Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. április 15.
Költöznie kell az erdészetnek
Végrehajtó kereste fel hétfőn délelőtt a Hargita Megyei Erdészet csíkszeredai székhelyét. A látogatás célja nem volt egyéb, mint érvényt szerezni a legfelsőbb bíróság azon jogerős ítéletének, mely a római katolikus egyház tulajdonába utalja a Csipak-féle házat, amelyben az említett intézmény egy része működik. Az erdészetnek egy hónapon belül költöznie kell.
Marosvásárhelyi végrehajtóval és ügyvédi képviselettel érkezett hétfő délelőtt Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt római katolikus plébánia esperese a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság székhelyére. A látogatás célja a Csipak-féle ingatlan egyház általi tulajdonba vétele volt, amelyben az említett intézmény egy része működik. A kezdetben feszült hangulatban zajlott tárgyalások után kiderült, az erdészet egy hónapos határidőt kapott, hogy kiürítse az épületet.
Egy ingatlan története
Mint azt a találkozó után az esperes az ingatlannal kapcsolatban elmondta, Majláth Gusztáv Károly püspök annak idején öt papot hívott Magyarországról Erdélybe. Köztük volt Csipak Lajos címzetes kanonok is, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium latin és magyar szakos tanára. Az egyházi személyiség 1932-ben vásárolta a szóban forgó 24 áras telket, amelyre házat épített. Ezt 1950-ben államosították, tulajdonosát Szebenbe száműzték.
Elveszett, majd előkerült végrendelet
Az esperestől azt is megtudtuk, Csipak 1953-ban Csíkszeredába látogatott, és ekkor írta meg végrendeletét. „Többen is tudtak erről, ám végül csak a könyvtárunk 2001-es átrendezésekor került elő a dokumentum. Ennek alapján lefolytattuk a hagyatékot, majd felszólítottuk az erdészeti hivatalt, amely itt folytatja működését, hogy ürítse ki az épületet, vagy kössünk bérleti szerződést” – nyomatékosított Darvas.
Nem akartak tárgyalni
„Az erdészeti hivatal nem volt hajlandó velünk tárgyalni, kénytelenek voltunk törvényre vinni az ügyet” – jegyezte meg az esperes. Hozzátette, a pereskedés öt éven át húzódott, a jogerős ítéletet tavaly január 17-én mondta ki a legfelsőbb bíróság. Ez alapján a Csipak Lajos által épített ingatlan a katolikus egyház, ezen belül a csíkszeredai egyes számú egyházközség jogos tulajdonát képezi.
„Azóta várakozó állásponton voltunk. Tavaly szeptemberben próbáltunk tárgyalni az erdészettel, ám nem úgy beszéltek velünk, ahogy egy tulajdonossal illett volna” – jelentette ki a csíkszeredai plébánia esperese. Végül ez év elején egy marosvásárhelyi végrehajtó irodát kértek fel arra, hogy szerezzen érvényt a jogerős ítéletnek.
Feszült beszélgetések utáni kiegyezés
Darvas Kozma József a Csipak-féle házban hétfőn lezajlott egyeztetést követően elmondta, a feleknek sikerült egyezségre jutniuk. Ennek értelmében az erdészetnek május 19-éig kell az épületet elhagynia. A helyzetet bonyolítja, hogy a kilencvenes évek derekán az igazgatóság az említett épület mögött egy újabb, kétszintes ingatlant is felépített. „A Csipak-házból való kiköltözést követően az erdészetnek ajánlatot kell tennie a területünkre felhúzott ingatlanra is. Erről az egyházközség tanácsa hoz majd döntést, amit a gyulafehérvári főegyházmegyei hatóság gazdasági tanácsának is láttamoznia kell” – írta le a következő időszak várható fejleményeit az esperes.
A Székelyföld Fociakadémiának ajánlanák
Darvas Kozma József kiemelte, az épületegyüttessel hosszú távú elképzelésük volna. A tervek szerint a magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémiával szakmai viszonyban levő Székelyföld Fociakadéma bentlakóinak ajánlanák fel. Amennyiben csak a régi ingatlan kerül tulajdonukba, akkor azt irodahelyiségként adnák bérbe. „Az egyház az ingatlanjairól nem mond le. Az erdészet azonban ragaszkodik a másik épülethez, így ha megfelelő ajánlattal jönnek, akkor elfogadhatjuk azt” – fejtette ki az esperes.
Cătălin Mutică: tiszteletben tartjuk a jogerős ítéletet
„Nem akarjuk bérbe venni ezt az épületet, a másikban bőven megférünk. Még talán örvendünk is az átadásnak, mert megszabadulunk egy sor fenntartási költségtől” – így fogalmazott a végrehajtói látogatás után megtartott rögtönzött sajtótájékoztatón Cătălin Mutică. A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, az általa vezetett intézmény nem gördít akadályt az elé, hogy a katolikus egyház érvényt szerezzen a bírósági döntésnek. „Az egy hónapos határidőn belül kiköltözünk az épületből” – mondta az intézményvezető.
Nem mondanak le a nagyobb ingatlanról
„Most abban a helyzetben vagyunk, hogy van egy saját épületünk olyan területen, amelynek nem mi vagyunk a tulajdonosai. Nagyon sok megoldási lehetőség van erre az állapotra, ezekről a későbbiekben folytatunk tárgyalásokat az egyházzal” – pontosított Mutică. Elmondta, a Csipak-féle ház mögötti részen található kétszintes ingatlan 1997-re épült fel, erről viszont nem hajlandó lemondani az erdészet. „A törvény minket is védelmez, nem tudnak az utcára tenni az általunk épített ingatlanból” – tette hozzá az igazgató, aki szerint a szóban forgó épület a törvényes előírásoknak megfelelően volt felhúzva, minden ezzel kapcsolatos dokumentummal és engedéllyel rendelkeznek.
Ábrahám: van esély a kiegyezésre
„Az egyházközség tagjaként úgy látom, jogos tulajdonát kapja vissza az egyház. Azt viszont sajnálom, hogy az elmúlt időszakban elmaradt a párbeszéd a két fél között. A hétfői nap is kissé feszült hangulatban kezdődött, de végül meg tudtuk beszélni a dolgokat” – mondta el a tájékoztatón szintén jelen levő Ábrahám István. A megyei erdészet irodavezetője szerint az általuk épített kétszintes épülettel kapcsolatban van esély a kiegyezésre. „Meglátásom szerint megtaláljuk a megoldást a másik épületre is. A Merkúr nagyáruház környékén tudunk felajánlani olyan területet cserébe, amely hasonló értékkel bír. Konkrét javaslatot fogunk letenni ez irányban” – említette az illetékes.
Rédai Botond. Székelyhon.ro
Végrehajtó kereste fel hétfőn délelőtt a Hargita Megyei Erdészet csíkszeredai székhelyét. A látogatás célja nem volt egyéb, mint érvényt szerezni a legfelsőbb bíróság azon jogerős ítéletének, mely a római katolikus egyház tulajdonába utalja a Csipak-féle házat, amelyben az említett intézmény egy része működik. Az erdészetnek egy hónapon belül költöznie kell.
Marosvásárhelyi végrehajtóval és ügyvédi képviselettel érkezett hétfő délelőtt Darvas Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt római katolikus plébánia esperese a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság székhelyére. A látogatás célja a Csipak-féle ingatlan egyház általi tulajdonba vétele volt, amelyben az említett intézmény egy része működik. A kezdetben feszült hangulatban zajlott tárgyalások után kiderült, az erdészet egy hónapos határidőt kapott, hogy kiürítse az épületet.
Egy ingatlan története
Mint azt a találkozó után az esperes az ingatlannal kapcsolatban elmondta, Majláth Gusztáv Károly püspök annak idején öt papot hívott Magyarországról Erdélybe. Köztük volt Csipak Lajos címzetes kanonok is, a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium latin és magyar szakos tanára. Az egyházi személyiség 1932-ben vásárolta a szóban forgó 24 áras telket, amelyre házat épített. Ezt 1950-ben államosították, tulajdonosát Szebenbe száműzték.
Elveszett, majd előkerült végrendelet
Az esperestől azt is megtudtuk, Csipak 1953-ban Csíkszeredába látogatott, és ekkor írta meg végrendeletét. „Többen is tudtak erről, ám végül csak a könyvtárunk 2001-es átrendezésekor került elő a dokumentum. Ennek alapján lefolytattuk a hagyatékot, majd felszólítottuk az erdészeti hivatalt, amely itt folytatja működését, hogy ürítse ki az épületet, vagy kössünk bérleti szerződést” – nyomatékosított Darvas.
Nem akartak tárgyalni
„Az erdészeti hivatal nem volt hajlandó velünk tárgyalni, kénytelenek voltunk törvényre vinni az ügyet” – jegyezte meg az esperes. Hozzátette, a pereskedés öt éven át húzódott, a jogerős ítéletet tavaly január 17-én mondta ki a legfelsőbb bíróság. Ez alapján a Csipak Lajos által épített ingatlan a katolikus egyház, ezen belül a csíkszeredai egyes számú egyházközség jogos tulajdonát képezi.
„Azóta várakozó állásponton voltunk. Tavaly szeptemberben próbáltunk tárgyalni az erdészettel, ám nem úgy beszéltek velünk, ahogy egy tulajdonossal illett volna” – jelentette ki a csíkszeredai plébánia esperese. Végül ez év elején egy marosvásárhelyi végrehajtó irodát kértek fel arra, hogy szerezzen érvényt a jogerős ítéletnek.
Feszült beszélgetések utáni kiegyezés
Darvas Kozma József a Csipak-féle házban hétfőn lezajlott egyeztetést követően elmondta, a feleknek sikerült egyezségre jutniuk. Ennek értelmében az erdészetnek május 19-éig kell az épületet elhagynia. A helyzetet bonyolítja, hogy a kilencvenes évek derekán az igazgatóság az említett épület mögött egy újabb, kétszintes ingatlant is felépített. „A Csipak-házból való kiköltözést követően az erdészetnek ajánlatot kell tennie a területünkre felhúzott ingatlanra is. Erről az egyházközség tanácsa hoz majd döntést, amit a gyulafehérvári főegyházmegyei hatóság gazdasági tanácsának is láttamoznia kell” – írta le a következő időszak várható fejleményeit az esperes.
A Székelyföld Fociakadémiának ajánlanák
Darvas Kozma József kiemelte, az épületegyüttessel hosszú távú elképzelésük volna. A tervek szerint a magyarországi Puskás Ferenc Labdarúgó-akadémiával szakmai viszonyban levő Székelyföld Fociakadéma bentlakóinak ajánlanák fel. Amennyiben csak a régi ingatlan kerül tulajdonukba, akkor azt irodahelyiségként adnák bérbe. „Az egyház az ingatlanjairól nem mond le. Az erdészet azonban ragaszkodik a másik épülethez, így ha megfelelő ajánlattal jönnek, akkor elfogadhatjuk azt” – fejtette ki az esperes.
Cătălin Mutică: tiszteletben tartjuk a jogerős ítéletet
„Nem akarjuk bérbe venni ezt az épületet, a másikban bőven megférünk. Még talán örvendünk is az átadásnak, mert megszabadulunk egy sor fenntartási költségtől” – így fogalmazott a végrehajtói látogatás után megtartott rögtönzött sajtótájékoztatón Cătălin Mutică. A Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője hangsúlyozta, az általa vezetett intézmény nem gördít akadályt az elé, hogy a katolikus egyház érvényt szerezzen a bírósági döntésnek. „Az egy hónapos határidőn belül kiköltözünk az épületből” – mondta az intézményvezető.
Nem mondanak le a nagyobb ingatlanról
„Most abban a helyzetben vagyunk, hogy van egy saját épületünk olyan területen, amelynek nem mi vagyunk a tulajdonosai. Nagyon sok megoldási lehetőség van erre az állapotra, ezekről a későbbiekben folytatunk tárgyalásokat az egyházzal” – pontosított Mutică. Elmondta, a Csipak-féle ház mögötti részen található kétszintes ingatlan 1997-re épült fel, erről viszont nem hajlandó lemondani az erdészet. „A törvény minket is védelmez, nem tudnak az utcára tenni az általunk épített ingatlanból” – tette hozzá az igazgató, aki szerint a szóban forgó épület a törvényes előírásoknak megfelelően volt felhúzva, minden ezzel kapcsolatos dokumentummal és engedéllyel rendelkeznek.
Ábrahám: van esély a kiegyezésre
„Az egyházközség tagjaként úgy látom, jogos tulajdonát kapja vissza az egyház. Azt viszont sajnálom, hogy az elmúlt időszakban elmaradt a párbeszéd a két fél között. A hétfői nap is kissé feszült hangulatban kezdődött, de végül meg tudtuk beszélni a dolgokat” – mondta el a tájékoztatón szintén jelen levő Ábrahám István. A megyei erdészet irodavezetője szerint az általuk épített kétszintes épülettel kapcsolatban van esély a kiegyezésre. „Meglátásom szerint megtaláljuk a megoldást a másik épületre is. A Merkúr nagyáruház környékén tudunk felajánlani olyan területet cserébe, amely hasonló értékkel bír. Konkrét javaslatot fogunk letenni ez irányban” – említette az illetékes.
Rédai Botond. Székelyhon.ro
2014. április 15.
Megnehezített földeladás
Látszólag nem a külföldiek dolgát nehezítették meg a földvásárlási törvénnyel, hanem a területtulajdonosokét, illetve a polgármesteri hivatalokét. Egyes csíkszéki községvezetők szerint az eddigi, igencsak esetleges adásvételi eljárásban valóban rendet kellett rakni, az viszont kérdés, hogy ez a törvény jelenti-e a megoldást. Egyelőre az biztos, hogy jelentősen megnövekszik a földeladással járó papírmunka.
Habár április közepéig lett volna lehetőség külföldi vásárlóknak adni a hazai termőföldeket, a megkérdezett csíkszéki polgármesterek arról számoltak be, hogy a negyedév alatt nem érkezett ehhez hasonló kérés a polgármesteri hivatalokba. A községvezetők azt is bevallották, jelenleg a területalapú támogatások előkészítésével vannak elfoglalva, így még nem merültek el részletesen a hatályba lépett előírásokban.
„Az adásvételi rendszerben rendet kellett csinálni”
„Nyilvánvaló, hogy az új törvény nem fog könnyíteni sem a polgármesteri hivatal, sem a földterületet eladni akaró helybéliek helyzetén, viszont az eddigi adásvételi rendszerben valóban rendet kellett tenni” – véli Gergely András. Csíkszentmárton polgármestere hozzátette, őket adásvételi szándékkal még nem keresték meg április 11. óta, a törvény életbe lépése előtt pedig nem volt példa arra, hogy külföldieknek adták volna el telkeiket a helyiek. Megjegyezte, tapasztalatuk szerint tavasszal kevesebben foglalkoznak a területek adásvételével – ezért nem keresik őket –, az sokkal inkább a téli időszakra jellemző.
Konkrét intézkedés még nem volt
Gábor Tibor, Csíkkarcfalva polgármestere elmondta, egyelőre még konkrét intézkedésekre nem volt szükség a törvény gyakorlatba ültetése során. Egyelőre nem tudnak állást foglalni, hogy megkönnyíti vagy megnehezíti majd a munkájukat. Mint a községvezetőtől megtudtuk, április 11-ig Karcfalván sem adtak el mezőgazdasági területeket külföldieknek.
Többletfeladattal jár az új törvény
A csíkszentléleki polgármesteri hivatal munkatársai korábban már egyeztettek a földtörvény hatásairól és leszögezték, hogy kinek a hatáskörébe fog tartozni a földtörvénnyel kapcsolatos ügyintézés – számolt be Pál Péter. A település polgármestere hozzátette, a jogszabály gyakorlatba ültetése többletfeladatot jelent a hivatal alkalmazottai számára. A hatályba lépést követően még nem jelentkeztek földterületet eladni, esetleg vásárolni akarók – fejtette ki az elöljáró, aki szerint a bonyolult ügyvitel elriasztja majd azokat, akik beltelkesítés szándékával mezőgazdasági területeket vásárolnának
Mit ír elő a törvény?
A mezőgazdasági területek adásvételét szabályozó törvény rendelkezései egyaránt érvényesek a hazai, illetve az unió tagországainak természetes és jogi személyeire. Az agrárgazdaságra használt földek adásvétele csak a társtulajdonosok, földbérlők, szomszéd földtulajdonosok és a román állam elővételi jogának figyelembe vételével történhet meg. Az eladásra szánt területtel rendelkező személynek értesítést kell benyújtania ahhoz a polgármesteri hivatalhoz, ahová a földterület tartozik: abban kérnie kell a terület eladási ajánlatának kifüggesztését és nyilvánosságra hozatalát. A kérvénynek tartalmaznia kell az eladásra szánt földre vonatkozó árajánlatot és azokat az okiratokat, amelyeket a törvény alkalmazásának módszertani szabályai fognak előírni.
Az önkormányzatok feladatai
A polgármesteri hivatal a kérvény átvétele után 24 órán belül köteles a hirdetőtáblájára kifüggeszteni és 30 napig ott tartani a földeladási szándékot, és ha van rá lehetősége, honlapján is megjelentetni. Ez azért fontos, hogy az elővételi joggal bírok időben tudomást szerezhessenek az eladási szándékról. Az önkormányzatoknak a benyújtott kérést, az eladási ajánlatot és a további okiratok másolatát három munkanapon belül továbbítaniuk kell Bukarestbe a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, illetve területi képviseleteihez. Az említett intézmények kötelesek honlapjukon 15 napig nyilvánossá tenni az eladási szándékot.
Írásban kell közölni a vásárlói szándékot is
Amennyiben egy elővételi joggal rendelkező megvásárolná a telket, a kifüggesztéstől számított 30 napon belül írásban kell közölnie szándékát a polgármesteri hivatallal, kérve igényének nyilvántartásba vételét. A polgármesteri hivatal 24 órán belül ki kell függessze az elővételi joggal rendelkező bejelentkezését, és közölnie kell ezt az illetékes szakmai hivatallal. Az eladó választhatja ki a vásárlót, amennyiben több különböző rangú elővételi joggal rendelkező személy jelentkezik az eladási ajánlat elfogadásával, hasonló feltételek mellett. Ugyancsak az eladó dönt, ha több egyenrangú elővételi joggal rendelkező nyújtja be földvásárlási igényét.
Újrakezdhető az eljárás
Amennyiben az említett 30 nap alatt egy alacsonyabb rendű elővételi joggal rendelkező magasabb árat kínál, mint amilyet a magasabb rendű elővételi joggal rendelkezők elfogadtak, az eladónak joga van újrakezdeni a földeladási eljárást. Ebben az esetben viszont csupán 10 nap áll az eladó rendelkezésére, hogy közölje a polgármesteri hivatallal az elfogadott vevő nevét.
Értékesítés a szabadpiac elvei szerint
Ha egy hónap alatt egyetlen, elővételi joggal rendelkező személy sem jelentkezik földvásárlási szándékkal, az érintett terület a szabadpiac elvei alapján bárkinek eladható – függetlenül a vevő állampolgárságától. Ezt a tényt a polgármesteri hivatallal is közölni kell. A földterület szabadpiaci eladása nem történhet meg az eladási kínálatban feltüntetett árnál kisebb értékkel – ez ugyanis érvénytelenné teszi az adásvételi szerződést teljes mértékben.
Akikre nem vonatkozik a szabályozás
A fent ismertetett szabályozás nem vonatkozik a beltelkek tulajdonváltozására, valamint nem alkalmazandó az első-, másod- és harmadrendű rokonok között létrejött földtulajdon-átadásra – így az öröklésre, adományozásra, eladásra –, az új tulajdonos állampolgárságától függetlenül. Ugyancsak mentesülnek a törvény előírásai alól azok az adásvételben részt vevő felek, akik április 11-e előtti szerződéssel, illetve közjegyző által hitelesített előszerződéssel és szándéknyilatkozattal rendelkeznek.
Kömény Kamilla. Székelyhon.ro
Látszólag nem a külföldiek dolgát nehezítették meg a földvásárlási törvénnyel, hanem a területtulajdonosokét, illetve a polgármesteri hivatalokét. Egyes csíkszéki községvezetők szerint az eddigi, igencsak esetleges adásvételi eljárásban valóban rendet kellett rakni, az viszont kérdés, hogy ez a törvény jelenti-e a megoldást. Egyelőre az biztos, hogy jelentősen megnövekszik a földeladással járó papírmunka.
Habár április közepéig lett volna lehetőség külföldi vásárlóknak adni a hazai termőföldeket, a megkérdezett csíkszéki polgármesterek arról számoltak be, hogy a negyedév alatt nem érkezett ehhez hasonló kérés a polgármesteri hivatalokba. A községvezetők azt is bevallották, jelenleg a területalapú támogatások előkészítésével vannak elfoglalva, így még nem merültek el részletesen a hatályba lépett előírásokban.
„Az adásvételi rendszerben rendet kellett csinálni”
„Nyilvánvaló, hogy az új törvény nem fog könnyíteni sem a polgármesteri hivatal, sem a földterületet eladni akaró helybéliek helyzetén, viszont az eddigi adásvételi rendszerben valóban rendet kellett tenni” – véli Gergely András. Csíkszentmárton polgármestere hozzátette, őket adásvételi szándékkal még nem keresték meg április 11. óta, a törvény életbe lépése előtt pedig nem volt példa arra, hogy külföldieknek adták volna el telkeiket a helyiek. Megjegyezte, tapasztalatuk szerint tavasszal kevesebben foglalkoznak a területek adásvételével – ezért nem keresik őket –, az sokkal inkább a téli időszakra jellemző.
Konkrét intézkedés még nem volt
Gábor Tibor, Csíkkarcfalva polgármestere elmondta, egyelőre még konkrét intézkedésekre nem volt szükség a törvény gyakorlatba ültetése során. Egyelőre nem tudnak állást foglalni, hogy megkönnyíti vagy megnehezíti majd a munkájukat. Mint a községvezetőtől megtudtuk, április 11-ig Karcfalván sem adtak el mezőgazdasági területeket külföldieknek.
Többletfeladattal jár az új törvény
A csíkszentléleki polgármesteri hivatal munkatársai korábban már egyeztettek a földtörvény hatásairól és leszögezték, hogy kinek a hatáskörébe fog tartozni a földtörvénnyel kapcsolatos ügyintézés – számolt be Pál Péter. A település polgármestere hozzátette, a jogszabály gyakorlatba ültetése többletfeladatot jelent a hivatal alkalmazottai számára. A hatályba lépést követően még nem jelentkeztek földterületet eladni, esetleg vásárolni akarók – fejtette ki az elöljáró, aki szerint a bonyolult ügyvitel elriasztja majd azokat, akik beltelkesítés szándékával mezőgazdasági területeket vásárolnának
Mit ír elő a törvény?
A mezőgazdasági területek adásvételét szabályozó törvény rendelkezései egyaránt érvényesek a hazai, illetve az unió tagországainak természetes és jogi személyeire. Az agrárgazdaságra használt földek adásvétele csak a társtulajdonosok, földbérlők, szomszéd földtulajdonosok és a román állam elővételi jogának figyelembe vételével történhet meg. Az eladásra szánt területtel rendelkező személynek értesítést kell benyújtania ahhoz a polgármesteri hivatalhoz, ahová a földterület tartozik: abban kérnie kell a terület eladási ajánlatának kifüggesztését és nyilvánosságra hozatalát. A kérvénynek tartalmaznia kell az eladásra szánt földre vonatkozó árajánlatot és azokat az okiratokat, amelyeket a törvény alkalmazásának módszertani szabályai fognak előírni.
Az önkormányzatok feladatai
A polgármesteri hivatal a kérvény átvétele után 24 órán belül köteles a hirdetőtáblájára kifüggeszteni és 30 napig ott tartani a földeladási szándékot, és ha van rá lehetősége, honlapján is megjelentetni. Ez azért fontos, hogy az elővételi joggal bírok időben tudomást szerezhessenek az eladási szándékról. Az önkormányzatoknak a benyújtott kérést, az eladási ajánlatot és a további okiratok másolatát három munkanapon belül továbbítaniuk kell Bukarestbe a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, illetve területi képviseleteihez. Az említett intézmények kötelesek honlapjukon 15 napig nyilvánossá tenni az eladási szándékot.
Írásban kell közölni a vásárlói szándékot is
Amennyiben egy elővételi joggal rendelkező megvásárolná a telket, a kifüggesztéstől számított 30 napon belül írásban kell közölnie szándékát a polgármesteri hivatallal, kérve igényének nyilvántartásba vételét. A polgármesteri hivatal 24 órán belül ki kell függessze az elővételi joggal rendelkező bejelentkezését, és közölnie kell ezt az illetékes szakmai hivatallal. Az eladó választhatja ki a vásárlót, amennyiben több különböző rangú elővételi joggal rendelkező személy jelentkezik az eladási ajánlat elfogadásával, hasonló feltételek mellett. Ugyancsak az eladó dönt, ha több egyenrangú elővételi joggal rendelkező nyújtja be földvásárlási igényét.
Újrakezdhető az eljárás
Amennyiben az említett 30 nap alatt egy alacsonyabb rendű elővételi joggal rendelkező magasabb árat kínál, mint amilyet a magasabb rendű elővételi joggal rendelkezők elfogadtak, az eladónak joga van újrakezdeni a földeladási eljárást. Ebben az esetben viszont csupán 10 nap áll az eladó rendelkezésére, hogy közölje a polgármesteri hivatallal az elfogadott vevő nevét.
Értékesítés a szabadpiac elvei szerint
Ha egy hónap alatt egyetlen, elővételi joggal rendelkező személy sem jelentkezik földvásárlási szándékkal, az érintett terület a szabadpiac elvei alapján bárkinek eladható – függetlenül a vevő állampolgárságától. Ezt a tényt a polgármesteri hivatallal is közölni kell. A földterület szabadpiaci eladása nem történhet meg az eladási kínálatban feltüntetett árnál kisebb értékkel – ez ugyanis érvénytelenné teszi az adásvételi szerződést teljes mértékben.
Akikre nem vonatkozik a szabályozás
A fent ismertetett szabályozás nem vonatkozik a beltelkek tulajdonváltozására, valamint nem alkalmazandó az első-, másod- és harmadrendű rokonok között létrejött földtulajdon-átadásra – így az öröklésre, adományozásra, eladásra –, az új tulajdonos állampolgárságától függetlenül. Ugyancsak mentesülnek a törvény előírásai alól azok az adásvételben részt vevő felek, akik április 11-e előtti szerződéssel, illetve közjegyző által hitelesített előszerződéssel és szándéknyilatkozattal rendelkeznek.
Kömény Kamilla. Székelyhon.ro
2014. április 15.
EMNP: méltánytalan a pénzosztás
Kifogásolja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy az erdélyi magyar intézmények, szervezetek, rendezvények nem nyertek támogatást a kulturális minisztérium alárendeltségében működő Román Kulturális Alap (AFCN) által meghirdetett idei pályázatokon.
Hegedűs Csilla A néppárt álláspontja szerint a méltányosságot garantáló megoldás csakis strukturális változtatással és a kulturális autonómia elvének gyakorlatba ültetésével biztosítható. „A szaktárca felügyelete mellett létre kell hozni egy Romániai Magyar Kulturális Alapot, amely az erdélyi magyar közösség kulturális programjaira számarányosan elkülönített állami támogatási keretet – szintén pályázati úton – egyetlen illetékes intézményként elosztja” – javasolta közleményében az EMNP. A szervezet szerint a pályázatokat egy olyan testületnek kell elbírálnia, amelyben az erdélyi magyar kulturális, civil és politikai szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői kizárólag szakmai szempontok alapján döntenek a támogatások elosztásáról. A néppárt szerint hasonló módon kellene kezelni a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által a nemzeti közösségeknek juttatott állami költségvetési támogatásokat. „Nem tartjuk sem megfelelőnek, sem méltányosnak, hogy egy politikai szervezetnek – RMDSZ – vagy az általa létrehozott, ennél fogva erős politikai kötődésű Communitas Alapítványnak legyen kizárólagos joga dönteni a magyar közösségnek járó éves állami támogatás felhasználásáról és szétosztásáról” – áll a Toró T. Tibor EMNP-elnök és Benedek Erika alelnök által jegyzett állásfoglalásban.
A néppárt sajnálatosnak tartja, hogy a magyar rendezvényeket és intézményeket hátrányosan érintő döntéseket egy hónappal az után hirdették ki, hogy az alapot felügyelő kulturális tárca élére Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, egyik államtitkári tisztségébe pedig a szintén RMDSZ-es Hegedüs Csillát nevezték ki.
Amint arról beszámoltunk, Hegedüs Csilla államtitkár csütörtökön közleményben igyekezett tisztázni, hogy a pályázatok elbírálását március elején kinevezett elbíráló bizottságok végezték, akkor, amikor az RMDSZ még ellenzékben volt. Rámutatott: a döntések utólagos megváltoztatását a törvényes előírások nem engedik. Az államtitkár továbbá közölte, a következő hetekben új igazgatót neveznek ki a Román Kulturális Alap élére. Az AFCN-hez egyébként többek közt a Kolozsvári Magyar Napok, a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár, az Alter-Native Filmfesztivál, a Vásárhelyi Forgatag és a kolozsvári Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó szervezői is nyújtottak be pályázatot. Székelyhon.ro
Kifogásolja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy az erdélyi magyar intézmények, szervezetek, rendezvények nem nyertek támogatást a kulturális minisztérium alárendeltségében működő Román Kulturális Alap (AFCN) által meghirdetett idei pályázatokon.
Hegedűs Csilla A néppárt álláspontja szerint a méltányosságot garantáló megoldás csakis strukturális változtatással és a kulturális autonómia elvének gyakorlatba ültetésével biztosítható. „A szaktárca felügyelete mellett létre kell hozni egy Romániai Magyar Kulturális Alapot, amely az erdélyi magyar közösség kulturális programjaira számarányosan elkülönített állami támogatási keretet – szintén pályázati úton – egyetlen illetékes intézményként elosztja” – javasolta közleményében az EMNP. A szervezet szerint a pályázatokat egy olyan testületnek kell elbírálnia, amelyben az erdélyi magyar kulturális, civil és politikai szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői kizárólag szakmai szempontok alapján döntenek a támogatások elosztásáról. A néppárt szerint hasonló módon kellene kezelni a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által a nemzeti közösségeknek juttatott állami költségvetési támogatásokat. „Nem tartjuk sem megfelelőnek, sem méltányosnak, hogy egy politikai szervezetnek – RMDSZ – vagy az általa létrehozott, ennél fogva erős politikai kötődésű Communitas Alapítványnak legyen kizárólagos joga dönteni a magyar közösségnek járó éves állami támogatás felhasználásáról és szétosztásáról” – áll a Toró T. Tibor EMNP-elnök és Benedek Erika alelnök által jegyzett állásfoglalásban.
A néppárt sajnálatosnak tartja, hogy a magyar rendezvényeket és intézményeket hátrányosan érintő döntéseket egy hónappal az után hirdették ki, hogy az alapot felügyelő kulturális tárca élére Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, egyik államtitkári tisztségébe pedig a szintén RMDSZ-es Hegedüs Csillát nevezték ki.
Amint arról beszámoltunk, Hegedüs Csilla államtitkár csütörtökön közleményben igyekezett tisztázni, hogy a pályázatok elbírálását március elején kinevezett elbíráló bizottságok végezték, akkor, amikor az RMDSZ még ellenzékben volt. Rámutatott: a döntések utólagos megváltoztatását a törvényes előírások nem engedik. Az államtitkár továbbá közölte, a következő hetekben új igazgatót neveznek ki a Román Kulturális Alap élére. Az AFCN-hez egyébként többek közt a Kolozsvári Magyar Napok, a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár, az Alter-Native Filmfesztivál, a Vásárhelyi Forgatag és a kolozsvári Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó szervezői is nyújtottak be pályázatot. Székelyhon.ro
2014. április 15.
Az örökséget tovább kell adni
A Gyergyói Népzenészek Találkozóján, a gálaműsort megelőzően a gyergyószentmiklósi művelődési ház Karancsi Sándor-termében mutatták be Mezei Magdolna Szivárvány havasán – Gyergyóban gyűjtött népdalok című könyvét.
Páll Levente, a kulturális intézmény igazgatója köszöntötte péntek délután az érdeklődőket, kiemelve, rég volt, hogy ilyen zsúfolásig telt háznyi kultúra-, népdalkedvelőt üdvözölhetett.
Páll Ibolya zenetanárnő a népdal születéséről, továbbadásának fontosságáról, több évtizedes pedagógusi pályája során a gyerekektől kapott visszajelzésekről szólt, többek között kiemelte egykori tanítványa, Magdolna különös kapcsolatát a népdallal, a zenével.
A kötet szerkesztője, Mezei Magdolna mielőtt a daloskönyvről szólt volna, köszönetet mondott tanítóinak: „szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan tanítóim voltak, akik megszerettették a népdalt”.
„Oktató-nevelő munkám folyamán mindig fontosnak tartottam a zenei anyanyelv értékeinek tudatosítását. Hiszek a zene személyiségfejlesztő, értékrendteremtő erejében, abban, hogy javítja a gyerek iskolai teljesítményét, gondolkodását, emlékezetét, összpontosító figyelmét, mozgását, kreativitását. Feladatomnak érzem, hogy mindezeket kihasználva, olyan generációkat neveljek fel, amelyek felnőtté válva nemcsak tetteikben, de érzelmi és erkölcsi mivoltukban is hasznos tagjai lesznek a társadalmunknak. Ezért döntöttem el, hogy részt vállalok a nemzeti műveltség terjesztésében, a néphagyomány, a zenei anyanyelv ápolásában és továbbadásában, ott ahol ezt leginkább megtehetem, az iskolában” – mondta a fiatal tanítónő.
Kiemelte, Kodály Zoltán zenepedagógussal együtt vallja: „a gyermekek elsőre annak a tájegységnek a dallamvilágát kell megismerjék, amelyben nevelkednek, mert ez áll hozzájuk minden tekintetben a legközelebb. A zenei anyanyelv szerepét a népzene tölti be, melyben egy nép múltjának legnemesebb értékei őrződnek meg”.
Kisné Portik Irén néprajzkutató a tanító szerepéről, az egyházi, népdalok ismeretének fontosságáról szólt: „a zenei anyanyelvet komolyan kell venni, népi értéket, zenei kincset ad át a szerkesztő e kötettel, melyet különösen a pedagógus kollégák használhatnak kézikönyvként”.
A népdaltár hiánypótló, a könyvhöz tartozó hanganyag, cédé éppen a gyerekek által legkedveltebb, legnépszerűbb dallamokat tartalmazza. A Gyergyóban gyűjtött népdalok egy csokrát, őseink egyik legféltettebb, legdrágább kincsét menti a kis könyv az utókor számára.
A kötet megjelenésében segített: Balázs Gyönyvér, Kolcsár Árpád, Lovász Árpád, Gáll Beáta, Tatár Attila, Páll Ibolya, Kisné Portik Irén, F&F nyomda.
A könyvbemutatón gyergyói dalokat énekeltek a tanítónő tanítványai, népdalos csoportja, illetve a Hóvirág Néptánccsoport tagjai.
Találkoztak a gyergyói népzenészek
Gyergyói Népzenészek Találkozóját Bartók Béla-mottóval szervezték meg a művelődési központban: „A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.”
A négy év kihagyás után újra megszervezett rendezvény célja az évek múlásával mit sem változott: legalább ezen a napon felhívni a vidék figyelmét a gyergyói népzenei hagyományokra. „Gyűjtsék össze a környezetünkben még meglévő értékeket, tanulják meg és adják tovább a fiataloknak” – biztatta a jelenlévőket Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója. Kisné Portik Irén Mezei János gondolatait tolmácsolta a telt házas rendezvényen, mellyel a szervezők a híd szerepét vállalták fel a népi zenészek és a közönség között. Péntek este több mint négyórás gálaműsor keretében mutatkoztak be a zenekarok: csomafalviak, alfalviak, újfalviak, ditróiak, remeteiek, szárhegyiek és gyergyószentmiklósiak. A táncházzenészek közül a Heveder Zenekart, habár már éjfélre járt, nagy tapssal fogadta a közönség. Táncházzal zárták az ünnepséget.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro
A Gyergyói Népzenészek Találkozóján, a gálaműsort megelőzően a gyergyószentmiklósi művelődési ház Karancsi Sándor-termében mutatták be Mezei Magdolna Szivárvány havasán – Gyergyóban gyűjtött népdalok című könyvét.
Páll Levente, a kulturális intézmény igazgatója köszöntötte péntek délután az érdeklődőket, kiemelve, rég volt, hogy ilyen zsúfolásig telt háznyi kultúra-, népdalkedvelőt üdvözölhetett.
Páll Ibolya zenetanárnő a népdal születéséről, továbbadásának fontosságáról, több évtizedes pedagógusi pályája során a gyerekektől kapott visszajelzésekről szólt, többek között kiemelte egykori tanítványa, Magdolna különös kapcsolatát a népdallal, a zenével.
A kötet szerkesztője, Mezei Magdolna mielőtt a daloskönyvről szólt volna, köszönetet mondott tanítóinak: „szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan tanítóim voltak, akik megszerettették a népdalt”.
„Oktató-nevelő munkám folyamán mindig fontosnak tartottam a zenei anyanyelv értékeinek tudatosítását. Hiszek a zene személyiségfejlesztő, értékrendteremtő erejében, abban, hogy javítja a gyerek iskolai teljesítményét, gondolkodását, emlékezetét, összpontosító figyelmét, mozgását, kreativitását. Feladatomnak érzem, hogy mindezeket kihasználva, olyan generációkat neveljek fel, amelyek felnőtté válva nemcsak tetteikben, de érzelmi és erkölcsi mivoltukban is hasznos tagjai lesznek a társadalmunknak. Ezért döntöttem el, hogy részt vállalok a nemzeti műveltség terjesztésében, a néphagyomány, a zenei anyanyelv ápolásában és továbbadásában, ott ahol ezt leginkább megtehetem, az iskolában” – mondta a fiatal tanítónő.
Kiemelte, Kodály Zoltán zenepedagógussal együtt vallja: „a gyermekek elsőre annak a tájegységnek a dallamvilágát kell megismerjék, amelyben nevelkednek, mert ez áll hozzájuk minden tekintetben a legközelebb. A zenei anyanyelv szerepét a népzene tölti be, melyben egy nép múltjának legnemesebb értékei őrződnek meg”.
Kisné Portik Irén néprajzkutató a tanító szerepéről, az egyházi, népdalok ismeretének fontosságáról szólt: „a zenei anyanyelvet komolyan kell venni, népi értéket, zenei kincset ad át a szerkesztő e kötettel, melyet különösen a pedagógus kollégák használhatnak kézikönyvként”.
A népdaltár hiánypótló, a könyvhöz tartozó hanganyag, cédé éppen a gyerekek által legkedveltebb, legnépszerűbb dallamokat tartalmazza. A Gyergyóban gyűjtött népdalok egy csokrát, őseink egyik legféltettebb, legdrágább kincsét menti a kis könyv az utókor számára.
A kötet megjelenésében segített: Balázs Gyönyvér, Kolcsár Árpád, Lovász Árpád, Gáll Beáta, Tatár Attila, Páll Ibolya, Kisné Portik Irén, F&F nyomda.
A könyvbemutatón gyergyói dalokat énekeltek a tanítónő tanítványai, népdalos csoportja, illetve a Hóvirág Néptánccsoport tagjai.
Találkoztak a gyergyói népzenészek
Gyergyói Népzenészek Találkozóját Bartók Béla-mottóval szervezték meg a művelődési központban: „A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni.”
A négy év kihagyás után újra megszervezett rendezvény célja az évek múlásával mit sem változott: legalább ezen a napon felhívni a vidék figyelmét a gyergyói népzenei hagyományokra. „Gyűjtsék össze a környezetünkben még meglévő értékeket, tanulják meg és adják tovább a fiataloknak” – biztatta a jelenlévőket Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója. Kisné Portik Irén Mezei János gondolatait tolmácsolta a telt házas rendezvényen, mellyel a szervezők a híd szerepét vállalták fel a népi zenészek és a közönség között. Péntek este több mint négyórás gálaműsor keretében mutatkoztak be a zenekarok: csomafalviak, alfalviak, újfalviak, ditróiak, remeteiek, szárhegyiek és gyergyószentmiklósiak. A táncházzenészek közül a Heveder Zenekart, habár már éjfélre járt, nagy tapssal fogadta a közönség. Táncházzal zárták az ünnepséget.
Baricz Tamás Imola. Székelyhon.ro
2014. április 15.
Nemzetpolitikai Kutatóintézet: fontos előrelépés az ET határozata
Fontos előrelépésnek tartja a kisebbségvédelemben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Kalmár Ferenc kereszténydemokrata politikus által jegyzett, előző héten elfogadott Európa Tanács-határozatot.
Az előtérbe helyezi a kisebbségvédelem kollektív dimenzióját, a jól működő autonómiamodellekre való hivatkozást, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be területi önkormányzati megoldásokat minden érintett által elfogadott formában – írták az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésükben.
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése múlt keddi strasbourgi ülésén fogadta el a magyar képviselő jelentését a hagyományos nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzése szerint a külhoni, különösen az erdélyi magyarok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek a határozatnak a területi megoldásokra vonatkozó megállapításai.
A határozat ezekre alapozva szólítja fel a tagállamokat, hogy tekintsék át és használják útmutatóként a kollektív vagy csoportjogokat biztosító Alto Adige/Dél-Tirol, valamint Finnország gyakorlatát, továbbá vezessenek be területi önkormányzati megoldásokat minden érintett fél által elfogadott formában – emelték ki.
A Székely Nemzeti Tanács tevékenységének és annak ismeretében, hogy az RMDSZ a saját autonómiatervezete kidolgozásánál a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként, aligha meglepő, hogy a román képviselők megkísérelték gyengíteni a két nemzetközileg elismert legjobb gyakorlatra, mint követendő példára való hivatkozást – jegyezték meg az elemzés készítői.
Az elemzés rámutat: a határozatban felszólítják a tagállamokat, hogy helyi vagy regionális szinten mozdítsák elő a nemzeti kisebbségek által beszélt nyelvek hivatalos használatát, illetve tegyék meg a szükséges lépéseket az anyanyelven való oktatás folytonosságának biztosítására a középfokú oktatásban és a felsőoktatásban.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plénuma elé került jelentés, valamint az annak alapján elfogadott határozat és ajánlás, amely az elmúlt másfél év munkájának eredménye, ugyan nem bírnak kötelező jogi erővel, de erős referenciaértékkel rendelkeznek az emberi jogok tiszteletben tartása mellett elkötelezett európai kormányok számára – jelezte a kutatóintézet.
Rögzítették: a kérdést a jövőben továbbra is célszerű az Európa Tanács napirendjén tartani és megállapításaira történő folyamatos hivatkozással, a benne foglaltak számonkérésével az ET általánosan elfogadott eszközévé, a gyakorlatban is számon kérhető sztenderdjévé fejleszteni. Székelyhon.ro
Fontos előrelépésnek tartja a kisebbségvédelemben a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Kalmár Ferenc kereszténydemokrata politikus által jegyzett, előző héten elfogadott Európa Tanács-határozatot.
Az előtérbe helyezi a kisebbségvédelem kollektív dimenzióját, a jól működő autonómiamodellekre való hivatkozást, illetve felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be területi önkormányzati megoldásokat minden érintett által elfogadott formában – írták az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésükben.
Az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése múlt keddi strasbourgi ülésén fogadta el a magyar képviselő jelentését a hagyományos nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet elemzése szerint a külhoni, különösen az erdélyi magyarok szempontjából kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek a határozatnak a területi megoldásokra vonatkozó megállapításai.
A határozat ezekre alapozva szólítja fel a tagállamokat, hogy tekintsék át és használják útmutatóként a kollektív vagy csoportjogokat biztosító Alto Adige/Dél-Tirol, valamint Finnország gyakorlatát, továbbá vezessenek be területi önkormányzati megoldásokat minden érintett fél által elfogadott formában – emelték ki.
A Székely Nemzeti Tanács tevékenységének és annak ismeretében, hogy az RMDSZ a saját autonómiatervezete kidolgozásánál a dél-tiroli modellt alkalmazta kiindulási pontként, aligha meglepő, hogy a román képviselők megkísérelték gyengíteni a két nemzetközileg elismert legjobb gyakorlatra, mint követendő példára való hivatkozást – jegyezték meg az elemzés készítői.
Az elemzés rámutat: a határozatban felszólítják a tagállamokat, hogy helyi vagy regionális szinten mozdítsák elő a nemzeti kisebbségek által beszélt nyelvek hivatalos használatát, illetve tegyék meg a szükséges lépéseket az anyanyelven való oktatás folytonosságának biztosítására a középfokú oktatásban és a felsőoktatásban.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plénuma elé került jelentés, valamint az annak alapján elfogadott határozat és ajánlás, amely az elmúlt másfél év munkájának eredménye, ugyan nem bírnak kötelező jogi erővel, de erős referenciaértékkel rendelkeznek az emberi jogok tiszteletben tartása mellett elkötelezett európai kormányok számára – jelezte a kutatóintézet.
Rögzítették: a kérdést a jövőben továbbra is célszerű az Európa Tanács napirendjén tartani és megállapításaira történő folyamatos hivatkozással, a benne foglaltak számonkérésével az ET általánosan elfogadott eszközévé, a gyakorlatban is számon kérhető sztenderdjévé fejleszteni. Székelyhon.ro
2014. április 15.
Levéltárak dokumentumai
2014-ben az Eikon kiadó gondozásában jelent meg Erdély XX. századi történelmével kapcsolatos könyv „Problema transilvană. Disputa teritorială româno-maghiară şi U.R.S.S. 1940-1946. Documente din arhivele ruseşti” címmel, mely román változata a 2000-ben kiadott orosz nyelvű kiadásnak.
Az utóbbi idők egyik érdekes román nyelvű kiadója az Eikon. Talán ennek is köszönheti azt a nem lebecsülendő, figyelmet, érdeklődést, amit kiadványaival fel tud kelteni.
Legújabb kínálata is érdeklődésre számíthat. Már címe is bizonyos gondolkodást vallók számára nagyon vonzó, aminek következtében a könyv bemutatása alkalmával az Egyetemi Könyvtár- Muşlea terme történész- akadémikusokkal, valamint a téma iránt érdeklődőkkel telt meg.
Az orosz kiadás könyv szerzői: T.V. Volokitina, Tatiana Andreevna Pokivailova, valamint Tofik MUSLimovici Islamov. Az utóbbi két kutató a modern történetírás legismertebb orosz szakértői közé tartozik. A könyvet orosz nyelven adták ki. Ezt fordították le román nyelvre: Angela Albu, Marta Beurean, Aliona Bivolaru, Mihaela Lovin, Cristina Silaghi.
A könyvben 127 dokumentumot közölnek a kérdéssel kapcsolatban, kronológiai sorrendben. Ezeket a dokumentumokat az orosz levéltárakban találhatjuk meg, melyeket az utóbbi tíz évben hoztak nyilvánosságra. Az 560 oldalas könyvben, magas rangban levő szovjet, román magyar vezetők a témával kapcsolatban levő eszmeváltásai olvashatók. Táviratok, különböző országok magas rangú diplomatáinak jelentései, Sztálin és Molotov közötti eszmeváltások olvashatók, melyek az orosz levéltárakban kaphatók. Az Erdélyben élő kisebbségek helyzetével is foglalkoznak. A levéltári feldolgozás minden tudományos követelménynek megfelel. Többször hangsúlyozták, a könyvben közölt dokumentumok megegyeznek az eredetiekkel. Pontosan meg lehet tudni, hol őrzik az eredetit, és milyen számú, milyen típusú a dokumentum.
A könyv bemutatása
Dumitru Protase akadémikus szerint a könyv megjelentetése nagy erőfeszítést igényelt. Minden Erdélyben élő számára érdekes a könyv, mert történelmi tényeket közöl. Az akkori idők olyan vezetőiről alkothatunk képet, (a teljesség igénye nélkül) mint Adolf Hitler, Benito Mussolini Iosif Visszarionovics Sztálin, Horthy Miklós, Csáki István, Iuliu Maniu, vagy Gafencu Grigore, Petru Groza, Brăteanu Dinu.
A könyv a második világháború alatti és utáni, 1940-1946 közötti viszonyokat mutatja be, bőven szemlézve dokumentációval, az akkori idők diplomáciájára reflektálva. A történelemből átvehetjük mindazt, ami pozitív. Ezekből tanulságokat is levonhatunk. Rendkívül érdekesnek tartja azokat a vonatkozásokat, amelyekből kiderül, hogyan gondolkodott Sztálin, amikor munkatársainak tanácsot adott, vagy a magyarországi és romániai diplomatáknak. Megismerhető V.M. Molotov magatartása Erdéllyel kapcsolatban. Olvasható Horthy Miklósnak Sztálinhoz írott levele, melyben azt írja, hogy a magyar és az orosz nép között hasonlóság van.
Megismerhetjük a magyar és román vezetők gondolkodását is. Kossuth Lajos szerint a magyarok és románok között harmónia kell, legyen. Emanoil Gojdu szerint a románok és magyarok örök szövetségbe kell, éljenek.
Nicolae Edroiu akadémikus, a „George Bariţiu” Történelmi Intézet igazgatója hivatkozik az egyik politikusnak 1938. otóber 1-jén elmondott beszédére, miszerint a románok nem tudtak propagandát „csinálni”. Ennek következménye, a nyugati szomszédoknak mindig sikerült megelőzniük a románokat.
A könyvben 1940-1946 közötti időszakról kaphatunk egy sajátosan érdekes képet, beleértve a Párizsi békeszerződésre (1947) való fokuszálást is. Ugyanakkor feltárta a diplomáciai szövegek fordításának a nehézségeit.
A könyvben levő Bevezetés című fejezet előbb orosz nyelven jelent meg, 2000-ben. Felvetődhet a kérdés, mennyire aktuális a téma az orosz környezetben.
Dr. Gelu Neamţu egyetemi tanár a könyv szerkesztésének technikai vonatkozásairól beszélt. Az eredeti szövegeket fénymásolták, és azok alapján fordították. Visszaemlékezett arra, hogy amikor az Amerikai Egyesült Államokban kutatómunkát fejtett ki, nem lehetett a dokumentumokat fénymásolni, csak a levéltárakban elolvasni.
1989 után a szovjet rendszer összeomlott, kinyíltak a levéltárak a kutatók számára. Most egy újabb hideg háborús állapot fog bekövetkezni, ami nehézséget jelent a külföldi kutatók számára, hogy az Oroszországi Föderáció Levéltáraiban kutatómunkát végezzenek. Felveti a kérdést, a magyar történészek hogyan fogadják ezt a könyvet? Mennyire időszerű a könyv?
Mint történész azt mondja, miként lehet az idegen területet elfoglalni. Mindaz, ami megtörtént 1938-ben, 1940-ben, ma 2014-ben a Krím félszigeten. Ennek meg van a receptje: legyen egy hangos etnikai kisebbség, mely protektorátust kér az érdekelt országtól. Ez bizonytalansági állapotot teremt. Ez módosíthatja a határokat. A nemzetközi közösség pedig a „szemet huny” a béke kedvéért. Érdekesnek tartja dr. Petru Groza-val kapcsolatos dokumentumokat.
Következtetése: a történelemnek jó és rossz tanulságai vannak, egyesek ismétlődnek.
Dr. Diana Tetean szerint a dokumentumok nagy része első ízben lát napvilágot. Vannak olyan dokumentumok, melyeket eddig nem közöltek sehol.
A könyv szerkesztője Onufrie Vinţeler, a Megjegyzések című fejezetben hivatkozik az 1940-ben elhangzott mondatra, amikor Budapest közli, Olaszország támogatja Magyarországnak a területi követelését. 1940. augusztus 31-én V.M. Molotovval való beszélgetést is felidézik. Olyan dokumentumokat közölnek, melyek 1940-1946 közötti eseményeket tükröznek.
Szerintem érdemes elolvasni Horthy Miklósnak Sztálinhoz írott szívszorító tartalmú levelét, amelyet 1944 szeptemberében írt. Moszkvában a fegyverszünettel kapcsolatos tárgyalásra érkező magyar küldöttség adta át 1944. október elsején. (298-300 oldal).
A könyv idézi I. Z. Susaikov vezérezredes naplójából Susaikov vezérezredesnek, 1947. május 7.-én, dr. Petru Groza-val történő beszélgetését. Dr. Petru Groza beszámolt a budapesti látogatásának eredményeiről, Tildy Zoltán köztársasági elnök nyilatkozatáról (521-526).
Az Erdélyben élő embernek illik ismerni múltjának valódi történelmét. Ezért érdemes kritikus szempontból elolvasni ezt a könyvet.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro
2014-ben az Eikon kiadó gondozásában jelent meg Erdély XX. századi történelmével kapcsolatos könyv „Problema transilvană. Disputa teritorială româno-maghiară şi U.R.S.S. 1940-1946. Documente din arhivele ruseşti” címmel, mely román változata a 2000-ben kiadott orosz nyelvű kiadásnak.
Az utóbbi idők egyik érdekes román nyelvű kiadója az Eikon. Talán ennek is köszönheti azt a nem lebecsülendő, figyelmet, érdeklődést, amit kiadványaival fel tud kelteni.
Legújabb kínálata is érdeklődésre számíthat. Már címe is bizonyos gondolkodást vallók számára nagyon vonzó, aminek következtében a könyv bemutatása alkalmával az Egyetemi Könyvtár- Muşlea terme történész- akadémikusokkal, valamint a téma iránt érdeklődőkkel telt meg.
Az orosz kiadás könyv szerzői: T.V. Volokitina, Tatiana Andreevna Pokivailova, valamint Tofik MUSLimovici Islamov. Az utóbbi két kutató a modern történetírás legismertebb orosz szakértői közé tartozik. A könyvet orosz nyelven adták ki. Ezt fordították le román nyelvre: Angela Albu, Marta Beurean, Aliona Bivolaru, Mihaela Lovin, Cristina Silaghi.
A könyvben 127 dokumentumot közölnek a kérdéssel kapcsolatban, kronológiai sorrendben. Ezeket a dokumentumokat az orosz levéltárakban találhatjuk meg, melyeket az utóbbi tíz évben hoztak nyilvánosságra. Az 560 oldalas könyvben, magas rangban levő szovjet, román magyar vezetők a témával kapcsolatban levő eszmeváltásai olvashatók. Táviratok, különböző országok magas rangú diplomatáinak jelentései, Sztálin és Molotov közötti eszmeváltások olvashatók, melyek az orosz levéltárakban kaphatók. Az Erdélyben élő kisebbségek helyzetével is foglalkoznak. A levéltári feldolgozás minden tudományos követelménynek megfelel. Többször hangsúlyozták, a könyvben közölt dokumentumok megegyeznek az eredetiekkel. Pontosan meg lehet tudni, hol őrzik az eredetit, és milyen számú, milyen típusú a dokumentum.
A könyv bemutatása
Dumitru Protase akadémikus szerint a könyv megjelentetése nagy erőfeszítést igényelt. Minden Erdélyben élő számára érdekes a könyv, mert történelmi tényeket közöl. Az akkori idők olyan vezetőiről alkothatunk képet, (a teljesség igénye nélkül) mint Adolf Hitler, Benito Mussolini Iosif Visszarionovics Sztálin, Horthy Miklós, Csáki István, Iuliu Maniu, vagy Gafencu Grigore, Petru Groza, Brăteanu Dinu.
A könyv a második világháború alatti és utáni, 1940-1946 közötti viszonyokat mutatja be, bőven szemlézve dokumentációval, az akkori idők diplomáciájára reflektálva. A történelemből átvehetjük mindazt, ami pozitív. Ezekből tanulságokat is levonhatunk. Rendkívül érdekesnek tartja azokat a vonatkozásokat, amelyekből kiderül, hogyan gondolkodott Sztálin, amikor munkatársainak tanácsot adott, vagy a magyarországi és romániai diplomatáknak. Megismerhető V.M. Molotov magatartása Erdéllyel kapcsolatban. Olvasható Horthy Miklósnak Sztálinhoz írott levele, melyben azt írja, hogy a magyar és az orosz nép között hasonlóság van.
Megismerhetjük a magyar és román vezetők gondolkodását is. Kossuth Lajos szerint a magyarok és románok között harmónia kell, legyen. Emanoil Gojdu szerint a románok és magyarok örök szövetségbe kell, éljenek.
Nicolae Edroiu akadémikus, a „George Bariţiu” Történelmi Intézet igazgatója hivatkozik az egyik politikusnak 1938. otóber 1-jén elmondott beszédére, miszerint a románok nem tudtak propagandát „csinálni”. Ennek következménye, a nyugati szomszédoknak mindig sikerült megelőzniük a románokat.
A könyvben 1940-1946 közötti időszakról kaphatunk egy sajátosan érdekes képet, beleértve a Párizsi békeszerződésre (1947) való fokuszálást is. Ugyanakkor feltárta a diplomáciai szövegek fordításának a nehézségeit.
A könyvben levő Bevezetés című fejezet előbb orosz nyelven jelent meg, 2000-ben. Felvetődhet a kérdés, mennyire aktuális a téma az orosz környezetben.
Dr. Gelu Neamţu egyetemi tanár a könyv szerkesztésének technikai vonatkozásairól beszélt. Az eredeti szövegeket fénymásolták, és azok alapján fordították. Visszaemlékezett arra, hogy amikor az Amerikai Egyesült Államokban kutatómunkát fejtett ki, nem lehetett a dokumentumokat fénymásolni, csak a levéltárakban elolvasni.
1989 után a szovjet rendszer összeomlott, kinyíltak a levéltárak a kutatók számára. Most egy újabb hideg háborús állapot fog bekövetkezni, ami nehézséget jelent a külföldi kutatók számára, hogy az Oroszországi Föderáció Levéltáraiban kutatómunkát végezzenek. Felveti a kérdést, a magyar történészek hogyan fogadják ezt a könyvet? Mennyire időszerű a könyv?
Mint történész azt mondja, miként lehet az idegen területet elfoglalni. Mindaz, ami megtörtént 1938-ben, 1940-ben, ma 2014-ben a Krím félszigeten. Ennek meg van a receptje: legyen egy hangos etnikai kisebbség, mely protektorátust kér az érdekelt országtól. Ez bizonytalansági állapotot teremt. Ez módosíthatja a határokat. A nemzetközi közösség pedig a „szemet huny” a béke kedvéért. Érdekesnek tartja dr. Petru Groza-val kapcsolatos dokumentumokat.
Következtetése: a történelemnek jó és rossz tanulságai vannak, egyesek ismétlődnek.
Dr. Diana Tetean szerint a dokumentumok nagy része első ízben lát napvilágot. Vannak olyan dokumentumok, melyeket eddig nem közöltek sehol.
A könyv szerkesztője Onufrie Vinţeler, a Megjegyzések című fejezetben hivatkozik az 1940-ben elhangzott mondatra, amikor Budapest közli, Olaszország támogatja Magyarországnak a területi követelését. 1940. augusztus 31-én V.M. Molotovval való beszélgetést is felidézik. Olyan dokumentumokat közölnek, melyek 1940-1946 közötti eseményeket tükröznek.
Szerintem érdemes elolvasni Horthy Miklósnak Sztálinhoz írott szívszorító tartalmú levelét, amelyet 1944 szeptemberében írt. Moszkvában a fegyverszünettel kapcsolatos tárgyalásra érkező magyar küldöttség adta át 1944. október elsején. (298-300 oldal).
A könyv idézi I. Z. Susaikov vezérezredes naplójából Susaikov vezérezredesnek, 1947. május 7.-én, dr. Petru Groza-val történő beszélgetését. Dr. Petru Groza beszámolt a budapesti látogatásának eredményeiről, Tildy Zoltán köztársasági elnök nyilatkozatáról (521-526).
Az Erdélyben élő embernek illik ismerni múltjának valódi történelmét. Ezért érdemes kritikus szempontból elolvasni ezt a könyvet.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro
2014. április 15.
EP-választás – Fidesz: védeni kell a nemzeti érdekeket
A magyar nemzeti érdekeknek az Európai Unión belüli érvényesítését és megvédését határozták meg az európai parlamenti (EP-) képviselők fő feladatául az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának fideszes vezetői keddi budapesti sajtótájékoztatójukon.
Hidvéghi Balázs, a testület alelnöke azt mondta: csak a Fidesz-KDNP képes határozottan képviselni és megvédeni a magyar nemzeti érdeket az EU-ban. "Meg kell védenünk a magyarságot a szélsőségektől, és a nemzeti egységet kell megerősítenünk" az EP-választáson is - mondta a politikus, aki a 14. a kormánypártok EP-listáján. Úgy fogalmazott, "nem kérünk többet, mint mások, ugyanazokat a jogokat követeljük magunknak" az EU-ban.
Közölte azt is, hogy "a nemzetpolitikánkat folytatni fogjuk, az eddigi sikerekre építve megyünk tovább".
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, hogy a Fidesz-KDNP listája egy nemzeti lista, hiszen azon a külhoni magyar közösségek is helyet kaptak, kifejezve ezzel a nemzet egységét. Emlékeztetett, hogy Erdélyt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke képviseli a listán, a diaszpóra magyarságát Schöpflin György, Kárpátalja, Vajdaság és a Felvidék jelöltjét pedig a közeljövőben, várhatóan ezen a héten nevezik meg.
Potápi Árpád János, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke kérdésre közölte: tudomása szerint már összegyűltek az EP-választáson való induláshoz szükséges aláírásai a Fidesz-KDNP-nek, de ennek hivatalos bejelentését későbbre ígérte.
A politikus az április 6-i országgyűlési választásra visszautalva azt hangsúlyozta, hogy a szavazáson "elbuktak azok, akik szélsőséges nézeteikkel és gyűlöletkeltésükkel veszélyeztették a magyar nemzet egységét és a külhoni magyarság biztonságát".
A voksolást történelminek nevezte, egyrészt mert azon csaknem száz év után először vehettek részt a külhoni magyarok, másrészt mert a Fidesz-KDNP kétharmados többséget, egyértelmű felhatalmazást kapott a munka folytatásához.
Mostantól "a magyar Országgyűlés valóban a magyar nemzetet szimbolizálja" - mondta Potápi Árpád János, aki szerint a külhoni magyarok megértették: őket is erősebbé teszi, ha egy erős Magyarország áll mögöttük. MTI
A magyar nemzeti érdekeknek az Európai Unión belüli érvényesítését és megvédését határozták meg az európai parlamenti (EP-) képviselők fő feladatául az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának fideszes vezetői keddi budapesti sajtótájékoztatójukon.
Hidvéghi Balázs, a testület alelnöke azt mondta: csak a Fidesz-KDNP képes határozottan képviselni és megvédeni a magyar nemzeti érdeket az EU-ban. "Meg kell védenünk a magyarságot a szélsőségektől, és a nemzeti egységet kell megerősítenünk" az EP-választáson is - mondta a politikus, aki a 14. a kormánypártok EP-listáján. Úgy fogalmazott, "nem kérünk többet, mint mások, ugyanazokat a jogokat követeljük magunknak" az EU-ban.
Közölte azt is, hogy "a nemzetpolitikánkat folytatni fogjuk, az eddigi sikerekre építve megyünk tovább".
Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, hogy a Fidesz-KDNP listája egy nemzeti lista, hiszen azon a külhoni magyar közösségek is helyet kaptak, kifejezve ezzel a nemzet egységét. Emlékeztetett, hogy Erdélyt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke képviseli a listán, a diaszpóra magyarságát Schöpflin György, Kárpátalja, Vajdaság és a Felvidék jelöltjét pedig a közeljövőben, várhatóan ezen a héten nevezik meg.
Potápi Árpád János, a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke kérdésre közölte: tudomása szerint már összegyűltek az EP-választáson való induláshoz szükséges aláírásai a Fidesz-KDNP-nek, de ennek hivatalos bejelentését későbbre ígérte.
A politikus az április 6-i országgyűlési választásra visszautalva azt hangsúlyozta, hogy a szavazáson "elbuktak azok, akik szélsőséges nézeteikkel és gyűlöletkeltésükkel veszélyeztették a magyar nemzet egységét és a külhoni magyarság biztonságát".
A voksolást történelminek nevezte, egyrészt mert azon csaknem száz év után először vehettek részt a külhoni magyarok, másrészt mert a Fidesz-KDNP kétharmados többséget, egyértelmű felhatalmazást kapott a munka folytatásához.
Mostantól "a magyar Országgyűlés valóban a magyar nemzetet szimbolizálja" - mondta Potápi Árpád János, aki szerint a külhoni magyarok megértették: őket is erősebbé teszi, ha egy erős Magyarország áll mögöttük. MTI
2014. április 16.
Nem olvadunk be!
Azt reméltük, hogy a szomszédos Jugoszláviának a megoldatlan nemzetiségi gondok miatt bekövetkezett, s vérfürdővel járó széthullása után az országuk sorsáért felelősséget érző román politikusok, megszívlelvén az ott és akkor történteket, hajlanak majd az erdélyi magyarsággal folytatandó párbeszéd elkezdésére, felhőtlennek egyáltalán nem mondható viszonyunk békés rendezése végett. Nem így történt, mert a hatalomtól megrészegült bukaresti vezetők úgy képzelik, félrevezetéssel és meddő ígéretekkel továbbra is szolgaságban tarthatnak minket.
Azt gondoltuk, hogy az Ukrajnában hasonló okok miatt kirobbant, s az országot immár széteséssel fenyegető összecsapások hatására a hazájuk jövőjét befolyásolni képes román politikusok belátják, hogy az erőfitogtatáson alapuló hatalmi politizálás zsákutcába vezet, és tárgyalóasztalhoz ülnek velünk a közöttünk rezgő feszültségek megszűntetése érdekében. Ismét csalódnunk kellett, hiszen a helyzet várakozásainkkal ellentétesen alakult, s az illetékesek továbbra is semmibe veszik elvárásainkat. Rosszul teszik.
Rosszul tette Băsescu elnök is, hogy a kölcsönös megértésre törekedő tanácskozás helyett kijelentette: aki autonómiát akar Romániában, az ország alkotmányába és a román államba ütközik, mert Románia egységes nemzetállam, ezért az autonómia alkotmányellenes. Ezt hallva kénytelenek vagyunk őt emlékeztetni: még a területi autonómia elve sem ütközik az alkotmányba, hiszen nem módosítja az ország jelenlegi határait, csupán azokon belül egy nemzeti közösségnek saját ügyei intézéséhez biztosít lehetőséget.
Különben az alkotmány kezdettől fogva módosításra szorul, mert Románia soha nem volt nemzetállam, és remélhetőleg nem is válik azzá, ennek bekövetkezte ugyanis a magyarság és a többi nemzetiség eltűnését feltételezi, amit mi, székely-magyarok még az életünk feláldozása árán is meg fogunk akadályozni. Az államfőnek pedig tudnia kéne, hogy az ország egységét csak az a román politikus tudja megőrizni, aki fennhéjázás, félrevezetés és fenyegetőzés helyett szembenéz azzal a történelmi valósággal és ténnyel, hogy az erdélyi magyarság továbbra is a szülőföldjén, ősei nyelvét és hitét megtartva akar élni.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó. Erdély.ma
Azt reméltük, hogy a szomszédos Jugoszláviának a megoldatlan nemzetiségi gondok miatt bekövetkezett, s vérfürdővel járó széthullása után az országuk sorsáért felelősséget érző román politikusok, megszívlelvén az ott és akkor történteket, hajlanak majd az erdélyi magyarsággal folytatandó párbeszéd elkezdésére, felhőtlennek egyáltalán nem mondható viszonyunk békés rendezése végett. Nem így történt, mert a hatalomtól megrészegült bukaresti vezetők úgy képzelik, félrevezetéssel és meddő ígéretekkel továbbra is szolgaságban tarthatnak minket.
Azt gondoltuk, hogy az Ukrajnában hasonló okok miatt kirobbant, s az országot immár széteséssel fenyegető összecsapások hatására a hazájuk jövőjét befolyásolni képes román politikusok belátják, hogy az erőfitogtatáson alapuló hatalmi politizálás zsákutcába vezet, és tárgyalóasztalhoz ülnek velünk a közöttünk rezgő feszültségek megszűntetése érdekében. Ismét csalódnunk kellett, hiszen a helyzet várakozásainkkal ellentétesen alakult, s az illetékesek továbbra is semmibe veszik elvárásainkat. Rosszul teszik.
Rosszul tette Băsescu elnök is, hogy a kölcsönös megértésre törekedő tanácskozás helyett kijelentette: aki autonómiát akar Romániában, az ország alkotmányába és a román államba ütközik, mert Románia egységes nemzetállam, ezért az autonómia alkotmányellenes. Ezt hallva kénytelenek vagyunk őt emlékeztetni: még a területi autonómia elve sem ütközik az alkotmányba, hiszen nem módosítja az ország jelenlegi határait, csupán azokon belül egy nemzeti közösségnek saját ügyei intézéséhez biztosít lehetőséget.
Különben az alkotmány kezdettől fogva módosításra szorul, mert Románia soha nem volt nemzetállam, és remélhetőleg nem is válik azzá, ennek bekövetkezte ugyanis a magyarság és a többi nemzetiség eltűnését feltételezi, amit mi, székely-magyarok még az életünk feláldozása árán is meg fogunk akadályozni. Az államfőnek pedig tudnia kéne, hogy az ország egységét csak az a román politikus tudja megőrizni, aki fennhéjázás, félrevezetés és fenyegetőzés helyett szembenéz azzal a történelmi valósággal és ténnyel, hogy az erdélyi magyarság továbbra is a szülőföldjén, ősei nyelvét és hitét megtartva akar élni.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó. Erdély.ma
2014. április 16.
„Objektíven” nem vagyunk jók – Nem diszkrimináltak, állítja a román kulturális alap
A 8 millió lejes támogatásból egyetlen banit sem nyertek az erdélyi magyar intézmények, szervezetek, rendezvények a román Nemzeti Kulturális Alap Felügyelősége (AFCN) által meghirdetett idei pályázatokon. A múlt héten közzétett visszás pályázati eredményekre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hívta fel a figyelmet.
A Román Kulturális Alap április 9-én tette közzé az idei első pályázatok eredményét. Kiderült, hogy a huszonhét támogatott kulturális rendezvény között egyetlen magyar jellegű sem található. Nem nyert támogatást a Vásárhelyi Forgatag, a nagyváradi Szent László Napok, a sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a Kolozsvári Magyar Napok, a marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, az Alter-Native rövidfilmfesztivál, a kolozsvári Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó.
Buták vagy bangók vagyunk?
Ezzel kapcsolatban az AFCN-hez fordult a Székelyhon.ro, ahol arról tájékoztatták őket, hogy szó sincs diszkriminációról, hiszen korábban Erdélyből is voltak győztes pályázatok, az elbírálóbizottság pedig a honlapon is közzétett feltétel-rendszer alapján döntött.
A negatív megkülönböztetés-gyanús ügyet az EMNP robbantotta ki, amely szerint a nemzeti közösségek kulturális támogatását csakis a kulturális autonómia elve szerint lehet méltányossá tenni. „A szaktárca felügyelete mellett létre kell hozni egy Romániai Magyar Kulturális Alapot, amely az erdélyi magyar közösség kulturális programjaira számarányosan elkülönített állami támogatási keretet – szintén pályázati úton – egyetlen illetékes intézményként elosztja. A pályázatokat egy olyan testületnek kell elbírálnia, amelyben az erdélyi magyar kulturális, civil és politikai szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői kizárólag szakmai szempontok alapján döntenek a támogatások elosztásáról”, – jelentette ki az EMNP.
A párt szerint hasonló módon kellene kezelni a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által a nemzeti közösségeknek juttatott állami költségvetési támogatásokat. „Nem tartjuk sem megfelelőnek, sem méltányosnak, hogy egy politikai szervezetnek – RMDSZ – vagy az általa létrehozott, ennélfogva erős politikai kötődésű Communitas Alapítványnak legyen kizárólagos joga dönteni a magyar közösségnek járó éves állami támogatás felhasználásáról és szétosztásáról” – áll a Toró T. Tibor EMNP-elnök és Benedek Erika alelnök által jegyzett állásfoglalásban.
Ki vállalja fel a pert?
Hegedüs Csilla, a román kulturális tárca államtitkára az MTI-nek elmondta: osztozik a pályázók felháborodásban, de az alap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök miniszteri kinevezése előtt hirdette meg a vitatott pályázatokat, és a bíráló bizottságokat is a korábbi miniszter idején jelölték ki. Az államtitkár elmondta, hamarosan új igazgatót neveznek ki az alap élére. (Az AFCN-t immár két éve egy ideiglenes igazgató, Andreea Uvegheş, a szervezet főkönyvelője vezeti, mint fő-fő kultúrmufti – szerk.)
A Székely Hírmondó egy nevét nem vállaló, brassói román írót is megkérdezett az üggyel kapcsolatban, válasza így szól: ha mi magyarok most sem pereljük be diszkrimináció miatt az AFCN-t, megérdemeljük sorsunkat...
Székely Hírmondó. Erdély.ma
A 8 millió lejes támogatásból egyetlen banit sem nyertek az erdélyi magyar intézmények, szervezetek, rendezvények a román Nemzeti Kulturális Alap Felügyelősége (AFCN) által meghirdetett idei pályázatokon. A múlt héten közzétett visszás pályázati eredményekre az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) hívta fel a figyelmet.
A Román Kulturális Alap április 9-én tette közzé az idei első pályázatok eredményét. Kiderült, hogy a huszonhét támogatott kulturális rendezvény között egyetlen magyar jellegű sem található. Nem nyert támogatást a Vásárhelyi Forgatag, a nagyváradi Szent László Napok, a sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány és a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, a Kolozsvári Magyar Napok, a marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, az Alter-Native rövidfilmfesztivál, a kolozsvári Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó.
Buták vagy bangók vagyunk?
Ezzel kapcsolatban az AFCN-hez fordult a Székelyhon.ro, ahol arról tájékoztatták őket, hogy szó sincs diszkriminációról, hiszen korábban Erdélyből is voltak győztes pályázatok, az elbírálóbizottság pedig a honlapon is közzétett feltétel-rendszer alapján döntött.
A negatív megkülönböztetés-gyanús ügyet az EMNP robbantotta ki, amely szerint a nemzeti közösségek kulturális támogatását csakis a kulturális autonómia elve szerint lehet méltányossá tenni. „A szaktárca felügyelete mellett létre kell hozni egy Romániai Magyar Kulturális Alapot, amely az erdélyi magyar közösség kulturális programjaira számarányosan elkülönített állami támogatási keretet – szintén pályázati úton – egyetlen illetékes intézményként elosztja. A pályázatokat egy olyan testületnek kell elbírálnia, amelyben az erdélyi magyar kulturális, civil és politikai szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői kizárólag szakmai szempontok alapján döntenek a támogatások elosztásáról”, – jelentette ki az EMNP.
A párt szerint hasonló módon kellene kezelni a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által a nemzeti közösségeknek juttatott állami költségvetési támogatásokat. „Nem tartjuk sem megfelelőnek, sem méltányosnak, hogy egy politikai szervezetnek – RMDSZ – vagy az általa létrehozott, ennélfogva erős politikai kötődésű Communitas Alapítványnak legyen kizárólagos joga dönteni a magyar közösségnek járó éves állami támogatás felhasználásáról és szétosztásáról” – áll a Toró T. Tibor EMNP-elnök és Benedek Erika alelnök által jegyzett állásfoglalásban.
Ki vállalja fel a pert?
Hegedüs Csilla, a román kulturális tárca államtitkára az MTI-nek elmondta: osztozik a pályázók felháborodásban, de az alap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök miniszteri kinevezése előtt hirdette meg a vitatott pályázatokat, és a bíráló bizottságokat is a korábbi miniszter idején jelölték ki. Az államtitkár elmondta, hamarosan új igazgatót neveznek ki az alap élére. (Az AFCN-t immár két éve egy ideiglenes igazgató, Andreea Uvegheş, a szervezet főkönyvelője vezeti, mint fő-fő kultúrmufti – szerk.)
A Székely Hírmondó egy nevét nem vállaló, brassói román írót is megkérdezett az üggyel kapcsolatban, válasza így szól: ha mi magyarok most sem pereljük be diszkrimináció miatt az AFCN-t, megérdemeljük sorsunkat...
Székely Hírmondó. Erdély.ma
2014. április 16.
Végrehajtóhoz fordult a katolikus egyház Csíkszeredában
Hétéves pereskedést követő jogerős ítélet után kapta vissza egyik ingatlanját a Római Katolikus Egyház Csíkszeredában. Az egykor államosított épület ügyében egy marosvásárhelyi végrehajtói iroda kellett eljárjon.
Oláh Gál Elvira, a Kossuth Rádió munkatársa Darvas Kozma József esperes plébánossal az egykori római katolikus főgimnázium szomszédságában található igazgatói lakás történetéről beszélt.
Darvas Kozma József elmesélte az ingatlan történetét: a telket a Majláth püspök által Magyarországról hívott dr. Sipak Lajos hit- és magyar szakos tanár, és régens vásárolta 1932-ben, erre építette a házat, amit majd 1950-ben törvénytelenül államosítottak, mert ő tanár volt, de szebeni száműzetése miatt jogait nem tudta megvédeni. Dr. Sipak Lajos 1953-ben megírt végrendeletében az ingatlant a csíkszeredai római katolikus plébániának hagyta.
Az épületben erdészeti hivatal működik, amely nem volt hajlandó velük tárgyalni, ezért kényszerültek peres útra térni, amely öt éven át húzódott. Végül tavaly januárban, Bukarestben jogerős ítélet nyomán a terület és az épület a csíkszeredai plébánia tulajdonába került – magyarázta Darvas. Majd azt is elmondta, hogy az erdészettel ezután sem tudtak dűlőre jutni, ezért fordultak egy marosvásárhelyi végrehajtó irodához. Így most az erdészet május 19-ig az épületet fel kell szabadítsa, az általuk épített épületekre pedig ajánlatot tesznek.
Ábrahám István, az erdészeti hivatal irodavezetője, az egyházközség híveként, helyesli a jóvátételt, de azt mondja, mint az állami intézmény képviselője, elkerülhetetlennek tartotta a peres eljárást. Hozzátette: megkapják a megoldást a másik területre is, van hasonló értékű területük, szerinte eltudják azt cserélni. Nem volt ebben semmi személyeskedés, az állam vagyonát kellett védenünk, mint alkalmazottak – érvelt Ábrahám.
Catalin Mutica, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal igazgatója a végrehajtó látogatása után azt ígérte, hogy határidőre kiürítik az épületet. Tulajdonképpen tevékenységük elvégzéshez ma már nincs is szükség a hatalmas épületre, jól elférnek az általuk 1997-ben emelt épületben.
Az igazgató azt is elmondta, hogy a mai hivatalnak semmi köze az egykori Sipak-ingatlan épületeinek lebontásához, amelyek helyére az új irodaépületet emelték, a hosszú pereskedés pedig természetes, mert ők kötelesek védelmezni az állam vagyonát.
Darvas Kozma József szerint az épület jövőbeni rendeltetéséről különböző elképzelések vannak, szóba került, hogy kiadják a Puskás Ferenc Akadémia bentlakóinak, vagy kiadnák intézménynek, mint irodahelyiséget.
Kossuth Rádió. Erdély.ma
Hétéves pereskedést követő jogerős ítélet után kapta vissza egyik ingatlanját a Római Katolikus Egyház Csíkszeredában. Az egykor államosított épület ügyében egy marosvásárhelyi végrehajtói iroda kellett eljárjon.
Oláh Gál Elvira, a Kossuth Rádió munkatársa Darvas Kozma József esperes plébánossal az egykori római katolikus főgimnázium szomszédságában található igazgatói lakás történetéről beszélt.
Darvas Kozma József elmesélte az ingatlan történetét: a telket a Majláth püspök által Magyarországról hívott dr. Sipak Lajos hit- és magyar szakos tanár, és régens vásárolta 1932-ben, erre építette a házat, amit majd 1950-ben törvénytelenül államosítottak, mert ő tanár volt, de szebeni száműzetése miatt jogait nem tudta megvédeni. Dr. Sipak Lajos 1953-ben megírt végrendeletében az ingatlant a csíkszeredai római katolikus plébániának hagyta.
Az épületben erdészeti hivatal működik, amely nem volt hajlandó velük tárgyalni, ezért kényszerültek peres útra térni, amely öt éven át húzódott. Végül tavaly januárban, Bukarestben jogerős ítélet nyomán a terület és az épület a csíkszeredai plébánia tulajdonába került – magyarázta Darvas. Majd azt is elmondta, hogy az erdészettel ezután sem tudtak dűlőre jutni, ezért fordultak egy marosvásárhelyi végrehajtó irodához. Így most az erdészet május 19-ig az épületet fel kell szabadítsa, az általuk épített épületekre pedig ajánlatot tesznek.
Ábrahám István, az erdészeti hivatal irodavezetője, az egyházközség híveként, helyesli a jóvátételt, de azt mondja, mint az állami intézmény képviselője, elkerülhetetlennek tartotta a peres eljárást. Hozzátette: megkapják a megoldást a másik területre is, van hasonló értékű területük, szerinte eltudják azt cserélni. Nem volt ebben semmi személyeskedés, az állam vagyonát kellett védenünk, mint alkalmazottak – érvelt Ábrahám.
Catalin Mutica, a Hargita Megyei Erdészeti Hivatal igazgatója a végrehajtó látogatása után azt ígérte, hogy határidőre kiürítik az épületet. Tulajdonképpen tevékenységük elvégzéshez ma már nincs is szükség a hatalmas épületre, jól elférnek az általuk 1997-ben emelt épületben.
Az igazgató azt is elmondta, hogy a mai hivatalnak semmi köze az egykori Sipak-ingatlan épületeinek lebontásához, amelyek helyére az új irodaépületet emelték, a hosszú pereskedés pedig természetes, mert ők kötelesek védelmezni az állam vagyonát.
Darvas Kozma József szerint az épület jövőbeni rendeltetéséről különböző elképzelések vannak, szóba került, hogy kiadják a Puskás Ferenc Akadémia bentlakóinak, vagy kiadnák intézménynek, mint irodahelyiséget.
Kossuth Rádió. Erdély.ma
2014. április 16.
Beavatkozik Szlovákia
Beavatkozási kérelmet nyújtott be Szlovákia abban az Európai Unió luxemburgi bírósága által vizsgált perben, amelyet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke indított az Európai Parlament (EP) ellen. Az EMT elnöke tavaly decemberben fordult panasszal a luxemburgi bírósághoz az EP petíciós bizottságának „sorozatos jogsértéseire” hivatkozva, azt követően, hogy a testület tavaly októberben levette napirendjéről a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványát, amelyben a szlovák hatóságok által a szlovák állampolgársági törvény alapján elkövetett jogsértéseket kifogásolta.
A bizottság korábban, tavaly májusban arról hozott döntést, hogy a szlovák alkotmánybíróság a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos döntésének megszületéséig nem veti el a beadványt. Erre októberben mégis sor került, holott a kassai székhelyű alkotmánybíróság a mai napig nem hozott döntést az ügyben. Lomnici Zoltán a szlovák beavatkozási kérelemre reagálva azt mondta az MTI-nek, a lépés is azt mutatja, a szlovák kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy „a hatóságai által elkövetett jogsértéseket” az európai fórumokon ne vizsgálhassák ki.
Lesz orosz gáz Európában
A Gazprom továbbra is maradéktalanul teljesíti földgázszállítási kötelezettségét Európába – közölte az orosz állami energetikai óriáscég sajtószolgálata tegnap. A tájékoztatás szerint erről Alekszej Millernek, a Gazprom elnökének és Günther Oettingernek, az Európai Bizottság energiaügyi biztosának Strasbourgban tartott tegnapi munkamegbeszélésén esett szó. Elhangzott, hogy „a Gazprom megbízható szállítója az orosz gáznak az európai piacra, és az is marad”. Miller és Oettinger azt remélte, hogy a Naftogaz ukrán állami gázcég is folytatja kötelezettségeinek teljesítését, és szünet nélkül továbbítja az orosz földgázt az európai fogyasztóknak. A szűkszavú moszkvai tájékoztatás szerint a strasbourgi megbeszélés résztvevői nagy figyelmet fordítottak a Naftogaznak a Gazprommal szembeni, 2,2 milliárd dollárt meghaladó adósságára.
Munkanélküliség végletekben
Hatalmas különbségek vannak az Európai Unió (EU) 272 NUTS 2 besorolású régiója közti munkanélküliségi mutatókban. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat közleménye szerint a 28 tagállamból álló EU-ban 2013-ban a legalacsonyabb munkanélküliséget Oberbayern régióban mérték (2,6 százalék) Németországban, azután következett a szintén német Freiburg (2,9 százalék), majd Ausztriában Salzburg régiója (2,9 százalék). Ezzel szemben a munkanélküliségtől leginkább sújtott régiók mind Spanyolországban voltak, Andalúziában 36,3 százalékos, a jóval kisebb méretű Ceuta régióban 35,6 százalékos, Melilla régiójában pedig 34,4 százalékos munkanélküliség volt. 2013-ban az EU-s átlag munkanélkül arány 10,8 százalék, és összesen 49 régió volt, ahol az átlag munkanélküliség fele, 5,4 százalék alatt maradt a regionális mutató. E régiók többsége Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában található. A másik oldalon 27 régióban volt az EU-s átlag duplája, 21,6 százalék, vagy még annál is nagyobb a munkanélküliségi ráta, ezek többsége Spanyolországban és Görögországban.
Lekerült a Községháza-felirat (Visszakoztak a kézdiszéki polgármesterek)
Kézdialmás és Kézdiszentlélek polgármesterei megelégelték a prefektúra zaklatásait, számtalan átiratát, a Községháza-felirat eltávolítása miatti pereskedést, és inkább levetették mindkét középületről a hatóságok által kifogásolt feliratot.
A Madridban élő Dan Tănasă szolgálatos feljelentő 2010 óta következetesen kérte a kormánymegbízottól a magyar nyelvű Községháza-felirat eltávolítását. Úgy tűnik, ügyködése ezúttal sikerrel járt, a két felső-háromszéki polgármesteri hivatal nem várta meg a végleges törvényszéki döntést. A székely zászlók egyelőre a helyükön maradtak.
(iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Beavatkozási kérelmet nyújtott be Szlovákia abban az Európai Unió luxemburgi bírósága által vizsgált perben, amelyet Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke indított az Európai Parlament (EP) ellen. Az EMT elnöke tavaly decemberben fordult panasszal a luxemburgi bírósághoz az EP petíciós bizottságának „sorozatos jogsértéseire” hivatkozva, azt követően, hogy a testület tavaly októberben levette napirendjéről a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos beadványát, amelyben a szlovák hatóságok által a szlovák állampolgársági törvény alapján elkövetett jogsértéseket kifogásolta.
A bizottság korábban, tavaly májusban arról hozott döntést, hogy a szlovák alkotmánybíróság a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos döntésének megszületéséig nem veti el a beadványt. Erre októberben mégis sor került, holott a kassai székhelyű alkotmánybíróság a mai napig nem hozott döntést az ügyben. Lomnici Zoltán a szlovák beavatkozási kérelemre reagálva azt mondta az MTI-nek, a lépés is azt mutatja, a szlovák kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy „a hatóságai által elkövetett jogsértéseket” az európai fórumokon ne vizsgálhassák ki.
Lesz orosz gáz Európában
A Gazprom továbbra is maradéktalanul teljesíti földgázszállítási kötelezettségét Európába – közölte az orosz állami energetikai óriáscég sajtószolgálata tegnap. A tájékoztatás szerint erről Alekszej Millernek, a Gazprom elnökének és Günther Oettingernek, az Európai Bizottság energiaügyi biztosának Strasbourgban tartott tegnapi munkamegbeszélésén esett szó. Elhangzott, hogy „a Gazprom megbízható szállítója az orosz gáznak az európai piacra, és az is marad”. Miller és Oettinger azt remélte, hogy a Naftogaz ukrán állami gázcég is folytatja kötelezettségeinek teljesítését, és szünet nélkül továbbítja az orosz földgázt az európai fogyasztóknak. A szűkszavú moszkvai tájékoztatás szerint a strasbourgi megbeszélés résztvevői nagy figyelmet fordítottak a Naftogaznak a Gazprommal szembeni, 2,2 milliárd dollárt meghaladó adósságára.
Munkanélküliség végletekben
Hatalmas különbségek vannak az Európai Unió (EU) 272 NUTS 2 besorolású régiója közti munkanélküliségi mutatókban. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat közleménye szerint a 28 tagállamból álló EU-ban 2013-ban a legalacsonyabb munkanélküliséget Oberbayern régióban mérték (2,6 százalék) Németországban, azután következett a szintén német Freiburg (2,9 százalék), majd Ausztriában Salzburg régiója (2,9 százalék). Ezzel szemben a munkanélküliségtől leginkább sújtott régiók mind Spanyolországban voltak, Andalúziában 36,3 százalékos, a jóval kisebb méretű Ceuta régióban 35,6 százalékos, Melilla régiójában pedig 34,4 százalékos munkanélküliség volt. 2013-ban az EU-s átlag munkanélkül arány 10,8 százalék, és összesen 49 régió volt, ahol az átlag munkanélküliség fele, 5,4 százalék alatt maradt a regionális mutató. E régiók többsége Németországban, Ausztriában és Nagy-Britanniában található. A másik oldalon 27 régióban volt az EU-s átlag duplája, 21,6 százalék, vagy még annál is nagyobb a munkanélküliségi ráta, ezek többsége Spanyolországban és Görögországban.
Lekerült a Községháza-felirat (Visszakoztak a kézdiszéki polgármesterek)
Kézdialmás és Kézdiszentlélek polgármesterei megelégelték a prefektúra zaklatásait, számtalan átiratát, a Községháza-felirat eltávolítása miatti pereskedést, és inkább levetették mindkét középületről a hatóságok által kifogásolt feliratot.
A Madridban élő Dan Tănasă szolgálatos feljelentő 2010 óta következetesen kérte a kormánymegbízottól a magyar nyelvű Községháza-felirat eltávolítását. Úgy tűnik, ügyködése ezúttal sikerrel járt, a két felső-háromszéki polgármesteri hivatal nem várta meg a végleges törvényszéki döntést. A székely zászlók egyelőre a helyükön maradtak.
(iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 16.
Cél a nemzeti egység megerősítése (Európai Parlamenti választások)
A magyar nemzeti érdekeknek az Európai Unión belüli érvényesítését és megvédését határozták meg az európai parlamenti (EP-) képviselők fő feladatául az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának fideszes vezetői keddi budapesti sajtótájékoztatójukon.
Hidvéghi Balázs, a testület alelnöke azt mondta: csak a Fidesz–KDNP képes határozottan képviselni és megvédeni a magyar nemzeti érdeket az EU-ban. „Meg kell védenünk a magyarságot a szélsőségektől, és a nemzeti egységet kell megerősítenünk” az EP-választáson is – mondta a politikus, aki a 14. a kormánypártok EP-listáján. Úgy fogalmazott, „nem kérünk többet, mint mások, ugyanazokat a jogokat követeljük magunknak” az EU-ban. Közölte azt is: „a nemzetpolitikánkat folytatni fogjuk, az eddigi sikerekre építve megyünk tovább”. Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, hogy a Fidesz–KDNP listája nemzeti lista, hiszen azon a külhoni magyar közösségek is helyet kaptak, kifejezve ezzel a nemzet egységét. Emlékeztetett, hogy Erdélyt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke képviseli a listán, a diaszpóra magyarságát Schöpflin György. Hétfőn a Fidesz vezetősége tájékoztatta a felvidéki Magyar Közösség Pártját, hogy Gubík Lászlót kívánja jelölni a (szimbolikus) 21. helyen. Kárpátalja és Vajdaság jelöltjét várhatóan ezen a héten nevezik meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
A magyar nemzeti érdekeknek az Európai Unión belüli érvényesítését és megvédését határozták meg az európai parlamenti (EP-) képviselők fő feladatául az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának fideszes vezetői keddi budapesti sajtótájékoztatójukon.
Hidvéghi Balázs, a testület alelnöke azt mondta: csak a Fidesz–KDNP képes határozottan képviselni és megvédeni a magyar nemzeti érdeket az EU-ban. „Meg kell védenünk a magyarságot a szélsőségektől, és a nemzeti egységet kell megerősítenünk” az EP-választáson is – mondta a politikus, aki a 14. a kormánypártok EP-listáján. Úgy fogalmazott, „nem kérünk többet, mint mások, ugyanazokat a jogokat követeljük magunknak” az EU-ban. Közölte azt is: „a nemzetpolitikánkat folytatni fogjuk, az eddigi sikerekre építve megyünk tovább”. Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, hogy a Fidesz–KDNP listája nemzeti lista, hiszen azon a külhoni magyar közösségek is helyet kaptak, kifejezve ezzel a nemzet egységét. Emlékeztetett, hogy Erdélyt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke képviseli a listán, a diaszpóra magyarságát Schöpflin György. Hétfőn a Fidesz vezetősége tájékoztatta a felvidéki Magyar Közösség Pártját, hogy Gubík Lászlót kívánja jelölni a (szimbolikus) 21. helyen. Kárpátalja és Vajdaság jelöltjét várhatóan ezen a héten nevezik meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 16.
Az utókor is ismerje a múltat (Szentivánlaborfalva)
Szentivánlaborfalva utóbbi másfél évszázadának monográfiáját írja Kányádi Mihály (sz. 1936) nyugalmazott mezőgazdász technikus. Tizennyolc évvel ezelőtt, 1996-ban, amikor nyugdíjba vonult, azzal a céllal kezdte el a munkát, hogy az utókor ismerhesse meg Szentivánlaborfalva múltját. Az utóbbi százötven évet, mondhatjuk, Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művének megjelenésétől eltelt nagyon bonyolult és érdekes időszak történéseit, változásait írja meg – vázolta lapunk érdeklődésére.
Két világháború s különböző változások mentek végbe, melyeket az ifjúság nem ismer – magyarázta, hozzáfűzve: a nyersanyag nyolcvan százaléka megvan, a bevezető részt már kezdte letisztázni, de még legalább egy év hátravan a befejezésig, s azután lektoráltatni szeretné a szöveget. Tulajdonképpen elmesélő monográfia születik, az adatok mellett idős emberek visszaemlékezéseit is összegyűjtötte. Ír a környezetéről, tájról, adottságairól, emberekről, népszokásokról, népviseletről. Munkájához tanácsot kért a Réty monográfiáját megíró dr. Nagy Lajostól. A szerző bemutatja a település nagyjait – mint Berde Mózsa, Berde Áron, Jókainé Laborfalvi Róza, aki itt született, Benke leány volt, továbbá dr. Opra Pál, a kolozsvári mezőgazdasági egyetem tanára, Szentványi Gábor főispán, Székely István kántortanító, akinek a dalárda köszönhető, és a mai dalkör a nevét viseli, Benedek Pál mezőgazdász, aki aranykalászos tanfolyamokat szervezett, Pál Ferenc, aki malmot alapított, rengeteg embernek adott munkát, kenyeret. Azok az emberek, akik szerepet vállaltak templomok, utak, hidak létesítésében, megérdemlik, hogy nevük, tettük fennmaradjon, legalább a faluban – mondja Kányádi Mihály.
A szerző kitér a faluban bekövetkezett átalakításokra is. A település két falu egyesítése révén jött lére. Határuk a Szentiványi-kúria, mely még Sepsiszentivánban áll, tehát az Uzon felőli részen, az unitárius templom már Laborfalván. A régi település a mostani országútnak csak egyik oldalán létezett, a Feketeügyhöz közelebb, a másik rész később épült ki. Szentiványi Gábor beültettette a Rétyi Nyír nyúlványaként a település határában levő futóhomokot mintegy hektár fenyvessel – az mára elszaporodott, közel tizennyolc hektárnyi erdő származott abból. Amikor az 1970-es években a Feketeügyet szabályozták, három méter kerületű cserefák maradványai kerültek elő, és ez azt jelenti, itt valamikor rengeteg erdő volt – mondja a szerző. A Labor-völgyben egykoron átvezetett egy út és az úgynevezett Réz-híd, melyet Részes hídként is említenek. A Kézdivásárhely felőli út Eresztevényről Illyefalvára egyenesen ment, később kanyarították le Laborfalva felé. Érdekességként említi, hogy fennmaradt egy legenda, miszerint az 1800-as évek elején egy Márkos nevű ember az út mentén aranyleletet talált. Ekéje megakadt egy ládában, melyben arany volt. Azt elvitte Brassóba, s egy aranyneműs annyi pénzt adott érte, amiért négy ökröt vásárolt. Ezt a történetet is belefűzte a monográfiába.
Szentivánlaborfalváról mindkét világháborúban sok fiatal maradt oda, hősök, a hazájukért estek el. A második világháború második felében mozgósítottak öregeket és nagyon fiatalokat is. Így az Úz völgyébe vittek el negyven férfit. Sokan közülük odavesztek. Kányádi Mihály kezdeményezésére a Székely István Dalkör tagjaival közösen emlékkopját állítottak a helyszínen. Itt védte hazáját 40 szentivánlaborfalvi székely határőr – hirdeti a faragott oszlop. Ezt nem szabad feledni – szögezi le.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Szentivánlaborfalva utóbbi másfél évszázadának monográfiáját írja Kányádi Mihály (sz. 1936) nyugalmazott mezőgazdász technikus. Tizennyolc évvel ezelőtt, 1996-ban, amikor nyugdíjba vonult, azzal a céllal kezdte el a munkát, hogy az utókor ismerhesse meg Szentivánlaborfalva múltját. Az utóbbi százötven évet, mondhatjuk, Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művének megjelenésétől eltelt nagyon bonyolult és érdekes időszak történéseit, változásait írja meg – vázolta lapunk érdeklődésére.
Két világháború s különböző változások mentek végbe, melyeket az ifjúság nem ismer – magyarázta, hozzáfűzve: a nyersanyag nyolcvan százaléka megvan, a bevezető részt már kezdte letisztázni, de még legalább egy év hátravan a befejezésig, s azután lektoráltatni szeretné a szöveget. Tulajdonképpen elmesélő monográfia születik, az adatok mellett idős emberek visszaemlékezéseit is összegyűjtötte. Ír a környezetéről, tájról, adottságairól, emberekről, népszokásokról, népviseletről. Munkájához tanácsot kért a Réty monográfiáját megíró dr. Nagy Lajostól. A szerző bemutatja a település nagyjait – mint Berde Mózsa, Berde Áron, Jókainé Laborfalvi Róza, aki itt született, Benke leány volt, továbbá dr. Opra Pál, a kolozsvári mezőgazdasági egyetem tanára, Szentványi Gábor főispán, Székely István kántortanító, akinek a dalárda köszönhető, és a mai dalkör a nevét viseli, Benedek Pál mezőgazdász, aki aranykalászos tanfolyamokat szervezett, Pál Ferenc, aki malmot alapított, rengeteg embernek adott munkát, kenyeret. Azok az emberek, akik szerepet vállaltak templomok, utak, hidak létesítésében, megérdemlik, hogy nevük, tettük fennmaradjon, legalább a faluban – mondja Kányádi Mihály.
A szerző kitér a faluban bekövetkezett átalakításokra is. A település két falu egyesítése révén jött lére. Határuk a Szentiványi-kúria, mely még Sepsiszentivánban áll, tehát az Uzon felőli részen, az unitárius templom már Laborfalván. A régi település a mostani országútnak csak egyik oldalán létezett, a Feketeügyhöz közelebb, a másik rész később épült ki. Szentiványi Gábor beültettette a Rétyi Nyír nyúlványaként a település határában levő futóhomokot mintegy hektár fenyvessel – az mára elszaporodott, közel tizennyolc hektárnyi erdő származott abból. Amikor az 1970-es években a Feketeügyet szabályozták, három méter kerületű cserefák maradványai kerültek elő, és ez azt jelenti, itt valamikor rengeteg erdő volt – mondja a szerző. A Labor-völgyben egykoron átvezetett egy út és az úgynevezett Réz-híd, melyet Részes hídként is említenek. A Kézdivásárhely felőli út Eresztevényről Illyefalvára egyenesen ment, később kanyarították le Laborfalva felé. Érdekességként említi, hogy fennmaradt egy legenda, miszerint az 1800-as évek elején egy Márkos nevű ember az út mentén aranyleletet talált. Ekéje megakadt egy ládában, melyben arany volt. Azt elvitte Brassóba, s egy aranyneműs annyi pénzt adott érte, amiért négy ökröt vásárolt. Ezt a történetet is belefűzte a monográfiába.
Szentivánlaborfalváról mindkét világháborúban sok fiatal maradt oda, hősök, a hazájukért estek el. A második világháború második felében mozgósítottak öregeket és nagyon fiatalokat is. Így az Úz völgyébe vittek el negyven férfit. Sokan közülük odavesztek. Kányádi Mihály kezdeményezésére a Székely István Dalkör tagjaival közösen emlékkopját állítottak a helyszínen. Itt védte hazáját 40 szentivánlaborfalvi székely határőr – hirdeti a faragott oszlop. Ezt nem szabad feledni – szögezi le.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 16.
Nem jutottak messzire, de a diplomáciában nincs utolsó szó
Diákok sorfala fogadta virággal a MOGYE bejáratánál tegnap dr. Miseta Attila professzort, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Karának dékánját, aki dr. Szekeres Júlia tanszékvezető egyetemi tanár, dékánhelyettes és Maróti Péter, a Hallgatói Önkormányzat elnökének kíséretében érkezett Marosvásárhelyre. Miseta professzort dr. Leonard Azamfirei fogadta, prof. dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes és dr. Benedek Imre professzor, a MOGYE szenátusi tagjának társaságában.
– A magyar nyelvű oktatást szeretnénk a szükséges eszközzel elősegíteni, a hatályos törvények betartása mellett – fogalmazott Miseta professzor.
– Azért kísértem el a dékánt, mert nem jártam még Marosvásárhelyen, de azoktól a kollégáimtól, akik előadást tartottak, nagyon jó híreket hallottam a helybeli diákokról – nyilatkozta Szekeres Júlia dékánhelyettes.
– A kari vezetéshez hasonlóan a Hallgatói Önkormányzat részéről is szívügyünknek tekintjük az elhangzott célkitűzéseket, s szeretnénk az évek óta fennálló kapcsolatot minél szorosabbra fűzni – tette hozzá Maróti Péter, a Hallgatói Önkormányzat elnöke.
– Miseta professzor úr rengeteg munkát vállalt a marosvásárhelyi hallgatók, rezidens orvosok továbbképzésében, tudtunk a szándékáról, hogy ezt szeretné továbbfejleszteni és hivatalosítani, amire szüksége van a marosvásárhelyi egyetemnek – nyilatkozta prof. dr. Benedek Imre, aki részt vett a találkozás megszervezésében.
A fogadást követően a pécsi vendéget kérdeztük a megbeszélésről:
– Azamfirei rektor úr hivatalos meghívására egy szokásos formális látogatáson vettünk részt, amelyen a tudományos és szakmai kapcsolatok, az oktatási tapasztalatok megosztásáról beszéltünk, illetőleg annak az esetleges szükségességéről, hogy az egyetemeink között korábban megkötött szerződést újra kellene értékelni és konkrét tartalommal felruházni.
Miután a bevezetőre sor került, és kinyilvánítottuk készségünket, kértem az Azamfirei professzor véleményét a magyar nyelvű oktatás kiterjesztéséről és a jelenlegi helyzet egyfajta értékeléséről. Ezt követően egy kicsit megfagyott a levegő, majd eléggé egyértelműen kifejtette, hogy ő mindezt a marosvásárhelyi egyetem belügyének tekinti. Természetesen én csak udvariasan akartam tájékozódni, illetőleg felajánlottam segítségünket a magyar nyelvű képzés előmozdításának a támogatására, hiszen idáig is körülbelül 60 pécsi orvosprofesszor és vezető oktató vett részt egyhetes továbbképző kurzusokon, de elsősorban az egyetemen kívül. Az egyetemmel is van élő együttműködésünk, s amennyire tudom, a MOGYE a szegedi, debreceni és budapesti orvosképző intézményekkel is jó kapcsolatokat ápol. Nyilvánvaló, hogy előrelépésre lenne szükség, hogy a magyar előadások mellett magyar szemináriumok és magyar gyakorlatok is lehessenek, hiszen a Romániában élő körülbelül 1,3–1,4 millió magyarnak állampolgári joga, hogy anyanyelvén beszélhessen az orvosával, és az orvosa is az anyanyelvén tudja megszólítani, elismervén azt, hogy a román nyelv megfelelő szintű ismerete is ugyanilyen mértékben szükséges a kapcsolatteremtésben.
A megbeszélés eredményéről annyit mondhatok, hogy a diplomáciában nincs utolsó szó, s véleményem szerint ma nem jutottunk messzire, de bízom abban, hogy később ez sikerülni fog. Azt kívánom a helybeli magyar közösségnek, hogy erősebb legyen az összefogás, együttgondolkodás, hiszen egy olyan célról van szó, ami az európai értékeket is képviseli, de ugyanakkor a román és magyar értékeket is együttesen szolgálja.
A kérdésem, amit Azamfirei rektorhoz intéztem, arra irányult: hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet, miként kívánnak ebből előrelépni, például több dedikált magyar álláshely létesítésével, milyen technikai vagy oktatástechnikai feltételek, fejlesztések lennének szükségesek, és konkretizálva, időhöz kötötten miben tudnánk erőnkhöz képest segítséget adni, amire nem igazán kaptam választ – nyilatkozta a Pécsi Tudományegyetem Orvosi karának dékánja.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)
Diákok sorfala fogadta virággal a MOGYE bejáratánál tegnap dr. Miseta Attila professzort, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Karának dékánját, aki dr. Szekeres Júlia tanszékvezető egyetemi tanár, dékánhelyettes és Maróti Péter, a Hallgatói Önkormányzat elnökének kíséretében érkezett Marosvásárhelyre. Miseta professzort dr. Leonard Azamfirei fogadta, prof. dr. Szilágyi Tibor rektorhelyettes és dr. Benedek Imre professzor, a MOGYE szenátusi tagjának társaságában.
– A magyar nyelvű oktatást szeretnénk a szükséges eszközzel elősegíteni, a hatályos törvények betartása mellett – fogalmazott Miseta professzor.
– Azért kísértem el a dékánt, mert nem jártam még Marosvásárhelyen, de azoktól a kollégáimtól, akik előadást tartottak, nagyon jó híreket hallottam a helybeli diákokról – nyilatkozta Szekeres Júlia dékánhelyettes.
– A kari vezetéshez hasonlóan a Hallgatói Önkormányzat részéről is szívügyünknek tekintjük az elhangzott célkitűzéseket, s szeretnénk az évek óta fennálló kapcsolatot minél szorosabbra fűzni – tette hozzá Maróti Péter, a Hallgatói Önkormányzat elnöke.
– Miseta professzor úr rengeteg munkát vállalt a marosvásárhelyi hallgatók, rezidens orvosok továbbképzésében, tudtunk a szándékáról, hogy ezt szeretné továbbfejleszteni és hivatalosítani, amire szüksége van a marosvásárhelyi egyetemnek – nyilatkozta prof. dr. Benedek Imre, aki részt vett a találkozás megszervezésében.
A fogadást követően a pécsi vendéget kérdeztük a megbeszélésről:
– Azamfirei rektor úr hivatalos meghívására egy szokásos formális látogatáson vettünk részt, amelyen a tudományos és szakmai kapcsolatok, az oktatási tapasztalatok megosztásáról beszéltünk, illetőleg annak az esetleges szükségességéről, hogy az egyetemeink között korábban megkötött szerződést újra kellene értékelni és konkrét tartalommal felruházni.
Miután a bevezetőre sor került, és kinyilvánítottuk készségünket, kértem az Azamfirei professzor véleményét a magyar nyelvű oktatás kiterjesztéséről és a jelenlegi helyzet egyfajta értékeléséről. Ezt követően egy kicsit megfagyott a levegő, majd eléggé egyértelműen kifejtette, hogy ő mindezt a marosvásárhelyi egyetem belügyének tekinti. Természetesen én csak udvariasan akartam tájékozódni, illetőleg felajánlottam segítségünket a magyar nyelvű képzés előmozdításának a támogatására, hiszen idáig is körülbelül 60 pécsi orvosprofesszor és vezető oktató vett részt egyhetes továbbképző kurzusokon, de elsősorban az egyetemen kívül. Az egyetemmel is van élő együttműködésünk, s amennyire tudom, a MOGYE a szegedi, debreceni és budapesti orvosképző intézményekkel is jó kapcsolatokat ápol. Nyilvánvaló, hogy előrelépésre lenne szükség, hogy a magyar előadások mellett magyar szemináriumok és magyar gyakorlatok is lehessenek, hiszen a Romániában élő körülbelül 1,3–1,4 millió magyarnak állampolgári joga, hogy anyanyelvén beszélhessen az orvosával, és az orvosa is az anyanyelvén tudja megszólítani, elismervén azt, hogy a román nyelv megfelelő szintű ismerete is ugyanilyen mértékben szükséges a kapcsolatteremtésben.
A megbeszélés eredményéről annyit mondhatok, hogy a diplomáciában nincs utolsó szó, s véleményem szerint ma nem jutottunk messzire, de bízom abban, hogy később ez sikerülni fog. Azt kívánom a helybeli magyar közösségnek, hogy erősebb legyen az összefogás, együttgondolkodás, hiszen egy olyan célról van szó, ami az európai értékeket is képviseli, de ugyanakkor a román és magyar értékeket is együttesen szolgálja.
A kérdésem, amit Azamfirei rektorhoz intéztem, arra irányult: hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet, miként kívánnak ebből előrelépni, például több dedikált magyar álláshely létesítésével, milyen technikai vagy oktatástechnikai feltételek, fejlesztések lennének szükségesek, és konkretizálva, időhöz kötötten miben tudnánk erőnkhöz képest segítséget adni, amire nem igazán kaptam választ – nyilatkozta a Pécsi Tudományegyetem Orvosi karának dékánja.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)
2014. április 16.
Egyéves a BISZE
Sokszor hallani, hogy vidéken nincs ifjúsági élet, a fiatalokat a bárokon és a diszkón kívül nem sok minden érdekli, így nem is lehet összefogni őket. Számos Maros megyei település cáfol rá erre az állításra. Április 14-én múlt egy éve annak, hogy négy egrestői és három balavásári fiatal megalapította a Balavásári Községi Ifjúsági és Szabadidős Egyesületet. Az önkéntesség népszerűsítése, a hagyományápolás és az ifjabb generációk ötleteinek megvalósítása érdekében létrehozott BISZE-ről tavaly júliusban beszélgettünk Csipán Beáta alapító taggal. Most újra őt kérdeztük az elmúlt tizenkét hónap megvalósításairól és a jövőbeli tervekről.
– Mekkorára nőtt egy év alatt az egyesület, és vannak-e rendszeres tevékenységei?
– Mára negyvenöt aktív tagunk van, rájuk mindig, minden téren számíthatunk. Az elmúlt évben havonta szerveztünk olvasóestet, és ugyanilyen rendszerességgel kerítettünk sort a tagsági gyűlésre is, ahol kiértékeltük az elmúlt időszakot, megoldást kerestünk a felmerülő gondokra, és új ötleteket fogalmaztunk meg. Az egyik sikeres kezdeményezésünk az ingyenes németórák elindítása volt, Sütő Jolán és Fred Baumgarten közreműködésével. Ez iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a kezdő csoport után egy haladót is indítottunk. Ezenkívül biciklitúrát, csapatépítő tréninget, szüreti bált szerveztünk, karácsony közeledtével adventi koszorút készítettünk a község gyerekeinek és időseinek, és március 15-ét is megünnepeltük. Az év vége felé készítettünk egy BISZE-naptárt, amelynek minden lapja az egyesület egy-egy tevékenységét mutatja be. Fontos megvalósításnak érezzük ugyanakkor az egyesületi újságot, a BISZEmlét, amelyet 1200 példányban adunk ki. A cikkek megírásától a lapkihordásig minden az egyesületi tagok munkája.
– Annak idején közmunkával indult a kezdeményezés, hidakat festettek le.
– Az önkéntes munkára a továbbiakban is nagy figyelmet szenteltünk, és szándékunkban áll az elkövetkezőkben is évente nagyszabású takarítási akciót szervezni a községben.
– Kapcsolatba léptek-e más ifjúsági szervezetekkel?
– Nagyon fontosnak tartjuk a kapcsolatépítést. Sikerült megismerkednünk a magyarországi BISZE-vel, azaz a Bedői Ifjúsági Szabadidős Szervezettel, felvettük a kapcsolatot a Rákóczi Szövetséggel, illetve a környékbeli ifjúsági szervezetekkel, a nyárádszeredai NYISZ-szel (Nyárádszeredai Ifjúsági Egyesület), a gyulakutai GYIK-kel (Gyulakuta Község Ifjúsági Közössége), a szovátai SZISZ-szel (Szovátai Ifjúsági Szervezet) és az erdőszentgyörgyi FIESZTA-val (Fiatal Erdőszentgyörgyiek Tanácsa) is nagyon jó viszonyban vagyunk.
– Milyen pályázati lehetőségek kínálkoztak az eddigiekben?
– Mivel az egyesületet csak az év végén jegyezték be, tavaly nem állt módunkban pályázni, mégis, a községbeli vállalkozók, illetve magánszemélyek segítségével minden elképzelésünket meg tudtuk valósítani. Idén viszont már benyújtottunk egy pályázatot a Communitas Alapítványhoz és a helyi önkormányzathoz. Leginkább egy székhelyre lenne szükségünk. Az egrestői sportegyesületnek van egy klubja, amelyet a tagsági gyűlések és az olvasóestek alkalmával a rendelkezésünkre bocsátanak, de a rendezvényeink gyakoriságát tekintve egy saját hely valós szükségletnek számít.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)
Sokszor hallani, hogy vidéken nincs ifjúsági élet, a fiatalokat a bárokon és a diszkón kívül nem sok minden érdekli, így nem is lehet összefogni őket. Számos Maros megyei település cáfol rá erre az állításra. Április 14-én múlt egy éve annak, hogy négy egrestői és három balavásári fiatal megalapította a Balavásári Községi Ifjúsági és Szabadidős Egyesületet. Az önkéntesség népszerűsítése, a hagyományápolás és az ifjabb generációk ötleteinek megvalósítása érdekében létrehozott BISZE-ről tavaly júliusban beszélgettünk Csipán Beáta alapító taggal. Most újra őt kérdeztük az elmúlt tizenkét hónap megvalósításairól és a jövőbeli tervekről.
– Mekkorára nőtt egy év alatt az egyesület, és vannak-e rendszeres tevékenységei?
– Mára negyvenöt aktív tagunk van, rájuk mindig, minden téren számíthatunk. Az elmúlt évben havonta szerveztünk olvasóestet, és ugyanilyen rendszerességgel kerítettünk sort a tagsági gyűlésre is, ahol kiértékeltük az elmúlt időszakot, megoldást kerestünk a felmerülő gondokra, és új ötleteket fogalmaztunk meg. Az egyik sikeres kezdeményezésünk az ingyenes németórák elindítása volt, Sütő Jolán és Fred Baumgarten közreműködésével. Ez iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a kezdő csoport után egy haladót is indítottunk. Ezenkívül biciklitúrát, csapatépítő tréninget, szüreti bált szerveztünk, karácsony közeledtével adventi koszorút készítettünk a község gyerekeinek és időseinek, és március 15-ét is megünnepeltük. Az év vége felé készítettünk egy BISZE-naptárt, amelynek minden lapja az egyesület egy-egy tevékenységét mutatja be. Fontos megvalósításnak érezzük ugyanakkor az egyesületi újságot, a BISZEmlét, amelyet 1200 példányban adunk ki. A cikkek megírásától a lapkihordásig minden az egyesületi tagok munkája.
– Annak idején közmunkával indult a kezdeményezés, hidakat festettek le.
– Az önkéntes munkára a továbbiakban is nagy figyelmet szenteltünk, és szándékunkban áll az elkövetkezőkben is évente nagyszabású takarítási akciót szervezni a községben.
– Kapcsolatba léptek-e más ifjúsági szervezetekkel?
– Nagyon fontosnak tartjuk a kapcsolatépítést. Sikerült megismerkednünk a magyarországi BISZE-vel, azaz a Bedői Ifjúsági Szabadidős Szervezettel, felvettük a kapcsolatot a Rákóczi Szövetséggel, illetve a környékbeli ifjúsági szervezetekkel, a nyárádszeredai NYISZ-szel (Nyárádszeredai Ifjúsági Egyesület), a gyulakutai GYIK-kel (Gyulakuta Község Ifjúsági Közössége), a szovátai SZISZ-szel (Szovátai Ifjúsági Szervezet) és az erdőszentgyörgyi FIESZTA-val (Fiatal Erdőszentgyörgyiek Tanácsa) is nagyon jó viszonyban vagyunk.
– Milyen pályázati lehetőségek kínálkoztak az eddigiekben?
– Mivel az egyesületet csak az év végén jegyezték be, tavaly nem állt módunkban pályázni, mégis, a községbeli vállalkozók, illetve magánszemélyek segítségével minden elképzelésünket meg tudtuk valósítani. Idén viszont már benyújtottunk egy pályázatot a Communitas Alapítványhoz és a helyi önkormányzathoz. Leginkább egy székhelyre lenne szükségünk. Az egrestői sportegyesületnek van egy klubja, amelyet a tagsági gyűlések és az olvasóestek alkalmával a rendelkezésünkre bocsátanak, de a rendezvényeink gyakoriságát tekintve egy saját hely valós szükségletnek számít.
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)
2014. április 16.
Csak az autonómia elve mentén lehet méltányossá tenni a nemzeti közösségek kulturális támogatásának rendszerét
Az erdélyi magyar kulturális rendezvények szervezői, illetve intézmények vezetői azzal szembesültek az elmúlt héten, hogy egyikük pályázata sem nyert támogatást a Román Kulturális Alaptól.
Olyan, az elmúlt években sikeresnek bizonyult, tízezreket megmozgató eseményekről és fontos kulturális intézményekről van szó, mint például a Kolozsvári Magyar Napok, a marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, az Alter-Native filmfesztivál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Filmtett folyóirat, a Vásárhelyi Forgatag, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a kolozsvári Szent István-napi Nemzetközi Néptánc-találkozó és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
Sajnálatos módon a magyar rendezvényeket és intézményeket a támogatottak köréből kizáró döntések egy hónappal azt követően kerültek kihirdetésre, hogy a kulturális szaktárca élére – amelynek a Román Kulturális Alap alárendelt – Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, egyik államtitkári tisztségébe pedig a szintén RMDSZ-es Hegedüs Csillát nevezték ki. A helyzetet az sem orvosolja, hogy a Kulturális Alap vezetőjét Hegedüs szerint nemsokára leváltják, utódja pedig majd jobban odafigyel a tárcavezetők vélt vagy valós elvárásaira.
Az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontja szerint a hosszú távú, méltányosságot garantáló megoldás csakis strukturális változtatással és a kulturális autonómia elvének gyakorlatba ültetésével biztosítható. A szaktárca felügyelete mellett létre kell hozni egy Romániai Magyar Kulturális Alapot, amely az erdélyi magyar közösség kulturális programjaira számarányosan elkülönített állami támogatási keretet – szintén pályázati úton – egyetlen illetékes intézményként elosztja. A pályázatokat egy olyan testületnek kell elbírálnia, amelyben az erdélyi magyar kulturális, civil és politikai szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői kizárólag szakmai szempontok alapján döntenek a támogatások elosztásáról. Hasonló módon kellene kezelni a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által a nemzeti közösségeknek juttatott állami költségvetési támogatásokat. Nem tartjuk sem megfelelőnek, sem méltányosnak, hogy egy politikai szervezetnek – RMDSZ – vagy az általa létrehozott, ennélfogva erős politikai kötődésű Communitas Alapítványnak legyen kizárólagos joga dönteni a magyar közösségnek járó éves állami támogatás felhasználásáról és szétosztásáról.
Az Erdélyi Magyar Néppárt felkéri az RMDSZ illetékeseit, hogy parlamenti és kormányzati szinten tegyék meg a szükséges lépéseket a Romániai Magyar Kulturális Alap létrejötte és működésének biztosítása felé, hiszen ezzel a programjában is szereplő kulturális autonómia megteremtésének szelleme szerint cselekedne.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nevében
Toró T. Tibor elnök,
Benedek Erika alelnök. Nyugati Jelen (Arad)
Az erdélyi magyar kulturális rendezvények szervezői, illetve intézmények vezetői azzal szembesültek az elmúlt héten, hogy egyikük pályázata sem nyert támogatást a Román Kulturális Alaptól.
Olyan, az elmúlt években sikeresnek bizonyult, tízezreket megmozgató eseményekről és fontos kulturális intézményekről van szó, mint például a Kolozsvári Magyar Napok, a marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, az Alter-Native filmfesztivál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, a Filmtett folyóirat, a Vásárhelyi Forgatag, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a kolozsvári Szent István-napi Nemzetközi Néptánc-találkozó és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház.
Sajnálatos módon a magyar rendezvényeket és intézményeket a támogatottak köréből kizáró döntések egy hónappal azt követően kerültek kihirdetésre, hogy a kulturális szaktárca élére – amelynek a Román Kulturális Alap alárendelt – Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, egyik államtitkári tisztségébe pedig a szintén RMDSZ-es Hegedüs Csillát nevezték ki. A helyzetet az sem orvosolja, hogy a Kulturális Alap vezetőjét Hegedüs szerint nemsokára leváltják, utódja pedig majd jobban odafigyel a tárcavezetők vélt vagy valós elvárásaira.
Az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontja szerint a hosszú távú, méltányosságot garantáló megoldás csakis strukturális változtatással és a kulturális autonómia elvének gyakorlatba ültetésével biztosítható. A szaktárca felügyelete mellett létre kell hozni egy Romániai Magyar Kulturális Alapot, amely az erdélyi magyar közösség kulturális programjaira számarányosan elkülönített állami támogatási keretet – szintén pályázati úton – egyetlen illetékes intézményként elosztja. A pályázatokat egy olyan testületnek kell elbírálnia, amelyben az erdélyi magyar kulturális, civil és politikai szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői kizárólag szakmai szempontok alapján döntenek a támogatások elosztásáról. Hasonló módon kellene kezelni a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által a nemzeti közösségeknek juttatott állami költségvetési támogatásokat. Nem tartjuk sem megfelelőnek, sem méltányosnak, hogy egy politikai szervezetnek – RMDSZ – vagy az általa létrehozott, ennélfogva erős politikai kötődésű Communitas Alapítványnak legyen kizárólagos joga dönteni a magyar közösségnek járó éves állami támogatás felhasználásáról és szétosztásáról.
Az Erdélyi Magyar Néppárt felkéri az RMDSZ illetékeseit, hogy parlamenti és kormányzati szinten tegyék meg a szükséges lépéseket a Romániai Magyar Kulturális Alap létrejötte és működésének biztosítása felé, hiszen ezzel a programjában is szereplő kulturális autonómia megteremtésének szelleme szerint cselekedne.
Az Erdélyi Magyar Néppárt elnöksége nevében
Toró T. Tibor elnök,
Benedek Erika alelnök. Nyugati Jelen (Arad)
2014. április 16.
„A diákok keresik az eredetiség hangját”
Szombaton ért véget Temesváron a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos döntője. A legrangosabb hazai magyar nyelv- és irodalom vetélkedő eredményeit, tapasztalatait dr. Egyed Emese, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, tanára, a versenybizottság elnöke értékelte a Nyugati Jelen olvasói számára.
– A dolgozatok kiértékelése alapján elmondhatom, hogy a diákokat érdekli a magyar nyelv, szeretnek olvasni, ki szeretnék fejezni a gondolataikat és a vágyaikat anyanyelvükön. Másképpen is szeretnének gondolkodni, mint az előttük járók, keresik az eredetiség hangját és útjait, válogatnak az olvasmányok között, sokat várnak el az iskolától – és ez jó! Van saját értékrendjük, mérlegelnek – néha ebből nyakatekert mondat, eredetieskedés lesz –, de a benyomásom igen jó. Akik ide, a döntőre eljutottak, azok a legjobbak, a megyei versenyeken már valamennyien bizonyítottak.
– Milyenek voltak a feladatok?
– Egy évjáraton belül ugyanazt a feladatot kapta mindenki. Nyolc évjárat vett részt a versenyen, V.-től XII.-ik osztályig. A kilencedik osztálytól kezdve két feladatot kaptak a diákok, az első inkább szövegértésre, irodalmi tájékozottságra kérdezett rá, a második megoldása a kreativitást jobban bizonyítja. A kisebbek több apró feladatot kaptak, ebben a korban még másképpen mérhető a nyelvi szint. Volt lehetőség saját olvasmányra reflektálni, nyelvi játékokkal, szólásmondásokkal, nyelvi kreativitással kapcsolatos feladatokat kellett megoldani.
– Az utóbbi években egyre inkább visszaszorulóban van az olvasás, a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak. Mennyire volt ez a jelenség tetten érhető a diákok dolgozataiban?
– A kérdés jogos, a mai világ tele van képekkel. Ez átformálja a világunkat, a már-már agresszív képi környezet, az internet, az okostelefon képi világa bizonyos tekintetben az olvasmány idejét kezdi kiszorítani a fiatalok életéből. Ezek a fiatalok, akik itt voltak, értékelik az olvasásnak azt a kivételes lehetőségét, amely alkalmat ad a befelé fordulásra, a fantázia mozgósítására. A szöveg nem segít annyira, mint egy kép, mondhatni nagyobb szükség van arra, ami bennünk van, az értelmünkben, a tapasztalatainkban, és ez jó. Nem olyan egyértelmű egy könyv, mint egy képsor! Nemcsak magyar műveket olvasnak a fiatalok, hanem magyarra lefordított könyveket is és nem csak azt, amit a tanárok javasolnak, sokkal többet, néha felnőtt olvasmányokat is. Ez nem baj, az olvasás a világ jobb megértése felé terelgeti őket, az olvasás kiindulópont ahhoz, hogy a világról beszéljenek, nyelvileg határozzák meg a tudásukat.
– A magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny nem csak a dolgozatírásról és javításról szólt. Milyenek voltak a temesvári szervezők által felajánlott alternatív programok, kirándulások, színházi előadások?
– Vendéglátóink nagyon változatos kiegészítő programokat javasoltak: a kisebbek játékos feladatokat oldhattak meg, de arra is gondoltak a szervezők, hogy ismerjük meg jobban Temesvárt. Mindenki kapott ajándékba egy Temesvárról szóló könyvet, volt városnézés, buszos kirándulás diákoknak és kísérő tanároknak egyaránt. Nagyon jó dolog volt, hogy együtt megnézhettük a műsoron levő színházi produkciót, a Parasztoperát és a diákszínészek előadását, a Csongor és Tündét, amely közel hozta a mai életünkhöz ezt a gyönyörű művet. Kellemes és hasznos időtöltés volt és remélem, hogy egymástól is sokat tanultunk, hiszen ritkán nyílik alkalom arra, hogy a tanárok egymással találkozzanak.
– Hogyan szerepeltek a nyugati régióból, a szórványból jött versenyzők?
– A temesváriak dicséretet, az aradiak egy harmadik helyet érdemeltek ki, ami nagy teljesítmény egy ilyen erős mezőnyben. A nagyobb magyar közösségek esetében nagyon erősek a helyi versenyek, több gyerek közül lehet válogatni. Ennek ellenére nem kizárólag a székelyföldiek, a nagy múltú erdélyi iskolák szerepeltek jól, egy besztercei diák például első díjas lett. Széles a spektrum, a kolozsváriak három díjat szereztek, de komoly munka folyik Szatmár és Szilágy megyékben is, a versenyzőik szintén kiválóan szerepeltek.
– Köszönjük a tájékoztatást!
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
Szombaton ért véget Temesváron a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos döntője. A legrangosabb hazai magyar nyelv- és irodalom vetélkedő eredményeit, tapasztalatait dr. Egyed Emese, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem, tanára, a versenybizottság elnöke értékelte a Nyugati Jelen olvasói számára.
– A dolgozatok kiértékelése alapján elmondhatom, hogy a diákokat érdekli a magyar nyelv, szeretnek olvasni, ki szeretnék fejezni a gondolataikat és a vágyaikat anyanyelvükön. Másképpen is szeretnének gondolkodni, mint az előttük járók, keresik az eredetiség hangját és útjait, válogatnak az olvasmányok között, sokat várnak el az iskolától – és ez jó! Van saját értékrendjük, mérlegelnek – néha ebből nyakatekert mondat, eredetieskedés lesz –, de a benyomásom igen jó. Akik ide, a döntőre eljutottak, azok a legjobbak, a megyei versenyeken már valamennyien bizonyítottak.
– Milyenek voltak a feladatok?
– Egy évjáraton belül ugyanazt a feladatot kapta mindenki. Nyolc évjárat vett részt a versenyen, V.-től XII.-ik osztályig. A kilencedik osztálytól kezdve két feladatot kaptak a diákok, az első inkább szövegértésre, irodalmi tájékozottságra kérdezett rá, a második megoldása a kreativitást jobban bizonyítja. A kisebbek több apró feladatot kaptak, ebben a korban még másképpen mérhető a nyelvi szint. Volt lehetőség saját olvasmányra reflektálni, nyelvi játékokkal, szólásmondásokkal, nyelvi kreativitással kapcsolatos feladatokat kellett megoldani.
– Az utóbbi években egyre inkább visszaszorulóban van az olvasás, a fiatalok egyre kevesebbet olvasnak. Mennyire volt ez a jelenség tetten érhető a diákok dolgozataiban?
– A kérdés jogos, a mai világ tele van képekkel. Ez átformálja a világunkat, a már-már agresszív képi környezet, az internet, az okostelefon képi világa bizonyos tekintetben az olvasmány idejét kezdi kiszorítani a fiatalok életéből. Ezek a fiatalok, akik itt voltak, értékelik az olvasásnak azt a kivételes lehetőségét, amely alkalmat ad a befelé fordulásra, a fantázia mozgósítására. A szöveg nem segít annyira, mint egy kép, mondhatni nagyobb szükség van arra, ami bennünk van, az értelmünkben, a tapasztalatainkban, és ez jó. Nem olyan egyértelmű egy könyv, mint egy képsor! Nemcsak magyar műveket olvasnak a fiatalok, hanem magyarra lefordított könyveket is és nem csak azt, amit a tanárok javasolnak, sokkal többet, néha felnőtt olvasmányokat is. Ez nem baj, az olvasás a világ jobb megértése felé terelgeti őket, az olvasás kiindulópont ahhoz, hogy a világról beszéljenek, nyelvileg határozzák meg a tudásukat.
– A magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny nem csak a dolgozatírásról és javításról szólt. Milyenek voltak a temesvári szervezők által felajánlott alternatív programok, kirándulások, színházi előadások?
– Vendéglátóink nagyon változatos kiegészítő programokat javasoltak: a kisebbek játékos feladatokat oldhattak meg, de arra is gondoltak a szervezők, hogy ismerjük meg jobban Temesvárt. Mindenki kapott ajándékba egy Temesvárról szóló könyvet, volt városnézés, buszos kirándulás diákoknak és kísérő tanároknak egyaránt. Nagyon jó dolog volt, hogy együtt megnézhettük a műsoron levő színházi produkciót, a Parasztoperát és a diákszínészek előadását, a Csongor és Tündét, amely közel hozta a mai életünkhöz ezt a gyönyörű művet. Kellemes és hasznos időtöltés volt és remélem, hogy egymástól is sokat tanultunk, hiszen ritkán nyílik alkalom arra, hogy a tanárok egymással találkozzanak.
– Hogyan szerepeltek a nyugati régióból, a szórványból jött versenyzők?
– A temesváriak dicséretet, az aradiak egy harmadik helyet érdemeltek ki, ami nagy teljesítmény egy ilyen erős mezőnyben. A nagyobb magyar közösségek esetében nagyon erősek a helyi versenyek, több gyerek közül lehet válogatni. Ennek ellenére nem kizárólag a székelyföldiek, a nagy múltú erdélyi iskolák szerepeltek jól, egy besztercei diák például első díjas lett. Széles a spektrum, a kolozsváriak három díjat szereztek, de komoly munka folyik Szatmár és Szilágy megyékben is, a versenyzőik szintén kiválóan szerepeltek.
– Köszönjük a tájékoztatást!
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
2014. április 16.
Műemlékvédelmi díjakat adtak át Kolozsváron
Ünnepélyes keretek között adták át a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Díjakat tegnap este a ferences kolostor refektóriumában, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa szervezésében.
A KLMT által tavaly, névadója halálának 50. évfordulóján alapított elismerést ezúttal is két kategóriában osztották ki: a határon túli épített örökség felújításában vállalt szerepéért szakmai díjban részesült a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány, a tiszteleti díjat pedig Horváth Anna kolozsvári alpolgármester vehette át, a műemlék épületek megjelölésének támogatásáért. Műemlék sírok a Házsongárdi temetőben címmel László Miklós fotókiállítása nyílt meg a rendezvény második felében, az alkotásokat és szerzőjük munkásságát Gaal György, a KLMT elnöke, valamint Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány vezetője ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe. Szabadság (Kolozsvár)
Ünnepélyes keretek között adták át a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Díjakat tegnap este a ferences kolostor refektóriumában, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa szervezésében.
A KLMT által tavaly, névadója halálának 50. évfordulóján alapított elismerést ezúttal is két kategóriában osztották ki: a határon túli épített örökség felújításában vállalt szerepéért szakmai díjban részesült a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány, a tiszteleti díjat pedig Horváth Anna kolozsvári alpolgármester vehette át, a műemlék épületek megjelölésének támogatásáért. Műemlék sírok a Házsongárdi temetőben címmel László Miklós fotókiállítása nyílt meg a rendezvény második felében, az alkotásokat és szerzőjük munkásságát Gaal György, a KLMT elnöke, valamint Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány vezetője ajánlotta az egybegyűltek figyelmébe. Szabadság (Kolozsvár)
2014. április 16.
Romániai Magyar Kulturális Alapot akar a néppárt
Kifogásolja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy az erdélyi magyar intézmények, szervezetek, rendezvények nem nyertek támogatást a kulturális minisztérium alárendeltségében működő Román Kulturális Alap (AFCN) által meghirdetett idei pályázatokon.
A néppárt álláspontja szerint a méltányosságot garantáló megoldás csakis strukturális változtatással és a kulturális autonómia elvének gyakorlatba ültetésével biztosítható.
„A szaktárca felügyelete mellett létre kell hozni a Romániai Magyar Kulturális Alapot, amely az erdélyi magyar közösség kulturális programjaira számarányosan elkülönített állami támogatási keretet – szintén pályázati úton – egyetlen illetékes intézményként elosztja” – javasolta közleményében az EMNP.
A szervezet szerint a pályázatokat egy olyan testületnek kell elbírálnia, amelyben az erdélyi magyar kulturális, civil és politikai szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői kizárólag szakmai szempontok alapján döntenek a támogatások elosztásáról.
A néppárt szerint hasonló módon kellene kezelni a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által a nemzeti közösségeknek juttatott állami költségvetési támogatásokat.
„Nem tartjuk sem megfelelőnek, sem méltányosnak, hogy egy politikai szervezetnek – RMDSZ – vagy az általa létrehozott, ennél fogva erős politikai kötődésű Communitas Alapítványnak legyen kizárólagos joga dönteni a magyar közösségnek járó éves állami támogatás felhasználásáról és szétosztásáról” – áll a Toró T. Tibor EMNP-elnök és Benedek Erika alelnök által jegyzett állásfoglalásban.
A néppárt sajnálatosnak tartja, hogy a magyar rendezvényeket és intézményeket hátrányosan érintő döntéseket egy hónappal az után hirdették ki, hogy az alapot felügyelő kulturális tárca élére Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, egyik államtitkári tisztségébe pedig a szintén RMDSZ-es Hegedüs Csillát nevezték ki.
Amint arról beszámoltunk, Hegedüs Csilla államtitkár csütörtökön közleményben igyekezett tisztázni, a pályázatok elbírálását március elején kinevezett elbíráló bizottságok végezték, akkor, amikor az RMDSZ még ellenzékben volt. Rámutatott: a döntések utólagos megváltoztatását a törvényes előírások nem engedik.
Az államtitkár továbbá közölte, a következő hetekben új igazgatót neveznek ki a Román Kulturális Alap élére. Az AFCN-hez egyébként többek közt a Kolozsvári Magyar Napok, a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár, az Alter-Native Filmfesztivál, a Vásárhelyi Forgatag és a kolozsvári Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó szervezői is nyújtottak be pályázatot. Krónika (Kolozsvár)
Kifogásolja az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), hogy az erdélyi magyar intézmények, szervezetek, rendezvények nem nyertek támogatást a kulturális minisztérium alárendeltségében működő Román Kulturális Alap (AFCN) által meghirdetett idei pályázatokon.
A néppárt álláspontja szerint a méltányosságot garantáló megoldás csakis strukturális változtatással és a kulturális autonómia elvének gyakorlatba ültetésével biztosítható.
„A szaktárca felügyelete mellett létre kell hozni a Romániai Magyar Kulturális Alapot, amely az erdélyi magyar közösség kulturális programjaira számarányosan elkülönített állami támogatási keretet – szintén pályázati úton – egyetlen illetékes intézményként elosztja” – javasolta közleményében az EMNP.
A szervezet szerint a pályázatokat egy olyan testületnek kell elbírálnia, amelyben az erdélyi magyar kulturális, civil és politikai szervezetek, valamint a történelmi egyházak képviselői kizárólag szakmai szempontok alapján döntenek a támogatások elosztásáról.
A néppárt szerint hasonló módon kellene kezelni a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa által a nemzeti közösségeknek juttatott állami költségvetési támogatásokat.
„Nem tartjuk sem megfelelőnek, sem méltányosnak, hogy egy politikai szervezetnek – RMDSZ – vagy az általa létrehozott, ennél fogva erős politikai kötődésű Communitas Alapítványnak legyen kizárólagos joga dönteni a magyar közösségnek járó éves állami támogatás felhasználásáról és szétosztásáról” – áll a Toró T. Tibor EMNP-elnök és Benedek Erika alelnök által jegyzett állásfoglalásban.
A néppárt sajnálatosnak tartja, hogy a magyar rendezvényeket és intézményeket hátrányosan érintő döntéseket egy hónappal az után hirdették ki, hogy az alapot felügyelő kulturális tárca élére Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, egyik államtitkári tisztségébe pedig a szintén RMDSZ-es Hegedüs Csillát nevezték ki.
Amint arról beszámoltunk, Hegedüs Csilla államtitkár csütörtökön közleményben igyekezett tisztázni, a pályázatok elbírálását március elején kinevezett elbíráló bizottságok végezték, akkor, amikor az RMDSZ még ellenzékben volt. Rámutatott: a döntések utólagos megváltoztatását a törvényes előírások nem engedik.
Az államtitkár továbbá közölte, a következő hetekben új igazgatót neveznek ki a Román Kulturális Alap élére. Az AFCN-hez egyébként többek közt a Kolozsvári Magyar Napok, a marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár, az Alter-Native Filmfesztivál, a Vásárhelyi Forgatag és a kolozsvári Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó szervezői is nyújtottak be pályázatot. Krónika (Kolozsvár)
2014. április 16.
Obeliszket állítottak a váradi tömegsíron
Elhelyezték az egykori Olaszi- és Szőllősi temetőből exhumáltak nevét tartalmazó emlékoszlopot a nagyváradi Rulikowski temető immár betonnal bekerített tömegsírján.
Mint ismert, az RMDSZ márciusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a sírkertért felelős Városi Közterület-fenntartó Vállalat (ADP) egy jeltelen, virágok helyett szeméttel borított gödörbe hantoltatta el a kápolna alagsorában 2009 óta tárolt maradványokat.
A titokban elrendelt és Szabó Ödön megyei RMDSZ-vezető által „gyalázatosnak” minősített eset kapcsán Liviu Andrica, az ADP igazgatója korábban elmondta lapunknak, hogy épp kegyeleti megfontolásból döntöttek az újratemetés mellett, a tömegsírt pedig a 63 egészen pici koporsó – amelybe több exhumált maradványai kerültek – mérete indokolta. Az igazgató már akkor megígérte, hogy húsvétig rendbe teszik és bekerítik a sírhalmot, továbbá emlékoszlopon tüntetik fel az ott nyugvók nevét.
A hétfő estére elkészült obeliszk keddi bemutatásakor Andrica ismét leszögezte, hogy a tömegsírba csupán annak a 202 személynek a maradványai kerültek, akikért az elmúlt évek során senki sem jelentkezett. Jelezte továbbá, hogy miután korábban csak egy ortodox pópa jelenlétében ásták el a koporsókat, az emlékoszlop jövő csütörtökre tervezett felszentelésén mind a négy felekezet képviseltetni fogja magát.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)
Elhelyezték az egykori Olaszi- és Szőllősi temetőből exhumáltak nevét tartalmazó emlékoszlopot a nagyváradi Rulikowski temető immár betonnal bekerített tömegsírján.
Mint ismert, az RMDSZ márciusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a sírkertért felelős Városi Közterület-fenntartó Vállalat (ADP) egy jeltelen, virágok helyett szeméttel borított gödörbe hantoltatta el a kápolna alagsorában 2009 óta tárolt maradványokat.
A titokban elrendelt és Szabó Ödön megyei RMDSZ-vezető által „gyalázatosnak” minősített eset kapcsán Liviu Andrica, az ADP igazgatója korábban elmondta lapunknak, hogy épp kegyeleti megfontolásból döntöttek az újratemetés mellett, a tömegsírt pedig a 63 egészen pici koporsó – amelybe több exhumált maradványai kerültek – mérete indokolta. Az igazgató már akkor megígérte, hogy húsvétig rendbe teszik és bekerítik a sírhalmot, továbbá emlékoszlopon tüntetik fel az ott nyugvók nevét.
A hétfő estére elkészült obeliszk keddi bemutatásakor Andrica ismét leszögezte, hogy a tömegsírba csupán annak a 202 személynek a maradványai kerültek, akikért az elmúlt évek során senki sem jelentkezett. Jelezte továbbá, hogy miután korábban csak egy ortodox pópa jelenlétében ásták el a koporsókat, az emlékoszlop jövő csütörtökre tervezett felszentelésén mind a négy felekezet képviseltetni fogja magát.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)
2014. április 16.
Kedvezményes bérlakás egyetemi oktatóknak az Iskola Alapítványnál
Az Iskola Alapítvány pályázatot hirdet kolozsvári székhelyű vagy kirendeltségű felsőoktatási intézményben magyar nyelven oktató tanárok számára, 10 egyszobás és 7 kétszobás kedvezményes bérlakás igénylésére.
A pályázók célcsoportja: egyetemi oktatók, akik főállásban kolozsvári székhelyű vagy kirendeltségű felsőoktatási intézményben magyar nyelven tanítanak.
Pályázási feltételek:
- 45 év alatti életkor;
- pályázatának sikeressége esetén állandó kolozsvári tartózkodás;
- nincs saját (vagy amennyiben házas, a házastársa) tulajdonában kolozsvári lakás.
A pályázathoz szükséges iratok:
- a pályázó személyazonossági igazolványának fénymásolata;
- a pályázó főállású oktatói státusát, az oktatás nyelvét, az oktatott órák számát igazoló, az egyetem által kibocsátott eredeti bizonylat;
- a pályázó főállású oktató jövedelmét igazoló, az egyetem által kibocsátott eredeti bizonylat;
- 2013-es évre kiállított jövedelmi bizonylat (210-es formanyomtatvány);
- közjegyző előtt tett nyilatkozat a pályázó jelenlegi lakásügyi helyzetéről;
- kitöltött Pályázati adatlap;
- a pályázó tudományos tevékenységét összegző Melléklet;
- szakmai önéletrajz és publikációs lista;
- amennyiben a pályázó házas és/vagy a háztartásában gyereke(ke)t nevel:
- a házastárs személyazonossági igazolványának fénymásolata;
- a házasságlevél fénymásolata;
- a házastárs közjegyző előtt tett nyilatkozata lakásügyi helyzetéről;
- a háztartásban élő gyerek(ek) születési bizonyítványának fénymásolata.
A Pályázati adatlap és Kitöltési útmutató elektronikus formában letölthető az Iskola Alapítvány honlapjáról, kérésre e-mailben is továbbítjuk. A pályázati csomag az alapítvány székhelyén is igényelhető.
A pályázatokat 2014. április 15. és május 23. között lehet az Iskola Alapítvány székhelyén benyújtani vagy ajánlott küldeményként postázni a 400486 Kolozsvár, Şoimului utca 24/A címre. A pályázatok leadási határideje 2014. május 23. (a postai bélyegző dátuma).
Sikeres pályázás esetén a lakás bérlésének időtartama 3 év, egyszeri, nem több mint 2 évre történő meghosszabbítás lehetőségével. A beérkezett pályázatokat az Iskola Alapítvány kuratóriuma június elején bírálja el. A pályáztató fél az általa előre meghatározott, az oktatói státusra, szociális háttérre, tudományos tevékenységre vonatkozó pontszámot és az életkort figyelembe véve dönt. A pontrendszerről bővebben a Kitöltési útmutatóból tájékozódhat. A pályázókat az elbírálás eredményéről írásban értesítjük. A sikeres pályázó a lakást a bérleti szerződés megkötését követően, 2014 október elsején foglalhatja el.
További tájékoztatás igényelhető az office@iskolaalapitvany.ro e-mail címen, munkanapokon 900–1700 óra között az Iskola Alapítvány székhelyén, illetve a 0264-449919, 0264-592668 telefonszámokon. maszol/közlemény
Az Iskola Alapítvány pályázatot hirdet kolozsvári székhelyű vagy kirendeltségű felsőoktatási intézményben magyar nyelven oktató tanárok számára, 10 egyszobás és 7 kétszobás kedvezményes bérlakás igénylésére.
A pályázók célcsoportja: egyetemi oktatók, akik főállásban kolozsvári székhelyű vagy kirendeltségű felsőoktatási intézményben magyar nyelven tanítanak.
Pályázási feltételek:
- 45 év alatti életkor;
- pályázatának sikeressége esetén állandó kolozsvári tartózkodás;
- nincs saját (vagy amennyiben házas, a házastársa) tulajdonában kolozsvári lakás.
A pályázathoz szükséges iratok:
- a pályázó személyazonossági igazolványának fénymásolata;
- a pályázó főállású oktatói státusát, az oktatás nyelvét, az oktatott órák számát igazoló, az egyetem által kibocsátott eredeti bizonylat;
- a pályázó főállású oktató jövedelmét igazoló, az egyetem által kibocsátott eredeti bizonylat;
- 2013-es évre kiállított jövedelmi bizonylat (210-es formanyomtatvány);
- közjegyző előtt tett nyilatkozat a pályázó jelenlegi lakásügyi helyzetéről;
- kitöltött Pályázati adatlap;
- a pályázó tudományos tevékenységét összegző Melléklet;
- szakmai önéletrajz és publikációs lista;
- amennyiben a pályázó házas és/vagy a háztartásában gyereke(ke)t nevel:
- a házastárs személyazonossági igazolványának fénymásolata;
- a házasságlevél fénymásolata;
- a házastárs közjegyző előtt tett nyilatkozata lakásügyi helyzetéről;
- a háztartásban élő gyerek(ek) születési bizonyítványának fénymásolata.
A Pályázati adatlap és Kitöltési útmutató elektronikus formában letölthető az Iskola Alapítvány honlapjáról, kérésre e-mailben is továbbítjuk. A pályázati csomag az alapítvány székhelyén is igényelhető.
A pályázatokat 2014. április 15. és május 23. között lehet az Iskola Alapítvány székhelyén benyújtani vagy ajánlott küldeményként postázni a 400486 Kolozsvár, Şoimului utca 24/A címre. A pályázatok leadási határideje 2014. május 23. (a postai bélyegző dátuma).
Sikeres pályázás esetén a lakás bérlésének időtartama 3 év, egyszeri, nem több mint 2 évre történő meghosszabbítás lehetőségével. A beérkezett pályázatokat az Iskola Alapítvány kuratóriuma június elején bírálja el. A pályáztató fél az általa előre meghatározott, az oktatói státusra, szociális háttérre, tudományos tevékenységre vonatkozó pontszámot és az életkort figyelembe véve dönt. A pontrendszerről bővebben a Kitöltési útmutatóból tájékozódhat. A pályázókat az elbírálás eredményéről írásban értesítjük. A sikeres pályázó a lakást a bérleti szerződés megkötését követően, 2014 október elsején foglalhatja el.
További tájékoztatás igényelhető az office@iskolaalapitvany.ro e-mail címen, munkanapokon 900–1700 óra között az Iskola Alapítvány székhelyén, illetve a 0264-449919, 0264-592668 telefonszámokon. maszol/közlemény
2014. április 16.
„Jobban teljesítenek az anyanyelven tanuló gyermekek”
A magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár, Répás Zsuzsanna közlése szerint jobban teljesítenek az anyanyelven tanuló diákok, és elsődleges cél, hogy a szülők minél nagyobb arányban magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekbe írassák gyermekeiket a külhoni magyar területeken.
Répás, az Iskola és képesség címmel szerdán a fővárosban rendezett konferencián kiemelte: a magyar nemzet megmaradásának zálogai a helyi magyar közösségek, a magyar közösségek kialakulásának és megmaradásának feltételei pedig a magyar anyanyelvi intézmények.
Ahhoz, hogy a magyar iskolák működjenek, a szülőknek ide kell beíratni gyermekeiket - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint megéri anyanyelvi intézménybe járatni a gyerekeket.
Répás azt mondta: folytatni kell megkezdett munkát a minőségi oktatás, a pedagógusok szakmai felkészítése, eszközbeli és lelki támogatása érdekében, és még szorosabbra kell fűzni a családokkal való kapcsolatot. maszol/MTI
A magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár, Répás Zsuzsanna közlése szerint jobban teljesítenek az anyanyelven tanuló diákok, és elsődleges cél, hogy a szülők minél nagyobb arányban magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekbe írassák gyermekeiket a külhoni magyar területeken.
Répás, az Iskola és képesség címmel szerdán a fővárosban rendezett konferencián kiemelte: a magyar nemzet megmaradásának zálogai a helyi magyar közösségek, a magyar közösségek kialakulásának és megmaradásának feltételei pedig a magyar anyanyelvi intézmények.
Ahhoz, hogy a magyar iskolák működjenek, a szülőknek ide kell beíratni gyermekeiket - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint megéri anyanyelvi intézménybe járatni a gyerekeket.
Répás azt mondta: folytatni kell megkezdett munkát a minőségi oktatás, a pedagógusok szakmai felkészítése, eszközbeli és lelki támogatása érdekében, és még szorosabbra kell fűzni a családokkal való kapcsolatot. maszol/MTI
2014. április 16.
Román katonák gyilkolták le a zsidókat a popricani erdőben
A katonai ügyészség egy közlemúltban lezárt vizsgálata hetven év óta első ízben igazolta a román hadsereg egyes alakulatainak felelősségét a romániai holokausztban - jelentette be szerdán Alexandru Florian, a bukaresti székhelyű Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet igazgatója.
A Iași megyei Popricani területén az intézet 2010-ben kezdte meg egy erdőben felfedezett közös sír feltárását, amely 1941-ben kivégzett zsidók holttesteit tartalmazza. A közös sírban, a 36 csontváz mellett a román hadsereg által használt, Medgyesen és Kudzsiron gyártott lövedékeket és töltényhüvelyeket is találtak. Az esetet a román katonai ügyészség is kivizsgálta.
Az ügyet vádemelési javaslat nélkül zárták le, arra hivatkozva, hogy a felelősöket már korábban elítélték, de a vádhatóság által kiállított dokumentum első ízben ismeri el, hogy román katonák nemzetiségük miatt öltek meg civil zsidókat Romániában - mutatott rá az intézményvezető. maszol/MTI
A katonai ügyészség egy közlemúltban lezárt vizsgálata hetven év óta első ízben igazolta a román hadsereg egyes alakulatainak felelősségét a romániai holokausztban - jelentette be szerdán Alexandru Florian, a bukaresti székhelyű Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet igazgatója.
A Iași megyei Popricani területén az intézet 2010-ben kezdte meg egy erdőben felfedezett közös sír feltárását, amely 1941-ben kivégzett zsidók holttesteit tartalmazza. A közös sírban, a 36 csontváz mellett a román hadsereg által használt, Medgyesen és Kudzsiron gyártott lövedékeket és töltényhüvelyeket is találtak. Az esetet a román katonai ügyészség is kivizsgálta.
Az ügyet vádemelési javaslat nélkül zárták le, arra hivatkozva, hogy a felelősöket már korábban elítélték, de a vádhatóság által kiállított dokumentum első ízben ismeri el, hogy román katonák nemzetiségük miatt öltek meg civil zsidókat Romániában - mutatott rá az intézményvezető. maszol/MTI
2014. április 16.
kérdezett: Kertész Melinda
BEHÚZZA A KÉZIFÉKET
Borbély: sok mindent elértem abból, amit egy magyar politikus Romániában elérhet
Saját bőrén tapasztalta meg, milyen 25 évig politizálni ebben a balkáni hangulatban. Miért nem vállal már vezető politikai tisztségeket, és miért most jelentette ezt be?
1990 óta politizál az RMDSZ élvonalában, most mégis úgy döntött, átadná a pozícióját a fiatalabb korosztálynak. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke hétvégén jelentette be, hogy nem vállal már vezető politikai tisztségeket. Noha nem áll szándékában teljesen visszavonulni a politikából, azt már eldöntötte, hogy a szövetség 2015-ben esedékes tisztújító kongresszusán nem pályázik újabb alelnöki tisztségre, és újabb képviselői mandátumra sem jelölteti magát a 2016-os parlamenti választásokon. Bejelentése kapcsán pályafutásáról, döntésének körülményeiről beszélgettünk a politikussal.
Mennyire egy személyes döntés, illetve mennyire egy általános, RMDSZ-en belüli generációváltási trend része az, hogy ön úgy döntött, hogy visszavonul?
– Ez egy személyes döntés. Nem arról van szó, hogy visszavonulok a politikából. Én 1990 óta, amikor "fejest ugrottam" a politikába, ott vagyok az első vonalban. Ha körülnézek a romániai politikai palettán, beleértve a román pártokat is, nem látok olyan személyeket, akik hozzám hasonlóan 25 éve politizálnának. Úgy érzem, hogy ez a negyed évszázad szép volt, jó volt, ha visszatekintek, számos sikerélményem van. Amit egy magyar politikus Romániában el tud érni, abból én sok mindent elértem, ilyen szempontból nincs frusztráltságom, sem egyéb ilyen jellegű érzésem. De eljön egy idő, amikor azt mondja az ember, hogy ezt lehet másképp is csinálni, egy kicsit behúzom a kéziféket. Ezt én már régebb eldöntöttem, az RMDSZ szűkebb berkeiben erről a döntésemről már sokan tudtak, nem számít újdonságnak. Azt hiszem, hogy egy ilyen döntést idejében be kell jelenteni, nem pedig az utolsó száz méteren, hogy ne tűnjön úgy, mintha más okok miatt vonulnék vissza. Maros megyében is történt egy váltást, most egy új csapat vezeti a Maros megyei RMDSZ-t, ők is kell tudjanak a terveimről, hiszen fel kell készíteni azokat a személyeket, akik 2016-ban indulnak a parlamenti választásokon.
Nem vonulok vissza a politikából, 2016-ig képviselő, külügyi bizottsági elnök leszek, szó sincs arról, hogy rövid távon látványos változások legyenek.
Miért éppen most jelentette be nyilvánosan a visszavonulási szándékát?
– Nem tartottam külön sajtótájékoztatót erről, rákérdeztek egy adásban, és én úgy gondolom, hogy ha rákérdeznek, akkor nem lehet kétértelmű válaszokat adni. Én nem szeretem "meglebegtetni" a terveimet, ha rákérdeznek, hogy 2015-től vállalok-e újabb politikai alelnöki funkciót, akkor világosan megmondom, hogy nem vállalok. Nem szeretem az olyan válaszokat, hogy „gondolkodom rajta”.
Ön szerint ki az a személy, aki a politikai alelnöki tisztséget átveheti?
– Nem tudom. Vannak az RMDSZ-ben szép számmal ügyes politikusok, nem fogok én spekulációkba belemenni, hiszen addig még van egy év. Egészséges dolognak tartom, hogy legyen idő felkészülniük azoknak a személyeknek, akik alkalmasak erre, és akik ebben a tisztségben gondolkodnak. Ezenkívül számomra az is fontos, hogy én felelek a kormányzati tevékenységért, amit nyilvánvalóan a jövő évi RMDSZ-kongresszusig vállalok, de be kell járatni azokat a személyeket, akik a frakció nevében ezt a feladatot majd ellátják. Ezt is tudatosan kell csinálni, nem egyik napról a másikra.
Ön szerint mikor volt a legerősebb a szövetség, és most hol tart az RMDSZ?
– Szerintem nem lehet ezt így megítélni. Az RMDSZ 25 év alatt mindig is erős volt. Most ezt nem azért mondom, mert nem akarok erre a kérdésre nyíltan válaszolni. Volt egy periódus 1996-ig, amely talán a legnehezebb volt, mert nem voltak a kezünkben olyan döntési lehetőségek, amelyek révén akár a kormányból, akár a parlamentből befolyásolhattuk volna a történéseket, de még az önkormányzatok sem bírtak akkora autonómiával, mint manapság. Nehéz időszak volt, de sikerült fennmaradni, és sikerült erős maradni a Fekete Márciusi eseményeket követően is, de még azt követően is, hogy 1994-ben a kormányzó párt fel akarta számolni az RMDSZ-t.
A második periódus akkor kezdődött az RMDSZ fennállásában, amikor a román pártok egy része egyetértett azzal, hogy kormányon legyünk, ez egy áttörésnek számít. A harmadik időszakban gyakorlatilag megerősödtünk olyan szempontból, hogy kormányzati szinten is erősek lettünk, mind a parlamentben, mind a kormányban van tapasztalatunk, és a felmerülő kérdéseket már egészen másképp tudjuk kezelni, mint kezdetben.
Én a saját bőrömön tapasztaltam meg bizonyos dolgokat, hiszen nekem megvolt a lehetőségem, hogy előbb a parlamentből, majd államtitkárként, majd ismét a parlamentből, majd miniszterként több minisztériumban gyűjtsek tapasztalatot.
Úgy érzem, hogy az RMDSZ a képviselői, miniszterei, államtitkárai révén, vagy azok által, akik Bukarestben vagy az önkormányzatokban dolgoztak, bebizonyította, hogy erős. Most egy újabb kihívással nézünk szembe: az európai parlamenti választások. 25 év után óriási dolognak számít, hogy nemcsak hogy fennmaradtunk, hanem 90%-át élvezzük a magyarság bizalmának Erdélyben, Romániában annak ellenére is, hogy pártok alakultak ellenünk.
Mire a legbüszkébb azok közül az eredmények közül, amelyeket elért?
– Nehéz lenne azt mondani, hogy erre vagy arra vagyok a legbüszkébb. Azt hiszem, hogy arra vagyok a legbüszkébb, hogy sikerült helytállni. Az én tevékenységemen keresztül is sikerült bebizonyítani, hogy vannak olyan RMDSZ-es magyar politikusok, akik akár nagyon nehéz helyzetben is helyt tudnak állni, és nehéz minisztériumokat is képesek vezetni. Ezt még akkor is éreztük, amikor ellenzékben voltunk.
A bukaresti román pártok is elismerték, hogy az RMDSZ-es politikusok nemcsak hogy hely tudnak állni, hanem bebizonyították, hogy van elképzelésük, és az egész országért tudtak felelni, mert tulajdonképpen erről szólt a tevékenységünk akkor, amikor nehéz minisztériumokat vezettünk. Volt olyan dolog, amit utólag megbánt, vagy rossz döntésként élt meg?
– Nem hiszem, hogy valamit bánnék, bár lehet, hogy a mostani fejemmel, tapasztalatommal bizonyos dolgokban másképp döntenék. Úgy érzem, hogy az a legfontosabb, hogy az ember élete során, a válaszutakhoz érve jól döntsön. Úgy érzem, hogy voltak olyan helyzetek, amikor ösztönből döntöttem, és nagyon sokszor kellett dönteni. Sokan nem értik meg, hogy amikor egy pozícióba kerül valaki, kell tudnia dönteni. Nem csinálnék semmit másképp, mert úgy, ahogy az életnek megvannak az állomásai, amelyeket mindenkinek meg kell tapasztalnia a saját bőrén, úgy mi, RMDSZ-es politikusok is megtapasztaltuk a saját bőrünkön, hogy mit jelent kormányozni, mit jelent ellenzékben lenni, és ebben a balkáni hangulatban politizálni 25 évig.
Mit mondanak a további politikai szerepvállalásról a Maros megyei politikusok?
Markó Béla szenátor februárban közölte, semmilyen politikai szerepet nem fog vállalni, amint lejár jelenlegi szenátori mandátuma. Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő még nem döntötte el, indul-e a 2016-os általános választásokon. Frunda György volt szenátor is az mondta az ErdélyFm-nek, még nem döntötte el, indul-e a 2016-os választásokon. Úgy nyilatkozott, generációváltásra szükség van, és folytonosságra is szükség van. Kelemen Atilla Maros megyei parlamenti képviselő arról egyelőre nem nyilatkozik, hogy jelölteti-e magát a 2016-os parlamenti választásokon. A mostani parlamentben az RMDSZ részéről Markó Béla, Borbély László, Kerekes Károly és Kelemen Atilla képviseli Maros megyét. Kelemen Atilla 1996-tól tagja a parlamentnek, a többiek 1990-ben nyerték el első parlamenti mandátumukat. Frunda György 2008-ig képviselte a szenátusban a Maros megyei magyarságot. Transindex.ro
BEHÚZZA A KÉZIFÉKET
Borbély: sok mindent elértem abból, amit egy magyar politikus Romániában elérhet
Saját bőrén tapasztalta meg, milyen 25 évig politizálni ebben a balkáni hangulatban. Miért nem vállal már vezető politikai tisztségeket, és miért most jelentette ezt be?
1990 óta politizál az RMDSZ élvonalában, most mégis úgy döntött, átadná a pozícióját a fiatalabb korosztálynak. Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke hétvégén jelentette be, hogy nem vállal már vezető politikai tisztségeket. Noha nem áll szándékában teljesen visszavonulni a politikából, azt már eldöntötte, hogy a szövetség 2015-ben esedékes tisztújító kongresszusán nem pályázik újabb alelnöki tisztségre, és újabb képviselői mandátumra sem jelölteti magát a 2016-os parlamenti választásokon. Bejelentése kapcsán pályafutásáról, döntésének körülményeiről beszélgettünk a politikussal.
Mennyire egy személyes döntés, illetve mennyire egy általános, RMDSZ-en belüli generációváltási trend része az, hogy ön úgy döntött, hogy visszavonul?
– Ez egy személyes döntés. Nem arról van szó, hogy visszavonulok a politikából. Én 1990 óta, amikor "fejest ugrottam" a politikába, ott vagyok az első vonalban. Ha körülnézek a romániai politikai palettán, beleértve a román pártokat is, nem látok olyan személyeket, akik hozzám hasonlóan 25 éve politizálnának. Úgy érzem, hogy ez a negyed évszázad szép volt, jó volt, ha visszatekintek, számos sikerélményem van. Amit egy magyar politikus Romániában el tud érni, abból én sok mindent elértem, ilyen szempontból nincs frusztráltságom, sem egyéb ilyen jellegű érzésem. De eljön egy idő, amikor azt mondja az ember, hogy ezt lehet másképp is csinálni, egy kicsit behúzom a kéziféket. Ezt én már régebb eldöntöttem, az RMDSZ szűkebb berkeiben erről a döntésemről már sokan tudtak, nem számít újdonságnak. Azt hiszem, hogy egy ilyen döntést idejében be kell jelenteni, nem pedig az utolsó száz méteren, hogy ne tűnjön úgy, mintha más okok miatt vonulnék vissza. Maros megyében is történt egy váltást, most egy új csapat vezeti a Maros megyei RMDSZ-t, ők is kell tudjanak a terveimről, hiszen fel kell készíteni azokat a személyeket, akik 2016-ban indulnak a parlamenti választásokon.
Nem vonulok vissza a politikából, 2016-ig képviselő, külügyi bizottsági elnök leszek, szó sincs arról, hogy rövid távon látványos változások legyenek.
Miért éppen most jelentette be nyilvánosan a visszavonulási szándékát?
– Nem tartottam külön sajtótájékoztatót erről, rákérdeztek egy adásban, és én úgy gondolom, hogy ha rákérdeznek, akkor nem lehet kétértelmű válaszokat adni. Én nem szeretem "meglebegtetni" a terveimet, ha rákérdeznek, hogy 2015-től vállalok-e újabb politikai alelnöki funkciót, akkor világosan megmondom, hogy nem vállalok. Nem szeretem az olyan válaszokat, hogy „gondolkodom rajta”.
Ön szerint ki az a személy, aki a politikai alelnöki tisztséget átveheti?
– Nem tudom. Vannak az RMDSZ-ben szép számmal ügyes politikusok, nem fogok én spekulációkba belemenni, hiszen addig még van egy év. Egészséges dolognak tartom, hogy legyen idő felkészülniük azoknak a személyeknek, akik alkalmasak erre, és akik ebben a tisztségben gondolkodnak. Ezenkívül számomra az is fontos, hogy én felelek a kormányzati tevékenységért, amit nyilvánvalóan a jövő évi RMDSZ-kongresszusig vállalok, de be kell járatni azokat a személyeket, akik a frakció nevében ezt a feladatot majd ellátják. Ezt is tudatosan kell csinálni, nem egyik napról a másikra.
Ön szerint mikor volt a legerősebb a szövetség, és most hol tart az RMDSZ?
– Szerintem nem lehet ezt így megítélni. Az RMDSZ 25 év alatt mindig is erős volt. Most ezt nem azért mondom, mert nem akarok erre a kérdésre nyíltan válaszolni. Volt egy periódus 1996-ig, amely talán a legnehezebb volt, mert nem voltak a kezünkben olyan döntési lehetőségek, amelyek révén akár a kormányból, akár a parlamentből befolyásolhattuk volna a történéseket, de még az önkormányzatok sem bírtak akkora autonómiával, mint manapság. Nehéz időszak volt, de sikerült fennmaradni, és sikerült erős maradni a Fekete Márciusi eseményeket követően is, de még azt követően is, hogy 1994-ben a kormányzó párt fel akarta számolni az RMDSZ-t.
A második periódus akkor kezdődött az RMDSZ fennállásában, amikor a román pártok egy része egyetértett azzal, hogy kormányon legyünk, ez egy áttörésnek számít. A harmadik időszakban gyakorlatilag megerősödtünk olyan szempontból, hogy kormányzati szinten is erősek lettünk, mind a parlamentben, mind a kormányban van tapasztalatunk, és a felmerülő kérdéseket már egészen másképp tudjuk kezelni, mint kezdetben.
Én a saját bőrömön tapasztaltam meg bizonyos dolgokat, hiszen nekem megvolt a lehetőségem, hogy előbb a parlamentből, majd államtitkárként, majd ismét a parlamentből, majd miniszterként több minisztériumban gyűjtsek tapasztalatot.
Úgy érzem, hogy az RMDSZ a képviselői, miniszterei, államtitkárai révén, vagy azok által, akik Bukarestben vagy az önkormányzatokban dolgoztak, bebizonyította, hogy erős. Most egy újabb kihívással nézünk szembe: az európai parlamenti választások. 25 év után óriási dolognak számít, hogy nemcsak hogy fennmaradtunk, hanem 90%-át élvezzük a magyarság bizalmának Erdélyben, Romániában annak ellenére is, hogy pártok alakultak ellenünk.
Mire a legbüszkébb azok közül az eredmények közül, amelyeket elért?
– Nehéz lenne azt mondani, hogy erre vagy arra vagyok a legbüszkébb. Azt hiszem, hogy arra vagyok a legbüszkébb, hogy sikerült helytállni. Az én tevékenységemen keresztül is sikerült bebizonyítani, hogy vannak olyan RMDSZ-es magyar politikusok, akik akár nagyon nehéz helyzetben is helyt tudnak állni, és nehéz minisztériumokat is képesek vezetni. Ezt még akkor is éreztük, amikor ellenzékben voltunk.
A bukaresti román pártok is elismerték, hogy az RMDSZ-es politikusok nemcsak hogy hely tudnak állni, hanem bebizonyították, hogy van elképzelésük, és az egész országért tudtak felelni, mert tulajdonképpen erről szólt a tevékenységünk akkor, amikor nehéz minisztériumokat vezettünk. Volt olyan dolog, amit utólag megbánt, vagy rossz döntésként élt meg?
– Nem hiszem, hogy valamit bánnék, bár lehet, hogy a mostani fejemmel, tapasztalatommal bizonyos dolgokban másképp döntenék. Úgy érzem, hogy az a legfontosabb, hogy az ember élete során, a válaszutakhoz érve jól döntsön. Úgy érzem, hogy voltak olyan helyzetek, amikor ösztönből döntöttem, és nagyon sokszor kellett dönteni. Sokan nem értik meg, hogy amikor egy pozícióba kerül valaki, kell tudnia dönteni. Nem csinálnék semmit másképp, mert úgy, ahogy az életnek megvannak az állomásai, amelyeket mindenkinek meg kell tapasztalnia a saját bőrén, úgy mi, RMDSZ-es politikusok is megtapasztaltuk a saját bőrünkön, hogy mit jelent kormányozni, mit jelent ellenzékben lenni, és ebben a balkáni hangulatban politizálni 25 évig.
Mit mondanak a további politikai szerepvállalásról a Maros megyei politikusok?
Markó Béla szenátor februárban közölte, semmilyen politikai szerepet nem fog vállalni, amint lejár jelenlegi szenátori mandátuma. Kerekes Károly Maros megyei parlamenti képviselő még nem döntötte el, indul-e a 2016-os általános választásokon. Frunda György volt szenátor is az mondta az ErdélyFm-nek, még nem döntötte el, indul-e a 2016-os választásokon. Úgy nyilatkozott, generációváltásra szükség van, és folytonosságra is szükség van. Kelemen Atilla Maros megyei parlamenti képviselő arról egyelőre nem nyilatkozik, hogy jelölteti-e magát a 2016-os parlamenti választásokon. A mostani parlamentben az RMDSZ részéről Markó Béla, Borbély László, Kerekes Károly és Kelemen Atilla képviseli Maros megyét. Kelemen Atilla 1996-tól tagja a parlamentnek, a többiek 1990-ben nyerték el első parlamenti mandátumukat. Frunda György 2008-ig képviselte a szenátusban a Maros megyei magyarságot. Transindex.ro
2014. április 16.
IPAROSODUNK. Hogyan alakult át 14 év alatt a romániai gazdaság szerkezete
2014. április 16.
Új, címeres utcanévtáblákat kap Székelyudvarhely
A következő hetekben elkezdődik a Székelyudvarhely egész területét érintő új utcanév-táblák kihelyezése - írja a város hivatalos Facebook-oldalán. A táblákon a szándék szerint a város címere és az utca neve (ha közismert személyiségről van szó, akkor a születési és elhalálozási év is) szerepel majd. A közel ezer új tábla között vannak oszlopokon álló és épületek falára szerelt utcanév-jelzők is. (hírszerk.) Transindex.ro
A következő hetekben elkezdődik a Székelyudvarhely egész területét érintő új utcanév-táblák kihelyezése - írja a város hivatalos Facebook-oldalán. A táblákon a szándék szerint a város címere és az utca neve (ha közismert személyiségről van szó, akkor a születési és elhalálozási év is) szerepel majd. A közel ezer új tábla között vannak oszlopokon álló és épületek falára szerelt utcanév-jelzők is. (hírszerk.) Transindex.ro
2014. április 17.
Lesz Sütő András-szobor Marosvásárhelyen
A szerdai tanácsülésen megszavazta a testület, hogy július 25-éig Sütő András írónak szobrot emelnek a Színház-téren.
A Sütő-szobor már régóta vágya a vásárhelyi magyar közösségnek, következésképp előrelépés, hogy a 22-ből 16 vokssal sikerült elfogadni a határozatot.
A Szociálliberális Szövetség frakciójának képviselői pénzkidobásnak minősítették a szoborállítást, a volt alpolgármester, Ionela Ciotlaus szerint ez sem a román, sem a magyar közösség számára nem jár pozitív hozadékkal, sőt, párttársa leelvtársozta az írót. Dr. Benedek István felháborítónak nevezte, hogy a világhírű írót ezzel a szóval illették, úgy vélte, nagyfokú műveletlenségéről tesz tanúbizonyságot, aki a városunk hírnevét öregbítő Sütő Andrással ily módon gúnyolódik.
Amint Peti Andrástól megtudtuk, május 25-éig meg kell rendelni és el kell végezni a tanulmányt, amely kijelöli a szobor helyét, és a kőmásnak július 25-ig el is kell készülnie.
kozpont.ro. Erdély.ma
A szerdai tanácsülésen megszavazta a testület, hogy július 25-éig Sütő András írónak szobrot emelnek a Színház-téren.
A Sütő-szobor már régóta vágya a vásárhelyi magyar közösségnek, következésképp előrelépés, hogy a 22-ből 16 vokssal sikerült elfogadni a határozatot.
A Szociálliberális Szövetség frakciójának képviselői pénzkidobásnak minősítették a szoborállítást, a volt alpolgármester, Ionela Ciotlaus szerint ez sem a román, sem a magyar közösség számára nem jár pozitív hozadékkal, sőt, párttársa leelvtársozta az írót. Dr. Benedek István felháborítónak nevezte, hogy a világhírű írót ezzel a szóval illették, úgy vélte, nagyfokú műveletlenségéről tesz tanúbizonyságot, aki a városunk hírnevét öregbítő Sütő Andrással ily módon gúnyolódik.
Amint Peti Andrástól megtudtuk, május 25-éig meg kell rendelni és el kell végezni a tanulmányt, amely kijelöli a szobor helyét, és a kőmásnak július 25-ig el is kell készülnie.
kozpont.ro. Erdély.ma
2014. április 17.
A székely zászló legalizálásának ára
A kormány a székely zászló engedélyezésével fizeti meg az RMDSZ kormányra hívásának árát – írják a román lapok.
A román lapok a székely zászló „legalizálásaként" értelmezték a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői által a parlament elé terjesztett zászlótörvény-tervezetet, és úgy vélekednek, ez az „ára" annak, hogy Victor Ponta miniszterelnök meghívta kormányába a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ).
A liberális Adevarul csütörtöki számában A PSD kitűzi a székely zászlót címmel arról cikkezik, hogy a tervezet elfogadása után a Hargita és Kovászna megyei magyar többségű önkormányzatok törvényesen kitűzhetik majd a „Székelyföld" zászlaját, pedig a román alkotmány nem ismeri el a „földet" közigazgatási egységként.
A lap megszólaltatja az Adevarul blogrovatában rendszeresen magyarellenes írásokat publikáló Bogdan Diaconu PSD-képviselőt, aki előre közölte: nem szavazza meg a tervezetet, mert az RMDSZ valódi célja a területi autonómia, amellyel „egyetlen román sem érthet egyet".
A jobboldali Romania Libera Ponta megvalósította az RMDSZ álmát című írásában úgy fogalmaz, hogy a PSD „fondorlatos módon" egy általánosnak tűnő, települési és megyei zászlókról szóló törvényt alkotott, de valójában semmi sem tiltja azt, hogy egy adott térségben minden község és város ugyanazt a zászlót fogadja el, épp csak a román és uniós lobogóval együtt kell majd használniuk. A független Gandul Kinek lobog a zászló? című vezércikkének szerzője szerint „roppant vidám" látványt nyújtanak majd a polgármesteri hivatalok, ha homlokzatukra a román, az uniós, a megyei és a települési zászlót is kitűzik. „Ha a magyarok jobban érzik magukat a kék-sárga (vagyis a székely zászló) lobogása láttán, engedélyezése csak jót tesz a nemzeti harmóniának olyan időkben, amikor a határainkon túl nacionalista indulatok forrnak. Ha majd kikerül a tiltás alól, és mindenütt kitűzik, a székely zászló is elveszíti titokzatosságát és frissességét, és beleolvad majd a tájba" – véli a cikkíró.
A Gandul szerzője mindenesetre megjegyzi: arra számít, hogy a tervezet a parlamentben megbukik, és Ponta vállát vonogatva magyarázza majd RMDSZ-es koalíciós partnereinek, hogy a kormány nem diktálhat a törvényhozásnak.
MTI
A kormány a székely zászló engedélyezésével fizeti meg az RMDSZ kormányra hívásának árát – írják a román lapok.
A román lapok a székely zászló „legalizálásaként" értelmezték a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői által a parlament elé terjesztett zászlótörvény-tervezetet, és úgy vélekednek, ez az „ára" annak, hogy Victor Ponta miniszterelnök meghívta kormányába a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ).
A liberális Adevarul csütörtöki számában A PSD kitűzi a székely zászlót címmel arról cikkezik, hogy a tervezet elfogadása után a Hargita és Kovászna megyei magyar többségű önkormányzatok törvényesen kitűzhetik majd a „Székelyföld" zászlaját, pedig a román alkotmány nem ismeri el a „földet" közigazgatási egységként.
A lap megszólaltatja az Adevarul blogrovatában rendszeresen magyarellenes írásokat publikáló Bogdan Diaconu PSD-képviselőt, aki előre közölte: nem szavazza meg a tervezetet, mert az RMDSZ valódi célja a területi autonómia, amellyel „egyetlen román sem érthet egyet".
A jobboldali Romania Libera Ponta megvalósította az RMDSZ álmát című írásában úgy fogalmaz, hogy a PSD „fondorlatos módon" egy általánosnak tűnő, települési és megyei zászlókról szóló törvényt alkotott, de valójában semmi sem tiltja azt, hogy egy adott térségben minden község és város ugyanazt a zászlót fogadja el, épp csak a román és uniós lobogóval együtt kell majd használniuk. A független Gandul Kinek lobog a zászló? című vezércikkének szerzője szerint „roppant vidám" látványt nyújtanak majd a polgármesteri hivatalok, ha homlokzatukra a román, az uniós, a megyei és a települési zászlót is kitűzik. „Ha a magyarok jobban érzik magukat a kék-sárga (vagyis a székely zászló) lobogása láttán, engedélyezése csak jót tesz a nemzeti harmóniának olyan időkben, amikor a határainkon túl nacionalista indulatok forrnak. Ha majd kikerül a tiltás alól, és mindenütt kitűzik, a székely zászló is elveszíti titokzatosságát és frissességét, és beleolvad majd a tájba" – véli a cikkíró.
A Gandul szerzője mindenesetre megjegyzi: arra számít, hogy a tervezet a parlamentben megbukik, és Ponta vállát vonogatva magyarázza majd RMDSZ-es koalíciós partnereinek, hogy a kormány nem diktálhat a törvényhozásnak.
MTI
2014. április 17.
Nem kötelezhetik, hogy kitűzzék a zászlót
Nem lehet kötelezni az RMDSZ-t arra, hogy csíkszeredai székházára kitűzze a román nemzeti lobogót – közölte kérdésünkre Hargita megye prefektusa, Jean-Adrian Andrei.
A Hargita megyei Prefektusi Hivatal tavaly októberben szólította fel a Csíki Székely Múzeumot és az RMDSZ Csík Területi Szervezetét, hogy tartsák be az érvényes jogszabályokat, amelyek a román zászló kitűzésének kötelezettségére vonatkoznak. Azóta a múzeum épületén megjelent a zászló, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének Mihai Eminescu utcai székházán viszont nem. A prefektusi hivatal ezzel kapcsolatban április 7-én küldött választ a magyarellenes feljelentéseiről elhíresült Dan Tănasănak, aki arról érdeklődött, hogy mi történt a felszólítás után.
Választ kapott
A válaszból, amelyet Tănasă hozott nyilvánosságra, kiderül, hogy a múzeum eleget tett a kérésnek, az RMDSZ-től pedig azt kérte a prefektus, hogy tartsák be az 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1187-es kormányhatározat vonatkozó előírásait. Kérdésünkre a prefektus elmondta, a vonatkozó jogszabályok azt írják elő, hogy a közintézmények, kulturális intézmények, politikai pártok székhelyeire kell kitűzni a zászlót, az RMDSZ viszont nem politikai pártként van bejegyezve. „Ezért nem lehet arra kötelezni az RMDSZ-t a törvény alapján, hogy a zászlót kifüggesszék. Viszont jó lenne, ha mégis kitűznék, mert az RMDSZ tagja a kormánynak, és ez a tisztelet jele lenne a román állam irányába” – összegzett a prefektus.
Kovács Attila. Székelyhon.ro
Nem lehet kötelezni az RMDSZ-t arra, hogy csíkszeredai székházára kitűzze a román nemzeti lobogót – közölte kérdésünkre Hargita megye prefektusa, Jean-Adrian Andrei.
A Hargita megyei Prefektusi Hivatal tavaly októberben szólította fel a Csíki Székely Múzeumot és az RMDSZ Csík Területi Szervezetét, hogy tartsák be az érvényes jogszabályokat, amelyek a román zászló kitűzésének kötelezettségére vonatkoznak. Azóta a múzeum épületén megjelent a zászló, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének Mihai Eminescu utcai székházán viszont nem. A prefektusi hivatal ezzel kapcsolatban április 7-én küldött választ a magyarellenes feljelentéseiről elhíresült Dan Tănasănak, aki arról érdeklődött, hogy mi történt a felszólítás után.
Választ kapott
A válaszból, amelyet Tănasă hozott nyilvánosságra, kiderül, hogy a múzeum eleget tett a kérésnek, az RMDSZ-től pedig azt kérte a prefektus, hogy tartsák be az 1994. évi 75-ös törvény és a 2001. évi 1187-es kormányhatározat vonatkozó előírásait. Kérdésünkre a prefektus elmondta, a vonatkozó jogszabályok azt írják elő, hogy a közintézmények, kulturális intézmények, politikai pártok székhelyeire kell kitűzni a zászlót, az RMDSZ viszont nem politikai pártként van bejegyezve. „Ezért nem lehet arra kötelezni az RMDSZ-t a törvény alapján, hogy a zászlót kifüggesszék. Viszont jó lenne, ha mégis kitűznék, mert az RMDSZ tagja a kormánynak, és ez a tisztelet jele lenne a román állam irányába” – összegzett a prefektus.
Kovács Attila. Székelyhon.ro
2014. április 17.
Kötelező hazaszeretet
Lehet-e erőszakkal, törvényi szabályozással nemzeti érzelmeket kicsikarni egy népből? Nagyobb átéléssel vonul-e ki nemzeti ünnepén, ha kötelezővé teszik azt, s boldogabb lesz-e, ha a nagy román egyesülésről elnevezett utcán sétálhat, menetelhet?
Büszkébben vallja-e magát románnak, ha jogszabály tiltja, hogy rossz szót szóljon népéről, hazájáról – s mivel minden ilyen könnyen kifordítható, akár annak vezetőiről –, s ha mégis megteszi, tetemes pénzbírságra vagy akár börtönbüntetésre is számíthat? Lehet-e nacionalizmusból fakadóan nemzeti öntudatot éleszteni? Ilyen és efféle törvénykezdeményezésekkel kísérleteznek mostanság a tisztelt honatyák, úgy tűnik, ez manapság Románia legfontosabb gondja. Csakhogy nem valószínű, a törvényi megkötések szigorával lehet büszke országot, népet teremteni. Annál inkább, hogy lépten-nyomon azt tapasztalja az egyszerű halandó: a vezetésére megválasztottak, felkentek semmibe vesznek hazát, nemzetet. Évek óta folyik Románia kiárusítása, aprópénzért kótyavetyélték el gyárait, kőolaját, adnák szinte semmiért a föld mélyén rejlő aranyat, a hegyeket beborító erdőket, a termőföldet. Egymást követő kormányok vergődnek a nemzetközi pénzintézetek alárendeltségében, önálló ötletek, elképzelések rég fel sem merülnek, teszik bábként, mit követelnek tőlük, s ha nem a valutaalap, a Világbank pirít rájuk, tűrik Brüsszel csicskáztatását. Az EU másodrendű államainak sorában szófogadóan, alázatosan idomulnak minden józan vagy eszement elváráshoz, teszik ezt akkor is, ha hagyományaik, nemzeti étkeik, ősi értékeik esnek áldozatul. Közben ádáz politikai csatákat vívnak, az ország legfőbb méltóságai útszéli hangon gyalázzák, zsarolják egymást, soha nem látott mértékben virágzik a korrupció, sütögeti ki-ki kisebb-nagyobb pecsenyéjét, egyre gazdagabbak lesznek a gazdagok, és mind mélyebb szegénységbe süllyed az egyszerű emberek tömege.
E lehangoló, elkeserítő valóságon változtatni nem tudnak – nem akarnak? –, így az Európa egyik legnagyobbjává duzzasztott parlament figyelemelterelésként, pótcselekvésként a nemzet- és honszeretetet szabályozná. Ha már szépséget, értéket, jólétet és szebb jövőt nem tudnak felmutatni, kikényszerítik a büntetés terhével. Nyilvánvaló: az agyament jogszabályok kitalálóit elsősorban a magyarság megleckéztetése vezérelte, és észre sem veszik, miként teszik nevetségessé saját népüket. Mintha nem tudnák: a szeretetet, büszkeséget kiérdemelni lehet, kierőszakolni nem. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Lehet-e erőszakkal, törvényi szabályozással nemzeti érzelmeket kicsikarni egy népből? Nagyobb átéléssel vonul-e ki nemzeti ünnepén, ha kötelezővé teszik azt, s boldogabb lesz-e, ha a nagy román egyesülésről elnevezett utcán sétálhat, menetelhet?
Büszkébben vallja-e magát románnak, ha jogszabály tiltja, hogy rossz szót szóljon népéről, hazájáról – s mivel minden ilyen könnyen kifordítható, akár annak vezetőiről –, s ha mégis megteszi, tetemes pénzbírságra vagy akár börtönbüntetésre is számíthat? Lehet-e nacionalizmusból fakadóan nemzeti öntudatot éleszteni? Ilyen és efféle törvénykezdeményezésekkel kísérleteznek mostanság a tisztelt honatyák, úgy tűnik, ez manapság Románia legfontosabb gondja. Csakhogy nem valószínű, a törvényi megkötések szigorával lehet büszke országot, népet teremteni. Annál inkább, hogy lépten-nyomon azt tapasztalja az egyszerű halandó: a vezetésére megválasztottak, felkentek semmibe vesznek hazát, nemzetet. Évek óta folyik Románia kiárusítása, aprópénzért kótyavetyélték el gyárait, kőolaját, adnák szinte semmiért a föld mélyén rejlő aranyat, a hegyeket beborító erdőket, a termőföldet. Egymást követő kormányok vergődnek a nemzetközi pénzintézetek alárendeltségében, önálló ötletek, elképzelések rég fel sem merülnek, teszik bábként, mit követelnek tőlük, s ha nem a valutaalap, a Világbank pirít rájuk, tűrik Brüsszel csicskáztatását. Az EU másodrendű államainak sorában szófogadóan, alázatosan idomulnak minden józan vagy eszement elváráshoz, teszik ezt akkor is, ha hagyományaik, nemzeti étkeik, ősi értékeik esnek áldozatul. Közben ádáz politikai csatákat vívnak, az ország legfőbb méltóságai útszéli hangon gyalázzák, zsarolják egymást, soha nem látott mértékben virágzik a korrupció, sütögeti ki-ki kisebb-nagyobb pecsenyéjét, egyre gazdagabbak lesznek a gazdagok, és mind mélyebb szegénységbe süllyed az egyszerű emberek tömege.
E lehangoló, elkeserítő valóságon változtatni nem tudnak – nem akarnak? –, így az Európa egyik legnagyobbjává duzzasztott parlament figyelemelterelésként, pótcselekvésként a nemzet- és honszeretetet szabályozná. Ha már szépséget, értéket, jólétet és szebb jövőt nem tudnak felmutatni, kikényszerítik a büntetés terhével. Nyilvánvaló: az agyament jogszabályok kitalálóit elsősorban a magyarság megleckéztetése vezérelte, és észre sem veszik, miként teszik nevetségessé saját népüket. Mintha nem tudnák: a szeretetet, büszkeséget kiérdemelni lehet, kierőszakolni nem. Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)