Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2015. november 10.
Új terv a szórványnak – Frissíti cselekvési tervét az RMDSZ
Új cselekvési tervet készül elfogadni a szórványmagyarságra vonatkozóan a vasárnap tartandó magyar szórvány napja alkalmából az RMDSZ, derül ki a szövetség hétfői hírleveléből – adja hírül a kronika.ro. Az RMDSZ idén Temesváron ünnepli a magyar szórvány napját, és az ünnep keretében kiértékeli a 2011-ben elfogadott szórvány cselekvési tervet, illetve újat fogad el. Ennek kidolgozása során konzultációt folytatott a szórványközösségekkel.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke az MTI-nek elmondta: az új tervre azért van szükség, mert a régi egyes céljai megvalósultak, és újabb feladatokat szültek. „A régi tervben szerepelt a szórványban működő magyar házak helyzetének a felmérése. Ez megvalósult, de most úgy látjuk, hogy érdemes ezeket a magyar házakat hálózatba szervezni, és érdemes közös utazó programokat kitalálni a számukra” – példázta Hegedüs Csilla.
Az RMDSZ 2011-ben fogadott el határozatot arról, hogy november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját a magyar szórvány napjává nyilvánítja. 2012-ben a Máért az egész Kárpát-medencére kiterjesztette a magyar szórvány napjának megünneplését.
A magyar szórvány napjára a közmédia is tematikus nappal készül, közölte Siklósi Beatrix, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kiemelt projektekért is felelős főszerkesztője az MTI-vel. Elmondta, az alkalomból a közmédia három televíziós csatornáján – az M1 aktuális csatorna és a Duna mellett hangsúlyosan a Duna Worldön – láthatnak a nézők egész nap a szórványban élő magyarságot bemutató műsorokat, de több rádiós műsor is foglalkozik majd a témával. Politikusok is megszólalnak majd a műsorfolyamban, Kövér László, az Országgyűlés elnöke exkluzív interjút is adott a közmédiának az alkalomból. Emellett a nézők és hallgatók a szórványban élő magyarok mindennapi életével, gondjaival, kultúrájával, szokásaival, ételeivel is megismerkedhetnek. A tematikus napon az erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai szórványban élőket bemutató felvételeket láthatnak. Emellett a Magyarság Házában döntéshozók beszélnek majd arról, mit lehet tenni a szórványban élők asszimilációja ellen.
A műsorfolyamban számos olyan kezdeményezést is bemutatnak, amelyek segíthetnek a szórványban élőknek abban, hogy „magyarok maradhassanak”. Készülnek miniportrék is, amelyekben egy-egy olyan embert mutatnak be, aki sokat tesz a szórványban élőkért. A tematikus nap két műsorvezetője Borbás Marcsi és Böjte Csaba lesz – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
Új cselekvési tervet készül elfogadni a szórványmagyarságra vonatkozóan a vasárnap tartandó magyar szórvány napja alkalmából az RMDSZ, derül ki a szövetség hétfői hírleveléből – adja hírül a kronika.ro. Az RMDSZ idén Temesváron ünnepli a magyar szórvány napját, és az ünnep keretében kiértékeli a 2011-ben elfogadott szórvány cselekvési tervet, illetve újat fogad el. Ennek kidolgozása során konzultációt folytatott a szórványközösségekkel.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke az MTI-nek elmondta: az új tervre azért van szükség, mert a régi egyes céljai megvalósultak, és újabb feladatokat szültek. „A régi tervben szerepelt a szórványban működő magyar házak helyzetének a felmérése. Ez megvalósult, de most úgy látjuk, hogy érdemes ezeket a magyar házakat hálózatba szervezni, és érdemes közös utazó programokat kitalálni a számukra” – példázta Hegedüs Csilla.
Az RMDSZ 2011-ben fogadott el határozatot arról, hogy november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésének napját a magyar szórvány napjává nyilvánítja. 2012-ben a Máért az egész Kárpát-medencére kiterjesztette a magyar szórvány napjának megünneplését.
A magyar szórvány napjára a közmédia is tematikus nappal készül, közölte Siklósi Beatrix, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kiemelt projektekért is felelős főszerkesztője az MTI-vel. Elmondta, az alkalomból a közmédia három televíziós csatornáján – az M1 aktuális csatorna és a Duna mellett hangsúlyosan a Duna Worldön – láthatnak a nézők egész nap a szórványban élő magyarságot bemutató műsorokat, de több rádiós műsor is foglalkozik majd a témával. Politikusok is megszólalnak majd a műsorfolyamban, Kövér László, az Országgyűlés elnöke exkluzív interjút is adott a közmédiának az alkalomból. Emellett a nézők és hallgatók a szórványban élő magyarok mindennapi életével, gondjaival, kultúrájával, szokásaival, ételeivel is megismerkedhetnek. A tematikus napon az erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai szórványban élőket bemutató felvételeket láthatnak. Emellett a Magyarság Házában döntéshozók beszélnek majd arról, mit lehet tenni a szórványban élők asszimilációja ellen.
A műsorfolyamban számos olyan kezdeményezést is bemutatnak, amelyek segíthetnek a szórványban élőknek abban, hogy „magyarok maradhassanak”. Készülnek miniportrék is, amelyekben egy-egy olyan embert mutatnak be, aki sokat tesz a szórványban élőkért. A tematikus nap két műsorvezetője Borbás Marcsi és Böjte Csaba lesz – írja a kronika.ro.
Erdély.ma
2015. november 10.
Erdélyi magyar önvizsgálat
Kicsit megkésve, de annál nagyobb felületességgel elkezdődött az erdélyi magyar önvizsgálat is. Legalábbis az RMDSZ miniparlamentjének nevezett – egykoron valóban akként működő – Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén több magyar vezető is felvetette ennek szükségességét. Mi több, ha egy romániai, erdélyi közéleti ügyekben kevéssé járatos elemző kizárólag Kelemen Hunor szövetségi elnök beszéde alapján ítélné meg a Romániában jelenleg zajló történéseket, könnyen azt a következtetést vonhatná le, hogy a magyar szervezet adja a legmegfelelőbb választ mindarra, amit az utca követel.
A kormányválságra javasolt RMDSZ-es megoldás – szakértői kormány kinevezése, majd előrehozott választások megszervezése – alighanem a legésszerűbb opció a jelenlegi helyzetben. Pozitívumként értékelhetjük azt is, amit Kelemen Hunor a nyitásról, a többi alakulattal való együttműködésről mondott, és újdonság, hogy késznek mutatkozott akár az Erdélyi Magyar Néppárttal is tárgyalni. Nehéz volna vitatni azokat a kijelentéseit is, melyek szerint vigyázni kell arra, hogy a demokratikus intézményeket ne kérdőjelezzük meg. És ne hagyjuk ki azt a replikát, amelyet a parlamenti székekért aggódó frakcióvezető Máté Andrásnak adott: az RMDSZ honatyáinak bátraknak kell lenniük ahhoz, hogy ne a székükhöz ragaszkodjanak.
Csakhogy. Többször megtapasztalhattuk már, a szépen hangzó szólamokat tettek nem nagyon követik. Kelemen Hunor maga is többször megszegte ígéretét, amikor az autonómiastatútum kidolgozása csúszott hónapról hónapra, s most, hogy elkészült, láthatólag nem sietnek a parlament elé terjeszteni azt.
Aztán a kongresszuskor meghirdetett újratervezésből sem sok mindent észleltünk eddig a gyakorlatban. Vitatható az is, amint az RMDSZ politikusai, társadalmi válságként állítva be az elitkrízist, voltaképpen szétkenik a felelősséget: Kovács Péter főtitkár példája a késő és pontatlanul dolgozó vízszerelőről tetszetős ugyan, de azért alapvetően mégiscsak azért vonultak utcára több tízezren Románia nagyvárosaiban, mert az ország vezetői szétloptak mindet, amit elértek, nem pedig a vízszerelők ellen.
De a legnagyobb baj, hogy Kelemen Hunor mellett ott strázsálnak azok a régi fegyvertársak, akik láttán menten hitelét veszti minden megújhodásról szóló frázis. Ott van Borbély László, a nagy politikai alkuk mestere, ott áll Verestóy Attila, mintha Udvarhelyszéken nem kerülne új, hiteles politikus, ott a székért aggódó Máté András, aki egy egész frakció félelmét tolmácsolja, vagy ott az SZKT elnökévé újraválasztott Biró Rozália.
Márpedig úgy nehéz lesz az újratervezés, ha új emberek alig akadnak. És az is nagy kérdés, hogy ama új hullám, ahonnan merítenek, hozhat-e változást. Vagyis a szövetség emlőin nevelkedett ifjúsági szervezetekből kikerülő fiatal nemzedék képviselői valóban felkészültebbek, feddhetetlenebbek-e, mint mentoraik?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kicsit megkésve, de annál nagyobb felületességgel elkezdődött az erdélyi magyar önvizsgálat is. Legalábbis az RMDSZ miniparlamentjének nevezett – egykoron valóban akként működő – Szövetségi Képviselők Tanácsának hétvégi ülésén több magyar vezető is felvetette ennek szükségességét. Mi több, ha egy romániai, erdélyi közéleti ügyekben kevéssé járatos elemző kizárólag Kelemen Hunor szövetségi elnök beszéde alapján ítélné meg a Romániában jelenleg zajló történéseket, könnyen azt a következtetést vonhatná le, hogy a magyar szervezet adja a legmegfelelőbb választ mindarra, amit az utca követel.
A kormányválságra javasolt RMDSZ-es megoldás – szakértői kormány kinevezése, majd előrehozott választások megszervezése – alighanem a legésszerűbb opció a jelenlegi helyzetben. Pozitívumként értékelhetjük azt is, amit Kelemen Hunor a nyitásról, a többi alakulattal való együttműködésről mondott, és újdonság, hogy késznek mutatkozott akár az Erdélyi Magyar Néppárttal is tárgyalni. Nehéz volna vitatni azokat a kijelentéseit is, melyek szerint vigyázni kell arra, hogy a demokratikus intézményeket ne kérdőjelezzük meg. És ne hagyjuk ki azt a replikát, amelyet a parlamenti székekért aggódó frakcióvezető Máté Andrásnak adott: az RMDSZ honatyáinak bátraknak kell lenniük ahhoz, hogy ne a székükhöz ragaszkodjanak.
Csakhogy. Többször megtapasztalhattuk már, a szépen hangzó szólamokat tettek nem nagyon követik. Kelemen Hunor maga is többször megszegte ígéretét, amikor az autonómiastatútum kidolgozása csúszott hónapról hónapra, s most, hogy elkészült, láthatólag nem sietnek a parlament elé terjeszteni azt.
Aztán a kongresszuskor meghirdetett újratervezésből sem sok mindent észleltünk eddig a gyakorlatban. Vitatható az is, amint az RMDSZ politikusai, társadalmi válságként állítva be az elitkrízist, voltaképpen szétkenik a felelősséget: Kovács Péter főtitkár példája a késő és pontatlanul dolgozó vízszerelőről tetszetős ugyan, de azért alapvetően mégiscsak azért vonultak utcára több tízezren Románia nagyvárosaiban, mert az ország vezetői szétloptak mindet, amit elértek, nem pedig a vízszerelők ellen.
De a legnagyobb baj, hogy Kelemen Hunor mellett ott strázsálnak azok a régi fegyvertársak, akik láttán menten hitelét veszti minden megújhodásról szóló frázis. Ott van Borbély László, a nagy politikai alkuk mestere, ott áll Verestóy Attila, mintha Udvarhelyszéken nem kerülne új, hiteles politikus, ott a székért aggódó Máté András, aki egy egész frakció félelmét tolmácsolja, vagy ott az SZKT elnökévé újraválasztott Biró Rozália.
Márpedig úgy nehéz lesz az újratervezés, ha új emberek alig akadnak. És az is nagy kérdés, hogy ama új hullám, ahonnan merítenek, hozhat-e változást. Vagyis a szövetség emlőin nevelkedett ifjúsági szervezetekből kikerülő fiatal nemzedék képviselői valóban felkészültebbek, feddhetetlenebbek-e, mint mentoraik?
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 10.
Fesztivállal ünnepelnek (Tízéves az M Stúdió)
November 27. és december 1. között mozgásszínházi fesztivállal ünnepli tizedik születésnapját a sepsiszentgyörgyi M Stúdió. A Flow Fesztiválon hat előadás látható, a jegyek tegnaptól már megvásárolhatók. Számukra az egész november ünnepi hónap, vasárnap új bemutatót tartanak, az M Stúdió Személyazonosság című előadását pedig beválogatták egy jövő évi németországi színházi fesztiválra – sorolta tegnap legfrissebb sikereiket Márton Imola, a sepsiszentgyörgyi mozgásszínház művészeti vezetője. A Flow Fesztivál azért is nagyon fontos, mert a nézők Közép-Kelet-Európa legjobb, különböző mozgásszínházi előadásaiból láthatnak négyet, a sepsiszentgyörgyiek két sikeres produkciója mellett.
Márton Imola a rendezvény nevéről megjegyezte: a flow jelentése hömpölygés, áramlás, azért választották, mert leginkább ehhez a fogalomhoz kapcsolódik az M Stúdió színházi nyelvezete. A fesztivált két saját előadás keretezi, nyitányként bemutatják a Romeo & Julia felújított változatát, zárásként pedig a Személyazonosság című, igen kedvelt új produkciót. A nézők láthatják még a Frenák Pál Társulat Birdie című előadását, a Szkéné Színház és a Forte Társulat Agota Kristof A nagy füzet című produkcióját, míg Fehér Ferenc két előadással jelentkezik, a Hello, Zombi! és a Tao Te cíművel. Minden este közönségtalálkozókat tartanak, a beszélgetéseket Uray Péter, a társulat alapítója, volt vezetője irányítja.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
November 27. és december 1. között mozgásszínházi fesztivállal ünnepli tizedik születésnapját a sepsiszentgyörgyi M Stúdió. A Flow Fesztiválon hat előadás látható, a jegyek tegnaptól már megvásárolhatók. Számukra az egész november ünnepi hónap, vasárnap új bemutatót tartanak, az M Stúdió Személyazonosság című előadását pedig beválogatták egy jövő évi németországi színházi fesztiválra – sorolta tegnap legfrissebb sikereiket Márton Imola, a sepsiszentgyörgyi mozgásszínház művészeti vezetője. A Flow Fesztivál azért is nagyon fontos, mert a nézők Közép-Kelet-Európa legjobb, különböző mozgásszínházi előadásaiból láthatnak négyet, a sepsiszentgyörgyiek két sikeres produkciója mellett.
Márton Imola a rendezvény nevéről megjegyezte: a flow jelentése hömpölygés, áramlás, azért választották, mert leginkább ehhez a fogalomhoz kapcsolódik az M Stúdió színházi nyelvezete. A fesztivált két saját előadás keretezi, nyitányként bemutatják a Romeo & Julia felújított változatát, zárásként pedig a Személyazonosság című, igen kedvelt új produkciót. A nézők láthatják még a Frenák Pál Társulat Birdie című előadását, a Szkéné Színház és a Forte Társulat Agota Kristof A nagy füzet című produkcióját, míg Fehér Ferenc két előadással jelentkezik, a Hello, Zombi! és a Tao Te cíművel. Minden este közönségtalálkozókat tartanak, a beszélgetéseket Uray Péter, a társulat alapítója, volt vezetője irányítja.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 10.
Távozott Oprea
Lemondott kormánytagságáról Gabriel Oprea, a kormányfőhelyettesi tisztséget is viselő belügyminiszter, akit visszaéléssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség. A tábornok döntéséről a szenátus házbizottsága számolt be. Az államfő, illetve a megbízott kormányfő már gondoskodott Oprea pótlásáról.
Oprea lemondását már hetek óta követelték a közélet megtisztulásáért utcára vonult tüntetők, felelőssé téve őt egy, a konvoját felvezető motoros rendőr haláláért, ám ő ártatlanságát hangoztatva megtagadta ezt. Miután Victor Ponta miniszterelnök múlt szerdán benyújtotta lemondását, a kormány többi tagja már csak ügyvivőként maradt tisztségben az új kabinet megalakulásáig, tehát Oprea mindenképpen elvesztette volna tisztségét. Lemondása azzal áll összefüggésben, hogy az ellenzék egy leváltását célzó indítványt terjesztett a szenátus elé, amelynek tegnapra tervezett megvitatása így okafogyottá vált. A legfőbb ügyészség pénteken közölte, hogy átadta a korrupcióellenes ügyészségnek a kormányfőhelyettes konvojában történt halálos baleset kivizsgálását, mert felmerült a hivatali visszaélés gyanúja. Több sajtóorgánum azt állította, Oprea egy állami intézmény székhelyéről tartott hazafelé, amikor a baleset történt.
A közlekedési törvény szerint csak az államfőnek, miniszterelnöknek és a parlamenti házelnöknek jár konvoj, miniszterek csak sürgős esetekben közlekedhetnek rendőri felvezetéssel. A Mediafax hírügynökség szerint viszont Oprea többször használt konvojt, mint az államfő és miniszterelnök együttvéve. Klaus Johannis államfő tegnap hivatalosan is felmentette tisztségeiből Opreát, és Sorin Cîmpeanu ügyvivő miniszterelnököt bízta meg a belügyi tárca vezetésével. Oprea ezt megelőzően Ilie Botoş belügyi államtitkárnak utalta át a tárcavezetői hatásköröket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Lemondott kormánytagságáról Gabriel Oprea, a kormányfőhelyettesi tisztséget is viselő belügyminiszter, akit visszaéléssel gyanúsít a korrupcióellenes ügyészség. A tábornok döntéséről a szenátus házbizottsága számolt be. Az államfő, illetve a megbízott kormányfő már gondoskodott Oprea pótlásáról.
Oprea lemondását már hetek óta követelték a közélet megtisztulásáért utcára vonult tüntetők, felelőssé téve őt egy, a konvoját felvezető motoros rendőr haláláért, ám ő ártatlanságát hangoztatva megtagadta ezt. Miután Victor Ponta miniszterelnök múlt szerdán benyújtotta lemondását, a kormány többi tagja már csak ügyvivőként maradt tisztségben az új kabinet megalakulásáig, tehát Oprea mindenképpen elvesztette volna tisztségét. Lemondása azzal áll összefüggésben, hogy az ellenzék egy leváltását célzó indítványt terjesztett a szenátus elé, amelynek tegnapra tervezett megvitatása így okafogyottá vált. A legfőbb ügyészség pénteken közölte, hogy átadta a korrupcióellenes ügyészségnek a kormányfőhelyettes konvojában történt halálos baleset kivizsgálását, mert felmerült a hivatali visszaélés gyanúja. Több sajtóorgánum azt állította, Oprea egy állami intézmény székhelyéről tartott hazafelé, amikor a baleset történt.
A közlekedési törvény szerint csak az államfőnek, miniszterelnöknek és a parlamenti házelnöknek jár konvoj, miniszterek csak sürgős esetekben közlekedhetnek rendőri felvezetéssel. A Mediafax hírügynökség szerint viszont Oprea többször használt konvojt, mint az államfő és miniszterelnök együttvéve. Klaus Johannis államfő tegnap hivatalosan is felmentette tisztségeiből Opreát, és Sorin Cîmpeanu ügyvivő miniszterelnököt bízta meg a belügyi tárca vezetésével. Oprea ezt megelőzően Ilie Botoş belügyi államtitkárnak utalta át a tárcavezetői hatásköröket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 10.
Második rendszerváltást vár Tőkés
Tőkés László EP-képviselő, valamint Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is megértően viszonyul a bukaresti tűzvészt követő utcai tiltakozásokhoz. A két politikus szomorúnak ítéli meg, hogy egy ilyen súlyos tragédia kell ráébresszen mindenkit az országban uralkodó tarthatatlan állapotokra, illetve úgy vélik, az ország népének kell elérnie, hogy meginduljon a „második rendszerváltás”. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke részvétéről biztosította az elhunyt fiatalok hozzátartozóit, illetve megértését fejezte ki „a dühös utca” iránt, amely már torkig van a mai Romániában uralkodó közállapotokkal. A brüsszeli honatya politikai nyilatkozatában így fogalmazott: „Ennek a mérhetetlen tragédiának kellett bekövetkeznie, hogy a román forradalom szelleme újból feléledjen, és a román nép újból feleszméljen.” Tőkés szerint állhatatossággal és kitartással övezett polgári attitűddel, tudatos számonkéréssel kell elérnie az ország népének azt, hogy meginduljon a „második rendszerváltás”.
Szilágyi Zsolt a bukaresti tűzvész kapcsán kijelentette: látszik, hogy a hatalom ismét csak saját átmentésével van elsődlegesen elfoglalva, a különféle lemondások csak az elégedetlenségi hullám és a népharag lecsillapítását szolgálják. De még ha meg is szabadulnánk a Ponta-féle rezsimtől, ez csak egy esély lenne arra, hogy a szükséges változások beinduljanak, hiszen a romániai társadalmat a legmélyebb rétegekig megfertőzte és áthatja a korrupció, az inkompetencia, az erkölcsi válság. Tőkés László és Szilágyi Zsolt kifejtették a kívánt rendszerváltozásnak egy alapos államreformmal kell párosulnia.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Tőkés László EP-képviselő, valamint Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is megértően viszonyul a bukaresti tűzvészt követő utcai tiltakozásokhoz. A két politikus szomorúnak ítéli meg, hogy egy ilyen súlyos tragédia kell ráébresszen mindenkit az országban uralkodó tarthatatlan állapotokra, illetve úgy vélik, az ország népének kell elérnie, hogy meginduljon a „második rendszerváltás”. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke részvétéről biztosította az elhunyt fiatalok hozzátartozóit, illetve megértését fejezte ki „a dühös utca” iránt, amely már torkig van a mai Romániában uralkodó közállapotokkal. A brüsszeli honatya politikai nyilatkozatában így fogalmazott: „Ennek a mérhetetlen tragédiának kellett bekövetkeznie, hogy a román forradalom szelleme újból feléledjen, és a román nép újból feleszméljen.” Tőkés szerint állhatatossággal és kitartással övezett polgári attitűddel, tudatos számonkéréssel kell elérnie az ország népének azt, hogy meginduljon a „második rendszerváltás”.
Szilágyi Zsolt a bukaresti tűzvész kapcsán kijelentette: látszik, hogy a hatalom ismét csak saját átmentésével van elsődlegesen elfoglalva, a különféle lemondások csak az elégedetlenségi hullám és a népharag lecsillapítását szolgálják. De még ha meg is szabadulnánk a Ponta-féle rezsimtől, ez csak egy esély lenne arra, hogy a szükséges változások beinduljanak, hiszen a romániai társadalmat a legmélyebb rétegekig megfertőzte és áthatja a korrupció, az inkompetencia, az erkölcsi válság. Tőkés László és Szilágyi Zsolt kifejtették a kívánt rendszerváltozásnak egy alapos államreformmal kell párosulnia.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 10.
Újratárgyalják a kolozsvári helységnévtábla-ügyet
Perújrafelvételt rendelt el a Kolozs Megyei Törvényszék a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblák ügyében – közölte a romániai bíróságok portálján a törvényszék.
A törvényszék arra hivatkozva döntött az ügy újratárgyalásáról, hogy a korábbi eljárás során nem értesítették az alperes polgármesteri hivatalt a felperes Minority Rights Egyesület mellett benyújtott támogatói keresetek egy részéről. A törvényszék ugyanakkor tájékoztatást kért a polgármesteri hivataltól a városkapuprojekt helyzetéről.
Szőcs Sándor, a Minority Rights Egyesület elnöke a polgármesteri hivatal diverziós kísérletének tekintette azt, hogy megpróbálják összemosni a hivatalos városnévtáblák ügyét a városkapuk ügyével. A városháza olyan városkapuk elkészítésére hirdetett pályázatot, amelyeken a román és a világnyelvek mellett magyarul is köszöntenék a városba érkezőket. A felperes egyesület mellett mintegy 2500 kolozsvári polgár kérvényezte a polgármesteri hivatalban a többnyelvű helységnévtábla kihelyezését, és miután elutasító választ kaptak, közülük 403-an nyújtottak be a felperes egyesület melletti támogatói keresetet a törvényszéken.
A felperes egyesület és a céljait támogató Musai–Muszáj akciócsoport azért kérte a kolozsvári magyar polgárok csatlakozását, mert egy februári perben arra hivatkozva utasította el a kereset érdemi megvitatását a táblabíróság, hogy az akkori keresetet benyújtó, Hollandiában bejegyzett alapítvány nem jogosult a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. A holland alapítvány alapfokon pert nyert a polgármesteri hivatal ellen. A törvényszék kötelezte a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű helységnévtáblákat is Kolozsvár bejárataihoz.
A közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A Románia által ratifikált Kisebbségi keretegyezményben rögzített elvek alapján ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán. A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakosságához viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki.
Népújság (Marosvásárhely)
Perújrafelvételt rendelt el a Kolozs Megyei Törvényszék a többnyelvű kolozsvári helységnévtáblák ügyében – közölte a romániai bíróságok portálján a törvényszék.
A törvényszék arra hivatkozva döntött az ügy újratárgyalásáról, hogy a korábbi eljárás során nem értesítették az alperes polgármesteri hivatalt a felperes Minority Rights Egyesület mellett benyújtott támogatói keresetek egy részéről. A törvényszék ugyanakkor tájékoztatást kért a polgármesteri hivataltól a városkapuprojekt helyzetéről.
Szőcs Sándor, a Minority Rights Egyesület elnöke a polgármesteri hivatal diverziós kísérletének tekintette azt, hogy megpróbálják összemosni a hivatalos városnévtáblák ügyét a városkapuk ügyével. A városháza olyan városkapuk elkészítésére hirdetett pályázatot, amelyeken a román és a világnyelvek mellett magyarul is köszöntenék a városba érkezőket. A felperes egyesület mellett mintegy 2500 kolozsvári polgár kérvényezte a polgármesteri hivatalban a többnyelvű helységnévtábla kihelyezését, és miután elutasító választ kaptak, közülük 403-an nyújtottak be a felperes egyesület melletti támogatói keresetet a törvényszéken.
A felperes egyesület és a céljait támogató Musai–Muszáj akciócsoport azért kérte a kolozsvári magyar polgárok csatlakozását, mert egy februári perben arra hivatkozva utasította el a kereset érdemi megvitatását a táblabíróság, hogy az akkori keresetet benyújtó, Hollandiában bejegyzett alapítvány nem jogosult a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. A holland alapítvány alapfokon pert nyert a polgármesteri hivatal ellen. A törvényszék kötelezte a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalt, hogy helyezzen ki magyar nyelvű helységnévtáblákat is Kolozsvár bejárataihoz.
A közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A Románia által ratifikált Kisebbségi keretegyezményben rögzített elvek alapján ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán. A legutóbbi népszámlálás szerint a kolozsvári a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben a marosvásárhelyi után. A csaknem 50 ezer kolozsvári magyar azonban a város 310 ezres összlakosságához viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki.
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 10.
Kitüntetés
A tényszerű esemény: Király Károlynak, az RMDSZ egykori szenátorának, a román szenátus egykori alelnökének, a kommunista diktatúra elleni harc egyik legismertebb romániai magyar személyiségének – Tőkés László javaslatára, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes előterjesztése alapján – Magyarország elnöke, Áder János, a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta 85. születésnapja alkalmából. A kitüntetést a magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor nyújtotta át az Országházban, szűk körű, meghitt ünnepség keretében, 2015. november 2-án.
Az ünnepélyes eseményen ismertetett életpálya természetesen nem ismeretlen a Népújság olvasói legtöbbjének, hiszen a magát ez alkalommal is örökös marosvásárhelyinek valló ünnepelt az 1989 forró decemberét megelőző közel két évtizedben Marosvásárhelyen élt és vált a diktatúra elleni harc emblematikus alakjává. A Kisipari Szövetkezetek Maros Megyei Szövetségének elnökeként (1973-1978 között) végzett tevékenysége idején munkatársként kerültem közelebbi kapcsolatba Király Károllyal, aki 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsában a gazdasági ügyek intézésével bízott meg. Ez a régóta tartó kapcsolatunk tette lehetővé, hogy családtagjai mellett, feleségemmel egyetemben részt vehettem a kitüntetés átadása alkalmával rendezett ünnepségen.
Nem illik az ünnepelt tiszteletére adott ebéd közben elhangzott beszélgetésről szólni, hiszen azok csak hangsúlyosabbá tették azt a valóban meghitt hangulatot, amelyet az Országházban töltött idő alatt folyamatosan tapasztalhattunk. Mégis kikívánkozik belőlem néhány gondolat, amelyeket az ott elhangzottak ébresztettek bennem.
A kitüntetést átadó Lezsák Sándor elmondta, hogy személyes kapcsolata Király Károllyal és romániai magyar társaival még abból az időből származik, amikor még az is veszélyes vállalkozásnak számított, ha valaki személyesen kereste fel a mostani ünnepeltet Marosvásárhelyen. Éppen ezért hangsúlyozta: számára különös elégtétel, hogy az általa legendásnak tartott Király Károlynak ő adhatta át ezt a magas állami magyar kitüntetést. Talán nem meglepő, hogy ezeknek a szavaknak és a különböző méltatásoknak hallatán furcsa hiányérzetem támadt: miért nem hallottam- olvastam sehol arról, hogy az RMDSZ támogatta volna a kitüntetést, ha már nem kezdeményezte, vagy a 85. születésnap alkalmával legalább egy üdvözletet küldött volna egykori szenátorának? Igaz, olyan véleményt nemegyszer hallottam az elmúlt években, hogy voltak, akik szívesebben koszorúztak volna egy Király Károly-szobornál, malomkeréknyi koszorúval, mintsem hogy érdemeit elismerni kényszerüljenek.
Az ünnepelt nem volt hajlandó senkire rosszat mondani. Elismerte ugyan, hogy nem mindenkivel sikerült szót értenie, de most sem, mint eddigi megnyilatkozásaiban, írásaiban sem, senkit nem vádol, senkire nem neheztel. Számomra, aki annyi évtizede ismerem, ez nem volt meglepő, mégis örömmel nyugtáztam, hogy nem változott: ugyanaz az ember, aki szemtől szemben merte vállalni a véleményét, és magának a diktátornak is közvetlenül megjósolta egy 1987-ben hozzá írt levélben, hogy el fog bukni. A szembeszegülésért elszenvedett viszontagságokról Király Károly húga, Ibolya is beszámolt a Hitel folyóirat 2014 decemberében és 2015 januárjában megjelent írásaiban, de a további részletek, a tanúságtétel megkönnyítése érdekében minden bizonnyal elkészül majd Király Károllyal egy hosszabb életútinterjú, amelyet a Rendszerváltozást Kutató Intézet munkatársai vállaltak az ünnepi beszélgetések során (igazgatója, Bíró Zoltán is jelen volt), Lezsák Sándor külön felkérésére.
Az anekdota szerint egykoron Ferenc József azt mondta, annyi kitüntetést kell adományozni, hogy azokból jusson az arra valóban érdemeseknek is. Az viszont nem anekdota, hogy manapság is szükséges valakiknek a kezdeményezése ahhoz, hogy egy ilyen ünnepségre sor kerülhessen. Külön öröm számunkra, marosvásárhelyiek számára, hogy nem először és bizonyára nem is utoljára, a kezdeti lépéseket Kerényi György – még 2011-ben, a két város baráti körének elnökeként – indította útjára, aki Kecskemétről számtalanszor bizonyította nemcsak ragaszkodását az erdélyi, romániai magyarokhoz, de anyagiakban és szellemiekben is mindig segítőkésznek mutatkozott. Biztos vagyok benne, hogy tiltakozna nevének megemlítése ellen, de hiszem, hogy ez a megjegyzés a legkevesebb ahhoz képest, amit megérdemel. Az elismerés mostani folyamatának kezdeményezője és sikerre küzdője pedig Kincses Előd volt, aki nem mellesleg egyedüliként emlékezett meg írásban a Népújság szeptember 26-i számában Király Károly 85. születésnapjáról. Meg kell említenem – a nemcsak családtagként, hanem Király Károly erkölcsi segítőtársaként is jelen lévő testvér – Király Ibolya készülő könyvét is a korszakról, amelynek kiadásában a jelen lévő vezető személyiségek konkrét segítőkészségüket nyilvánították.
Befejezésként: kérdésre válaszolva, hogy mit tekint a legfontosabbnak hosszú életpályája során, Király Károly a következőket mondta: megköszöni a romániai magyarságnak, hogy képviselhette, megköszöni a magyar kormánynak és a magyar államnak, hogy ilyen elismerésben részesítette. A legfontosabb pedig az, hogy alkalma volt tevőlegesen hozzájárulni a magyarság gondjainak enyhítéséhez és a magyar–román kapcsolatok javításához, ezért nyugodt lelkiismerettel nézhet vissza múltjára.
Virág György
Népújság (Marosvásárhely)
A tényszerű esemény: Király Károlynak, az RMDSZ egykori szenátorának, a román szenátus egykori alelnökének, a kommunista diktatúra elleni harc egyik legismertebb romániai magyar személyiségének – Tőkés László javaslatára, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes előterjesztése alapján – Magyarország elnöke, Áder János, a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta 85. születésnapja alkalmából. A kitüntetést a magyar Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor nyújtotta át az Országházban, szűk körű, meghitt ünnepség keretében, 2015. november 2-án.
Az ünnepélyes eseményen ismertetett életpálya természetesen nem ismeretlen a Népújság olvasói legtöbbjének, hiszen a magát ez alkalommal is örökös marosvásárhelyinek valló ünnepelt az 1989 forró decemberét megelőző közel két évtizedben Marosvásárhelyen élt és vált a diktatúra elleni harc emblematikus alakjává. A Kisipari Szövetkezetek Maros Megyei Szövetségének elnökeként (1973-1978 között) végzett tevékenysége idején munkatársként kerültem közelebbi kapcsolatba Király Károllyal, aki 1990 januárjában a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsában a gazdasági ügyek intézésével bízott meg. Ez a régóta tartó kapcsolatunk tette lehetővé, hogy családtagjai mellett, feleségemmel egyetemben részt vehettem a kitüntetés átadása alkalmával rendezett ünnepségen.
Nem illik az ünnepelt tiszteletére adott ebéd közben elhangzott beszélgetésről szólni, hiszen azok csak hangsúlyosabbá tették azt a valóban meghitt hangulatot, amelyet az Országházban töltött idő alatt folyamatosan tapasztalhattunk. Mégis kikívánkozik belőlem néhány gondolat, amelyeket az ott elhangzottak ébresztettek bennem.
A kitüntetést átadó Lezsák Sándor elmondta, hogy személyes kapcsolata Király Károllyal és romániai magyar társaival még abból az időből származik, amikor még az is veszélyes vállalkozásnak számított, ha valaki személyesen kereste fel a mostani ünnepeltet Marosvásárhelyen. Éppen ezért hangsúlyozta: számára különös elégtétel, hogy az általa legendásnak tartott Király Károlynak ő adhatta át ezt a magas állami magyar kitüntetést. Talán nem meglepő, hogy ezeknek a szavaknak és a különböző méltatásoknak hallatán furcsa hiányérzetem támadt: miért nem hallottam- olvastam sehol arról, hogy az RMDSZ támogatta volna a kitüntetést, ha már nem kezdeményezte, vagy a 85. születésnap alkalmával legalább egy üdvözletet küldött volna egykori szenátorának? Igaz, olyan véleményt nemegyszer hallottam az elmúlt években, hogy voltak, akik szívesebben koszorúztak volna egy Király Károly-szobornál, malomkeréknyi koszorúval, mintsem hogy érdemeit elismerni kényszerüljenek.
Az ünnepelt nem volt hajlandó senkire rosszat mondani. Elismerte ugyan, hogy nem mindenkivel sikerült szót értenie, de most sem, mint eddigi megnyilatkozásaiban, írásaiban sem, senkit nem vádol, senkire nem neheztel. Számomra, aki annyi évtizede ismerem, ez nem volt meglepő, mégis örömmel nyugtáztam, hogy nem változott: ugyanaz az ember, aki szemtől szemben merte vállalni a véleményét, és magának a diktátornak is közvetlenül megjósolta egy 1987-ben hozzá írt levélben, hogy el fog bukni. A szembeszegülésért elszenvedett viszontagságokról Király Károly húga, Ibolya is beszámolt a Hitel folyóirat 2014 decemberében és 2015 januárjában megjelent írásaiban, de a további részletek, a tanúságtétel megkönnyítése érdekében minden bizonnyal elkészül majd Király Károllyal egy hosszabb életútinterjú, amelyet a Rendszerváltozást Kutató Intézet munkatársai vállaltak az ünnepi beszélgetések során (igazgatója, Bíró Zoltán is jelen volt), Lezsák Sándor külön felkérésére.
Az anekdota szerint egykoron Ferenc József azt mondta, annyi kitüntetést kell adományozni, hogy azokból jusson az arra valóban érdemeseknek is. Az viszont nem anekdota, hogy manapság is szükséges valakiknek a kezdeményezése ahhoz, hogy egy ilyen ünnepségre sor kerülhessen. Külön öröm számunkra, marosvásárhelyiek számára, hogy nem először és bizonyára nem is utoljára, a kezdeti lépéseket Kerényi György – még 2011-ben, a két város baráti körének elnökeként – indította útjára, aki Kecskemétről számtalanszor bizonyította nemcsak ragaszkodását az erdélyi, romániai magyarokhoz, de anyagiakban és szellemiekben is mindig segítőkésznek mutatkozott. Biztos vagyok benne, hogy tiltakozna nevének megemlítése ellen, de hiszem, hogy ez a megjegyzés a legkevesebb ahhoz képest, amit megérdemel. Az elismerés mostani folyamatának kezdeményezője és sikerre küzdője pedig Kincses Előd volt, aki nem mellesleg egyedüliként emlékezett meg írásban a Népújság szeptember 26-i számában Király Károly 85. születésnapjáról. Meg kell említenem – a nemcsak családtagként, hanem Király Károly erkölcsi segítőtársaként is jelen lévő testvér – Király Ibolya készülő könyvét is a korszakról, amelynek kiadásában a jelen lévő vezető személyiségek konkrét segítőkészségüket nyilvánították.
Befejezésként: kérdésre válaszolva, hogy mit tekint a legfontosabbnak hosszú életpályája során, Király Károly a következőket mondta: megköszöni a romániai magyarságnak, hogy képviselhette, megköszöni a magyar kormánynak és a magyar államnak, hogy ilyen elismerésben részesítette. A legfontosabb pedig az, hogy alkalma volt tevőlegesen hozzájárulni a magyarság gondjainak enyhítéséhez és a magyar–román kapcsolatok javításához, ezért nyugodt lelkiismerettel nézhet vissza múltjára.
Virág György
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 10.
Harc a szavak világában
Idén negyedik alkalommal vesz részt a budapesti TINTA Könyvkiadó a november 12-én, csütörtökön kezdődő Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. Ebből az alkalomból kérdeztük Kiss Gábort, a kiadó főszerkesztő-igazgatóját.
– Önök szótárakra, nyelvészeti szakkönyvek kiadására szakosodtak. Milyen volt az érdeklődés az elmúlt években a magyar szótárak iránt Marosvásárhelyen?
– Az általam vezetett kiadó minden alkalmat megragad, hogy munkatársaink személyesen, közvetlenül találkozzanak az érdeklődőkkel, a vásárlókkal. Ezért mindig részt veszünk Budapesten a Könyvfesztiválon és az Ünnepi Könyvhéten. Nagy örömmel jövünk Marosvásárhelyre, úgy tapasztaljuk, hogy a magyar szótáraink iránt kiemelkedő az érdeklődés. Az elmúlt évben például igazi sláger volt a Magyar értelmező szótár diákoknak című kiadványunk.
– Miért szükséges értelmező szótárt használnunk, hiszen ismerjük a szavak értelmét…
– A legtöbb szót ismerjük, de a nyelvünkbe folyamatosan újabb szavak kerülnek, és bizony számos szó itt a szemünk előtt hal meg. Például a városi gyerekeknek ma már idegenül cseng a szakajtó, mángorló, iga és még számos, a régi paraszti világhoz kapcsolható szó. Kicsit félve árulom el, hogy 6 éves leányom nem ismerte a szén szót, összekeverte a széna szóval. De fordítva is igaz, az idősebbek számára homályos annak a sok elektronikus eszköznek a neve, melyeknek nemcsak a nevét, de használatukat is jól ismerik a mai fiatalok.
– Az új szavak nagy része az angol nyelvből kerül nyelvünkbe. Mit lehet ez ellen tenni?
– Mi is tapasztaljuk nyelvünk elangolosodását. Azt azért le kell szögeznünk, hogy az új tárgyaknak nevet kell adni. Fontos, hogy lehetőleg magyar szó legyen az új név. Kompjúter helyett mondjunk számítógépet, a klaviatúrát pedig helyettesítsük a billentyűzet szóval. Ebből a megfontolásból adtuk ki Magyarító szótárunkat. Ebben 12.000 idegen szónak van felsorolva a magyar megfelelője.
– Honlapjukon látom, hogy idén is keresik az év szavát. Ez játék vagy tudomány?
– Tréfásan azt mondhatom, hogy játékos tudomány. Idén már hetedik alkalommal lehet szavazni az év szavára. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az év szavai jobban jellemzik az adott évet, mint egy-egy nagy történelmi tanulmány. Az elmúlt évben így lehetett a legjellemzőbb szavak egyike az internetadó, a rezsicsökkentés vagy a szelfi szó.
– Idén milyen szavak vannak már a listán?
– Nem véletlen, hogy a napjaink közbeszédét olyan nagyon meghatározó migráns, kerítés és menekült szavak vannak az idei lista élén. És idén is ott van a szelfi szó.
– A szelfi is idegen szó!
– És milyen érdekes: két éve még a szelfinek harcolni kellett az önfotó és az önfénykép szavakkal. Sajnos a szelfi győzedelmeskedett, maga alá gyűrte ellenfeleit. Sőt családot is alapított, már itt vannak a szelfizik és a szelfibot szavak is.
– Az elmúlt években a nyelvészek sokat vizsgálták a magyarországi és a határon túli nyelvváltozatok közti különbséget. Nő vagy csökken a nyelvváltozatok közti különbség?
– Furcsa a válaszom, is-is. Egyrészről a magyar nyelv határon túli változatai egyre közelebb kerülnek a "budapesti" nyelvhez, és ennek oka a határok átjárhatósága és az, hogy elektronikus tömegkommunikációs eszközök számára ma már nincs semmiféle határ. Másrészről azonban vitathatatlan tény, hogy minden határon túli nyelvváltozat egyre erősebben az adott államnyelv hatása alá kerül. Gondoljunk csak a bürokrácia és a hivatalos ügyintézés során használt nyelv szavaira.
– A TINTA Könyvkiadó szótárai valamiféle hidat alkotnak a magyar nyelvváltozatok között.
– Igen, azon dolgozunk, hogy a magyar nyelv gazdag és csodás szókincsét más és más oldalról leltározzuk, foglaljuk szavait szótárakba. Ezért állítottuk össze a tájszavak szótárát, a régi szavak szótárát és gazdag szinonimaszótárunkat, a Magyar szókincstárat.
– Önök a könyvvásárhoz időzítve hirdették meg a Bod Péterről elnevezett könyvtárbővítési pályázatukat. Mi ennek a célja?
– Egy reprezentatív felmérés mutatja, hogy a közkönyvtárakban csak több évtizedes, elavult szótárak találhatók. A Bod Péter-pályázat a romániai magyar könyvtáraknak nyújt segítséget ahhoz, hogy hozzájussanak a mai magyar nyelv új, korszerű szótáraihoz.
(B. E. )
Népújság (Marosvásárhely)
Idén negyedik alkalommal vesz részt a budapesti TINTA Könyvkiadó a november 12-én, csütörtökön kezdődő Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron. Ebből az alkalomból kérdeztük Kiss Gábort, a kiadó főszerkesztő-igazgatóját.
– Önök szótárakra, nyelvészeti szakkönyvek kiadására szakosodtak. Milyen volt az érdeklődés az elmúlt években a magyar szótárak iránt Marosvásárhelyen?
– Az általam vezetett kiadó minden alkalmat megragad, hogy munkatársaink személyesen, közvetlenül találkozzanak az érdeklődőkkel, a vásárlókkal. Ezért mindig részt veszünk Budapesten a Könyvfesztiválon és az Ünnepi Könyvhéten. Nagy örömmel jövünk Marosvásárhelyre, úgy tapasztaljuk, hogy a magyar szótáraink iránt kiemelkedő az érdeklődés. Az elmúlt évben például igazi sláger volt a Magyar értelmező szótár diákoknak című kiadványunk.
– Miért szükséges értelmező szótárt használnunk, hiszen ismerjük a szavak értelmét…
– A legtöbb szót ismerjük, de a nyelvünkbe folyamatosan újabb szavak kerülnek, és bizony számos szó itt a szemünk előtt hal meg. Például a városi gyerekeknek ma már idegenül cseng a szakajtó, mángorló, iga és még számos, a régi paraszti világhoz kapcsolható szó. Kicsit félve árulom el, hogy 6 éves leányom nem ismerte a szén szót, összekeverte a széna szóval. De fordítva is igaz, az idősebbek számára homályos annak a sok elektronikus eszköznek a neve, melyeknek nemcsak a nevét, de használatukat is jól ismerik a mai fiatalok.
– Az új szavak nagy része az angol nyelvből kerül nyelvünkbe. Mit lehet ez ellen tenni?
– Mi is tapasztaljuk nyelvünk elangolosodását. Azt azért le kell szögeznünk, hogy az új tárgyaknak nevet kell adni. Fontos, hogy lehetőleg magyar szó legyen az új név. Kompjúter helyett mondjunk számítógépet, a klaviatúrát pedig helyettesítsük a billentyűzet szóval. Ebből a megfontolásból adtuk ki Magyarító szótárunkat. Ebben 12.000 idegen szónak van felsorolva a magyar megfelelője.
– Honlapjukon látom, hogy idén is keresik az év szavát. Ez játék vagy tudomány?
– Tréfásan azt mondhatom, hogy játékos tudomány. Idén már hetedik alkalommal lehet szavazni az év szavára. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az év szavai jobban jellemzik az adott évet, mint egy-egy nagy történelmi tanulmány. Az elmúlt évben így lehetett a legjellemzőbb szavak egyike az internetadó, a rezsicsökkentés vagy a szelfi szó.
– Idén milyen szavak vannak már a listán?
– Nem véletlen, hogy a napjaink közbeszédét olyan nagyon meghatározó migráns, kerítés és menekült szavak vannak az idei lista élén. És idén is ott van a szelfi szó.
– A szelfi is idegen szó!
– És milyen érdekes: két éve még a szelfinek harcolni kellett az önfotó és az önfénykép szavakkal. Sajnos a szelfi győzedelmeskedett, maga alá gyűrte ellenfeleit. Sőt családot is alapított, már itt vannak a szelfizik és a szelfibot szavak is.
– Az elmúlt években a nyelvészek sokat vizsgálták a magyarországi és a határon túli nyelvváltozatok közti különbséget. Nő vagy csökken a nyelvváltozatok közti különbség?
– Furcsa a válaszom, is-is. Egyrészről a magyar nyelv határon túli változatai egyre közelebb kerülnek a "budapesti" nyelvhez, és ennek oka a határok átjárhatósága és az, hogy elektronikus tömegkommunikációs eszközök számára ma már nincs semmiféle határ. Másrészről azonban vitathatatlan tény, hogy minden határon túli nyelvváltozat egyre erősebben az adott államnyelv hatása alá kerül. Gondoljunk csak a bürokrácia és a hivatalos ügyintézés során használt nyelv szavaira.
– A TINTA Könyvkiadó szótárai valamiféle hidat alkotnak a magyar nyelvváltozatok között.
– Igen, azon dolgozunk, hogy a magyar nyelv gazdag és csodás szókincsét más és más oldalról leltározzuk, foglaljuk szavait szótárakba. Ezért állítottuk össze a tájszavak szótárát, a régi szavak szótárát és gazdag szinonimaszótárunkat, a Magyar szókincstárat.
– Önök a könyvvásárhoz időzítve hirdették meg a Bod Péterről elnevezett könyvtárbővítési pályázatukat. Mi ennek a célja?
– Egy reprezentatív felmérés mutatja, hogy a közkönyvtárakban csak több évtizedes, elavult szótárak találhatók. A Bod Péter-pályázat a romániai magyar könyvtáraknak nyújt segítséget ahhoz, hogy hozzájussanak a mai magyar nyelv új, korszerű szótáraihoz.
(B. E. )
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 10.
Huszárbál tizedszer, szoboravatással
A helyi Mátyás-huszárok szervezésében tizedik alkalommal rendeztek hagyományőrző huszárbált Marossárpatakon.
A november 7-i, szombati rendezvényen tucatnyi székelyföldi hagyományőrző huszárcsapat tette tiszteletét. Jelen voltak a paniti és marosvásárhelyi 9-es honvéd huszárok, a havadi, szovátai, sárpataki és gernyeszegi 15-ös Mátyás-huszárok, a gyergyói és kápolnásfalusi 11-es székely határőr huszárok, illetve a marosvásárhelyi 23-as határvadász zászlóalj képviselői. A lovas hagyományőrzők ezúttal gyalogosan, de teljes katonai felszerelésben pompázva találkoztak a sportterem előtti téren.
A sárpataki csatára emlékeztek
Pontosan fél ötkor, a tervezett programnak megfelelően, Miholcsa József h. ő., huszárezredes utasítására felsorakoztak a huszárok, s a szomszédos történelmi szoborparkba vonultak át. Itt először megemlékezést tartottak az 1848. október 31-án, a falu határában lezajlott marossárpataki csatáról. A jelenlévők körbeállták Miholcsa József Sebesült huszár c. alkotását, amely a levert szabadságharcra emlékeztet, de ugyanakkor a magyar lovasság önfeláldozó bátorságát is jelképezi. "A sárpataki ütközetet a kor krónikásai sokféleképpen leírták. A közelmúltban tudtam meg, hogy a településünk határában lezajlott csata nem a szabadságharc első győztes ütközete volt, korábban voltak még hadi sikerek Csapón és Magyarsárosnál, (…) Beczman ezredes (sz. m.: a székely katonaság vezére) arra a hírre, hogy Urbán Szászrégenből Marosvásárhely megtámadására készül, útját Szászrégen felé vette. Az első ütközet Marossárpatak határában, a Maros partján levő Berekben zajlott le október 31-én. A Beczman seregét alkotó háromszéki gyalogzászlóalj, 30-40 Mátyás-huszár és néhány ezer nemzetőr Urbán serege ellen kétoldalról indított támadást: a sárpataki erdő felől és attól jobbra, a Maros partja irányából. Jakab Elek szemtanú így örökítette meg az eseményeket: a csapatok egyszerre érkeztek a kitűzött helyre. Szólt a puska, suhogott a kard, a szurony dolgozott. (…) Néhány perc alatt sűrűn fedte a zöld vetést az elesettek teste. Az ellenség egy része a Marosba ugrott, s ott úszás közben lövetett le vagy levágták az utánaugrató huszárok, más részük a falu kertjei közé húzódott és itt lövetett agyon, a legnagyobb szám, kegyelmet nem kapva, a csatatéren halva maradt. (…)" – elevenítette fel az eseményeket Miholcsa József. Ezt követően a 15. Mátyás- huszárok részéről Váradi Csaba és Göndör Rezső az emlékezés koszorúját helyezte el a szobornál. Az előző évekhez hasonlóan idén sem maradt el egy 1848-as huszártiszt méltatása, Göndör Rezső huszártiszt Kézdiszentléleki Sánta Lajos alezredes katonai pályafutásáról beszélt.
Napba öltözött Boldogasszony-szobrot avattak
A Sebesült huszár szobortól Miholcsa József szobrászművész újabb szoboradományához, a frissen felállított Napba öltözött Boldogasszony c. alkotáshoz vonultak át a katonai hagyományőrzők. A szobor méltatására és megáldására Nyárádremete katolikus papját, Köllő Gábor plébánost kérték fel a szervezők. "Igazából méltatni nem szeretném a szobrot, de abban az imádságban, amit el fogok most mondani, minden artikulusban elrejtek valamit, amit átérezhetünk ezekben a pillanatokban. Amit elmondunk, csak egyszerű, halvány díszfénye mindannak, ami az üzenet mélységéből, a formák nagyszerűségéből fakad" – hangsúlyozta a plébános. Kozsik József színművész elmondta, hogy megtisztelő és felemelő érzés számára, hogy jelen lehet az ünnepségen. "Az öröm mellett egy kis szomorúság is betölti szívemet, mert aggódom a jövőnk miatt. Mint ahogy a székely himnusz is említést tesz róla, porlik a székely. Arra kérek mindenkit, főleg a fiatalabb nemzedéket, hogy találják meg a módját annak, hogy gyerekeik elkerüljék felületes életünk csapdáit" – mutatott rá a színész. Az alkotó, Miholcsa József részletesen bemutatta a szobrot, beszélt elemeinek jelentéséről, üzenetéről.
Szórakoztató programok, finom ételek, italok
Az állófogadáson a jelenlévők megkóstolhatták Antalfi Zoltán és Csipán minőségi gyümölcspálinkáit. A legnagyobb sikert a vadkörtéből és áfonyából főzött italok aratták. Nem hiányzott a terített asztalról az ízletes Fodor-kalács sem, s bőven jutott mindenkinek a vöröshagymával "dúsított" zsíros kenyérből is. Közben vetített képes beszámoló került bemutatásra, válogatás Kerekes Péter Pál marosvásárhelyi fotóművész Mátyás-huszárokról készített fotósorozatából.
A huszárbálba egyenruhába, díszmagyarba és népi viseletbe öltözve érkeztek a vendégek. Este 8 óra körül volt a bál ünnepélyes megnyitója. Miholcsa József h. ő. huszárezredes, főszervező köszöntőbeszéde után a marossárpataki Székely János néptánccsoport előadása következett. Vacsorára a marossárpataki táncoslányok ízletes disznópörköltet szolgáltak fel, amit finom kölpényi borral lehetett elnyomtatni. Kozsik József színművész verset mondott, énekelt, humoros huszártörténeteket adott elő. Nagy sikert aratott a Mátyás-huszárok nagyszerűen előadott verbunkos – csizmaveregetéssel, kardcsattogtatással fűszerezett – tánca. Éjfélkor bálkirálynőt választott egy huszárokból álló zsűri. A díszes koronát és a szép virágcsokrot idén a gernyeszegi Szász Renáta kapta. A bál kiváló hangulatban zajlott, a vajdaszentiványi Horváth Elek (Zsidó) vezette népi zenekar, illetve a könnyűzenét szolgáltató Csekme Attila egyaránt kitett magáért. A tombolahúzáson többek között népművészeti tárgyakat, finom italokat, vásárlási utalványokat, zöldséggel és gyümölccsel tele kosarakat, falumonográfiát, kis háziállatokat sorsoltak ki. Aki a hajnali kóstolót megvárta, főtt kolbászt fogyaszthatott mustárral. A mulatság a hajnali órákban közös nótázással ért véget. A Marossárpatakért Egyesület és a helyi polgármesteri hivatal idén is segített a rendezvény megszervezésében.
Berekméri Edmond
Népújság (Marosvásárhely)
A helyi Mátyás-huszárok szervezésében tizedik alkalommal rendeztek hagyományőrző huszárbált Marossárpatakon.
A november 7-i, szombati rendezvényen tucatnyi székelyföldi hagyományőrző huszárcsapat tette tiszteletét. Jelen voltak a paniti és marosvásárhelyi 9-es honvéd huszárok, a havadi, szovátai, sárpataki és gernyeszegi 15-ös Mátyás-huszárok, a gyergyói és kápolnásfalusi 11-es székely határőr huszárok, illetve a marosvásárhelyi 23-as határvadász zászlóalj képviselői. A lovas hagyományőrzők ezúttal gyalogosan, de teljes katonai felszerelésben pompázva találkoztak a sportterem előtti téren.
A sárpataki csatára emlékeztek
Pontosan fél ötkor, a tervezett programnak megfelelően, Miholcsa József h. ő., huszárezredes utasítására felsorakoztak a huszárok, s a szomszédos történelmi szoborparkba vonultak át. Itt először megemlékezést tartottak az 1848. október 31-án, a falu határában lezajlott marossárpataki csatáról. A jelenlévők körbeállták Miholcsa József Sebesült huszár c. alkotását, amely a levert szabadságharcra emlékeztet, de ugyanakkor a magyar lovasság önfeláldozó bátorságát is jelképezi. "A sárpataki ütközetet a kor krónikásai sokféleképpen leírták. A közelmúltban tudtam meg, hogy a településünk határában lezajlott csata nem a szabadságharc első győztes ütközete volt, korábban voltak még hadi sikerek Csapón és Magyarsárosnál, (…) Beczman ezredes (sz. m.: a székely katonaság vezére) arra a hírre, hogy Urbán Szászrégenből Marosvásárhely megtámadására készül, útját Szászrégen felé vette. Az első ütközet Marossárpatak határában, a Maros partján levő Berekben zajlott le október 31-én. A Beczman seregét alkotó háromszéki gyalogzászlóalj, 30-40 Mátyás-huszár és néhány ezer nemzetőr Urbán serege ellen kétoldalról indított támadást: a sárpataki erdő felől és attól jobbra, a Maros partja irányából. Jakab Elek szemtanú így örökítette meg az eseményeket: a csapatok egyszerre érkeztek a kitűzött helyre. Szólt a puska, suhogott a kard, a szurony dolgozott. (…) Néhány perc alatt sűrűn fedte a zöld vetést az elesettek teste. Az ellenség egy része a Marosba ugrott, s ott úszás közben lövetett le vagy levágták az utánaugrató huszárok, más részük a falu kertjei közé húzódott és itt lövetett agyon, a legnagyobb szám, kegyelmet nem kapva, a csatatéren halva maradt. (…)" – elevenítette fel az eseményeket Miholcsa József. Ezt követően a 15. Mátyás- huszárok részéről Váradi Csaba és Göndör Rezső az emlékezés koszorúját helyezte el a szobornál. Az előző évekhez hasonlóan idén sem maradt el egy 1848-as huszártiszt méltatása, Göndör Rezső huszártiszt Kézdiszentléleki Sánta Lajos alezredes katonai pályafutásáról beszélt.
Napba öltözött Boldogasszony-szobrot avattak
A Sebesült huszár szobortól Miholcsa József szobrászművész újabb szoboradományához, a frissen felállított Napba öltözött Boldogasszony c. alkotáshoz vonultak át a katonai hagyományőrzők. A szobor méltatására és megáldására Nyárádremete katolikus papját, Köllő Gábor plébánost kérték fel a szervezők. "Igazából méltatni nem szeretném a szobrot, de abban az imádságban, amit el fogok most mondani, minden artikulusban elrejtek valamit, amit átérezhetünk ezekben a pillanatokban. Amit elmondunk, csak egyszerű, halvány díszfénye mindannak, ami az üzenet mélységéből, a formák nagyszerűségéből fakad" – hangsúlyozta a plébános. Kozsik József színművész elmondta, hogy megtisztelő és felemelő érzés számára, hogy jelen lehet az ünnepségen. "Az öröm mellett egy kis szomorúság is betölti szívemet, mert aggódom a jövőnk miatt. Mint ahogy a székely himnusz is említést tesz róla, porlik a székely. Arra kérek mindenkit, főleg a fiatalabb nemzedéket, hogy találják meg a módját annak, hogy gyerekeik elkerüljék felületes életünk csapdáit" – mutatott rá a színész. Az alkotó, Miholcsa József részletesen bemutatta a szobrot, beszélt elemeinek jelentéséről, üzenetéről.
Szórakoztató programok, finom ételek, italok
Az állófogadáson a jelenlévők megkóstolhatták Antalfi Zoltán és Csipán minőségi gyümölcspálinkáit. A legnagyobb sikert a vadkörtéből és áfonyából főzött italok aratták. Nem hiányzott a terített asztalról az ízletes Fodor-kalács sem, s bőven jutott mindenkinek a vöröshagymával "dúsított" zsíros kenyérből is. Közben vetített képes beszámoló került bemutatásra, válogatás Kerekes Péter Pál marosvásárhelyi fotóművész Mátyás-huszárokról készített fotósorozatából.
A huszárbálba egyenruhába, díszmagyarba és népi viseletbe öltözve érkeztek a vendégek. Este 8 óra körül volt a bál ünnepélyes megnyitója. Miholcsa József h. ő. huszárezredes, főszervező köszöntőbeszéde után a marossárpataki Székely János néptánccsoport előadása következett. Vacsorára a marossárpataki táncoslányok ízletes disznópörköltet szolgáltak fel, amit finom kölpényi borral lehetett elnyomtatni. Kozsik József színművész verset mondott, énekelt, humoros huszártörténeteket adott elő. Nagy sikert aratott a Mátyás-huszárok nagyszerűen előadott verbunkos – csizmaveregetéssel, kardcsattogtatással fűszerezett – tánca. Éjfélkor bálkirálynőt választott egy huszárokból álló zsűri. A díszes koronát és a szép virágcsokrot idén a gernyeszegi Szász Renáta kapta. A bál kiváló hangulatban zajlott, a vajdaszentiványi Horváth Elek (Zsidó) vezette népi zenekar, illetve a könnyűzenét szolgáltató Csekme Attila egyaránt kitett magáért. A tombolahúzáson többek között népművészeti tárgyakat, finom italokat, vásárlási utalványokat, zöldséggel és gyümölccsel tele kosarakat, falumonográfiát, kis háziállatokat sorsoltak ki. Aki a hajnali kóstolót megvárta, főtt kolbászt fogyaszthatott mustárral. A mulatság a hajnali órákban közös nótázással ért véget. A Marossárpatakért Egyesület és a helyi polgármesteri hivatal idén is segített a rendezvény megszervezésében.
Berekméri Edmond
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 10.
A Magyar Szórvány Napja Arad megyében
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10. Kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésnapját, az összefogás jegyében, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította, amelynek megünneplésére Arad megyében is rendezvényeket szervezünk. November 14-én, szombaton 17 órakor a borossebesi Onix vendéglő nagytermében fellép a simonyifalvi Leveles néptánccsoport; november 15-én, vasárnap 16 órától Szentleányfalván a helyi Általános Iskola osztálytermében fellép a kisiratosi Rónasági citerazenekar, majd minden helybeli és környékbeli magyart szívesen látunk egy kötetlen beszélgetésre. November 15-én, vasárnap 19 órától Vingán a helyi kultúrotthonban fellép a kisiratosi Rónasági citerazenekar, majd minden helybeli és környékbeli magyart szívesen látunk egy kötetlen beszélgetésre.
Bővebb információkért kérjük, keressék a helyi RMDSZ-vezetőket.
Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének sajtóközleménye
Nyugati Jelen (Arad)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10. Kongresszusa november 15-ét, Bethlen Gábor születésnapját, az összefogás jegyében, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította, amelynek megünneplésére Arad megyében is rendezvényeket szervezünk. November 14-én, szombaton 17 órakor a borossebesi Onix vendéglő nagytermében fellép a simonyifalvi Leveles néptánccsoport; november 15-én, vasárnap 16 órától Szentleányfalván a helyi Általános Iskola osztálytermében fellép a kisiratosi Rónasági citerazenekar, majd minden helybeli és környékbeli magyart szívesen látunk egy kötetlen beszélgetésre. November 15-én, vasárnap 19 órától Vingán a helyi kultúrotthonban fellép a kisiratosi Rónasági citerazenekar, majd minden helybeli és környékbeli magyart szívesen látunk egy kötetlen beszélgetésre.
Bővebb információkért kérjük, keressék a helyi RMDSZ-vezetőket.
Az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének sajtóközleménye
Nyugati Jelen (Arad)
2015. november 10.
35 éve őrzik a pécskai magyar hagyományokat
A Búzavirág-generációk együtt ünnepeltek
Megható, vastapssal jutalmazott gálaműsorral és hajnalig tartó bállal ünnepelték a pécskai Búzavirág Néptáncegyüttes egykori és mai tagjai fennállásának a 35. évfordulóját szombaton.
A gálaműsort megelőzően a tagok megkoszorúzták több egykori táncos sírját a római katolikus temetőben, majd részt vettek az elhunyt tagok emlékére a kápolnában a pécskai származású ft. Kocsik Zoltán által bemutatott szentmisén.
Az ünnepi műsor kezdetére megtelt a művelődési ház, és a közönség meghatódva nézte végig, ahogy újra színpadra léptek a több generációt képviselő egykori táncosok, akik hetekig próbáltak erre az alkalomra. A Khell házaspár által 1980-ban diákokból alakított együttes mostani tagjai is nagy sikert arattak, a legkisebbekből álló Bojtocska csoporttól, a Kis- és Nagy Boglárka csoportokon át, a felnőtt táncosokig, összesen több mint nyolcvanan.
A palotástól a cigánytáncig, több koreográfiát és számos viseletet felvonultató gálát követően a Búzavirág Néptánccsoport életében fontos szerepet betöltő 25 személy emléklapot és egy erre az alkalomra készíttetett kerámiát is kapott az Engi Márta Ildikó elnök vezette Egyesülettől.
Az eseményen jelen voltak a Búzavirág korábbi és jelenlegi vezetői, koreográfusai, a pécskai magyar néptánccsoportot folyamatosan támogató pécskai önkormányzatot pedig Miodrag Stanoiov alpolgármester képviselte.
Az esti bálra zsúfolásig megtelt az Ipartestület székháza, több mint 200-an mulattak együtt, hiszen, ahogy többen is fogalmaztak, „mindnyájunkat összeköt a Búzavirág és a tánc”.
Hajnalig szórakoztak a kisperegi Roulette zenéjére, a tombolán értékes nyereményeket sorsoltak, az utolsó bálozók reggel 8-kor mentek haza. Mindenkinek tetszett és ízlett is a háromemeletes, magyaros elemekkel díszített ünnepi torta.
Az ünneplés vasárnap késő délután folytatódott, ugyanis a Záhonyból hazaérkezett pécskai delegáció három tortát „kézbesített” a polgármesteri hivatal dísztermében összegyűlt búzavirágosoknak.
A Záhonnyal szomszédos Zsurk község polgármester asszonya, Pócsikné Vakula Ágnes javaslatára, Helmeczi László záhonyi polgármesterrel együtt három, különböző ízesítési tortát készítettek és küldtek el Pécskára, kifejezve csodálatukat és tiszteletüket a Búzavirág Néptánccsoport tagjai iránt, a magyar hagyományok ápolásáért tett erőfeszítésükért.
Az ajándékokat Antal Péter polgármester adta át Engi Márta Ildikónak, illetve a jelen lévő vezetőségi tagoknak és azoknak az egykori és jelenlegi táncosoknak, akik már kipihenték magukat a szombat éjjeli mulatság után, és eleget tudtak tenni a meghívásnak.
Sinka Pál
Nyugati Jelen (Arad)
A Búzavirág-generációk együtt ünnepeltek
Megható, vastapssal jutalmazott gálaműsorral és hajnalig tartó bállal ünnepelték a pécskai Búzavirág Néptáncegyüttes egykori és mai tagjai fennállásának a 35. évfordulóját szombaton.
A gálaműsort megelőzően a tagok megkoszorúzták több egykori táncos sírját a római katolikus temetőben, majd részt vettek az elhunyt tagok emlékére a kápolnában a pécskai származású ft. Kocsik Zoltán által bemutatott szentmisén.
Az ünnepi műsor kezdetére megtelt a művelődési ház, és a közönség meghatódva nézte végig, ahogy újra színpadra léptek a több generációt képviselő egykori táncosok, akik hetekig próbáltak erre az alkalomra. A Khell házaspár által 1980-ban diákokból alakított együttes mostani tagjai is nagy sikert arattak, a legkisebbekből álló Bojtocska csoporttól, a Kis- és Nagy Boglárka csoportokon át, a felnőtt táncosokig, összesen több mint nyolcvanan.
A palotástól a cigánytáncig, több koreográfiát és számos viseletet felvonultató gálát követően a Búzavirág Néptánccsoport életében fontos szerepet betöltő 25 személy emléklapot és egy erre az alkalomra készíttetett kerámiát is kapott az Engi Márta Ildikó elnök vezette Egyesülettől.
Az eseményen jelen voltak a Búzavirág korábbi és jelenlegi vezetői, koreográfusai, a pécskai magyar néptánccsoportot folyamatosan támogató pécskai önkormányzatot pedig Miodrag Stanoiov alpolgármester képviselte.
Az esti bálra zsúfolásig megtelt az Ipartestület székháza, több mint 200-an mulattak együtt, hiszen, ahogy többen is fogalmaztak, „mindnyájunkat összeköt a Búzavirág és a tánc”.
Hajnalig szórakoztak a kisperegi Roulette zenéjére, a tombolán értékes nyereményeket sorsoltak, az utolsó bálozók reggel 8-kor mentek haza. Mindenkinek tetszett és ízlett is a háromemeletes, magyaros elemekkel díszített ünnepi torta.
Az ünneplés vasárnap késő délután folytatódott, ugyanis a Záhonyból hazaérkezett pécskai delegáció három tortát „kézbesített” a polgármesteri hivatal dísztermében összegyűlt búzavirágosoknak.
A Záhonnyal szomszédos Zsurk község polgármester asszonya, Pócsikné Vakula Ágnes javaslatára, Helmeczi László záhonyi polgármesterrel együtt három, különböző ízesítési tortát készítettek és küldtek el Pécskára, kifejezve csodálatukat és tiszteletüket a Búzavirág Néptánccsoport tagjai iránt, a magyar hagyományok ápolásáért tett erőfeszítésükért.
Az ajándékokat Antal Péter polgármester adta át Engi Márta Ildikónak, illetve a jelen lévő vezetőségi tagoknak és azoknak az egykori és jelenlegi táncosoknak, akik már kipihenték magukat a szombat éjjeli mulatság után, és eleget tudtak tenni a meghívásnak.
Sinka Pál
Nyugati Jelen (Arad)
2015. november 10.
Erdélyi Értéktár projekt-bemutató Temesváron
A temesvári Új Évezred Református Központban november 10-én, kedden 18 órától kerül sor a Kriza János Néprajzi Társaság Erdélyi Értéktár projektjének bemutatójára. Az Erdélyi Értéktár projekt legfőbb üzenete: minden közösségnek vannak értékei, melyeket nemcsak meg kell őrizni, de másokkal is meg kell ismertetni.
A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium megbízásából Erdélyben a Kriza János Néprajzi Társaság 2015-ben indította el az Erdélyi Értéktár létrehozását célzó projektet, melynek elsődleges feladata a magyar nemzeti értékgyűjtő és értékmegőrző mozgalom erdélyi beindítása, népszerűsítése, megszervezése és szakmai felügyelete. A Temesváron, az Új Ezredév Református Központban zajló bemutató keretében a Kriza János Néprajzi Társaság munkatársai az erdélyi magyar helyi értékekre kívánják ráirányítani a résztvevők figyelmét. Az értékfeltáró mozgalom elindításának és működtetésének jogi hátterét, az értékfeltáró munka és az értéktár-építés célját, az értékfeltáró munka végzéséhez szükséges szakmai elvárásokat/feltételeket, az értéktár bizottság létrehozásának és a helyi értékeknek az Erdélyi Értéktárba történő felterjesztésének menetét ismertetik.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A temesvári Új Évezred Református Központban november 10-én, kedden 18 órától kerül sor a Kriza János Néprajzi Társaság Erdélyi Értéktár projektjének bemutatójára. Az Erdélyi Értéktár projekt legfőbb üzenete: minden közösségnek vannak értékei, melyeket nemcsak meg kell őrizni, de másokkal is meg kell ismertetni.
A magyarországi Földművelésügyi Minisztérium megbízásából Erdélyben a Kriza János Néprajzi Társaság 2015-ben indította el az Erdélyi Értéktár létrehozását célzó projektet, melynek elsődleges feladata a magyar nemzeti értékgyűjtő és értékmegőrző mozgalom erdélyi beindítása, népszerűsítése, megszervezése és szakmai felügyelete. A Temesváron, az Új Ezredév Református Központban zajló bemutató keretében a Kriza János Néprajzi Társaság munkatársai az erdélyi magyar helyi értékekre kívánják ráirányítani a résztvevők figyelmét. Az értékfeltáró mozgalom elindításának és működtetésének jogi hátterét, az értékfeltáró munka és az értéktár-építés célját, az értékfeltáró munka végzéséhez szükséges szakmai elvárásokat/feltételeket, az értéktár bizottság létrehozásának és a helyi értékeknek az Erdélyi Értéktárba történő felterjesztésének menetét ismertetik.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2015. november 10.
Kártyavár
Nem könnyű kártyavárat építeni. Főleg akkor nem, ha valaki időnként „véletlenül” meglöki az asztalt, kinyitja az ablakot, hogy legyen huzat, vagy éppenséggel eldugja a kártyapaklit.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal mindezekhez a pimasz trükkökhöz hozzányúlt a többnyelvű helységnévtáblák perében, és ennél már csak az bosszantóbb, hogy a döntéshozók minden alkalommal belementek a játékába. Így tegnap is, amikor perújrafelvételt rendelt el a Kolozs Megyei Törvényszék.
Ezúttal azzal sikerült időt nyernie a városháza képviselőinek, hogy felvetették: a korábbi eljárás során nem értesítették az alperes polgármesteri hivatalt a felperes Minority Rights Egyesület mellett benyújtott támogatói keresetek egy részéről. Pedig, szerintem, ez mit sem változtat a lényegen: ha egy személy a felperes, akkor is ugyanazt a hat helységnévtáblát kell(ene) kihelyezni, mint ötszáz felperes esetében, tehát a felperesek száma nincs hatással az ítélet következményeire, mint például egy kártérítési perben (ahol minél több a felperes, annál nagyobb a tét az alperes számára). Egy jogról kellene tehát dönteni, vagyis az igazságszolgáltatásnak a szó szoros értelmében igazságot kellene szolgáltatnia, az igazság az én meglátásomban egy és ugyanaz kell, hogy legyen, függetlenül a fel- és alperesek számától…
BALÁZS BENCE
Szabadság (Kolozsvár)
Nem könnyű kártyavárat építeni. Főleg akkor nem, ha valaki időnként „véletlenül” meglöki az asztalt, kinyitja az ablakot, hogy legyen huzat, vagy éppenséggel eldugja a kártyapaklit.
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal mindezekhez a pimasz trükkökhöz hozzányúlt a többnyelvű helységnévtáblák perében, és ennél már csak az bosszantóbb, hogy a döntéshozók minden alkalommal belementek a játékába. Így tegnap is, amikor perújrafelvételt rendelt el a Kolozs Megyei Törvényszék.
Ezúttal azzal sikerült időt nyernie a városháza képviselőinek, hogy felvetették: a korábbi eljárás során nem értesítették az alperes polgármesteri hivatalt a felperes Minority Rights Egyesület mellett benyújtott támogatói keresetek egy részéről. Pedig, szerintem, ez mit sem változtat a lényegen: ha egy személy a felperes, akkor is ugyanazt a hat helységnévtáblát kell(ene) kihelyezni, mint ötszáz felperes esetében, tehát a felperesek száma nincs hatással az ítélet következményeire, mint például egy kártérítési perben (ahol minél több a felperes, annál nagyobb a tét az alperes számára). Egy jogról kellene tehát dönteni, vagyis az igazságszolgáltatásnak a szó szoros értelmében igazságot kellene szolgáltatnia, az igazság az én meglátásomban egy és ugyanaz kell, hogy legyen, függetlenül a fel- és alperesek számától…
BALÁZS BENCE
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 10.
Nagycsaládi ünnep a tízéves jubileum Nagyszebenben
Családias hangulat, műfaji sokszínűség, tematikai változatosság, különböző korosztályokat megszólító programok jellemezték az idén tizedszerre megszervezett Ars Hungarica kulturális fesztivált Nagyszebenben. Az egyhetes jubileumi rendezvénysorozat ezúttal is helyi és magyarországi művészeket gyűjtött egy csokorba, hogy értékteremtő munkájukat a nagyszebeni közönséggel is megismertesse.
Az első fesztiválnap rendezvényei a kettős évforduló – a tízéves HÍD – Szebeni Magyar Egyesület és a tizedik Ars Hungarica magyar kulturális fesztivál – megünneplésére összpontosított. A szervezők az elmúlt tíz év eseményeit és önkéntes munkatársait felsorakoztató fotókiállítással igyekeztek bemutatni a rendezvény sikertörténetét, az elmúlt időszak tapasztalatait.
Serfőző Levente, az egyesület elnöke megköszönte az egyesület munkatársainak, társszervezeteinek és támogatóinak a segítséget.
– Az egyesület köré tömörülő fiatalok mind egy nagy család tagjaivá válnak, így oldjuk fel a családi otthon melegének hiányát a tömbmagyarságból érkező, Nagyszebenben tanuló egyetemisták esetében – mondta Takács Gyöngyi, az egyesület által működtetett kulturális iroda munkatársa. – Arra gondoltunk, hogy közös erővel értékteremtő munkát folytathatunk – hangsúlyozta, és ismertette a kulturális iroda szerteágazó tevékenységét. A HÍD egyesület nemcsak a kulturális értékek bemutatását, de a hagyományőrzést is felvállalta, ezenkívül konferenciákat, filmfesztiválokat szervez évente, és folyamatosan együttműködik a helyi civil szervezetekkel minden területen. Ugyanakkor országos és nemzetközi kapcsolataik is vannak, amelyeknek köszönhetően partnerségek alakultak, turnékat szerveztek. – Azok a művészek, akik egyszer már látták Szebent, nagyon ragaszkodnak hozzá, és szívesen visszatérnek – mondta Takács Gyöngyi.
A tervek kapcsán a Wise Interact cég munkatársai beszéltek a készülő új, felhasználóbarát honlapról. A szeben.ro honlap nemsokára új arculatot kap a könnyebb böngészés érdekében. A román–magyar nyelvűre tervezett honlapba a közösségi médiát is beépítették, de mobil- és táblagépbarát is lesz.
DÉZSI ILDIKÓ
Szabadság (Kolozsvár)
Családias hangulat, műfaji sokszínűség, tematikai változatosság, különböző korosztályokat megszólító programok jellemezték az idén tizedszerre megszervezett Ars Hungarica kulturális fesztivált Nagyszebenben. Az egyhetes jubileumi rendezvénysorozat ezúttal is helyi és magyarországi művészeket gyűjtött egy csokorba, hogy értékteremtő munkájukat a nagyszebeni közönséggel is megismertesse.
Az első fesztiválnap rendezvényei a kettős évforduló – a tízéves HÍD – Szebeni Magyar Egyesület és a tizedik Ars Hungarica magyar kulturális fesztivál – megünneplésére összpontosított. A szervezők az elmúlt tíz év eseményeit és önkéntes munkatársait felsorakoztató fotókiállítással igyekeztek bemutatni a rendezvény sikertörténetét, az elmúlt időszak tapasztalatait.
Serfőző Levente, az egyesület elnöke megköszönte az egyesület munkatársainak, társszervezeteinek és támogatóinak a segítséget.
– Az egyesület köré tömörülő fiatalok mind egy nagy család tagjaivá válnak, így oldjuk fel a családi otthon melegének hiányát a tömbmagyarságból érkező, Nagyszebenben tanuló egyetemisták esetében – mondta Takács Gyöngyi, az egyesület által működtetett kulturális iroda munkatársa. – Arra gondoltunk, hogy közös erővel értékteremtő munkát folytathatunk – hangsúlyozta, és ismertette a kulturális iroda szerteágazó tevékenységét. A HÍD egyesület nemcsak a kulturális értékek bemutatását, de a hagyományőrzést is felvállalta, ezenkívül konferenciákat, filmfesztiválokat szervez évente, és folyamatosan együttműködik a helyi civil szervezetekkel minden területen. Ugyanakkor országos és nemzetközi kapcsolataik is vannak, amelyeknek köszönhetően partnerségek alakultak, turnékat szerveztek. – Azok a művészek, akik egyszer már látták Szebent, nagyon ragaszkodnak hozzá, és szívesen visszatérnek – mondta Takács Gyöngyi.
A tervek kapcsán a Wise Interact cég munkatársai beszéltek a készülő új, felhasználóbarát honlapról. A szeben.ro honlap nemsokára új arculatot kap a könnyebb böngészés érdekében. A román–magyar nyelvűre tervezett honlapba a közösségi médiát is beépítették, de mobil- és táblagépbarát is lesz.
DÉZSI ILDIKÓ
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 10.
Dudás Gyula emlékezete
Az ősz szerelmesét az ősz ölelte immár végleg kegyeibe. 2015 októberében 86 éves korában elhunyt Dudás Gyula festőművész, a „nagybányaiság” talán legkövetkezetesebb követője, az újraalakított Barabás Miklós Céh alapítótagja, az 1958-ban megalakult nagybányai Zene- és Képzőművészeti Líceum alapítója és 1990-es nyugdíjazásáig tanára, a nagybányai művészeti élet fáradhatatlan irányítója, szervezője, helybéli és anyaországi alkotótáborok állandó látogatója és művészeti irányítója, fiatalabb pályatársainak szeretett és tisztelt mentora.
Azt is mondhatnám: a sors kegyes volt hozzá, hiszen mindjárt a kezdet kezdetén, 1958-ban, a képzőművészeti főiskola elvégzése után az egykori „festőfővárosba” Nagybányára röpítette. Ahol a Mohi- és Kádár Tibor-tanítvány megismerkedhetett Ziffer Sándorral és szoros baráti kapcsolatba került Nagy Oszkárral, akinek bátorító szavai festői, de talán későbbi emberi magatartására is hatással voltak. Derűs, nyíltszívű, barátságos, mindig segítőkész lényével belopta magát pályatársai szívébe, olyannyira, hogy idősebb korára már valóságos nimbusz övezte. A fiatalabbak Gyula bácsiját nem lehetett nem tisztelni, nem szeretni.
De persze eddig a pontig el kellett jutni. Nem tudom hogyan alakult volna Dudás Gyula pályája, ha nem abba az erőteljes kisugárzású környezetbe kerül, amit Nagybánya jelentett. Az évtizedek alatt felhalmozott szellemi koncentrátum és természetesen a táj, a természeti és az épített környezet meghatározó tényezőnek bizonyult pályája alakulásában. Ízig-vérig nagybányai festővé vált. Munkáiról zömében a hajdani festőfővárosnak és környékének egyik-másik, a hőskorból visszapillantó részlete tekint ránk, hangulata kerít hatalmába. Ez mintegy kötelez valamiféle párhuzamra: annak a megállapítására, hogy tájképein a megszüntetve megtartás jegyeit ismerjük fel. Korszerű átlényegítését az egykori, századfordulós nagy festői forradalomnak, amely kisugárzásával átfogalmazta régiónk művészeti világát.
NÉMETH JÚLIA
Szabadság (Kolozsvár)
Az ősz szerelmesét az ősz ölelte immár végleg kegyeibe. 2015 októberében 86 éves korában elhunyt Dudás Gyula festőművész, a „nagybányaiság” talán legkövetkezetesebb követője, az újraalakított Barabás Miklós Céh alapítótagja, az 1958-ban megalakult nagybányai Zene- és Képzőművészeti Líceum alapítója és 1990-es nyugdíjazásáig tanára, a nagybányai művészeti élet fáradhatatlan irányítója, szervezője, helybéli és anyaországi alkotótáborok állandó látogatója és művészeti irányítója, fiatalabb pályatársainak szeretett és tisztelt mentora.
Azt is mondhatnám: a sors kegyes volt hozzá, hiszen mindjárt a kezdet kezdetén, 1958-ban, a képzőművészeti főiskola elvégzése után az egykori „festőfővárosba” Nagybányára röpítette. Ahol a Mohi- és Kádár Tibor-tanítvány megismerkedhetett Ziffer Sándorral és szoros baráti kapcsolatba került Nagy Oszkárral, akinek bátorító szavai festői, de talán későbbi emberi magatartására is hatással voltak. Derűs, nyíltszívű, barátságos, mindig segítőkész lényével belopta magát pályatársai szívébe, olyannyira, hogy idősebb korára már valóságos nimbusz övezte. A fiatalabbak Gyula bácsiját nem lehetett nem tisztelni, nem szeretni.
De persze eddig a pontig el kellett jutni. Nem tudom hogyan alakult volna Dudás Gyula pályája, ha nem abba az erőteljes kisugárzású környezetbe kerül, amit Nagybánya jelentett. Az évtizedek alatt felhalmozott szellemi koncentrátum és természetesen a táj, a természeti és az épített környezet meghatározó tényezőnek bizonyult pályája alakulásában. Ízig-vérig nagybányai festővé vált. Munkáiról zömében a hajdani festőfővárosnak és környékének egyik-másik, a hőskorból visszapillantó részlete tekint ránk, hangulata kerít hatalmába. Ez mintegy kötelez valamiféle párhuzamra: annak a megállapítására, hogy tájképein a megszüntetve megtartás jegyeit ismerjük fel. Korszerű átlényegítését az egykori, századfordulós nagy festői forradalomnak, amely kisugárzásával átfogalmazta régiónk művészeti világát.
NÉMETH JÚLIA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 10.
Erdélyi művészeti kalauz
Az Erdélyi Művészet folyóirat – főszerkesztője Veres Péter – legújabb, 49. számában Gáspár Sándor a jeles marosvásárhelyi művészházaspár, Kákonyi Csilla és Bálint Zsigmond közös kiállítását méltatja. A festészeti illetve fotótárlat különböző termekben, de egyazon épületben, a Bernády-házban kapott otthont. „Kettős kiállítás, férj és feleség kiállítása, amelyek ugyan külön-külön is nagy élményt jelentenek, de együtt, vagyis egymás után megtekintve a műveket olyan többlettel gazdagodunk, amelyre máshol, máskor nem tehetünk szert” – véli a szerző.
Az az álmom, hogy festhessek és vigyázzak másokra – Máthé László festőművész szavai ezek, akivel Lőrincz Ildikó beszélgetett, Kudor Duka Istvánt pedig Szuszámi Zsuzsa faggatta művészete lényegéről. „Számomra a legfontosabb az eredetiség, az egyediség. Szerintem egy művész akkor igazán művész, ha minél többet és minél újszerűbben tud elmondani” – nyilatkozta a festő.
Szabadság (Kolozsvár)
Az Erdélyi Művészet folyóirat – főszerkesztője Veres Péter – legújabb, 49. számában Gáspár Sándor a jeles marosvásárhelyi művészházaspár, Kákonyi Csilla és Bálint Zsigmond közös kiállítását méltatja. A festészeti illetve fotótárlat különböző termekben, de egyazon épületben, a Bernády-házban kapott otthont. „Kettős kiállítás, férj és feleség kiállítása, amelyek ugyan külön-külön is nagy élményt jelentenek, de együtt, vagyis egymás után megtekintve a műveket olyan többlettel gazdagodunk, amelyre máshol, máskor nem tehetünk szert” – véli a szerző.
Az az álmom, hogy festhessek és vigyázzak másokra – Máthé László festőművész szavai ezek, akivel Lőrincz Ildikó beszélgetett, Kudor Duka Istvánt pedig Szuszámi Zsuzsa faggatta művészete lényegéről. „Számomra a legfontosabb az eredetiség, az egyediség. Szerintem egy művész akkor igazán művész, ha minél többet és minél újszerűbben tud elmondani” – nyilatkozta a festő.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 10.
Lemondott a nagyváradi PKE rektora és igazgatója
Felajánlotta lemondását a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és gazdasági igazgatója a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában és pénzügyvitelében feltárt hiányosságok és szabálytalanságok miatt.
János Szabolcs és Berei Annamária távozását hétfőn hozta nyilvánosságra a nagyváradi egyetem irányítását ellátó alapítók tanácsa. A testület egyúttal elrendelte a korábban elindított belső kivizsgálások folytatását, és meghagyta a szenátusnak a súlyos helyzet rendezéséhez és megoldásához szükséges intézkedések megtételét.
A magyar állam által finanszírozott PKE-n tapasztalt hiányosságok és szabálytalanságok október elején kerültek nyilvánosságra. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyetem alapítók tanácsának elnöke egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a 2008-ban akkreditált felsőoktatási intézmény tavalyi gazdálkodásában és pénzügyvitelében történtek rendellenességek, ugyanakkor az utóbbi évek folyamán a tanintézet jelentős adósságokat is felhalmozott.
A PKE-n kialakult, az alapítók tanácsa által aggasztónak nevezett helyzet tisztázása végett a stratégiai irányító és ellenőrző testület már idén februárban külső könyvszakértői kivizsgálást rendelt el, ezzel együtt pedig a gazdasági bizottságtól is átfogó jelentést kért az egyetem gazdálkodásáról.
Az alapítók tanácsa szeptemberben meghallgatta az egyetem gazdasági helyzetéről és gazdálkodásáról szóló könyvszakértői jelentést, továbbá a gazdasági bizottság, valamint a Sapientia-rendszert felügyelő programiroda igazgatójának helyzetértékelését.
Mindezek alapján kivizsgálást rendeltek el a felelősség megállapítása, valamint a kialakult helyzet orvoslása céljából, ugyanakkor jelezték azt is, hogy az egyetem gazdasági hátterét biztosító Sapientia Alapítvánnyal szorosan együttműködve kívánnak rendet teremteni a fennálló helyzetben. Mint ismert, a Sapientia Alapítvány a magyar állami normatív támogatásokat kezelő és felügyelő finanszírozóként biztosítja mind a PKE, mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését. A PKE évek óta az alapítvány révén kapja a magyar állami pénzeket, a támogatás tavaly 621 millió forint (8,7 millió lej) volt.
A hiányosságok feltárása nyomán a kolozsvári székhelyű Sapientia Alapítvány átvette a PKE pénzügyi tevékenységének, valamint a magyar államtól kapott támogatás kezelésének teljes ellenőrzését, ennek keretében ettől a tanévtől kezdődően a magyar állami pénzeket csak az alapítvány jóváhagyásával költhetik el a nagyváradiak.
A PKE alapítók tanácsának hétfői közleménye szerint a rektor és a gazdasági igazgató az eddigi kivizsgálás, illetve az elkészített szakértői jelentés következtetései alapján, a testülettel egyetértésben mondtak le tisztségükről.
Az alapítók tanácsa jelezte, elengedhetetlenül fontosnak tartja egy új pénzügyi és gazdasági terv kidolgozását, a Sapientia Alapítvánnyal kötött megállapodás meghagyásainak következetes végrehajtását és az egyetem fenntartójával való szoros együttműködést.
A hatályos tanügyi törvények és az egyetemi charta előírásainak megfelelően a PKE jó működésének személyi feltételeit a rövidesen összeülő szenátus hivatott biztosítani.
Szabadság (Kolozsvár)
Felajánlotta lemondását a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és gazdasági igazgatója a felsőoktatási intézmény gazdálkodásában és pénzügyvitelében feltárt hiányosságok és szabálytalanságok miatt.
János Szabolcs és Berei Annamária távozását hétfőn hozta nyilvánosságra a nagyváradi egyetem irányítását ellátó alapítók tanácsa. A testület egyúttal elrendelte a korábban elindított belső kivizsgálások folytatását, és meghagyta a szenátusnak a súlyos helyzet rendezéséhez és megoldásához szükséges intézkedések megtételét.
A magyar állam által finanszírozott PKE-n tapasztalt hiányosságok és szabálytalanságok október elején kerültek nyilvánosságra. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyetem alapítók tanácsának elnöke egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a 2008-ban akkreditált felsőoktatási intézmény tavalyi gazdálkodásában és pénzügyvitelében történtek rendellenességek, ugyanakkor az utóbbi évek folyamán a tanintézet jelentős adósságokat is felhalmozott.
A PKE-n kialakult, az alapítók tanácsa által aggasztónak nevezett helyzet tisztázása végett a stratégiai irányító és ellenőrző testület már idén februárban külső könyvszakértői kivizsgálást rendelt el, ezzel együtt pedig a gazdasági bizottságtól is átfogó jelentést kért az egyetem gazdálkodásáról.
Az alapítók tanácsa szeptemberben meghallgatta az egyetem gazdasági helyzetéről és gazdálkodásáról szóló könyvszakértői jelentést, továbbá a gazdasági bizottság, valamint a Sapientia-rendszert felügyelő programiroda igazgatójának helyzetértékelését.
Mindezek alapján kivizsgálást rendeltek el a felelősség megállapítása, valamint a kialakult helyzet orvoslása céljából, ugyanakkor jelezték azt is, hogy az egyetem gazdasági hátterét biztosító Sapientia Alapítvánnyal szorosan együttműködve kívánnak rendet teremteni a fennálló helyzetben. Mint ismert, a Sapientia Alapítvány a magyar állami normatív támogatásokat kezelő és felügyelő finanszírozóként biztosítja mind a PKE, mind a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem működését. A PKE évek óta az alapítvány révén kapja a magyar állami pénzeket, a támogatás tavaly 621 millió forint (8,7 millió lej) volt.
A hiányosságok feltárása nyomán a kolozsvári székhelyű Sapientia Alapítvány átvette a PKE pénzügyi tevékenységének, valamint a magyar államtól kapott támogatás kezelésének teljes ellenőrzését, ennek keretében ettől a tanévtől kezdődően a magyar állami pénzeket csak az alapítvány jóváhagyásával költhetik el a nagyváradiak.
A PKE alapítók tanácsának hétfői közleménye szerint a rektor és a gazdasági igazgató az eddigi kivizsgálás, illetve az elkészített szakértői jelentés következtetései alapján, a testülettel egyetértésben mondtak le tisztségükről.
Az alapítók tanácsa jelezte, elengedhetetlenül fontosnak tartja egy új pénzügyi és gazdasági terv kidolgozását, a Sapientia Alapítvánnyal kötött megállapodás meghagyásainak következetes végrehajtását és az egyetem fenntartójával való szoros együttműködést.
A hatályos tanügyi törvények és az egyetemi charta előírásainak megfelelően a PKE jó működésének személyi feltételeit a rövidesen összeülő szenátus hivatott biztosítani.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 10.
Mezei János ismét dolgozhat az alapfokú ítélet szerint
A Hargita megyei törvényszék alapfokú döntése értelmében Mezei János újra dolgozhat Gyergyószentmiklós polgármestereként.
Az alapfokú ítélet kimondja, az elöljáró továbbra is bírósági megfigyelés alatt marad, de megengedik neki, hogy találkozzon, kommunikáljon azokkal a személyekkel, akik tanúként vagy más módon érintettek a korrupciós ügyében. Amennyiben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) fellebbezni fog a döntés ellen, az óvásról a marosvásárhelyi táblabíróság hivatott dönteni.
Mezei János ellen január végén indult ügyészségi vizsgálat, melynek idejére felfüggesztették tisztségéből. A DNA május végén emelt vádat ellene. A vádhatóság szerint Mezei János azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt.
A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telek nem lett volna eladható a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül. A cégben a budapesti V. kerület ugyanis 51, a gyergyószentmiklósi önkormányzat pedig csak 49 százalékos részesedéssel rendelkezik. A DNA továbbá zsarolással és sikkasztásra való felbujtással is vádolja a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott Mezeit.
Gergely Imre
Krónika (Kolozsvár)
A Hargita megyei törvényszék alapfokú döntése értelmében Mezei János újra dolgozhat Gyergyószentmiklós polgármestereként.
Az alapfokú ítélet kimondja, az elöljáró továbbra is bírósági megfigyelés alatt marad, de megengedik neki, hogy találkozzon, kommunikáljon azokkal a személyekkel, akik tanúként vagy más módon érintettek a korrupciós ügyében. Amennyiben az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) fellebbezni fog a döntés ellen, az óvásról a marosvásárhelyi táblabíróság hivatott dönteni.
Mezei János ellen január végén indult ügyészségi vizsgálat, melynek idejére felfüggesztették tisztségéből. A DNA május végén emelt vádat ellene. A vádhatóság szerint Mezei János azzal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt.
A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telek nem lett volna eladható a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül. A cégben a budapesti V. kerület ugyanis 51, a gyergyószentmiklósi önkormányzat pedig csak 49 százalékos részesedéssel rendelkezik. A DNA továbbá zsarolással és sikkasztásra való felbujtással is vádolja a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott Mezeit.
Gergely Imre
Krónika (Kolozsvár)
2015. november 10.
Újabb áldozat, pénzügyi támogatás a sérültek családjainak
Negyvenhatra emelkedett az október 30-i bukaresti tűzvész áldozatainak száma hétfőn: román médiajelentések szerint a tragédia egyik Izraelbe szállított sebesültje is belehalt sérüléseibe.
A Tel-Avivban elhunyt Teodora Maftei fotóriporter utolsó egyéni kiállítását távollétében nyitották meg barátai Bukarestben három nappal a tűzvész után; az intenzív osztályon fekvő alkotó helyett édesanyja vett részt a napokkal korábban meghirdetett tárlatnyitón. A külföldi gyógykezelés lehetőségét az érintett családok eddig összesen 35 súlyos sérült esetében vették igénybe, akiket a román légierő és a NATO különleges kórházgépei szállítottak Belgiumba, Hollandiába, Ausztriába, Izraelbe, Németországba, Nagy-Britanniába és Norvégiába. A külföldre irányítottak közül négyen útközben vagy a külföldi kórházakban életüket veszítették. Hétfő reggel a bukaresti Colectiv klubban történt tragédia 83 sérültjét ápolták továbbra is romániai kórházakban: közülük 15-nek az állapota válságos, haté súlyos.
A bukaresti kormány hétfőn rendkívüli ülést tartott, amelyen a tűzvész áldozatainak kórházi kezelésére szavazott meg pénzügyi támogatást az érintett családok számára. A külföldre irányított sérültek esetében a család havi 7500 eurós támogatást kap a kórházi kezelés teljes időtartama idején, míg a hazai kórházakban ápolt sérültek családtagjait havi 6000 lejjel (420 ezer forint) támogatja tartalékalapjából a bukaresti kormány.
A bukaresti Colectiv klubban október 30-án egy rockkoncerten használt tűzijáték pillanatok alatt lángra lobbantotta a terem gyúlékony anyagból készült hangszigetelését. A helyiségnek nem voltak vészkijáratai. A rendezvény több száz résztvevője közül sokan nem tudtak idejében kimenekülni az egyetlen használható kijáraton: 26-an a helyszínen meghaltak, több mint 150 ember pedig füstmérgezéssel és égési sérülésekkel került kórházba.
erdon.ro
Negyvenhatra emelkedett az október 30-i bukaresti tűzvész áldozatainak száma hétfőn: román médiajelentések szerint a tragédia egyik Izraelbe szállított sebesültje is belehalt sérüléseibe.
A Tel-Avivban elhunyt Teodora Maftei fotóriporter utolsó egyéni kiállítását távollétében nyitották meg barátai Bukarestben három nappal a tűzvész után; az intenzív osztályon fekvő alkotó helyett édesanyja vett részt a napokkal korábban meghirdetett tárlatnyitón. A külföldi gyógykezelés lehetőségét az érintett családok eddig összesen 35 súlyos sérült esetében vették igénybe, akiket a román légierő és a NATO különleges kórházgépei szállítottak Belgiumba, Hollandiába, Ausztriába, Izraelbe, Németországba, Nagy-Britanniába és Norvégiába. A külföldre irányítottak közül négyen útközben vagy a külföldi kórházakban életüket veszítették. Hétfő reggel a bukaresti Colectiv klubban történt tragédia 83 sérültjét ápolták továbbra is romániai kórházakban: közülük 15-nek az állapota válságos, haté súlyos.
A bukaresti kormány hétfőn rendkívüli ülést tartott, amelyen a tűzvész áldozatainak kórházi kezelésére szavazott meg pénzügyi támogatást az érintett családok számára. A külföldre irányított sérültek esetében a család havi 7500 eurós támogatást kap a kórházi kezelés teljes időtartama idején, míg a hazai kórházakban ápolt sérültek családtagjait havi 6000 lejjel (420 ezer forint) támogatja tartalékalapjából a bukaresti kormány.
A bukaresti Colectiv klubban október 30-án egy rockkoncerten használt tűzijáték pillanatok alatt lángra lobbantotta a terem gyúlékony anyagból készült hangszigetelését. A helyiségnek nem voltak vészkijáratai. A rendezvény több száz résztvevője közül sokan nem tudtak idejében kimenekülni az egyetlen használható kijáraton: 26-an a helyszínen meghaltak, több mint 150 ember pedig füstmérgezéssel és égési sérülésekkel került kórházba.
erdon.ro
2015. november 10.
Felfedező túrára visznek fiatal történészek Kolozsváron
A Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete november 14–15. között szervezi meg KoMaTE – Com’on Te! című rendezvényét. A Kolozsvár történész szemmel – fedezd fel a város kincseit az ókortól napjainkig alcímre hallgató esemény Kolozsvár történelmi múltját, emlékeit kívánja bemutatni az érdeklődők számára.
Változatos és izgalmas programok, játékok várják mindazokat, akik a jobban megismernék a város történelmét, az ókortól napjainkig. Előadások, tematikus városnéző séták és interaktív csapatverseny várja a résztvevőket, akik így betekintést nyerhetnek a római kori Napoca világába, a középkori templomoktól Mátyás király kolozsvári kultuszán keresztül a századfordulói városi némafilmipar, illetve a 20. századi történelmi-politikai események lezajlásában.
A vasárnapi történelem és művészettörténet tematikájú csapatjáték (City Tour) nyertesei pedig az új tapasztalatokon kívül értékes nyereményekkel is gazdagodhatnak. A rendezvény a Com'on Cluj/Kolozsvár projekt részeként, a Kolozsvár 2015 Ifjúsági Főváros programjaiba illeszkedve, illetve a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, a Pont, a Fundaţia Comunitară Cluj, a Visit Cluj és a Korzo Egyesület támogatásának köszönhetően valósul meg.
maszol.ro
A Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete november 14–15. között szervezi meg KoMaTE – Com’on Te! című rendezvényét. A Kolozsvár történész szemmel – fedezd fel a város kincseit az ókortól napjainkig alcímre hallgató esemény Kolozsvár történelmi múltját, emlékeit kívánja bemutatni az érdeklődők számára.
Változatos és izgalmas programok, játékok várják mindazokat, akik a jobban megismernék a város történelmét, az ókortól napjainkig. Előadások, tematikus városnéző séták és interaktív csapatverseny várja a résztvevőket, akik így betekintést nyerhetnek a római kori Napoca világába, a középkori templomoktól Mátyás király kolozsvári kultuszán keresztül a századfordulói városi némafilmipar, illetve a 20. századi történelmi-politikai események lezajlásában.
A vasárnapi történelem és művészettörténet tematikájú csapatjáték (City Tour) nyertesei pedig az új tapasztalatokon kívül értékes nyereményekkel is gazdagodhatnak. A rendezvény a Com'on Cluj/Kolozsvár projekt részeként, a Kolozsvár 2015 Ifjúsági Főváros programjaiba illeszkedve, illetve a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, a Pont, a Fundaţia Comunitară Cluj, a Visit Cluj és a Korzo Egyesület támogatásának köszönhetően valósul meg.
maszol.ro
2015. november 10.
Blénessy Jenőnek még van mondanivalója
A napokban látogattam meg Gyergyószentmiklós talán legidősebb lakóját, a 99 és fél éves Blénessy Jenőt, aki egy több oldalas levelet juttatott el szerkesztőségünkbe. Jenő bácsi aggódik azért, ami jelenleg a világban, az országban történik, de leginkább a városban lévő gondok nyomasztják.
Meglátásait papírra vetette, és el is mesélte. Búcsúzóul pedig jelezte: van még mondanivalója üzenete a mai vezetőkhöz, városlakókhoz.
Elsőként a gimnáziumról szólt. 1933-ban abban a tanintézményben tette le az érettségit, amelyet jelenleg Salamon Ernő Gimnáziumnak hívnak. „Márványba arany betűvel írja, hogy Magyar Királyi Állami Főgimnázium, ez a neve, és már végre hagyni kellene annak a költőnek nevezett Salamon Ernőt. Kitől, mitől félünk? Visszajön a kommunizmus? Miért alázkodunk meg?” – sorolta a kérdéseket, melyekre nem választ várt, hanem inkább üzenni szeretne velük. Nem azt mondta, hogy egyik napról a másikra kell megváltoztatni a tanintézmény nevét, hanem azt, hogy akik felelősséget vállaltak a városért, a lakókért, azok vegyék komolyan az őseink által ránk hagyott értékeket.
A napokban a központhoz közel lévő, immár beföldelt kútról is szólt. Mint mondta tisztán emlékszik arra, amikor a város kétezer literes tartalékából öntözték a virágágyásokat, a parkok fiatal fáit. „Meg kellett volna tartani” – mondta.
„Nemcsak a világban, az országban, de még a városban sincs minden a rendjén, mindjárt 100 éve itt élek a városban, voltak odaloccsintott, felkapaszkodott, saját magukat kikiáltó polgármesterek. Az önkormányzatot sok mindenben hibáztatom. Az első a gimnázium neve, utána kellene nézni ki is volt Salamon Ernő. Felháborodok, dühöngök, mert fáj. De ott a város gyönyörű patinás központja, nem szabadna tönkretenni, még a kapukilincset is meg kellene nézni, amit kicserélnek a lakók. Az épületek erkélyeire is nagyobb figyelmet kellene fordítani. A Vaskertes iskolának is lehetne más neve. A templom kerítése is zavar, az Isten háza kerítésének szépnek, hozzá illőnek kell lennie. Az egykori zárda a templommal szomszédos, jelenleg Fogarasy iskola kerítésfala hirdethetné, hogy nem focipályát zár el templomtól. De a Sétáló utca is megérett a változásra” – sorolta.
„Újra kampányolnak, választások jönnek... A városban sokan ismerték Selyem Tamás tanárt, hét gyereke volt. Na olyan egyenes tartású, komoly, magyar emberek kellenének képviselőnek, mint amilyen ő volt. Sok minden bánt, sok az olyan dolog, amin nem tudok változtatni, beleszólni, amit el kell tűrni. Nekem a legnagyobb csalódásom nem Pontában van, hanem a mi vezetőinkben. Nagyon itt az ideje, nagyon jó lenne, ha végre akadna egy magyar, akiben meg lehetne bízni. Felfordult a világ, kormányozhatatlan lett minden” – mondta Blénessy Jenő utalva a jelenlegi politikai helyzetre.
Jenő bácsi feleségével, a 88 éves Erzsike nénivel nemrég a hazalátogató unokákat fogadta, erről is mesélt. „Ez volt a naplemente. A Nap visszasütése, amikor az ember nagyon, de nagyon boldog. Együtt voltunk, lebegett a szeretet, a ragaszkodás a családhoz, egymáshoz. Elveszítettük a két fiúnkat, az unokáknak, dédunokáknak örülünk. Mind jól vannak és ez boldoggá tesz” – mondta Jenő bácsi.
„Ameddig még vannak az embernek napjai, s van ereje, addig gondolkodik. Szeretem Gyergyószentmiklóst, a várost, és még van mondanivalóm a lakóihoz. Fontosnak tartom, hogy írjak azokról a dolgokról, melyek szálkák, szúrják az oldalamat. Vannak közös problémáink, amelyeket meg kellene oldanunk. Több dolog bánt, amit nem akarok a sírba vinni” – mondta Jenő bácsi, és ígérte a következőkben is papírra veti gondolatait.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
A napokban látogattam meg Gyergyószentmiklós talán legidősebb lakóját, a 99 és fél éves Blénessy Jenőt, aki egy több oldalas levelet juttatott el szerkesztőségünkbe. Jenő bácsi aggódik azért, ami jelenleg a világban, az országban történik, de leginkább a városban lévő gondok nyomasztják.
Meglátásait papírra vetette, és el is mesélte. Búcsúzóul pedig jelezte: van még mondanivalója üzenete a mai vezetőkhöz, városlakókhoz.
Elsőként a gimnáziumról szólt. 1933-ban abban a tanintézményben tette le az érettségit, amelyet jelenleg Salamon Ernő Gimnáziumnak hívnak. „Márványba arany betűvel írja, hogy Magyar Királyi Állami Főgimnázium, ez a neve, és már végre hagyni kellene annak a költőnek nevezett Salamon Ernőt. Kitől, mitől félünk? Visszajön a kommunizmus? Miért alázkodunk meg?” – sorolta a kérdéseket, melyekre nem választ várt, hanem inkább üzenni szeretne velük. Nem azt mondta, hogy egyik napról a másikra kell megváltoztatni a tanintézmény nevét, hanem azt, hogy akik felelősséget vállaltak a városért, a lakókért, azok vegyék komolyan az őseink által ránk hagyott értékeket.
A napokban a központhoz közel lévő, immár beföldelt kútról is szólt. Mint mondta tisztán emlékszik arra, amikor a város kétezer literes tartalékából öntözték a virágágyásokat, a parkok fiatal fáit. „Meg kellett volna tartani” – mondta.
„Nemcsak a világban, az országban, de még a városban sincs minden a rendjén, mindjárt 100 éve itt élek a városban, voltak odaloccsintott, felkapaszkodott, saját magukat kikiáltó polgármesterek. Az önkormányzatot sok mindenben hibáztatom. Az első a gimnázium neve, utána kellene nézni ki is volt Salamon Ernő. Felháborodok, dühöngök, mert fáj. De ott a város gyönyörű patinás központja, nem szabadna tönkretenni, még a kapukilincset is meg kellene nézni, amit kicserélnek a lakók. Az épületek erkélyeire is nagyobb figyelmet kellene fordítani. A Vaskertes iskolának is lehetne más neve. A templom kerítése is zavar, az Isten háza kerítésének szépnek, hozzá illőnek kell lennie. Az egykori zárda a templommal szomszédos, jelenleg Fogarasy iskola kerítésfala hirdethetné, hogy nem focipályát zár el templomtól. De a Sétáló utca is megérett a változásra” – sorolta.
„Újra kampányolnak, választások jönnek... A városban sokan ismerték Selyem Tamás tanárt, hét gyereke volt. Na olyan egyenes tartású, komoly, magyar emberek kellenének képviselőnek, mint amilyen ő volt. Sok minden bánt, sok az olyan dolog, amin nem tudok változtatni, beleszólni, amit el kell tűrni. Nekem a legnagyobb csalódásom nem Pontában van, hanem a mi vezetőinkben. Nagyon itt az ideje, nagyon jó lenne, ha végre akadna egy magyar, akiben meg lehetne bízni. Felfordult a világ, kormányozhatatlan lett minden” – mondta Blénessy Jenő utalva a jelenlegi politikai helyzetre.
Jenő bácsi feleségével, a 88 éves Erzsike nénivel nemrég a hazalátogató unokákat fogadta, erről is mesélt. „Ez volt a naplemente. A Nap visszasütése, amikor az ember nagyon, de nagyon boldog. Együtt voltunk, lebegett a szeretet, a ragaszkodás a családhoz, egymáshoz. Elveszítettük a két fiúnkat, az unokáknak, dédunokáknak örülünk. Mind jól vannak és ez boldoggá tesz” – mondta Jenő bácsi.
„Ameddig még vannak az embernek napjai, s van ereje, addig gondolkodik. Szeretem Gyergyószentmiklóst, a várost, és még van mondanivalóm a lakóihoz. Fontosnak tartom, hogy írjak azokról a dolgokról, melyek szálkák, szúrják az oldalamat. Vannak közös problémáink, amelyeket meg kellene oldanunk. Több dolog bánt, amit nem akarok a sírba vinni” – mondta Jenő bácsi, és ígérte a következőkben is papírra veti gondolatait.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2015. november 11.
A kétnyelvűség betartatására kötelezte a törvényszék Hargita megye prefektusát
A kétnyelvű feliratok számonkérésére kötelezte egy kedden kimondott ítéletben a Hargita megyei törvényszék Jean-Adrian Andreit, Hargita megye prefektusát. Az ítélet nem jogerős.
A prefektust Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke perelte be egy évvel ezelőtt, amiatt, hogy a kormány Hargita megyei képviselője nem járt el egy – a nyelvhasználati jogok betartatását követelő – beadványa ügyében.
Árus Zsolt azt kérte, hogy a prefektus szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra. Árus az MTI-nek elmondta, Maroshévízen (Toplita) tapasztalta, hogy hiányoznak a közintézményekről a magyar feliratok. Maroshévíz egyike a székelyföldi román többségű kisvárosoknak, amelyben azonban a magyarok aránya meghaladja a törvényben megszabott 20 százalékot. A prefektus – mint válaszolt – felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét a törvényes kötelességére, de ennek ellenére sem jelentek meg kétnyelvű feliratok a városban.
„Jeleztem, hogy nem egyedi esetről van szó, és arra kértem a prefektust, hogy szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó szabályok betartására. Erre a beadványra már nem érkezett válasz, és az előzetes eljárás részeként benyújtott újabb beadványra sem. Ezért fordultam a törvényszékhez" – magyarázta Árus Zsolt.
„A kormány székelyföldi megbízottai azonnal intézkednek, ha a román érzékenységet sértő megnyilvánulásról érkezik panasz hozzájuk, de a törvényt is áthágva semmit nem tesznek a magyarok jogainak az érvényesítése ügyében" – tette hozzá Árus Zsolt.
MTI
Erdély.ma
A kétnyelvű feliratok számonkérésére kötelezte egy kedden kimondott ítéletben a Hargita megyei törvényszék Jean-Adrian Andreit, Hargita megye prefektusát. Az ítélet nem jogerős.
A prefektust Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke perelte be egy évvel ezelőtt, amiatt, hogy a kormány Hargita megyei képviselője nem járt el egy – a nyelvhasználati jogok betartatását követelő – beadványa ügyében.
Árus Zsolt azt kérte, hogy a prefektus szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra. Árus az MTI-nek elmondta, Maroshévízen (Toplita) tapasztalta, hogy hiányoznak a közintézményekről a magyar feliratok. Maroshévíz egyike a székelyföldi román többségű kisvárosoknak, amelyben azonban a magyarok aránya meghaladja a törvényben megszabott 20 százalékot. A prefektus – mint válaszolt – felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét a törvényes kötelességére, de ennek ellenére sem jelentek meg kétnyelvű feliratok a városban.
„Jeleztem, hogy nem egyedi esetről van szó, és arra kértem a prefektust, hogy szólítsa fel a megye valamennyi közintézményét a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó szabályok betartására. Erre a beadványra már nem érkezett válasz, és az előzetes eljárás részeként benyújtott újabb beadványra sem. Ezért fordultam a törvényszékhez" – magyarázta Árus Zsolt.
„A kormány székelyföldi megbízottai azonnal intézkednek, ha a román érzékenységet sértő megnyilvánulásról érkezik panasz hozzájuk, de a törvényt is áthágva semmit nem tesznek a magyarok jogainak az érvényesítése ügyében" – tette hozzá Árus Zsolt.
MTI
Erdély.ma
2015. november 11.
Elhalasztott forradalom
Ahogy fogynak az emberek a téren, úgy tér vissza az élet a politikusokba, ismét erősödik múlt héten még elhaló hangjuk. Akkor fülüket-farkukat behúzva járultak az államelnök elé, azt sem tudták, hogyan tegyenek az utcán összesereglők kedvére, felelős vezetők szerepében próbáltak tetszelegni, akiknek az ország érdeke mindenekfölötti.
Egy hete még sok tízezren tüntettek országszerte, és Victor Ponta lemondása után még többen gyűltek össze, mint egy nappal korábban, egyértelművé téve: nem egy párttal, koalícióval van bajuk, hanem az összessel, mindazokkal, akik az elmúlt huszonöt év alatt tételesen vagy hallgatólagosan hozzájárultak, hogy Románia velejéig korrupt, alig-alig működő országgá váljék, különféle érdekeket kiszolgáló képlékeny törvényekkel, uram-bátyám alapon kiépített közigazgatással. Az arrogáns, felfuvalkodott, önmagukat felsőbbrendűnek vélő politikusoktól szabadulna a nép, mindannyiuktól, pártállástól függetlenül. Sokan emlegettek történelmi időket, új forradalmat, 1989 decemberéhez hasonlították az eseményeket, mások a demokráciát féltették, arra figyelmeztettek, nem váltható le a teljes politikai osztály, hisz mi jönne helyette.
Politikusaink mindenesetre nagyon megszeppentek, s akárcsak egy évvel ezelőtt, az elnökválasztás utáni tüntetéseket követően, nem győzték hangsúlyozni, megértették az utca üzenetét, változást, megújulást ígértek. Senki nem mert miniszterelnököt javasolni Klaus Johannisnak, elvekről esett szó csupán, ki előrehozott választások, ki szakértői kormány felállításának ötletével igyekezett kiszolgálni a népakaratot. Meghunyászkodásuk hatásosnak bizonyult, fogyatkozni kezdtek a tüntetők, egyre kevesebben kiabálták esténként a mindenki menesztését követelő jelszavakat. És láss csodát, hétfőn a Cotroceni-palota ajtajában már nem remegett Liviu Dragnea hangja, amikor bejelentette szakértőnek álcázott pártközeli kormányfőjelöltjük nevét. A liberálisok sem követeltek már előrehozott választásokat, népakarat ide vagy oda, ha elnökük mást óhajt, ők igazodnak. Klaus Johannis államelnök alaposan átrághatta döntését, napokig kereste a jó megoldást. Végül szakértő miniszterelnököt nevesített a következő egy évre Dacian Cioloş személyében, aki várhatóan szakértő kormányt alakít, melynek az lesz a feladata, hogy biztosítsa a gazdasági növekedést, féken tartsa a kiadásokat. Csakhogy politikai pártok támogatásával kellene mindezt megvalósítania, olyanokéval, melyek jövőben két választáson szeretnének eredményesen szerepelni. Ehhez pedig pénzre, befolyásra van szükségük. Ahogy igen gyorsan magukhoz tértek az első sokkból, pont olyan hirtelen feledik majd mostani ígéreteiket. Csak a miniszterelnökön és csapatán múlik majd, képes-e ellenállni, vagy kicsit nehézkesebben, de folytatódik minden tovább, mint eddig. Semmivé foszlik a megértett üzenet, üres ígéretté a megújulás. Míg valóban túl nem csordul a pohár, és egy következő lázadás végképp el nem söpri mindannyiukat.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Ahogy fogynak az emberek a téren, úgy tér vissza az élet a politikusokba, ismét erősödik múlt héten még elhaló hangjuk. Akkor fülüket-farkukat behúzva járultak az államelnök elé, azt sem tudták, hogyan tegyenek az utcán összesereglők kedvére, felelős vezetők szerepében próbáltak tetszelegni, akiknek az ország érdeke mindenekfölötti.
Egy hete még sok tízezren tüntettek országszerte, és Victor Ponta lemondása után még többen gyűltek össze, mint egy nappal korábban, egyértelművé téve: nem egy párttal, koalícióval van bajuk, hanem az összessel, mindazokkal, akik az elmúlt huszonöt év alatt tételesen vagy hallgatólagosan hozzájárultak, hogy Románia velejéig korrupt, alig-alig működő országgá váljék, különféle érdekeket kiszolgáló képlékeny törvényekkel, uram-bátyám alapon kiépített közigazgatással. Az arrogáns, felfuvalkodott, önmagukat felsőbbrendűnek vélő politikusoktól szabadulna a nép, mindannyiuktól, pártállástól függetlenül. Sokan emlegettek történelmi időket, új forradalmat, 1989 decemberéhez hasonlították az eseményeket, mások a demokráciát féltették, arra figyelmeztettek, nem váltható le a teljes politikai osztály, hisz mi jönne helyette.
Politikusaink mindenesetre nagyon megszeppentek, s akárcsak egy évvel ezelőtt, az elnökválasztás utáni tüntetéseket követően, nem győzték hangsúlyozni, megértették az utca üzenetét, változást, megújulást ígértek. Senki nem mert miniszterelnököt javasolni Klaus Johannisnak, elvekről esett szó csupán, ki előrehozott választások, ki szakértői kormány felállításának ötletével igyekezett kiszolgálni a népakaratot. Meghunyászkodásuk hatásosnak bizonyult, fogyatkozni kezdtek a tüntetők, egyre kevesebben kiabálták esténként a mindenki menesztését követelő jelszavakat. És láss csodát, hétfőn a Cotroceni-palota ajtajában már nem remegett Liviu Dragnea hangja, amikor bejelentette szakértőnek álcázott pártközeli kormányfőjelöltjük nevét. A liberálisok sem követeltek már előrehozott választásokat, népakarat ide vagy oda, ha elnökük mást óhajt, ők igazodnak. Klaus Johannis államelnök alaposan átrághatta döntését, napokig kereste a jó megoldást. Végül szakértő miniszterelnököt nevesített a következő egy évre Dacian Cioloş személyében, aki várhatóan szakértő kormányt alakít, melynek az lesz a feladata, hogy biztosítsa a gazdasági növekedést, féken tartsa a kiadásokat. Csakhogy politikai pártok támogatásával kellene mindezt megvalósítania, olyanokéval, melyek jövőben két választáson szeretnének eredményesen szerepelni. Ehhez pedig pénzre, befolyásra van szükségük. Ahogy igen gyorsan magukhoz tértek az első sokkból, pont olyan hirtelen feledik majd mostani ígéreteiket. Csak a miniszterelnökön és csapatán múlik majd, képes-e ellenállni, vagy kicsit nehézkesebben, de folytatódik minden tovább, mint eddig. Semmivé foszlik a megértett üzenet, üres ígéretté a megújulás. Míg valóban túl nem csordul a pohár, és egy következő lázadás végképp el nem söpri mindannyiukat.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 11.
Támogatásokat várnak (Székelyföldi Autonómia Alap)
Közös felhívásban kérte a Székelyföldi Autonómia Alap támogatását az alapot létrehozó Székelyföldért Társaság és az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesülete, valamint az alap haszonélvezőjeként megjelölt Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és Szabolcs Attila képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke.
A felhívásban azt a meggyőződésüket hangsúlyozták: „az autonómia ügyének sikeressége döntően azon múlhat, van-e még személyes áldozatvállalási készség helyben vagy a nagyvilágban élő székelységben, magyarságban”.
A kezdeményezők felidézték, hogy Románia az autonómiaigénynek a puszta megfogalmazását is veszélyforrásként kezeli. „Elutasítja a párbeszéd minden formáját, és helyette tiltakozó megmozdulásaink betiltásával vagy korlátozásával igyekszik a székelyeket elhallgattatni vagy pénzbüntetésekkel megfélemlíteni” – fogalmaztak.
A felhívás megemlíti, hogy a nyár folyamán létrehozott alapot eddig főleg magánszemélyek támogatták, de a székely autonómia ügyével szimpatizáló önkormányzatok, magáncégek, vállalatok támogatását is várják. „Felkérünk ezúton minden magyarországi önkormányzatot, amelynek fontos Székelyföld autonómiájának ügye, hogy támogassák rendszeresen a Székelyföldi Autonómia Alapot, ezzel támogatva a Székely Nemzeti Tanács munkáját. Kérjük, hogy a források kiszámíthatósága érdekében havi rendszerességű és határozatlan idejű átutalási megbízásokat indítsanak el” – áll a dokumentumban. A felhívás továbbá arra is kitér, hogy az SzNT honlapja (www.sznt.sic.hu) nyitóoldalán található alkalmazás útján is támogatás juttatható el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Közös felhívásban kérte a Székelyföldi Autonómia Alap támogatását az alapot létrehozó Székelyföldért Társaság és az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesülete, valamint az alap haszonélvezőjeként megjelölt Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és Szabolcs Attila képviselő, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke.
A felhívásban azt a meggyőződésüket hangsúlyozták: „az autonómia ügyének sikeressége döntően azon múlhat, van-e még személyes áldozatvállalási készség helyben vagy a nagyvilágban élő székelységben, magyarságban”.
A kezdeményezők felidézték, hogy Románia az autonómiaigénynek a puszta megfogalmazását is veszélyforrásként kezeli. „Elutasítja a párbeszéd minden formáját, és helyette tiltakozó megmozdulásaink betiltásával vagy korlátozásával igyekszik a székelyeket elhallgattatni vagy pénzbüntetésekkel megfélemlíteni” – fogalmaztak.
A felhívás megemlíti, hogy a nyár folyamán létrehozott alapot eddig főleg magánszemélyek támogatták, de a székely autonómia ügyével szimpatizáló önkormányzatok, magáncégek, vállalatok támogatását is várják. „Felkérünk ezúton minden magyarországi önkormányzatot, amelynek fontos Székelyföld autonómiájának ügye, hogy támogassák rendszeresen a Székelyföldi Autonómia Alapot, ezzel támogatva a Székely Nemzeti Tanács munkáját. Kérjük, hogy a források kiszámíthatósága érdekében havi rendszerességű és határozatlan idejű átutalási megbízásokat indítsanak el” – áll a dokumentumban. A felhívás továbbá arra is kitér, hogy az SzNT honlapja (www.sznt.sic.hu) nyitóoldalán található alkalmazás útján is támogatás juttatható el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2015. november 11.
Fehér Holló-könyvbemutató
Toronyba zárt anyanyelvünk
Ez a címe Szucher Ervin újságíró dokumentumriport-kötetének, amelyet november 9-én mutattak be a marosvásárhelyi Bernády Házban. A Világhírnév Kiadó Fehér Holló sorozatában a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem, valamint a Juventus Kiadó gondozásában megjelent kötet 25 szórványriportjában 50 településről esik szó. Elmondása szerint a szerző hídnak szánta a kötetet az Erdélyben és az Erdélyen kívüli területeken élő szórványmagyarok között, akik még beszélik vagy már nem beszélik anyanyelvüket, de magyarságukhoz továbbra is ragaszkodnak. A kötet a Végvárak omladozó falai sorozat első része, amelyet újabbak követnek majd.
A szórványban élő magyarokat kereste fel az évek során a szerző, keresztül-kasul járva az országot, hogy "kivételes érzékenységgel" bemutassa életüket, érzéseiket, gondolataikat.
A szórványriportok megjelentetését felkaroló Fehér Holló sorozatról Szabó Csaba, a Világhírnév Kiadó vezetője beszélt. Értékelte a szerző témaválasztását, íráskészségét, majd megjegyezte, hogy túlságosan pesszimistának tartja a riportok kicsengését.
Különös, kegyetlen, igaz könyv ez a Csángóföldön, Vâlcea, Mehédia, Krassó-Szörény megyében, Dobrudzsában, Óradnán, az enyedi szórványban, a Mezőségen, Veres-patakon, Székelykocsárdon, Moldvában stb. élő magyarokról – sorolta a helyszíneket Kelemen Ferenc rádiós újságíró, a kötet méltója. Megrázó és döbbenetes élmény volt számára a riportokat egy helyen olvasni. A szórványlétről szóló gazdag információs anyag, a beszélő címek miatt a nagyközönség mellett a fiatal újságíróknak is ajánlotta a gazdagon illusztrált kötetet. Értékelte továbbá a szerző hozzáértését, amivel meg tudta nyitni beszélgetőtársai lelkét, hogy elmondják mindazt, ami "nem normális", de valós. Végül az előszót jegyző Csinta Samutól olvasott fel egy idézetet, aki szerint "…Szucher Ervin egy pillanatnyi időre sem engedi szőnyeg alá söpörni a probléma lényegét: az erdélyi szórvány a maga klasszikus léptékében elveszett. Pengeéles kórképet kapunk arról, hogy a megváltozott történelmi és társadalmi körülmények már a túléléshez szükséges elemek egyikét sem biztosítják".
Nem könnyű optimistának lenni, amikor azt látjuk, hogy az erdélyi magyarság békeidőben veszített el egymillió embert – utalt a szerző Szabó Csaba korábbi megjegyzésére, majd köszönetet mondott az előtte szólóknak, akik szórványriportjainak a kiadására biztatták. Kezdetben a kíváncsiság vezérelte, később szakmai kihívásnak érezte, ma már hivatásnak tartja a szórványtémák iránti vonzódását – osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Fő támogatója a Krónika című lap és annak főszerkesztői voltak, továbbá az olvasók visszajelzése, ami megerősítette abban, hogy nem a jelentéktelen aktuális események, hanem a magyarság sorskérdéseivel foglalkozó írások találnak nagyobb visszhangra a közönség körében.
Egyformán kedves volt számára a Trianon által elszakított magyarság és a gazdasági okokból önként román vidéket választó szórvány-magyarok életébe betekinteni, akik közül egyesek, ha nem is beszélik anyanyelvüket, de oszlopos tagjai történelmi egyházainknak. Jobban kellene figyeljenek rájuk a művelődési és a politikai élet képviselői, s ne csak a választások előtt keressék fel azokat, akik az RMSZ biztos szavazótáborát képezik – hangsúlyozta Szucher Ervin. Beolvadásukat visszafordíthatatlan folyamatnak érzi, és véleménye szerint az oda vezető időt kellene elviselhetőbbé tenni azzal, hogy baráti jobbot nyújt, elbeszélget velük bárki, aki arra jár –, majd utalt arra, hogy számunkra is mennyire fontos volt az anyaországiak érdeklődése a rendszerváltás előtti években
A könyvbemutató hangulatát meghatározta Mende Gaby színművésznő fellépése, aki Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét adta elő átütő erővel és Szucher Ágnes Bernadett mesteris színészhallgató szavalata, aki Gyurcsó István felvidéki költő Az unokák megszületnek című versét tolmácsolta. A rendezvényen a marosszentgyörgyi Szabó házaspár zenélt.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
Toronyba zárt anyanyelvünk
Ez a címe Szucher Ervin újságíró dokumentumriport-kötetének, amelyet november 9-én mutattak be a marosvásárhelyi Bernády Házban. A Világhírnév Kiadó Fehér Holló sorozatában a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem, valamint a Juventus Kiadó gondozásában megjelent kötet 25 szórványriportjában 50 településről esik szó. Elmondása szerint a szerző hídnak szánta a kötetet az Erdélyben és az Erdélyen kívüli területeken élő szórványmagyarok között, akik még beszélik vagy már nem beszélik anyanyelvüket, de magyarságukhoz továbbra is ragaszkodnak. A kötet a Végvárak omladozó falai sorozat első része, amelyet újabbak követnek majd.
A szórványban élő magyarokat kereste fel az évek során a szerző, keresztül-kasul járva az országot, hogy "kivételes érzékenységgel" bemutassa életüket, érzéseiket, gondolataikat.
A szórványriportok megjelentetését felkaroló Fehér Holló sorozatról Szabó Csaba, a Világhírnév Kiadó vezetője beszélt. Értékelte a szerző témaválasztását, íráskészségét, majd megjegyezte, hogy túlságosan pesszimistának tartja a riportok kicsengését.
Különös, kegyetlen, igaz könyv ez a Csángóföldön, Vâlcea, Mehédia, Krassó-Szörény megyében, Dobrudzsában, Óradnán, az enyedi szórványban, a Mezőségen, Veres-patakon, Székelykocsárdon, Moldvában stb. élő magyarokról – sorolta a helyszíneket Kelemen Ferenc rádiós újságíró, a kötet méltója. Megrázó és döbbenetes élmény volt számára a riportokat egy helyen olvasni. A szórványlétről szóló gazdag információs anyag, a beszélő címek miatt a nagyközönség mellett a fiatal újságíróknak is ajánlotta a gazdagon illusztrált kötetet. Értékelte továbbá a szerző hozzáértését, amivel meg tudta nyitni beszélgetőtársai lelkét, hogy elmondják mindazt, ami "nem normális", de valós. Végül az előszót jegyző Csinta Samutól olvasott fel egy idézetet, aki szerint "…Szucher Ervin egy pillanatnyi időre sem engedi szőnyeg alá söpörni a probléma lényegét: az erdélyi szórvány a maga klasszikus léptékében elveszett. Pengeéles kórképet kapunk arról, hogy a megváltozott történelmi és társadalmi körülmények már a túléléshez szükséges elemek egyikét sem biztosítják".
Nem könnyű optimistának lenni, amikor azt látjuk, hogy az erdélyi magyarság békeidőben veszített el egymillió embert – utalt a szerző Szabó Csaba korábbi megjegyzésére, majd köszönetet mondott az előtte szólóknak, akik szórványriportjainak a kiadására biztatták. Kezdetben a kíváncsiság vezérelte, később szakmai kihívásnak érezte, ma már hivatásnak tartja a szórványtémák iránti vonzódását – osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Fő támogatója a Krónika című lap és annak főszerkesztői voltak, továbbá az olvasók visszajelzése, ami megerősítette abban, hogy nem a jelentéktelen aktuális események, hanem a magyarság sorskérdéseivel foglalkozó írások találnak nagyobb visszhangra a közönség körében.
Egyformán kedves volt számára a Trianon által elszakított magyarság és a gazdasági okokból önként román vidéket választó szórvány-magyarok életébe betekinteni, akik közül egyesek, ha nem is beszélik anyanyelvüket, de oszlopos tagjai történelmi egyházainknak. Jobban kellene figyeljenek rájuk a művelődési és a politikai élet képviselői, s ne csak a választások előtt keressék fel azokat, akik az RMSZ biztos szavazótáborát képezik – hangsúlyozta Szucher Ervin. Beolvadásukat visszafordíthatatlan folyamatnak érzi, és véleménye szerint az oda vezető időt kellene elviselhetőbbé tenni azzal, hogy baráti jobbot nyújt, elbeszélget velük bárki, aki arra jár –, majd utalt arra, hogy számunkra is mennyire fontos volt az anyaországiak érdeklődése a rendszerváltás előtti években
A könyvbemutató hangulatát meghatározta Mende Gaby színművésznő fellépése, aki Reményik Sándor Eredj, ha tudsz című versét adta elő átütő erővel és Szucher Ágnes Bernadett mesteris színészhallgató szavalata, aki Gyurcsó István felvidéki költő Az unokák megszületnek című versét tolmácsolta. A rendezvényen a marosszentgyörgyi Szabó házaspár zenélt.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 11.
Tízéves a Kökényes Néptáncegyüttes
Ünnepelt Dicsőszentmárton magyar közössége
November első szombatján Dicsőszentmártonban a Kökényes Néptáncegyüttes megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepelték. A stafétaváltás megható pillanatait, a felnőttkorba lépett első generáció búcsúját a népi együttes tagjai a város közösségével ünnepelték, a rendkívüli eseményben jeles anyaországi vendégek és megyei elöljárók is osztoztak.
A művelődési otthon előterében a Halmen Wilhelm által vezetett, fiatalokból álló Harmónia fúvószenekar akkordjai fogadták a születésnapra érkezőket. A szórvány jelzőt ezúttal megcáfolva, a hétköznapi létezéséből kilépő magyarság zsúfolásig töltötte a város művelődési otthonát. Az együttes-tagok hozzátartozói, barátai mellett az egykor Kis- Küküllő vármegye székhelyeként szolgáló Árpád-kori települést megtisztelte jelenlétével az anyaországból érkezett dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a hajdúszoboszlói testvértelepülés küldöttsége, Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke, a megyei RMDSZ elöljárói Brassai Zsombor vezetésével, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, de a helyi polgármester, Meghesan Sorin is a magyar közösséggel ünnepelt, akárcsak a Dicsőszentmárton környékbeli települések elöljárói.
Az együttes tízévi munkájából vetített képes összefoglalóval nyújtottak ízelítőt, majd kalotaszegi táncrenddel indítottak az együttes legidősebb tagjai, amit az évek során nyújtott támogatások iránti köszönetnyilvánítások, oklevelek átadása követett.
Amint Fodor Sándor József, a Kökényes Néptáncegyüttes vezetője felidézte, a 2005-ben alakult tánccsoport létrejötte és fennmaradása Varró Huba oktatónak, a Maros Művészegyüttes volt táncosának és Vásárhelyi Mónika társoktató munkájának, az együttestagok szüleinek és a támogatóknak köszönhető. Az elmúlt évek során a néptánctanulás mozgalommá fejlődött, ugyanis nemcsak dicsőszentmártoni, hanem környékbeli gyerekek és fiatalok is megízlelték a népi kultúra világát. 2005–2008 között a Kis- Küküllő Alapítvány, 2008–2015 között az Alsó-Kis-Küküllő menti Ifjúsági Szövetség vállalta fel a gazdasági menedzselést Kakassy Sándor, illetve Gagyi Zoltán irányításával. Idén júniustól az együttes jogi személyi státussal bír. Amint az egyesület elnöke elmondta, a külföldön és belföldön egyaránt sikeresen szereplő együttes különböző korcsoportokból álló tánckara tíz év alatt huszonnégy tájegység néptánc- és népdalörökségét tudta hitelesen megjeleníteni a színpadon, ugyanakkor mesefeldolgozásokat és táncszínházi produkciókat is rendszeresen műsorukra tűztek. A kezdetektől hozzávetőleg háromszáz gyerek és fiatal fordult meg az együttesben. Évente átlag húsz fellépésük volt, az eltelt évtizedben ez kétszáz előadást jelent. Az együttesvezető sikerként könyveli el, hogy a néptánc-együttes tagjai nem az utcán, illetve a tévé és számítógép előtt töltötték szabadidejüket, hanem testi-lelki épülésükön dolgozva, általános műveltségüket fejlesztve megtanulták népük kultúrájának jellegzetességét, mindeközben olyan egyedi tudásra tettek szert, amit más gyerekek esetleg elmulasztottak. Ezek a fiatalok mások lettek viselkedésben, életfelfogásban egyaránt, életstílusuk, egyéniségük megváltozott, és ami a legfontosabb, kialakult az identitástudatuk. A gyermekeik lépteit erkölcsileg és anyagilag támogató szülői közösség számára is összekovácsoló erővel bír a néptánc-együttes, mivel az együttes fejlődését, megmaradását segítő szülők között is barátságok születtek – hangsúlyozta az együttes vezetője.
A megmaradás záloga – szálfaegyenes gerinc
Dr. Szili Katalin köszöntőjét Márai Sándor-idézettel kezdte: "…Ha ünnepelsz, ünnepelj egészen, a lelked is öltöztesd ünneplőbe…" Szívből jövő köszöntője a Márton-nap, illetve a hét végén a szórványban élő magyarságot ünneplő nap közelségét is idézte, amit igencsak fontos eseménynek tart, mert a dicsőszentmártoni, illetve a hozzá hasonló közösségek meg tudták őrizni nyelvüket, kultúrájukat. Értékelte az együttes megálmodóinak, alapítóinak, fenntartóinak munkáját, amely révén elsőrendűvé vált a népi táncunk, zenénk megtartása és átadása a következő generációknak. A szórványban élő magyarság, illetve a tömbben élő erdélyi magyarság táncában egyaránt a szálfaegyenes gerincet idéző testtartásra tett utalást, mely a mindenkori megmaradás záloga. Befejezésként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üdvözletét tolmácsolta a jelenlévőknek.
A kalotaszegi, mezőségi, Kis-Küküllő menti táncrendhez az Üver zenekar szolgáltatta a talpalávalót, miközben a Kökényes mindhárom korcsoportja felvonult, a leköszönő felnőtt ifjak, a nagyok, illetve a kicsik, pár percig szűknek is bizonyult a színpad befogadóképessége. Az elköszönő generáció tagjai mellényüket és egyéni végrendeleteiket adták át az ifjabb generációnak, közülük egyik gondolatai imígyen hangzottak: "A tánc kikapcsolódás, szenvedély, mely összeköt, új barátságokat szül, egyszerűen szeretjük. Őrizzétek örökké a szívetekben és jusson eszetekbe mindannyiszor… Ha a táncunkat nézed, szívünk szavait hallod."
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)
Ünnepelt Dicsőszentmárton magyar közössége
November első szombatján Dicsőszentmártonban a Kökényes Néptáncegyüttes megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepelték. A stafétaváltás megható pillanatait, a felnőttkorba lépett első generáció búcsúját a népi együttes tagjai a város közösségével ünnepelték, a rendkívüli eseményben jeles anyaországi vendégek és megyei elöljárók is osztoztak.
A művelődési otthon előterében a Halmen Wilhelm által vezetett, fiatalokból álló Harmónia fúvószenekar akkordjai fogadták a születésnapra érkezőket. A szórvány jelzőt ezúttal megcáfolva, a hétköznapi létezéséből kilépő magyarság zsúfolásig töltötte a város művelődési otthonát. Az együttes-tagok hozzátartozói, barátai mellett az egykor Kis- Küküllő vármegye székhelyeként szolgáló Árpád-kori települést megtisztelte jelenlétével az anyaországból érkezett dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a hajdúszoboszlói testvértelepülés küldöttsége, Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke, a megyei RMDSZ elöljárói Brassai Zsombor vezetésével, Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, de a helyi polgármester, Meghesan Sorin is a magyar közösséggel ünnepelt, akárcsak a Dicsőszentmárton környékbeli települések elöljárói.
Az együttes tízévi munkájából vetített képes összefoglalóval nyújtottak ízelítőt, majd kalotaszegi táncrenddel indítottak az együttes legidősebb tagjai, amit az évek során nyújtott támogatások iránti köszönetnyilvánítások, oklevelek átadása követett.
Amint Fodor Sándor József, a Kökényes Néptáncegyüttes vezetője felidézte, a 2005-ben alakult tánccsoport létrejötte és fennmaradása Varró Huba oktatónak, a Maros Művészegyüttes volt táncosának és Vásárhelyi Mónika társoktató munkájának, az együttestagok szüleinek és a támogatóknak köszönhető. Az elmúlt évek során a néptánctanulás mozgalommá fejlődött, ugyanis nemcsak dicsőszentmártoni, hanem környékbeli gyerekek és fiatalok is megízlelték a népi kultúra világát. 2005–2008 között a Kis- Küküllő Alapítvány, 2008–2015 között az Alsó-Kis-Küküllő menti Ifjúsági Szövetség vállalta fel a gazdasági menedzselést Kakassy Sándor, illetve Gagyi Zoltán irányításával. Idén júniustól az együttes jogi személyi státussal bír. Amint az egyesület elnöke elmondta, a külföldön és belföldön egyaránt sikeresen szereplő együttes különböző korcsoportokból álló tánckara tíz év alatt huszonnégy tájegység néptánc- és népdalörökségét tudta hitelesen megjeleníteni a színpadon, ugyanakkor mesefeldolgozásokat és táncszínházi produkciókat is rendszeresen műsorukra tűztek. A kezdetektől hozzávetőleg háromszáz gyerek és fiatal fordult meg az együttesben. Évente átlag húsz fellépésük volt, az eltelt évtizedben ez kétszáz előadást jelent. Az együttesvezető sikerként könyveli el, hogy a néptánc-együttes tagjai nem az utcán, illetve a tévé és számítógép előtt töltötték szabadidejüket, hanem testi-lelki épülésükön dolgozva, általános műveltségüket fejlesztve megtanulták népük kultúrájának jellegzetességét, mindeközben olyan egyedi tudásra tettek szert, amit más gyerekek esetleg elmulasztottak. Ezek a fiatalok mások lettek viselkedésben, életfelfogásban egyaránt, életstílusuk, egyéniségük megváltozott, és ami a legfontosabb, kialakult az identitástudatuk. A gyermekeik lépteit erkölcsileg és anyagilag támogató szülői közösség számára is összekovácsoló erővel bír a néptánc-együttes, mivel az együttes fejlődését, megmaradását segítő szülők között is barátságok születtek – hangsúlyozta az együttes vezetője.
A megmaradás záloga – szálfaegyenes gerinc
Dr. Szili Katalin köszöntőjét Márai Sándor-idézettel kezdte: "…Ha ünnepelsz, ünnepelj egészen, a lelked is öltöztesd ünneplőbe…" Szívből jövő köszöntője a Márton-nap, illetve a hét végén a szórványban élő magyarságot ünneplő nap közelségét is idézte, amit igencsak fontos eseménynek tart, mert a dicsőszentmártoni, illetve a hozzá hasonló közösségek meg tudták őrizni nyelvüket, kultúrájukat. Értékelte az együttes megálmodóinak, alapítóinak, fenntartóinak munkáját, amely révén elsőrendűvé vált a népi táncunk, zenénk megtartása és átadása a következő generációknak. A szórványban élő magyarság, illetve a tömbben élő erdélyi magyarság táncában egyaránt a szálfaegyenes gerincet idéző testtartásra tett utalást, mely a mindenkori megmaradás záloga. Befejezésként Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár üdvözletét tolmácsolta a jelenlévőknek.
A kalotaszegi, mezőségi, Kis-Küküllő menti táncrendhez az Üver zenekar szolgáltatta a talpalávalót, miközben a Kökényes mindhárom korcsoportja felvonult, a leköszönő felnőtt ifjak, a nagyok, illetve a kicsik, pár percig szűknek is bizonyult a színpad befogadóképessége. Az elköszönő generáció tagjai mellényüket és egyéni végrendeleteiket adták át az ifjabb generációnak, közülük egyik gondolatai imígyen hangzottak: "A tánc kikapcsolódás, szenvedély, mely összeköt, új barátságokat szül, egyszerűen szeretjük. Őrizzétek örökké a szívetekben és jusson eszetekbe mindannyiszor… Ha a táncunkat nézed, szívünk szavait hallod."
Szer Pálosy Piroska
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 11.
Felhívás a Székelyföldi Autonómia Alap támogatására
A Székelyföldért Társaság az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesületével közösen az idén indította útjára a Székelyföldi Autonómia Alapot, annak érdekében, hogy szélesítse és kiszámíthatóbbá tegye az autonómiamozgalom anyagi hátterét és ezen keresztül fokozni tudja az autonómiamozgalom intenzitását, ezzel segítve a Székely Nemzeti Tanács munkáját. A romániai események nap mint nap bizonyítják e kezdeményezés indokoltságát. Románia kormánya továbbra sem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriásrégióba beolvassza. Az autonómiaigénynek már a puszta megfogalmazását is veszélyforrásként kezeli. Elutasítja a párbeszéd minden formáját, és helyette a tiltakozó megmozdulásaink betiltásával vagy korlátozásával igyekszik a székelyeket elhallgattatni vagy pénzbüntetésekkel megfélemlíteni. Ez történt legutóbb az október 24-ei demonstráció esetében is, ahol az Adó- és Pénzügyi Hivatal (ANAF) 10 ezer lejes bírságot rótt ki az Izsák Balázs által vezetett, Székelyföld kivilágítását is megszervező marosvásárhelyi Siculitas Egyesületre.
Az Autonómia Alapba befizetők eddig főleg magánszemélyek közül kerültek ki, emellett szeretnénk ezt a kezdeményezést jogi személyek körében is népszerűsíteni, így a székely autonómia ügyével szimpatizáló önkormányzatok, magáncégek, vállalatok körében. Ezek közül is kiemelten fontos számunkra az anyaországi önkormányzatok támogatása, amelyek korábban más formában már bizonyították a székely autonómiatörekvésekkel kapcsolatos szolidaritásukat. Közülük is kiemelkedik Budafok-Tétény önkormányzata, amelyik úttörő szerepet vállalva kezdeményezte, szervezte és népszerűsítette a különböző szolidaritási akciókat, legyen szó akár a székely zászló kitűzéséről vagy az őrtüzekkel való határkivilágítás kapcsán szervezett szimpátiarendezvényről. Felkérünk ezúton minden magyarországi önkormányzatot, amelynek fontos Székelyföld autonómiájának az ügye, hogy támogassák rendszeresen a Székelyföldi Autonómia Alapot, ezzel támogatva a Székely Nemzeti Tanács munkáját. Kérjük, hogy a források kiszámíthatósága érdekében havi rendszerességű és határozatlan idejű átutalási megbízásokat indítsanak el, akkora összeg erejéig, amely nem terheli túl lehetőségeiket. Az átutalásokat, kérjük, a "Székelyföldi Autonómia Alap" megjegyzéssel küldjék az Asociatia Siculitas Egyesület alábbi bankszámláinak valamelyikére:
Asociatia Siculitas Egyesület
Lej: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01, OTP Bank Románia – Marosvásárhely, vagy euróban a Székely Nemzeti Tanács honlapjának (www.sznt.sic.hu) nyitóoldalán található PayPal átutalás révén, a Donate gombra kattintva. (További információk találhatók a
http://supportszeklerland.hu/index.php/mozgalom/autonomia-alap honlapon.)
Egyben kérünk minden velünk szimpatizáló embert, hogy terjessze az Autonómia Alap hírét, és népszerűsítse a mögötte rejlő összefogás gondolatát barátai, ismerősei, családtagjai körében, mert az autonómia ügyének sikeressége döntően azon múlhat, hogy van-e még személyes áldozatvállalási készség helyben vagy a nagyvilágban élő székelységben, magyarságban.
György Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke
Csiki András, az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesületének elnöke
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke
Népújság (Marosvásárhely)
A Székelyföldért Társaság az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesületével közösen az idén indította útjára a Székelyföldi Autonómia Alapot, annak érdekében, hogy szélesítse és kiszámíthatóbbá tegye az autonómiamozgalom anyagi hátterét és ezen keresztül fokozni tudja az autonómiamozgalom intenzitását, ezzel segítve a Székely Nemzeti Tanács munkáját. A romániai események nap mint nap bizonyítják e kezdeményezés indokoltságát. Románia kormánya továbbra sem mondott le arról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriásrégióba beolvassza. Az autonómiaigénynek már a puszta megfogalmazását is veszélyforrásként kezeli. Elutasítja a párbeszéd minden formáját, és helyette a tiltakozó megmozdulásaink betiltásával vagy korlátozásával igyekszik a székelyeket elhallgattatni vagy pénzbüntetésekkel megfélemlíteni. Ez történt legutóbb az október 24-ei demonstráció esetében is, ahol az Adó- és Pénzügyi Hivatal (ANAF) 10 ezer lejes bírságot rótt ki az Izsák Balázs által vezetett, Székelyföld kivilágítását is megszervező marosvásárhelyi Siculitas Egyesületre.
Az Autonómia Alapba befizetők eddig főleg magánszemélyek közül kerültek ki, emellett szeretnénk ezt a kezdeményezést jogi személyek körében is népszerűsíteni, így a székely autonómia ügyével szimpatizáló önkormányzatok, magáncégek, vállalatok körében. Ezek közül is kiemelten fontos számunkra az anyaországi önkormányzatok támogatása, amelyek korábban más formában már bizonyították a székely autonómiatörekvésekkel kapcsolatos szolidaritásukat. Közülük is kiemelkedik Budafok-Tétény önkormányzata, amelyik úttörő szerepet vállalva kezdeményezte, szervezte és népszerűsítette a különböző szolidaritási akciókat, legyen szó akár a székely zászló kitűzéséről vagy az őrtüzekkel való határkivilágítás kapcsán szervezett szimpátiarendezvényről. Felkérünk ezúton minden magyarországi önkormányzatot, amelynek fontos Székelyföld autonómiájának az ügye, hogy támogassák rendszeresen a Székelyföldi Autonómia Alapot, ezzel támogatva a Székely Nemzeti Tanács munkáját. Kérjük, hogy a források kiszámíthatósága érdekében havi rendszerességű és határozatlan idejű átutalási megbízásokat indítsanak el, akkora összeg erejéig, amely nem terheli túl lehetőségeiket. Az átutalásokat, kérjük, a "Székelyföldi Autonómia Alap" megjegyzéssel küldjék az Asociatia Siculitas Egyesület alábbi bankszámláinak valamelyikére:
Asociatia Siculitas Egyesület
Lej: RO76 OTPV 3200 0036 0774 RO01, OTP Bank Románia – Marosvásárhely, vagy euróban a Székely Nemzeti Tanács honlapjának (www.sznt.sic.hu) nyitóoldalán található PayPal átutalás révén, a Donate gombra kattintva. (További információk találhatók a
http://supportszeklerland.hu/index.php/mozgalom/autonomia-alap honlapon.)
Egyben kérünk minden velünk szimpatizáló embert, hogy terjessze az Autonómia Alap hírét, és népszerűsítse a mögötte rejlő összefogás gondolatát barátai, ismerősei, családtagjai körében, mert az autonómia ügyének sikeressége döntően azon múlhat, hogy van-e még személyes áldozatvállalási készség helyben vagy a nagyvilágban élő székelységben, magyarságban.
György Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke
Csiki András, az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesületének elnöke
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke
Népújság (Marosvásárhely)
2015. november 11.
Dokumentumfilm készül Szántay Lajosról!
Dokumentumfilm készítését fontolgatja az aradi Miloș Cristea Egyesület Arad egykori építészéről, Szántay Lajosról (1872–1961). Az egyesület elnöke, Claudiu Cristea szerint a projekttel Szántay emberi nagyságának szeretnének örök emléket állítani, mert úgy érzik, nem kapott kellő elismerést a várostól.
Az egyesület (szerk. megj.: amely Arad másik, 2003-ban elhunyt neves műépítészének, Claudiu Cristea apjának nevét viseli) a dokumentumfilm elkészítésében a közismert aradi származású Titus Muntean rendezővel fog együttműködni, a projektet az Arad Municípiumi Kulturális Központ finanszírozza.
A dokumentumfilm rendezésének első szakaszában zajlik az adatgyűjtés, forgatókönyvírás, a színpadi koncepció összeállítása, illetve a meghallgatások (casting). Ezt a szakaszt a szervezők szerint év végéig le is zárják. A második szakaszban – melyre egyelőre nem kaptak még anyagi támogatást – megkezdik a tulajdonképpeni filmgyártást, illetve a projekt népszerűsítését. A dokumentumfilm bemutatására várhatóan jövő év tavaszán kerülne sor. A projektet Onoriu Felea aradi producer menedzseli.
– Arad város kinézetét, melyet bármilyen átutazó megdicsér, a XIX. század végén és a XX. század elején, a „Belle Epoque”-nak nevezett időszakban élő építészeknek köszönheti. Talán a legnagyobb szerepet a város örökségében Szántay Lajos műépítész játszotta – nyilatkozta Cristea a projekt kapcsán.
Szántay, aki nyomorúságos körülmények között, elfeledetten távozott a hatvanas évek elején az élők sorából, olyan csodálatos értékeket hagyott hátra Aradnak, mint a Kultúrpalota, a Bohus-palota, a Szántay-palota, az evangélikus templom, a Kürtösi úti termény- és áruraktár és még számos műalkotás. Cristea úgy véli, az utókor sem volt túl kegyes a neves építész emlékéhez, néhány évvel ezelőtt az aradiak zöme szinte nem is hallott róla. És bár az utóbbi években néhány szakember igyekezett hagyatékából dokumentumok formájában valamit visszaadni az aradi közösségnek, az így született könyvekhez csak nagyon kevesen fértek hozzá. Ezt az űrt próbálja pótolni a Miloș Cristea Egyesület a dokumentumfilmmel, melyben Arad szülöttjének életét, életművét kívánják az aradiak elé tárni.
Nyugati Jelen (Arad)
Dokumentumfilm készítését fontolgatja az aradi Miloș Cristea Egyesület Arad egykori építészéről, Szántay Lajosról (1872–1961). Az egyesület elnöke, Claudiu Cristea szerint a projekttel Szántay emberi nagyságának szeretnének örök emléket állítani, mert úgy érzik, nem kapott kellő elismerést a várostól.
Az egyesület (szerk. megj.: amely Arad másik, 2003-ban elhunyt neves műépítészének, Claudiu Cristea apjának nevét viseli) a dokumentumfilm elkészítésében a közismert aradi származású Titus Muntean rendezővel fog együttműködni, a projektet az Arad Municípiumi Kulturális Központ finanszírozza.
A dokumentumfilm rendezésének első szakaszában zajlik az adatgyűjtés, forgatókönyvírás, a színpadi koncepció összeállítása, illetve a meghallgatások (casting). Ezt a szakaszt a szervezők szerint év végéig le is zárják. A második szakaszban – melyre egyelőre nem kaptak még anyagi támogatást – megkezdik a tulajdonképpeni filmgyártást, illetve a projekt népszerűsítését. A dokumentumfilm bemutatására várhatóan jövő év tavaszán kerülne sor. A projektet Onoriu Felea aradi producer menedzseli.
– Arad város kinézetét, melyet bármilyen átutazó megdicsér, a XIX. század végén és a XX. század elején, a „Belle Epoque”-nak nevezett időszakban élő építészeknek köszönheti. Talán a legnagyobb szerepet a város örökségében Szántay Lajos műépítész játszotta – nyilatkozta Cristea a projekt kapcsán.
Szántay, aki nyomorúságos körülmények között, elfeledetten távozott a hatvanas évek elején az élők sorából, olyan csodálatos értékeket hagyott hátra Aradnak, mint a Kultúrpalota, a Bohus-palota, a Szántay-palota, az evangélikus templom, a Kürtösi úti termény- és áruraktár és még számos műalkotás. Cristea úgy véli, az utókor sem volt túl kegyes a neves építész emlékéhez, néhány évvel ezelőtt az aradiak zöme szinte nem is hallott róla. És bár az utóbbi években néhány szakember igyekezett hagyatékából dokumentumok formájában valamit visszaadni az aradi közösségnek, az így született könyvekhez csak nagyon kevesen fértek hozzá. Ezt az űrt próbálja pótolni a Miloș Cristea Egyesület a dokumentumfilmmel, melyben Arad szülöttjének életét, életművét kívánják az aradiak elé tárni.
Nyugati Jelen (Arad)
2015. november 11.
Leckekoncert barokk művekből
A Transylvania Barokk Egyesület a Báthory István Elméleti Líceummal közösen leckekoncertet tart november 13-án 14 órától a piarista templomban, ahol Ruzitska György (1789–1869) erdélyi zeneszerző alkotásait hallgathatják meg az érdeklődők. A leckekoncert célja a helyi értékek tudatosítása a fiatalok körében és a holnap közönségének kinevelése – derült ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből.
„A koncerten a komolyzene és ezenkívül a helyi régizene népszerűsítését tűztük ki célul”, vallják a szervezők. Ruzitska György a XIX. századi Kolozsvár zenei életének jelentős képviselője volt. Bécsből érkezett, ahol komoly zenei képzésben részesült, városunkban az akkori konzervatórium rektora és a piarista templom zenei igazgatója volt több mint három évtizeden át.
Szabadság (Kolozsvár)
A Transylvania Barokk Egyesület a Báthory István Elméleti Líceummal közösen leckekoncertet tart november 13-án 14 órától a piarista templomban, ahol Ruzitska György (1789–1869) erdélyi zeneszerző alkotásait hallgathatják meg az érdeklődők. A leckekoncert célja a helyi értékek tudatosítása a fiatalok körében és a holnap közönségének kinevelése – derült ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből.
„A koncerten a komolyzene és ezenkívül a helyi régizene népszerűsítését tűztük ki célul”, vallják a szervezők. Ruzitska György a XIX. századi Kolozsvár zenei életének jelentős képviselője volt. Bécsből érkezett, ahol komoly zenei képzésben részesült, városunkban az akkori konzervatórium rektora és a piarista templom zenei igazgatója volt több mint három évtizeden át.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 11.
Ünnepelt a Györgyfalvi negyedi általános iskola
Fennállásának félévszázados évfordulóját ünnepelte tegnap a Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola, amelynek folyosóin és osztálytermeiben már kora délelőtt izgatott gyerekek és felnőttek sürögtek-forogtak.
Az ismeretgazdagító szabadfoglalkozások mellett a játék sem hiányzott a programkínálatból, abban pedig mindenki egyetértett, hogy azért szeretnek ebbe az iskolába járni, mert jó a közösség és kedvesek a tanárok. Şoimiţa-Mirela Kőmíves iskolaigazgatótól megtudtuk: a tanintézetbe jelenleg 676 gyerek jár, akiket 50 pedagógus tanít. A magyar tagozatért felelős Balog György aligazgató büszkén mutatta be az ötvenéves iskolát, a közel három évtizede itt tanító Tamás Éva magyartanár pedig szeretettel és odaadással mesélt az iskolában eltöltött évekről.
Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskolában magyar és román népviseletbe öltözött gyerekek fogadták tegnap a látogatókat. Mi először a második osztályba kopogtunk be, ahol a táblán origamiból készített szép színes 50-es szám fogadott. Varga Delinke tanítónőtől megtudtuk: kettős ünnepet ülnek, hiszen nem csak az iskola fennállását, hanem egy gyerek születésnapját is megünnepelték. A vidám gyereksereg közben rajzolgatott, házi süteményt evett és almalevet ivott. A hatodik és a hetedik osztályt épp akkor „csíptük el”, amikor véget ért a közös környezetvédelmi tevékenységük. A tábláról még mi is tájékozódhattunk a komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés és a téli madáretetés fontosságáról. „Azért kell etetnünk télen a madarakat, mivel nincs más táplálékuk. De nem szabad nekik kenyeret, laskát vagy rizst adni, hanem olajos magvakat vagy akár szalonnabőrt lehet.
De a szalonnabőrt csak akkor, ha nem túl sós – mondta buzgón, egymás szavába vágva a hetedikes Csete Márton és Székely Botond. Mindkét fiú már első osztálytól idejár, és iskolájukat a jó közösségért szeretik. Hunyadi Ingrid és Farkas Erika hetedikesek pedig az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtéséről, az ózonréteg elvékonyodásának következményeiről számoltak be nekünk.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Fennállásának félévszázados évfordulóját ünnepelte tegnap a Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola, amelynek folyosóin és osztálytermeiben már kora délelőtt izgatott gyerekek és felnőttek sürögtek-forogtak.
Az ismeretgazdagító szabadfoglalkozások mellett a játék sem hiányzott a programkínálatból, abban pedig mindenki egyetértett, hogy azért szeretnek ebbe az iskolába járni, mert jó a közösség és kedvesek a tanárok. Şoimiţa-Mirela Kőmíves iskolaigazgatótól megtudtuk: a tanintézetbe jelenleg 676 gyerek jár, akiket 50 pedagógus tanít. A magyar tagozatért felelős Balog György aligazgató büszkén mutatta be az ötvenéves iskolát, a közel három évtizede itt tanító Tamás Éva magyartanár pedig szeretettel és odaadással mesélt az iskolában eltöltött évekről.
Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskolában magyar és román népviseletbe öltözött gyerekek fogadták tegnap a látogatókat. Mi először a második osztályba kopogtunk be, ahol a táblán origamiból készített szép színes 50-es szám fogadott. Varga Delinke tanítónőtől megtudtuk: kettős ünnepet ülnek, hiszen nem csak az iskola fennállását, hanem egy gyerek születésnapját is megünnepelték. A vidám gyereksereg közben rajzolgatott, házi süteményt evett és almalevet ivott. A hatodik és a hetedik osztályt épp akkor „csíptük el”, amikor véget ért a közös környezetvédelmi tevékenységük. A tábláról még mi is tájékozódhattunk a komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés és a téli madáretetés fontosságáról. „Azért kell etetnünk télen a madarakat, mivel nincs más táplálékuk. De nem szabad nekik kenyeret, laskát vagy rizst adni, hanem olajos magvakat vagy akár szalonnabőrt lehet.
De a szalonnabőrt csak akkor, ha nem túl sós – mondta buzgón, egymás szavába vágva a hetedikes Csete Márton és Székely Botond. Mindkét fiú már első osztálytól idejár, és iskolájukat a jó közösségért szeretik. Hunyadi Ingrid és Farkas Erika hetedikesek pedig az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtéséről, az ózonréteg elvékonyodásának következményeiről számoltak be nekünk.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)