Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2014. április 11.
Folytatódnak a zászlóperek
Folytatódnak a közösségi szimbólumok, zászlók elleni perek – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Marius Popica. Kovászna megye új kormánybiztosa hozzátette: a törvényes keretek betartása mellett, a további perek megelőzéséért a párbeszédet és a törvények módosítását látja járható útnak.
Marius Popica Az „örökölt perek” tovább folynak, de a továbbiak indítását szeretné megelőzni az új kormánybiztos. „Ha egy törvényről, rendeletről bebizonyosodik, hogy nem felel meg teljességében bizonyos személyeknek, közösségeknek, nem működőképes, és ezt jelzik is a prefektusnak, az továbbíthatja elégedetlenségüket a kormány felé, hogy az változtasson rajta. Azonban mi nem tudunk módosítani, ez kizárólag a politikusok dolga” – mondta Marius Popica. Leszögezte, hogy a továbbiakban kötelessége tiszteletben tartani és alkalmazni a különböző törvényeket és kormányrendeleteket, illetve majd a módosításokat.
Az előző prefektus, Dumitru Marinescu több tucat közigazgatási eljárást indított a különböző székely közösségi szimbólumok, többek közt a székely zászló ügyében a megyében lévő önkormányzatok és intézmények ellen, miközben csupán egy részét „örökölte” elődjétől.
Marius Popica ezzel szemben úgy nyilatkozott, a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy a magyar nyelvhasználati jogokon is őrködjön. és ez ügyben tett is, hiszen a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatójaként is kitüntették az általa vezetett intézményben folytatott munkásságáért.
A kormánybiztos ismételten hangsúlyozta, hogy tervei szerint a megyét a törvényesség, nyugalom, kölcsönös tisztelet és békés együttélés jellemzi majd.
Szabó Enikő. Székelyhon.ro
Folytatódnak a közösségi szimbólumok, zászlók elleni perek – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Marius Popica. Kovászna megye új kormánybiztosa hozzátette: a törvényes keretek betartása mellett, a további perek megelőzéséért a párbeszédet és a törvények módosítását látja járható útnak.
Marius Popica Az „örökölt perek” tovább folynak, de a továbbiak indítását szeretné megelőzni az új kormánybiztos. „Ha egy törvényről, rendeletről bebizonyosodik, hogy nem felel meg teljességében bizonyos személyeknek, közösségeknek, nem működőképes, és ezt jelzik is a prefektusnak, az továbbíthatja elégedetlenségüket a kormány felé, hogy az változtasson rajta. Azonban mi nem tudunk módosítani, ez kizárólag a politikusok dolga” – mondta Marius Popica. Leszögezte, hogy a továbbiakban kötelessége tiszteletben tartani és alkalmazni a különböző törvényeket és kormányrendeleteket, illetve majd a módosításokat.
Az előző prefektus, Dumitru Marinescu több tucat közigazgatási eljárást indított a különböző székely közösségi szimbólumok, többek közt a székely zászló ügyében a megyében lévő önkormányzatok és intézmények ellen, miközben csupán egy részét „örökölte” elődjétől.
Marius Popica ezzel szemben úgy nyilatkozott, a világ legtermészetesebb dolgának tartja, hogy a magyar nyelvhasználati jogokon is őrködjön. és ez ügyben tett is, hiszen a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) igazgatójaként is kitüntették az általa vezetett intézményben folytatott munkásságáért.
A kormánybiztos ismételten hangsúlyozta, hogy tervei szerint a megyét a törvényesség, nyugalom, kölcsönös tisztelet és békés együttélés jellemzi majd.
Szabó Enikő. Székelyhon.ro
2014. április 11.
Újból érkeznek a „kalandorok”
Összesen 19 székelyföldi gazda fogad augusztusban hét napra egy-egy magyarországi fiatalt a Vidék Kaland Program keretében, amely immár második éve Erdélyre is kiterjed. Mint az erről szóló pénteki csíkszeredai sajtótájékoztatón kiderült, ezúttal a marosszékiek is bekapcsolódnak a kalandba.
Másodszorra kapcsolódik be Székelyföld a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) nagy sikerű, EU díjnyertes kommunikációs programjába, a Vidék Kalandba. A múlt évihez hasonlóan magyarországi városi fiatalok töltenek el egy hetet kilenc Hargita megyei, és ezúttal ráadásként tíz Maros megyei gazdánál, munkával, a gazdaság napi életének résztvevőiként.
„Tavaly rádöbbentünk arra, hogy a magyarországi fiatalok egy teljesen primitív Székelyföldet képzelnek el maguk előtt, mielőtt megérkeznek hozzánk a vonattal. Fontos számunkra, hogy megértsék, Székelyföld helyt tud állni az Európai Unióban, hogy ez nem egy elmaradott vidék” – jelentette ki a szervezők nevében Haschi András. A Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületének vezetője reményét fejezte ki, hogy a válogatás során ebben az évben is sikerül olyan fiatalokat vidékünkre csábítani, akik ugyanolyan lelkesen viszik haza hírünket, mint ahogy azt a tavalyiak tették.
Hargita megyében zömében csíkiak fogadják a vendégeket
A sajtótájékoztatón megtudtuk, a Nyárádmenti Kistérségi Társulás jóvoltából marosszéki gazdák is bekapcsolódnak a programba, az előzetes elképzelések szerint az említett vidéken is tíz, mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozó fogad nagyvárosi fiatalt. Vidékünkről, a tavalyhoz hasonlóan két alcsíki, öt felcsíki és egy homoródalmási gazda fogadja a vendégeket, hozzájuk idén egy siménfalvi termelő is csatlakozott.
Mindenki számára hasznos tapasztalat a program
„Úgy érezzük, a tavalyi alkalom jól sikerült, ezt bizonyítják a résztvevők visszajelzései is. Az itt eltöltött napok pozitív hatással voltak a kalandorokra” – fogalmazott a múlt évi élményekkel kapcsolatban Gál Levente. A csíkmadarasi vállalkozó egy szoftverértékesítésben utazó és egy közigazgatásban foglalkoztatott nőt látott vendégül, bevallása szerint a tapasztalatok mindkét fél számára hasznosak voltak. „A székelyföldi turizmus egy ága is lehetne ez a vidék kaland. Hiszen egyre több az érdeklődő az ilyen típusú vakációzások iránt” – jegyezte meg a gazda.
Negyedik éve létezik a Vidék Kaland
Mint kiderült, a Vidék Kaland Programra 2014. április 19-ig várja az érdeklődők jelentkezését az AGRYA. A jelentkezési lapon lehet megjelölni, hogy az érdeklődő fiatal a magyarországi vagy a székelyföldi kalandot választja. A pályázók közül személyes meghallgatás során választják ki azokat, akik részesei lehetnek a programnak. Az elképzelések szerint a csíkszéki és udvarhelyszéki gazdákhoz augusztus első hétvégéjén érkeznek a magyarországi kalandorok.
Az AGRYA 2011-ben szervezte meg először a Vidék Kaland Programot. Ennek célja, hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését, az élelmiszer előállításban és a társadalomban betöltött szerepét, valamint betekintés engedjen a gazdálkodók, mezőgazdászok napi életébe, a gazdálkodói életformába.
Rédai Botond. Székelyhon.ro
Összesen 19 székelyföldi gazda fogad augusztusban hét napra egy-egy magyarországi fiatalt a Vidék Kaland Program keretében, amely immár második éve Erdélyre is kiterjed. Mint az erről szóló pénteki csíkszeredai sajtótájékoztatón kiderült, ezúttal a marosszékiek is bekapcsolódnak a kalandba.
Másodszorra kapcsolódik be Székelyföld a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének (AGRYA) nagy sikerű, EU díjnyertes kommunikációs programjába, a Vidék Kalandba. A múlt évihez hasonlóan magyarországi városi fiatalok töltenek el egy hetet kilenc Hargita megyei, és ezúttal ráadásként tíz Maros megyei gazdánál, munkával, a gazdaság napi életének résztvevőiként.
„Tavaly rádöbbentünk arra, hogy a magyarországi fiatalok egy teljesen primitív Székelyföldet képzelnek el maguk előtt, mielőtt megérkeznek hozzánk a vonattal. Fontos számunkra, hogy megértsék, Székelyföld helyt tud állni az Európai Unióban, hogy ez nem egy elmaradott vidék” – jelentette ki a szervezők nevében Haschi András. A Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületének vezetője reményét fejezte ki, hogy a válogatás során ebben az évben is sikerül olyan fiatalokat vidékünkre csábítani, akik ugyanolyan lelkesen viszik haza hírünket, mint ahogy azt a tavalyiak tették.
Hargita megyében zömében csíkiak fogadják a vendégeket
A sajtótájékoztatón megtudtuk, a Nyárádmenti Kistérségi Társulás jóvoltából marosszéki gazdák is bekapcsolódnak a programba, az előzetes elképzelések szerint az említett vidéken is tíz, mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozó fogad nagyvárosi fiatalt. Vidékünkről, a tavalyhoz hasonlóan két alcsíki, öt felcsíki és egy homoródalmási gazda fogadja a vendégeket, hozzájuk idén egy siménfalvi termelő is csatlakozott.
Mindenki számára hasznos tapasztalat a program
„Úgy érezzük, a tavalyi alkalom jól sikerült, ezt bizonyítják a résztvevők visszajelzései is. Az itt eltöltött napok pozitív hatással voltak a kalandorokra” – fogalmazott a múlt évi élményekkel kapcsolatban Gál Levente. A csíkmadarasi vállalkozó egy szoftverértékesítésben utazó és egy közigazgatásban foglalkoztatott nőt látott vendégül, bevallása szerint a tapasztalatok mindkét fél számára hasznosak voltak. „A székelyföldi turizmus egy ága is lehetne ez a vidék kaland. Hiszen egyre több az érdeklődő az ilyen típusú vakációzások iránt” – jegyezte meg a gazda.
Negyedik éve létezik a Vidék Kaland
Mint kiderült, a Vidék Kaland Programra 2014. április 19-ig várja az érdeklődők jelentkezését az AGRYA. A jelentkezési lapon lehet megjelölni, hogy az érdeklődő fiatal a magyarországi vagy a székelyföldi kalandot választja. A pályázók közül személyes meghallgatás során választják ki azokat, akik részesei lehetnek a programnak. Az elképzelések szerint a csíkszéki és udvarhelyszéki gazdákhoz augusztus első hétvégéjén érkeznek a magyarországi kalandorok.
Az AGRYA 2011-ben szervezte meg először a Vidék Kaland Programot. Ennek célja, hogy személyes példákon keresztül bemutassa a mezőgazdaság működését, az élelmiszer előállításban és a társadalomban betöltött szerepét, valamint betekintés engedjen a gazdálkodók, mezőgazdászok napi életébe, a gazdálkodói életformába.
Rédai Botond. Székelyhon.ro
2014. április 11.
A levében szavazók 95,49 százaléka a Fideszre voksolt
Befejezte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a levélben leadott listás szavazatok számlálását csütörtökön. Az NVI honlapján szereplő adatok szerint összesen 128 378 érvényes szavazólapot összesítettek.
Az érvényes szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP pártszövetség kapta. A Jobbikra 2,28 százalék, a „kormányváltó” baloldali összefogásra 1,16 százalék, az LMP-re 0,45 százalék voksolt.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok csak az országos pártlistákra szavazhattak a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson. A levélben szavazók névjegyzékében 193 793 külhoni magyar választópolgár szerepelt.
A levélben leadott szavazatok nagy részét már vasárnap éjjel összesítették, a szavazatokat tartalmazó borítékokat ugyanis már a vasárnapi választás előtt el lehetett juttatni az NVI-hez. A külhoni magyar választópolgár választhatta a postai kézbesítést, ebben az esetben Magyarországon április 3-ig kellett feladnia a levelet, a környező országokban feladott leveleket pedig ugyaneddig kellett átvennie a Magyar Postának a szomszédos országok postai szolgáltatójától.
A választópolgár dönthetett úgy is, hogy a külképviseleteken adja le a szavazatát, erre március 24-től volt lehetősége munkanapokon, egészen múlt péntekig. Ezek a szavazatok már a választás napjára megérkeztek az NVI-hez.
A választópolgár ugyanakkor úgy is dönthetett, hogy a szavazás napján adja le a voksát a külképviseleteken vagy az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyein is, 6 és 19 óra között. Ezeket a szavazatokat összesítették most az NVI-ben.
A levélben leadott listás szavazatok összesítése
A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok száma: 193 793 Érvényes szavazási iratok száma: 128 712 Érvényes szavazólapok száma: 128 378 Érvénytelen szavazólapok száma: 218
A pártlistákra leadott szavaztok száma és aránya a következő:
1. FIDESZ-KDNP (95,49 százalék, 122 588 szavazat) 2. JOBBIK (2,28 százalék, 2926 szavazat) 3. MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP (1,16 százalék, 1495 szavazat) 4. LMP (0,45 százalék, 573 szavazat) 5. ZÖLDEK PÁRTJA (0,18 százalék, 229 szavazat) 6. SEM (0,10 százalék, 125 szavazat) 7. KTI (0,06 százalék, 80 szavazat) 8. MUNKÁSPÁRT (0,05 százalék, 63 szavazat) 9. SZOCIÁLDEMOKRATÁK (0,05 százalék, 61 szavazat) 10. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT (0,03 százalék, 43 szavazat) 11. JESZ (0,03 százalék, 40 szavazat) 12. EGYÜTT 2014 (0,03 százalék, 33 szavazat) 13. A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT (0,02 százalék, 29 szavazat) 14. SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI (0,02 százalék, 27 szavazat) 15. ÖSSZEFOGÁS (0,02 százalék, 25 szavazat) 16. ÚDP (0,01 százalék, 18 szavazat) 17. MCP (0,01 százalék, 17 szavazat) 18. ÚMP (0,00 százalék, 6 szavazat) Székelyhon.ro
Befejezte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a levélben leadott listás szavazatok számlálását csütörtökön. Az NVI honlapján szereplő adatok szerint összesen 128 378 érvényes szavazólapot összesítettek.
Az érvényes szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP pártszövetség kapta. A Jobbikra 2,28 százalék, a „kormányváltó” baloldali összefogásra 1,16 százalék, az LMP-re 0,45 százalék voksolt.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok csak az országos pártlistákra szavazhattak a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson. A levélben szavazók névjegyzékében 193 793 külhoni magyar választópolgár szerepelt.
A levélben leadott szavazatok nagy részét már vasárnap éjjel összesítették, a szavazatokat tartalmazó borítékokat ugyanis már a vasárnapi választás előtt el lehetett juttatni az NVI-hez. A külhoni magyar választópolgár választhatta a postai kézbesítést, ebben az esetben Magyarországon április 3-ig kellett feladnia a levelet, a környező országokban feladott leveleket pedig ugyaneddig kellett átvennie a Magyar Postának a szomszédos országok postai szolgáltatójától.
A választópolgár dönthetett úgy is, hogy a külképviseleteken adja le a szavazatát, erre március 24-től volt lehetősége munkanapokon, egészen múlt péntekig. Ezek a szavazatok már a választás napjára megérkeztek az NVI-hez.
A választópolgár ugyanakkor úgy is dönthetett, hogy a szavazás napján adja le a voksát a külképviseleteken vagy az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyein is, 6 és 19 óra között. Ezeket a szavazatokat összesítették most az NVI-ben.
A levélben leadott listás szavazatok összesítése
A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok száma: 193 793 Érvényes szavazási iratok száma: 128 712 Érvényes szavazólapok száma: 128 378 Érvénytelen szavazólapok száma: 218
A pártlistákra leadott szavaztok száma és aránya a következő:
1. FIDESZ-KDNP (95,49 százalék, 122 588 szavazat) 2. JOBBIK (2,28 százalék, 2926 szavazat) 3. MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP (1,16 százalék, 1495 szavazat) 4. LMP (0,45 százalék, 573 szavazat) 5. ZÖLDEK PÁRTJA (0,18 százalék, 229 szavazat) 6. SEM (0,10 százalék, 125 szavazat) 7. KTI (0,06 százalék, 80 szavazat) 8. MUNKÁSPÁRT (0,05 százalék, 63 szavazat) 9. SZOCIÁLDEMOKRATÁK (0,05 százalék, 61 szavazat) 10. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT (0,03 százalék, 43 szavazat) 11. JESZ (0,03 százalék, 40 szavazat) 12. EGYÜTT 2014 (0,03 százalék, 33 szavazat) 13. A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT (0,02 százalék, 29 szavazat) 14. SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI (0,02 százalék, 27 szavazat) 15. ÖSSZEFOGÁS (0,02 százalék, 25 szavazat) 16. ÚDP (0,01 százalék, 18 szavazat) 17. MCP (0,01 százalék, 17 szavazat) 18. ÚMP (0,00 százalék, 6 szavazat) Székelyhon.ro
2014. április 11.
Együttműködésről állapodtak meg a magyarországi és az erdélyi magyar polgármesterek
Együttműködési megállapodást írtak alá Kolozsváron a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) a képviselői.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, a megállapodással sikerült intézményesíteni azt a kapcsolatot, amelyet az RMDSZ önkormányzati tanácsa régóta ápol a magyarországi önkormányzatok szövetségével. A megállapodás a két oldalon felgyűlt tapasztalatok kicserélését teszi lehetővé.
Gémesi György MÖSZ-elnök elmondta, a magyar polgármesterek tízedik világtalálkozóját előkészíteni jött Erdélybe. E találkozó azt tűzi ki célul, hogy tegyék hatékonyabbá az önkormányzatok munkáját.
Borboly Csaba, az RMDSZ önkormányzati tanácsának elnöke elmondta, a megállapodásban elsősorban a tapasztalatcserére fektetik a hangsúlyt. Együttműködnének ugyanakkor az olyan európai uniós pályázatok benyújtásában, amelyekhez több ország partnerségére van szükség. Borboly tájékoztatása szerint a megállapodás az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak együttműködésére, a szakoktatás erősítésére, és a testvértelepülési kapcsolatok elmélyítésére is kiterjed.
A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor újságírói kérdésre nem kívánta kommentálni Pelczné Gál Ildikó kijelentését, hogy a Fidesz az RMDSZ képviselőivel is egyeztetett Tőkés László európai parlamenti képviselőjelöltségéről. Kijelentette, Tőkés László önmagát fogja képviselni a Fidesz listáján, az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét az RMDSZ látja majd el. MTI
Együttműködési megállapodást írtak alá Kolozsváron a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Országos Önkormányzati Tanácsának (OÖT) a képviselői.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök elmondta, a megállapodással sikerült intézményesíteni azt a kapcsolatot, amelyet az RMDSZ önkormányzati tanácsa régóta ápol a magyarországi önkormányzatok szövetségével. A megállapodás a két oldalon felgyűlt tapasztalatok kicserélését teszi lehetővé.
Gémesi György MÖSZ-elnök elmondta, a magyar polgármesterek tízedik világtalálkozóját előkészíteni jött Erdélybe. E találkozó azt tűzi ki célul, hogy tegyék hatékonyabbá az önkormányzatok munkáját.
Borboly Csaba, az RMDSZ önkormányzati tanácsának elnöke elmondta, a megállapodásban elsősorban a tapasztalatcserére fektetik a hangsúlyt. Együttműködnének ugyanakkor az olyan európai uniós pályázatok benyújtásában, amelyekhez több ország partnerségére van szükség. Borboly tájékoztatása szerint a megállapodás az önkormányzatok, civil szervezetek és egyházak együttműködésére, a szakoktatás erősítésére, és a testvértelepülési kapcsolatok elmélyítésére is kiterjed.
A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor újságírói kérdésre nem kívánta kommentálni Pelczné Gál Ildikó kijelentését, hogy a Fidesz az RMDSZ képviselőivel is egyeztetett Tőkés László európai parlamenti képviselőjelöltségéről. Kijelentette, Tőkés László önmagát fogja képviselni a Fidesz listáján, az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét az RMDSZ látja majd el. MTI
2014. április 12.
Luxemburgi per: az SZNT elvárja, hogy a román kormány lépjen vissza
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elvárja, hogy a román kormány lépjen ki az Európai Unió (EU) bíróságán folyó perből, amellyel a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzését szeretnék a kezdeményezők elérni.
Románia, Szlovákia és Görögország a polgári kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte belépését a luxemburgi perbe. Izsák Balázs SZNT-elnök a Sepsiszentgyörgyön péntek délután tartott sajtótájékoztatója után az MTI-nek elmondta, azért tartja értelmetlennek Románia belépését a perbe, mert ha az általuk kezdeményezett szabályozás európai normává válna, azzal Románia is nyerne. „Ha a Székelyföld a szabályozás alapján többletforrásokat kapna az Európai Uniótól, azok a források Romániába jönnének" – magyarázta az SZNT elnöke.
Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön az MTI-nek azt mondta, a román kormány még 2013-ban, az RMDSZ kormányra lépése előtt fogadott el memorandumot a perbe való belépésről. „Amit akkor a Szociálliberális Unió (USL) kormánya eldöntött, azt nem lehet ma felülbírálni" – tette hozzá a kormányfő-helyettes. A luxemburgi perről szólva Izsák Balázs SZNT-elnök azt közölte, hogy a napokban kapta meg a bíróságtól az Európai Bizottság 95 pontban benyújtott írásos viszontválaszát. Kijelentette: a bizottság által felhozott érvek arról győzték meg, hogy régen nem a bejegyzés elutasításának a jogszerűségéről folyik a vita. Az érvek egy része a kezdeményezésük tartalmával kapcsolatos.
Az SZNT elnöke szerint Románia azzal is kisebbségellenes országként mutatta magát, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén csak a román képviselők utasították el pártállástól függetlenül a nemzeti kisebbségekről készült, kedden elfogadott jelentést. Valamennyi más ország delegációjában voltak támogatói is a Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített jelentésnek. Izsák Balázs kérdésre hozzátette, a gyűlésen nem vett részt az RMDSZ képviselője.
MTI. Erdély.ma
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elvárja, hogy a román kormány lépjen ki az Európai Unió (EU) bíróságán folyó perből, amellyel a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzését szeretnék a kezdeményezők elérni.
Románia, Szlovákia és Görögország a polgári kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte belépését a luxemburgi perbe. Izsák Balázs SZNT-elnök a Sepsiszentgyörgyön péntek délután tartott sajtótájékoztatója után az MTI-nek elmondta, azért tartja értelmetlennek Románia belépését a perbe, mert ha az általuk kezdeményezett szabályozás európai normává válna, azzal Románia is nyerne. „Ha a Székelyföld a szabályozás alapján többletforrásokat kapna az Európai Uniótól, azok a források Romániába jönnének" – magyarázta az SZNT elnöke.
Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke csütörtökön az MTI-nek azt mondta, a román kormány még 2013-ban, az RMDSZ kormányra lépése előtt fogadott el memorandumot a perbe való belépésről. „Amit akkor a Szociálliberális Unió (USL) kormánya eldöntött, azt nem lehet ma felülbírálni" – tette hozzá a kormányfő-helyettes. A luxemburgi perről szólva Izsák Balázs SZNT-elnök azt közölte, hogy a napokban kapta meg a bíróságtól az Európai Bizottság 95 pontban benyújtott írásos viszontválaszát. Kijelentette: a bizottság által felhozott érvek arról győzték meg, hogy régen nem a bejegyzés elutasításának a jogszerűségéről folyik a vita. Az érvek egy része a kezdeményezésük tartalmával kapcsolatos.
Az SZNT elnöke szerint Románia azzal is kisebbségellenes országként mutatta magát, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén csak a román képviselők utasították el pártállástól függetlenül a nemzeti kisebbségekről készült, kedden elfogadott jelentést. Valamennyi más ország delegációjában voltak támogatói is a Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített jelentésnek. Izsák Balázs kérdésre hozzátette, a gyűlésen nem vett részt az RMDSZ képviselője.
MTI. Erdély.ma
2014. április 12.
A marosvásárhelyi sorok és glosszák őrzője: a Teleki-Bolyai Könyvtár (2.)
A tizenhatodik-tizenhetedik században könyvtárak csak az iskolák mellett létesültek. A tizennyolcadik században lángra lobbant a könyvgyűjtés szenvedélye. Akkor létesült többek között a gyulafehérvári Batthyáneum – 1792-ben Batthyány Ignác létesítette –, és a nagyszebeni Brukenthal-múzeum is, melyet Brukenthal Sándor alapított.
Tekintettel arra, hogy van még közölnivalónk, bezárólag még visszatérünk a Teleki-Bolyai Könyvtárra. A barokk építészeti műemlékek rajongója
Amint azt már említettük, gróf Teleki Sámuel ifjúkorától gyűjtötte a könyveket, itthon és a külföldön megjelenteket, klasszikusokat és a tudományos műveket.
Teleki gróf a felvilágosodás híveként és a klasszicizáló barokk építészeti műemlékek rajongójaként új könyvesház építését tervezte egy bécsi építész és saját rajzai alapján, a kivitelezést a már említett Schlaff építőmester végezte.
Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi épületei című könyvében leírja, hogy a műemlék alapkövét 1799-ben tették le.
A könyvesházat a meglévő L alakú Wesselényi épülethez építették úgy, hogy azok együttesen egységes épületet eredményezzenek. Az udvari könyvtári szárnyban van az emeletre vezető impozáns lépcsőház és a bejárat ajtaja, mely fölött kőtábla az alapító nevével:
Musis Patriis Gratisque Posteris D.D.Samuel S.R.T. Comes Teleki
A könyvtárterem nagy méretei, klasszicizáló építészeti kialakítása, a falak és a pillérek körül beépített könyvszekrények ünnepélyes hangulatot adnak a helyiségnek.
A háromajtós nagy belmagasságú termet két sor pillérre és a kerítőfalakra támaszkodó kerengő két szintre osztja, a szabadon maradt középső részén csehsüveg-boltozatos mennyezet. A nagyterembe belépő látogató szembetalálja magát Teleki Sámuel kancellár nagy méretű, füzérkoszorúval díszített és aranyozott rámába helyezett képével –Tusch János festette –, melyet az emelet magasságában helyeztek el.
A könyvszekrényeken elhelyezett görög bölcsek és szépírók szobrai díszítik az egyszerű, de finom ízlésű profilokkal díszített termet.
Az éveken át Bécsből hazaküldött könyveket Teleki utasítása szerint helyezték el a dróthálós szekrényekbe. Az épületben levő lakások átalakításával az Akadémia helyi fiókjának könyvtárát és olvasótermeit is idetelepítették.
A régi Wesselényi-ház földszinti belső ajtókerete fölött ma is látható a kőbe faragott családi címer és a család kezdőbetűi. Teleki Sámuel létesítménye a város legfőbb nevezetessége, könyvtárterme a magyarlakta területek legszebb empire stílusú csarnokterme, és szekrényeiben az európai művelődés leggazdagabb hagyatékát őrzik.
Az épület földszinti termében helyezték el a Bolyai Farkas és János Emlékmúzeum kiállítási anyagát. Az egykori Rhédey-Wesselényi szárny arculata
Ami a műemlék építészeti leírását illeti, arról az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtárban, az Adatbankban kaptunk lírást.
Egyemeletes, U alaprajzú épület, tizenkét tengelyes főhomlokzattal, amelyet függőlegesen 6 egyszerű lizéna oszt egy négytengelyes központi, valamint két-két, egyenként kéttengelyes szélső mezőre. A négytengelyes központi rész alsó szintjén a két szélső tengelyben valamikor két félköríves bejárat nyílt, mára a jobboldalit befalazták. Az alsó szint ablakait keskeny, vakolt szalagkeret övezi, a felsőt ugyanilyen egyszerű, könyöklőpárkányokra leszaladó vakolt füleskeretek díszítik. Az emeletet övpárkány választja el a földszinttől, a lizénák vonalában enyhe golyvázással.
Az udvari homlokzatok összképére az építési fázisok különbségei alapvetően rányomják bélyegüket. Az egykori Rhédey-Wesselényi szárny arculatát a kétszintes udvari árkádsor határozza meg, míg az újonnan épült könyvtárszárny a főhomlokzat egyszerű kialakítását idézi.
A régi szárny utca felőli udvari homlokzatát eredetileg nem díszítették árkádok, ez csak a könyvtárépítés bővítései során került oda, amint ez a fennmaradt tervrajzokból és az árkádok régi szárnyhoz való illeszkedéséből kitűnik.
Az eredeti barokk belsőépítészi részek őrzője
Fontosnak tartjuk azonban, hogy pár mondat erejéig még rávilágítsunk pár nagyon fontos dologra, ami természetesen az épületet illeti.
A műemléknek kettős szerepe volt, egyrészt megvolt benne a korabeli városi palota összes tartozéka – főúri lakosztály, reprezentatív nagyterem, női lakosztály, személyzeti és háztartási helyiségek a földszinten, gazdasági egységek a hátsó udvarban -, másrészt pedig az alapterület csaknem fele könyvtárként szolgált.
A földszinten, a könyvtár nagyterme mellett kapott helyet az olvasóterem, és ugyanazon a szinten volt a könyvtáros külön lakrésze is. A nemesi palota lakóhelyiségei, a kancellár lakosztályával együtt, az emeleten volt.
Marosvásárhelyen egyébként ebben az épületben maradt fenn a legtöbb eredeti barokk belsőépítészi részlet: padlók, ajtók, ablakok, kályhák, falfestés, stukkókeretek. Ugyanakkor néhány helyiségben még vannak darabok az eredeti bútorzatból is.
A könyvtáralapítás mint divat
A Könyvtárban található képgalériáról A város meséi című könyv szerzője is megemlékezik.
1822-ben, Teleki gróf halála után berendeztek a könyvtárban egy galériát a kor és Erdély történelmének neves személyiségeiről készült portrékból.
Köztük volt Bethlen Gábor fejedelem, Mátyás király, Samuel von Brukenthal, aki a tizennyolcadik század második felében Erdély kormányzója volt, Széchényi Ferenc, aki 1802-ben maga is közkönyvtárat nyitott Pesten, és nem utolsó sorban Savoyai Jenő, aki szintén könyvtártulajdonos volt. Ezek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy akkoriban nagy divatja volt a könyvtáralapításnak.
Dokumentumok állítják: 1780-ban merül fel a könyvtár alapításának ötlete!
Bota adatgyűjtéséből kiderül az is, hogy Teleki a kezdetektől tudatában volt az általa alapított könyvtár jelentőségének. A nyilvános könyvtárakról egyébként az 1780-as évekből származó dokumentumokban olvashatunk először, és ugyanebben az évben merült fel a marosvásárhelyi könyvtár alapításának ötlete is.
A Téka rendkívül fontos volt a város számára, tekintetbe véve, hogy Kolozsvár vagy Nagyszeben sokkal nagyobb és jelentősebb kulturális központnak számítottak. Mondhatni szerencsénk volt…
A kérdés az, hogy miért épp Marosvásárhelyre esett Teleki választása? Erre szintén A város meséi című könyv szerzője találta meg a választ. Bota úgy tudja, hogy mindez azért történt így, mert itt székelt a Királyi Tábla, és olyan tanintézmények voltak a városban, mint a Református Kollégium, vagy a katolikus iskolák, tele potenciális olvasókkal. És valóban, a könyvtárba betérők többsége a Királyi Tábla és a Református Kollégium diákjai közül kerültek ki.
Teleki fia nem vesz új könyveket. Így a Téka „könyvmúzeummá” alakul…
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból még kiderül, hogy magánkönyvtárról lévén szó, a könyveket saját pénzén vásárolta Teleki.
Mivel azonban halála után a fia nemigen szerzett be új kiadványokat, a tizenkilencedik század második felére a könyvtár egyfajta „könyvmúzeummá” alakult, amelyben sok régi kiadványt megtalálhatott az érdeklődő, újdonságok azonban nem voltak. Így ment ez a két világháború közötti időszakig. A harmincas évek végén a könyvtári élet fellendítése érdekében létrehoztak egy alapítványt, amely megpróbálta kivonni a Tékát a család tulajdonából.
Telt az idő, változtak a korok, az állam is elkezdett nyilvános könyvtárakat létesíteni, és a magántulajdonban lévő könyvtár eszméje lassacskán túlhaladottá vált.
A Teleki Téka művelődési szempontból mérföldkő marad, de olyan kisugárzása, mint alapítója, gróf Teleki Sámuel idején, sosem lesz már.
Sajnos. Nagy-Bodó Tibor
Központ. Erdély.ma
A tizenhatodik-tizenhetedik században könyvtárak csak az iskolák mellett létesültek. A tizennyolcadik században lángra lobbant a könyvgyűjtés szenvedélye. Akkor létesült többek között a gyulafehérvári Batthyáneum – 1792-ben Batthyány Ignác létesítette –, és a nagyszebeni Brukenthal-múzeum is, melyet Brukenthal Sándor alapított.
Tekintettel arra, hogy van még közölnivalónk, bezárólag még visszatérünk a Teleki-Bolyai Könyvtárra. A barokk építészeti műemlékek rajongója
Amint azt már említettük, gróf Teleki Sámuel ifjúkorától gyűjtötte a könyveket, itthon és a külföldön megjelenteket, klasszikusokat és a tudományos műveket.
Teleki gróf a felvilágosodás híveként és a klasszicizáló barokk építészeti műemlékek rajongójaként új könyvesház építését tervezte egy bécsi építész és saját rajzai alapján, a kivitelezést a már említett Schlaff építőmester végezte.
Keresztes Gyula, a Marosvásárhely régi épületei című könyvében leírja, hogy a műemlék alapkövét 1799-ben tették le.
A könyvesházat a meglévő L alakú Wesselényi épülethez építették úgy, hogy azok együttesen egységes épületet eredményezzenek. Az udvari könyvtári szárnyban van az emeletre vezető impozáns lépcsőház és a bejárat ajtaja, mely fölött kőtábla az alapító nevével:
Musis Patriis Gratisque Posteris D.D.Samuel S.R.T. Comes Teleki
A könyvtárterem nagy méretei, klasszicizáló építészeti kialakítása, a falak és a pillérek körül beépített könyvszekrények ünnepélyes hangulatot adnak a helyiségnek.
A háromajtós nagy belmagasságú termet két sor pillérre és a kerítőfalakra támaszkodó kerengő két szintre osztja, a szabadon maradt középső részén csehsüveg-boltozatos mennyezet. A nagyterembe belépő látogató szembetalálja magát Teleki Sámuel kancellár nagy méretű, füzérkoszorúval díszített és aranyozott rámába helyezett képével –Tusch János festette –, melyet az emelet magasságában helyeztek el.
A könyvszekrényeken elhelyezett görög bölcsek és szépírók szobrai díszítik az egyszerű, de finom ízlésű profilokkal díszített termet.
Az éveken át Bécsből hazaküldött könyveket Teleki utasítása szerint helyezték el a dróthálós szekrényekbe. Az épületben levő lakások átalakításával az Akadémia helyi fiókjának könyvtárát és olvasótermeit is idetelepítették.
A régi Wesselényi-ház földszinti belső ajtókerete fölött ma is látható a kőbe faragott családi címer és a család kezdőbetűi. Teleki Sámuel létesítménye a város legfőbb nevezetessége, könyvtárterme a magyarlakta területek legszebb empire stílusú csarnokterme, és szekrényeiben az európai művelődés leggazdagabb hagyatékát őrzik.
Az épület földszinti termében helyezték el a Bolyai Farkas és János Emlékmúzeum kiállítási anyagát. Az egykori Rhédey-Wesselényi szárny arculata
Ami a műemlék építészeti leírását illeti, arról az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtárban, az Adatbankban kaptunk lírást.
Egyemeletes, U alaprajzú épület, tizenkét tengelyes főhomlokzattal, amelyet függőlegesen 6 egyszerű lizéna oszt egy négytengelyes központi, valamint két-két, egyenként kéttengelyes szélső mezőre. A négytengelyes központi rész alsó szintjén a két szélső tengelyben valamikor két félköríves bejárat nyílt, mára a jobboldalit befalazták. Az alsó szint ablakait keskeny, vakolt szalagkeret övezi, a felsőt ugyanilyen egyszerű, könyöklőpárkányokra leszaladó vakolt füleskeretek díszítik. Az emeletet övpárkány választja el a földszinttől, a lizénák vonalában enyhe golyvázással.
Az udvari homlokzatok összképére az építési fázisok különbségei alapvetően rányomják bélyegüket. Az egykori Rhédey-Wesselényi szárny arculatát a kétszintes udvari árkádsor határozza meg, míg az újonnan épült könyvtárszárny a főhomlokzat egyszerű kialakítását idézi.
A régi szárny utca felőli udvari homlokzatát eredetileg nem díszítették árkádok, ez csak a könyvtárépítés bővítései során került oda, amint ez a fennmaradt tervrajzokból és az árkádok régi szárnyhoz való illeszkedéséből kitűnik.
Az eredeti barokk belsőépítészi részek őrzője
Fontosnak tartjuk azonban, hogy pár mondat erejéig még rávilágítsunk pár nagyon fontos dologra, ami természetesen az épületet illeti.
A műemléknek kettős szerepe volt, egyrészt megvolt benne a korabeli városi palota összes tartozéka – főúri lakosztály, reprezentatív nagyterem, női lakosztály, személyzeti és háztartási helyiségek a földszinten, gazdasági egységek a hátsó udvarban -, másrészt pedig az alapterület csaknem fele könyvtárként szolgált.
A földszinten, a könyvtár nagyterme mellett kapott helyet az olvasóterem, és ugyanazon a szinten volt a könyvtáros külön lakrésze is. A nemesi palota lakóhelyiségei, a kancellár lakosztályával együtt, az emeleten volt.
Marosvásárhelyen egyébként ebben az épületben maradt fenn a legtöbb eredeti barokk belsőépítészi részlet: padlók, ajtók, ablakok, kályhák, falfestés, stukkókeretek. Ugyanakkor néhány helyiségben még vannak darabok az eredeti bútorzatból is.
A könyvtáralapítás mint divat
A Könyvtárban található képgalériáról A város meséi című könyv szerzője is megemlékezik.
1822-ben, Teleki gróf halála után berendeztek a könyvtárban egy galériát a kor és Erdély történelmének neves személyiségeiről készült portrékból.
Köztük volt Bethlen Gábor fejedelem, Mátyás király, Samuel von Brukenthal, aki a tizennyolcadik század második felében Erdély kormányzója volt, Széchényi Ferenc, aki 1802-ben maga is közkönyvtárat nyitott Pesten, és nem utolsó sorban Savoyai Jenő, aki szintén könyvtártulajdonos volt. Ezek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy akkoriban nagy divatja volt a könyvtáralapításnak.
Dokumentumok állítják: 1780-ban merül fel a könyvtár alapításának ötlete!
Bota adatgyűjtéséből kiderül az is, hogy Teleki a kezdetektől tudatában volt az általa alapított könyvtár jelentőségének. A nyilvános könyvtárakról egyébként az 1780-as évekből származó dokumentumokban olvashatunk először, és ugyanebben az évben merült fel a marosvásárhelyi könyvtár alapításának ötlete is.
A Téka rendkívül fontos volt a város számára, tekintetbe véve, hogy Kolozsvár vagy Nagyszeben sokkal nagyobb és jelentősebb kulturális központnak számítottak. Mondhatni szerencsénk volt…
A kérdés az, hogy miért épp Marosvásárhelyre esett Teleki választása? Erre szintén A város meséi című könyv szerzője találta meg a választ. Bota úgy tudja, hogy mindez azért történt így, mert itt székelt a Királyi Tábla, és olyan tanintézmények voltak a városban, mint a Református Kollégium, vagy a katolikus iskolák, tele potenciális olvasókkal. És valóban, a könyvtárba betérők többsége a Királyi Tábla és a Református Kollégium diákjai közül kerültek ki.
Teleki fia nem vesz új könyveket. Így a Téka „könyvmúzeummá” alakul…
A rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból még kiderül, hogy magánkönyvtárról lévén szó, a könyveket saját pénzén vásárolta Teleki.
Mivel azonban halála után a fia nemigen szerzett be új kiadványokat, a tizenkilencedik század második felére a könyvtár egyfajta „könyvmúzeummá” alakult, amelyben sok régi kiadványt megtalálhatott az érdeklődő, újdonságok azonban nem voltak. Így ment ez a két világháború közötti időszakig. A harmincas évek végén a könyvtári élet fellendítése érdekében létrehoztak egy alapítványt, amely megpróbálta kivonni a Tékát a család tulajdonából.
Telt az idő, változtak a korok, az állam is elkezdett nyilvános könyvtárakat létesíteni, és a magántulajdonban lévő könyvtár eszméje lassacskán túlhaladottá vált.
A Teleki Téka művelődési szempontból mérföldkő marad, de olyan kisugárzása, mint alapítója, gróf Teleki Sámuel idején, sosem lesz már.
Sajnos. Nagy-Bodó Tibor
Központ. Erdély.ma
2014. április 12.
Kelemen Hunor: nem érdekel Tőkés László karrierje és politikai sorsa
Az RMDSZ-t nem érdekli Tőkés László karrierje és politikai sorsa – jelentette ki Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét arról kérdezték újságírók, miként vélekedik arról, hogy Tőkés László a Fidesz jelöltlistájának harmadik helyéről pályázik újabb európai parlamenti képviselői mandátumra.
Kelemen leszögezte: a döntés Tőkésre tartozik, ő pedig nem akarja idejét vesztegetni azzal, hogy ehhez a témához kommentárt fűzzön. „Semmiféleképpen nem zavar meg minket, nem Romániában indul” – fűzte hozzá, hangsúlyozva: az európai választásokon a magyarországi pártok listáira Romániában nem lehet szavazni, nem lehet tehát sem a Fideszre, sem más pártra, sem Tőkésre voksolni. Az MTI szerint a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor nem kívánta kommentálni Pelczné Gál Ildikó kijelentését, hogy a Fidesz az RMDSZ képviselőivel is egyeztetett Tőkés László európai parlamenti képviselőjelöltségéről. Kijelentette: Tőkés László önmagát fogja képviselni a Fidesz listáján, az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét az RMDSZ látja majd el.
„A fontos az lesz, mennyire tudjuk majd mozgósítani választóinkat, és sikerül-e átlépnünk a választási küszöböt. Nem foglalkozunk Tőkéssel, politikai karrierjével, politikai sorsával, nem érdekel ez most minket. A romániai kampányunkra alapozunk, és meggyőződésem, hogy jó eredményt érünk el” – fejtette ki Kelemen.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Az RMDSZ-t nem érdekli Tőkés László karrierje és politikai sorsa – jelentette ki Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnökét arról kérdezték újságírók, miként vélekedik arról, hogy Tőkés László a Fidesz jelöltlistájának harmadik helyéről pályázik újabb európai parlamenti képviselői mandátumra.
Kelemen leszögezte: a döntés Tőkésre tartozik, ő pedig nem akarja idejét vesztegetni azzal, hogy ehhez a témához kommentárt fűzzön. „Semmiféleképpen nem zavar meg minket, nem Romániában indul” – fűzte hozzá, hangsúlyozva: az európai választásokon a magyarországi pártok listáira Romániában nem lehet szavazni, nem lehet tehát sem a Fideszre, sem más pártra, sem Tőkésre voksolni. Az MTI szerint a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor nem kívánta kommentálni Pelczné Gál Ildikó kijelentését, hogy a Fidesz az RMDSZ képviselőivel is egyeztetett Tőkés László európai parlamenti képviselőjelöltségéről. Kijelentette: Tőkés László önmagát fogja képviselni a Fidesz listáján, az erdélyi magyarság brüsszeli képviseletét az RMDSZ látja majd el.
„A fontos az lesz, mennyire tudjuk majd mozgósítani választóinkat, és sikerül-e átlépnünk a választási küszöböt. Nem foglalkozunk Tőkéssel, politikai karrierjével, politikai sorsával, nem érdekel ez most minket. A romániai kampányunkra alapozunk, és meggyőződésem, hogy jó eredményt érünk el” – fejtette ki Kelemen.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 12.
Szocik, a túlélők
Fura dolog, mikor egy ország miniszterelnöke, ha pártja jelentős vezetőinek, cimboráinak piszkos gazdasági ügyleteinek ügyészségi kivizsgálását tapasztalja, ahelyett, hogy elsüllyedne szégyenében, lám micsoda társaságba keveredett, azzal bátorítja hű barátait és alattvalóit: ha 1989-ben sem tudták valamennyiünket(?) lelőni, most sem tehetik meg. Ráadásul a minden hájjal megkent Ion Iliescunak kell figyelmeztetnie: a szociáldemokrata párt nem védhet meg olyan embereket, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel!
Hogy a nagy vizsgálathullámot ítéletek vagy felmentések követik, egyelőre nem tudni, de e helyzet láttán újra és újra felvetődik a kérdés, vajon az RMDSZ-nek miért volt oly fontos még az európai parlamenti választások előtt összeszűrni a levet Pontáékkal? Kelemenék sikerfabrikálásokkal próbálják ellensúlyozni a korpa közé keveredés tényét, s csak a május végi európai parlamenti választásokon derül ki, 337 000 személyre tehető választótáborukat továbbra is meg tudják-e őrizni vagy sem, ugyanis részvételük ebben a kormányban – hol botrány botrányt követ, s melyről kiderült: saját zsebeik megtömését a közjónál többre becsülik –, nemcsak a szocdemek vezérét, a miniszterelnök Victor Pontát hozta nehéz helyzetbe, de szövetségeseit is. Ráadásul a folyamatos szerecsenmosdatás az ízléstelenség határát súrolja, s bár az RMDSZ igyekszik kimaradni belőle, árnyék vetül rá is, hisz eddig még egyetlen kormány sem fordult ilyen nyíltan az igazságszolgáltatás ellen, azt terjesztve, hogy a kormányozhatatlan korrupciós állapotokért, minden gondért, bajért a sokszor el- és kiátkozott, az ügyészségeket és bíróságokat befolyása alatt tartó államelnök a felelős. Nagy későre ugyan, de Ponta a nyilvánosság előtt is vállalta, ami rég nyílt titok: ő az a személy, akiből a szocdemek államelnököt készülnek csinálni. Hogy a felgyülemlett korrupciós ügyek csökkentik-e esélyét, megjósolni nem lehet, de ha a királycsináló kísérletet siker koronázza, s a bőbeszédű, de cselekvésre rest Ponta kerül a Cotroceni-palotába, csak abban reménykedhetünk, az igazságszolgáltatás annyira megerősödött és függetlenedett, hogy nem kerülhet ismét a hatalom csapdájába, s nem kerülhet sor arra, amit Ponta ígér: amint Băsescu elhagyja a Cotroceni-palotát, igazságot szolgáltatnak korruptjaiknak.
Addig is jó lenne, ha az RMDSZ nem játszaná el maradék becsületét.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Fura dolog, mikor egy ország miniszterelnöke, ha pártja jelentős vezetőinek, cimboráinak piszkos gazdasági ügyleteinek ügyészségi kivizsgálását tapasztalja, ahelyett, hogy elsüllyedne szégyenében, lám micsoda társaságba keveredett, azzal bátorítja hű barátait és alattvalóit: ha 1989-ben sem tudták valamennyiünket(?) lelőni, most sem tehetik meg. Ráadásul a minden hájjal megkent Ion Iliescunak kell figyelmeztetnie: a szociáldemokrata párt nem védhet meg olyan embereket, akik összeütközésbe kerültek a törvénnyel!
Hogy a nagy vizsgálathullámot ítéletek vagy felmentések követik, egyelőre nem tudni, de e helyzet láttán újra és újra felvetődik a kérdés, vajon az RMDSZ-nek miért volt oly fontos még az európai parlamenti választások előtt összeszűrni a levet Pontáékkal? Kelemenék sikerfabrikálásokkal próbálják ellensúlyozni a korpa közé keveredés tényét, s csak a május végi európai parlamenti választásokon derül ki, 337 000 személyre tehető választótáborukat továbbra is meg tudják-e őrizni vagy sem, ugyanis részvételük ebben a kormányban – hol botrány botrányt követ, s melyről kiderült: saját zsebeik megtömését a közjónál többre becsülik –, nemcsak a szocdemek vezérét, a miniszterelnök Victor Pontát hozta nehéz helyzetbe, de szövetségeseit is. Ráadásul a folyamatos szerecsenmosdatás az ízléstelenség határát súrolja, s bár az RMDSZ igyekszik kimaradni belőle, árnyék vetül rá is, hisz eddig még egyetlen kormány sem fordult ilyen nyíltan az igazságszolgáltatás ellen, azt terjesztve, hogy a kormányozhatatlan korrupciós állapotokért, minden gondért, bajért a sokszor el- és kiátkozott, az ügyészségeket és bíróságokat befolyása alatt tartó államelnök a felelős. Nagy későre ugyan, de Ponta a nyilvánosság előtt is vállalta, ami rég nyílt titok: ő az a személy, akiből a szocdemek államelnököt készülnek csinálni. Hogy a felgyülemlett korrupciós ügyek csökkentik-e esélyét, megjósolni nem lehet, de ha a királycsináló kísérletet siker koronázza, s a bőbeszédű, de cselekvésre rest Ponta kerül a Cotroceni-palotába, csak abban reménykedhetünk, az igazságszolgáltatás annyira megerősödött és függetlenedett, hogy nem kerülhet ismét a hatalom csapdájába, s nem kerülhet sor arra, amit Ponta ígér: amint Băsescu elhagyja a Cotroceni-palotát, igazságot szolgáltatnak korruptjaiknak.
Addig is jó lenne, ha az RMDSZ nem játszaná el maradék becsületét.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 12.
Perelnek itthon, perelnek külföldön
Két folyamatban levő peres ügyről számolt be tegnap esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Hangsúlyozta: mindkét esetben közösségi ügyről van szó, várják a támogatók csatlakozását.
Az SZNT által kezdeményezett európai polgári kezdeményezés elutasítása miatt az SZNT az Európai Bizottságot hívta perbe a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon. Izsák emlékeztetett: Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezésüket a bizottság arra hivatkozva utasította el, hogy nincs hatásköre a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben.
A vita viszont immár nem jogi, hanem politikai – hívta fel a figyelmet, azzal példázva kijelentését, hogy a perbe hívást követő ellenkérelemben, majd az SZNT válasza után a napokban kézbesített 95 pontos viszontválaszban az Európai Bizottság voltaképpen politikai véleményeknek ad hangot. Szinte jól jártunk, hogy az EB nem jegyezte be polgári kezdeményezésünket, azóta ugyanis több ilyen elhalt, így viszont sikerült nyilatkozásra bírni az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekben korábban nem – vélekedett Izsák. Hozzáfűzte ugyanakkor: az a tény, hogy a perbe négy uniós tagállam is beszállt – Görögország, Szlovákia és Románia a bizottság oldalán, Magyarország az SZNT mellett –, azt bizonyítja: a vita helye az Európai Parlamentben lenne. Hozzáfűzte: nem tudja, Románia milyen további lépéseket tervez, tudomása szerint ugyanis a perbe való belépésről még tavaly decemberben döntöttek, amikor az RMDSZ nem volt kormányon, döntésüket pedig azóta sem indokolták meg. Reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban a magyar EP-képviselők, illetve képviselőjelöltek is felszólalnak az ügyben. Izsák Balázs tegnap azt is közölte: a bukaresti táblabíróságon április 24-ére tűzték ki azt a pert, amelyet diszkrimináció miatt indított Traian Băsescu államfő, Victor Ponta kormányfő, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, Crin Antonescu volt szenátusi elnök ellen, sérelmezve a román vezetők azon kijelentéseit, amelyekkel elutasították egy magyar többségű régió kialakítását. Szerinte nem helytálló az Országos Diszkriminációellenes Tanács ítélete, mely szerint az erről szóló nyilatkozatok beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába, ugyanis nem magánszemélyekről van szó, hanem az államhatalom képviselői vetítenek elő súlyos hátrányos megkülönböztetést. Izsák bízik abban, hogy a magyar szervezetek csatlakoznak ehhez a perhez is.
Üdvözlik az ET döntését
Izsák Balázs üdvözölte, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Kalmár Ferenc magyarországi KDNP-s képviselő kezdeményezésére elfogadta az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről szóló jelentést. Úgy vélekedett, a román delegáció tagjai hibáztak, amikor testületileg a jelentés ellen szavaztak, mert Romániát kisebbségellenes színben tüntették fel. Az RMDSZ képviselője amúgy nem vett részt a gyűlésen. Izsák beszámolt az SZNT Állandó Bizottságának tegnapi, sepsiszentgyörgyi üléséről is: a testület értékelte az elmúlt időszak két nagy tömegmegmozdulását, a tavaly októberi székelyek nagy menetelését és a március 10-i székely szabadság napját, mindkettőt sikeresnek, az autonómiamozgalmat erősítőnek értékelték. A folytatásról újságírói kérdésre azt mondta: március 10-én minden évben székelyföldi szintű megemlékezést tartanak, ha pedig azonnali veszély fenyegetne – például közigazgatási átszervezés –, mindenkit utcára szólítanak. Addig is készen állnak a párbeszédre. Várják az RMDSZ és az MPP által előkészített autonómiastatútumot is, mert az még nem érkezett el hozzuk.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Két folyamatban levő peres ügyről számolt be tegnap esti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. Hangsúlyozta: mindkét esetben közösségi ügyről van szó, várják a támogatók csatlakozását.
Az SZNT által kezdeményezett európai polgári kezdeményezés elutasítása miatt az SZNT az Európai Bizottságot hívta perbe a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon. Izsák emlékeztetett: Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című polgári kezdeményezésüket a bizottság arra hivatkozva utasította el, hogy nincs hatásköre a nemzeti kisebbségeket érintő ügyekben.
A vita viszont immár nem jogi, hanem politikai – hívta fel a figyelmet, azzal példázva kijelentését, hogy a perbe hívást követő ellenkérelemben, majd az SZNT válasza után a napokban kézbesített 95 pontos viszontválaszban az Európai Bizottság voltaképpen politikai véleményeknek ad hangot. Szinte jól jártunk, hogy az EB nem jegyezte be polgári kezdeményezésünket, azóta ugyanis több ilyen elhalt, így viszont sikerült nyilatkozásra bírni az Európai Bizottságot olyan ügyekben, amelyekben korábban nem – vélekedett Izsák. Hozzáfűzte ugyanakkor: az a tény, hogy a perbe négy uniós tagállam is beszállt – Görögország, Szlovákia és Románia a bizottság oldalán, Magyarország az SZNT mellett –, azt bizonyítja: a vita helye az Európai Parlamentben lenne. Hozzáfűzte: nem tudja, Románia milyen további lépéseket tervez, tudomása szerint ugyanis a perbe való belépésről még tavaly decemberben döntöttek, amikor az RMDSZ nem volt kormányon, döntésüket pedig azóta sem indokolták meg. Reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban a magyar EP-képviselők, illetve képviselőjelöltek is felszólalnak az ügyben. Izsák Balázs tegnap azt is közölte: a bukaresti táblabíróságon április 24-ére tűzték ki azt a pert, amelyet diszkrimináció miatt indított Traian Băsescu államfő, Victor Ponta kormányfő, Liviu Dragnea miniszterelnök-helyettes, Crin Antonescu volt szenátusi elnök ellen, sérelmezve a román vezetők azon kijelentéseit, amelyekkel elutasították egy magyar többségű régió kialakítását. Szerinte nem helytálló az Országos Diszkriminációellenes Tanács ítélete, mely szerint az erről szóló nyilatkozatok beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába, ugyanis nem magánszemélyekről van szó, hanem az államhatalom képviselői vetítenek elő súlyos hátrányos megkülönböztetést. Izsák bízik abban, hogy a magyar szervezetek csatlakoznak ehhez a perhez is.
Üdvözlik az ET döntését
Izsák Balázs üdvözölte, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Kalmár Ferenc magyarországi KDNP-s képviselő kezdeményezésére elfogadta az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről szóló jelentést. Úgy vélekedett, a román delegáció tagjai hibáztak, amikor testületileg a jelentés ellen szavaztak, mert Romániát kisebbségellenes színben tüntették fel. Az RMDSZ képviselője amúgy nem vett részt a gyűlésen. Izsák beszámolt az SZNT Állandó Bizottságának tegnapi, sepsiszentgyörgyi üléséről is: a testület értékelte az elmúlt időszak két nagy tömegmegmozdulását, a tavaly októberi székelyek nagy menetelését és a március 10-i székely szabadság napját, mindkettőt sikeresnek, az autonómiamozgalmat erősítőnek értékelték. A folytatásról újságírói kérdésre azt mondta: március 10-én minden évben székelyföldi szintű megemlékezést tartanak, ha pedig azonnali veszély fenyegetne – például közigazgatási átszervezés –, mindenkit utcára szólítanak. Addig is készen állnak a párbeszédre. Várják az RMDSZ és az MPP által előkészített autonómiastatútumot is, mert az még nem érkezett el hozzuk.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 12.
Moldvai csángókat tanító pedagógusok Lakiteleken
Másodszor tartanak a moldvai csángók magyar falvaiban élő és dolgozó pedagógusoknak továbbképzést a Lakiteleki Népfőiskolán.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön a népfőiskolán tartott köszöntőjében hangsúlyozta: rendkívül nagy felelősség, de egyúttal óriási lehetőség is a moldvai csángó magyarok gyermekeinek magyar nyelvre tanítása. Az ott élő magyar családok éppen csak megértik a magyar szót, a történelmi múlttal, a vallással kell felébreszteni bennük, hogy hova is tartoznak – fogalmazott. Az Országgyűlés alelnöke szerint a moldvai magyar többségű falvakban a történelmi múlttal, a mai nehézségekkel szembesülve, bizonytalanságban élnek a csángó magyar családok. A pedagógusokat arra kérte, hogy segítsenek a helyi értéktár felmérésében. Szólt arról, hogy a Lakiteleki Népfőiskola ebben az évben a moldvai, a gyimesi és a szórványban élő csángók részére kollégiumot szervez. Lezsák fontos előrelépésnek nevezte, hogy a moldvai Bákó településen népfőiskola alapítását tervezik a Kárpát-medencei hálózat keretében.
A vendégek Bahána, Bogdánfalva, Buda, Csík, Diószén, Dumbravény, Ferdinándújfalu, Forrófalva, Gajdár, Kostelek, Külsőrekecsin, Lábnik, Lészped, Lujzikalagor, Magyarfalu, Nagypatak, Pokolpatak, Pusztina, Somoska, Szitás, Trunk, Tyúkszer, Újfalu és Szőlőhegy településről érkeztek a kedden záruló rendezvényre.
A Lészpedről érkezett Márton Attila programkoordinátor elmondta: 27 helyszínen 43 tanító mintegy 2200 gyerekkel foglalkozik. Fontosnak nevezte, hogy 2013 után idén is tart továbbképzést a Lakiteleki Népfőiskola számukra. Hozzátette: a nagyszülők egymás között az archaikus magyar nyelvet használják, sőt, gyermekeikkel is magyarul beszélnek, az unokák azonban többnyire románul beszélnek egymás között. A magyartanítás hatására egyre több fiatal magyarul beszél a másikkal, sőt, lehetőségük van Csíkszeredában magyarul továbbtanulni – tette hozzá. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Másodszor tartanak a moldvai csángók magyar falvaiban élő és dolgozó pedagógusoknak továbbképzést a Lakiteleki Népfőiskolán.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön a népfőiskolán tartott köszöntőjében hangsúlyozta: rendkívül nagy felelősség, de egyúttal óriási lehetőség is a moldvai csángó magyarok gyermekeinek magyar nyelvre tanítása. Az ott élő magyar családok éppen csak megértik a magyar szót, a történelmi múlttal, a vallással kell felébreszteni bennük, hogy hova is tartoznak – fogalmazott. Az Országgyűlés alelnöke szerint a moldvai magyar többségű falvakban a történelmi múlttal, a mai nehézségekkel szembesülve, bizonytalanságban élnek a csángó magyar családok. A pedagógusokat arra kérte, hogy segítsenek a helyi értéktár felmérésében. Szólt arról, hogy a Lakiteleki Népfőiskola ebben az évben a moldvai, a gyimesi és a szórványban élő csángók részére kollégiumot szervez. Lezsák fontos előrelépésnek nevezte, hogy a moldvai Bákó településen népfőiskola alapítását tervezik a Kárpát-medencei hálózat keretében.
A vendégek Bahána, Bogdánfalva, Buda, Csík, Diószén, Dumbravény, Ferdinándújfalu, Forrófalva, Gajdár, Kostelek, Külsőrekecsin, Lábnik, Lészped, Lujzikalagor, Magyarfalu, Nagypatak, Pokolpatak, Pusztina, Somoska, Szitás, Trunk, Tyúkszer, Újfalu és Szőlőhegy településről érkeztek a kedden záruló rendezvényre.
A Lészpedről érkezett Márton Attila programkoordinátor elmondta: 27 helyszínen 43 tanító mintegy 2200 gyerekkel foglalkozik. Fontosnak nevezte, hogy 2013 után idén is tart továbbképzést a Lakiteleki Népfőiskola számukra. Hozzátette: a nagyszülők egymás között az archaikus magyar nyelvet használják, sőt, gyermekeikkel is magyarul beszélnek, az unokák azonban többnyire románul beszélnek egymás között. A magyartanítás hatására egyre több fiatal magyarul beszél a másikkal, sőt, lehetőségük van Csíkszeredában magyarul továbbtanulni – tette hozzá. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 12.
Lelki kenyér a vers
Számos irodalmi, művészeti programot rendeztek tegnap a Kárpát-medencében a költészet napján, József Attila születésnapjára emlékezve. Budapesten negyedik alkalommal szerveztek Versmaratont, Debrecenben megrendezték a költészeti fesztivált, Szentendrén pedig újra volt Verskommandó. Nagy érdeklődés mellett zajlott az egész nap tartó Versmaraton a budapesti Thália Színház Mikroszínpadán, ahol mintegy hetven kortárs költő olvasta fel verseit, a közönség megismerhette Az év versei 2014 című kötet szerzőit. Oláh János költő, író, a hagyományosan a költészet napjára megjelenő kötet kiadójának vezetője elmondta: a tavalyi év válogatása, 100 költő versei jelennek meg a kötetben. Mint fogalmazott, a költészet napján mindig sok a versműsor, de élő költőtől szinte alig hangzott el vers. A felolvasással arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a mai költészet is létezik, kortárs költők is írnak verseket, nem is rosszakat. Oláh János elmondta: úgy döntöttek, hogy a költők saját maguk mondják el verseiket, ne színészek előadásában hangozzanak el a művek. Ha rosszabbul is mondja a szerző versét egy színésznél, az az értelmezési módszer, ahogy ő felolvassa, akkor is fontos kordokumentum – emelte ki.
Raffai Ágnes szabadkai színésznő nyerte el a fődíjat a Versünnep Fesztivál professzionális színészeknek, előadóművészeknek és szakirányú hallgatóknak meghirdetett versmondó versenyén, amelyet a költészet napja alkalmából rendeztek meg a budapesti Nemzeti Színházban tegnap. „Ez a délután a szó, a magyar szó ünnepe volt” – mondta az esti díjkiosztón Császár Angéla színművész, a zsűri elnöke, hozzátéve: szükségünk van ezekre a szavakra, és a versekre. „Lelki kenyér a vers” – emelte ki Áprily Lajos szavait idézve.
A költészet politikai rendszereken felülemelkedik, ezt bizonyítja az is, hogy 1964-től emlékezünk meg József Attila születésnapjáról – mondta Vári Fábián László kárpátaljai költő József Attila lillafüredi emléktáblájánál tegnap (felvételünk). A József Attila-díjas költő úgy fogalmazott: a magyar közéletben igazán ritka az, hogy ezzel mindenki egyetért, ennek a napnak a legfontosabb üzenete, hogy József Attila mai és minden magyar ember számára egyaránt fontos. Bár a költészetet az utóbbi évtizedekben többször temették, ám meg tudott újulni, „jó ebben a rohanó világban megállni olykor, kézbe venni egy Radnótit, Pilinszkyt, Nagy Lászlót, Weöres Sándort, hogy a nagy mesterek gondolataiban megpihenjünk” – mondta Vári Fábián László annál a márványtáblánál, amely arra emlékeztet, hogy 1933-ban József Attila a lillafüredi írótalálkozón írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát. Csak a vers a fontos, amely szólhat bármiről, de azt a „líra arisztokratikus méltóságával tegye”, adjon érzelmi többletet, üzenjen, keltsen visszhangokat, hogy az olvasó hetek múltán is érezze az újraolvasás kényszerét, legyen élmény a verssel való találkozás – tette hozzá, majd József Attilát idézve azt mondta: vers kell, hogy írassék! Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Számos irodalmi, művészeti programot rendeztek tegnap a Kárpát-medencében a költészet napján, József Attila születésnapjára emlékezve. Budapesten negyedik alkalommal szerveztek Versmaratont, Debrecenben megrendezték a költészeti fesztivált, Szentendrén pedig újra volt Verskommandó. Nagy érdeklődés mellett zajlott az egész nap tartó Versmaraton a budapesti Thália Színház Mikroszínpadán, ahol mintegy hetven kortárs költő olvasta fel verseit, a közönség megismerhette Az év versei 2014 című kötet szerzőit. Oláh János költő, író, a hagyományosan a költészet napjára megjelenő kötet kiadójának vezetője elmondta: a tavalyi év válogatása, 100 költő versei jelennek meg a kötetben. Mint fogalmazott, a költészet napján mindig sok a versműsor, de élő költőtől szinte alig hangzott el vers. A felolvasással arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a mai költészet is létezik, kortárs költők is írnak verseket, nem is rosszakat. Oláh János elmondta: úgy döntöttek, hogy a költők saját maguk mondják el verseiket, ne színészek előadásában hangozzanak el a művek. Ha rosszabbul is mondja a szerző versét egy színésznél, az az értelmezési módszer, ahogy ő felolvassa, akkor is fontos kordokumentum – emelte ki.
Raffai Ágnes szabadkai színésznő nyerte el a fődíjat a Versünnep Fesztivál professzionális színészeknek, előadóművészeknek és szakirányú hallgatóknak meghirdetett versmondó versenyén, amelyet a költészet napja alkalmából rendeztek meg a budapesti Nemzeti Színházban tegnap. „Ez a délután a szó, a magyar szó ünnepe volt” – mondta az esti díjkiosztón Császár Angéla színművész, a zsűri elnöke, hozzátéve: szükségünk van ezekre a szavakra, és a versekre. „Lelki kenyér a vers” – emelte ki Áprily Lajos szavait idézve.
A költészet politikai rendszereken felülemelkedik, ezt bizonyítja az is, hogy 1964-től emlékezünk meg József Attila születésnapjáról – mondta Vári Fábián László kárpátaljai költő József Attila lillafüredi emléktáblájánál tegnap (felvételünk). A József Attila-díjas költő úgy fogalmazott: a magyar közéletben igazán ritka az, hogy ezzel mindenki egyetért, ennek a napnak a legfontosabb üzenete, hogy József Attila mai és minden magyar ember számára egyaránt fontos. Bár a költészetet az utóbbi évtizedekben többször temették, ám meg tudott újulni, „jó ebben a rohanó világban megállni olykor, kézbe venni egy Radnótit, Pilinszkyt, Nagy Lászlót, Weöres Sándort, hogy a nagy mesterek gondolataiban megpihenjünk” – mondta Vári Fábián László annál a márványtáblánál, amely arra emlékeztet, hogy 1933-ban József Attila a lillafüredi írótalálkozón írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát. Csak a vers a fontos, amely szólhat bármiről, de azt a „líra arisztokratikus méltóságával tegye”, adjon érzelmi többletet, üzenjen, keltsen visszhangokat, hogy az olvasó hetek múltán is érezze az újraolvasás kényszerét, legyen élmény a verssel való találkozás – tette hozzá, majd József Attilát idézve azt mondta: vers kell, hogy írassék! Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. április 12.
Pert kezdeményezett az SZNT az ortodox egyháznak ajándékozott kovásznai szálloda miatt
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére huszonegy kovásznai és sepsiszentgyörgyi állampolgár pert indít a kormány ellen, mivel diszkriminatívnak és törvényellenesnek tartják, hogy a kabinet tavaly év végén a kovásznai Fenyő Szállodát az ortodox egyháznak ajándékozta – közölte csütörtökön az SZNT.
Az indoklás szerint az ortodox egyház ezáltal egy olyan ingatlan birtokába jutott, amely nem vallási célokat szolgál, miközben a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaik többségét nem kapták vissza.
A kormány tavaly december 18-án hozott sürgősségi rendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól "a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének" juttatja a kovásznai Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező hatemeletes, 89 szobás, kétcsillagos szállodát.
A rendelet indoklásában a kormány "a román állam alapvető intézménye, a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényegbevágó szerepet játszó Román Ortodox Egyház támogatásának szükségszerűségére" hivatkozott.
A felperesek szerint a sürgősségi kormányhatározat súlyosan sérti a vallásszabadságról és az egyházak működéséről szóló törvényt. A kereset egyebek mellett arra a törvénycikkelyre hivatkozik, miszerint "a felekezetek egyenlőek a törvény és a hatóságok előtt. Az állam nem részesít előnyben egyetlen vallásfelekezetet sem, és nem tűri meg valamely vallásfelekezet kiváltságos kezelését, illetve hátrányos megkülönböztetését."
Az SZNT emlékeztet arra, hogy Kovászna városában az ortodox vallásúak aránya alig haladja meg 21 százalékot.
A felperesek ugyanakkor panaszt tettek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál – olvasható az SZNT közleményében. Népújság (Marosvásárhely)
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére huszonegy kovásznai és sepsiszentgyörgyi állampolgár pert indít a kormány ellen, mivel diszkriminatívnak és törvényellenesnek tartják, hogy a kabinet tavaly év végén a kovásznai Fenyő Szállodát az ortodox egyháznak ajándékozta – közölte csütörtökön az SZNT.
Az indoklás szerint az ortodox egyház ezáltal egy olyan ingatlan birtokába jutott, amely nem vallási célokat szolgál, miközben a magyar történelmi egyházak államosított ingatlanjaik többségét nem kapták vissza.
A kormány tavaly december 18-án hozott sürgősségi rendeletet arról, hogy az állami protokollalaptól "a Vallásügyi Államtitkárság kezelésébe, Hargita és Kovászna Ortodox Püspökségének" juttatja a kovásznai Tündérvölgyben álló, ásványvizes kezelőközponttal és sportpályákkal is rendelkező hatemeletes, 89 szobás, kétcsillagos szállodát.
A rendelet indoklásában a kormány "a román állam alapvető intézménye, a román nép nemzeti identitásának megőrzésében lényegbevágó szerepet játszó Román Ortodox Egyház támogatásának szükségszerűségére" hivatkozott.
A felperesek szerint a sürgősségi kormányhatározat súlyosan sérti a vallásszabadságról és az egyházak működéséről szóló törvényt. A kereset egyebek mellett arra a törvénycikkelyre hivatkozik, miszerint "a felekezetek egyenlőek a törvény és a hatóságok előtt. Az állam nem részesít előnyben egyetlen vallásfelekezetet sem, és nem tűri meg valamely vallásfelekezet kiváltságos kezelését, illetve hátrányos megkülönböztetését."
Az SZNT emlékeztet arra, hogy Kovászna városában az ortodox vallásúak aránya alig haladja meg 21 százalékot.
A felperesek ugyanakkor panaszt tettek az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál – olvasható az SZNT közleményében. Népújság (Marosvásárhely)
2014. április 12.
Megtartó hűség
Kérdések a 70 éves Tófalvi Zoltánhoz
– Erdély egyik legszebb és leghíresebb fazekasközpontjában született, Korondon. Meséljen gyermek- és ifjúsági éveiről, a szülőföld megtartó erejéről.
– Korondra születni – vallom immár hetven esztendő tapasztalatával a hátam mögött – csodálatos dolog, ugyanakkor feladatok sokasága is! Tamási Áron intelme semmit nem veszített időszerűségéből: "Az embernek egyetlen szülőföldje van, és sok-sok kötelessége." Ma már tudom: az emberi élet túl rövid ahhoz, hogy valamennyit lerójunk a szülőfalunk iránti tartozásból! Dédelgetem magamban az álmot: még lesz erőm megírni szülőfalum, Korond regényét.
1944. március 24-én láttam meg a napvilágot, amikor – újra Tamási Áronnal szólva – "Énlaka felett, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a gondviselés." Áldott emlékű Édesapámat – aki a földművelés utolsó polihisztorainak egyike volt – az "Árpád-vonal" védelmére behívták katonának. Azelőtt is annyi átképzésen vett részt, hogy ma sem tudom: édesanyám, a Sóvidék szövőnője, hogyan tudta megművelni a tűrésnyi földet? Gyermekkoromban még teljes pompájában tündökölt az esti fonó. Másodikos koromtól oda állítottak, hogy egy-egy irodalmi alkotást felolvassak. Arany János Nagyidai cigányok című költeménye, Toldi mindhárom éneke, Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája, Madách Imre Az ember tragédiája akkor vésődött kitörülhetetlenül az emlékezetembe.
– 1965-ben történelemtanárként tért vissza szülőfalujába. Hogyan emlékszik ezekre az évekre?
– Be kellett bizonyítanom: nem igaz a mondás, miszerint "senki nem lehet próféta a saját falujában!" Kiváló tanárok tanítottak Korondon. Beder Tibor, Hargita megye 1990 utáni főtanfelügyelője, aki a törökországi Magyarfalut, Rodostót gyalog kereste fel. Az erdélyi magyar gimnáziumok, líceumok egyik legkiválóbb matematikatanára, a fájdalmasan korán elhunyt Szilágyi Ferenc először Korondon, majd Gyergyószentmiklóson teremtett matematikai iskolát! Czegő Zoltán költői, írói pályáján a korondi tanárkodás meghatározó jelentőségű. Korond szerelmesei között a korábbi tanítók, tanárok közül hadd említsem Benczédi Sándort, Haáz Sándort, Kedei Zoltánt, Ambrus Lajost, a Hazanéző folyóirat főszerkesztőjét. Korondnak köszönhetem a helytörténeti kutatások elindítását, itt fogalmazódott meg bennem: az etnikailag, néprajzilag is egységes Sóvidéknek meg kell írni a történeti, etnográfiai monográfiáját. Ezt akadályozta meg a Szekuritáté.
Kiváló tanítványok sorával büszkélkedhetem: Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Munkacsoport, a KAM megteremtője, a prózaíró Korondi Kovács András, a költő Majla Sándor, az UNESCO-díjas Páll Ágoston kiváló népi fazekas. 2003-ban, 2004-ben a katedra még egyszer a bűvkörébe vont: óraadóként a Sapientia marosvásárhelyi karán magyarságtörténetet és művelődéstörténetet taníthattam.
– Alig nyolc évet tanított. 1972-ben a marosvásárhelyi rádió munkatársa lett. Milyen volt ez a tizenhárom év, a Ceausescu-korszak leghírhedtebb korszaka?
– Szerettem a rádiót mint megszólalási lehetőséget. A rádió sokkal meghittebb, személyesebb, mint a televízió. A marosvásárhelyi rádiónál láttam először, hogyan működik a sajtóigazság fedőnéven futó cenzúra. Két nagyon fontos műsoromat tiltották le: az egyik a jobbágyfalvi, több hónapig tartó néprajzi kutatással összeállított Tavaszi határkerülés, a másik a Bolyai Tudományegyetem első csoportjának perében hét év börtönbüntetésre ítélt Várhegyi Istvánnal készített nagyinterjú. A marosvásárhelyi rádiónak köszönhetően végezhettem el azt a szociológiai kutatást, amelynek során a Temesváron élő atyhaiak 490 főt számláló közösségének minden tagjával elbeszélgettem. Az atyhaiak a bánsági nagyvárosba mentették át a kalákaszellemet, a közösségi életet. Névsoruk volt arról: Temesváron, Nagyszebenben, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, az Amerikai Egyesült Államokban hol laknak az egykori falusfeleik, ott szállást, élelmet kapnak, emberi szóval fogadják őket. A Temesváron élő atyhaiak közössége című tanulmányom a Korunk 1982. évi pályázatán első díjat nyert, önálló kötetben is megjelent. A Forrás-sorozatban 1979-ben rádiósként jelent meg az első önálló kötetem, Pogány fohászok faluja címmel.
– Ezután volt kultúrigazgató, lapszerkesztő, helytörténeti kutató, tévészerkesztő.
– Akkor már túl voltam az első házkutatáson – a jegyzeteim, kézirataim egy részét elvitték –, az állambiztonsági szerveknek sikerült megakadályozniuk a Sóvidék történeti, néprajzi monográfiájának megírását, megjelentetését. Amikor kineveztek a nyárádtői művelődési otthon igazgatójának, Angela Isaroiu propagandatitkár kijelentette: "Azért tesszük oda, hogy elvérezzen! Ne mind irkáljon olyasmiket, amelyeket a Szabad Európa Rádió sorozatban közöl!" A SZER ugyanis folytatásokban sugározta A Temesváron élő atyhaiak közössége című tanulmányomat, a nagyernyei Péterffy Júlia magyartanárnő és Kim Imola zenetanárnő által szervezett iskolai vetélkedőről szóló publicisztikámat: "A nyelv ma néktek végső menedéktek,/ A nyelv ma tündérvár és katakomba,/Vigyázzatok jól, mikor beszéltek." (Reményik Sándor: Az Ige). Óriási botrány lett belőle! Koppándi Sándor fő pártcenzor "kedvenc üldözöttjévé" váltam. Leutazott Bukarestből, hogy "megrúgódjon", "móresre tanítson".
Nem szerettem a kultúrigazgatást, de annyit elértem: a Marosvásárhelyi Állami Színház, a Maros Művészegyüttes havonta tartott előadást, képzőművészeti kiállításokat szerveztem, és hadakoztam a magyar nyelvű oktatás megmentéséért. 1987. január 1-jétől A Hét, 1991 nyarától az Erdélyi Napló, 1994. február 1-jétől a Román Televízió magyar adásának belső munkatársa lettem.
– 1979-ben jelent meg első riportkötete, a Pogány fohászok faluja, amely a Sóvidékről szól, a kötet címét Alsósófalva "adta". Miről szól a könyv?
– A kötet tulajdonképpen a Sóvidéket alkotó tizennégy településről szóló tényfeltáró riportok füzére. A sófalvi sót az 1562. évi felkelésig a székelyek szabadon használhatták. A székely só "fakó kerekű", azaz: ráf nélküli szekereken Fogarasföldre, Kőhalom környékére is eljutott. Ez is a megírásra váró feladataim egyike. A kötetben részleteket közöltem a világot bejáró egyetlen sóvidéki tengerész, idős Cseresznyés Gyula hajónaplójából. Megtaláltam Siklód legnagyobb szerelmese, Visky Károly néprajztudós egyetlen példányban fennmaradt, soha nem publikált rajzait. Röviden arra is utaltam: minden idők egyik legnagyobb magyar művészettörténésze, Fülep Lajos, 1919-ben három hónapig Szováta református lelkésze volt, a helyi tanító akadékoskodása miatt kellett elhagynia a települést. Nemrég megkaptam a teljes szovátai levelezését, amely Szováta történetének eddig ismeretlen fejezete. A kötetben utaltam Ady Endre és Boncza Berta 1915. augusztusi szovátai útjára, és arra, hogy a Medve-tóban való fürdés után kijelentette: ide tér vissza "megegészségesedni"… A pogány fohászok faluja cím valóban Alsósófalvát idézi: az elzártság miatt a település lakói mindenkinél jobban megküzdöttek az önmaguk elfogadtatásáért. Elegendő hivatkoznom a festő Sükösd Ferencre, Fülöp G. Dénesre, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkészére, a rendező Cseresznyés Gyulára, a táncmester Kacsó Andrásra. A sziknyos, követ és bábakalácsot termő vidéken a pogánykor emlékei a kereszténységre való áttérés után is tovább éltek.
– Fő kutatási területe az erdélyi, romániai '56-os történések, szervezkedések, elhurcolások és bebörtönzések kutatása.
– 1956-ban hatodik osztályos kisdiák voltam a korondi iskolában. A forradalom óriási hatással volt rám. A későbbi kutatások során azonosítottam: 1956. november 11-én Moyses Márton (1970. május 13-án tűzhalált halt) vezetésével négy 15-16 éves baróti gimnazista megpróbált átszökni a román–magyar határon. Ketten átjutottak! A kádári hatóságok 1957. március 15-én adták vissza a román állambiztonsági szerveknek Bíró Benjámint és Józsa Csabát. Az erdélyi, romániai ’56 történéseit tíz vaskos kötetben tárom az olvasó és a történészszakma elé. Megjelent öt kötet.
– Két évvel korábban, amikor A megmentett hűség – 2012 című kötet számára készítettem interjút, Ön azt mondta: egy 1000 oldalas könyvön dolgozik. Miről szól?
– Az említett 1000 oldalas kötet az "erdélyi kérdés" kialakulásáról, akuttá válásáról, és a megoldást sürgető tervezetekről szól. Középkori oklevelek alapján rekonstruálható, hogy a török betörések nyomán hogyan változott meg a korábban magyarok és szászok által lakott régiók etnikai összetétele. A 15. század elejére jórészt kialakult Erdély etnikai sokszínűsége. A 18. század második fele, az 1761-1762 körüli időszak az, amikor a románság számbeli fölénybe került. A reformkor idejétől kezdve magyar, román és részben szász tervezetek, elképzelések születtek az "erdélyi kérdés" megoldására. Ezeket a tervezeteket vontam górcső alá, a haza bölcse, Deák Ferenc 1842. évi levelétől kezdve – először jelzi az "erdélyi kérdés" súlyosságát! –, folytatva báró Wesselényi Miklós 1848. június 18-i, a lakosságcserére vonatkozó tervezetével, Alexandru Papiu Ilarian 1860-ban papírra vetett és Alexandru Ioan Cuza fejedelemnek átadott Emlékiratával, Kossuth Lajos konföderációs tervezetével, a 19. századi, 20. századi különféle megoldási kísérletekkel. Paál Gábor 1919 januárjában, román katonai fogságban megfogalmazta a "Székely Köztársaság" tervezetét, a két világháború között a román, magyar és szász megoldási kísérletek a lakosságcserék révén próbálták orvosolni az "erdélyi kérdést". A második bécsi döntés után – 1940. augusztus 30. – több román tervezet is született, amelyek a lakosságcserék révén próbálták az "erdélyi kérdést" orvosolni. Sabin Manuila – Budapesten szerzett orvosi oklevelet –, a Román Statisztikai Intézet megteremtőjeként 1941. október 15-én Ion Antonescu marsallnak adta át azt a tervezetet, amely szerint a homogén román nemzeti államot úgy lehet megteremteni, ha 3,8 millió kisebbségit telepítenek ki Nagy-Romániából! A több nyelven beszélő Vasile Stoica román külügyminiszter-helyettes – Budapesten szerzett bölcsész oklevelet, a híres Eötvös Kollégium tagja volt – 1942. évi tervezete már ötmillió kisebbségi áttelepítésével számolt. 1943-ban az állampolitika rangjára emelték a román–ukrán–orosz lakosságcsere-tervet.
1946-ban a magyar békeelőkészítő osztály olyan Székelyföld-autonómiatervezetet dolgozott ki, amely magába foglalta – falvanként feltüntetve – a barcasági, a volt vármegyei vonzáskörzeteket is. Ezeknek a tervezeteknek a nyomát sem találjuk a román Parlamentnek benyújtott autonómiatervezetben!
– Pár éve nyugdíjas, nem kell már bejárnia a tévéhez. Mivel tölti a szabadidejét, és miért jön oly ritkán haza Erdélybe, bár ma is marosvásárhelyi lakos, itt van lakása a Gecse utcában?
– Levéltári kutatással, különböző könyvtárakban való búvárkodással, írással töltöm a mindennapjaimat. Marosvásárhelyen, a Gecse utcában van a lakásom, de alig tartózkodom ott. A marosvásárhelyi életemet teljesen ellehetetlenítették! A feleségem családja főbérlőként 1938-tól lakott a Gecse utca 19. szám alatti lakásban. 1977-ben ezt a lakást megvásároltuk Dósa György Alberttől, akiről a szekusdossziém 2011. januári átvételekor kiderült: "Demeter" fedőnéven csak rólam 62 jelentést készített. Volt olyan nap, amikor három jelentést is átadott a tartótisztjének! Nemcsak rólam, mindenkiről jelentett, aki élt és mozgott Marosvásárhelyen! A marosvásárhelyi Vízüzemnél – ahol ideig-óráig dolgozott – munkatársai életét tette tönkre. Olyan, saját kézzel és magyar nyelven írt jelentéseket készített, amelyek alapján kiváló szakembereket, mérnököket hurcoltak meg, rúgtak ki a Vízüzemtől! Szabotázsakciókat, tudatos ivóvíz- szennyezést, sőt mérgezést fogott rájuk, a kapusról pedig azt állította: ráfogta a fegyverét! Saját kezével kétszer írt beszervezési kötelezvényt, hogy a jelentéseiről senkinek, még a családtagoknak sem beszél. Másodszor már teljesen rám állították! A Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács, a CNSAS, 2012. április 25-i hivatalos átiratban dekonspirálta a Demeter fedőnéven jelentő, 1945. szeptember 28-án született Dósa György Albertet, Albert és Erzsébet fiát.
Dósa György Albert – aki a szüleitől adományként kapta azt a lakást, amelyben mi lakunk, és amelyet 1977-ben megvásároltunk –, 2001-ben eladta a Gecse utca (Stefan cel Mare) 19. szám alatti ingatlan első részét és a hozzá tartozó kertet. Ezzel párhuzamosan a mi lakásunkhoz tartozó, általunk 1977-ben megvásárolt, 1991-ben a feleségem és az én nevemre betelekelt kertért, udvarért beperelt a marosvásárhelyi törvényszéken. Dr. Kincses Előd volt az ügyvédünk. Marosvásárhelyen és Maros megyében 1974 és 1989 között 5.000 család, személy vásárolt hasonló körülmények között lakást. Az 1989. decemberi rendszerváltás után mind az 5000 család, személy nevére betelekelték a cseausiszta diktatúra idején törvénytelenül az állam tulajdonába utalt beltelkeket. Az 5000 család, személy közül csak ellenünk indítottak pert, és a Táblabíróság csak Dósa György Albertnek adott igazat!
Elvették a kertünket, az udvarunkat, most a lakáshoz tartozóan egyetlen négyzetcentiméternyi terület sincs! Ezt az iszonyatos drámát a feleségem, Tófalvi Mária magyartanárnő nem tudta feldolgozni, és 2009. október 2-án a budapesti Péterffy Kórházban visszaadta a lelkét a Teremtőjének. Az volt az utolsó kérése: szeretett városa, Marosvásárhely református temetőjében helyezzük örök nyugalomra. Ezt megelőzően két betörés volt a lakásunkban: először a központi fűtés hőkazánját lopták el, másodszor az ’56-os kutatásaim levéltári anyagának egy részét. Pótolhatatlan dokumentumok tűntek el! Ma semmit nem tartok a lakásban! Mindez olyan mély nyomot hagyott, hagy az életemben, hogy ritkán tartózkodom Marosvásárhelyen. A várost viszont ma is nagyon szeretem…
– Mi van a fiókban, min dolgozik jelenleg?
– Folytatom az 1956 erdélyi mártírjai sorozatot, a hatodik, majd a hetedik kötetet készítem elő kiadásra. Az elmúlt év végén jelent meg a sóvidéki prózaantológia, benne a Véres szárnyverések című novellám. Egy meghívás révén az elmúlt esztendő végén, 2014 januárjában Adelaide-ben – kérésre – felolvastam az említett novellát. Óriási sikere volt, hiszen a magukra maradt öregek drámája ott is hasonló!
– Több díjban részesült, soroljon fel néhányat.
– 1982-ben megkaptam a Korunk pályázatának első díját, a rendszerváltást követően az Ifi Fórum első díját. 1994-ben elnyertem a budapesti Hitel folyóirat szociográfiai pályázatának első díját, a Pro Civitas Alapítvány első díját a bözödújfalusi székely szombatosokról írt tanulmányommal. 1997-ben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tévés nívódíjjal jutalmazott. A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld 2002-ben ugyancsak nívódíjjal tüntetett ki. A Magyar Újságírók Közössége Petőfi Sándor Szabad Sajtó Díja szintén fontos kitüntetés. Az Erdős Irma-díjat azért kaptam, mert én készítettem az önálló kötetben is megjelent nagyinterjút az Állami Székely Színház egykori művésznőjével. A legfrissebb díjat most, 2014. március 15-én kaptam Könyv és gyertya címmel. A végére hagytam a Hazanéző szerkesztőségétől kapott elismeréseket. Ezek arra figyelmeztetnek: sokszor kell még hazanéznem!
Székely Ferenc. Népújság (Marosvásárhely)
Kérdések a 70 éves Tófalvi Zoltánhoz
– Erdély egyik legszebb és leghíresebb fazekasközpontjában született, Korondon. Meséljen gyermek- és ifjúsági éveiről, a szülőföld megtartó erejéről.
– Korondra születni – vallom immár hetven esztendő tapasztalatával a hátam mögött – csodálatos dolog, ugyanakkor feladatok sokasága is! Tamási Áron intelme semmit nem veszített időszerűségéből: "Az embernek egyetlen szülőföldje van, és sok-sok kötelessége." Ma már tudom: az emberi élet túl rövid ahhoz, hogy valamennyit lerójunk a szülőfalunk iránti tartozásból! Dédelgetem magamban az álmot: még lesz erőm megírni szülőfalum, Korond regényét.
1944. március 24-én láttam meg a napvilágot, amikor – újra Tamási Áronnal szólva – "Énlaka felett, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a gondviselés." Áldott emlékű Édesapámat – aki a földművelés utolsó polihisztorainak egyike volt – az "Árpád-vonal" védelmére behívták katonának. Azelőtt is annyi átképzésen vett részt, hogy ma sem tudom: édesanyám, a Sóvidék szövőnője, hogyan tudta megművelni a tűrésnyi földet? Gyermekkoromban még teljes pompájában tündökölt az esti fonó. Másodikos koromtól oda állítottak, hogy egy-egy irodalmi alkotást felolvassak. Arany János Nagyidai cigányok című költeménye, Toldi mindhárom éneke, Csokonai Vitéz Mihály Dorottyája, Madách Imre Az ember tragédiája akkor vésődött kitörülhetetlenül az emlékezetembe.
– 1965-ben történelemtanárként tért vissza szülőfalujába. Hogyan emlékszik ezekre az évekre?
– Be kellett bizonyítanom: nem igaz a mondás, miszerint "senki nem lehet próféta a saját falujában!" Kiváló tanárok tanítottak Korondon. Beder Tibor, Hargita megye 1990 utáni főtanfelügyelője, aki a törökországi Magyarfalut, Rodostót gyalog kereste fel. Az erdélyi magyar gimnáziumok, líceumok egyik legkiválóbb matematikatanára, a fájdalmasan korán elhunyt Szilágyi Ferenc először Korondon, majd Gyergyószentmiklóson teremtett matematikai iskolát! Czegő Zoltán költői, írói pályáján a korondi tanárkodás meghatározó jelentőségű. Korond szerelmesei között a korábbi tanítók, tanárok közül hadd említsem Benczédi Sándort, Haáz Sándort, Kedei Zoltánt, Ambrus Lajost, a Hazanéző folyóirat főszerkesztőjét. Korondnak köszönhetem a helytörténeti kutatások elindítását, itt fogalmazódott meg bennem: az etnikailag, néprajzilag is egységes Sóvidéknek meg kell írni a történeti, etnográfiai monográfiáját. Ezt akadályozta meg a Szekuritáté.
Kiváló tanítványok sorával büszkélkedhetem: Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Munkacsoport, a KAM megteremtője, a prózaíró Korondi Kovács András, a költő Majla Sándor, az UNESCO-díjas Páll Ágoston kiváló népi fazekas. 2003-ban, 2004-ben a katedra még egyszer a bűvkörébe vont: óraadóként a Sapientia marosvásárhelyi karán magyarságtörténetet és művelődéstörténetet taníthattam.
– Alig nyolc évet tanított. 1972-ben a marosvásárhelyi rádió munkatársa lett. Milyen volt ez a tizenhárom év, a Ceausescu-korszak leghírhedtebb korszaka?
– Szerettem a rádiót mint megszólalási lehetőséget. A rádió sokkal meghittebb, személyesebb, mint a televízió. A marosvásárhelyi rádiónál láttam először, hogyan működik a sajtóigazság fedőnéven futó cenzúra. Két nagyon fontos műsoromat tiltották le: az egyik a jobbágyfalvi, több hónapig tartó néprajzi kutatással összeállított Tavaszi határkerülés, a másik a Bolyai Tudományegyetem első csoportjának perében hét év börtönbüntetésre ítélt Várhegyi Istvánnal készített nagyinterjú. A marosvásárhelyi rádiónak köszönhetően végezhettem el azt a szociológiai kutatást, amelynek során a Temesváron élő atyhaiak 490 főt számláló közösségének minden tagjával elbeszélgettem. Az atyhaiak a bánsági nagyvárosba mentették át a kalákaszellemet, a közösségi életet. Névsoruk volt arról: Temesváron, Nagyszebenben, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, az Amerikai Egyesült Államokban hol laknak az egykori falusfeleik, ott szállást, élelmet kapnak, emberi szóval fogadják őket. A Temesváron élő atyhaiak közössége című tanulmányom a Korunk 1982. évi pályázatán első díjat nyert, önálló kötetben is megjelent. A Forrás-sorozatban 1979-ben rádiósként jelent meg az első önálló kötetem, Pogány fohászok faluja címmel.
– Ezután volt kultúrigazgató, lapszerkesztő, helytörténeti kutató, tévészerkesztő.
– Akkor már túl voltam az első házkutatáson – a jegyzeteim, kézirataim egy részét elvitték –, az állambiztonsági szerveknek sikerült megakadályozniuk a Sóvidék történeti, néprajzi monográfiájának megírását, megjelentetését. Amikor kineveztek a nyárádtői művelődési otthon igazgatójának, Angela Isaroiu propagandatitkár kijelentette: "Azért tesszük oda, hogy elvérezzen! Ne mind irkáljon olyasmiket, amelyeket a Szabad Európa Rádió sorozatban közöl!" A SZER ugyanis folytatásokban sugározta A Temesváron élő atyhaiak közössége című tanulmányomat, a nagyernyei Péterffy Júlia magyartanárnő és Kim Imola zenetanárnő által szervezett iskolai vetélkedőről szóló publicisztikámat: "A nyelv ma néktek végső menedéktek,/ A nyelv ma tündérvár és katakomba,/Vigyázzatok jól, mikor beszéltek." (Reményik Sándor: Az Ige). Óriási botrány lett belőle! Koppándi Sándor fő pártcenzor "kedvenc üldözöttjévé" váltam. Leutazott Bukarestből, hogy "megrúgódjon", "móresre tanítson".
Nem szerettem a kultúrigazgatást, de annyit elértem: a Marosvásárhelyi Állami Színház, a Maros Művészegyüttes havonta tartott előadást, képzőművészeti kiállításokat szerveztem, és hadakoztam a magyar nyelvű oktatás megmentéséért. 1987. január 1-jétől A Hét, 1991 nyarától az Erdélyi Napló, 1994. február 1-jétől a Román Televízió magyar adásának belső munkatársa lettem.
– 1979-ben jelent meg első riportkötete, a Pogány fohászok faluja, amely a Sóvidékről szól, a kötet címét Alsósófalva "adta". Miről szól a könyv?
– A kötet tulajdonképpen a Sóvidéket alkotó tizennégy településről szóló tényfeltáró riportok füzére. A sófalvi sót az 1562. évi felkelésig a székelyek szabadon használhatták. A székely só "fakó kerekű", azaz: ráf nélküli szekereken Fogarasföldre, Kőhalom környékére is eljutott. Ez is a megírásra váró feladataim egyike. A kötetben részleteket közöltem a világot bejáró egyetlen sóvidéki tengerész, idős Cseresznyés Gyula hajónaplójából. Megtaláltam Siklód legnagyobb szerelmese, Visky Károly néprajztudós egyetlen példányban fennmaradt, soha nem publikált rajzait. Röviden arra is utaltam: minden idők egyik legnagyobb magyar művészettörténésze, Fülep Lajos, 1919-ben három hónapig Szováta református lelkésze volt, a helyi tanító akadékoskodása miatt kellett elhagynia a települést. Nemrég megkaptam a teljes szovátai levelezését, amely Szováta történetének eddig ismeretlen fejezete. A kötetben utaltam Ady Endre és Boncza Berta 1915. augusztusi szovátai útjára, és arra, hogy a Medve-tóban való fürdés után kijelentette: ide tér vissza "megegészségesedni"… A pogány fohászok faluja cím valóban Alsósófalvát idézi: az elzártság miatt a település lakói mindenkinél jobban megküzdöttek az önmaguk elfogadtatásáért. Elegendő hivatkoznom a festő Sükösd Ferencre, Fülöp G. Dénesre, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkészére, a rendező Cseresznyés Gyulára, a táncmester Kacsó Andrásra. A sziknyos, követ és bábakalácsot termő vidéken a pogánykor emlékei a kereszténységre való áttérés után is tovább éltek.
– Fő kutatási területe az erdélyi, romániai '56-os történések, szervezkedések, elhurcolások és bebörtönzések kutatása.
– 1956-ban hatodik osztályos kisdiák voltam a korondi iskolában. A forradalom óriási hatással volt rám. A későbbi kutatások során azonosítottam: 1956. november 11-én Moyses Márton (1970. május 13-án tűzhalált halt) vezetésével négy 15-16 éves baróti gimnazista megpróbált átszökni a román–magyar határon. Ketten átjutottak! A kádári hatóságok 1957. március 15-én adták vissza a román állambiztonsági szerveknek Bíró Benjámint és Józsa Csabát. Az erdélyi, romániai ’56 történéseit tíz vaskos kötetben tárom az olvasó és a történészszakma elé. Megjelent öt kötet.
– Két évvel korábban, amikor A megmentett hűség – 2012 című kötet számára készítettem interjút, Ön azt mondta: egy 1000 oldalas könyvön dolgozik. Miről szól?
– Az említett 1000 oldalas kötet az "erdélyi kérdés" kialakulásáról, akuttá válásáról, és a megoldást sürgető tervezetekről szól. Középkori oklevelek alapján rekonstruálható, hogy a török betörések nyomán hogyan változott meg a korábban magyarok és szászok által lakott régiók etnikai összetétele. A 15. század elejére jórészt kialakult Erdély etnikai sokszínűsége. A 18. század második fele, az 1761-1762 körüli időszak az, amikor a románság számbeli fölénybe került. A reformkor idejétől kezdve magyar, román és részben szász tervezetek, elképzelések születtek az "erdélyi kérdés" megoldására. Ezeket a tervezeteket vontam górcső alá, a haza bölcse, Deák Ferenc 1842. évi levelétől kezdve – először jelzi az "erdélyi kérdés" súlyosságát! –, folytatva báró Wesselényi Miklós 1848. június 18-i, a lakosságcserére vonatkozó tervezetével, Alexandru Papiu Ilarian 1860-ban papírra vetett és Alexandru Ioan Cuza fejedelemnek átadott Emlékiratával, Kossuth Lajos konföderációs tervezetével, a 19. századi, 20. századi különféle megoldási kísérletekkel. Paál Gábor 1919 januárjában, román katonai fogságban megfogalmazta a "Székely Köztársaság" tervezetét, a két világháború között a román, magyar és szász megoldási kísérletek a lakosságcserék révén próbálták orvosolni az "erdélyi kérdést". A második bécsi döntés után – 1940. augusztus 30. – több román tervezet is született, amelyek a lakosságcserék révén próbálták az "erdélyi kérdést" orvosolni. Sabin Manuila – Budapesten szerzett orvosi oklevelet –, a Román Statisztikai Intézet megteremtőjeként 1941. október 15-én Ion Antonescu marsallnak adta át azt a tervezetet, amely szerint a homogén román nemzeti államot úgy lehet megteremteni, ha 3,8 millió kisebbségit telepítenek ki Nagy-Romániából! A több nyelven beszélő Vasile Stoica román külügyminiszter-helyettes – Budapesten szerzett bölcsész oklevelet, a híres Eötvös Kollégium tagja volt – 1942. évi tervezete már ötmillió kisebbségi áttelepítésével számolt. 1943-ban az állampolitika rangjára emelték a román–ukrán–orosz lakosságcsere-tervet.
1946-ban a magyar békeelőkészítő osztály olyan Székelyföld-autonómiatervezetet dolgozott ki, amely magába foglalta – falvanként feltüntetve – a barcasági, a volt vármegyei vonzáskörzeteket is. Ezeknek a tervezeteknek a nyomát sem találjuk a román Parlamentnek benyújtott autonómiatervezetben!
– Pár éve nyugdíjas, nem kell már bejárnia a tévéhez. Mivel tölti a szabadidejét, és miért jön oly ritkán haza Erdélybe, bár ma is marosvásárhelyi lakos, itt van lakása a Gecse utcában?
– Levéltári kutatással, különböző könyvtárakban való búvárkodással, írással töltöm a mindennapjaimat. Marosvásárhelyen, a Gecse utcában van a lakásom, de alig tartózkodom ott. A marosvásárhelyi életemet teljesen ellehetetlenítették! A feleségem családja főbérlőként 1938-tól lakott a Gecse utca 19. szám alatti lakásban. 1977-ben ezt a lakást megvásároltuk Dósa György Alberttől, akiről a szekusdossziém 2011. januári átvételekor kiderült: "Demeter" fedőnéven csak rólam 62 jelentést készített. Volt olyan nap, amikor három jelentést is átadott a tartótisztjének! Nemcsak rólam, mindenkiről jelentett, aki élt és mozgott Marosvásárhelyen! A marosvásárhelyi Vízüzemnél – ahol ideig-óráig dolgozott – munkatársai életét tette tönkre. Olyan, saját kézzel és magyar nyelven írt jelentéseket készített, amelyek alapján kiváló szakembereket, mérnököket hurcoltak meg, rúgtak ki a Vízüzemtől! Szabotázsakciókat, tudatos ivóvíz- szennyezést, sőt mérgezést fogott rájuk, a kapusról pedig azt állította: ráfogta a fegyverét! Saját kezével kétszer írt beszervezési kötelezvényt, hogy a jelentéseiről senkinek, még a családtagoknak sem beszél. Másodszor már teljesen rám állították! A Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács, a CNSAS, 2012. április 25-i hivatalos átiratban dekonspirálta a Demeter fedőnéven jelentő, 1945. szeptember 28-án született Dósa György Albertet, Albert és Erzsébet fiát.
Dósa György Albert – aki a szüleitől adományként kapta azt a lakást, amelyben mi lakunk, és amelyet 1977-ben megvásároltunk –, 2001-ben eladta a Gecse utca (Stefan cel Mare) 19. szám alatti ingatlan első részét és a hozzá tartozó kertet. Ezzel párhuzamosan a mi lakásunkhoz tartozó, általunk 1977-ben megvásárolt, 1991-ben a feleségem és az én nevemre betelekelt kertért, udvarért beperelt a marosvásárhelyi törvényszéken. Dr. Kincses Előd volt az ügyvédünk. Marosvásárhelyen és Maros megyében 1974 és 1989 között 5.000 család, személy vásárolt hasonló körülmények között lakást. Az 1989. decemberi rendszerváltás után mind az 5000 család, személy nevére betelekelték a cseausiszta diktatúra idején törvénytelenül az állam tulajdonába utalt beltelkeket. Az 5000 család, személy közül csak ellenünk indítottak pert, és a Táblabíróság csak Dósa György Albertnek adott igazat!
Elvették a kertünket, az udvarunkat, most a lakáshoz tartozóan egyetlen négyzetcentiméternyi terület sincs! Ezt az iszonyatos drámát a feleségem, Tófalvi Mária magyartanárnő nem tudta feldolgozni, és 2009. október 2-án a budapesti Péterffy Kórházban visszaadta a lelkét a Teremtőjének. Az volt az utolsó kérése: szeretett városa, Marosvásárhely református temetőjében helyezzük örök nyugalomra. Ezt megelőzően két betörés volt a lakásunkban: először a központi fűtés hőkazánját lopták el, másodszor az ’56-os kutatásaim levéltári anyagának egy részét. Pótolhatatlan dokumentumok tűntek el! Ma semmit nem tartok a lakásban! Mindez olyan mély nyomot hagyott, hagy az életemben, hogy ritkán tartózkodom Marosvásárhelyen. A várost viszont ma is nagyon szeretem…
– Mi van a fiókban, min dolgozik jelenleg?
– Folytatom az 1956 erdélyi mártírjai sorozatot, a hatodik, majd a hetedik kötetet készítem elő kiadásra. Az elmúlt év végén jelent meg a sóvidéki prózaantológia, benne a Véres szárnyverések című novellám. Egy meghívás révén az elmúlt esztendő végén, 2014 januárjában Adelaide-ben – kérésre – felolvastam az említett novellát. Óriási sikere volt, hiszen a magukra maradt öregek drámája ott is hasonló!
– Több díjban részesült, soroljon fel néhányat.
– 1982-ben megkaptam a Korunk pályázatának első díját, a rendszerváltást követően az Ifi Fórum első díját. 1994-ben elnyertem a budapesti Hitel folyóirat szociográfiai pályázatának első díját, a Pro Civitas Alapítvány első díját a bözödújfalusi székely szombatosokról írt tanulmányommal. 1997-ben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete tévés nívódíjjal jutalmazott. A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld 2002-ben ugyancsak nívódíjjal tüntetett ki. A Magyar Újságírók Közössége Petőfi Sándor Szabad Sajtó Díja szintén fontos kitüntetés. Az Erdős Irma-díjat azért kaptam, mert én készítettem az önálló kötetben is megjelent nagyinterjút az Állami Székely Színház egykori művésznőjével. A legfrissebb díjat most, 2014. március 15-én kaptam Könyv és gyertya címmel. A végére hagytam a Hazanéző szerkesztőségétől kapott elismeréseket. Ezek arra figyelmeztetnek: sokszor kell még hazanéznem!
Székely Ferenc. Népújság (Marosvásárhely)
2014. április 12.
Megjelent az új fordítású protestáns Biblia
Megjelent az új fordítású, revideált protestáns Biblia a Magyar Bibliatársulat Alapítvány gondozásában. A revízió célja a korábbi fordítás idejétmúlt, értelemzavaró, következetlen vagy nehezen felolvasható megfogalmazásainak javítása volt – közölte a Magyarországi Református Egyház zsinatának kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
A főként protestáns egyházak által használt új szövegezésű Biblia először 1975-ben jelent meg, lezárva egy csaknem harmincéves időszakot, amelynek során a hagyományos Károli-féle Biblia megújításán fáradoztak – idézték fel. Először 1990-ben vették revízió alá ezt az új fordítást. (Bibliarevízió az, amikor egy népszerű, általános használatban lévő bibliaszöveget nem fordítanak újra, de részben megújítanak.)
Bibliarevíziót általában a bibliatudomány fejlődéséből fakadóan, illetve a nyelv folyamatos változása és a társadalmi változások miatt végeznek a bibliatársulatok világszerte, a mostani revízióban mindhárom ok szerepet játszott – ismertették.
Utaltak arra, hogy a munkálatok az olvasói észrevételek gyűjtésével kezdődtek 2006- ban. Három év alatt mintegy harmincezer megjegyzés érkezett a Magyar Bibliatársulathoz, és részben ezek figyelembevételével indulhatott meg az érdemi revíziós munka 2009-ben.
A revíziót a Magyar Bibliatársulat Alapítvány szöveggondozó bizottsága végezte, amelynek tagjai a bibliatársulat tizenkét tagegyházának lelkészképző intézményeiből delegált biblikus tanszékvezető tanárok. Minden esetben az ő feladatuk a bibliafordítások vagy revíziók tudományos és szakmai felügyelete, és ebből a körből kerültek ki a revízió érdemi munkáját végzők is.
Hangsúlyozták: különös figyelmet fordítottak a "jó magyarságú" nyelvi megoldásokra, változtattak a magyar szöveg megfogalmazásán ott, ahol úgy találták, hogy a Szentírás eddigi szövege "a bibliafordítások többségi megoldásaitól eltérő úton járt".
A fordítási és szövegtörténeti jellegű, valamint a kulturális és történeti háttérre utaló jegyzetek számát kiegyensúlyozottabbá tették az Ó- és az Újszövetségben. Ezekre a jegyzetekre ebben a kiadásban már az adott versek végén csillagok hívják fel az olvasók figyelmét.
A "Biblia önmagát magyarázza" reformátori elv jegyében áttekintették és bővítették a Biblián belüli kereszthivatkozások körét, valamint megújították a térképeket és a függeléket. A stílusában a korábbi kiadásra emlékeztető, mégis új tördelés reményeik szerint könnyebben olvashatóvá teszi a szöveget az idősebbek számára is – tették hozzá.
Az új fordítású protestáns Biblia megjelenését anyagilag támogatta a Bibliatársulatok Világszövetsége és az Amerikai Bibliatársulat is.
Alig ötszáz éve, hogy a humanizmus által megtermékenyített európai gondolkodás a reformációban éppen az anyanyelvre lefordított Szentírás segítségével érte el, hogy az ige "nem csupán a kiválasztott kevesek olvasmánya lehetett, hanem minden olvasni tudó ember előtt feltárhatta kincseit" – olvasható a közleményben. Népújság (Marosvásárhely)
Megjelent az új fordítású, revideált protestáns Biblia a Magyar Bibliatársulat Alapítvány gondozásában. A revízió célja a korábbi fordítás idejétmúlt, értelemzavaró, következetlen vagy nehezen felolvasható megfogalmazásainak javítása volt – közölte a Magyarországi Református Egyház zsinatának kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
A főként protestáns egyházak által használt új szövegezésű Biblia először 1975-ben jelent meg, lezárva egy csaknem harmincéves időszakot, amelynek során a hagyományos Károli-féle Biblia megújításán fáradoztak – idézték fel. Először 1990-ben vették revízió alá ezt az új fordítást. (Bibliarevízió az, amikor egy népszerű, általános használatban lévő bibliaszöveget nem fordítanak újra, de részben megújítanak.)
Bibliarevíziót általában a bibliatudomány fejlődéséből fakadóan, illetve a nyelv folyamatos változása és a társadalmi változások miatt végeznek a bibliatársulatok világszerte, a mostani revízióban mindhárom ok szerepet játszott – ismertették.
Utaltak arra, hogy a munkálatok az olvasói észrevételek gyűjtésével kezdődtek 2006- ban. Három év alatt mintegy harmincezer megjegyzés érkezett a Magyar Bibliatársulathoz, és részben ezek figyelembevételével indulhatott meg az érdemi revíziós munka 2009-ben.
A revíziót a Magyar Bibliatársulat Alapítvány szöveggondozó bizottsága végezte, amelynek tagjai a bibliatársulat tizenkét tagegyházának lelkészképző intézményeiből delegált biblikus tanszékvezető tanárok. Minden esetben az ő feladatuk a bibliafordítások vagy revíziók tudományos és szakmai felügyelete, és ebből a körből kerültek ki a revízió érdemi munkáját végzők is.
Hangsúlyozták: különös figyelmet fordítottak a "jó magyarságú" nyelvi megoldásokra, változtattak a magyar szöveg megfogalmazásán ott, ahol úgy találták, hogy a Szentírás eddigi szövege "a bibliafordítások többségi megoldásaitól eltérő úton járt".
A fordítási és szövegtörténeti jellegű, valamint a kulturális és történeti háttérre utaló jegyzetek számát kiegyensúlyozottabbá tették az Ó- és az Újszövetségben. Ezekre a jegyzetekre ebben a kiadásban már az adott versek végén csillagok hívják fel az olvasók figyelmét.
A "Biblia önmagát magyarázza" reformátori elv jegyében áttekintették és bővítették a Biblián belüli kereszthivatkozások körét, valamint megújították a térképeket és a függeléket. A stílusában a korábbi kiadásra emlékeztető, mégis új tördelés reményeik szerint könnyebben olvashatóvá teszi a szöveget az idősebbek számára is – tették hozzá.
Az új fordítású protestáns Biblia megjelenését anyagilag támogatta a Bibliatársulatok Világszövetsége és az Amerikai Bibliatársulat is.
Alig ötszáz éve, hogy a humanizmus által megtermékenyített európai gondolkodás a reformációban éppen az anyanyelvre lefordított Szentírás segítségével érte el, hogy az ige "nem csupán a kiválasztott kevesek olvasmánya lehetett, hanem minden olvasni tudó ember előtt feltárhatta kincseit" – olvasható a közleményben. Népújság (Marosvásárhely)
2014. április 12.
85 éve született a Tanár Úr
Találkozásom Czine Mihállyal
Nyolcvanöt éve, 1929. április 5-én született a Széchenyi- és József Attila-díjas Czine Mihály irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a közkedvelt, rendkívüli megbecsülésnek örvendő Tanár Úr.
Czine Mihállyal 1990. január 12-én ismerkedtem meg Bözödön, Bözödi György temetésén. Ő volt az 1989. november 25-én Budakeszin elhunyt nagy író, költő, szociográfus méltatója, akinek hamvait – végakarata szerint – haza hozták Bözödre, az ősi anyaföldbe.
A temetésre Czine Mihály Marosvásárhelyről érkezett Sütő Andrással, Nagy Pállal és Elekes Ferenccel, aki egyben a sofőr szerepet is elvállalta: ő vezette Sütő autóját.
A havas-kemény hideg ellenére igen sokan jöttek búcsút venni Bözöd nagy szülöttjétől, Jakab úrtól, akinek földi maradványait a helyi unitárius templomban ravatalozták fel. Mikor a lelkész végzett a templombeli, hivatalos egyházi szertartással, Czine tanár úr lépett a koporsóhoz, akitől mindössze néhány lépésre álltam, szembe vele, így jól láttam beszéd közben. Lenyűgözött, ahogyan beszélt Bözödi György életéről és munkásságáról, mintha nem egy magyarországi író mondta volna ezeket, hanem egy vásárhelyi, egy kenyéren-vízen élő egykori jó barát, pályatárs, szociográfus-kutató. Egy kis cetlit tartott tenyerében, gyufásdoboznyit, melyre időnként rápillantva, gondosan fogalmazott, nyelvi tökéllyel és magával ragadó retorikával előadott szöveggel hívta fel magára a figyelmet. Mondanom sem kell, mekkora tisztelettel, nagyrabecsüléssel és odafigyeléssel hallgattuk az elhunyt emberi és szakmai rangjához méltó beszédet. Rég az ideje, hogy ilyen veretes, rögtönzött, szabadon szárnyaló szöveget hallottam szellemnagyjaink temetésén.
A templomból hosszú, hegyre kaptató, kanyargós út következett, ezen kísértük ki utolsó útjára Bözödi György földi maradványait, az izmos koronájú diófák alá. (Nyáron minden bizonnyal kellemes árnyékkal fogadják az arra látogatót.)
A koporsó leeresztése előtt ismét Czine Mihály szólt az ott lévőkhöz, aki – akárcsak a templomban – olykor egy kis papírdarabkára sandítva csodálatos dolgokat mondott, egyebeket, egy szót sem ismételt.
Visszaérve a falu központjába, gazdag torebéddel várták a temetésre érkezőket a bözödiek a helyi iskolában (1998 óta a Bözödi György nevét viseli). Ekkor már kezdett sötétedni. Én Sütő András közelében kaptam helyet a megterített asztalnál, s még mielőtt kihozták volna a töltött káposztát, egy kisebb, fiatalokból álló székely-udvarhelyi csoport hangos kérésére Sütő András emelkedett szólásra, aki nem számított erre, de nem vonakodott. Mindössze néhány rögtönzött mondatra volt szüksége ahhoz, hogy Bözödit, az írót és szellemi barátot elhelyezze az őt megillető irodalmi piedesztálon. Végül Gyurka bácsi szellemiségével példálózva kívánt neki békés nyugodalmat itthon, otthon, a szülőföld ölében.
A tor után az autó visszaindult Marosvásárhelyre, de előbb egy kis vadasdi kitérőt tett, hogy hazahozzanak engem. Vadasdon Czine Tanár Úr, ahogy kiszállt az autóból, egy idősebb asszony nevét emlegette, akit Kuri Juliannának hívtak. Elmondtam, hogy nemrég halt meg, de láttam, hogy emlékezett rá, járt még a faluban, a házában – nyilván innen elszármazott írók társaságában. (A K. J. címtárában korábban valóban megtaláltam Czine Mihály budapesti levélcímét.)
A bözödi finom töltelékes káposztát végül vadasdi nóva borral locsoltuk le, igaz, csak Sütő Andrással és Czine Mihállyal, mert Elekes Ferencnek, a sofőrnek, egy kis "munkát" adtam: kezébe nyomtam Amikor bekapcsolom a madarakat c. publicisztikakötetét. A kötetbe ezt írta: A Székely családnak, egy szép székely estén – 1990. jan. 12. Tisztelettel: Elekes Ferenc.
Valóban szép székely este volt ott is – itt is. A Bözödi György iránti tisztelet és nagyrabecsülés Nagy Estje!
Húsz-huszonöt percet maradtak, de még mindig nem volt késő, mert családom nem aludt, s mikor távozni készültek, Czine Mihály benyúlt a zsebébe és 20 forintot adott 8 éves Enikő lányomnak – emlékbe. Ezek a forintok, minden bizonnyal, már rég kimentek a forgalomból, de Enikő még sokáig őrizte, és mindig büszke volt arra, hogy egy érces hangú, magas budapesti bácsi 20 forinttal ajándékozta meg.
Ha élne, most lenne 85 éves. Valahányszor találkozásunk emlékét babrálgatom, nem tudom megérteni: miért kell a Czine Mihályoknak ilyen hamar meghalniok?
Székely Ferenc. Népújság (Marosvásárhely)
Találkozásom Czine Mihállyal
Nyolcvanöt éve, 1929. április 5-én született a Széchenyi- és József Attila-díjas Czine Mihály irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a közkedvelt, rendkívüli megbecsülésnek örvendő Tanár Úr.
Czine Mihállyal 1990. január 12-én ismerkedtem meg Bözödön, Bözödi György temetésén. Ő volt az 1989. november 25-én Budakeszin elhunyt nagy író, költő, szociográfus méltatója, akinek hamvait – végakarata szerint – haza hozták Bözödre, az ősi anyaföldbe.
A temetésre Czine Mihály Marosvásárhelyről érkezett Sütő Andrással, Nagy Pállal és Elekes Ferenccel, aki egyben a sofőr szerepet is elvállalta: ő vezette Sütő autóját.
A havas-kemény hideg ellenére igen sokan jöttek búcsút venni Bözöd nagy szülöttjétől, Jakab úrtól, akinek földi maradványait a helyi unitárius templomban ravatalozták fel. Mikor a lelkész végzett a templombeli, hivatalos egyházi szertartással, Czine tanár úr lépett a koporsóhoz, akitől mindössze néhány lépésre álltam, szembe vele, így jól láttam beszéd közben. Lenyűgözött, ahogyan beszélt Bözödi György életéről és munkásságáról, mintha nem egy magyarországi író mondta volna ezeket, hanem egy vásárhelyi, egy kenyéren-vízen élő egykori jó barát, pályatárs, szociográfus-kutató. Egy kis cetlit tartott tenyerében, gyufásdoboznyit, melyre időnként rápillantva, gondosan fogalmazott, nyelvi tökéllyel és magával ragadó retorikával előadott szöveggel hívta fel magára a figyelmet. Mondanom sem kell, mekkora tisztelettel, nagyrabecsüléssel és odafigyeléssel hallgattuk az elhunyt emberi és szakmai rangjához méltó beszédet. Rég az ideje, hogy ilyen veretes, rögtönzött, szabadon szárnyaló szöveget hallottam szellemnagyjaink temetésén.
A templomból hosszú, hegyre kaptató, kanyargós út következett, ezen kísértük ki utolsó útjára Bözödi György földi maradványait, az izmos koronájú diófák alá. (Nyáron minden bizonnyal kellemes árnyékkal fogadják az arra látogatót.)
A koporsó leeresztése előtt ismét Czine Mihály szólt az ott lévőkhöz, aki – akárcsak a templomban – olykor egy kis papírdarabkára sandítva csodálatos dolgokat mondott, egyebeket, egy szót sem ismételt.
Visszaérve a falu központjába, gazdag torebéddel várták a temetésre érkezőket a bözödiek a helyi iskolában (1998 óta a Bözödi György nevét viseli). Ekkor már kezdett sötétedni. Én Sütő András közelében kaptam helyet a megterített asztalnál, s még mielőtt kihozták volna a töltött káposztát, egy kisebb, fiatalokból álló székely-udvarhelyi csoport hangos kérésére Sütő András emelkedett szólásra, aki nem számított erre, de nem vonakodott. Mindössze néhány rögtönzött mondatra volt szüksége ahhoz, hogy Bözödit, az írót és szellemi barátot elhelyezze az őt megillető irodalmi piedesztálon. Végül Gyurka bácsi szellemiségével példálózva kívánt neki békés nyugodalmat itthon, otthon, a szülőföld ölében.
A tor után az autó visszaindult Marosvásárhelyre, de előbb egy kis vadasdi kitérőt tett, hogy hazahozzanak engem. Vadasdon Czine Tanár Úr, ahogy kiszállt az autóból, egy idősebb asszony nevét emlegette, akit Kuri Juliannának hívtak. Elmondtam, hogy nemrég halt meg, de láttam, hogy emlékezett rá, járt még a faluban, a házában – nyilván innen elszármazott írók társaságában. (A K. J. címtárában korábban valóban megtaláltam Czine Mihály budapesti levélcímét.)
A bözödi finom töltelékes káposztát végül vadasdi nóva borral locsoltuk le, igaz, csak Sütő Andrással és Czine Mihállyal, mert Elekes Ferencnek, a sofőrnek, egy kis "munkát" adtam: kezébe nyomtam Amikor bekapcsolom a madarakat c. publicisztikakötetét. A kötetbe ezt írta: A Székely családnak, egy szép székely estén – 1990. jan. 12. Tisztelettel: Elekes Ferenc.
Valóban szép székely este volt ott is – itt is. A Bözödi György iránti tisztelet és nagyrabecsülés Nagy Estje!
Húsz-huszonöt percet maradtak, de még mindig nem volt késő, mert családom nem aludt, s mikor távozni készültek, Czine Mihály benyúlt a zsebébe és 20 forintot adott 8 éves Enikő lányomnak – emlékbe. Ezek a forintok, minden bizonnyal, már rég kimentek a forgalomból, de Enikő még sokáig őrizte, és mindig büszke volt arra, hogy egy érces hangú, magas budapesti bácsi 20 forinttal ajándékozta meg.
Ha élne, most lenne 85 éves. Valahányszor találkozásunk emlékét babrálgatom, nem tudom megérteni: miért kell a Czine Mihályoknak ilyen hamar meghalniok?
Székely Ferenc. Népújság (Marosvásárhely)
2014. április 12.
Röviden a székelység múltjáról
Javított, bővített kiadást ünnepeltek csütörtök este az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig című munkája 2006-ban jelent meg és kapkodta szét a közönség, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó tavaly „ismételt”, és most ezt a kötetet ismertették Kolozsváron.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
Javított, bővített kiadást ünnepeltek csütörtök este az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél. Egyed Ákos A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1989-ig című munkája 2006-ban jelent meg és kapkodta szét a közönség, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó tavaly „ismételt”, és most ezt a kötetet ismertették Kolozsváron.
Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár)
2014. április 12.
Szolgálnak és védnek, de nem minket
Sok víz le fog még folyni az Olton, amíg én képes leszek megérteni, hogy egyesekben miért nem képes a becsület egyetlen szikrája sem megvillanni.
Azok közé tartozom, aki vallják: Hargita megye rendőrparancsnokának a március 15-ei rettenetes tragédiát követően, ami két beosztottjának és egy ártatlan járókelőnek oltotta ki az életét, le kellett volna mondania. De továbbmennék. Radu Sandu Moldovannak nem feltétlenül emiatt a baleset miatt kellett volna lemondania. Radu Sandu Moldovannak azért kellett volna már rég távoznia, mert egyszerűen alkalmatlan a feladatára, s ez már több alkalommal is bebizonyosodott.
Hargita megyében siralmas a közbiztonság és a közlekedésbiztonság. A vezetési morál az egyik legagresszívebb az országban, talán csak a szomszédos Kovászna megyében rosszabb a helyzet. Ezt a kijelentésemet nem statisztikára, hanem személyes benyomásaimra alapozom: hányszor akarnak leszorítani az útról az agresszív előzésekbe bonyolódott székely atyafiak, hány alkalommal kerülök halálközeli helyzetbe mondjuk egy Csíkszereda és Marosvásárhely közötti utamon. Egy alkalommal megkíséreltem megszámolni: a Tudor lakótelepi szerkesztőségi székhely és a Kőrösi Csoma Sándor utcában található néhányszáz méteres útszakaszon közlekedve hány szabálysértéssel találkozok. Tíz után abbahagytam: elsőbbséget nem adó autós a körforgalomban, jelzés elmulasztása a körforgalomból való kihajtásnál, a körforgalomban való megállás, a buszmegállóban való parkolás, a gyalogátjárónál a gyalogosoknak járó elsőbbség megadásának elmulasztása... Ez mind röpke két-három perc alatt történik Csíkszereda közútjain, minden nap, minden órában, s ezért leginkább a rend őrei, azaz a rendőrök a felelősek, akik az évek folyamán mulasztásaik sorozatával „elérték” a jelenlegi állapotokat, ahol már gyakorlatilag a szabálytalanság a norma, a szabályok betartása kirívó. De ugyanez a helyzet a közbiztonsággal, s erre a kérdésre most azért nem térek ki részletesen, mert ezt egy előző írásomban, ugyanebben a rovatban már megtettem, felsorolva néhány nagy port felkavart, azóta is megoldatlan ügyet: a Madezit-rablás, a Merkúrban történt fegyveres rablás, az eltűnt Andreea esete, egy udvarhelyi borzalmas nemi erőszak, az agyagfalvi Sala-gyilkosság, egy évtizede felderítetlen, sokkoló tinédzsergyilkosság Gyergyóban. De hogy ne csak ezekkel példálózzak: a lakóhelyemmel majdnem szomszédos vegyesüzletet az elmúlt két évben kétszer rabolták ki, a tettes mindkét esetben ismeretlen.
A közlekedésbiztonság, illetve a közbiztonság betartására és betartatására teljesen alkalmatlan rendőrség vezetője a helyi közösség legitim képviselőjének távozásra felszólító üzenetére arrogánsan reagált: néhány nap elteltével egy névtelen közleményben, gyakorlatilag ismeretlen testületek köpenye mögé bújva tulajdonképpen politikai cselszövéssel vádolta Csíkszereda polgármesterét. Ez számomra két dolgot tett világossá: a rendőrkapitány magából indult ki, amikor a polgármester akcióját politikai tulajdonságokkal akarta felruházni, mert feltehetően saját pozícióját politikainak tekinti. S ez itt a második probléma, ami a rendőrkapitány távozását, mint lehetőséget sem engedi felmerülni. Hisz ha Hargita megye rendőrkapitányának lenni politikai pozíció, akkor már érthető, hogy a rendőrség miért nem a közbiztonság és a közlekedésbiztonság javításával van ezen a vidéken elfoglalva. Minden jel arra mutat, hogy a Hargita megyei rendőrség ma is ugyanúgy Bukarest kinyújtott, fegyveres keze Székelyföldön, mint a megyei milícia volt 1989 előtt. Nem hiába tekintenek áldozatként ma is az egyenruhások azon volt milicistákra, akiket a népharag pusztított el 1989 decemberében. Jól véssük hát észbe, ha rendőrt látunk 2014-ben ma Székelyföldön, kiket szolgál és véd. Mert úgy érzem, hogy székelyföldi, magyar nemzetiségű, átlagos állampolgárként én nem tartozom közéjük.
Rédai Attila. Székelyhon.ro
Sok víz le fog még folyni az Olton, amíg én képes leszek megérteni, hogy egyesekben miért nem képes a becsület egyetlen szikrája sem megvillanni.
Azok közé tartozom, aki vallják: Hargita megye rendőrparancsnokának a március 15-ei rettenetes tragédiát követően, ami két beosztottjának és egy ártatlan járókelőnek oltotta ki az életét, le kellett volna mondania. De továbbmennék. Radu Sandu Moldovannak nem feltétlenül emiatt a baleset miatt kellett volna lemondania. Radu Sandu Moldovannak azért kellett volna már rég távoznia, mert egyszerűen alkalmatlan a feladatára, s ez már több alkalommal is bebizonyosodott.
Hargita megyében siralmas a közbiztonság és a közlekedésbiztonság. A vezetési morál az egyik legagresszívebb az országban, talán csak a szomszédos Kovászna megyében rosszabb a helyzet. Ezt a kijelentésemet nem statisztikára, hanem személyes benyomásaimra alapozom: hányszor akarnak leszorítani az útról az agresszív előzésekbe bonyolódott székely atyafiak, hány alkalommal kerülök halálközeli helyzetbe mondjuk egy Csíkszereda és Marosvásárhely közötti utamon. Egy alkalommal megkíséreltem megszámolni: a Tudor lakótelepi szerkesztőségi székhely és a Kőrösi Csoma Sándor utcában található néhányszáz méteres útszakaszon közlekedve hány szabálysértéssel találkozok. Tíz után abbahagytam: elsőbbséget nem adó autós a körforgalomban, jelzés elmulasztása a körforgalomból való kihajtásnál, a körforgalomban való megállás, a buszmegállóban való parkolás, a gyalogátjárónál a gyalogosoknak járó elsőbbség megadásának elmulasztása... Ez mind röpke két-három perc alatt történik Csíkszereda közútjain, minden nap, minden órában, s ezért leginkább a rend őrei, azaz a rendőrök a felelősek, akik az évek folyamán mulasztásaik sorozatával „elérték” a jelenlegi állapotokat, ahol már gyakorlatilag a szabálytalanság a norma, a szabályok betartása kirívó. De ugyanez a helyzet a közbiztonsággal, s erre a kérdésre most azért nem térek ki részletesen, mert ezt egy előző írásomban, ugyanebben a rovatban már megtettem, felsorolva néhány nagy port felkavart, azóta is megoldatlan ügyet: a Madezit-rablás, a Merkúrban történt fegyveres rablás, az eltűnt Andreea esete, egy udvarhelyi borzalmas nemi erőszak, az agyagfalvi Sala-gyilkosság, egy évtizede felderítetlen, sokkoló tinédzsergyilkosság Gyergyóban. De hogy ne csak ezekkel példálózzak: a lakóhelyemmel majdnem szomszédos vegyesüzletet az elmúlt két évben kétszer rabolták ki, a tettes mindkét esetben ismeretlen.
A közlekedésbiztonság, illetve a közbiztonság betartására és betartatására teljesen alkalmatlan rendőrség vezetője a helyi közösség legitim képviselőjének távozásra felszólító üzenetére arrogánsan reagált: néhány nap elteltével egy névtelen közleményben, gyakorlatilag ismeretlen testületek köpenye mögé bújva tulajdonképpen politikai cselszövéssel vádolta Csíkszereda polgármesterét. Ez számomra két dolgot tett világossá: a rendőrkapitány magából indult ki, amikor a polgármester akcióját politikai tulajdonságokkal akarta felruházni, mert feltehetően saját pozícióját politikainak tekinti. S ez itt a második probléma, ami a rendőrkapitány távozását, mint lehetőséget sem engedi felmerülni. Hisz ha Hargita megye rendőrkapitányának lenni politikai pozíció, akkor már érthető, hogy a rendőrség miért nem a közbiztonság és a közlekedésbiztonság javításával van ezen a vidéken elfoglalva. Minden jel arra mutat, hogy a Hargita megyei rendőrség ma is ugyanúgy Bukarest kinyújtott, fegyveres keze Székelyföldön, mint a megyei milícia volt 1989 előtt. Nem hiába tekintenek áldozatként ma is az egyenruhások azon volt milicistákra, akiket a népharag pusztított el 1989 decemberében. Jól véssük hát észbe, ha rendőrt látunk 2014-ben ma Székelyföldön, kiket szolgál és véd. Mert úgy érzem, hogy székelyföldi, magyar nemzetiségű, átlagos állampolgárként én nem tartozom közéjük.
Rédai Attila. Székelyhon.ro
2014. április 12.
Megköszönte Semjén a külhoniak szavazatait
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megköszönte a külhoni magyaroknak, hogy az országgyűlési választáson a csaknem 130 ezer szavazatuk 95,5 százalékával a Fidesz-KDNP szövetséget támogatták.
Semjén Zsolt A miniszterelnök-helyettes az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben azt írta: a külhoni magyarok „szavazataikkal bizonyságát adták annak, ahogy ők is mindig számíthatnak ránk, úgy mi is számíthatunk rájuk”.
Az áprilisi országgyűlési választás újdonsága volt, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhattak az országos pártlistára. Ehhez az kellett, hogy a választók felvetessék magukat a levélben szavazók névjegyzékére.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint összesen 193 793-an szerepeltek a levélben szavazók névjegyzékén.
Az NVI-hez levélben érkezett szavazólapok feldolgozása csütörtökön fejeződött be, összesen 128 378 érvényes szavazólapot összesítettek. Az érvényes szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP pártszövetség kapta, összesen 122 588 voksot. A Jobbikra a levélben szavazók 2,28 százaléka szavazott (2926 voks), az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP listára 1,16 százalék (1495 voks).
MTI. Székelyhon.ro
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megköszönte a külhoni magyaroknak, hogy az országgyűlési választáson a csaknem 130 ezer szavazatuk 95,5 százalékával a Fidesz-KDNP szövetséget támogatták.
Semjén Zsolt A miniszterelnök-helyettes az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményben azt írta: a külhoni magyarok „szavazataikkal bizonyságát adták annak, ahogy ők is mindig számíthatnak ránk, úgy mi is számíthatunk rájuk”.
Az áprilisi országgyűlési választás újdonsága volt, hogy a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhattak az országos pártlistára. Ehhez az kellett, hogy a választók felvetessék magukat a levélben szavazók névjegyzékére.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása szerint összesen 193 793-an szerepeltek a levélben szavazók névjegyzékén.
Az NVI-hez levélben érkezett szavazólapok feldolgozása csütörtökön fejeződött be, összesen 128 378 érvényes szavazólapot összesítettek. Az érvényes szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP pártszövetség kapta, összesen 122 588 voksot. A Jobbikra a levélben szavazók 2,28 százaléka szavazott (2926 voks), az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP listára 1,16 százalék (1495 voks).
MTI. Székelyhon.ro
2014. április 12.
Magyar-magyar önkormányzati együttműködés
Együttműködési megállapodást írtak alá Kolozsváron az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (ÖOT) és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) képviselői. A találkozón a magyarországi és a határon túli magyar önkormányzatok kapcsolatáról, a magyar-magyar együttműködésről esett szó.
A megbeszélés után Kelemen Hunor RMDSZ elnök elmondta, a találkozó apropója az volt, hogy dr. Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke készíti elő a Magyar Polgármesterek Világtalálkozójának tizedik kiadását. A Szövetség Országos Önkormányzati Tanácsa régi kapcsolatot ápol a magyarországi féllel, egy együttműködési megállapodással ezt sikerült ma intézményesíteniük, hangzott el, amely segítségével a két oldalon felgyűlt tapasztalatokat cserélhetik majd ki.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének első találkozóját 1996-ban szervezték meg első ízben, amikor sem Magyarország, sem Románia nem volt EU-tagállam, mondta dr. Gémesi György hozzátéve, ma már ő maga és Borboly Csaba is az önkormányzatokat érintő kérdéseken dolgoznak az Európai Unióban. Kifejtette, a tízedik találkozó célja hatékonyabbá és erőteljesebbé tenni – szakmai és gazdasági szempontból – az önkormányzatok munkáját.
Borboly Csaba, az RMDSZ tanácsának elnöke azokról a pontokról beszélt, amelyeket a két fél közti megállapodás tartalmaz. Elsősorban a tapasztalatcserére fektetik a hangsúlyt, a felzárkóztatást szolgáló tevékenységeket erősítendő, ugyanakkor a közös Európai Uniós pályázatokra, amelyekhez három-négy ország partnerségére van szükség.
A megállapodás harmadik pontja az önkormányzatok, a civil szervezetek és az egyházak együttműködését tartalmazza, a negyedik a szakoktatás erősítését, az ötödik pedig a testvértelepülési kapcsolatok elmélyítését, fejtette ki Borboly.
Kustán Magyari Attila. maszol.ro
Együttműködési megállapodást írtak alá Kolozsváron az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának (ÖOT) és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) képviselői. A találkozón a magyarországi és a határon túli magyar önkormányzatok kapcsolatáról, a magyar-magyar együttműködésről esett szó.
A megbeszélés után Kelemen Hunor RMDSZ elnök elmondta, a találkozó apropója az volt, hogy dr. Gémesi György polgármester, a MÖSZ elnöke készíti elő a Magyar Polgármesterek Világtalálkozójának tizedik kiadását. A Szövetség Országos Önkormányzati Tanácsa régi kapcsolatot ápol a magyarországi féllel, egy együttműködési megállapodással ezt sikerült ma intézményesíteniük, hangzott el, amely segítségével a két oldalon felgyűlt tapasztalatokat cserélhetik majd ki.
A Magyar Önkormányzatok Szövetségének első találkozóját 1996-ban szervezték meg első ízben, amikor sem Magyarország, sem Románia nem volt EU-tagállam, mondta dr. Gémesi György hozzátéve, ma már ő maga és Borboly Csaba is az önkormányzatokat érintő kérdéseken dolgoznak az Európai Unióban. Kifejtette, a tízedik találkozó célja hatékonyabbá és erőteljesebbé tenni – szakmai és gazdasági szempontból – az önkormányzatok munkáját.
Borboly Csaba, az RMDSZ tanácsának elnöke azokról a pontokról beszélt, amelyeket a két fél közti megállapodás tartalmaz. Elsősorban a tapasztalatcserére fektetik a hangsúlyt, a felzárkóztatást szolgáló tevékenységeket erősítendő, ugyanakkor a közös Európai Uniós pályázatokra, amelyekhez három-négy ország partnerségére van szükség.
A megállapodás harmadik pontja az önkormányzatok, a civil szervezetek és az egyházak együttműködését tartalmazza, a negyedik a szakoktatás erősítését, az ötödik pedig a testvértelepülési kapcsolatok elmélyítését, fejtette ki Borboly.
Kustán Magyari Attila. maszol.ro
2014. április 12.
Népszabadság Online/
„Magyarország nem gyarmat”
Pelczné Gáll Ildikó lesz a kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP) választáson. Tegnap a Fidesz választmányi ülése után Szájer József fideszes EP-képviselő a névsort a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező „nemzeti listának” nevezte. Pelczné Gáll Ildikót ő követi, a harmadik Tőkés László.
A választások után a „nemzeti összetartozás” listát szimbolizálva a volt királyhágó melléki református püspököt nevezték esélyesnek az első helyre, Tőkés László Orbán Viktor favoritja volt. Végül a Fidesz-vezérkar úgy határozott, női politikussal, a Fidesz alelnökével „reprezentál” május 25-én az EP-választáson. A listán negyedik Deutsch Tamás, aztán Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György, Erdős Norbert, valamint Kárpátalja és a Vajdaság egy-egy képviselője szerepel, míg a tizenegyedik helyen Kósa Ádám, a tizenkettediken pedig Hölvényi György jelenlegi egyházügyi államtitkár, a huszadikon a KDNP-s Pálffy István, a huszonegyediken pedig a Felvidék egy képviselője. A lista végére feltették Orbán Viktor miniszterelnököt is.
Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be, a tegnapi sajtótájékoztatón Pelczné Gáll Ildikó 10-12 fideszes mandátum megszerzését nevezte reális célkitűzésnek.
A Népszabadság már a hét elején beszámolt arról, hogy a KDNP-s Surján László, az EP alelnöke haza szeretne térni Brüsszelből. Így eléggé feszültre sikeredett az egyeztetés a listaállításról, mivel a „bajtársi szövetséges” KDNP nem kapott „tuti” helyet. Hölvényi György éppen a 12. a listán, így nem garantált, hogy EP-képvi selő lesz.
Szájer József az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok figyelmébe ajánlotta a békemenetes jelszót: Magyarország nem gyarmat. Olyan önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együtt-működésből fakadó kötelezettségeit, „hiszen a klubnak tagjai vagyunk”. „Nem fogjuk hagyni, hogy Magyarországot az EP-ben bárki is lejárassa”, és hogy veszélyeztessék a magyar fejlesztési forrásokat – tette hozzá.
Pelczné Gáll Ildikó – aki vasárnap, a választás éjszakáján Orbán Viktor mellett állt a Duna-parti színpadon – határozott magyar érdekképviseletet ígért, azt mondta, hogy meg fogják védeni a rezsicsökkentést és a magyar földet. Semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának” – hangoztatta a sajtótájékoztatón. Arra, hogy az unió bírósága szerint nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni, Pelczné Gáll Ildikó úgy reagált: „nem vagyok kétségbeesve a pálinkafőzéssel kapcsolatban”, ez egy hosszú folyamat, a vélemények ütköznek, és nyilván van olyan pont, amelyet korrigálni lehet. Szájer József ehhez azt tette hozzá, hogy eddig is küzdöttek, ezután is küzdeni fognak „minden őrültség és minden irracionális szabály ellen”. NOL.hu
„Magyarország nem gyarmat”
Pelczné Gáll Ildikó lesz a kormánypártok listavezetője az Európai Parlamenti (EP) választáson. Tegnap a Fidesz választmányi ülése után Szájer József fideszes EP-képviselő a névsort a határon túl élő magyarságot is képviselő, a magyarság összetartozását jelképező „nemzeti listának” nevezte. Pelczné Gáll Ildikót ő követi, a harmadik Tőkés László.
A választások után a „nemzeti összetartozás” listát szimbolizálva a volt királyhágó melléki református püspököt nevezték esélyesnek az első helyre, Tőkés László Orbán Viktor favoritja volt. Végül a Fidesz-vezérkar úgy határozott, női politikussal, a Fidesz alelnökével „reprezentál” május 25-én az EP-választáson. A listán negyedik Deutsch Tamás, aztán Gyürk András, Gál Kinga, Schöpflin György, Erdős Norbert, valamint Kárpátalja és a Vajdaság egy-egy képviselője szerepel, míg a tizenegyedik helyen Kósa Ádám, a tizenkettediken pedig Hölvényi György jelenlegi egyházügyi államtitkár, a huszadikon a KDNP-s Pálffy István, a huszonegyediken pedig a Felvidék egy képviselője. A lista végére feltették Orbán Viktor miniszterelnököt is.
Magyarország 21 képviselőt delegál az EP-be, a tegnapi sajtótájékoztatón Pelczné Gáll Ildikó 10-12 fideszes mandátum megszerzését nevezte reális célkitűzésnek.
A Népszabadság már a hét elején beszámolt arról, hogy a KDNP-s Surján László, az EP alelnöke haza szeretne térni Brüsszelből. Így eléggé feszültre sikeredett az egyeztetés a listaállításról, mivel a „bajtársi szövetséges” KDNP nem kapott „tuti” helyet. Hölvényi György éppen a 12. a listán, így nem garantált, hogy EP-képvi selő lesz.
Szájer József az EP-be delegált magyar kormánypárti politikusok figyelmébe ajánlotta a békemenetes jelszót: Magyarország nem gyarmat. Olyan önálló ország, amely büszke saját cselekedeteire és hagyományaira, ugyanakkor teljesíti az EU-s együtt-működésből fakadó kötelezettségeit, „hiszen a klubnak tagjai vagyunk”. „Nem fogjuk hagyni, hogy Magyarországot az EP-ben bárki is lejárassa”, és hogy veszélyeztessék a magyar fejlesztési forrásokat – tette hozzá.
Pelczné Gáll Ildikó – aki vasárnap, a választás éjszakáján Orbán Viktor mellett állt a Duna-parti színpadon – határozott magyar érdekképviseletet ígért, azt mondta, hogy meg fogják védeni a rezsicsökkentést és a magyar földet. Semmilyen diktátumot nem fogadnak el az Európai Bizottságtól, „nem tekintjük az Európai Bizottságot Magyarország kormányának” – hangoztatta a sajtótájékoztatón. Arra, hogy az unió bírósága szerint nem összeegyeztethető az uniós joggal, hogy Magyarország lehetővé tette, évente legfeljebb 50 liter gyümölcspárlatot saját felhasználásra jövedékiadó-mentesen lehessen főzni, illetve főzetni, Pelczné Gáll Ildikó úgy reagált: „nem vagyok kétségbeesve a pálinkafőzéssel kapcsolatban”, ez egy hosszú folyamat, a vélemények ütköznek, és nyilván van olyan pont, amelyet korrigálni lehet. Szájer József ehhez azt tette hozzá, hogy eddig is küzdöttek, ezután is küzdeni fognak „minden őrültség és minden irracionális szabály ellen”. NOL.hu
2014. április 13.
Gaudi az ET emberi jogi biztosához: éves jelentéséből miért maradtak ki már megint az elcsatolt magyarok?
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban Niels Muiznieks az Európa Tanács emberi jogi biztosa ismertette 2013. évi jelentését. Ennek kapcsán szembesítettem volt lett emberi jogi aktivistát azzal az újra tapasztalt képtelenséggel, hogy idei jelentéséből is teljesen kimaradt hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjainak ügye, így az elcsatolt sorban élő magyarok is.
Ezzel szemben az éves szinten 3 millió eurós költségvetésből működő emberi jogi biztos folyamatosan a cigányok, homoszexuálisok és menekültek jogaival foglalkozik, mintha nem is lenne más védendő közösség Európában, ez pedig az Európa Tanács hitelességét teljesen aláássa.
A biztos azzal magyarázta ezt, hogy nem akarja a létező kisebbségvédelmi egyezményeket felügyelő szervek hatáskörét elvonni, de ha aggasztó helyzetet észlel fellép akár a határon túli magyarok érdekében.
Emlékezetes, hogy ő már tavalyi hasonló jelentése kapcsán feltett kérdésemet követően ígéretet tett arra, hogy ellátogat Székelyföldre a székely önrendelkezési törekvések feltérképezése és a konfliktus megelőzése érdekében, de ennek nem tett eleget. Erdély.ma
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban Niels Muiznieks az Európa Tanács emberi jogi biztosa ismertette 2013. évi jelentését. Ennek kapcsán szembesítettem volt lett emberi jogi aktivistát azzal az újra tapasztalt képtelenséggel, hogy idei jelentéséből is teljesen kimaradt hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjainak ügye, így az elcsatolt sorban élő magyarok is.
Ezzel szemben az éves szinten 3 millió eurós költségvetésből működő emberi jogi biztos folyamatosan a cigányok, homoszexuálisok és menekültek jogaival foglalkozik, mintha nem is lenne más védendő közösség Európában, ez pedig az Európa Tanács hitelességét teljesen aláássa.
A biztos azzal magyarázta ezt, hogy nem akarja a létező kisebbségvédelmi egyezményeket felügyelő szervek hatáskörét elvonni, de ha aggasztó helyzetet észlel fellép akár a határon túli magyarok érdekében.
Emlékezetes, hogy ő már tavalyi hasonló jelentése kapcsán feltett kérdésemet követően ígéretet tett arra, hogy ellátogat Székelyföldre a székely önrendelkezési törekvések feltérképezése és a konfliktus megelőzése érdekében, de ennek nem tett eleget. Erdély.ma
2014. április 13.
Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek szülőfalujában
Huszonötödik alkalommal tartottak megemlékező ünnepségsorozatot Kőrösi Csoma Sándor halálának évfordulójához kapcsolódóan, április 10-12. között Csomakörősön, illetve Kovászna városában. Az esemény zárónapján a csomakörősi református templomban megtartott istentiszteleten Sógor Csaba európai parlamenti képviselő az ő helytállására, vallása és magyarsága iránti ragaszkodására emlékeztetett.
A rendezvénysorozat utolsó napján abban a kis templomban gyűltek össze emlékezni, amelyben egykoron megkeresztelték Kőrösi Csoma Sándort is. A kultikus helyen Balogh Zoltán református esperes hirdetett igét.
Az eseményen beszédet mondott Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki Brüsszelben, nemzetközi környezetben is több alkalommal ismertette már Kőrösi Csoma Sándor munkásságát, amellyel nem csupán a székely-magyar, hanem az egyetemes tudományosságot is gazdagította. -Pár hete mutattunk be egy kiállítást az Európai Parlamentben, amely magyar utazók és felfedezők, köztük Kőrösi munkáját ismertette.
Ott is látniuk kell, hogy mi magyarok mit adtunk és mit adunk Európának. Ez a kiállítás május 13-án Kovásznára is megérkezik – fejtette ki Sógor Csaba, aki szerint ezek az ünnepi alkalmak lehetővé teszik, hogy néha elgondolkodjunk azon: nagyjaink honnan indultak és mit kaphattak útravalóul. – Kőrösi Csoma Sándor innen indult, helytállását, vallása és magyarsága iránti ragaszkodását egy székely rendnek, egy katonás, fegyelmezett közösségnek köszönheti. Annak a világnak, amelynek egy kicsit mi is a szolgálatában állhatunk.
Életének további helyszínei Nagyenyed és Göttingen voltak. Míg előbbiben tovább élt az a fegyelem és rend, az a puritán világ, ami őt naggyá tette, utóbbi már egy független, szabad világ volt, mai szóval mondhatjuk úgy, egy autonóm közösség– mutatott rá az EP-képviselő. Sógor Csaba kifejtette Kőrösi nem azért utazott, hogy népeket igázzon le, hanem, hogy tudósi alázattal még közelebb kerüljön más népekhez, hogy ahhoz a kultúrához még nyitottabb, még megértőbb legyen az egész világ. – Ma, amikor az örökségéről beszélünk ezeket a gondolatokat és értékeket kell tovább vinnünk – zárta szavait az RMDSZ-es képviselő.
Az istentiszteletet követően az ünneplők a templom előtti Kőrösi-szobornál koszorúkat helyeztek el, halálának napra pontosan a 172. évfordulóján.
Sógor Csaba EP képviselő sajtóirodája. Erdély.ma
Huszonötödik alkalommal tartottak megemlékező ünnepségsorozatot Kőrösi Csoma Sándor halálának évfordulójához kapcsolódóan, április 10-12. között Csomakörősön, illetve Kovászna városában. Az esemény zárónapján a csomakörősi református templomban megtartott istentiszteleten Sógor Csaba európai parlamenti képviselő az ő helytállására, vallása és magyarsága iránti ragaszkodására emlékeztetett.
A rendezvénysorozat utolsó napján abban a kis templomban gyűltek össze emlékezni, amelyben egykoron megkeresztelték Kőrösi Csoma Sándort is. A kultikus helyen Balogh Zoltán református esperes hirdetett igét.
Az eseményen beszédet mondott Sógor Csaba RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, aki Brüsszelben, nemzetközi környezetben is több alkalommal ismertette már Kőrösi Csoma Sándor munkásságát, amellyel nem csupán a székely-magyar, hanem az egyetemes tudományosságot is gazdagította. -Pár hete mutattunk be egy kiállítást az Európai Parlamentben, amely magyar utazók és felfedezők, köztük Kőrösi munkáját ismertette.
Ott is látniuk kell, hogy mi magyarok mit adtunk és mit adunk Európának. Ez a kiállítás május 13-án Kovásznára is megérkezik – fejtette ki Sógor Csaba, aki szerint ezek az ünnepi alkalmak lehetővé teszik, hogy néha elgondolkodjunk azon: nagyjaink honnan indultak és mit kaphattak útravalóul. – Kőrösi Csoma Sándor innen indult, helytállását, vallása és magyarsága iránti ragaszkodását egy székely rendnek, egy katonás, fegyelmezett közösségnek köszönheti. Annak a világnak, amelynek egy kicsit mi is a szolgálatában állhatunk.
Életének további helyszínei Nagyenyed és Göttingen voltak. Míg előbbiben tovább élt az a fegyelem és rend, az a puritán világ, ami őt naggyá tette, utóbbi már egy független, szabad világ volt, mai szóval mondhatjuk úgy, egy autonóm közösség– mutatott rá az EP-képviselő. Sógor Csaba kifejtette Kőrösi nem azért utazott, hogy népeket igázzon le, hanem, hogy tudósi alázattal még közelebb kerüljön más népekhez, hogy ahhoz a kultúrához még nyitottabb, még megértőbb legyen az egész világ. – Ma, amikor az örökségéről beszélünk ezeket a gondolatokat és értékeket kell tovább vinnünk – zárta szavait az RMDSZ-es képviselő.
Az istentiszteletet követően az ünneplők a templom előtti Kőrösi-szobornál koszorúkat helyeztek el, halálának napra pontosan a 172. évfordulóján.
Sógor Csaba EP képviselő sajtóirodája. Erdély.ma
2014. április 13.
Balázs Géza nyelvész előadása a Partiumi Keresztény Egyetemen
Prof. dr. Balázs Géza magyarországi nyelvész tartott érdekes előadást A magyar nyelv a 21. században címmel a PKE-n, az V. Partiumi Egyetemi Napok keretében április 10-én.
A magyar nyelv múltja és főleg jelene, a változását meghatározó külső tényezők, a mediális forradalomnak a magyar nyelvre gyakorolt hatásai voltak a főbb témái prof. dr.Balázs Géza április 10-i előadásának, melyet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke szervezett.
Balázs Géza nyelvész (ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék) általános bevezetőjében elmondta, hogy a világban minden nyelv esetében nyelvpolitikai és nyelvi változások zajlanak: nyelvek tűntek el és keletkeztek a történelem folyamán, ugyanakkor szavak is eltűnnek és keletkeznek, hangtani és nyelvhasználati jelenségek változnak, ezekből pedig generációk közötti kommunikációs zavarok is származhatnak.
A 21. századról viszont elmondhatjuk, hogy a nyelvkihalás nagy százada lesz. Becslések szerint a világ 5-6.000 nyelvének kilencven százaléka száz év alatt el fog tűnni. Főleg azokról a nyelvekről van szó, amelyeket kevesen beszélnek, nem államnyelvek, nincs írásbeliségük stb. Ha ezeket a kritériumokat tekintjük a magyar nyelv még nincs a kihalófélben levő nyelvek listáján, de azért nem árt vigyázni anyanyelvünkre – részletezte Balázs Géza.
Nyelvváltozatok A magyar nyelvet a 16 és 20. század között az egységesülés jellemezte. A szótárírók, könyvszerzők, költők, prédikátorok, írók, színészek hatására lassú folyamatként, de létrejött a magyar köznyelv. Viszont a 20. század végén, a technikai jelenségek felbukkanásával a nyelvet egyre inkább a széttagolódás jellemezte, a szubkulturális, kis közösségekben használt nyelvváltozatok erősödése.
A nyelvváltozatok lehetnek nyelvjárások, társadalmi, etnikai és mediális nyelvváltozatok. Ezek esetében is beszélhetünk folyamatos keletkezésről és eltűnésről. „A nyelvjárások felett a nyelvészek már több mint kétszáz éve kongatják a vészharangot, ezek viszont soha nem fognak kihalni, mert az emberek kis közösségekben érzik jól magukat, a kisközösségek pedig sajátos kultúrát és nyelvet teremtenek maguknak. Az igaz, hogy változnak és visszaszorulóban vannak a nyelvjárások, de tovább fognak élni” – ismertette az előadó.
A nyelvre ható tényezők
A nyelvre számos tényező hathat, legyen szó nemzetközi (globális) hatásokról, indoeurópai hatásról, a médiáról, az internetről, a területi dialektusokról, a bürokratikus nyelvről, az általános műveltségről, és az utóbbi évtizedektől kezdődően rendkívül nagy hatással volt és van a nyelvre a technológiák gyors iramban történő fejlődése is.
A különböző hatások miatt a nyelvhasználatban több jelenség is megfigyelhető: többek között az idegen szavak helytelen használata, a tautológia, a köznyelvi mozaikszavak megalkotása, a grammatikai jelenségek, a beszédtempó felgyorsulása, ez utóbbi szóösszerántással, a szóvégek elharapásával, magánhangzó rövidüléssel jár. A fonetikusok azt mondják, hogy az elmúlt 50 évben a köznyelvi beszédtempó a duplájára gyorsult. Ezzel kapcsolatban Balázs Géza elmondta, hogy az emberi agy sok mindent be tud fogadni, viszont a befogadás sebessége nem gyorsítható, mi viszont ezt próbáljuk megtenni. Hozzátette, hogy Freund Tamás agykutató erről a jelenségről úgy vélekedik, hogy: „ha gyorsítunk, nem érzékeljük a lélek hangjait, nem figyelünk kellőképpen az erkölcsi etikai normákra, a szűkebb és tágabb közösségeket megtartó érzelmekre, így pedig nem válunk okosabbá. Az érzelmek megélése, átélése nem gyorsítható”.
A leggyorsabb változásokat az internet, a közösségi oldalak használata okozza a nyelvben, és inkább a fiatalok körében – ezekre a jelenségekre Balázs Géza példákat is mondott a jelenlevőknek, akik az előadás végén feltehették kérdéseiket.
Nagy Noémi
szatmar.ro. Erdély.ma
Prof. dr. Balázs Géza magyarországi nyelvész tartott érdekes előadást A magyar nyelv a 21. században címmel a PKE-n, az V. Partiumi Egyetemi Napok keretében április 10-én.
A magyar nyelv múltja és főleg jelene, a változását meghatározó külső tényezők, a mediális forradalomnak a magyar nyelvre gyakorolt hatásai voltak a főbb témái prof. dr.Balázs Géza április 10-i előadásának, melyet a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéke szervezett.
Balázs Géza nyelvész (ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék) általános bevezetőjében elmondta, hogy a világban minden nyelv esetében nyelvpolitikai és nyelvi változások zajlanak: nyelvek tűntek el és keletkeztek a történelem folyamán, ugyanakkor szavak is eltűnnek és keletkeznek, hangtani és nyelvhasználati jelenségek változnak, ezekből pedig generációk közötti kommunikációs zavarok is származhatnak.
A 21. századról viszont elmondhatjuk, hogy a nyelvkihalás nagy százada lesz. Becslések szerint a világ 5-6.000 nyelvének kilencven százaléka száz év alatt el fog tűnni. Főleg azokról a nyelvekről van szó, amelyeket kevesen beszélnek, nem államnyelvek, nincs írásbeliségük stb. Ha ezeket a kritériumokat tekintjük a magyar nyelv még nincs a kihalófélben levő nyelvek listáján, de azért nem árt vigyázni anyanyelvünkre – részletezte Balázs Géza.
Nyelvváltozatok A magyar nyelvet a 16 és 20. század között az egységesülés jellemezte. A szótárírók, könyvszerzők, költők, prédikátorok, írók, színészek hatására lassú folyamatként, de létrejött a magyar köznyelv. Viszont a 20. század végén, a technikai jelenségek felbukkanásával a nyelvet egyre inkább a széttagolódás jellemezte, a szubkulturális, kis közösségekben használt nyelvváltozatok erősödése.
A nyelvváltozatok lehetnek nyelvjárások, társadalmi, etnikai és mediális nyelvváltozatok. Ezek esetében is beszélhetünk folyamatos keletkezésről és eltűnésről. „A nyelvjárások felett a nyelvészek már több mint kétszáz éve kongatják a vészharangot, ezek viszont soha nem fognak kihalni, mert az emberek kis közösségekben érzik jól magukat, a kisközösségek pedig sajátos kultúrát és nyelvet teremtenek maguknak. Az igaz, hogy változnak és visszaszorulóban vannak a nyelvjárások, de tovább fognak élni” – ismertette az előadó.
A nyelvre ható tényezők
A nyelvre számos tényező hathat, legyen szó nemzetközi (globális) hatásokról, indoeurópai hatásról, a médiáról, az internetről, a területi dialektusokról, a bürokratikus nyelvről, az általános műveltségről, és az utóbbi évtizedektől kezdődően rendkívül nagy hatással volt és van a nyelvre a technológiák gyors iramban történő fejlődése is.
A különböző hatások miatt a nyelvhasználatban több jelenség is megfigyelhető: többek között az idegen szavak helytelen használata, a tautológia, a köznyelvi mozaikszavak megalkotása, a grammatikai jelenségek, a beszédtempó felgyorsulása, ez utóbbi szóösszerántással, a szóvégek elharapásával, magánhangzó rövidüléssel jár. A fonetikusok azt mondják, hogy az elmúlt 50 évben a köznyelvi beszédtempó a duplájára gyorsult. Ezzel kapcsolatban Balázs Géza elmondta, hogy az emberi agy sok mindent be tud fogadni, viszont a befogadás sebessége nem gyorsítható, mi viszont ezt próbáljuk megtenni. Hozzátette, hogy Freund Tamás agykutató erről a jelenségről úgy vélekedik, hogy: „ha gyorsítunk, nem érzékeljük a lélek hangjait, nem figyelünk kellőképpen az erkölcsi etikai normákra, a szűkebb és tágabb közösségeket megtartó érzelmekre, így pedig nem válunk okosabbá. Az érzelmek megélése, átélése nem gyorsítható”.
A leggyorsabb változásokat az internet, a közösségi oldalak használata okozza a nyelvben, és inkább a fiatalok körében – ezekre a jelenségekre Balázs Géza példákat is mondott a jelenlevőknek, akik az előadás végén feltehették kérdéseiket.
Nagy Noémi
szatmar.ro. Erdély.ma
2014. április 13.
Itthon vagyunk Emberi Jogvédő Egyesület – Bemutatkozás
2014. április 8-án a marosvásárhelyi bíróságon bejegyezték az Itthon Vagyunk Emberi Jogvédő Egyesületet, marosvásárhelyi székhellyel. Szeretnénk a nagyközönségnek bemutatkozni.
Rólunk: Egyesületünk független, pártsemleges. Mozgalomszerű, önkéntességen alapuló a tevékenységünk, melyet a magyar közösség érdekében fejtünk ki, elsősorban Marosvásárhelyen és környékén. Nem vagyunk profitorientáltak, minden anyagi többlet csakis az egyesület jövőbeni akcióira költhető, melyek a magyar közösség érdekében kerülnek megrendezésre.
Szervezet tevékenységei:
2013 októberében, magánszemélyekként kezdtük tevékenységünket, a marosvásárhelyi piacokon, ahol kétnyelvű termékfeliratokat osztogattunk. Azóta is dolgozunk ezen a téren, amiben egyelőre részeredményeket tudunk felmutatni. Idén szeretnénk megvalósítani a piacok teljes kétnyelvűsítését, hogy anyanyelvhasználatunk látható módon érvényesüljön a hétköznapokban.
Szervezetünk céljai:
Elsődleges célunk a magyar nyelv és kultúra megőrzése, a magyar közösségtudat, a magyar önazonosság-tudat erősítése ezen közösségen belül. Sajnálatos módon Erdélyben, azon belül is Marosvásárhelyen, a valós kétnyelvűség sok kívánnivalót hagy maga után, ezért egyesületünk céljai közt szerepel ezeket a hiányosságokat pótolni, illetve felhívni az illetékesek figyelmét azokra, és nyomást gyakorolni rájuk, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket az ügyben. További céljaink: elérni Romániában, Erdélyben a magyarság jogainak tiszteletben tartását, úgy a kultúra, mint az anyanyelv használatának terén, segítve ezzel a romániai magyarságot az identitásuk megőrzésében, ami véleményünk szerint csak gazdagítja az ország kultúráját.
Elérhetőségünk: itthonvagyunk.erdelyben@gmail.com
Lakó Péterfi Tünde, elnök. Erdély.ma
2014. április 8-án a marosvásárhelyi bíróságon bejegyezték az Itthon Vagyunk Emberi Jogvédő Egyesületet, marosvásárhelyi székhellyel. Szeretnénk a nagyközönségnek bemutatkozni.
Rólunk: Egyesületünk független, pártsemleges. Mozgalomszerű, önkéntességen alapuló a tevékenységünk, melyet a magyar közösség érdekében fejtünk ki, elsősorban Marosvásárhelyen és környékén. Nem vagyunk profitorientáltak, minden anyagi többlet csakis az egyesület jövőbeni akcióira költhető, melyek a magyar közösség érdekében kerülnek megrendezésre.
Szervezet tevékenységei:
2013 októberében, magánszemélyekként kezdtük tevékenységünket, a marosvásárhelyi piacokon, ahol kétnyelvű termékfeliratokat osztogattunk. Azóta is dolgozunk ezen a téren, amiben egyelőre részeredményeket tudunk felmutatni. Idén szeretnénk megvalósítani a piacok teljes kétnyelvűsítését, hogy anyanyelvhasználatunk látható módon érvényesüljön a hétköznapokban.
Szervezetünk céljai:
Elsődleges célunk a magyar nyelv és kultúra megőrzése, a magyar közösségtudat, a magyar önazonosság-tudat erősítése ezen közösségen belül. Sajnálatos módon Erdélyben, azon belül is Marosvásárhelyen, a valós kétnyelvűség sok kívánnivalót hagy maga után, ezért egyesületünk céljai közt szerepel ezeket a hiányosságokat pótolni, illetve felhívni az illetékesek figyelmét azokra, és nyomást gyakorolni rájuk, hogy megtegyék a megfelelő lépéseket az ügyben. További céljaink: elérni Romániában, Erdélyben a magyarság jogainak tiszteletben tartását, úgy a kultúra, mint az anyanyelv használatának terén, segítve ezzel a romániai magyarságot az identitásuk megőrzésében, ami véleményünk szerint csak gazdagítja az ország kultúráját.
Elérhetőségünk: itthonvagyunk.erdelyben@gmail.com
Lakó Péterfi Tünde, elnök. Erdély.ma
2014. április 13.
Hátrébb lép Borbély László
Nem vállal már vezető politikai tisztségeket Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke – erősítette meg maga a politikus szombaton az MTI-nek a marosvásárhelyi ȘtiiTV helyi televízió adásában előző nap elmondottakat.
Elmondta: nem áll szándékában teljesen visszavonulni a politikából, tanácsaival továbbra is segíteni szeretné az RMDSZ munkáját, de azt már eldöntötte, hogy a szövetség 2015-ben esedékes tisztújító kongresszusán nem pályázik újabb alelnöki tisztségre, és újabb képviselői mandátumra sem jelölteti magát a 2016-os parlamenti választásokon. A politikus a generációváltás szükségességével magyarázta a tervezett háttérbe vonulását. Hozzátette, döntése nem számít újdonságnak az RMDSZ vezetői számára. „Ez a 25 év annyi elégtételt nyújtott nekem a politikában, hogy ezek után tudni kell azt mondani: jöjjenek mások" – nyilatkozta Borbély László. Hozzátette, a döntést személyesen hozta meg, senki nem sugallta, hogy vissza kellene vonulnia. Mint ismeretes, a hatvanéves Borbély László az egyik alapítója az RMDSZ-nek. Egy ciklust leszámítva mindvégig az RMDSZ parlamenti képviselője volt, jelenleg a romániai képviselőház külügyi bizottságát vezeti. 1996-tól több kormányban is miniszteri vagy államtitkári tisztségeket töltött be. A szintén marosvásárhelyi Markó Bélával és Frunda Györggyel az RMDSZ politikáját meghatározó politikusok csoportjába tartozott az elmúlt 25 évben. Székelyhon.ro
Nem vállal már vezető politikai tisztségeket Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke – erősítette meg maga a politikus szombaton az MTI-nek a marosvásárhelyi ȘtiiTV helyi televízió adásában előző nap elmondottakat.
Elmondta: nem áll szándékában teljesen visszavonulni a politikából, tanácsaival továbbra is segíteni szeretné az RMDSZ munkáját, de azt már eldöntötte, hogy a szövetség 2015-ben esedékes tisztújító kongresszusán nem pályázik újabb alelnöki tisztségre, és újabb képviselői mandátumra sem jelölteti magát a 2016-os parlamenti választásokon. A politikus a generációváltás szükségességével magyarázta a tervezett háttérbe vonulását. Hozzátette, döntése nem számít újdonságnak az RMDSZ vezetői számára. „Ez a 25 év annyi elégtételt nyújtott nekem a politikában, hogy ezek után tudni kell azt mondani: jöjjenek mások" – nyilatkozta Borbély László. Hozzátette, a döntést személyesen hozta meg, senki nem sugallta, hogy vissza kellene vonulnia. Mint ismeretes, a hatvanéves Borbély László az egyik alapítója az RMDSZ-nek. Egy ciklust leszámítva mindvégig az RMDSZ parlamenti képviselője volt, jelenleg a romániai képviselőház külügyi bizottságát vezeti. 1996-tól több kormányban is miniszteri vagy államtitkári tisztségeket töltött be. A szintén marosvásárhelyi Markó Bélával és Frunda Györggyel az RMDSZ politikáját meghatározó politikusok csoportjába tartozott az elmúlt 25 évben. Székelyhon.ro
2014. április 14.
Băsescu: a székely autonómia alkotmányellenes
Traian Basescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
„Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája” – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
Traian Basescu hozzátette: „Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik."
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
„Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicusor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinti megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. (...) Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk” – jelentette ki Traian Basescu.
Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség.
MTI. Erdély.ma
Traian Basescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
„Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája” – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
Traian Basescu hozzátette: „Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik."
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
„Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicusor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinti megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. (...) Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk” – jelentette ki Traian Basescu.
Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség.
MTI. Erdély.ma
2014. április 14.
Az egykor Székelyudvarhely: Baróti Szabó Dávid emlékezete
Pontosan 275 éve született – habár nálunk csak középiskolai tanulmányait végezte, ma utca és szobor őrzi a nevét. Baróti Szabó Dávid, a pap-költő.
Szegény nemesi családból származó, egyszerű székely legénykeként indult – Szabó Dávid az erdővidéki Baróton született 1739 április 10-én, középiskolába viszont már az udvarhelyi katolikus gimnáziumba járt. A jezsuita gimnázium akkori épülete az 1660-as évek végén épült fel a Szent Miklós-hegyi plébániától északra – emeletes épület volt, nyolc tantermet és pedellusi lakást foglalt magába. A gimnázium mellett volt egy convictus (közös szállás, bentlakás), ami az adatok szerint 1740-ben már hatvan tanulónak tudott helyet biztosítani.
Szabó Dávid 1759-ben belépett a jezsuita rendbe, Udvarhely után Trencsénben és Szakolcán tanult tovább, gyakorlatilag innentől kezdve a mostani Felvidék lett az otthona. 1760-ban Székesfehérvárra nevezték ki tanárnak, de a következő években tovább tanult, 1761-1763-ban Nagyszombatban a jezsuiták egyetemén bölcsészetet (filozófiát) hallgatott.
Tanári pályafutását Kolozsváron folytatta (1763-64-ben a gimnázium második osztályában tanított és a papnevelő intézet – szeminárium – felügyelője volt), majd Egerben tanított költészetet. Kassán végezte a teológiai tanulmányait 1765 és 1770 között, majd Nagyváradon szintén költészetet és szónoklattant oktatott, aztán újból visszatért Észak-Magyarországra, Besztercebányán tanított.
Nagyon fontos momentum volt az életében, amikor Kassán megismerkedett Batsányi Jánossal és Kazinczy Ferenccel, akikkel együtt megalapította a Magyar Múzeumot (1787-ben indították, ez volt az első önálló magyar folyóirat), illetve a magyar nyelvújításban velük együtt nagy szerepe lett.
Székely József szobrászművész Baróti Szabó Dávid mellszobrát készíti 2005-ben
Baróti Szabó Dávid 1799-ben vonult nyugalomba – idős korában inkább verseket írt, a klasszikus versformák nagy szakértője volt, illetve Vergiliust is fordította. Költeményeiből itt lehet olvasni egy csokorra valót.
Élete végén (irodalmi törekvéseinek jutalmaképpen) 600 forintnyi nyugdíjat kapott a királytól. Egyik egykori tanítványánál Pyber Benedek birtokán, Virten töltötte élete utolsó éveit. Ott is van eltemetve, 1819. november 22-én hunyt el.
Habár mindössze négy évet volt Székelyudvarhelyen, a városban utca (korábban Budai Nagy Antal utca volt a mostani Baróti Szabó Dávid utca) őrzi a nevét, illetve 2006-ban szobrot is emeltek az egykori jezsuita tanár-költőnek – a szobor Székely József szobrászművész munkája.
Katona Zoltán. Erdély.ma
Pontosan 275 éve született – habár nálunk csak középiskolai tanulmányait végezte, ma utca és szobor őrzi a nevét. Baróti Szabó Dávid, a pap-költő.
Szegény nemesi családból származó, egyszerű székely legénykeként indult – Szabó Dávid az erdővidéki Baróton született 1739 április 10-én, középiskolába viszont már az udvarhelyi katolikus gimnáziumba járt. A jezsuita gimnázium akkori épülete az 1660-as évek végén épült fel a Szent Miklós-hegyi plébániától északra – emeletes épület volt, nyolc tantermet és pedellusi lakást foglalt magába. A gimnázium mellett volt egy convictus (közös szállás, bentlakás), ami az adatok szerint 1740-ben már hatvan tanulónak tudott helyet biztosítani.
Szabó Dávid 1759-ben belépett a jezsuita rendbe, Udvarhely után Trencsénben és Szakolcán tanult tovább, gyakorlatilag innentől kezdve a mostani Felvidék lett az otthona. 1760-ban Székesfehérvárra nevezték ki tanárnak, de a következő években tovább tanult, 1761-1763-ban Nagyszombatban a jezsuiták egyetemén bölcsészetet (filozófiát) hallgatott.
Tanári pályafutását Kolozsváron folytatta (1763-64-ben a gimnázium második osztályában tanított és a papnevelő intézet – szeminárium – felügyelője volt), majd Egerben tanított költészetet. Kassán végezte a teológiai tanulmányait 1765 és 1770 között, majd Nagyváradon szintén költészetet és szónoklattant oktatott, aztán újból visszatért Észak-Magyarországra, Besztercebányán tanított.
Nagyon fontos momentum volt az életében, amikor Kassán megismerkedett Batsányi Jánossal és Kazinczy Ferenccel, akikkel együtt megalapította a Magyar Múzeumot (1787-ben indították, ez volt az első önálló magyar folyóirat), illetve a magyar nyelvújításban velük együtt nagy szerepe lett.
Székely József szobrászművész Baróti Szabó Dávid mellszobrát készíti 2005-ben
Baróti Szabó Dávid 1799-ben vonult nyugalomba – idős korában inkább verseket írt, a klasszikus versformák nagy szakértője volt, illetve Vergiliust is fordította. Költeményeiből itt lehet olvasni egy csokorra valót.
Élete végén (irodalmi törekvéseinek jutalmaképpen) 600 forintnyi nyugdíjat kapott a királytól. Egyik egykori tanítványánál Pyber Benedek birtokán, Virten töltötte élete utolsó éveit. Ott is van eltemetve, 1819. november 22-én hunyt el.
Habár mindössze négy évet volt Székelyudvarhelyen, a városban utca (korábban Budai Nagy Antal utca volt a mostani Baróti Szabó Dávid utca) őrzi a nevét, illetve 2006-ban szobrot is emeltek az egykori jezsuita tanár-költőnek – a szobor Székely József szobrászművész munkája.
Katona Zoltán. Erdély.ma
2014. április 14.
Borbély László: Románia nem teljesítette a nyelvi chartában vállalt kötelezettségeit
Románia nem teljesítette a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában vállalt kötelezettségeit, és Bukarest emiatt késik a charta alkalmazásáról szóló jelentés elkészítésével – jelentette ki Bukarestben Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke.
A politikus a Bukarestben akkreditált külföldi tudósítókkal tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette: nyilvánvaló, hogy Románia sok esetben nem teljesítette a vállalásait, és most ezért késik a jelentés elkészítésével, illetve annak az Európa Tanácshoz való megküldésével. Borbély László közölte: az RMDSZ száz oldalas árnyékjelentést készített, ami rámutat a mulasztásokra, ezt a dokumentumot azt követően hozzák nyilvánosságra, amikor elkészül a hivatalos román jelentés. Hozzátette: a következő időszakban a kormányzó koalíciós partnereikkel a charta alkalmazását bemutató jelentésről is tárgyalnak.
Az MTI kérdésére kifejtette, voltak olyan magyar többségű települések, ahol a polgármesteri hivatal álláshirdetésben a magyar nyelvtudást is megkövetelte, de ezt nem fogadta el a köztisztviselők ügynöksége, ami ellentmond a chartának. A hiányosságok között említette még, hogy Románia immár kilenc éve halogatja a kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvénytervezet elfogadását. Hozzátette: az egészségügyben nem érvényesül a kisebbségi anyanyelvhasználat, mivel az RMDSZ-nek az erről szóló törvénytervezetét szintén nem fogadta el a parlament. Az igazságszolgáltatásban elvileg használható a magyar nyelv – magyarázta – de nincsenek olyan „normák", „kontrollmechanizmus", ami biztosítaná ezt.
A politikus felhívta a figyelmet arra az ellentmondásos helyzetre, hogy miközben Románia Magyarországgal együtt kéri jogosan, hogy Ukrajnában szavazza meg a parlament az időközben visszavont nyelvtörvényt, a román pártok az ukrajnai nyelvtörvénynél „gyengébb" romániai kisebbségi törvénytervezetet sem hajlandók megszavazni, a román alkotmánybíróság pedig az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a regionális kisebbségi nyelvek hivatalossá tételét Romániában. A politikus méltatta az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségekről szóló, április 7-én elfogadott jelentését, amely a különböző európai területi autonómiákat pozitív példaként említi. Borbély László a romániai kisebbségi jogok bővítését szorgalmazta, mert – mint mondta – sokkal nehezebb folytatni a kisebbség és többség közötti párbeszédet, ha ez utóbbinak nincsenek újabb eredményei. MTI. Erdély.ma
Románia nem teljesítette a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában vállalt kötelezettségeit, és Bukarest emiatt késik a charta alkalmazásáról szóló jelentés elkészítésével – jelentette ki Bukarestben Borbély László, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke.
A politikus a Bukarestben akkreditált külföldi tudósítókkal tartott sajtóbeszélgetésen kijelentette: nyilvánvaló, hogy Románia sok esetben nem teljesítette a vállalásait, és most ezért késik a jelentés elkészítésével, illetve annak az Európa Tanácshoz való megküldésével. Borbély László közölte: az RMDSZ száz oldalas árnyékjelentést készített, ami rámutat a mulasztásokra, ezt a dokumentumot azt követően hozzák nyilvánosságra, amikor elkészül a hivatalos román jelentés. Hozzátette: a következő időszakban a kormányzó koalíciós partnereikkel a charta alkalmazását bemutató jelentésről is tárgyalnak.
Az MTI kérdésére kifejtette, voltak olyan magyar többségű települések, ahol a polgármesteri hivatal álláshirdetésben a magyar nyelvtudást is megkövetelte, de ezt nem fogadta el a köztisztviselők ügynöksége, ami ellentmond a chartának. A hiányosságok között említette még, hogy Románia immár kilenc éve halogatja a kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvénytervezet elfogadását. Hozzátette: az egészségügyben nem érvényesül a kisebbségi anyanyelvhasználat, mivel az RMDSZ-nek az erről szóló törvénytervezetét szintén nem fogadta el a parlament. Az igazságszolgáltatásban elvileg használható a magyar nyelv – magyarázta – de nincsenek olyan „normák", „kontrollmechanizmus", ami biztosítaná ezt.
A politikus felhívta a figyelmet arra az ellentmondásos helyzetre, hogy miközben Románia Magyarországgal együtt kéri jogosan, hogy Ukrajnában szavazza meg a parlament az időközben visszavont nyelvtörvényt, a román pártok az ukrajnai nyelvtörvénynél „gyengébb" romániai kisebbségi törvénytervezetet sem hajlandók megszavazni, a román alkotmánybíróság pedig az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a regionális kisebbségi nyelvek hivatalossá tételét Romániában. A politikus méltatta az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségekről szóló, április 7-én elfogadott jelentését, amely a különböző európai területi autonómiákat pozitív példaként említi. Borbély László a romániai kisebbségi jogok bővítését szorgalmazta, mert – mint mondta – sokkal nehezebb folytatni a kisebbség és többség közötti párbeszédet, ha ez utóbbinak nincsenek újabb eredményei. MTI. Erdély.ma
2014. április 14.
Tőkés: szívügyünk a magyar nemzetrészek érdekeinek képviselete
A Duna Tv Heti Hírmondó című adásában Jegyes-Tóth Kriszta vendége ezúttal Tőkés László volt, aki a harmadik biztos befutó helyen van a Fidesz Európai Parlamenti listáján.
Tőkés először a kormánypártok győzelmét értékelte. Szerinte várható volt a Fidesz-KDMP pártszövetség győzelme a magyarországi országgyűlési választásokon, bár a kétharmados többség, ami ritkaság a politikatörténelemben, őt meglepte. Úgy látszik a posztkommunista erőknek nem sikerült „feldarálni” ezt az erős nemzeti oldalt – nyugtázta a Fidesz jelöltje.
Tőkés László szerint nem biztos, hogy az RMDSZ tudja teljesíteni az 5 százalékos küszöböt az EP választásokon, így kézenfekvő volt az Orbán Viktor ajánlata, miszerint közös nemzeti listát indítsanak, mivel sajnálatos lenne, ha az erdélyi magyarság képviselet nélkül maradna az Európa Parlamentben.
Mi a közösségi nemzeti önrendelkezés megvalósítását tűztük ki célul, és egy európai kisebbségvédelmi rendszer felállításában gondolkozunk, melynek alappillére az önrendelkezés, az autonómia – szögezte le Tőkés.
A leendő EP összetételéről szólva, Tőkés azt mondta, hogy sok esetben a szocialisták nagyobb nyitottságot és engedékenységet tanúsítottak a kisebbségi jogok kérdésében, mint a néppártiak, bár ez utóbbiak is „óriási lépéseket tett” ezen a téren.
Duna Tv. Erdély.ma
A Duna Tv Heti Hírmondó című adásában Jegyes-Tóth Kriszta vendége ezúttal Tőkés László volt, aki a harmadik biztos befutó helyen van a Fidesz Európai Parlamenti listáján.
Tőkés először a kormánypártok győzelmét értékelte. Szerinte várható volt a Fidesz-KDMP pártszövetség győzelme a magyarországi országgyűlési választásokon, bár a kétharmados többség, ami ritkaság a politikatörténelemben, őt meglepte. Úgy látszik a posztkommunista erőknek nem sikerült „feldarálni” ezt az erős nemzeti oldalt – nyugtázta a Fidesz jelöltje.
Tőkés László szerint nem biztos, hogy az RMDSZ tudja teljesíteni az 5 százalékos küszöböt az EP választásokon, így kézenfekvő volt az Orbán Viktor ajánlata, miszerint közös nemzeti listát indítsanak, mivel sajnálatos lenne, ha az erdélyi magyarság képviselet nélkül maradna az Európa Parlamentben.
Mi a közösségi nemzeti önrendelkezés megvalósítását tűztük ki célul, és egy európai kisebbségvédelmi rendszer felállításában gondolkozunk, melynek alappillére az önrendelkezés, az autonómia – szögezte le Tőkés.
A leendő EP összetételéről szólva, Tőkés azt mondta, hogy sok esetben a szocialisták nagyobb nyitottságot és engedékenységet tanúsítottak a kisebbségi jogok kérdésében, mint a néppártiak, bár ez utóbbiak is „óriási lépéseket tett” ezen a téren.
Duna Tv. Erdély.ma
2014. április 14.
Egy lépés előre, kettő hátra
Kicsit olyan az RMDSZ által hónapok óta ígért autonómiastatútum, mint az amerikai krimisorozat főszereplőjének, Columbo detektívnek a felesége: folyton csak beszélnek róla, de még senki sem látta.
És kicsit úgy állunk autonómiaküzdelmünkkel is, mintha valami táncot járnánk: ahelyett, hogy céltudatosan haladnánk az úton, minduntalan megtorpanunk, s ha valahogy teszünk egy lépést előre, sietve hátra is lépünk kettőt.
Most úgy tűnik, az RMDSZ kormányra lépése és a közelgő európai parlamenti választások kampánya határozza meg a szövetség autonómiapolitikáját. Előbbi fékként működhet, visszafogottságra készteti a szövetséget, utóbbi viszont határozottabb fellépést követel meg, aligha véletlen hát, hogy jó ideje ez a fajta kettősség jellemzi az RMDSZ megnyilvánulásait. Úgy tűnik, elosztották a feladatokat: Bukarestben nem feszítik a húrt, a kormányra lépéshez kőkemény feltételeket nem szabtak, a vállalt kérések teljesítését sem kötötték semmiféle határidőhöz – a székelyföldi szárny eközben továbbra is hangosabb, radikálisabb, nem riad vissza például az autonómiatüntetéstől való részvételtől, dolgozik a statútumon, nyíltan a Magyar kormány mellett foglal állást. Hogy e kettősség mennyiben valós nézetkülönbség és mennyiben tudatos munkamegosztási stratégia következménye, nem tudni biztosan – legvalószínűbb, hogy mindkettő –, de tény: igencsak tudathasadásos helyzetekhez vezet.
Miközben például Kelemen Hunor a székelyföldi vezetőkkel együtt pózolt a Fidesz eredményváróján, néhány nap múlva már Tőkés Lászlót ostorozta – aki pedig most igazán nem vetélytársa az RMDSZ-nek, ugyanis a magyarországi kormánypárt EP-jelöltlistájának harmadik helyén indulva nem veszélyezteti, sőt, biztossá teszi a magyarság brüsszeli képviseletét. De legalább ennyire képtelen helyzet az is, hogy miközben az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén Kalmár Ferenc KDNP-s országgyűlési képviselő javaslatára – a román küldöttség testületi ellenkezése ellenére – elfogadják a nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről szóló jelentést, az RMDSZ képviselője részt sem vesz az ülésen. Pedig hányszor halljuk majd a kampány során, hogy milyen fontos a magyarság európai képviselete! És a hatékony külpolitika szempontjából most teljesen mellékes, hogy két különböző intézményről van szó, és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének semmi köze az Európai Unióhoz és intézményeihez.
Mindezek alapján az sem elképzelhetetlen, hogy valami hasonló történik az autonómiatervezettel is: bizonyára elkészül, egyszer talán majd be is mutatják – csak nehogy aztán ne legyen, ki megszavazza, mire benyújtják a parlamentben.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Kicsit olyan az RMDSZ által hónapok óta ígért autonómiastatútum, mint az amerikai krimisorozat főszereplőjének, Columbo detektívnek a felesége: folyton csak beszélnek róla, de még senki sem látta.
És kicsit úgy állunk autonómiaküzdelmünkkel is, mintha valami táncot járnánk: ahelyett, hogy céltudatosan haladnánk az úton, minduntalan megtorpanunk, s ha valahogy teszünk egy lépést előre, sietve hátra is lépünk kettőt.
Most úgy tűnik, az RMDSZ kormányra lépése és a közelgő európai parlamenti választások kampánya határozza meg a szövetség autonómiapolitikáját. Előbbi fékként működhet, visszafogottságra készteti a szövetséget, utóbbi viszont határozottabb fellépést követel meg, aligha véletlen hát, hogy jó ideje ez a fajta kettősség jellemzi az RMDSZ megnyilvánulásait. Úgy tűnik, elosztották a feladatokat: Bukarestben nem feszítik a húrt, a kormányra lépéshez kőkemény feltételeket nem szabtak, a vállalt kérések teljesítését sem kötötték semmiféle határidőhöz – a székelyföldi szárny eközben továbbra is hangosabb, radikálisabb, nem riad vissza például az autonómiatüntetéstől való részvételtől, dolgozik a statútumon, nyíltan a Magyar kormány mellett foglal állást. Hogy e kettősség mennyiben valós nézetkülönbség és mennyiben tudatos munkamegosztási stratégia következménye, nem tudni biztosan – legvalószínűbb, hogy mindkettő –, de tény: igencsak tudathasadásos helyzetekhez vezet.
Miközben például Kelemen Hunor a székelyföldi vezetőkkel együtt pózolt a Fidesz eredményváróján, néhány nap múlva már Tőkés Lászlót ostorozta – aki pedig most igazán nem vetélytársa az RMDSZ-nek, ugyanis a magyarországi kormánypárt EP-jelöltlistájának harmadik helyén indulva nem veszélyezteti, sőt, biztossá teszi a magyarság brüsszeli képviseletét. De legalább ennyire képtelen helyzet az is, hogy miközben az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén Kalmár Ferenc KDNP-s országgyűlési képviselő javaslatára – a román küldöttség testületi ellenkezése ellenére – elfogadják a nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről szóló jelentést, az RMDSZ képviselője részt sem vesz az ülésen. Pedig hányszor halljuk majd a kampány során, hogy milyen fontos a magyarság európai képviselete! És a hatékony külpolitika szempontjából most teljesen mellékes, hogy két különböző intézményről van szó, és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének semmi köze az Európai Unióhoz és intézményeihez.
Mindezek alapján az sem elképzelhetetlen, hogy valami hasonló történik az autonómiatervezettel is: bizonyára elkészül, egyszer talán majd be is mutatják – csak nehogy aztán ne legyen, ki megszavazza, mire benyújtják a parlamentben.
Farcádi Botond. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)