Magyarokkal riogatott
Feljelentés az ortodox pópa ellen
Feljelentést tett a sepsiszentgyörgyi ortodox pópa ellen Mădălin Guruianu. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi elnöke szerint Corneliu Bujoreanu megsértette a választási törvény: nyíltan kampányolt vasárnap az egyik jelölt mellett az államelnöki választások második fordulójában.
Mădălin Guruianu a rendőrségen tett feljelentést és a jegyzőkönyv másolatát eljuttatta a Megyei Választási Irodához (BEJ). A sepsiszentgyörgyi liberális tanácsos szerint az ortodox lelkész arra biztatta a vasárnapi istentiszteleten a híveit, hogy a „román és ortodox” jelöltre szavazzanak. Corneliu Bujoreanu állítólag úgy fogalmazott, a „másik jelölt megegyezett a magyarokkal Erdély elcsatolásáról”. Guruianu azt mondja: bizonyítani tudja állítását, hiszen a templomban több százan voltak fültanúi az esetnek.
A választási törvény értelmében szigorúan tilos kampányt folytatni valamely jelölt mellett a választás napján. A Keresztény Liberális Szövetség Kovászna megyei elnökei felháborodással vették tudomásul, hogy az ortodox egyház képviselői „semmibe veszik a törvényes előírásokat”.
A BEJ elutasította az RMDSZ azon keresetét, amelyben ismeretlen tettes ellen emeltek panaszt amiatt, hogy Kelemen Hunor és Markó Béla fotójával terjesztettek magyar nyelvű választási propagandaanyagot: „Az RMDSZ nem szavaz Iohannisra” – felirattal. A BEJ szerint az RMDSZ nem bizonyította, hogy a szóban forgó anyagot terjesztették volna Kovászna megyében, „egyetlen csatolt bizonyíték egy sötét fotó”, másrészt pedig „a névvel és képpel való visszaélés” ügye meghaladja a BEJ hatáskörét, éppen úgy, mint a választási népszerűsítésre vonatkozó előírások megsértése, amelyet az Állandó Választási Hatóság vizsgál és állapít meg. 
Erdély András
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A kritika súlyáról
Azt gondolom, ha irodalomkritikust díjaz egy szakmai testület, amint tette ezt nemrég a csíkszeredai székhelyű, de az egész magyar nyelvterületen tekintélynek örvendő Székelyföld kulturális folyóirat, ama kitüntető figyelem nemcsak az illető személyt, egy magyar irodalomkritikus elmúlt évi munkáját díjazza, hanem általában a kritika megbecsülésére figyelmeztet. Mert ma is kell lennie kritikának közöttünk – hogy az egyik első nagy kritikust, Bajza Józsefet parafrazáljam. 
Ő vetette papírra több mint 180 évvel ezelőtt, amitől ma sem tekinthetünk el, éspedig azt, hogy „a kritikának, e gyűlölve rettegett s rettegve tisztelt istennének templomot építeni, oltárt emelni közöttünk, sohasem volt oly hasznos, sőt oly szükséges, mint ma.” Szükségesnek vélem a kritika szerepét ily módon is kiemelni ma, amikor 2014-et írunk, sőt természetesnek tartom, hogy ne csak az irodalom, de akár a közélet legkülönbözőbb területein is érvényesüljön. 
Az igazi kritika hiánya akár a demokratikus haladás kerékkötője is lehet, amint figyelmeztetett erre is 19. századi kiváló írástudónk, írván: „Ha mi barátainkat, rokoninkat, mint eddig, csak ölelgetjük; hitsorsosainkat csak dicsérgetjük; nagyjainknak csak hizelkedünk, bókolunk; ellenségeinket csak üldözzük, s a jót bennök is elismerni nem tanuljuk s nem akarjuk; ha rettegünk az igazat nyilván kimondani, ha örökké csak mellékes tekintetek szolgarabjai leszünk: úgy a tudományos haladásnak bízvást lemondhatunk még a reményeiről is (...).”
Magam is szükségesnek tartom tehát, hogy legyen kritika közöttünk, illetve azt, ha megszólal a kritikus, minden esetben alkalmat találjon hasznos dolgok elmondására. De hogy egy személyesebb gondolatomat se hallgassam el, elmondhatom, hogy amikor értesültem a díjat adományozók döntéséről, első gondolatom az volt, hogy számomra ennek súlyt és jelentőséget az ad, hogy az utánam következő, tehát fiatalabb nemzedék olyan tagjai tartottak erre méltónak, akiknek pontos rálátásuk van napjaink egyetemes magyar irodalmára. Tudott dolog, hogy a nemzedékek közötti szakítás, illetve hogy a mindenkori fiatalabbak részéről megnyilvánuló hagyományellenesség mindig is jellemezte az irodalmi folyamatokat s magát az irodalmi életet is, de úgy vélem, valamiféle folytonosságnak és szerves fejlődésnek is lennie kell, mert a kultúra alapja és lényege mégiscsak az építés, amit úgy is érzékeltethetnék, hogy nemzedékek időtálló gondolatai és munkái épülnek egymásra az időben. 
Mind a kultúra, mind a társadalom, illetve nemzeti közösségünk esetében pedig a jövő záloga egy építkezésen nyugvó szerves fejlődés. S fontos, hogy erről ne csak szavaink, sokkal inkább tetteink tanúskodjanak.
Borcsa János
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Eltávozott egy ferences
In memoriam Páter Tarzíciusz
Páter Aba után sokáig egyetlen, magányos lakója volt az esztelneki ferences zárdának, Páter Tarzíciusz, azaz Nagy István személyében. A falusiak tevékeny, jó gyakorlati érzékkel megáldott, ugyanakkor sajátos világszemléletű emberként ismerték a ferences testvért, aki 1928. november 25-én Rákosterebesen született, és a gyulafehérvári érsekség közleménye szerint szeptember 4-én hunyt el. Életének utolsó napjait már nem Esztelneken, hanem a csíksomlyói ferences testvérek körében töltötte, ahová 2013-ban egy agyvérzés után került.
 P. Tarzíciuszt életének 86. évében szólította magához a teremtő, miután 66 éven át szerzetesként, 57 évet pedig papként szolgált. Tevékenységét 1948-ban a Kisebb Testvérek Erdélyi Rendtartományában kezdte, de a ferenceseket vaskézzel üldöző kommunisták zaklatása miatt négy évig távol maradt a noviciátustól, és csak 1952-ben, Máriaradnán tette le fogadalmát. Pappá szentelésére Désen, 1957. november 24-én került sor. A Mária-templomáról híres aradi településen tíz éven át szolgált, majd onnan az egyik háromszéki határtelepülésre, Ojtozba került, ahol 1972-ig foglalkozott a katolikus hívek lelki nevelésével. A következő állomása már Marosvásárhely volt (1972–1977), utána Marosszentgyörgy következett (1977–1984), majd ismét Marosvásárhely (1984–1989). Esztelnekre a rendszerváltás idején került, és ott tevékenykedett a fennebb említett dátumig. 
Kesernyés világszemlélete volt: találkozásaink idején mindig a sárga veszedelem megjelenésére hívta fel a figyelmet, ami úgy tűnik, hogy be is következett, még ha nem is a kínai hadsereg formájában: az egész világot elözönlötte a keletről érkező áru. Másik baljóslata a kaukázusi (fehér) embertípus eltűnésére vonatkozott, aminek szintén van valóságalapja, hiszen rohamosan csökken a népesség, kevés gyerek születik Európában.
A ferences testvért 2014. szeptember 7-én, vasárnap a csíksomlyói kegytemplom kriptájában helyezték örök nyugalomra, miután az egyházi hajlékban engesztelő szentmiseáldozatot tartottak.
Helyét múlt év november 16-tól Szilveszter testvér (Kakucs Béla) foglalta el, akinek feltett célja, hogy ismét felvirágoztassa a zárdát, ami 1951 augusztusában az összes ferences kényszerű lakóhelye volt, miután a rezsim szolgái a veszélyes eszméket terjesztő testvéreket Erdély-szerte összeszedték. Csak 1956-ban kezdték elengedni őket, akkor tizenhárman maradtak Esztelneken. A kolostor temetőjében 69 ferences alussza örök álmát. 
Az esztelneki ferencesek
A ferencesek több mint 330 évvel ezelőtt jelentek meg Esztelneken. Az első formásabb kolostort a Szent György-kápolna mellett, fából építették fel. A földszintesen épült zárdáról ma is tanúskodik egy feliratos gerenda: „Ez a ház épült nagyontisztelendő Szebelébi Bertalan úr erdélyi püspöki helynök pártfogásával 1690 október 1-én.” Az építést az esztelneki születésű P. Nagy János, az iskolaalapító Nagy Mózes testvéröccse vezette. A kőből épült, emeletes zárda építése 1750-ben fejeződött be. Hamarosan kulturális központtá vált, gimnázium és bentlakás működött benne 50 éven keresztül, ahol a környékbeli gyermekek tanultak és elhelyezést nyertek. Mivel a fiatalság nagy számban jelentkezett, szükség volt segítségre, paptanárokra. Itt építették az első állandó színházat, ahol a tanulók iskoladrámákat adtak elő. A zárda a templommal együtt 1921. december 23-án leégett. Minden értéke, a könyvtárral és a sok kézirattal együtt a lángok martaléka lett. Az egykori négyzet alakú zárdának csak a keleti részét építették újra, a templomot, melynek falai még álltak, elhamarkodottan lebontották, majd a harmincas években a tornyot is. A régi zárdára egyedül az eredeti alakban fennmaradt kettős sekrestye emlékeztet, amely a zárda legrégebbi része volt. Ma ebédlőül és konyhául szolgál.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Nem lehet elérni a nagyvárosok magyarságát
Az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) jövő heti ülésén  javaslatot tesz arra, hogy törvény szentesítse a magyar szórvány napjának megünneplését. Ezt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök jelentette be szombaton Medgyesen, a magyar szórvány napjának erdélyi központi rendezvényén. Az RMDSZ hírlevele szerint Kelemen köszönetet mondott mindazoknak, akik közösségépítő munkát végeznek a szórványvidékeken, hangsúlyozva: „tömb és szórvány egymásra van utalva, egyik sem létezhet a másik nélkül”.
„A legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk elérni a nagyvárosok negyedeiben élő magyar embereket, még az egyház segítségével sem. A Temesvár, Zilah vagy éppen Kolozsvár nagy negyedeiben élő magyar közösségek a legveszélyeztetettebbek, őket fenyegeti leginkább az asszimiláció veszélye” – mondta Kelemen.
Szabadság (Kolozsvár)

Ars Hungarica: szórvány és tömb találkozása
Hidak, korok, Budapest címmel nyitottak kiállítást a nagyszebeni Ars Hungarica harmadik napján, pénteken kora délután a Thalia Filharmónia alagsorában.
 A most már nagyszebeniek számára is elérhető fotótárlat Pest-Buda, illetve Budapest 200 éves várostörténetét mutatja be a főváros hídjainak történetén keresztül. A javarészt a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának anyagaiból válogatott 30 tablón megjelenő 80–100 kép (korabeli metszet, rajz, dokumentum és művészi fotó) tizenöt csoportra oszlik korszakok szerint. Minden egységnek egy-egy híd, illetve a híddal jól összekapcsolható kép az emblémája. Serfőző Levente, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke megnyitójában elmondta, mennyire örül annak, hogy a fesztivál az elmúlt években nemcsak a térség szórványrégióinak, hanem a tömbmagyarságból és a Magyarországról érkezők találkahelyévé is vált.
Szabadság (Kolozsvár)

Megosztottan szavaztak a magyar elöljárók
Míg az RMDSZ elöljárói bevallásuk szerint a folytonosság jegyében, a kormányban való részvétel érdekében szavaztak, a szövetség ellenzékének vezéregyéniségei az erdélyi érdekeket szem előtt tartva, a román politika megújulása érdekében voksoltak vasárnap, az államfőválasztás második fordulójában.  
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke vasárnap Nagyváradon leszögezte, az erdélyi magyarságnak egységesen Klaus Johannis, a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje mögé kell felsorakoznia, ennek érdekében pedig az erdélyi érdekeket támogatta voksával.
Tőkés szerint „nem az RMDSZ kétkulacsossága és hintapolitikája a követendő példa, hanem a polgári pártok és az értelmiség egyértelmű kiállása Erdély mellett”.
„E kiállás összhangban van a keresztény-liberális koalíció támogatásával, a demokratikus román erők választási győzelme ugyanis az 1989-ben megkezdett rendszerváltozás fontos állomása lenne. Nyilvánvaló, hogy a kereszténydemokrata értékrend mellett jórészt elkötelezett erdélyi magyarságnak és politikai képviseletének egy néppárti államfőjelöltet kell támogatnia, nem pedig a nacionálkommunista múlthoz ezer szállal kötődő Victor Pontát” – fogalmazott újságírói kérdésre Tőkés.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Agerpres hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, a jólét és a tisztelet érdekében egy erős Romániára szavazott, ahol minden közösség megvalósíthatja álmait, célkitűzéseit. „Bízom abban, hogy az ország gazdasági növekedése nem torpan meg, és az országnak olyan államfője lesz, aki a társadalom legfontosabb problémáit szem előtt tartja.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban adta le szavazatát nyilatkozata alapján annak érdekében, hogy a szövetség folytassa a munkát a Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök-államfőjelölt által vezetett kormányban.
„Romániának holnaptól egy új fejezetet kell nyitnia, és remélem, hogy egyúttal az állam különböző hivatalai között, főként az elnöki hivatal és a kormány között egy jobb, hatékonyabb együttműködés alakul ki – fogalmazott újságírói kérdésre a szövetség politikusa. Borbély szerint Romániának a mostani instabil belpolitikai helyzetben nagyobb biztonságra és stabilitásra van szüksége.
„Egy nemrég elvégzett közvélemény-kutatás értelmében a romániai magyar közösség továbbra is azt óhajtja, hogy ha lehet, továbbra is ott legyünk, ahol a döntéseket hozzák, hiszen hamarosan tárgyalni kell a jövő évi költségvetésről, a parlament megválasztásának törvényéről, amelyet módosítani fognak, a decentralizációról, és lehet, hogy ismét napirendre kerül az alkotmány módosítása” – nyilatkozta Borbély László.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke Temesváron szavazott „Románia erdélyesítésére, valamint a többség és a kisebbség viszonyának normalizálására”.
Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke a voksolást követően kifejtette: az elnökválasztás második fordulójának igazi tétje, hogy folytatódik-e az 1989-ben elkezdődött folyamat. „Ma eldől, hogy huszonöt év alatt meddig jutottunk a rendszerváltás rögös útján. Azt szeretném, ha ezt minél többen megértenék. Az európai értékrendre, Erdély és Székelyföld jövőjére szavaztam” – nyilatkozta a sajtó érdeklődésére a polgári párt elnöke. 
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke vasárnapi Facebook-bejegyzésében – utalva az alacsony székelyföldi részvételi arányra – aláhúzta, a második fordulóba jutott jelöltek nem próbálták megszólítani az erdélyi magyar szavazókat, ez pedig eldönthette a választás kimenetelét. „Azt látom, nagyjából mind a két oldal komoly hibákat követett el e téren. Tanulság lesz a jövőre nézve minden román politikusnak és pártnak” – fogalmazott Borboly.
Krónika (Kolozsvár)

Részeredmény (99,07 százalék): Johannis nyert – Ponta már gratulált
Victor Ponta vasárnap késő este beismerte vereségét és gratulált Klaus Johannis államfőjelölt győzelméhez. „A népnek mindig igaza van” – közölte a kormányfő. A szavazatok 99,07 százalékának feldolgozása után Johannis 54,5 százalékkal vezet, Ponta 45,49 százalékon áll. A Székelyföldön tarolt a jobboldal szász jelöltje.
„A népnek mindig igaza van. Felhívtam Klaus Johannist, és gratuláltam a győzelméhez” – nyilatkozta Victor Ponta miniszterelnök, államfőjelölt nem sokkal 23 óra után.
Pedig a romániai elnökválasztás második fordulójának első hivatalos részeredményeit csak szűk három órával később jelentették be. A Központi Választási Iroda (BEC) hajnali 2 órakor közölte, éjfélig a voksok 32,97 százalékát sikerült feldolgozniuk: Johannis ekkor a szavazatok 55,79 százalékát tudhatta magáénak, míg Ponta 44,2 százalékot gyűjtött.
Hétfő délelőtt 11 órakor már 99,07 százalékos feldolgozottságnál tartott a szavazatszámlálás: a 9 óráig beérkezett adatok szerint a jobboldal államfőjelöltje 54,5 százalékkal vezetett, Ponta 45,49 százalékon állt.
Ponta: nem mondok le
A kormányfő vasárnap éjjeli rövid nyilatkozatában közölte: Románia demokratikus ország, ezért elfogadja ezt az eredményt, és reméli, hogy azok is elfogadják, akik tüntetni akarnak, mert nincs okuk tiltakozni.
Hangsúlyozta, hogy továbbra is végzi a kötelességét kormányfőként. Leszögezte, kategorikusan elutasítja annak a gondolatát, hogy lemondjon a kormány éléről addig, amíg párttársai nem kérik ezt. Ponta hozzátette: eddig senki nem kérte tőle.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára később azt közölte, hogy pártja párhuzamos szavatszámlálása szerint Johannis 53, Ponta pedig 47 százalékot szerzett.
Röviddel azután, hogy Ponta bejelentette, már gratulált ellenfelének, Johannis és stábja a közösségi portálokon kihirdette, hogy ő nyert. „Győztünk! Visszafoglaltuk az országunkat!" – írta a Facebookon az ellenzéki jelölt.
A külföldi szavazók meghurcolása miatt elkezdődött szimpátiatüntetések végül országszerte örömünneppé alakultak át. A nagyszebeni szász polgármester nem sokkal éjfél előtt megjelent a Bukaresti Egyetem téren, ahol több tízezer támogatójával együtt ünnepelte a meglepetésszámba menő választási sikerét. 
Időközben a Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) azt közölte, hogy párhuzamos szavazatszámlálásuk szerint – mintegy 90 százalékos feldolgozottságnál – Johannis 54,4 százalékon állt. A BEC a tervek szerint legközelebb 11 órakor közöl hivatalos eredményeket.
A szász jelölt tarolt a Székelyföldön
A végleges, nem hivatalos adatok szerint Kovászna és Hargita megyében a szavazók több mint háromnegyede Klaus Johannisra voksolt a második fordulóban: Hargitában 79,78, Kovásznában 77,95 százalékkal nyert a jobboldal jelöltje.
Maros megyében a szavazók 68,63 százaléka támogatta Johannist, míg Kolozsban 73,82, Szebenben pedig 79,47 százalékkal nyert.
Kovács Péter: köszönettel tartozunk a választóknak
„Köszönettel tartozunk a választóknak, amiért ilyen nagy számban járultak az urnákhoz” – fogalmazott vasárnap este az RMDSZ kolozsvári székházában Kovács Péter főtitkár a Maszol.ro hírportál beszámolója szerint. A szövetség főtitkára a magyarlakta megyékben leadott szavazatokat is megköszönte, hozzátéve, hogy hétfőn ismertetik az RMDSZ álláspontját az elnökválasztással kapcsolatban.
Mint ismeretes, az RMDSZ egyik jelöltet sem támogatta az államfőválasztás második fordulójában. Kelemen Hunor szövetségi elnök korábban Johannisról azt mondta, nem támogathatnak olyan jelöltet, aki „arrogáns módon elutasított mindenfajta tárgyalást”, és csak „a voksainkat akarja, de nem képviseli a céljainkat”, míg Pontát korrekt és megbízható partnernek nevezte, de a támogatásával kapcsolatos döntést az befolyásolta, hogy a magyarellenes Corneliu Vadim Tudor is mögé állt.
Az exit pollok szoros csatát jeleztek előre
A vasárnapi döntő forduló urnazárása után közzétett, a szavazókörzetekből távozó választók megkérdezésén alapuló, a 19 óráig begyűjtött adatokat figyelembe vevő exit poll-kutatások közül három még Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő kevesebb mint egyszázalékos, két felmérés ugyanakkor Klaus Johannis nagyszebeni polgármester, az ellenzéki Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltjének ugyanilyen arányú győzelmét jósolták.
Az Antena 3 hírtelevízió megrendelésére készült, a választópolgárok opcióinak 19 órás helyzetképét tükröző felmérés szerint Ponta a voksok 50,9, míg Johannis 49,1 százalékát szerezte meg. A Romania Tv szerint a miniszterelnök a szavazatok 50,72, míg a szebeni polgármester 49,28 százalékára számíthat, miközben a Realitatea csatorna egyformán 50-50 százalékot valószínűsített a jelölteknek.
Két felmérés szerint az erdélyi politikus költözhet a Cotroceni-palotába: a közszolgálati televízió (TVR) által bemutatott kutatás Johannisnak 51,50, Pontának 48,50 százalékos eredményt, míg a Digi 24 hírtévé közlése szerint Johannis megszerezte a voksok 50,90, Ponta pedig a 49,10 százalékát. Utóbbi a 21 óráig begyűjtött összes adat feldolgozása után 51,60–48,40-re módosította az állást Johannis javára.
Rostás Szabolcs, Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár)

Voksnapi szabálytalanságok, felfedett RMDSZ-kampányolás
Miután az államelnök-választás második fordulóját megelőző időszakban többször kiderült, hogy az RMDSZ pártatlanságát hangsúlyozó nyilatkozatai ellenére burkoltan Victor Pontának, a kormánykoalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterelnök-államfőjelöltjének kampányol, a hétvégén a szövetség polgármestereit is kortesmunkával bízták meg.
Az Erdély.ma portál megtudta, az RMDSZ udvarhelyszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Bíró Barna Botond november 10-én egy elektronikus körlevelet juttatott el a környékbeli polgármesterekhez, amelyben arra biztatta az elöljárókat, hogy „a november 7-ei polgármester-találkozón a megbeszéltek alapján” nyomtassák ki és írják alá az ügyvezető által csatolt szöveget, melyben a választópolgárokat arra biztatják, hogy ne szavazzanak Klaus Johannisra.
Bíró Barna Botond arra kérte az udvarhelyszéki polgármestereket, hogy a felhívást sokszorosítsák, és szórják a településeken.
„Számunkra jó választás csak egy van. Mert az a szász származású román ember, aki a nevét is megrománosította, eleve azzal kezdte, hogy megtagadta saját múltját. Továbbá figyelmen kívül hagyva a történelmi tényeket, meggyőződésesen állítja, hogy autonómia, nemhogy Erdélyben, de még a szász székekben sem létezett” – olvasható többek között az említett felhívásban, amely hosszasan sorjázza „az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának köszönhető” megvalósításokat is.
„Közösségünk érdeke, hogy megőrizzük a magyarság érdekképviseletének, az RMDSZ-nek a kormányzati pozícióját, hogy ezáltal az elkezdett fejlesztéseket folytathassuk, újakat indíthassunk el, hogy rólunk nélkülünk döntést ne hozhassanak” – írja a szövetség felhívásában.
A vasárnapi voksnapon egyébként több erdélyi településen jeleztek választási rendellenességeket. A Nemzeti liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi vezetője feljelentést tett a rendőrségen és a megyei választási irodánál a megyeszékhelyi ortodox katedrális egyik nyugdíjas pópája, Corneliu Bujoreanu ellen, aki a vasárnapi istentisztelet után arra buzdította a híveket, hogy a román és ortodox jelöltre szavazzanak.
A feljelentés szerint a nyugdíjas pópa azt állította, hogy a másik államfőjelölt megegyezett a magyarokkal, hogy elszakítsák Erdélyt Romániától. Mădălin Guruianu munkatársunknak leszögezte: bizonyítékokkal támaszthatja alá feljelentését.
A Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) aradi szervezete a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellen tette feljelentést, miután kiderült, hogy a Victor Pontát támogató szervezet kampánystábja olyan szórólapokat osztogatott a voksnapon, melynek a tartalma szerint Gheorghe Falcă, a megyeszékhely ACL-s polgármetere a PSD-s államfőjelöltet támogatja. Később kiderült, a szórólapokat a környező településeken is osztogatták.
Az ACL Beszterce-Naszód megyében is feljelentést tett amiatt, hogy Oroszborgón több lakó kapujára élelmiszerrel teli csomagokat akasztottak a hajnali órákban. A településnek egyébként szociáldemokrata polgármestere van, az első fordulóban viszont az ACL jelöltje, Johannis nyert a községben.
Gyergyai Csaba, Szabó Enikő
Krónika (Kolozsvár)

A féltett magyar szórványt ünnepelte az RMDSZ és az EMNT
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is megünnepelte hétvégén a magyar szórvány napját: a szövetség Medgyesen szervezett ünnepséget, míg az EMNT Maros megyei szervezete Szászrégenben tartott zenés-táncos rendezvényt, amelyen az RMDSZ helyi vezetői is részt vettek.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szombaton Medgyesen bejelentette: az alakulat a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) néhány nap múlva esedékes ülésén javaslatot tesz arra, hogy törvény szentesítse a magyar szórvány napjának megünneplését.
Kelemen úgy vélekedett: „tömb és szórvány egymásra van utalva, egyik sem létezhet a másik nélkül”, szerinte ugyanakkor leghamarabb a nagyvárosi szórványközösségek számára kell megoldást találni a kihívásokra.
„A legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk elérni a nagyvárosok negyedeiben élő magyar embereket még az egyház segítségével sem. A Temesváron, Zilahon vagy Kolozsváron élő magyar közösségeket fenyegeti leginkább az asszimiláció veszélye” – fogalmazott a szövetségi elnök.
Kelemen hozzátette: „a szórvány napja több mint ünnep: számvetés és tervezés. Hiszen arról beszélünk, hogy mi történt az elmúlt esztendőben, és arról, hogy milyen kihívások állnak előttünk, hogyan tudunk ezekre jó válaszokat adni”.
Segítik a magyar–román kapcsolatok fejlesztését
Az ünnepségen Csulák Péter, Magyarország kolozsvári konzulja felolvasta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter üzenetét. A miniszter hangsúlyozta, kiemelt feladatának tekinti, hogy a tárca minden eszközzel erősítse a román–magyar kétoldalú gazdasági és fejlesztéspolitikai kapcsolatokat.
„A román–magyar kormányzati együttműködés elmélyítésében kiemelt szerepe van az erdélyi magyarságnak, hiszen ők tudnak hidat képezni a két ország között. Hiszem, hogy az erdélyi magyarság Románia számára érték, és a román kormány a magyarság erős kormányzati és parlamenti képviseletét biztosító RMDSZ-ben stratégiai szövetségesre talál” – fogalmazott Seszták.
Az összmagyar szolidaritást erősítik
Az EMNT szervezte, már pénteken elkezdődött szászrégeni ünnepségen eközben az Ady István református lelkipásztor által vezetett magyarfülpösi Szivárvány Alapítványnak gyűjtöttek adományokat.
A megnyitón Cseh Gábor, a nemzeti tanács Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: a magyar szórvány napja az összmagyar szolidaritás megerősítését kell hogy jelentse, szerinte ugyanakkor mindenkinek lehetősége szerint kell támogatnia az elszigeteltségben élő, beolvadás által fenyegetett közösségeket.
Partl Alexandra Petra, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja köszöntőjében kifejtette: a történelem bizonyítja, hogy „a folyamatok kiteljesedése nem szükségszerű, meg is lehet állítani, vissza is lehet fordítani azokat, mindehhez azonban erőfeszítés, komoly elképzelések, tervek szükségesek”.
A köszöntők után Bodor Vera, a magyarfülpösi iskola tanítónője a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítését célzó, 1999-ben alakult Szivárvány Alapítványról beszélt a résztvevőknek. „Olyan gyerekek kerülnek Magyarfülpösre, akik önhibájukon kívül nem tanulhatnak anyanyelvükön, emellett élet-halál harcot vívnak a mindennapi betevő falat megszerzéséért, és gyakran szembe kell nézniük az otthoni erőszakkal és alkoholizmussal” – részletezte a pedagógus.
Nagy András volt szászrégeni polgármester, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, Maros megye alprefektusa a város magyar önkormányzati képviselőivel közösen vett részt a rendezvényen. „Rá kell eszmélnünk arra, hogy magyarok vagyunk, és egymáson segítenünk kell. Egymás szemébe kell tudnunk nézni, és őszintén kezet kell fognunk egymással, hiszen így van ez rendjén” – fogalmazott Nagy András.
Varga Loránd, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szászrégeni szervezetének elnöke ugyanakkor úgy vélte: a városnak nagy szüksége van a nemzeti összetartozás érzésének újjáélesztésére. „Bár az emberek úgy érzik, a vezetők eltávolodtak a közösségtől, nekünk mégsem egymás bírálása az érdekünk, hanem újjá kell élesztenünk a közösséget, különben minket is a beolvadás veszélye fenyeget” – mutatott rá Varga. Az ünnepi beszédek után a rendezvény néptánc-, valamint könnyűzenei előadásokkal, szavalatokkal folytatódott.
Az RMDSZ 2011-ben – Kovászna és Hunyad megyei tisztségviselők javaslatára – fogadott el egy határozatot, amellyel november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napját a magyar szórvány napjává nyilvánították. 2012-ben a Máért az egész Kárpát-medencére kiterjesztette a magyar szórvány napjának megünneplését.
Krónika (Kolozsvár)

Magyarországi írók Erdélyben
Sepsiszentgyörgyön is közönségtalálkozón vettek részt a hétvégén a 20. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár kiemelt magyarországi meghívottjai. A Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Terme zsúfolásig megtelt a találkozón, amelyen Dragomán György, Péterfy Gergely, Szabó T. Anna és Szilágyi Ákos Mészáros Sándor esszéíró, a Szépírók Társaságának elnöke kérdéseire válaszolt. A meghívottak műveikből is felolvastak, sőt volt, aki énekelt is.
Szilágyi Ákos egy általa ódának nevezett verssel mutatkozott be sepsiszentgyörgyi olvasóinak, melyben a fiatalok által használt nyelvi fordulatokat tárta fel. Mint mondta, Köszike című verse rávilágít arra, hogy ezek a szavak menthetetlenül beépülnek a nyelvbe, és végül már nemcsak a fiatalok használják.
A József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő az est során nemcsak lírai hangvételű írásaiból olvasott fel, hanem szövegei ritmikai elemeinek fontosságát is bemutatta, így dúdolni kezdett, végül pedig dalra fakadt. Arra a kérdésre, hogy költőnek vagy esszéírónak tartja magát inkább, Szilágyi Ákos elmondta: sok teoretikus szöveget írt már, de ha a dolgok mélyét keresi, akkor általában a nonszensz szövegekből váltak igazán nagy filozófiai költemények.
„A költői képesség szerintem nem más, mint a gyermek nyelvi érzékelésmódjának és világérzékelésének megőrződése valakiben, és ennek tudatos/tudattalan formai alkalmazása. Ennek a szemléletmódnak a lényege az, hogy a szavak és dolgok azonosak egymással, s hogy szavainkkal teremtjük a világot” – fejtette ki álláspontját a költő.
Dragomán György az idei Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár meghívottjaként hét év után látogatott el szülővárosába, Marosvásárhelyre. A József Attila-díjas író legújabb könyvét, a Máglya című regényt hozta magával, melynek cselekménye az 1989-es romániai forradalom után játszódik.
Dragomán György akkor már nem élt Erdélyben, mégis hűen ábrázolja az állapotokat, egy kamaszlány szemével láttatva a történteket. „Írás közben néha azt hiszem, hogy emlékszem a történésekre, aztán kiderül, hogy csak képzelem” – mondta az író.
Dragomán arról is beszámolt, hogy a Máglya nem tervezett regény volt, hanem az évek során alakult azzá, ami lett. Az 1991-ben játszódó történet Dragomán szerint a forradalom utáni eseményekre világít rá, arra hogy miként zuhan össze egy város, melyet maga az író nem tapasztalt, csak érzett.
A Máglya című regényen az író közel tíz évig dolgozott, a könyvet pedig hatalmas érdeklődés övezi a közönség és a kritika részéről egyaránt, főként, hogy – bizonyos szempontból – A fehér király című nagy sikerű regénye „ikerkönyve”, ugyanakkor jelentős váltás is a szerzői életművében. Mint mondta, míg A fehér királyban egy hang szólal meg, egy kisfiú hangja, addig a Máglyában már több szálon is történnek az események, több hangot is hall az olvasó.
Dragomán György bemutatkozását követően felesége, Szabó T. Anna olvasta fel verseit, melyeket gyerekeihez, gyerekeiről írt. A költő a születéshez-szüléshez kötődő élményeit, lelkiállapotát írta meg anyaságélmény-szerű versekbe.
A kolozsvári születésű, szintén Magyarországra emigrált költő verseit angolra, németre, franciára, hollandra, szlovákra, oroszra, bolgárra és románra is lefordították, sajátos zeneiségű-hangulatú, verstanilag is mesteri lírája igen kedvelt az olvasók körében. Mint mondta, számára minden vers kísérlet, és az évek során kifejlesztett írói következetessége által ma már nem különálló verseket, hanem köteteket ír.
Péterfy Gergely a Kitömött barbár című regényéből olvasott fel részleteket. A tíz év munkája nyomán keletkezett mű kiindulópontja 1796, amikor Kazinczy Ferenc hétéves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik, és kiállítják a természettudományi múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel.
Jékely Zoltán unokája, Péterfy Gergely Kazinczy levelezésében bukkant rá Angelo Soliman történetére, melyet csak évek múltán kezdett feldolgozni. „Borzasztóan erős történet ez, több generáción átívelő, nagy ívű tragédia” – mondta az író, aki trilógiát tervez a történetből.
Bús Ildikó |
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyben is szavaltak a magyar nyelv napján
Csaknem kilencezer magyar óvodás szavalta el ugyanazokat a verseket világszerte csütörtökön fél 12-kor, hogy így ünnepeljék közösen a magyar nyelv napját. A közös versmondás a nyelv tanulása és fejlesztése mellett az összetartozást is jelképezi – emelte ki az akciót életre hívó Hanczár János a rendezvény központi budapesti helyszínén az MTI-nek.
Az Eötvös 10 Kulturális Színtérben erzsébetvárosi, rákosmentei és csepeli óvodások egy-egy csoportja szavalta el az óvodákba elküldött verseket. Online közvetítéssel két másik óvodás csoport is csatlakozott a fővárosi gyerekekhez Lentiből és Kézdivásárhelyről, több ezren pedig saját intézményeikben szavaltak. A kezdeményezéshez idén Nagyszalonta is csatlakozott.
Hanczár János emlékeztetett rá, hogy 1844. november 13-án a pozsonyi országgyűlés nyilvánította a magyar nyelvet államnyelvvé, erre emlékezve a parlament 2011-ben döntött arról, hogy november 13-át nevezi ki a magyar nyelv napjának. Két évvel ezelőtt 1000 erzsébetvárosi óvodás vett részt a programban, tavaly pedig a VI. kerületi óvodákhoz Terézváros és Csepel is csatlakozott.
A csütörtöki eseményen már mintegy kilencezer gyerek vett részt világszerte. Nemcsak Magyarországon belül és a szomszédos országokba, hanem világszerte 70 magyar közösségnek küldték el a felhívást Canberrától Torontóig. A gyerekek Tamkó Sirató Károly, Kiss Dénes, Bella István, Fecske Csaba és Darázs Endre verseit szavalták.
Krónika (Kolozsvár)

Egy reneszánsz ember a 21. században
„Eddigi életemben általában, de a pályámon különösképpen sok izgalmas fordulat esett meg velem. Gondviselésnek nevezném, hiszen a magam módján hívő ember vagyok, és úgy gondolom, nincsenek véletlenek” – Beszélgetés Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművésszel.
– A főiskola elvégzése után azonnal Kolozsvárra került. Mit nyújt önnek ez a város, és mit nyújt ön a városnak?
– Pályámat Kolozsváron kezdtem, itt is próbálom kiteljesíteni. Nem vagyok őshonos kolozsvári, mégis magaménak érzem ezt a várost, hiszen annyi lehetőséget kínál a kibontakozásra, amennyit az országnak ebben a felében másutt keresve sem találnék. Adta magát, hogy minden erőmmel, tehetségemmel ide gyökerezzem, ugyanakkor a város is ezer szállal hálóz körbe engem.
Laczkó Vass Róbert
Gyergyóremetén született 1976. július 24-én. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanító-képző elvégzése után a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem színház-művészeti tanszékének hallgatója volt Csíky András és Keresztes Attila osztályában. Tanított a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban. 2000 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze, a Kolozsvári Magyar Opera rendszeres munkatársa. 2000–2008 között a kolozsvári színházművészeti tanszék tanársegéde volt, beszédtechnikát oktatott.
Az a tizennégy év, amióta a Kolozsvári Állami Magyar Színház deszkáit koptatom – ha pedig az egyetemi éveket is ide számoljuk, idestova húsz év – éppen elegendő ahhoz, hogy az ember „feltalálja magát” a lehetőségei között, amelyeket tiszta lelkiismerettel, a szakmai tudása és kötelezettségei szerint a lehető legjobb módon megpróbál kiaknázni.
Ha magamat kellene jellemeznem, akkor azt mondanám, hogy kifejezetten lusta ember vagyok – az ember sose elégedjen meg saját magával –, de kifelé mégsem ez látszik.
Igyekszem több műfajban alkotni, mert nem szeretném, ha szakbarbárrá válnék abban, amit művelek. Úgy vélem, hogy a munkája, szakmája, művészete nem kizárólagos tulajdonsága az alkotó embernek. Lennie kell egyfajta józan rálátásnak is a világra, no meg felelősségnek is a tekintetben, hogy azokat a bizonyos talentumokat hogyan és kinek a javára használjuk, mert kötve hiszem, hogy magukért valók. Ezért írok például publicisztikát. És igen, verseket is írok, negyven felé közeledve jó lenne már összeszedni és kötetbe rázni őket.
– Élete főcsapása mégiscsak a színház. Annál is érdekesebb a választás, hogy sem születési helye, sem legifjabb éveinek színhelye régebben nem a színjátszásáról volt híres. Persze mára változott a helyezet...
– Változott bizony: ma már Gyergyóban is, Székelyudvarhelyen is színházi alkotóműhelyek működnek. Persze nem emiatt lettem színész. Csak azt mondhatom, ha őszinte akarok lenni, hogy soha nem készültem színésznek. Sokan elmondják a pályatársaim közül, hogy amióta az eszüket tudják, azóta a színház körül gravitálnak egész lényükkel és lényegükkel. Mi az igazság, nem tudhatom, az eredmény szempontjából nem is fontos. Minden szerettem volna lenni, amire jó példa volt a családban és a közvetlen környezetemben, és hát színészek nem igazán voltak.
Nagybátyám okán előbb orvos szerettem volna lenni, hittanos lelkipásztorunk révén később pap, hallgattam is másfél év civil teológiát. A tanítóképző negyedik évében – akkor ötesztendős képzés volt – gondoltam először, hogy mi lenne, ha...? A rendszerváltozás után egy kicsit társadalmilag is kieresztettük a gőzt, én pedig folyamatosan fennforogtam Székelyudvarhely megbolydult közéletében, mint az a bizonyos dugó, úgy is neveztek, hogy „perpetuum mobile”.
Lódenkabátban és kalapban jártam, és már akkor viseltem édesanyám családnevét, a Vasst. Egy lakkozott aktatáskával a kezemben járkáltam, szóval nagyon furcsa figurája lehettem Székelyudvarhelynek. Az irodalmi kreativitási versenyektől a bármiféle szavalóversenyekig folyamatosan fényeztem mindenütt a tanítóképző hírnevét. Jó volt lubickolni ebben a közegben, végül két magyartanárom – essék szó róluk, mert megérdemlik –, Toró Jolán és Miklós Ferenc vezettek rá, talán akaratlan, hogy érdemes ezen a csapásirányon elindulni.
– Azon kevés színész közé tartozik, aki a Kolozsvári Magyar Operában is rendszeresen fellép. Hogyan fedezte fel magának az operát, illetve hogyan fedezte fel önt az opera?
– Eddigi életemben általában, de a pályámon különösképpen sok izgalmas fordulat esett meg velem. Gondviselésnek nevezném, hiszen a magam módján hívő ember vagyok, és úgy gondolom, nincsenek véletlenek. Kétezerben diplomáztam a Babeş–Bolyai Tudományegyetem színházművészeti tanszékén, és még abban az évben gyors egymásutánban annyi jó dolog történt, hogy engedélyt is kellett rájuk kérni a tanáraimtól, mert közben államvizsgák ideje volt.
Akkor játszottam először nagyjátékfilmben, amit a néhai Maár Gyula rendezett, és szintén akkor kaptam az első felkérést énekes szerepre. Ez is filmes munka volt, Selmeczi György Kolozsvári operamesék című sorozatában. Közben a Kolozsvári Állami Magyar Színházhoz szerződtem, az opera pedig nálunk ugyanott van. Az egyik szerep hozta a másikat, és roppant élvezem, hiszen a zenés ütemekbe fegyelmezett színház is színház a javából!
– Részt vett a kolozsvári opera utóbbi éveinek, évtizedeinek talán legnagyobb sikerű produkciójában, a Valahol Európában című musicalben, ahol 35 gyerekkel szerepelt együtt. Milyen volt megélni ezt a nem mindennapi élményt?
– Van egy alapszakmám, a pedagógia, tanítottam is egy évet Gyergyószentmiklóson. Egy bátortalan első osztályt vezettem át a tróger­kedésekkel teli második osztályba. Mai napig tartom velük a kapcsolatot, az egyik kislány – szeretném azt hinni: kicsit az én példám okán is – tanítónő lett azóta. Később az egyetemen is tanítottam beszédtechnikát, volt tehát gyakorlatom abban, hogyan kell egy osztályra való gyerekhaddal bánni.
De az, hogy a Valahol Európában harmincöt különböző habitusú, más-más iskolából való gyerekéből úgy tudott egy csapat összekovácsolódni a szemem láttára, tán kicsit az én segédletemmel is, hogy tizenöt telt házon legyünk túl, az egyedülálló történet lesz az életemben. Ez a fajta „trógerkedés” ugyanis megtanította a felnőtt szereplőket, köztük engem is arra, hogyan lehet és kell egyenrangú partnerként tekinteni mind a civil életben, mind a színpadon egy 6-7 éves gyerekre.
– Szerteágazó tevékenységei közé tartozik a fényképezés, amit nem akármilyen szinten űz, hiszen már kiállítást is láthattunk fotóiból...
– Ez is egy hobbi, végső soron összefügg az utazgatás varázsával. Cinikus barátaim – ilyenek is vannak – sanda irigységgel szoktak célozgatni arra, hogy mennyit tekergek a nagyvilágban, s hogy ki tudja, honnan és mennyibe kerül mindez. Pedig jelentem: én is pénzért dolgozom, nem is keveset, és hivatásom okán inkább csak nyaranta utazom távolabbra. Nem kerül olyan sokba, semmivel sem többe, mint bárki másnak egy láblógatós nyaralás, főleg ha az ázsiai országokra gondolunk, ahol elég egyszerű létezni. Az utazgatások kínálták az alkalmat, hogy megörökítsem a világot olyannak, amilyennek akkor és ott csak én látom. Maradandóbb élmény lesz minden utazás, ha szubjektív, általam készített képanyag mozaikjából próbálom újra meg újra összerakni a velünk történteket.
– Véletlenszerűen keres fel országokat, vagy jó előre megtervezett utak ezek?
– Kínálkozott olyan alkalom is, amely szinte véletlenszerűen jött össze. Pontosan arra a tíz napra volt szükségem, amikor éppen nem dolgoztam semmin, így el tudtam menni télidőben Indiába, ahol egy viszonylag elviselhető hőmérsékletű, száraz évszak várt ránk. Természetesen az utazások többségét előre meg szoktuk tervezni. Többes számban azért, mert nagyon szeretek olyan emberekkel utazni, akikkel ott helyben tágabb összefüggéseiben is meg lehet osztani az élményt, ami adott esetben sokkolja az embert.
Ázsia sokkolja az európai kultúrkörből kikacsingató embert. A legizgalmasabb utazásaim közé tartoznak azok, amelyeken történész-régész barátunk is részt vesz, hiszen ingyen és bérmentve vállalja az okostojás szerepét. Vele sikerült például olyan helyekre, múzeumokba is eljutni egy-egy utazás során, ahova lehet, hogy saját fejemtől nem is mentem volna el.
– Egész furcsa helyeken is járt: melyek a kedvencei?
– Az előbbiekből kiderül, hogy nagyon szeretem Ázsiát, ahol talán az a leginkább lenyűgöző, hogy az emberek ingyen és bérmentve tudnak mosolyogni, mi meg újabban ahhoz vagyunk szokva, hogy az emberek katatón módon gyalogolnak, végzik a dolgukat, a mosolyuk mögött pedig, amit például az utcán vagy a boltokban hivatalból megkapsz, látod a kényszeredettséget. Egy mosoly Ázsiában természetesnek számít akkor is, ha képtelenek veled kommunikálni, mert nem beszéltek semmilyen közös nyelvet. Így próbálnak valamilyen módon kapcsolatot teremteni. Sugárzik róluk az a fajta boldogság, amely nem kapcsolódik anyagiakhoz, nem is föltétlen az életkörülményeikhez, hanem önmagától való.
– Igen érdekes beszélgetőműsort vezet a Györkös Mányi Albert Emlékházban. Az ön ötlete volt, vagy felkérték erre?
– Mindkettő. Jött a felkérés, én pedig kapva kaptam az alkalmon, hiszen minden egyes beszélgetés kapcsolódik az utazásokhoz. A beszélgetősorozat címe Nyitott szemmel, azaz aki megfordul nálunk, annak látni és láttatni is akarnia kell. A cél az, hogy vendégeink úgy meséljenek el személyes történeteket, mutassanak be kultúrákat, hogy innen oda tekintve, onnan pedig visszanézve is tudjunk párhuzamokat találni, tanulságokat levonni. Vendégeim olykor a közönségünk soraiból kerülnek ki, hátizsákos turisták, köztük olyan is, aki például hat-hét ázsiai országban fordult meg akkor, amikor még a bacilusnak is nehéz volt kimenni az országból.
– Énekese volt a Kalapos Band című zenekarnak – miért csak volt?
– Sajnos letettük a lantot is, a kalapot is. Különös színfoltja marad a pályámnak. Mint légy a tejbe, úgy csöppentem a zenekarba, gyermek emberek kértek, hogy énekeljek velük olyasmit, amit nagyon szerettem volna, de ami tőlük valahogy nem volt magától értetődő. Magas színvonalú kortárs magyar lírával próbáltak közönséget szerezni maguknak. A zenekar egyes tagjai ma már külföldön tanulnak, mások ízlést és műfajt váltottak, nagy sajnálatomra két év után szétment a csapat. Közülük Szép András zongorista barátommal dolgozom tovább, nemrégiben saját szerzői és előadóesttel, a Maszek balladákkal jelentkeztünk.
– Tizennégy esztendeje játszik. Bejöttek azok az elképzelései, melyekkel nekivágott ennek a nehéz, de szép pályának?
– Szerencsére nem minden történik úgy, ahogyan azt eltervezzük. Nem is biztos, hogy azok voltak a jó elképzelések. Amikor az ember maga mögött hagyja az egyetemi inkubátorlétet, egyszeriben azt hiszi, hogy övé a világ, és meg is tudja váltani. Harminchárom éves koráig az embernek rá kell jönnie valamire: ha a világot addig nem tudta megváltani, utána már nem is fogja. Jézus belehalt harminchárom éves korában a megváltásba. Ha nekünk nem sikerül belehalni, akkor az a legbiztosabb jele annak, hogy kezdhetünk gondolkodni a saját életünk értelmén.
Aki azt mondja, hogy neki bejött minden számítása, az vagy nagyon szerencsés, vagy hazudik – ez utóbbiakból vannak többen. De nincs az a jelentéktelen, talán a habitusunktól is távol eső munka, ami ha mégis ránk vár, ne lehetne tisztelettel, magunknak is, másoknak is haszonnal elvégezni.
Nánó Csaba |
Krónika (Kolozsvár)

Novellapályázatot hirdettek
Nagyvárad - Tavasz, tűz, történelem címmel közös Tabéry Géza-novellapályázatot hirdetett a Várad kulturális folyóirat és a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke.
A vasárnapi sajtótájékoztatón Balogh Andrea, a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének vezetője kifejtette: tőlük indult a kezdeményezés, s a fiatal tehetségeket szeretnék megcélozni, részint középiskolásokat és egyetemistákat. Tudatosan választottak egy olyan szerzőt, aki kapcsolódik a régióhoz, illetve ahhoz a tantárgyhoz, melyet ő és Boka László docens tanítanak az egyetemen (Erdélyi magyar irodalom), és a pályázati felhívást elküldik a magyartanároknak, valamint az iskoláknak is.
Boka László irodalomtörténész arra hívta fel a figyelmet: a Tavasz, tűz, történelem cím egyrészt tág teret biztosít a pályázóknak, másfelől pedig kapcsolódik Tabéry életművéhez. Hangsúlyozta: a kiírásra magyar anyanyelvű, pályakezdő és gyakorló szerzők egyaránt jelentkezhetnek, nem csupán Erdélyből vagy Magyarországról, hanem akár Ausztráliából is, a korhatár 16-28 év. A pályaműveket szakértő zsűri értékeli, a beérkezett pályázatokat a szerkesztőség és a tanszék által felkért szakemberek bírálják el. A minősítést elérő szerzők elismerő oklevelet, a legjobb pályamunkákat beküldő három szerző pedig pályadíjat és könyvcsomagot kap. Ennek megfelelően a győztes pályamű 20 ezer forintot, illetve ennek megfelelő lejt és könyvcsomagot, a második helyezett 12 ezer forintot, illetve ennek megfelelő lejt és könyvcsomagot kap, a harmadik helyezett pedig 7 ezer forint, illetve ennek megfelelő lej + könyvcsomag díjazásban részesül. A legjobb novellákat ugyanakkor a Várad irodalmi és művészeti folyóirat publikálja.
Tematikus pályázat
A pályázat tematikus, vagyis a megszülető írásnak témájában a címben jelzett három tematika valamelyikéhez kell kapcsolódnia. Szerzőnként maximum két novella küldhető be. A novellák egyenként legfeljebb 10 gépelt oldal (kb. 24.000 karakter, Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 1,5-ös sortávolság, 2,5-ös margó) terjedelműek lehetnek és nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2015. január 4., 24 óra.
A pályamunkákhoz kérik minden esetben mellékelni a pályázó pontos elérhetőségeit. A pályázatok beküldhetők villanypostán a taberypalyazat@gmail.com címre, vagy postai úton a Várad szerkesztősége címére. (Revista culturalã Várad 410068 Oradea Piata 1 Decembrie nr.12, judetul Bihor.). A küldeményen kérik feltüntetni: Tabéry novellapályázat. A pályázat résztvevői a pályamunkák beküldésével felhasználási engedélyt adnak a meghirdetők részére egyéves időtartamra, akik ezáltal jogosultak szerzői jogdíj nélkül magyar nyelvterületen bármilyen formában megjelentetni, közzétenni a műveket, és a zsűri jogosult dönteni a díjak kiadásáról, esetlegesen összevonásáról, vagy visszatartásáról is. Eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadás 2015 márciusában lesz, további információk a http://magyartanszek.partium.ro/hu, valamint a http://www.varad.ro/ honlapokon.
Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője hangsúlyozta: időről időre alkotói pályázatokat szoktak hirdetni, például 2012-ben az azóta elhunyt Kinde Annamária segítségével indítottak verspályázatot. A fődíjas Borzási Johannának a hétvégi Könyvmaratonon mutatják be az első kötetét. Emellett jelenleg is zajlik A tudomány kertje elnevezésű pályázat, folyamatosan érkeznek a munkák.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Klaus Johannis máris "munkához látott"
„November 16-án az állampolgárok rendkívüli erős jelzést adtak a változás iránti igényre. Ez a jelzés a politikai osztálynak is szólt. Én megértettem ezt a jelzést, és erre kérem politikustársaimat is” – jelentette ki a második fordulót követő első sajtótájékoztatóján Románia választott elnöke.
Klaus Johannis „fenomenálisnak” nevezte a vasárnapi részvételi arányt. „Ez volt a legkellemesebb meglepetése” – jelentette ki. Hozzátette azonban, hogy a kampány véget ért, most neki kell látni dolgozni.
A szász politikus úgy látott munkához, hogy máris felszólította a parlamentet: kedden üljön össze, utasítsa el az amnesztiatörvényt, járuljon hozzá a korrupcióval vádolt politikusok mentelmi jogának megvonásához, és fogadja el az elektronikus szavazásról szóló törvényt. Ugyanakkor felkérte a kormányt, hogy mielőbb terjessze a parlament elé a költségvetés tervezetét.
„Többé soha ne fordulhasson elő, hogy a külföldön élő romániaiak nem szavazhatnak” –mondta Johannis, aki a külföldi szavazásnál tapasztalt káosz felelőseinek számonkérését követelte. Felszólította a hivatalban lévő államfőt, hívja vissza azokat a nagyköveteket, főkonzulokat azokról a romániai diplomáciai képviseletekről, ahol vasárnap „megalázták a romániaiakat”.
Johannis biztosította a közvéleményt, hogy államfőként az Egyesült Államokkal kötött stratégiai szövetség megszilárdítása a célja, és arra törekedik, hogy megerősödjön Romániának a NATO-ban és az EU-ban betöltött szerepe. „Bebizonyítom majd, hogy megbízható partnerek vagyunk” – jelentette ki.
„A románok elnöke leszek. Őket fogom képviselni” – zárta sajtónyilatkozatát Románia megválasztott államfője.
maszol.ro

Borboly Csaba és Antal Árpád: a kormányból ki kell lépni
Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke, valamint Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a választások eredményének ismeretében egyforma véleményt fogalmazott meg az RMDSZ „tennivalóját” illetően.
Borboly Csaba az eredmények kapcsán portálunknak a következőképpen nyilatkozott: „az eredményeket nem szabad a szőnyeg alá seperni. Most arra kell választ találjunk, hogy miért mentek el azok is szavazni, aki korábban nem tették meg.”
Hozzátette: az elnökválasztás első fordulójában látszott, hogy nincs értelme magyar-magyar versenyről beszélni, hiába volt két magyar elnökjelölt. „A magyar-magyar verseny helyett ezért inkább a magyar-magyar együttműködésre kell koncentrálni. Ugyanakkor el kell kezdeni felkészülni és építkezni a 2016-os helyhatósági és parlamenti választásra”.
Borboly az egyik közösségi oldalon tovább kommentálta a történteket. A következőt írta: „Hogy mi lesz, mit kell tenni, az majd eldől, szerintem ezt ma senki nem tudja, de egy biztos, a kormányból ki kell lépni. És ami még fontos: ki kell állni az emberek elé, meg kell hallgatni a véleményüket. Érveket kell ütköztetni, és erdélyi magyar konszenzus szükséges a fontosabb kérdésekben. Nyíltan kell beszélni arról, hogy mi volt jó, és azt folytatni kell, és meg kell vizsgálni, mi az, amit nem lehet folytatni, ami helyett más kell”.
Antal Árpád: több érv is a kilépés mellett szól
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere hétfőn elmondta, örül, hogy újra polgármester – ráadásul erdélyi – Románia elnöke. Ugyanakkor nem túl optimista az államelnöki választások eredményével kapcsolatban, hiszen – mint magyarázta – már megmutatkozott, a románok egy része azzal szeretné lesöpörni a kisebbségi kérdést, hogy Románia ezúttal bebizonyította: a világ legtoleránsabb országa, mivel nem ortodox és nem román államfőt választott.
Az RMDSZ-nek több okból is fontolóra kell vennie, hogy kilépjen a kormányból – véli ugyanakkor Antal Árpád. Elsőként megemlítette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) becsapta, és az RMDSZ megkerülésével próbálta megszólítani a magyar választókat a kampányidőszakban kiosztott szórólapokkal. A városvezető nehezményezte azt is, ahogyan a kormány megszervezte a határon túli választásokat, az ott élőket pedig „a legalapvetőbb demokratikus joguktól próbálta megfosztani”. Harmadik okként hozta fel, hogy a magyarság egyértelműen Johannis mellett foglalt állást, a demokráciában küldött jelzéseket pedig fontolóra kell venni, annak megfelelően kell politizálni. Az RMDSZ számára is üzenet hordoz a vasárnapi választási eredmény, mert a szövetség is demokratikus elveket vall – fejtette ki a városvezető.
Utópiaként emlegette azt az ideális helyzetet Antal Árpád, amikor a romániai magyarság jogait úgy szavatolnák, hogy ebből a szempontból mindegy legyen ki van kormányon. Hozzátette, hogy az erdélyiek részéről a demokrácia adta jog kihasználása nem csupán egy voks Johannis mellett, hanem Bukarest és a központosítás elleni választás is volt. Mindent összevetve ugyanakkor sok sikert kívánt Klaus Johannisnak, illetve abbéli reményeit is kifejezte, hogy munkájában következetes vezető lesz az új államelnök. Hozzáfűzte, romániai magyarként elvárja tőle, hogy kezelje a kisebbség ügyeit nagyobb empátiával, ne zárkózzon el ettől, hiszen, ha szászként úgy döntött, hogy Romániában marad, meg kell értenie, mit jelent a székelyeknek az, hogy ők sem választották a kivándorlást – zárta gondolatait Antal Árpád.
Bencze Melinda, Kozán István
Székelyhon.ro

Elnökválasztás: történelmi fordulatot emleget a sajtó
Címoldalon írtak a vezető európai lapok Klaus Johannis győzelméről – a legtöbb újság meglepetésként és szenzációként értékelte Nagyszeben polgármesterének államelnökké választását. A német lapok lelkes hangvételű cikkekkel ünnepelték, hogy szász államelnöke van Romániának. 
„Német korrektség” és „igazi sikertörténet”
A Frankfurter Allgemeine Zeitung óriási szenzációként tálalta, hogy Nagyszeben polgármestere nyert vasárnap este a baloldal jelöltjével, Victor Pontával szemben, valamint hogy legelőször történik meg, hogy kisebbséghez tartozó politikus vezeti majd az országot.
A Die Welt meglepőnek és történelmi jelentőségűnek nevezte a fordulatot, és azt értékelte többek közt, hogy a látszólag verhetetlennek tűnő Pontával szemben kerekedett felül Johannis. A lap cikkírója, Boris Kálnoky kiemelte, bár a közvélemény-kutatások és a választás két héttel ezelőtti első fordulója a jelenlegi miniszterelnök győzelmét vetítette előre, sikerült Johannisnak legyőznie ellenfelét. Megemlítette azt is, hogy az új államfő győzelme fölötti örömben a német kancellár, Angela Merkel is osztozik, és hogy a fordulat annak tudható be, hogy Romániában az emberek alapvető változásokat várnak el Johannistól.
„Románia esetében ez a lehető legjobb eredmény” – mutatott rá Boris Kálnoky, aki szerint a német korrektség is hozzájárult az „igazi sikertörténethez”. Kitért arra, hogy Johannis polgármestersége, „tiszta vezetése” alatt Nagyszebenben gazdasági növekedés volt tapasztalható, és hogy románok választották meg újra meg újra elöljárónak – hiszen a városban alig élnek már németek.
„Egyedül a maffia ellen”
A Die Zeit című lap külön kiemelte, hogy az ortodox Romániának nem ortodox, német államfője lett. Az osztrák Der Standars a hatalmas részvételi arányra hívta fel a figyelmet, és emlékeztetett arra, hogy a külföldi szavazókörzeteknél hosszú sorok kígyóztak a választások mindkét fordulója alkalmával.
A Der Spiegel Egyedül a maffia ellen címmel írt Klaus Johannis győzelméről, rámutatva, hogy egyértelmű többséggel választották meg vasárnap államelnöknek. A lap emlékeztet, hogy mindenféle kampány és korrupció dacára sikerült Johannisnak győzedelmeskednie a választások második fordulójában, mindazok ellenére, hogy a posztkommunista hatalom minden eszközt bevetett, hogy megakadályozza győzelmét.
„A német származású politikus perpektívát nyújt majd az országnak” – fogalmazott a Der Spiegel. A cikk ismerteti az új államelnök életrajzát, azt, hogy az 1959-ben Nagyszebenben született Johannist negyedszer választotta meg szülővárosa elöljárónak, és hogy polgármestersége alatt felvirágoztatta az erdélyi várost, amely 2007-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet. Mint a cikkíró fogalmaz, Johannis nem akar „látszatelnök” lenni, mint elődje, a „játékos” Băsescu, aki vitatkozó és intrikus stílusával szétszakította az országot. Viszont – fejezi ki enyhe aggodalmát – kérdéses, hogy sikerül-e ez neki, hiszen „a bukaresti politikai dzsungel nem az átlátható, áttekinthető Nagyszeben”.
„Stabilitás Európa egyik legszegényebb nemzetének”
A BBC arról írt a második forduló éjszakáján, hogy Victor Ponta elismerte vereségét Johannisszal szemben az a Ponta, aki jócskán legyőzte az első fordulóban a német származású polgármestert –, Johannis viszont most meglepő fordulatként határozott győzelmet aratott. Az angol és francia nyelvű lapok is kitértek arra, hogy a vasárnapi választást nagymértékben meghatározta, hogy a külföldön tartózkodó, szavazni akaró romániaiak rengeteg akadályba ütköztek.
A France Presse hírügynökség úgy fogalmazott, hogy sikerült Johannisnak meggyőznie a szavazókat azzal, hogy egy „normális”, „korrupciómentes” ország mellett kardoskodik. „A liberális párt vezetője úgy tűnik, abszolút atipikus figurája a volt kommunista ország politikai palettájának, hiszen Johannis a szász kisebbséghez tartozik. Egy olyan országnak lesz az elnöke, amely lakosságának szinte 90 százaléka ortodox vallású” – írta a francia hírügynökség.
A brit The Telegraph „látványosnak” nevezte Johannis győzelmét olyan körülmények között, hogy Ponta volt a közvélemény-kutatások „favoritja”, hatalmas pártgépezettel a háta mögött. A Euronews újságírói úgy vélekedtek, Johannis győzelme stabilitást kölcsönözhet majd Európa egyik legszegényebb nemzetének. A The New York Times arra emlékeztetett, hogy a romániai államelnök hatáskörébe tartozik a külpolitika, a védelmi terület, valamint a kulcsfontosságú ügyészek kinevezése. „Johannis azt mondta, hogy számára prioritás a korrupció felszámolása” – mutatott rá a The New York Times.
„Elsősorban Ponta vesztette el a választást”
Elsősorban Victor Ponta miniszterelnök vesztette el a vasárnapi elnökválasztást Klaus Johannis megválasztott elnökkel szemben azzal, hogy nem látta át, mekkora érzelmi hatása lesz annak, hogy a külföldön élő románok egy része nem szavazhatott – írta hétfőn a jobboldallal szimpatizáló román sajtó.
A Hotnews.ro hírportál szerint Ponta újból megalázta saját népét azzal, hogy brutálisan megfosztotta a szavazati jogtól. Ez volt az az utolsó „arroganciacsepp”, amitől betelt a pohár – írta a honlap, amely szerint a közösségi portálok fiatal nemzedéke döntötte el a választás kimenetelét, egy kisebb „szavazási forradalmat” szervezve.
A szintén a jobboldallal szimpatizáló România liberă szerint Ponta és a körülötte lévők alulbecsülték, milyen erős érzelmi hatást fog okozni Romániában, hogy több ezer román állampolgár nem tudott szavazni. Ha már az elnökválasztás első fordulója után megértette volna Ponta, hogy a tanult, nagyvárosi románok nem tudják lenyelni a külföldön élő barátaikat és rokonaikat ért megaláztatást, akkor részlegesen megoldotta volna a problémát: a kormány megnyitott volna néhány újabb szavazókörzetet, kitolta volna az urnazárás időpontját, és ezzel megmutathatta volna, érdekli a probléma – írták.
A szintén jobboldali Evenimentul Zileiben Dan Andronic, az újság igazgatója úgy vélte, hogy Johannis győzelme lényegében a leköszönő Traian Băsescu államelnök utolsó politikai győzelme. Szerinte ez az érdem azért a távozó elnöké, mert 2012-ben Pontáék elsöprő parlamenti választási diadala után nem adta fel a harcot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), és utolsó pillanatig küzdött Ponta és az általa képviselt „korrupt” rendszerrel.
Kiss Judit
Székelyhon.ro

Szavazatok Hargita megyéből
A román sajtó külön kiemelte azt, hogy a részvétel Hargita megyében majdnem négy százalékkal magasabb volt vasárnap, mint a két héttel korábbi első fordulóban, amikor két magyar jelölt is szerepelt még a 14 elnökjelölt között.
Bár Székelyföldön viszonylag alacsony volt a részvétel, Klaus Johannis Hargita megyében aratta a legmagasabb arányú győzelmet: a voksok csaknem 80 százalékát szerezte meg.
Hargita megyei adatok
A Hargita megyei választási bizottság végeleges adatai alapján a megyében a választásra jogosult 270 ezer személyből 129 ezren (47,8 százalék) mentek el szavazni vasárnap, az államelnök-választás második fordulójában. Közülük 102 ezren (79,78%) Klaus Johannisra, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltjére, Nagyszeben szász polgármesterére voksoltak. Szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfővel 25,8 ezer szavazatot (20,22%) kapott. Az érvénytelen szavazatok száma 1304.
Hargita megyében mindössze egy településen, Bélborban tudta legyőzni Johannist Victor Ponta, igaz, mindössze 13 vokssal. Pótlistán 8871-en szavaztak.
Csíkszeredában a 35 ezer szavazásra jogosult személyből 19295-en (55 százalék) voltak szavazni.
Udvarhelyszék százharminc szavazókörzetében 47 834-en adták le voksukat vasárnap, a romániai elnökválasztás második fordulójában – derült ki az Udvarhelyszéki RMDSZ által összesített adatokból. Eszerint a vasárnapi választáson térségünkből 4544-gyel többen vettek részt, mint az első fordulóban: a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Victor Viorel Ponta 9015, a Keresztény-Liberális Szövetségé (ACL), Klaus Werner Johannis pedig 38 377 érvényes szavazatot kapott, előbbi így az érvényes voksok 19,02, utóbbi ezek 80,98 százalékát szerezte meg. Vasárnap 442 érvénytelen szavazat született Udvarhelyszéken.
Közel 88 százalékos részvétel Siménfalván
A szavazókedv ezúttal mintegy öt százalékkal meghaladta a két héttel ezelőttit: míg akkor az udvarhelyszéki jogosultak 42,4 százaléka voksolt, vasárnap 47,33 százalékos volt a részvételi arány. Székelyudvarhelyen 48,73, Székelykeresztúron 45,06, Szentegyházán 42,67 százalékos részvételt jegyeztek. Az ötvenszázalékos arányt hat község – Fenyéd, Boldogfalva, Homoródszentmárton, Bögöz, Galambfalva és Siménfalva – érte el, a legnagyobb százalékot, 87,96-ot Siménfalván jegyezték. A legkisebb szavazókedv az első fordulóhoz hasonlóan Lövétén volt: ott a szavazati joggal rendelkezőknek csupán 29,48 százaléka járult az urnák elé.
Kozán István, Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro

Johannis Háromszéken is győzött
Magasabb volt a részvétel a államelnök-választás második fordulójában Háromszéken, mint az első fordulóban. Ugyanakkor Keresztény-Liberális Szövetség elnökjelöltje Klaus Johannis toronymagasan nyert Victor Pontával szemben Háromszéken.
A Központi Választási Iroda összesített eredményei szerint Háromszéken a részvétel 49,87%-os volt a második fordulóban, míg az elsőben 43,12%. November 16-án összesen 91 859 szavazó járult az urnákhoz, 12 390-el több, mint két hete, az első fordulóban. Az RMDSZ háromszéki szervezetének párhuzamos szavazatszámlálása szerint, Kovászna megyében 99,5%-os feldolgozottságnál Victor Ponta 19 997 szavazatot kapott, azaz 22,2%-ot, míg Klaus Johannis 70 683 szavazatot szerzett, vagyis a voksok 77,8 százalékát.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke elmondta: a választásokat megelőző kampány egyik legfontosabb eredménye volt, hogy „mindkét román jelölt megtanult magyarul.” Az elnök reményét fejezte ki, hogy ez a tudás hétfőn is megmarad. „Számunkra – székely emberek számára – az a fontos, hogy olyan helyzeteket teremtsünk, hogy ne csak odafigyeljenek ránk, hanem tudjuk befolyásolni a bukaresti, budapesti és brüsszeli döntéseket” – nyilatkozta.
A voksolás után Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke úgy nyilatkozott: transzilvanistaként azt szeretné, ha olyan helyzet állna elő, ami összekovácsolja Erdély népeit. „Demokrata vagyok, ezért fontosnak tartom, hogy elmenjünk szavazni. Transzilvanista vagyok, tehát az erős Erdélyért szavaztam. Vége van egy tíz éves periódusnak, új korszak kezdődik. Nagyon fontos, hogy világosan és nagy legitimitással kirajzolódjon az, hogy Románia különböző régióiban az emberek hogyan képzelik el a jövőt” – mondta Antal.
Mădălin Guruianu, a Nemzeti liberális Párt (PNL) sepsiszentgyörgyi vezetője történelminek nevezte a háromszéki választási eredményeket, hiszen, mint mondta Romániának kisebbségi elnöke lesz. „Sepsiszentgyörgyön 1989 óta soha, egyetlen jelölt, egyetlen politikai alakulat sem ért el ilyen elsöprő eredményt, mint Klaus Johannis most. Sepsiszentgyörgyön a voksok 82 százalékát kapta meg, megyei szinten pedig 78 százalékot, ami arra utal, hogy idősek és fiatalok, vidékiek és városiak egyaránt összefogtak a jövő érdekében” – nyilatkozta Guruianu.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro

Közművelődési Napok Erdővidéken
Erdővidék hat településén szervezik meg a Közművelődési Napokat, melynek keretében tíz helyszínre várják előadásokkal a gyerekeket és felnőtteket.
Huszonkettedik alkalommal szervezi meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és Erdővidék Múzeuma. A rendezvénysorozat Baróton és Erdővidék hat másik településén zajlik, összesen tíz helyszínen. A programokra gyerekeket, felnőtteket egyaránt várnak, a különböző tematikus előadások mellett kiállításokkal, könyvbemutatókkal és filmvetítéssel várják az érdeklődőket. Ugyanakkor átadják az Erdővidék Kultúrájáért Díjat, amely a rendezvénysorozat zárómomentuma lesz.
Az események november 18-án kezdődnek Baróton, ahol a Tigrisből nem lesz szalonna – bábos mesejátékot láthatja a közönség a kolozsvári Sétáló Bábszínház előadásában a Városi Művelődési Ház nagytermében, délben 12 órától. Délután18 órától kerül sor a Miniatűr történelem. Erdély története az őskortól a második világháborúig című ólomkatona-kiállítás megnyitójára, melyet követően Bordi Zsigmond Lóránd régész, történész tart előadást. A kolozsvári színjátszó csoport bábelőadását Vargyason, Nagybaconban, Bibarcflván is láthatja a közönség a hét folyamán.
A közművelődési napokat pedig huszárbál zárja, melyet a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület szervez Baróton. A bál november 22-én este 19 órától lesz, a kötelező megjelenés férfiaknak a nemzeti viselet vagy egyenruha, nőknek pedig báli ruha. A bálon való részvétel meghívás alapján történik, jelentkezni Jakab Kevendnél lehet a 0758-050 861-es telefonszámon.
Az események programja egyébként megtekinthető az Erdővidék Múzeumának honlapján.
Bús Ildikó
Székelyhon.ro,

Így látta a világsajtó Klaus Johannis győzelmét
A világsajtó is felkapta a fejét arra, hogy Klaus Johannis legyőzte Victor Pontát a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A német online sajtó még az éjszaka folyamán részletesen számolt be a romániai elnökválasztás eredményéről. A Die Welt szerint Klaus Johannis "történelmi győzelme" meglepetés. "Victor Ponta két hete még legyőzhetetlennek tűnt, a felmérések is a diadalát jósolták" – jegyezte meg a lap.
A Frankfurte Allgemeine Zeitung egyenesen szenzációként tálalta a szász polgármester elnökké választását, a Die Zeit pedig külön kiemelte, hogy az ortodox Romániának, egy nem ortodox, német államfője lett. Az osztrák Der Standars a hatalmas részvételi arányt emelte ki, és emlékeztetett a külföldi szavazókörzeteknél kígyózó sorokra.
A France Presse szerint is meglepetés volt Johannis győzelme. "A német származása miatt sokat támadott jelölt normalitást, korrupciómentes országot ígérve, meglepetésre győzni tudott" – írta a hírügynökség
maszol.ro

Röviden az RMDSZ bukásáról
Az RMDSZ belefutott egy hatalmas pofonba.
„Megerősödött a Szövetség és választói közötti kötelék. Most is bebizonyítottuk, akárcsak eddig minden alkalommal, hogy politikai programunkat megértették a magyar emberek, hiszen ez a program az erdélyi magyar közösség, választóink programja. Ezek a szavazatok biztosítják az RMDSZ-nek a munka folytatásához szükséges erejét, hátterét a következő időszakra” – ezeket mondta Kelemen Hunor november 2-án este, az államfőválasztás első fordulójának urnazárása után.
Hogy mennyire erősödött meg az RMDSZ és választói közötti kötelék, azt jól mutatják a második fordulós eredmények. A magyarok alacsonyabb arányban mentek ugyan szavazni, de mintegy.
80 százalékuk Klaus Johannist választotta.
Hiába biztatta az RMDSZ távolmaradásra az embereket, hiába próbáltak finoman üzenni, hogy Pontát látnák szívesebben az elnöki székben, hiába kampányoltak aztán egyre nyíltabban Victor Pontának, hiába küldözgették a polgármesterek több településen a nyílt felszólítást Ponta támogatására, a közösség szembement vezetőivel és lekevert egy istenes maflást nekik, ugyanúgy, mint öt évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ Mircea Geoană támogatására buzdította híveit.
Johannis győzelme, a magyarok „átszavazása” kihúzta a szőnyeget az RMDSZ jelenlegi vezetésének lába alól. Ezzel elmerült az RMDSZ-t az utóbbi huszonöt évben vezető gárda, és velük együtt megy a süllyesztőbe egy egész irány, egy egész politizálási módszer, egy beszédmód, egy paradigma.
Mindennél jobban jelzi, hogy az RMDSZ lába alól kifutott a talaj, hogy a vasárnap esti urnazárás után Kovács Péter főtitkár belenyilatkozott a közelgő éjszakába egy teljesen értelmetlen mondatot: „köszönettel tartozunk a választóknak”.
Ehhez nincs mit hozzáfűzni.
Végül muszáj megemlíteni azt a szánalmas húzást, amely talán a Victor Ponta és Călin Popescu-Tăriceanu székelyföldi végighordozásánál, és a Ponta mellett kiálló polgármesteri leveleknél is világosabban bizonyítja, hogy az RMDSZ mennyire összejátszott a PSD-vel a második forduló előtt (is), és hogy mennyire hülyének nézte a saját választóit.
Amikor az RMDSZ kiderítette, hogy a Markó Béla és Kelemen Hunor képével díszített és az RMDSZ nevében osztogatni tervezett szórólapokat a PSD rendelte, Kelemen Hunor nagy garral bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ügyben.
Meg is történt, a feljelentés szövege nyilvános.
Csakhogy az a papír nem feljelentés.
Ha az lenne, nem a Polgári törvénykönyv előírásaira hivatkozna benne Kelemen Hunor, hanem a BTK-ra. Bűncselekmény gyanúja nélkül ugyanis nincs feljelentés. Hiába nyújtotta be tehát az RMDSZ a rendőrségen a „feljelentést”. Polgárjogi ügyekben nem a rendőrség, hanem a bíróság az illetékes. Elképzelhetetlen, hogy ezt ne tudnák az RMDSZ jogászai.
Mindez pedig arra utal, hogy szándékosan történt így, az egész szórólaposdiban pedig nyakig benne volt az RMDSZ is.
A nyilvánosság előtt eljátszották az áldozatot, mert mutatni kellett a népnek a harcos kiállást, de valójában hideg fejjel kitervelt aljas mutyizásról van szó, amit részletesen, előre lerendeztek a PSD-vel, szándékosan félrevezetve saját szavazóikat.
Akkor is, ha az RMDSZ valamilyen úton-módon ott virít majd a következő kormányban, ezt úgy hívjuk: bukás.
Fall Sándor
foter.ro/cikk

Új korszak kezdődhet Erdélyben
Az erdélyi magyarok többsége is Johannist támogatta. Noha a magyar lakta megyékben kevesen mentek el szavazni, a voksok 80 százalékát az erdélyi jelöltre adták. A romániai magyar pártok eltérően ítélik meg az elnökválasztás eredményét, abban azonban egyetértenek, új korszak kezdődhet Erdélyben.
Az erdélyi magyarok többségét jobban megmozdította a második forduló, annak ellenére, hogy magyar jelölt már nem volt versenyben. Igazi esélyt láttak az erdélyi jelöltben, Nagyszeben szász nemzetiségű polgármesterében, Klaus Johannisban. A magyar szavazók 80 százalék őt támogatta.
A Victor Ponta kormányában is részt vevő RMDSZ elnöke szerint valójában nem a jobboldali jelöltre szavaztak Romániában, hanem a most regnáló kabinet ellen, és ennek fényében kell értékelni az eredményt.
„Le kell vonni a következtetéseket, hogy miért volt ez a hatalmas proteszt. Fontosnak tartom azt, hogy egy olyan réteget mozgatott meg ez a választás, egy olyan választói réteget, amely egyébként sem parlamenti választásokon, sem önkormányzati választásokon nem tudtunk mi, politikusok, megmozgatni” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, nem fűz nagy illúziókat ahhoz, hogy Johannis megválasztásával a kisebbségi és közösségi jogok megoldódnának. Az, hogy nemzetiségi elnöke lett az országnak, inkább azt sugallja, hogy Romániában már megoldódott a kisebbségi kérdés. Az értékek, amelyek Erdélyben természetesek, azok az egész országban természetessé váljanak.
Másképp látja ezt az EMNP elnöke. Toró T. Tibor szerint nemcsak az erdélyi magyarság, de a román-magyar viszony rendezése is új esélyt kapott Johannis győzelmével. „A megválasztott államelnök az élére állhat egy olyan román-magyar párbeszédnek, amely a lényegről szól, a megoldásokról szól, a közösségi autonómia-formákról szól, és talán áttörést is lehet elérni a román-magyar viszony normalizálódásában” – fogalmazott.
A demokrácia győzött a kommunizmussal szemben - így reagált Tőkés László. Az Európai Parlamenti képviselő szerint Románia újabb esélyt kapott a felemelkedésre, a rendszerváltozás folytatására. „Ennél szebb ajándékot nem is tudtam volna elképzelni a 25 évvel ezelőtti temesvári romániai népfelkelés évfordulójára - akkor is olyan elkeseredettek, reményvesztettek voltunk és íme, megbukott Ceausescu és íme, most fölénybe került a demokratikus oldal jelöltje” – jelentette ki Tőkés László.
A politikai elemzők szerint Romániában történelmi jelentőségű volt a mostani elnökválasztás, hiszen egy olyan országban, amelyet az alkotmány deklarál nemzetállamként, egy száz nemzetiségű, etnikai és vallási szempontból is kisebbséghez tartozó elnököt választottak.
hirado.hu

Elvetette az amnesztiatörvényt a román képviselőház
Elvetette a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) két képviselője által tavaly előterjesztett amnesztiatörvény tervezetét a bukaresti képviselőház kedden, az elnökválasztás utáni első ülésén, miután a téma az elnökválasztási kampány egyik forró témájává vált.
Az elnökválasztásokon győztes Klaus Johannis, a jobboldal jelöltje a kampányban azt vetette szociáldemokrata ellenfele, Victor Ponta kormányfő szemére, hogy az amnesztiatörvénnyel a PSD korrupt politikusainak akar mentőövet dobni és csak a választások miatt halogatta eddig a tervezet napirendre tűzését.
Victor Ponta pártelnök hétfőn jelezte: a PSD-nek le kell vonnia a következtetést a választás eredményéből, ezért a kormánytöbbség az első ülésen napirendre tűzi és elveti az amnesztiatörvényt. A keddi ülésen a képviselőház csaknem egyhangúlag utasította el az ellenzék által bírált jogszabályt.
A tervezet kezdeményezői azt javasolták, hogy amnesztiában részesüljenek Romániában azok, akik legfeljebb hatéves szabadságvesztéssel büntethető bűnöket követtek el, illetve közkegyelemben azok az elítéltek, akiket legfeljebb hétéves szabadságvesztéssel büntethető bűnökért ítélt el a bíróság. A román jogban az amnesztia a bűntett végleges „elfeledését" jelenti, vagyis törlik az illető büntetőjogi felelősségét, bármely szakaszban tart is az igazságszolgáltatási eljárás, illetve törlik a priuszt. A kegyelemnél a büntetett előélet megmarad: ez az intézkedés csak a büntetésre vonatkozik, amelyet vagy eltörölnek vagy enyhítenek.
Kedden a román parlament mindkét házában napirendre tűzték a korrupcióval gyanúsított képviselők és szenátorok eddig halogatott ügyeit is, és futószalagon szavaztak arról, hogy kiadják őket az igazságszolgáltatásnak. Romániában ugyanis a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket vagy házkutatást elrendelni ellenük.
Azon tisztségben lévő vagy volt kormánytagok ellen, akik törvényhozói mandátummal rendelkeznek, csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.
A jobboldali Hotnews.ro hírportál októberi összesítése szerint az 580 tagú kétkamarás román parlament 35 tagjának „gyűlt meg a baja" az igazságszolgáltatással, a legtöbb esetben valamilyen korrupciós ügyben: 11 ellen vádat emeltek, 17 ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, kettőt első fokon elítéltek, egy jogerős felfüggesztett börtönbüntetést kapott, 4-nek az esetében – akik kormánytagok voltak – a parlament nem járult hozzá a bűnvádi vizsgálat lefolytatásához. MTI
Erdély.ma

Hegedűs Csillát jelöli az RMDSZ a kulturális minisztérium élére
A jelölésre azt követően kerül sor, hogy Kelemen Hunor még a nyár elején lemondott a kormányban betöltött kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről.
A döntését akkor tiltakozása jeléül hozta, amiért Románia a magyar érdekképviselettel szemben avatkozott be a kisebbségek és az Európai Bizottság jogvitájába.
Hegedüs Csilla jelenleg az RMDSZ kultúráért felelős főtitkárhelyettese. Miniszteri kinevezéséről Traian Basescu államfőnek kell döntenie.
marosvasarhelyiradio.ro
Erdély.ma

Az RMDSZ reménykedve pesszimista
Eddigi megnyilatkozásai alapján kisebbségi ügyekben nem sokat remél az új román államelnöktől, de reméli, idővel be kell majd látnia tévedését – mondta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a keddi Ma reggelben.
Romániában Klaus Johannis, a jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség jelöltje, Nagyszeben szász polgármestere magabiztosan megnyerte az elnökválasztást. Az országos választási iroda a szavazatok 96 százalékos feldolgozottsága után közölte: Johannis csaknem tíz százalékkal előzte meg szociáldemokrata ellenfelét, Victor Pontát. A romániai elnökválasztás második fordulójában a választópolgárok 62 százaléka voksolt. Minden politikai szereplőnek le kell vonnia a következtetéseket a választás eredményéből – jelentette ki az újonnan megválasztott román államelnök. Klaus Johannis egyebek mellett a választási törvény módosítását, a rosszul megszervezett külföldi voksolás miatti felelősségre vonást és a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatörvény elutasítását kérte a parlamenttől.
Az RMDSZ kisebbségi ügyekben nem sokat remél az új román államelnöktől. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke úgy vélekedett, Klaus Johannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényesülésében. A politikus hozzátette: ha a jobboldali Johannis nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet. Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint történelmi jelentőségű, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lehet erdélyi elnöke Romániának. A Magyar Polgári Párt azt írta: a jobboldali jelölt sikere bizonyítéka annak, hogy a magyarok körében nincs hitele az egyéni érdekeket követő hintapolitikának. A Székely Nemzeti Tanács szerint Klaus Johannis államelnökké választásával új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a keddi Ma reggelben azt mondta, borúlátásukat elsősorban Johannis önéletrajzi könyvére és nyilatkozataira alapozzák. Az új államelnök ugyanis korábban a kisebbségi kérdések kezelése szempontjából Európa mintaországának nevezte Romániát, azt írta, hogy a nemzetet nem etnikai, hanem jogi szempontból tekinti, azaz nem az anyanyelv, a vallás, a kultúra a meghatározó, hanem az állampolgárság, Katalóniát pedig a regionalizáció rossz példájának tartja, miközben az RMDSZ számára éppen ez a jó példa az autonómia szempontjából az Európai Unióban. A labda mindenesetre most az új államelnök térfelén pattog, és a következő időszakban kiderülhet, mit fog tenni a kisebbségi jogok területén. Az RMDSZ reméli, talán azt is be kell ismernie, hogy tévedett – fogalmazta meg Kovács.
Elmondta azt is, az RMDSZ szorongatott helyzetben volt a két forduló közt. A romániai magyarok több mint 80 százaléka azt várja tőle, hogy kormányon legyen, ehhez pedig talán a baloldali jelölt támogatása kellhetett volna, azt is tudták ugyanakkor, hogy egy nagyon jelentős rész voksol majd Johannisra, ezért – meggyőződése szerint helyesen – arra kérték szavazóikat, hogy belátásuk szerint szavazzanak. A kérdésre, maradnak-e a kormányban, Kovács azt mondta, a következő napokban elemzik majd ki a választási eredményt, és döntenek a szerepvállalásukról. Az biztos, hogy Romániának politikai stabilitás kell, aminek feltétele, megszűnjék végre az államelnök és a kormány közti civakodás – jelentette ki az RMDSZ főtitkára az M1 reggeli műsorában.
hirado.hu
Erdély.ma

SZNT: új korszak kezdődhet a román-magyar viszonyban
Üdvözölte Klaus Johannis államelnökké választását Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki szerint új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint ez az új korszak a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, a Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet. Hozzátette: mindez esélytelen a székelyek jogainak intézményi garanciája nélkül, a székely törekvések elismerése nélkül, illetve a székely zászló és a magyar feliratok további üldözése mellett.
Az SZNT elnöke „változásként" üdvözölte Johannis győzelmét, és úgy értékelte, eljöhet az a pillanat, amikor Románia minden polgára megéli a tényleges szabadságot és jogegyenlőséget. Izsák szerint esély van arra, hogy az erdélyi magyarok, a székelyek végre otthon érezzék magukat szülőföldjükön, továbbá esély van arra, hogy javuljon a román-magyar viszony.
„A romániai választások második fordulója után ismételten kifejezzük reményünket, hogy Románia is felismeri, hosszú távú érdekei azonosak Magyarországéival, egymás természetes stratégia partnerei, és csakis a kölcsönös bizalom légkörében lehetséges az a szoros együttműködés, amely mindkét ország állampolgárának érdeke" – olvasható a közleményben.
Ennek az együttműködésnek – írta Izsák Balázs – természetes előfeltétele, hogy a két ország közötti kormányközi vegyes bizottság érdemben folytassa munkáját az államközi szerződésnek megfelelően, és megkezdődjön az érdemi párbeszéd a romániai magyarok jogainak biztosításáról, az intézményi garanciák megteremtéséről, beleértve az autonómiát is. Kifejezte azt a meggyőződését, hogy ezzel a választási győzelemmel Románia közigazgatási reformjának terve a helyi közösségek akaratára és hosszú távú szolidaritására fog épülni. Ez a reménység késztette a székelyeket, hogy nagyon nagy számban szavazzanak Klaus Johannisra – tette hozzá az SZNT elnöke. MTI
Erdély.ma

Migrációs kutatás: jól jön a magyar állampolgárság a Nyugat-Európába vándoroló erdélyieknek
Jól jön a magyar állampolgárság azoknak az erdélyi magyaroknak, akik Nyugat-Európában, vagy akár az Amerikai Egyesült Államokban vállalnak munkát – derült ki egy migrációs kutatásból, melynek eredményeit kedden ismertették a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetben.
A Kiss Tamás szociológus által bemutatott eredmények egy nemzetközi kutatás részét képezik, amely a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal irányításával nyolc ország statisztikai hivatalai, valamint egyes kutatóintézetei és önkormányzatai bevonásával zajlott 2012 júniusa és 2014 novembere között. A SEEMIG kutatási program a Délkelet-Európa országaiban észlelhető migrációs hatásokat vizsgálta 1950-től 2012-ig. A részt vevő kutatóintézetek azonban az általános kutatáshoz egy számukra fontos témát is csatolhattak, így külön felmérés készült az erdélyi magyarok migrációjáról.
Kiss Tamás elmondta, Magyarország ma már nem számít vonzó célpontnak a külföldi tanulmányokat vagy munkavállalást fontolgató erdélyi magyarok számára. A magyar állampolgárság azonban „jól használható tőke” a nyugat-európai munkavállalásnál. Magyar útlevéllel jobb elhelyezkedési lehetőségeket és magasabb fizetést lehet kialkudni a munkaadóknál, mint román okmányokkal.
„A magyar állampolgárságnak a migrációt élénkítő hatása van” – állapította meg a kutató. Kiss Tamás megemlítette, az utóbbi 4-5 évben megnőtt az erdélyi magyarok migrációs érintettsége, és jelenleg a magyar migráció csak kicsit marad el a Románia egészére érvényestől. Az erdélyi magyar háztartások 19 százalékában legalább egy személy külföldön tartózkodik. Hozzátette, azokat az eseteket vizsgálták, amelyekben a családtag még nem telepedett le külföldön; pénzt küld haza, vagy pénzt kap hazulról.
Míg a 2007 előtt elvándorolt erdélyi magyarok 64 százaléka Magyarországra ment, a 2007 után elvándoroltak már nagyobb arányban választották például Németországot célországnak, mint Magyarországot. Kiss Tamás úgy vélte, Magyarországnak a beáramló határon túli magyaroknak köszönhetően nem kellett drámai lakosságfogyást elkönyvelnie az elmúlt időszakban.
MTI
Erdély.ma

Korodi: a jelenlegi ellenzékkel is párbeszédet kell folytassunk
A Duna Tv Közbeszéd című műsorában a műsorvezető Száva Enikő először arról kérdezte az adás meghívottját, Korodi Attila képviselőt, környezetvédelmi minisztert, hogy Johannis államelnöké választása után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormányon marad-e?
Korodi erre azt válaszolta, hogy ez most egy ilyen „lelkes szavazás után” nehéz kérdés, szerinte az a leghelyesebb, ha nem hoznak elhamarkodott döntést, mert a kormányzásnak mindig van jó és rossz oldala is. Hozzátette: az RMDSZ azt kell mérlegelje és eldöntse, hogy Johanis mandátuma alatt az erdélyi magyarok ügyének legjobb képviseletéhez mi a legmegfelelőbb eszköz.
A képviselő miután határozottan elismerte, hogy az RMDSZ jelenleg kínos helyzetben van, kifejtette, hogy az ellenzéki pártvezetőkkel is párbeszédet kell folytassanak.
Kelemen Hunor azon kijelentésére, miszerint Johannis megválasztásával hosszú időre nem lesz előrelépés a romániai nemzeti kisebbségek ügyében, Korodi azt mondta, hogy ő az Európa Tanács tagjaként ezt a kérdést másként közelíti meg. A képviselő reményei szerint Johannis jelenléte az erdélyi magyarokat megerősíti.
Száva Enikő azon felvetésére, miszerint Korodi nyilatkozataiból azt lehetett kivenni, hogy ő Victor Pontára szavazott, a képviselő erre kitérő választ adott, illetve egy viccel zárta le a témát. Majd arról beszélt, hogy ő az elmúlt 8 hónapban környezetvédelmi miniszterként szabad kezet kapott, és zavartalanul végezhette munkáját.
Korodi Attila azt mondta: a szövetség jól döntött, amikor a szavazókra bízta a döntés jogát, mert a „szavazás az egy érzelmi kérdés is”.
A választások második fordulója után sem lazult a kötelék az RMDSZ és a magyar választók között – állította a Közbeszéd vendége.
A területi szervezetek elemzése alapján az RMDSZ vezetősége dönt arról, hogy maradjanak-e a kormányzásban – magyarázta Korodi a beszélgetés végén.
dunatv.hu
Erdély.ma

Film a székelyföldi betyárokról
Közel kétéves forgatás után a Médiatanács Magyar Média Mecénatúra programjának támogatásával a napokban elkészült a gyergyószentmiklósi Zsigmond Attila ötvenkét perces Székelyföldi betyárok című dokumentumfilmje az ozsdolai Pusztai Ferencről és Dézsi Dénesről, valamint a kászonfeltízi Máté Györgyről (Jegesről).
A filmes stáb többek között Ozsdolán, Bélafalván, Esztelneken, Dálnokon, Csernátonban és a Kászonokban forgatott, megszólaltatva mindazokat a kortársakat, akik ismerték a három betyárt. „Nem klasszikus értelemben vett dokumentumfilm készült, szubjektív megközelítésben viszonyultunk a témához, reméljük könnyen fogyasztható és érthető filmet sikerült összehozni” – mondta érdeklődésünkre Zsigmond Attila operatőr és rendező. A dokumentumfilmet a jövő év elején a Duna Televízió tűzi elsőként műsorra. (iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Átadták a Nemzet Művésze díjakat
Mások mellett Törőcsik Mari, Rubik Ernő, Jókai Anna, Szabó István, Kocsár Miklós, Korniss Péter, Kányádi Sándor, Melocco Miklós, Sebő Ferenc, Marton Éva és Novák Ferenc vehette át a Nemzet Művésze díjat, illetve a cím viselését igazoló díszoklevelet tegnap a Pesti Vigadó épületében.
 „Kulturális gazdagság nélkül nincs gazdasági sikerekben is erős ország. A Nemzet Művésze díj a legnagyobb szintű elismerés, amelyről művészekből, Kossuth-díjasokból álló bizottság dönt. A díjazottak tiszta, ikonikus nagyságok, akiknek tevékenysége, életműve előtt pályatársak és a közönség egyaránt elismeréssel adózik” – mondta beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiemelte, hogy a legnagyobb művészek esetében a tenni és a lenni egymást feltételezi, nincs alternatíva. Mint kifejtette, a Nemzet Művésze díjjal a magyar művészet szinte minden területét igyekeztek elérni, hiszen minden színtéren vannak olyan alkotók, akik életművükkel, alkotásaikkal különlegesen sokat adtak nekünk.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)