzni őket, hogy nincs semmilyen veszély sem a regionális autonómiában, sem a kulturálisban.
Tíz évig hatalmon voltak és nem sikerült meggyőzniük a kormányzati partnereiket, hogy elfogadják a kulturális autonómiát. Mi a magyarázata a magyar közösség ezzel kapcsolatos hatékonyságára?
A magyar radikálisok is ezzel az érvvel állnak elő, de meg kell érteni, hogy bizonyos projektekhez lehet többséget szerezni, másokhoz nem. Fel kell állítani egy elsődlegességi sorrendet és ettől függően alkothatsz, vagy sem szövetségeket. A Tăriceanu-kormány, például, magáévá tette ezt a projektet és benyújtotta a Parlamentnek. Tehát létezett egy koalíció, melyben előkészítettek egy ilyen kormány által magáévá tett projektet. Különféle más koalíciókban sikerült hozzájárulnunk a jogállamiság megerősítéséhez, elég sok mindent elértünk a magyar közösség számára, ami nem jelenti azt, hogy ne lennének további aggodalmaink. Azt hiszem, ha politizálni akarsz, akkor részt kell venned kormányokban és meg kell értened, hogy az RMDSZ az 5-7 százalékával nem érhet el mindent, amit szeretne.
Az, hogy tíz évnyi kormányzás alatt nem tudták ezt elérni azt jelenti, hogy a partnereik becsapták önöket?
Nincs szó becsapásról. Ha ilyen történt, akkor ez a 2007-2008-as időszakban volt, amikor az a törvénytervezet bekerült a Parlamentbe: a PDL kilépett a kormányból, vagy kirúgták, attól függ, hogy honnan nézzük, és amikor ellenzékbe kerültek, akkor már nem akarták megszavazni azt a tervezetet, mellyel addig egyetértettek. Azután már sohasem volt, sem a Boc-kormány, sem a Ponta-kormány részéről ígéret, hogy megszavazzák ezt a törvénytervezetet.
Az RMDSZ mindig is ellenezte az ANI-törvényt (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség – a szerk.), már az elfogadása előtt is; időközben egy egész sor, többek között RMDSZ-es parlamenti képviselőről derült ki, hogy a rokonaikat alkalmazták az irodáikban. Kelemen Attila a legismertebb, aki azt állítja, azért alkalmazta a feleségét, hogy valaki ki tudja vinni hetente a repülőtérre. Ezeknek az embereknek le kellene mondaniuk, mit kezdenek velük?
Semmit. Abban az időszakban, amikor ezek történtek, a törvények nem voltak egyértelműek. Amúgy meg azzal érvelnek, hogy ők benyújtották a dokumentumokat a Parlamentnek, a személyzeti osztály alkalmazottainak pedig jelezniük kellett volna nekik, hogy ezt nem tehetik meg.
Úgy gondolom, hogy például Kelemen Attila tökéletesen tudatában volt annak, hogy a feleségét alkalmazza, ezt nem kellett a személyzetiseknek megmondaniuk neki.
Mindazok, akik ebben a helyzetben vannak, követni fogják az eljárásokat, vagy megtámadják, vagy marad az ANI döntése és viselniük kell a jogi következményeket. Bármi lesz, egy jogi folyamatról van szó és nem fogunk beavatkozni.
Nem avatkoznak be, mert az RMDSZ-ben nincsenek erkölcsi standardok?
De igen.
Vagy ezek a standardok nem térnek ki az összeférhetetlenségekre?
Amióta a törvény egyértelművé vált, azóta senki sem alkalmazott rokonokat. A 2004–2008-as és a 2008–2012-es időszakban történt esetekről van szó.
Ezekben az időszakokban a törvény már működött?
Igen, de később módosították. Nemcsak az RMDSZ van ebben a helyzetben, hanem minden párt. Azt tanácsoltam volna az összes kollégának, hogy ne alkalmazzanak rokonokat, még abban az időszakban sem, amikor nem létezett ez a törvény. Most már mit kezdjünk velük? Nem vehetjük vissza a mandátumukat. Ezzel az egész összeférhetetlenségi listával együtt, továbbra is az RMDSZ az az szervezet, ahol a legkevesebb embernek gyűlt meg a baja a törvénnyel. Tudom, hogy tendencia bennünket a sötét sarokba helyezni, de az élet mindig mást bizonyít.
De az önök erkölcsi kódexe mit mond erről a helyzetről?
Nincs egy megszavazott erkölcsi kódexünk.
Más szavakkal, nincsenek erkölcsi standardjaik?
Vannak standardjaink, amikor a jelöltekről szavazunk, a választások előtt, de nem szavaztunk meg egy általános kódexet, mert nem hiszem, hogy szükségünk lenne erkölcsi kódexre. Láthatja, hogy mi történik a nagy csinnadrattával megszavazott kódexekkel. Nem egy erkölcsi szövegtől leszel jobb ember.
România liberă
foter.ro/cikk

Tavasszal folytatják a templomfreskók helyreállítását
A Világörökség részét képező székelyderzsi vártemplom 1419-ben festett falképeit talán feltárójuk, Huszka József sem láthatta 1887-ben ilyen szépnek, elevennek és színgazdagnak, mint a ma belépők.
Közel háromhónapnyi restaurátori munka nyomán a Szent László-legenda képsora kiragyog; a püspökszenteknek, Szent Mihály arkangyalnak és a damaszkuszi út Sauljának ábrázolása részletgazdagabban tárul a szemlélő elé. A többlépcsős projekt részátadását múlt hét végén tartották.
A Székelyderzsi Unitárius Egyházközség és a Civitas Alapítvány pályázata keretében restaurálják a derzsi unitárius vártemplom közel hatszázéves falképeit. Pál Péter falkép-restaurátor és csapata több mint tíz hetet dolgozott. A téli időszakban szüneteltetik a munkát, március végére a freskók határainak esztétikai szebbé tétele is megtörténik. Márton Ferenc restaurátortól a helyszínen megtudtuk, a folyamatosan öt-tíz szakemberrel dolgozó csoport első feladata a konzerválás volt: nagyon sok helyen el volt válva a vakolat a hordozórétegtől, az üregeket ki kellett tölteni, a lyukakat leszélezni és kitömíteni a freskó szintjére. Utána a felületi szennyeződéseket, a porréteget távolították el. Az esztétikai helyreállítást a restaurálás, azaz a színbeli kiegészítés követte. Az eredeti és beavatkozási rétegek felismerhetők. Ehhez két technikát, a tratteggio, illetve a rittocco módszert alkalmazták. Előbbi a kopott felületeket függőleges vonalakkal, utóbbi apró pontokkal jelzi a restaurátori beavatkozást. Élmény volt közelről szemlélnünk azt, amit a szakemberek és a falkép-restaurálásban járatosak fedezhetnek fel az aprólékos munkálatsor nyomán.
A templomhajó déli falán, a diadalív és a bejárat között húzódó falképsoron előtte-utána fotók nélkül is jól érzékelhető az eredmény. A püspökszentekként ismertté vált freskórészen, amelyet egy később bevágott vakfülke csonkított meg, a tisztítás, esztétikai helyreállítás után sok részlet látott napvilágot. Két ablakot is kibontottak, az egyik a freskókkal azonos korú. A bal oldali utólagos ablak az egyik püspök „fejét félbevágja”. Amikor készült, megrongálták vele a falfestményt. Szent Mihály arkangyal páncélos alakjának alsó falkép részén annyi eredeti maradt meg, hogy foltokban tudták rekonstruálni. Korábban két ördögöt véltek felfedezni rajta, most három látszik.
Az északi falon, a Szent László-legenda képsorán is dolgoztak. A karzattól a diadalívig az egész Szent László-sorozaton, a Kivonulás-jelenettől az Ütközet, a Párviadal, a Lefejezés, illetve a Pihenés avagy Fejbenézés képig, valamint a legendát egy keretvonallal elválasztó, Remete Szent Antalt ábrázolón is. Az akvarellfestékkel kiegészített falkép megtartása jó, nem szükséges fixálni – tudtuk meg a szakembertől. Idegen anyagokat nem visznek fel. „Öröm és nagy kihívás a Világörökség részét képező templomban dolgozniuk – vallja a falkép-restaurátor. – Nívós munka, szakmai próbatétel.”
Ezúttal külső falképkutatást is végeztek – tudtuk meg Demeter Sándor Loránd helyi unitárius lelkésztől. Beigazolódott, a templom külső, északi és déli hajófalai teljesen ki voltak festve. Ebből néhány töredéket a bejárat mellett megmutatnak majd. Az északi falon a szakemberek nem javasolják a feltárást. „Jól haladtak, szép munkát végeztek – összegzett a lelkész. – Romániai magyar területen ekkora felületen még nem volt falképrestaurálás. A templombelsőben nyolcvan négyzetméternyi lesz ez a felület.”
Molnár Melinda
Székelyhon.ro

XXII. Bartalis János vetélkedő
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület meghirdette a XXII. Bartalis János versmondó/énekelt vers vetélkedőt a 125 éve született Reményik Sándor költő emlékére. A versenyt 2015. november 5–8. között, Brassóban, a Reménység Házában tartják.
A vetélkedőre versmondó és énekelt vers (megzenésített vers, hangszeres kísérettel) kategóriában lehetett jelentkezni. Ugyanaz a versenyző mindkét kategóriában felléphet!
A vetélkedő irodalmi anyaga:
egy szabadon választott Reményik Sándor költő verse/megzenésített verse, egy szabadon választott kortárs magyar költő verse/megzenésített verse. Egy-egy vers előadási ideje nem haladhatja meg az 6 percet! Kapcsolattartó: Házy Bakó Eszter hbeszter@index.hu, telefon: (+4)-0740-420-638.
eloszekelyfold.wordpress.com

Kitüntették Király Károlyt
A Magyar Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta Király Károly volt politikusnak, Kovászna megye volt első titkárának Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. Mint az oklevélben megjelent, az erdélyi magyarság jogai és önrendelkezése érdekében folytatott küzdelme elismeréseként ítélte oda az államfő a kitüntetést. A magas állami kitüntetést Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át a 85 éves közéleti személyiségnek tegnap az Országházban.
Király Károly 1930. szeptember 26-án született Dicsőszentmártonban. 18 éves korától, a háborút követő ínséges időkben elkötelezte magát a romániai kommunista ifjúsági mozgalom mellett. 1968–72 között a közigazgatási reform során létrehozott Kovászna megyei párbizottság első titkárának, a megyei néptanács elnökének nevezték ki. 1972-ben lemondott minden magas állami és pártbeli tisztségéről. 1978–90 között a marosvásárhelyi konzervgyár igazgatója volt, ebben az időszakban több tiltakozó beadványt írt, az utolsót 1987-ben Nicolae Ceauşescunak címezve. 1989. december végétől 1990 májusáig a Marosvásárhelyi Megmentési Front elnöke, 1990 májusától a Román Szenátus alelnöke. 1990-ben megalakította a Nemzeti Kisebbségi és Etnikai Szövetségek Ligáját. 1991-ben a román parlament 514 tagja közül egyedüliként nem vett rész az új alkotmány megszavazásán annak kisebbségellenes passzusa miatt, amiért megfosztották szenátori mandátumától. 1993-ban megalapította a Székely Faluért Alapítványt, mely mezőgazdasági gépekkel támogatta a székely falvakat, segítette az egyházakat, civil, politikai és ifjúsági szervezeteket, nagycsaládokat, időseket. A tegnapi parlamenti ünnepségen Lezsák Sándor úgy fogalmazott: olyan embert köszöntenek, akinek neve a 70-es és a 80-as években a reményt jelentette. Méltatta az erdélyi magyar politikus küzdelmét, kiállását, szavai szerint ezek őket, magyarországiakat is erősítették. Király Károly köszönetet mondott az elismerésért: amit tett, azt az erdélyi magyarságért, a román–magyar barátságért tette, jelentette ki. (MTI/Szekeres)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Az operett csillagai Háromszéken
A Kárpát-medencében Élő Magyarokért Kiemelten Közhasznú Alapítvány főszervezésében tizennégy állomásos operett-turné valósul meg novemberben Erdély-szerte – jelentette be tegnapi kézdivásárhelyi sajtótájékoztatóján Lukács László, a rendezvény erdélyi munkatársa. A körút során a budapesti HungarOperett az operett csillagait hozza el Erdélybe, Székelyföldre. Háromszéken három városban vendégszerepelnek: november 11-én Kézdivásárhelyen, 12-én Sepsiszentgyörgyön, 16-án pedig Kovásznán lépnek fel.
Lukács László arról számolt be, hogy a rendezvénysorozat tavalyelőtt Kárpátalján útjára, tavaly pedig Szlovákia magyarlakta területein folytatódott. Idén nyáron kezdték el szervezni az erdélyi turnét, és az operett napja, október 24. környékére időzítették. Az állomáshelyekbe nemcsak nagyvárosokat – Nagyváradot, Kolozsvárt –, hanem közepes és kisebb erdélyi városokat is belefoglaltak. A jegyek ára nagyvárosokban legtöbb 35, kisvárosokban pedig 20, illetve 25 lej.
Azt is elmondta, hogy a HungarOperett társulat 2010-ben alakult a Magyar Operettszínház szatelit-tagozataként. A négy fellépő művész: Kollár Erik, Újvári Gergely, Kaján Katalin és Gats Éva, a tánckar is négytagú. Az előadás – tizenöt perces szünettel – két ötvenperces részből áll, és közel húsz dal – zömében Kálmán Imre- és Lehár Ferenc-mű – csendül majd fel. Lukács azt is hangsúlyozta, hogy a fellépők úgy álltak az ügy mellé, hogy nem magyarországi fellépti díjat kértek, de a turné összköltségvetése így is közelít a negyvenezer euróhoz. A teljes stáb tizennégy személyből áll, a turnét Földes István, a közhasznú alapítvány elnöke is végigkíséri.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Még nincs válasz az RMDSZ beadványára az utcanévtáblák ügyében
Decemberben tartják a licitet
November 10-e előtt nem hozható nyilvánosságra, hogy hány ajánlatot nyújtottak be a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz a kétnyelvű utcanévtáblák, jelzőtáblák beszerzésére kiírt versenytárgyalásra – nyilatkozta lapunknak tegnap Cosmina Pascan, a polgármesteri hivatal sajtószóvivője. A nyilvános licitre december 7- én kerül sor. Az RMDSZ-frakció továbbra is várja az illetékes szakigazgatóságok válaszát a közbeszerzés jogi feltételeinek pontosítása végett benyújtott beadványára.
A Népújság kérdésére, hogy eddig hány cég nyújtott be ajánlatot a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz az utcanévtáblák beszerzésére meghirdetett versenytárgyalás kapcsán, a hivatal sajtószóvivője úgy nyilatkozott, hogy a kiírásban megjelölt határidő – november 10. – előtt nem közölheti ezt az információt a sajtóval. Peti András alpolgármester tegnap lapunk megkeresésére közölte, az RMDSZ múlt csütörtöki beadványára – amelyben a licit megszervezésére szolgáló jogszabályokat szerették volna tisztázni és azonnali választ kértek – még mindig nem kaptak tájékoztatást a polgármesteri hivatal közterület-kezelési, illetve gazdasági igazgatóságaitól.
A polgármesteri hivatal által szeptember 28-án elküldött licithirdetés szeptember 30-án jelent meg az elektronikus közbeszerzési portálon, a szerződés hozzávetőleges értéke 846.774 lej, azaz mintegy 191.750 euró, a futamidő a szerződéskötéstől számított 12 hónap.
Az ajánlattétel határideje a korábbi sajtónyilatkozatoktól eltérően november 10-én 16 óra, az ajánlatok értékelésének legkésőbb december 7-én 18 óráig be kell fejeződnie. A szerződés odaítélésének kritériuma a legkisebb ár – derül ki a http://www.licitatiapublica.ro/ oldalról letölthető kiírásból.
Az ajánlattevők a polgármesteri hivatal székhelyén vásárolhatják meg a feladatfüzetet, iratokat igényelni, ezekhez hozzáférni november 9-ig lehet. A liciten való részvételhez 16.000 lejes garanciát kell lefizetni (a kis- és közepes vállalatok 50 százalékos kedvezményben részesülnek).
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Kihívások, esélyek
A Maros megyei RDMSZ Területi Képviselők Tanácsa (TKT) múlt heti ülésének napirendjén a megye politikai helyzetének ismertetése, az előválasztások kiértékelése, illetve a megyei küldöttgyűlés összehívása szerepelt. A TKT november 5-re hirdette meg a megyei küldöttgyűlést, amelyen módosítják a megyei alapszabályzatot, és megválasztják a Maros megyei SZKT-tagokat.
Brassai Zsombor megyei elnököt kérdeztük.
– Mi a jelentősége, mi indokolja a küldöttgyűlés összehívását azon kívül, hogy a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsa testületébe meg kell választani a megyei küldötteket, illetve a legutóbbi kongresszuson módosított alapszabályzathoz kell igazítani a megyei alapszabályzatot is.
– Az erdélyi miniparlamentnek is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívül fontos politikai döntéshozó testület, úgy gondolom, hogy az újratervezés folyamatában, amit a kongresszus meghirdetett, ennek a fórumnak nagy a jelentősége. Szeretném, hogy Maros megye, az RMDSZ egyik legnagyobb területi szervezete fajsúlyosan legyen képviselve ebben a testületben, tekintettel arra, hogy az erdélyi érdekvédelmi politizálás szempontjából legfontosabb közigazgatási egységének, frontmegyének és frontvárosnak szoktuk nevezni Maros megyét, illetve Marosvásárhelyt. Itt még nem dőlt el a harc, még van esély, de szükség is erősíteni a magyar érdekvédelmet. Az elmúlt 15 év számunkra azzal a tanulsággal szolgál, hogy amennyiben itt, Székelyföld fővárosában nem vesszük kezünkbe az irányítást, nemcsak a magyar ügyek szenvednek csorbát, hanem egyáltalán a térség fejlődése is kockázatos. Ugyanis Marosvásárhely, illetve Maros megye nem használta ki az elmúlt időszakban azokat az adottságait, amelyek a térség meghatározójává nemesítették volna. Úgy gondolom, hogy egy felelős politikai szervezet nem nézheti tétlenül tovább, hogy egy rendkívül kedvező premisszákkal felvértezett város a gazdasági versenyben nem tudja felvenni a versenyt a környező megyékkel.
– Úgy fogalmazott, hogy "egy felelős politikai szervezet nem nézheti tovább tétlenül". Eddig miért nézték el?
– Én a jövőre összpontosítok. Nyilván a múltat is elemezni kell, újra kell gondolni. Azért tudtam és tudom támogatni az RMDSZ által meghirdetett újratervezést, mert a múltból valóban le kell vonni a következtetéseket, és előre kell nézni. Azt hiszem, hogy a Maros megyei RMDSZ a múlt év végén meghirdetett előválasztási kezdeményezésével, vagyis, hogy egy évvel a választások előtt elkezdte a felkészülést a jövő évi küzdelemre, az újratervezésnek egy komoly lépését valósította meg, amit fémjelzett az az előválasztás, amit a másik két párttal közösen szerveztünk meg. Nyilván, ez a kezdeti összefogás is jelzi, hogy az én megközelítésemben az újratervezés hogyan körvonalazódik.
Racionálisan kell gondolkodni. Nagyon komoly kihívása az érdekvédelmi politizálásnak, hogy ésszerű adatokat, tényeket figyelembe véve tervezzük meg a jövő évi választási küzdelmet. Egy biztos: 2012-ben az RMDSZ egymagában nem tudott úgy teljesíteni, hogy érvényesüljön az érdekvédelem. Önmagában nem tudott erős lenni, sőt gyengültünk: sikerült ugyan tíz tanácsost bevinnünk a municípiumi önkormányzatba, viszont veszítettünk egy megyei tanácselnököt, veszítettünk egy szenátori pozíciót. Nyilvánvaló, hogy ezt a helyzetet a jövőben csak ésszerű magyar összefogással tudjuk kezelni.
– Gondolja, hogy mindaz, amit elveszített a marosvásárhelyi, illetve a Maros megyei magyarság, visszaszerezhető?
– A matematikai esélyünk továbbra is létezik, bár a municípiumban már 50 százalék alatt van a magyarság. Ennek dacára, ha figyelembe vesszük, hogy az összefogás milyen felhajtóerőt jelent, amely képes mozgósítani – ennek már az előválasztáson látszottak az egyértelmű jelei –, akkor a masszív részvétellel a népességi adatokban látszó hátrányainkat be tudjuk hozni. Úgy látom tehát, hogy az összefogás felhajtóerő Marosvásárhelyen, amit komolyan kell venni, és ennek megfelelően kell döntéseket hozni. Ennek a tárgyalása, előkészítése, egyeztetése elkezdődött, megfogalmazódtak a különböző szempontok. Úgy vélem, és ezt el is mondtam a testületnek, hogy számszerűsítve kell racionalizálni a körvonalazódó döntést. Véleményem szerint az előválasztás bebizonyította, hogy ha együtt megyünk, és egyeztetjük a céljainkat, akkor sokkal erőteljesebb érdekvédelmet tudunk megvalósítani, illetve a politikum vissza tudja szerezni azt a bizalmat, amit az elmúlt években elveszített.
Maros megyét 12 közvetlenül választott tisztségviselő képviseli a Szövetségi Képviselők Tanácsában. A megyét három régióra osztva – keleti (Nyárádmente és Felső-Küküllő mente), nyugati (Maros mente, Mezőség, Alsó-Kis-Küküllő mente és Nagy-Küküllő mente) és Marosvásárhely – négy-négy küldött fogja képviselni az SZKT-ban. A jelölteket a küldöttgyűlés rangsorolja.
Az SZKT-ba jelentkező RMDSZ-tagoknak november 3-án 17 óráig kell leadniuk pályázataikat a szövetség megyei székházában. A dossziénak tartalmaznia kell: 300 támogató aláírást (az aláírásgyűjtő íveket a megyei szervezet titkárságáról lehet igényelni); a jelölt önéletrajzát (ennek kötelező módon tartalmaznia kell az illető politikai tevékenységét 1989 előtt és után); az RMDSZ keretében kifejtett tevékenységét, valamint a Román Hírszerző Szolgálattal való együttműködését 1989 előtt és után; a területen működő egyik helyi szervezet által kiállított tagsági igazolvány másolatát; egy kézzel írott nyilatkozatot arról, hogy a parlamenti, illetve a helyhatósági választásokon nem indult valamely más párt vagy szervezet színeiben.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

Marosszentgyörgyön fontos a művelődés
Pezseg a kulturális élet Maros megye legnagyobb községében. Szinte nem telik el olyan hét, hogy ne történne valami, ami gazdagabbá teszi a Marosvásárhely közvetlen közelében fekvő település napjait.
Múlt héten a Máriaffi-kastély körüli régészeti ásatásokról és az Angyalka bölcsőde megnyitójáról számolhattunk be, ezeket követően csütörtökön könyvbemutatóra, pénteken pedig egy hét napig tartó országos festészeti tábor záróünnepségére került sor. A könyvbemutatónak a helyi korszerű Szent György Általános Iskola könyvtára adott helyet, ahol szép számban gyűltek össze marosszentgyörgyi magyarok és románok, hogy visszautazzanak az időben. A könyv címe: Marosszentgyörgyi füzetek – utazások az idő sodrában. Moldován Péter helyi író és levéltáros a község múltbeli történéseiről, épületeiről, személyiségeiről gyűjtött össze anyagot és kötetben tette közzé, ezt mutatta be a jelenlevőknek.
A könyvben többek között Becsky Eors a református felekezeti iskola történetéről, Baricz Lajos Pupp József tanár életéről, Nemes Gyula a marosszentgyörgyi temetőkről és síremlékekről, Bartos Zoltán egy milicista haláláról ír.
A pénteken zárult festészeti táborban többnyire helyi, marosvásárhelyi, de konstancai, medgyesi és temesvári festők is részt vettek.
A könyv megjelentetését és a festészeti tábor szervezését is a Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal támogatta. Sófalvi Szabolcs polgármester mindkét rendezvényen kiemelte beszédében: nagyon fontosnak tartja, hogy a településen ilyen értékes művelődési rendezvényeket szerveznek, s ezekbe mind többen kapcsolódnak be.
(B.Zs.)
Népújság (Marosvásárhely)

Hazatérő „korunkos” képzőművészek – kiállításmegnyitó a Minerva-házban
Tizenöt hazatérő képzőművész – nyolcan csak a munkájuk által reprezentálva, heten pedig személyesen is – alkotásait sorakoztatja fel az a nagyméretű kiállítás, amelyet pénteken délután nyitottak meg Kolozsváron, a Minerva Művelődési Egyesület emeleti, illetve alagsori termeiben.
– Nem véletlenül adtuk a Hazatérés címet ennek a tárlatnak, hiszen a felkérésre mindnyájan pozitívan reagáltak és szívesen tértek haza, akár személyesen, akár csak az alkotásaik által – mondta Kántor Lajos irodalomtörténész, az 1973-ban útjára indított Korunk Galéria alapítója. A folyóirat akkori, főtéri székhelyén működtetett galéria számos pályakezdő fiatalnak – és nemcsak – adott megmutatkozási lehetőséget, sokak számára pedig az egyetlen lehetőség volt, hogy a nyilvánosság elé kerüljenek az alkotásaik.
A Korunk Galéria és a kolozsvári magyar főkonzulátus közös rendezvényeként megnyílt tárlaton Tibori Szabó Zoltán, a Minerva-egyesület elnöke köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket, megjegyezve: azt kívánja, hogy minél gyakrabban térjenek haza a művészek, „mutassák meg magukat, mert, amint a helyszínen is tapasztalható, van hálás közönségük, akik kíváncsiak rájuk”.
KÖLLŐ KATALIN
Szabadság (Kolozsvár)

In memoriam Balázs Kőrössy Ibolya
2015. október 31-én, 87 éves korában elhunyt Balázs Kőrössy Ibolya textilművész, nyugalmazott egyetemi oktató. Tudtam, hogy nagy beteg, mégis váratlanul ért a szomorú hír, amikor Laci fia szombat délelőtt elcsukló hangon közölte, hogy édesanyja nincs többé. Váratlanul, hiszen Ibike mindig mosolygós, derűs lénye feledtetni tudta a bajokat. Ilyen volt harminc egynéhány évvel ezelőtt, amikor megismertem, és ilyen néhány héttel ezelőtti, utolsó látogatásom alkalmával is.
Csodálatosan szép kék szemének ragyogásán mit sem változtattak az évtizedek, hiszen a lelke ragyogott bennük. Az a nyílt, szeretetre méltó, tiszta lélek, ami mintha környezetét is megnemesítette volna. Többnek, jobbnak éreztük magunkat társaságában, mert ő akarta így. Szerénységében volt boldog.
Szívesen beszélt betegség sújtotta, s mégis szép emlékekkel teli gyermekkoráról, tanulóéveiről, főiskolai tanárairól, de a dicsekvés, a magakelletés fényévnyi távolságra állt tőle. Legutóbbi látogatásom alkalmával is néhány éve elhunyt férje, Balázs Péter féltő gondoskodással őrzött festményeit mutogatta előszeretettel, tárta fel a műterem kincseit, s amikor egy-egy félreesőbb helyen lévő munka iránt érdeklődtem, szerényen jegyezte meg, hogy „ja, ez csak egy vázlat, még főiskolás koromban készítettem”. De az a „vázlat” úgy ragyogott, hogy nem lehetett nem felfigyelni rá.
Németh Júlia
Szabadság (Kolozsvár)

„Hogy szebb legyen a Föld”
Könyvbemutató Csűrös Istvánról
Csűrös István (1914–1998), a botanika professzora életéről és munkásságáról nemrég jelent meg könyv, amit volt tanítványa, Bartók Katalin nyugalmazott egyetemi tanár mutatott be az EME kolozsvári, Jókai úti székházában. Az ötlet tavaly a tavaszi centenáriumi emlékkonferencián vetődött fel először, és a szót tett követte. A három szerző (Bartók Katalin, Okos Rigó Anna és Csűrös Réka) előadásai alapját képezik a munkának. A lektorálás felelősségteljes szerepét Kékedy-Nagy László – „a kémikusok között a legjobb biológus” – vállalta magára, és ő konferálta a bemutatót is.
Csűrös tanár úr egy kivételesen összetett egyéniség volt. A szó igazi értelmében vett „diákbarát” tanár, aki egyképpen beszélte a virágok és a diákok nyelvét. A jeles tudós, az igényes szakíró és népszerűsítő író, az emberséges vezető ismérvei egyesültek benne. A könyv alkotóinak sikerült mindezen vonásokat nyomon követni és érthetően az olvasó elé tárni. Az első fejezetben az unoka, Csűrös Réka a nagyapa életrajzát vázolja fel. A fényképeken láthatjuk például nagynénjével, oklevelekkel, iskolai gyakorlófüzet másolatokkal, terepgyakorlatokon, és idős korában. Bartók Katalin tudományos alapossággal ismerteti a munkásságát, külön fejezetben Csűrös Káptalan Margit egyetemi adjunktus, a feleség és egyben jó munkatárs tevékenységéről olvashatunk. Mindkettőjük tudományos munkáinak jegyzékét ismerteti Okos Rigó Ilona.
BAKÓ BOTOND
Bartók Katalin - Okos-Rigó Ilona - Csűrös Réka: Csűrös István botanikus (1914-1998) élete és munkássága (2015)
Szabadság (Kolozsvár)

Operagála, operettparádé, színház a Janovics-napokon
A tavalyi Bánffy Miklós Napok sikere nyomán, a rendezvénysorozat iránti érdeklődést tapasztalva határozta el a Kolozsvári Magyar Opera, hogy minden évben megemlékezik azokról a személyiségekről, akiknek a tevékenysége meghatározó volt a színházi, zenés színházi életben, kolozsvári és erdélyi vonatkozásban egyaránt.
Egyértelműnek nevezte Szép Gyula operaigazgató a tegnapi sajtótájékoztatón, hogy ezúttal a hetven éve elhunyt Janovics Jenő munkásságát helyezik a figyelem középpontjába, aki sok tekintetben alkotott maradandót, színházalapítóként, igazgatóként, színészként, színházi és filmrendezőként, illetve a magyar filmgyártás úttörőjeként is fontos szerepet töltött be. A november 5-e és 10-e között zajló Janovics Jenő Napok programjában opera- és színházi előadás, operagála, operettparádé, filmvetítés, kiállítás és könyvbemutató szerepel, az események lebonyolításából a Román Opera és a magyar színház is kiveszi a részét.
F. Zs.
Szabadság (Kolozsvár)

Felújították, megáldották a Piarista templom kriptabejáratát
A múltban még a kilincsét is lelopták az ajtajáról
Nemrég fejeződött be az erdélyi barokk gyöngyszemének tartott kolozsvári Piarista templom kriptabejáratának felújítása.
A több mint két hónapig tartó, Kovács Sándor főesperes-plébános gondoskodásával, a Szent Mihály-plébánia anyagi támogatásával megvalósított munkálatok során teljesen megújult a közel háromszáz éves kripta bejárati része: többek között letisztították a barokk fémdíszítésű ajtót, kijavították a salétromos falrészeket, helyettesítették a letört vasdekorációkat és az idők során ismeretlen tettesek által lenyúlt – és talán ócskavasként értékesített – kilincset. A kriptabejárat felújításával a kincses város egyik fontos hitéleti, történelmi és művészettörténeti értéke mentődött meg a jövőnek – a mögötte lévő, összesen 140 halott eltemetésére kialakított kripta nem csak papok és szerzetesek temetkezési helyéül szolgált, hanem Erdély és a magyar nemzet történetében fontos szerepet betöltött nemesi családok nyughelyeit is rejti.
Egyházi és világi kiválóságok egész sora nyugszik a kriptában.
FODOR GYÖRGY
Szabadság (Kolozsvár)

Csárdáskirálynő csadorban – Interjú Dancs Annamarival
A sepsiszentgyörgyi Dancs Annamarit tüntették ki Az évad operettszínésze díjjal a Budapesti Operettszínházban tizenharmadik alkalommal szervezett magyar operett napján, október végén. Az énekesnővel a rangos szakmai elismerés kapcsán beszélgettünk.
– Az évad oprettszínésze díjjal ismerték el munkásságát. Mit jelent ön számára a kitüntetés? Tapasztalható-e szakmai irigység ennek kapcsán a kollégák körében, vagy inkább segítik, támogatják egymást?
– Október 24-én ünnepeljük a magyar operett napját, ez alkalommal minden évben kitüntetik az előző évad legjobbjait. Mi aznap a Csínom Palkót játszottuk, az előadás kezdete előtt tudtam meg, hogy én is a kitüntetettek között leszek. Nagyon meglepett, nem számítottam erre, remegtem előadás közben.
Természetesen minden művésznek jólesik, ha visszaigazolják, elismerik munkásságát. Számomra ez különösen fontos, hiszen csupán 5 éve vagyok a Budapesti Operettszínház tagja, és anynyi szép feladatot, izgalmas szerepet bíztak rám az elmúlt időszakban.A színház nagy családként működik, ahol természetesen néha előfordulnak apró civódások, de ha kell, akkor nagyon tudunk küzdeni egymásért. Rosszindulatot sosem tapasztaltam itt, igaz, meg is fogadtam anyukám jó tanácsát, ami a mottóm: a mosoly és a jó szó nem kerül pénzbe.
– Úgy tűnik, hogy a Csárdáskirálynő Stázija meghatározó szerep az életében, ezzel hódította meg az operett világát, a díj odaítélésekor is megemlítették. Mennyire fontos az ön számára ez a szerep, az évek során változott-e a szerepformálás?
– Persze, hogy változott. Ez az a szerep, amit eddig három nyelven, románul, magyarul és németül is játszottam, mindanynyiszor Kerényi Miklós Gábor rendezésében. Először a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínházban, amikor nagyon hirtelen csöppentem a szerepbe, így nem is gondoltam a buktatókra, csak bátran belevetettem magam a munkába, és élveztem.
Pesten már sokat alakult a „Stázikám”, sokat turnéztunk vele, Münchentől Tel-Avivig. Most novemberben Ománban fogjuk játszani, majdnem teljesen csadorban, mert cenzúrázzák az előadást, így semmilyen testrészünk nem lehet fedetlen. Nem tudom, hogy fogok cigánykerekezni, pörögni, mert még a bokám sem látszódhat, nincs csók és pezsgős poharas koccintás a színpadon… Izgalmas lesz!
– Megjelent a 11. albuma, amelyen színházi szerepei hallhatóak. Hogyan válogatta össze, miben különbözik ez az előzőktől?
– Új lemezem, Színház, szerelem címmel az elmúlt 5 színházi évemet foglalja össze, szerepeim legismertebb dalait gyűjtöttük össze egy hanghordozóra. Azért is különleges, mert nem a hangstúdió steril környezetében készültek a felvételek, hanem az előadások „hangképei”: benne van az előadás sava-borsa, a pillanatnyi érzések, gesztusok, és olykor azok a „mellékszöszök” is, amitől ízessé válik egy dal előadása.
Szubrettként igazán a partnereim oldalán bontakozhatok ki, és nagyon szerencsésnek érzem magam, mert az új lemezen olyan művészek működnek közre, mint Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Peller Károly és Huszti Péter, az élő legenda. Mindannyian első megkérdezésre egyeztek bele, hogy felhasználhassuk a közös dalokat. A kőszínházi felvételeken kívül szerepelnek az albumon a Budavári Palotakoncert dalai is. Unikumnak számít, hogy a Huszti Péter tanár úrral rögzített duettek az utolsó, egyben a 150. Csókos asszony búcsúelőadáson készültek.
– Most éppen milyen előadásokban játszik, és készül-e újabb szerepre?
– Folyamatosan játszom a Csárdáskirálynőben, az Ördögölő Józsiásban és a Csínom Palkóban. Most éppen a Sybill című operettet próbáljuk, amelynek a bemutatója december 4-én lesz. Ezenkívül a Lili bárónőben is szerepelek mint Lili, szóval nem pihenős az új évadom első fele. Novemberben Ománban turnézunk a Csárdáskirálynővel, aztán az újévet már Japánban köszöntöm, ahol egy többállomásos operettgálával daloljuk körbe a szigetországot.
– Melyek a szakmai és magánéleti tervei jövő évre?
– A tervek és szerepálmok tartanak lendületben. Arra ösztökélnek, hogy mindig fejlesszem magam, újabb dolgokat tanuljak, próbáljak ki, a karatetól a sztepptáncig. Szeretném, ha kora tavasszal erdélyi koncertturnén léphetnénk fel kollégáimmal közösen. Itt, az Operettszínházban áprilisban lesz egy bemutatóm, ez Kálmán Imre egyik utolsó operettje, a Chicagói hercegnő, az előadást Béres Attila rendezi. A magánéletemben is változás következik: párommal, Kerényi Miklós Mátéval nyárra tervezzük az esküvőnket. Az előkészületekkel szépen, lassan, de biztosan haladunk.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Janovics Jenő-napokat tartanak Kolozsváron
A tavalyi Bánffy Miklós-napok sikerén felbuzdulva döntött úgy a Kolozsvári Magyar Opera, hogy idén november 5. és 10. között megszervezik a Janovics Jenő-napokat – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Szép Gyula, a kulturális intézmény igazgatója.
Elmondta: már amikor elkezdtek azon gondolkodni, hogy ki legyen az a kiemelkedő személyiség, aki sokat tett a magyar kultúráért, és akiről megemlékezhetnek idén, egyértelmű volt, hogy Janovics Jenőre esik a választásuk. Szép Gyula szerint felsorolni is nehéz Janovics érdemeit, eredményeit – annyira átfogó volt a tevékenysége, hogy más intézményeket is bevontak a minifesztivál megszervezésébe, így a Kolozsvári Román Opera és a Kolozsvári Állami Magyar Színház is kiveszi a részét a különböző kulturális rendezvények szervezéséből.
A román operát Florica Jalbă, az intézmény művészeti titkára képviselte a sajtótájékoztatón, aki megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehetnek ebben a projektben. „Mindig is az intézményünk prioritásai közé tartozott, hogy bemutassuk a kolozsvári színházi élet nagy személyiségeit” – magyarázta. Hozzáfűzte: pénteken 18:30-as kezdéssel operagálát rendeznek az impozáns Hunyadi (Ştefan cel Mare) téri épületben Janovics Jenő tiszteletére, amelyen a házigazda román operatársulat mellett a magyar opera művészei is fellépnek.
Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti igazgatója ugyanakkor arról értekezett, hogy Janovics Jenő az összekötő kapocs a kolozsvári zenés és prózai színház között. „Nélküle nem képzelhető el a kolozsvári modern színjátszás, hiszen olyan régióban élünk, amely mindig megkésve reagált a modern művészeti irányzatokra” – fejtette ki Visky.
Hangsúlyozta: Janovics attól is különleges személyiség, hogy számára az önmagvalósítás és a közösségi értékek kiteljesítése ugyanazt jelentette. Selmeczi György, aki a november 8-ai Szívem szeret című operettparádét rendezi, éppen ennek próbájáról jött ki, hogy részt vegyen a Janovics-napokat beharangozó sajtóeseményen. Elmondta: annak a „belátásnak” igyekeznek emléket állítani, amivel Janovics a magyar színházi értékekhez visszonyult, miközben a modernitást is képviselte.
Szép Gyula elmondta: a Janovics Jenő-napok struktúráját Salat Zakariás Erzsébet kutatásainak eredményeire alapozták. A rendezvénysorozat programjában nemcsak előadások, de könyvbemutató és kiállításmegnyitó is szerepel. Salat Zakariás Erzsébet elmondta: egy 130 oldalas tanulmánykötetet készülnek bemutatni, amelynek az előszavát Szép Gyula írta, ugyanakkor Zágoni Bálint, Andrea Iacob, Vincze Beáta és az ő egy-egy Janovicsról szóló tanulmánya olvasható benne.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Mi nem félünk!
Jobb sorsra érdemes, de a megvesztegetésektől fojtogatott országunkban egy idő óta újra fokozódott a magyarellenesség. Ennek többféle megnyilvánulási formája van, egyes elöljáróknak és tisztségviselőknek a jogainkat semmibe vevő, fennhéjázó viselkedésétől kezdve, a történelemhamisításon át, egészen a minket érintő fontos kérdésekről folytatott párbeszéd megtagadásáig. Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea például hallani sem akar a kétnyelvű utcanévtáblákról, mert azok szerinte félrevezetnék a turistákat, és akadályoznák a postai küldemények eljuttatását a címzettekhez. A szekusból hírszerzőtisztté, majd városi rendőrfőnökké vedlett Valentin Bretfelean pedig kijelenti, nem fogja megengedni, hogy Paul Chinezu nevét „elmagyarosítván”, Kinizsi Pálként tüntessék fel.
A székelyföldi, vagyis a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának Marosfőn lezajlott legutóbbi ülésén Mircea Duşă honvédelmi miniszter leszögezte, az autonómiának nincs mit keresnie a romániai közbeszédben, mert alkotmányellenes. Vele egy követ fúj ugyanakkor Horia Grama, a Szociáldemokrata Párt (PSD) Kovászna megyei elnöke, parlamenti képviselő is, aki szerint az autonómiáról még tárgyalni sem lehet.
Az ellenünk irányuló intézkedések közé sorolhatjuk továbbá a Székelyföld határait október 24-én megvilágítani hivatott őrtüzek egyikéhez saját fájából tüzelőt szállító és ezért megbírságolt, gyergyószentmiklósi Árus Zsolt esetét, Mircea Diacon háromszéki fogyasztóvédelmi főbiztos etnikai indíttatású túlkapásait, valamint a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatásának a megtagadását is, hogy csak a legfrissebbek közül említsünk néhányat.
Mindezek következtében Székelyföld magyar anyanyelvű lakosságának folyamatos megaláztatásban, hátrányos megkülönböztetésben és zaklatásban van része, melyek megkeserítik és ellehetetlenítik mindennapjait. De hát ez is a cél, hiszen így akarják önfeladásra, vagy ha ez nem megy, akkor a szülőföld elhagyására kényszeríteni! Éppen ezért újra és újra, minden fórumon le kell szögeznünk: mi nem félünk, és a magyarságunk megőrzéséért, valamint a szülőföldünk megtartásáért folytatott küzdelmünket nem adjuk fel, bármi történjék is!
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Az „univerzummal” kapcsolatot teremtő alkotás
November 3-án, déli 12 óra 5 perc és 18 másodperckor úgy állt a Nap, hogy sugarai rávilágítottak a Pszeudoszféra tükreire, általuk pedig egy fénysugár megvilágította Bolyai János apjához, Bolyai Farkas írt temesvári levelének a lényegét: „Semmiből egy új, más világot teremtettem”.
A Pszeudoszféra egy olyan modern köztéri alkotás, amelyet 2002. december 15-én, Bolyai János születésének 200. évfordulóján avattak az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezetének kezdeményezésére. Az erre az alkalomra kiírt pályázatra beküldött tervek közül a Horváth Sándor matematikus alkotása nyerte el a zsűri tetszését. Az alkotó, aki a keddi eseményen is jelen volt, elmondta, úgy hozta létre az emlékművet, hogy az működjön is, és ezzel a fényjátékkal, amelyre minden év november 3-án, 12 óra 5 perc és 18 másodperckor sor kerül, „az univerzummal teremt kapcsolatot”.
Azért választotta a november 3-ai dátumot, mert ezen a napon írta Bolyai János apjának a levelet, amely Temesvári levélként rögzült a köztudatban, és amelyben leírja a híres sort: „Semmiből egy új, más világot teremtettem”. Ez a nap tulajdonképpen a nem-euklidészi geometria születésének az időpontja. Horváth Sándor elmondta, ahhoz, hogy ez az alkotás így, ilyen formában létrejöjjön, matematikusnak kellett lennie az alkotónak. Ugyanakkor munkájában segítséget nyújtott Mihály István fizikus, aki a csillagászati számításokat végezte, valamint Orbán László, aki a pályamunka első változatának a számítógépes grafikáját készítette el.
Kedd délben a Bolyai Farkas Gimnázium diákjainak magyarázta el Mihály István fizikatanár, hogy mit fognak látni az adott időpontban, majd Horváth Sándor matematikus, az emlékmű alkotója ismertette az időpont lényegét. Az eseményen jelen volt Csegzi Sándor, a köztéri alkotás kezdeményezője is.
A fénysugár, ahogy az idézetre rávilágít, még néhány napig látható, a déli órában ki lehet menni, meg lehet figyelni, filmezni, fényképezni – hívta fel a figyelmet Horváth Sándor, aki azt is megjegyezte, hogy érdekes módon ezen a napon mindig süt a nap, a kísérlet minden alkalommal megvalósul.
Antal Erika
Székelyhon.ro

Kopjafát avattak a Petőfinél
A tanintézet 135. születésnapját ünnepelték kedden a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában.
László Károly, az iskola igazgatója köszöntőbeszédében elmondta, az intézmény több mint egy évszázados fennállása óta döntően meghatározta megannyi generáció életét. „Méltó utódai vagyunk azoknak, akik egykoron az iskolát megalapították. Szellemi műhely és egyben második otthon is az iskolánk” – fogalmazott.
Az eseményen Darvas Kozma József római katolikus esperes is megosztotta ünnepi gondolatait a jelenlevőkkel, ezt követően megáldotta az iskola udvarára elhelyezett kopjafát, azt kívánva, hogy a tanintézet továbbra is teret és helyet biztosítson az ott tanuló gyerekeknek a kibontakozásra.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Irányt mutató stratégia készül Csomafalván
Huszonegy egyetemi hallgató és hat tanár júniusban egy hétig Gyergyócsomafalván végzett kutatómunkát. 254 személyt kerestek fel a kérdőívekkel, a válaszok feldolgozásának eredményét most ismertették a községbeliekkel.
E felmérés eredményére is épül a nemsokára elkészülő fejlesztési stratégia, amely irányt szab, és ez alapján a fiatalok jövőt tervezhetnek a községben. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, valamint egy barcelonai egyetemista végezte a szociológiai településkutatást.
A gyergyócsomafalvi Csata Zsombor egyetemi adjunktus által választották a községet e kutatómunka helyszíneként – tudtuk meg. Időszerű volt ez a kutatás, tette hozzá Márton László Szilárd polgármester, mert a település fejlesztési stratégiájának aktualizálása folyamatban van. „Alapstratégia van már, amely statisztikai eredményeken alapul, ez reális, viszont a tíz évvel ezelőtti közösség által megfogalmazott igényeknek nagy részét már kipipálhattuk, tehát aktualizálni kell. E kutatómunka eredményével képet kaptunk a település szociális, gazdasági, közéleti-politikai, turisztikai helyzetéről, valamint a jóléti és az elégedettségi szintről is” – fogalmazott a polgármester.
A konkrétumokra térve a polgármester elmondta, a felmérés szerint a településen élők 37,33 százaléka nyugdíjas, tehát Gyergyócsomafalva elöregedő település, 16,33 százalék a munkanélküliségi arány. Aki a hátteret biztosítja a keresőnek, az is munkanélküliként szerepel e felmérésben. Közel ötven százaléka a községnek mezőgazdaságban, fakitermelésben, iparban, építkezésben dolgozik. Húsz százaléknyian érzik úgy, hogy amennyit keresnek, abból egyik hónapról a másikra, tehát nélkülözve élnek. A háztartásbeli cikkek listájának élén a telefonok, illetve mobiltelefonok szerepelnek, amelyek a háztartások 97 százalékában vannak jelen, ráerősítve, hogy az információk világát éljük. Ugyanakkor a statisztika másik végén a mosogatógép (12,1 százalék), valamint az üdülőházak (13,8 százalék) vannak.
A migráció kapcsán, az eredmények tükrében megtudhatjuk: „A csomafalviak többnyire munkavállalás miatt élnek külföldön, végleges kitelepedési szándéka csupán a megkérdezettek 2,3 százalékának van. 16,5 százalék kimenne néhány hónapig munkát vállalni, 8 százaléknyian akár évekre is elmennének dolgozni, de hazajönnének utána. Az országon belüli migrációra nem tért ki a kutatás.”
„Vállalkozó kedvűek a csomafalviak, ez már korábban is kiderült, hogy Hargita megyében élen jár a település, Csomafalvának ilyen szempontból városias jellege van. A megkérdezettek 75 százaléka válaszolta azt, hogy a település jó irányba halad, 94 százalék szerint egyértelműen fejlődött az elmúlt két évben. Így például az utak állapotával most már 90 százalék elégedett, mindössze 8 százalék elégedetlen” – összegzett a polgármester.
A szociális támogatások, szórakozási lehetőségek és a visszaszolgáltatott földek, ingatlanok, erdők helyzete vár megoldásra. A visszaszolgáltatott erdők, földek helyzetével 35 százalék elégedett, 34 százalék inkább elégedetlen.
„A migráció kérdésével kell foglalkozzunk, hogy az emberek úgy kötődjenek a településhez, hogy ha el is mennek dolgozni külföldre, ne szeressék meg jobban az ottani körülményeket. Nem valószínű, hogy azzal oldanánk meg az itthon maradást, hogy hozunk egy nagy gyárat, mert nem tudjuk, hogy kinek mekkora az a jövedelem, amiből meg tud élni, hiszen családonként, de akár egyénenként változó az igényküszöb. Úgy gondolom fejlesztenünk kell az oktatást, a felnőttképzésre is hangsúlyt fektetve. Elemezni szeretnénk, hogy a turisztikában, mezőgazdaságban merre mutat a település. A következő lépés szakértő csoport keresése, amely közreműködésével, a különböző ágazatokban műhelymunkák összehívásával készül el az ágazati stratégia. Bár várhatóan a helyhatósági választások előtt készen lesz, olyan települési fejlesztési stratégiát szeretnénk, amely pártoktól, polgármester és tanácsosok személyétől is független, és irányt mutat a községbeliek számára” – foglalta össze a polgármester.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro

A kormány sürgősségi rendeletet fogadott el menekültek fogadási eljárásáról
Sürgősségi rendeletet fogadott el kedden a kormány arról, hogy a határrendőrségnek milyen eljárás szerint kell fogadnia az esetleges menekülteket, és elrendelte úgynevezett integrált központok felállítását, amelyekben a menekülteket elhelyezik.
A rendelet arra az eshetőségre készült, ha sok bevándorló érkezne a román határra. Egyebek mellett rendelkezik a határátlépési eljárásokról, a migránsok azonosításáról, valamint egészségügyi ellátásukról. Leszögezi, egyetlen külföldi állampolgárt sem fordíthat vissza Románia olyan területre, ahol az illető élete és szabadsága veszélyben van.
A jogszabály felhatalmazza a határrendőrséget, hogy úgynevezett integrált központokat állítson fel, ha menekültek népes csoportja jelentkezik a román határnál. Ezekben a rögtönzött központokban kell elvégezni a határátlépési, azonosítási eljárásokat, és biztosítani kell az alapvető egészségügyi ellátást.
A határátlépést követően a központokban a határrendőrség ujjlenyomatot vesz, és fényképet készít a 14. évüket betöltött menekültekről, ezeket az adatokat öt évig tárolhatják a hatóságok.
Az európai menekültválság hatására a kormány októberben több rendeletet fogadott el, amelyekkel különböző szabályozásokat vezetett be az esetleges hullámok fogadására. Bukarest október végén a menekültek ellátására fordított pénz növeléséről döntött. Romániát eddig elkerülték a migránsok tömegei.
maszol.ro

Mit adtak Erdélynek a magyarok? És mit a románok?
Jean St'Ay
Tudor Duică lényeglátó írása. Persze, ő hazaáruló. Románbőrbe bújt magyar. Ésatöbbi.
Bármelyik komoly történész tisztában van két alapvető dologgal: az Erdély feletti történelmi jog elsősorban Magyarországot vagy Ausztriát illeti meg, ezen államok több száz éves közigazgatása alapján.
Az Erdély feletti etnikai jog elsősorban Romániát illeti meg, ugyanis a románok 1750 után relatív többségben voltak, 1918-ban, az egyesülés előtt 53-54, ma nagyjából 71 százalékos arányt képviselve.
Erdély magyar királyság általi elfoglalása előtt Erdély területén néhány hercegség-kenézség-fejedelemség osztozott, melyeket nagyon bizonytalan etnikai származású nemesek vezettek, de komolyan és dokumentáltan nem beszélhetünk egy vlach/román államiság meglétéről.
A magyarok fokozatosan hódították meg Erdélyt, ezzel a tartománnyal együtt vajdasággá, majd fejedelemséggé szervezték magukat a magyar királyságon belül. Erdély közigazgatási és politikai szempontból a magyar királysághoz tartozott, az oszmánok alatt kvázi függetlenséggel rendelkezett, 1918-ig pedig Ausztriához és Ausztria-Magyarországhoz tartozott, annak ellenére, hogy szinte minden részén románok is éltek…
Maga a Transzilvánia (eredetileg Ultraszilvánia), vagyis az erdőn túli ország nevet az Erdélyi-középhegységen túli országra vonatkozóan használták, a Transzilvánia név ugyanis a magyaroktól származik és Magyarország kancelláriájának dokumentumaiban jelent meg.
Ismétlem, Erdély közigazgatásilag nem volt román állam, annak ellenére, hogy az erdélyi román nemesség, legalábbis 1366-ig, része volt a rendeknek, sőt, katonai szerepük (nobiles valachi) miatt egészen a XV. század végéig részt vettek a hatalom gyakorlásában.
A románok 1918 előtt az etnikai elv alapján követelték maguknak a tartományt, és teljes körű politikai egyenlőséget a magyar nemzettel (A szerző ellentmondásba keveredik korábbi állításával és figyelmen kívül hagyja, hogy Erdélyben elsősorban nem etnikai, hanem társadalmi alapon volt különbség a jogok gyakorlásában. Tehát a magyar és a román nemes egyaránt rendelkezett politikai jogokkal, míg a magyar és a román jobbágy egyformán nem, annak pedig, hogy a románok kimaradtak a külön nevesített „rendek” felsorolásából, elsősorban nem etnikai oka volt, hanem az, hogy telepesként viszonylag későn, „gazdasági bevándorlókként” jelentek meg Erdélyben – a szerk.), valamint a visszatérést Erdély 1867 előtt létezett autonómiájához.
A románok abszolút többsége ma azt mondja, hogy az egyesülésnek meg kellett történnie, mert a románok többségben voltak Erdélyben, legalábbis a XVIII. század végétől.
A magyarok viszont a történelmi jogra hivatkoztak. Mindenkinek szilárd érvei vannak.
De nem a magyarok, vagy a románok döntöttek a későbbi fejleményekről… A történelmi sors akarta így, valamint az Ausztria–Magyarországot megbüntetni akaró győztes hatalmak, amihez társult még a bolsevik mozgalmak váratlan megjelenése Bécsben és Budapesten.
Ugyanilyen könnyen megtörténhetett volna az is, hogy Erdély Magyarországé marad, mert a magyaroknak is joguk lett volna nemzetállamhoz, nemcsak a románoknak. Ugyanilyen könnyen függetlenné is nyilváníthatta volna magát, 53 százaléknyi románnal és 47 százaléknyi más közösségekkel. Őszintén el kellene ismernünk, hogy a románoknak törékeny többségük volt.
Az 1918-as konjunktúra rendkívül kedvező volt Románia számára.
Szinte senki sem látta előre a birodalmak összeomlását. A románok nemzetállamának megalakulása – vagyis az egyesülés Bukovinával, a Bánsággal, Partiummal és Erdéllyel – azzal járt, hogy a román határokon belülre magyarok, szerbek, szászok, székelyek, svábok, zsidók, örmények és mások kerültek, ugyanúgy, ahogy a magyar nemzetállam létrehozása is Erdély és ebből következő módon a románok Magyarország részévé válását jelentette.
Erdély tehát egy komplementer tartománya mind Magyarországnak, mind a klasszikus Romániának, vagy ha jobban tetszik, akkor egy átmeneti tartomány.
A románok etnikai joga vitathatatlan, de a magyarok történelmi joga is vitathatatlan.
Állandóan Erdéllyel és az örökségével dicsekszünk, de nem szeretjük emlegetni, hogy a magyar vagy osztrák közigazgatás alatt épült a legszebb és a legtöbb épület, templom, palota, vasút stb.
Annak óriási részét, ami itt van,
magyarok vagy szászok építették,
akiket közülünk egyesek folyamatosan gyaláznak és állandóan Ázsiába küldözgetnek vissza.
Olyan kastélyokkal, erődtemplomokkal, városi építményekkel dicsekszünk, melyeknek semmi közük sincs a bizánci-ortodox román civilizációhoz. A barokk városok, a gótika, a római stílus katolikus és protestáns civilizációs elemek, nem ortodoxok. Persze, a románok egy része a görög katolikus egyházon keresztül szintén része volt ennek a civilizációnak, kapcsolatot létesítettek azzal, ahonnan a nyelvünk és mi magunk származunk, vagyis Rómával.
Amikor a jogaink melletti kiállásról van szó, nagyon sok román Burebista vagy Decebal dák államától származtatja magát.
Mi kézzel fogható maradt Dáciából Erdélyben, ahhoz képest, ami a magyarok vagy az osztrákok, vagy akár – 1918 után – a románok alatt épült, hogy ennyit dicsekszünk vele? Néhány rom és néhány erődítmény maradványa.
Dácia mint a román állam elődje, egy felvilágosodás kori és negyvennyolcas mitológiai csinálmány, amit a kommunisták és a protokronisták tupíroztak fel. A valóság azt mutatja, hogy Erdély története Magyarország, Ausztria, Törökország, Moldva és Vlachia történelmével kapcsolódik össze elválaszthatatlanul, és semmiképpen sem Dáciáéval, bármennyire kínlódnak a dák farkast viselők azzal, hogy az ellenkezőjéről győzzenek meg minket.
Személy szerint én újlatin nyelvet beszélek, és nem értem, miért kellene dicshimnuszokat zengenem egy olyan népről, mely egy volt a sok ókori közül, csak azért, mert egyesek dicsőséges történelmet akarnak maguknak kitalálni, mert azt hiszik, hogy ezzel valamilyen illuzórikus felsőbbrendűséget biztosíthatnak maguknak a többiekkel szemben.
Bármely normális ember számára teljesen irrelevánsnak kellene lennie, hogy a románok vagy a magyarok voltak az elsők Erdélyben. Mindkét etnikum otthon érezheti magát itt.
Tekintettel arra, hogy a magyaroknak vagy a szászoknak városaik, kultúrájuk, hagyományaik, sírjaik és történelmük van itt, nem mondhatnak le arról, hogy Erdélyhez tartoznak. Mint ahogy mi, románok sem tehetjük…
Ahelyett, hogy örvendenénk annak, hogy Magyarország és Ausztria történelmének is részei vagyunk, mindig a magyarok a hibásak, és bozgoroknak, migránsoknak, korcsoknak, irredentáknak stb. nevezzük őket. Lehet, hogy vándor nép voltak, de integrálódtak a katolikus Európába és fejlettebb civilizációt hoztak létre, mint a szláv-bizánci román civilizáció, és nagyon sok szempontból hamarabb nyugatosodtak nálunk.
Nálunk, őshonosoknál és „tiszta latinoknál”, vagy újabban „tiszta dákoknál”.
Na és? Mit kezdtünk mindezekkel, mi rendkívülit hoztunk létre, hiszen mással nem tudunk dicsekedni, csak a történelemmel szembeni passzivitásunkkal, a származással, ami egy adottság, és ami nem tudom, mitől tenne többé ezeknél az újonnan érkezetteknél, a folyamatos siránkozásunkkal és frusztrációinkkal, hogy mások meghódítottak minket és nem hagyták – jaj, Istenem! –, hogy felépítsük az országunkat.
Ha annyira fenséges történelmünk lenne, amilyennek folyamatosan beállítjuk, akkor lett volna nekünk is legalább egy kis királyságunk, mint a bolgároknak vagy a szerbeknek. De a román tartományokat holmi fejedelmek vezették, akik európai szinten – kevés kivételtől eltekintve – állandóan vazallusi helyzetben voltak.
A törökökkel szembeni állítólagos ellenállásról nem is érdemes beszélni. Annyi volt, amennyi, de semmi esetre sem mi állítottuk meg a Bécs felé törekvő törököket.
Elsősorban azért tudtunk túlélni, mert a törököknek ez megfelelt, mindent elhordhattak a románoktól, bármiféle beruházás nélkül, ahogy az a megszállt területeken történt. Jobban megérte áruba bocsátani a két fejedelemség trónját, adót fizettetni értük és annyi forrást és nyersanyagot elhordani, amennyit csak lehetett.
Ez annyira megérte az oszmánoknak, hogy nem lett volna kifizetődő a román fejedelemségek vilajetekké változtatása. Az Oszmán Birodalom sokkal többet nyert így, mint ahogy a korrupt bojárság is. Csak az egyszerű románok voltak mindig a vesztes oldalon. Pontosan úgy, mint most, csak az urak változtak…
Nem állok senki pártján, csak az igazságén, és azt hiszem, a dolgokat az igazi értékükön kellene kezelnünk, és otthon kellene hagynunk a frusztrációinkat. Mi is, a magyarok is. Az egységes nemzetállam a magyarokat is elvakította 1918 előtt, a románokat is 1918 után. És túlságosan sokakat még ma is.
Úgy tűnik, mintha a két etnikum egyike sem értene meg egy lényeges dolgot: Erdély nem csak magyar, mint ahogy nem csak román sem, hanem román is és magyar is. Mint ahogy szász is.
Kár, hogy a román közigazgatás megszálló adminisztrációként viselkedett és nem Közép-Európa román testeként kezelte a tartományt és az erdélyi vagy bánsági románokat.
Megpróbálták Romániába integrálni és az Ókirályság (Regát) képére és hasonlatosságára alakítani, mely teljesen más történelmű, mentalitású, hagyományú, építészetű fejedelemségekből jött létre.
Hiszen nemzetállam vagyunk, és ráadásul még egységes is. Egységes nemzetállam, de német elnökkel és egy zsidó volt kormányfővel.
foter.ro

Lebénult az egészségügyi ellátás – Nem működik a kártyarendszer
Alkotmányellenes, ami történik, mert az egészségbiztosítási kártyarendszer működésképtelensége akadályozza az ellátást, a betegek nem élhetnek törvény adta jogaikkal – szögezte le dr. Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház orvosigazgatója annak okán, hogy tegnap délelőtt országos szinten nem működött a kártyaolvasó program.
Fél kilenc és fél egy óra között nem lehetett ingyenes és kedvezményes receptet, valamint szakvizsgálatra vonatkozó küldőpapírt írni, az elvégzett konzultációknak nincs elektronikus nyoma, így az egészségbiztosító pénztár ezeket nem fizeti ki – közölte lapunkkal dr. Şereş Lucia, a háromszéki családorvosok egyesületének elnöke, aki úgy véli, az egészségbiztosító így akar spórolni a betegeken, időnként leállítja a rendszert, és ha nincs elektronikus adatfeltöltés, nem kell fizetnie.
Az egészségbiztosítónak el kellene ismernie, hogy képtelen előállítani olyan elektronikus programot, amely folyamatosan működik, és le kellene vonnia ebből a megfelelő következtetést, nem pedig az őrületbe kergetni pácienst és orvost egyaránt – mondotta a családorvos.
Tegnap délelőtt a megyei kórház járóbeteg-rendelőiben teljes volt a káosz, a betegek órákig várakoztak, a vidékről érkezettek is dolgavégezetlenül tértek haza, a legnagyobb forgalom idején nem lehetett adatokat feltölteni a rendszerbe. Dr. Antal Álmos lapunknak azt mondta, sem az egészségügyi minisztériumtól, sem az országos egészségbiztosító pénztártól nem kaptak vonatkozó értesítést, egész délelőtt szólt a telefon, orvoskollégái érdeklődtek, hogy mit tegyenek, hogyan kell eljárniuk ilyen esetben, de érdemben nem tudtak válaszolni nekik, nem tudták, hogy a rendszerkiesést mi okozta, meddig tart, milyen alternatív megoldást javasolhatnak.
Az egyszerű embernek kötelező a kártyahasználat, a titkosszolgálatok alkalmazottjai pedig kivételek, titkosítottak az adataik, ők kártya nélkül is élvezhetik a zavartalan ellátást, a lakosság többsége pedig áldozata a tegnapihoz hasonló káosznak – mondta az igazgató feldúlt hangnemben. Szerinte nem az a baj, hogy bevezettek még egy ellenőrzési módozatot a rendszerbe, hanem, hogy nem működik, és ezáltal akadályoztatott az ellátás.
A sürgősségi esetek kivételével tegnap mindenki megszenvedte a hálózati kiesést, leginkább azok jártak pórul, akik több hete lefoglalták az időpontot a szakorvoshoz, netán ortopédiai vizsgálat után kellett volna röntgenfelvételre menniük, de mindez meghiúsult, mert a számítógépes nyilvántartó rendszerbe csak kártya segítségével lehet bejutni, és az befuccsolt. Fekete Réka
Háromszék
Erdély.ma

Alkotmányossági óvást terjesztett be az RMDSZ a levelezéses voksolás törvénye ellen
Óvást terjesztett az alkotmánybíróság elé a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a bukaresti képviselőházban múlt héten elfogadott, a külföldön élő román állampolgárok levélben történő voksolását lehetővé tevő törvény ellen – derült ki a szövetség keddi hírleveléből.
„A törvény továbbra is számtalan aggályt vet fel a szavazat titkosságára, megszervezésére vonatkozóan. Mindezek mellett a választási csalásra is lehetőséget ad (...) Nem fogadhatjuk el, hogy a következő választásokat a szabálytalanság és a csalás gyanúja árnyékolja be egy rosszul kidolgozott törvény miatt" – idézte a hírlevél Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét.
Az RMDSZ a – Ponta-kormányban részt vevő – Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és más pártok képviselőinek támogatásával gyűjtötte össze az alkotmányossági óváshoz szükséges aláírásokat. Románia alaptörvénye szerint 50 képviselő vagy 25 szenátor aláírása szükséges ahhoz, hogy egy kifogásolt, a törvényhozás által elfogadott jogszabály ellen óvást lehessen benyújtani az alkotmánybíróságon. Az RMDSZ képviselőházi frakciója 17, szenátusi frakciója pedig 8 tagú. Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető-helyettes, aki az RMDSZ képviseletében részt vesz a választási törvényeket kidolgozó parlamenti különbizottságban, korábban az MTI-nek elmondta: a levélben való szavazás jelentősen torzítja majd a választások eredményeit, hiszen így a levélben leadott szavazatok egy része nem a külföldi választókerületben eredményez mandátumokat, hanem a visszaosztás után az ország különböző megyéiben, adott esetben a magyarlakta térségekben.
Az RMDSZ szerint a törvény nem garantálja a voksolás titkosságát.
A jogszabályt a parlament mindkét háza nagy szavazattöbbséggel elfogadta, hatályba lépéséhez csak az államfő aláírására van szükség. A törvényt sürgősségi eljárással szavazták meg, mert egy korábbi alkotmánybírósági döntés értelmében a voksolást megelőző egy évben a választási törvények már nem változhatnak.
A jelenlegi parlament mandátuma 2016. december 19-én jár le Romániában. A következő választásokat jövő év november végére vagy december elejére írhatja ki az államfő.
Az alkotmánybíróság kedden közölte, hogy november 18-án tárgyalja az RMDSZ óvását. MTI
Erdély.ma

Lemondott Victor Ponta miniszterelnök
A miniszterelnök azt követően távozik posztjáról, hogy kedd este a hatalom elleni tüntetéssé alakult át a pénteki tragikus diszkótűz miatt hirdetett demonstráció.
A bukaresti kormánykoalíció fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea november 4-én, szerda reggel jelentette be, hogy a miniszterelnök a nap folyamán távozik posztjáról számolt be az Agerpres.
Hamarosan maga a kormányfő jelent meg sajtótájékoztatón, ahol a Transindex tudósítása szerint azt mondta, megteszi azt a gesztust, amit az emberek elvárnak tőle, és az egész kormánnyal együtt lemond. „Az elmúlt napokban az összes erőforrásunkkal segíteni akartuk az áldozatokat, és megköszönöm minden tűzoltónak, orvosnak a segítségét" – mondta Ponta. A fő bűnös a kapzsiság és a felelőtlenség, és ha ezeket nem szüntetjük meg, akkor hasonló tragédiák még megtörténhetnek – jelentette ki.
Bukarestben kedd este 25-30 ezren tüntettek a péntek éjszakai, eddig 32 halálos ádozatot követelő diszkótűz miatt, a felelősök számonkérését, a kerületi polgármester lemondását követelve. hvg.hu
Erdély.ma

Izsák: különböző hatóságok vették át a Securitate szerepét
Közismert, hogy súlyos büntetést kapott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője, a Székelyföld kivilágítását szervező marosvásárhelyi Siculitas Egyesület elnökeként.
Az adó és pénzügyi hatóság (ANAF) pénzmosás elleni osztálya, amely a 10 ezer lejes bírságot kirótta, ugyanakkor ellenőrzést tartott a másik szervező egyesületnél, a háromszéki Sepsireform Egyesületnél. Nem véletlen a hirtelen vizsgálódás, és a büntetés nagysága – mondta a Kossuth Rádió munkatársának, Erdei Edit Zsuzsannának Izsák Balázs.
Siculitas Egyesület esetében 10 ezer lejes büntetést állítottak ki, azzal az indoklással, hogy a magyarországi támogatását, amely júniusban banki átutalással, tehát átlátható és ellenőrizhető módon érkezett romániai számlájára az egyesület külön nem jelentette be a pénzmosás elleni hatóságoknál. Nem volt semmi titkolnivalónk, hiszen a bank nagy valószínűséggel jelentette a nagyobb pénzmozgást a pénzügyi hatáságnak – érvelt Izsák. Hozzátette: a szigorú büntetés helyett egy figyelmeztetés lett volna méltányos, de így egyértelmű, hogy ez a megfélemlítést célozta.
A Securitate, a politikai rendőrség már megszűnt, a magyar közéleti személyiségek megfélemlítésének feladatát pedig különböző hatóságok vették át – fejtette ki az SZNT elnöke.
Izsák Balázs a beszélgetés végén azt is elmondta, hogy a büntetést megfellebbezik a bíróságon.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

EMNP: Ponta lemondása az első lépés a normalizálás felé
Victor Ponta lemondása nem egy folyamat vége, hanem a román politikai elit megtisztulása felé tett első lépés. Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége üdvözli a miniszterelnök rég várt döntését, és reménykedve várja Klaus Johannis államelnök lépéseit.
A Bukarestben történt tragikus szórakozóhelyi tűzeset ismét felkorbácsolta a román közvéleményt, s a legutóbb az államelnök-választás kampányában tapasztalt széleskörű állampolgári fellépés következtében a romániai korrupciót egy személyben is megtestesítő Victor Ponta – kormányával együtt – lemondott. Egyértelmű pozitívumként könyvelhető el a doktoriját plagizáló, magyarellenes megnyilvánulásai miatt is elhíresült politikus távozása, s csak remélhetjük, hogy ezzel lehetőség nyílik a romániai politikai élet normalizálására, és beindul végre egy rég várt megtisztulási folyamat. Victor Ponta vezetése alatt Románia szinte minden tekintetben erkölcsi mélypontra süllyedt, kormánya pedig az elmúlt időszakban is számos, a magyar közösség érdekeit súlyosan sértő intézkedést támogatott hallgatólagosan és tevőlegesen.
Meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzetben Klaus Johannis államelnök helyes döntései adhatják meg a lehetőséget a jó irányba történő változásnak. Reméljük, nem kell csalódniuk azoknak – közöttük az erdélyi magyarok döntő többségének – akik az elmúlt évben benne látták a változtatás esélyét az államelnök-választás során. A békés utcai demonstráció és a közösségi háló eszközével meggyőzően felmutatott tömegakarat – amely Victor Pontát és posztkommunista kormányát elsodorta – egyértelmű: Románia és benne Erdély végre ne a csalás, a plágium és a kormányzati szintre emelt korrupció, hanem a valós doktori diplomák, a tudás és a jól végzett munka, az autonóm közösségek valamint európai értékek országa legyen.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége bízik a Ponta-örökség mihamarabbi felszámolásában, és megköszöni mindazok bátor kiállását, akik állampolgárként, saját és gyermekeik jövőjét szem előtt tartva, az utcán – békés módon és szép számban – fejezték ki elégedetlenségüket. Ismét bizonyítást nyert az a tétel, hogy amikor egy korrupt és megfáradt politikai elit nem tud, vagy nem akar megoldást találni az erkölcsi és politikai válság feloldására, akkor az állampolgári fellépésnek és szolidaritásnak kell ezt megtennie. Ez az erdélyi magyar közösség számára is fontos üzenet. Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége
Erdély.ma

Ismét tüntetők vonultak utcára országszerte
Ismét tüntetők tízezrei vonultak utcára szerda este Bukarestben és Románia más nagyvárosaiban azt követően, hogy az előző esti kormányellenes tüntetésre hivatkozva Victor Ponta miniszterelnök szerdán bejelentette lemondását.
A demonstrálók a parlament feloszlatását, a korrupt döntéshozók megbüntetését, a „kompromittálódott politikustársadalom" távozását követelték, világossá téve, nem azért mondatták le a szociáldemokrata Pontát, hogy a jobbközép ellenzéket segítsék hatalomra.
A tömeg „Huszonhat éve felváltva loptok", „Románia sírásói", „Takarodjatok mindnyájan" feliratokat emeltek a magasba. A spontán demonstrációnak nincsenek vezetői, szónokai vagy megfogalmazott politikai programja. A román média becslése szerint Bukarestben mintegy 30 ezren, a többi nagyvárosban együttvéve körülbelül ugyanennyien vonultak utcára változást követelve.
A tömeg egyebek mellett a „Szemétdombra az összes politikussal, becsületes embereket akarunk", „Meg kell érdemeljétek a voksomat", „Nem vásároltok meg két lemondással", „Mi 300-ra, nem 600-ra voksoltunk" jelszavakat skandálta, ez utóbbival a parlament létszámára utalva. Az előző napi tüntetés jelszavai közül szerda este a „Korrupció öl" és a „Korrupció mérgez" szlogent skandálták legtöbbször a bukaresti Egyetem-téren összegyűlt tüntetők, akik megbénították a közlekedést a város központjában.
A spontán demonstrációk sorozata amiatt kezdődött, hogy a bukaresti politikai vezetők egymásra próbálták hárítani a felelősséget a múlt pénteki bukaresti tűzvészért, amelyben 32-en haltak meg, és több mint 150-en szenvedtek füstmérgezést és súlyos égési sérüléseket. A tömeg haragja kedden három ember – a tragédia miatt felelősnek tartott Cristian Popescu Piedone 4. kerületi polgármester, Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes és Victor Ponta – ellen irányult.
Szerdán mindhárman lemondtak, illetve Oprea a teljes kormány lemondása miatt veszíti el tisztségét, ám ő is jelezte, hogy akkor sem vállal miniszteri tisztséget Románia következő kabinetjében, ha ismét a jelenlegi – az általa vezetett Románia Haladásáért Országos Szövetséget is magába foglaló – koalíció alakíthat kormányt. Politikai elemzők szerint a tömeg azért vonult ismét utcára, hogy kifejezzék bizalmatlanságukat az egész politikusgarnitúrával szemben és az államfőre, a politikai döntéshozókra gyakorolt nyomással egy gyökeres társadalmi, politikai változást harcoljanak ki.
Klaus Iohannis államfő csütörtökre és péntekre konzultációra hívta a parlamenti pártokat egy új kormány megalakítása érdekében.
MTI
Erdély.ma