Kétharmados többséget szerzett a Fidesz–KDNP
Kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz–KDNP az április 6-i országgyűlési képviselő-választáson a szavazatok 99,99 százalékos feldolgozottsága alapján. A Nemzeti Választási Iroda vasárnapra virradó éjjel közölt adatai szerint a Fidesz–KDNP-nek 133, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP-nek 38, a Jobbiknak 23, az LMP-nek pedig 5 mandátuma lesz az új parlamentben.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megköszönte a külhoni magyaroknak, hogy az országgyűlési választáson a csaknem 130 ezer szavazatuk 95,5 százalékával a Fidesz–KDNP szövetséget támogatták. A miniszterelnök-helyettes szombati közleményében azt írta: „a külhoni magyarok szavazataikkal bizonyságát adták annak, ahogy ők is mindig számíthatnak ránk, úgy mi is számíthatunk rájuk”.
A szavazatok 99,99 százalékának feldolgozása alapján – az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók miatt ugyanis csak szombaton tudták befejezni a szavazatok összeszámlálását az egyéni körzetekben – a Fidesz–KDNP országos listájára 2 264 730-an, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP-ére 1 290 804-en, a Jobbikéra 1 020 476-an, az LMP-ére pedig 269 413-an szavaztak. A többi 14 országos listát állító párt nem érte el az ötszázalékos küszöböt, így nem jutott be az Országgyűlésbe. Az április 6-án tartott választás után a szavazatoknak csak majdnem 99 százalékát összesítették a szavazatszámláló bizottságok. Minden választókerületben egy szavazókörben nem bontották fel az urnákat, hanem elzárták azokat. Szombaton ezekbe az urnákba keverték bele a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait, és együtt számlálták össze a szavazatokat, majd megállapították a nem jogerős végeredményt a választókerületekben.
Utolsóként Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es számú választókerületében fejezték be a szavazatok számlálását. A részeredményekhez képest egyetlen egyéni választókerületben sem változott meg a szombati újraszámlálás után a választás eredménye, és az országos listás mandátumkiosztás sem módosult. A Fidesz–KDNP 96 mandátumot, az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP pártszövetség 10 mandátumot szerzett az egyéni választókerületekben. A legszorosabb verseny a budapesti 15-ös választókerületben alakult ki, itt Kucsák László, a Fidesz–KDNP pártszövetség jelöltje 22 szavazattal vezetett Kunhalmi Ágnessel, a baloldali összefogás jelöltjével szemben. Az adatok százszázalékos feldolgozottságánál a különbség Kucsák László javára 60 szavazatra nőtt. A nemzetiségi listáknál a 99,99 százalékos feldolgozottság alapján a kedvezményes mandátumhoz szükséges 22 058 szavazatot egyetlen nemzetiség sem szerezte meg, a legtöbben – 11 415-en – a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listájára szavaztak. Az országos listát állító 13 nemzetiség ugyanakkor szószólót küldhet a parlamentbe.
Azt követően, hogy a szavazatszámláló bizottság megállapította a szavazókörben a szavazás eredményét, a szavazatok újraszámlálására csak jogorvoslati eljárás keretében van lehetőség, és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult.
Az új Országgyűlés május 6-ig megalakul, az alaptörvény értelmében az alakuló ülést a köztársasági elnök hívja össze a választást követő 30 napon belüli időpontra. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sikeres Gazdafórum volt Aradon
Gyümölcsöztetni az együttgondolkodást
Pénteken 17 órától Aradon a Jelen Ház nagytermében nagy számú érdeklődő jelenlétében került sor az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett, Magyarország Vidékfejlesztési Minisztériuma által támogatott Gazdafórumra, ahol programvezetőként Horváth Imre AMMGE-alelnök, majd Kocsik József AMMGE-elnök mellett a társszervező, Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök, aradi alpolgármester köszöntötte a jelenlévőket, név szerint megemlítve Winkler Gyula EP-képviselő, Kerekes Melinda, a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) országos igazgatóhelyettese, valamint dr. Szabó Balázs, Magyarország Kormánya, Parlamenti és Társadalmi Kapcsolatok Főosztálya főosztályvezetőjének a neveit. Bognár Levente felvezetőjében azokról a kihívásokról beszélt, amelyek a következő hétéves EU-költségvetés idején a gazdálkodókra várnak, éppen ezért, hasznos együtt gondolkodást, bort, búzát, békességet kívánt a Gazdafórum résztvevőinek.
Az időközben megérkezett Gheorghe Brad, az Aradi Agrárkamara elnöke és dr. Dan Bogoşel alelnök mellé tolmácsolásra felkérték Hegedűs Zoltánt.
Köszöntőjében Kocsik József AMMGE-elnök azt kívánta a gazdálkodóknak, hogy találják meg önmagukat, vagyis a gazdasági érvényesülés módozatait, amelyeket csakis együtt, összefogva lehet elképzelni. Miután köszönetet mondott a részvételért a fent említett személyiségeknek és a nagyszámú gazdálkodónak, megköszönte a gazdafórum támogatását Magyarország Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának.
Előadások
Az előadásokat Kerekes Melinda, az APIA országos igazgató helyettese kezdte, méghozzá a támogatások ismertetésével. Ezek szerint, Románia 2007-ben történt EU-csatlakozása óta a Hivatal 6,7 milliárd euró területalapú támogatást fizetett ki, ebből 292 millió eurót az Arad megyei gazdálkodóknak. A továbbiakban a területalapú támogatás-igénylés folyamatban lévő munkájáról, illetve a különféle támogatási formáknak az igénylési lehetőségeiről beszélt. A közös agrárpolitikát érintve elmondta: országos szinten a támogatásigénylések 30%-a, míg Arad megyei szinten 18%-a volt hibás. Legtöbbször a terület megművelésének a jogosultsága sántított. Az igazgató-helyettes szerint, a jelenleg hektáronkénti 136 euró támogatás a következő 7 évben 15-20%-kal fog emelkedni, de 2015-től kiemelt támogatást kapnak a fiatal gazdák, a hátrányos vidékeken gazdálkodók, sőt az ott nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozók is.
Winkler Gyula EP-képviselő brüsszeli szemszögből beszélt a támogatásokról, miszerint Románia a támogatások lehívása tekintetében elért 32%-kal a 28 tagállam között az utolsó helyen áll, noha a mezőgazdaság tekintetében a lehívási arány sokkal jobb volt. Az idei három hónap alatt az EU-pályázatok lehívási aránya 40%-ra nőtt, de még ezzel az eredménnyel is az utolsó helyen állunk, tehát még bőven van tennivaló. A jövő stratégiának az emberekről kell szólnia, mert egy működőképes, zöld gazdaságot kell utódainkra hagynunk. A dolgok még nincsenek eldőlve, hiszen a kormányok most kötik meg a partneri szerződéseket az EB-vel. Előadásában kitért a Cioloş-reformként emlegetett új, közösségi agrárpolitikára, ami az EP története legnagyobb harcának az eredménye, 7400 módosító, a kompromisszumos indítványokkal együtt 8000 indítvány áttanulmányozását jelenti. E harc során a régi ütközött meg az újjal, Közép-Kelet Európa ütközött meg a Nyugattal. A régi, ahol a lakosság 2-3%-a foglalkozik mezőgazdasággal, az újjal, ahol példának okáért, Romániában a lakosság 46%-a foglalkozik mezőgazdasággal. Az a Nyugat, ahol az EP-repülőterek mezőgazdasági területeire és golfpályákra fizetett igen magas támogatást. A továbbiakban viszont csak az kap támogatást, aki mezőgazdasági célokra használja a termőföldet. Az a Nyugat, ahol legkevesebb 50 hektáros farmok vannak, azzal a Közép-kelettel, ahol legtöbb a nadrágszíj-gazdaság. A reform keresztülvitelében elévülhetetlen érdemei vannak Dacian Cioloş mezőgazdasági biztosnak. Az új szemléletben elemi fontosságú a társulás fogalma, ami meglehet, nálunk nem népszerű, de több kisgazda vagy jogi személy társulva sokkal hatékonyabban pályázhat támogatásokért. Ehhez viszont elengedhetetlenül fontos a túlzott román bürokratikus berendezkedés egyszerűsítése is.
Dr. Szabó Balázs főosztályvezető a határon túli kapcsolatokkal foglalkozik. Bevezetőjében köszönetet mondott mindazoknak, akik éltek az anyaországban lezajlott országgyűlési választásokon való részvétel lehetőségével. Annak az eredménye biztosítja a határon túli gazdálkodókkal kiépített kapcsolatok továbbfejlesztését, az anyagi támogatásukkal együtt. A továbbiakban kivetített képekkel illusztrálva, a nemzetpolitikának a vidékfejlesztési vetületeit, az uniós támogatások hatékony felhasználásának a tükrében vette számba. Ennek határköve volt a 2012 februárjában aláírt Kárpát-medencei vidékfejlesztés kidolgozást célzó megállapodás. Ebben az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete kezdettől fogva részt vett. Fő cél a szülőföldön való boldogulás megteremtése, aminek gazdaságfejlesztési vetülete is van, hiszen a vidék megtartó erejét kívánják növelni. Éppen ezért, továbbra is kiemelten kívánják támogatni a mezőgazdasági szakképzést minden szinten. A tavaly megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon külön standot biztosítottak a határon túli magyar gazdálkodóknak és vállalkozóknak. A határon túli magyarság számára megpróbáltak anyanyelvű tanácsadói hálózatot beindítani, ami tavaly fél évig működött, remélhetően idén is működni fog. Tavaly decemberben szervezték meg a II. Összefogás Fórumot, ahol eldöntötték, hogy külön forrásokat biztosítanak a határon túli gazdálkodók oktatása, továbbképzése céljára, terveik között szerepel egy közös adatbázis létrehozása is. Ugyancsak tavaly, Kárpát-medencei agrártanácsadó stratégiát is készítettek, a határon túli területek adataira alapozva, ami a 2020-ig terjedő uniós, egyben a nemzeti stratégia alapjait is ötvözi – összegezte mondanivalóját dr. Szabó Balázs.
A továbbiakban Gheorghe Brad, az Aradi Agrárkamara elnöke ismertette az intézmény működésének alapelveit, kiemelve: az AMMGE-vel kiépített igen jó kapcsolatok következtében a képviselőjük, ifj. Zágoni Szabó András is tagja a Kamara vezetőtanácsának.
Kérdések, válaszok
A fórum további részében a résztvevők közül elsőnek Horváth Imre a romániai gazdák alacsony területalapú támogatását sérelmezte, amire Kerekes Melinda elmondta: az ország uniós csatlakozása előtt nem közölték a mezőgazdasági területekre vonatkozó valós adatokat, vagyis, hogy 14 millió hektárral rendelkezünk. Mivel nem voltak megfelelő statisztikai adatok, 8,2 millió hektár mezőgazdasági terület – amiből 6 millió hektár volt megművelve – került az EB elé. Tehát eddig ekkora területre kapott az ország támogatást, miközben a megművelt terület 9 millió hektár fölött van. 2015-től azonban változik a helyzet, mert az Unió információs rendszerében megjelenik az összes megművelt terület, ezért a visszaosztási ráta is változik. Ez még mindig nem reális, mert a támogatható földterület 14 millió hektárnál több, de az Unió csak a rendszerében intézményesen szereplő területeket támogatja. A részt vevők közül a majláthfalvi Sipos György az elektronikus terület-meghatározás bizonytalanságát; a zimándközi Kreitler Mária az életjáradék öröklésének a lehetetlenségét; a vadászi Jakab Károly a Körösközben lévő parlagföldek után igényelt támogatásokat; a simonyifalvi Molnár Imre a túlzott bürokráciát sérelmezte.
Winkler Gyula frappáns válaszával mindnyájukat megpróbálta kielégíteni, mondván: igaz ugyan, hogy az eltelt 7 év Románia számára tanulóidő volt, csakhogy nyugati politikusok véleménye szerint, az országot felkészületlenül fogadták az Unióba. Mert magunk fanyaloghatunk azon, hogy az akkori kormánynak sokkal jobban kellett volna tárgyalnia az uniós csatlakozás előtt, de hát nem álltak rendelkezésre megfelelő információk az Unió belső működéséről, a rendelkezésre álló támogatási lehetőségekről. Véleménye szerint, nem igaz, hogy rosszul tárgyaltak volna, mert egyes területeken igen jó eredményeket értek el. Hiába hivatkozunk a lengyel modellre, mert ahhoz a lengyelek, az ő adottságaik, a hozzáállásuk is kellett volna, a német érdekek érvényesülésével együtt.
A mi adottságainkról elég annyit mondani, hogy Románia Kárpátokon túli részében 2000-ben vezették be a telekkönyvet, miközben az erdélyi részben az 230 éves múltra tekint vissza, bizonyítható tulajdonviszonyokkal. Arról nem is szólva, hogy az EU tagállamai között háromféle ország van: olyan, amit az EU ülésein a miniszterelnök, olyan amelyiket az államfő, illetve Románia, ahol az Alkotmányban nincs rögzítve, hogy az államfő vagy a miniszterelnök képviseli-e az országot. Emiatt viszont komoly nézeteltérések vannak.
Végszóként Bognár Levente köszönte meg az együtt gondolkodáson való részvétel lehetőségét. Az ülésvezető zárszavában minden résztvevőt az előcsarnokban adott állófogadásra hívott.
Balta János. Nyugati Jelen (Arad)

Ülésezett az EMNT Választmánya
Pénteken, április 11-én Csíkszeredában tartotta ez évi első választmányi ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A 19 területi szervezet vezetői, valamint az országos elnökség tagjainak részvételével zajló tanácskozáson áttekintették a legutóbbi ülés óta eltelt félév eseményeit, programjait és számba vették az előttük álló feladatokat.
Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke értékelve az elmúlt időszakot, kiemelte, hogy az idei első negyedévben az EMNT területi szervezetei számára legfontosabb a magyarországi választásokra vonatkozó regisztráció, valamint a szavazatok begyűjtése volt. A megfeszített munka után a következő időszakban az EMNT korábbi években kialakult rendszeres programjaira nagyobb hangsúlyt fektet. Üdvözölték a 2014 márciusában megalakult Érmelléki EMNT-szervezetet, melynek alelnöke teljes jogú tagként vett részt az eggyel kibővült Választmány ülésén. A testvérszervezetként tevékenykedő Erdélyi Magyar Néppárt jelenlevő alelnöke, Zakariás Zoltán hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a legfontosabb a szervezetépítés lesz.
A választmányi ülésen jelentés fogadtak el a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) részéről. 2014-et a partiumi autonómia évének tekintve az év második felére ezzel kapcsolatos kiemelt eseményekre kerül sor. A Bálványos Intézet jelenlevő igazgatója szintén beszámolt a folyamatban levő kutatási programjáról és további terveikről.
Az EMNT Választmánya külön nyilatkozatot fogadott el az EMNT elnöke, Tőkés László Fidesz-listán való jelölése tárgyában. Ez ügyben számba vették azon programokat, amelyek a következő egy hónapban az európai parlamenti választási időszak kiegészítői lehetnek. Szó esett az EMNT által életre hívott és egyre nagyobb teret, népszerűséget szerző nyári rendezvényekről: a Kalotaszegi Magyar Napokról, a Kolozsvári Magyar Napokról, a Szent László Napokról, a Vásárhelyi Forgatagról, valamint a szintén fontos szerepet betöltő, idén 25 éves Tusványosról és az idén 10. évfordulójához érkezett EMI-táborról is. Az értékelés, valamint programtervezés mellett az EMNT Választmánya a szervezet belső életére vonatkozó határozatokat is elfogadott.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája. Nyugati Jelen (Arad)

Nyilatkozat az európai parlamenti választások tárgyában
Az erdélyi magyar választók elsöprő többsége a Fidesz–KDNP pártszövetség jelöltjeit támogatta a minap lezajlott magyarországi választásokon, melynek nyomán ma már a Kárpát-medencei közös magyar sorsalakítás nem csupán vonzó szólam, hanem megélt valóság.
A győztes párt Erdélyből egy precedens értékű gesztussal Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét, az 1989-es rendszerváltás hősét kérte fel, hogy erősítse európai parlamenti listáját.
Az EMNT irodahálózata az elmúlt három és fél évben a Magyar kormány megbízásából kiemelt szerepet vállalt a könnyített honosítási eljárásban, az elmúlt két hónapban az erdélyi magyar választópolgárok regisztrációjában, végül pedig a szavazatok kétharmadának begyűjtésében.
A közel száz esztendeje elszakított nemzetrészek vonatkozásában az EMNT az egyetlen közös magyar ügy elvi alapján áll, s ennek jegyében üdvözli a Fidesz nemzetpolitikai gesztusát, amely összhangban van a határokon átívelő magyar nemzetegyesítés programjával. Örvendetesnek tartjuk azt is, hogy e gondolat mentén a Fidesz délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar képviselőket is indít listáján.
Tőkés László politikai programja közéleti szerepvállalásának kezdetétől egy irányba mutatott a Nemzeti Együttműködés Rendszerének lényegével és a Kárpát-medencei magyarság nemzetstratégiai törekvésével. Nemzetpolitikusként, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnökeként az autonómia következetes képviseletével, illetve az Európai Parlamentben az egész magyar nemzet érdekében kifejtett tevékenységével Tőkés László a lehető legméltóbb személyiség e jelölésre.
Az EMNT Választmánya üdvözli, hogy az országgyűlési választásokon ismét kétharmados győzelmet elérő, s ezzel a térségben legstabilabb parlamenti hátteret megnyerő Fidesz előkelő harmadik helyre kérte fel Tőkés Lászlót a párt európai parlamenti jelöltlistáján.
Csíkszereda, 2014. április 11.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Választmánya. Nyugati Jelen (Arad)

Díjazták a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny legjobbjait
Véget ért a „hatalmas magyaróra”
A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum az április 9–12. időszakban harmadszor volt házigazdája a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyversenynek, ahol 17 megyéből érkezett közel 150 ifjú tollforgató mérte össze anyanyelv- és irodalomtudását, nyelvi leleményét, alkotóképességét.
A rangos esemény záróakkordjára, az ünnepélyes díjkiosztásra április 12-én, szombaton került sor a temesvári Diákházban, amelyen részt vett a főtámogató Oktatási Minisztérium részéről dr. Nagy Éva kabinetigazgató és Winkler Gyula, az RMDSZ Európa Parlamenti képviselője.
A verseny valamennyi résztvevőjét, boldog győzteseket és a kissé csalódott többieket Kiss Ferenc Temes megyei tanfelügyelő és dr. Nagy Éva tanügy-minisztériumi kabinetigazgató köszöntötték, hangsúlyozva hogy itt mindenki győztes, hiszen valamennyien megyei vetélkedőt nyertek, és előbb vagy utóbb „minden virág kivirágzik”. Az irodalmi „olimpiász” minden résztvevője tudással, élményekkel és egymás megismerésével gazdagodott, amit később az anyanyelv-ápolás, a kultúra bármely területén értékesíthet. A rendkívül szoros verseny eredményeit dr. Egyed Emese, az Országos Bizottság elnöke értékelte, aki egy „hatalmas, eszményi magyarórához” hasonlította a tantárgyverseny négy napját, amely gyönyörű ajándék a résztvevő diákok és tanárok számára egyaránt. A díjakat Winkler Gyula EP-képviselőtől vehették át a vetélkedő legjobbjai, aki miután gratulált a győzteseknek és a rangos verseny valamennyi résztvevőjének, az alábbi gondolatokat osztotta meg a Diákház közönségével: ha a magyar nyelv az Európa Parlament egyik hivatalos nyelve, és egy magyar képviselő, ha a helyzet úgy kívánja, anyanyelvén szabadon felszólalhat Brüsszelben, akkor el kell érjük, hogy itthon, a szülőföldünkön a magyar nyelv is kapjon hivatalos státuszt, hiszen alkotói vagyunk minden szempontból az erdélyi társadalomnak. Winkler Gyula ugyanakkor a tömbmagyarság és a szórványmagyarság közötti kapcsolatépítés, a székely–szórvány mozgalom jelentőségére hívta fel a jelenlevők figyelmét, mert „az erdélyi társadalom csak együtt kerekedik egésszé, csak együtt érheti el céljait”.
Az ünnepélyes díjkiosztás során oklevelet, pénzjutalmat és a Communitas Alapítvány jóvoltából könyvcsomagot kaptak a nyolc évjárat (V–XII. osztály) legjobbjai. Az Országos Bizottság minden évfolyamon díjazta az első három helyezett diákot, a 4. és az 5. helyezett pedig dicséretet kapott. Az „aranyérmes” magyar olimpikonok: Szabó Balázs (Csíkszereda) V. osztály, Damokos Beatrix (Sepsiszentgyörgy) VI. osztály, Ercse Zsuzsanna (Kézdivásárhely) VII. osztály, Fazakas Réka (Sepsiszentgyörgy) VIII. osztály, Kovács Péter (Nagykároly) IX. osztály, Walcz Beatrix (Sepsiszentgyörgy) X. osztály, Szekeres Ilma (Beszterce) XI. osztály és Tasnádi István (Kolozsvár) XII. osztály.
Régiónk legjobbjai: a XI.-es Kovács Henrietta (Csiky Gergely Főgimnázium, Arad) a III. helyet érdemelte ki 9,60-as osztályzattal, felkészítő tanára Rudolf Ágnes, a VIII.-os Boros Viktória (Bartók Béla Elméleti Líceum, Temesvár) dicséretet kapott 9,10-es osztályzattal, felkészítő tanára Molnos Ildikó és a IX.-es Ilona Judit (Csiky Gergely Főgimnázium, Arad) szintén dicséretet kapott 9,20-as osztályzattal, felkészítő tanára Nyári Andrea.
A szervezők és a támogatók jóvoltából különdíjakat kapott valamennyi versenyző, akik 8-as osztályzatnál jobb eredményt értek el. A különdíjak céljára felajánlott könyvcsomagokat a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, a Partiumi Keresztény Egyetem, a Pro Gerhardino Egyesület, a Heti Új Szó, a Nyugati Jelen, valamint a temesvári Bartók Béla és a Szórvány Alapítványok biztosították. A temesvári versenyzők közül különdíjat kapott Andrássy Nóra (VI.) Boros Viktória (VIII.) és Câmpian Csenge (XI.), az aradiak közül Dudás Izabella Bernadett (VII.). A Nyugati Jelen által felajánlott két könyvcsomagot Lőrincz Anna (Sepsiszentgyörgy) és Tamási Tímea (Csíkszereda) vehették át.
A díjkiosztó ünnepség befejező részében Erdei Ildikó, a házigazda Bartók Béla elméleti líceum igazgatója köszönte meg a rendezvény lebonyolítását segítő közel 100 önkéntesnek, diákoknak és tanároknak, valamennyi támogatónak a hozzájárulását, majd átadta a Mikes Kelemen Tantárgyverseny vándorzászlaját a zilahi Pataki Idának, az OB tagjának, aki a jövő évi, 2015-ös tantárgyolimpia szervezőit képviselte a rendezvényen.
„A visszajelzések alapján úgy érzem, hogy sikerült a diákokkal, tanárokkal, a támogatókkal együtt egy olyan rendezvényt megszervezni, amelyre büszkék lehetünk – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Erdei Ildikó. – Egy ilyen rendezvény jó alkalom arra is, hogy az iskola, az iskolát támogató közösség megerősödjön. Együtt dolgozunk, ötleteink vannak, közösen átgondoljuk, hogy mi az, amit magunkból, az iskolából a városból megmutathatunk. Ennek jó példája volt az elmúlt két hét, de főleg az utóbbi négy nap, jó érzés volt tudni, hogy számíthatunk egymásra.” Dr. Erdei Ildikó azt is elmondta: az oktatási minisztérium volt a rendezvény fő támogatója, ők biztosították a „kötelező minimumot”, de a pályázati lehetőségek, a támogatók tették lehetővé a különdíjak átadását, a program színesítését, a kirándulásokat, színházi előadásokat, apró ajándékokat. „Ebben az erős mezőnyben büszkék vagyunk Boros Viktória negyedik helyére és a két különdíjra, jó alkalom ez arra, hogy megerősítsük a diákokat, a szaktanárokat abban, hogy ennek a munkának haszna van.” – nyilatkozta lapunknak dr. Erdei Ildikó.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)

Folytatja társadalomépítő munkáját az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Kiosztották az idei díjakat, kitüntetésben részesült Ferencz Zsolt
Szokásos évi közgyűlését rendezte meg április 12-én, szombaton, Erdély távolibb vidékeiről is érkezett tagok részvételével az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE).
A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében szervezett rendezvényen bemutatkozott a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. Délelőtt a köszöntések után a lendvai intézetigazgató, Kepe Lili hiányában Patyi Zoltán művelődésszervező tartott előadást a szlovéniai testvérintézményről. Ezt követően a hagyományos „forgatókönyv” szerint az elnöki és a pénzügyi beszámoló, a cenzori jelentés, majd a hozzászólások kerültek terítékre. Délután az utóbbi esztendőben elért kimagasló művészeti és kultúraszervezési, valamint színvonalas és eredményes menedzselési teljesítmények elismeréseként díjakat, díszokleveleket osztottak ki, és három tiszteletbeli tagot választottak meg. A tizenkét díjazott között szerepelt a Szabadság munkatársa, Ferencz Zsolt. Szabadság (Kolozsvár)

New York lesz Kolozsvár zsidó negyedéből?
Húszemeletes épületeket engedélyez az egykor zsidó negyedként emlegetett városrészre még 2008-ban elfogadott körzeti városrendezési terv. Azóta igazán látványos változás nem történt ebben a városrészben, de mára már több 10-12 emeletesre magasodó építkezés is zajlik, és most újabb engedélyezésért folyamodott a Kolozs Megyei Tanács egykori elnöke.
Felhőkarcolók városrészévé válik előbb-utóbb a több évszázaddal ezelőtt még hóstátiak lakta, később zsidó negyedként emlegetett városrész, amelyet a Széchenyi téri piac mögötti utcák határoznak meg. A keskeny, kétsávosnak sem túl tágas Dézsma/Someşului, Eötvös/Constanta, Hosszú/Ploieşti és Major/Mikes Kelemen/Croitorilor utcákban akár húszemeletes ingatlanokat is emelhetnek a telektulajdonosok. A ma még többnyire szerény, inkább csak földszintes házsorokat csak néhol bontja meg egy-egy magasabb épület, ám egyre gyakoribb a szabad telek, a kezdődő magas építkezések látványa.
Most Alin Tişe szenátor, egykori megyei tanácsi elnök háborog amiatt, hogy a városrendészeti bizottság „kekeckedik” 12 emeletes építkezési engedélye fölött, műemlékvédelmi bizottsági véleményeket rebesgetve. Holott – zúgolódik a legnagyobb közösségi portálon a honatya – a Hosszú utca 9. szám alá igényelt 12 emeletes ingatlan-építési engedély teljesen jogszerű, hiszen 2008-ban (még mielőtt a szenátor megvásárolta volna az adott telket) a városrendészeti bizottság kidolgozta, a tanács pedig jóváhagyta a körzeti városrendezési tervet, amely akár 20 emeletes ingatlanok építését is engedélyezi.
Alin Tişe telkének a szomszédságában már épül a másik 12 emeletes ingatlan, kicsit odébb az utcasarkon pedig egy újabb, ha a közelben már álló parkolóház és kereskedelmi komplexum épületét nem is számoljuk. A szenátor viszont nem hagyja magát: bár egyelőre nem tudja, milyen pénzből építkezne a tavaly ingatlanépítkezési tevékenységre létrehozott Central Business Plaza kft (amelynek tulajdonosa a felesége és testvére), ha az engedély kiszolgáltatását elutasítják, pert indít a már zajló építkezések ügyében.
A környéken alighanem idővel elfogynak a szerény lakóházak, ezen nem csodálkozhatunk, hiszen a belvárosi telek ára Kolozsváron négyzetméterenként 800 euró vagy akár ennél magasabb is lehet. Az egyszeri kolozsvárinak pedig nem marad más hátra, mint búcsút venni a kisvárosi hangulatot árasztó utcácskáktól, elfogadni a XXI. századdal járó változásokat, és titkon abban reménykedni, ha az nem is érdekelt senkit, hogy a kis utcák két oldalán idővel felemelkedő hatalmas építményekbe soha nem fog besütni a nap, azzal legalább törődnek, hogy a majdani utcakép átgondolt, ízlésben és stílusban nem elrejteni- és szégyellnivaló legyen.
K. E. Szabadság (Kolozsvár)

Megint „Tőkésezik” Corina Creţu
Corina Creţu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) európai parlamenti képviselője immár azt is indoknak tartja Tőkés László Románia Csillaga érdemrendjének visszavonására, hogy a magyar EP-képviselő – mint az csütörtökön kiderült – a Fidesz listáján indul a május 25-ei EP-választásokon.
A Tőkés ellen valóságos hadjáratot folytató képviselőnő (képünkön) szerint ez annak a bizonyítéka, hogy az eddig is a Fidesz érdekeit képviselte az Európai Parlamentben, nem pedig Romániát.
Ezért pénteken arra szólította fel Traian Băsescu államfőt, hogy vonja vissza Tőkéstől az 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapott érdemrendet. Creţu szerint Tőkés és az államfő „néppárti barátai” folyamatosan támadták Romániát.
Mint ismeretes, a PSD azért indított hadjáratot Tőkés ellen, mert tavaly nyáron Tusnádfürdőn azt kérte Orbán Viktor magyar kormányfőtől, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet az erdélyiek fölött.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Băsescu: aki autonómiát akar, a román államba ütközik
Traian Băsescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
„Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája” – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
„Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik” – szögezte le Traian Băsescu.
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
„Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicușor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinți megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk” – jelentette ki Traian Băsescu. Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség.
MTI. Krónika (Kolozsvár)

Izsák: nem szerencsés Románia belépése a luxemburgi perbe
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elvárja, hogy a román kormány lépjen ki az Európai Unió (EU) bíróságán folyó perből, amellyel a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzését szeretnék elérni – jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a szervezet elnöke.
Emlékeztetett: Románia, Szlovákia és Görögország a polgári kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte belépését a luxemburgi perbe.
Izsák Balázs elmondta, azért tartja értelmetlennek Románia belépését a perbe, mert ha az általuk kezdeményezett szabályozás európai normává válna, azzal Románia is nyerne.
„Ha a Székelyföld a szabályozás alapján többletforrásokat kapna az Európai Uniótól, azok a források Romániába jönnének" – magyarázta az SZNT elnöke. A luxemburgi perről szólva Izsák Balázs közölte, a napokban kapta meg a bíróságtól az Európai Bizottság 95 pontban benyújtott írásos viszontválaszát.
Kijelentette: a bizottság által felhozott érvek arról győzték meg, hogy régen nem a bejegyzés elutasításának a jogszerűségéről folyik a vita. Az érvek egy része a kezdeményezésük tartalmával kapcsolatos.
Folytatnák „meneteléseket" Az SZNT állandó bizottságának pénteki sepsiszentgyörgyi ülésén az autonómiamozgalom szempontjából sikeresnek minősítették a március 10-ei megemlékezést. A folytatásról újságírói kérdésre Izsák elmondta, határozatot fogadtak el arra vonatkozóan, hogy a székely szabadság napját minden évben megszervezik, közvetlen veszély esetén pedig – például hátrányos közigazgatási átszervezés esetében – azonnal utcára szólítják a székelyeket. Újságírói kérdésre az SZNT-elnök elmondta, sem az RMDSZ, sem az Erdélyi Magyar Néppárt autonómia-törvénytervezetét nem kapták még meg.
„Lehet, hogy jól jártunk"
„Tulajdonképpen jól jártunk azzal, hogy az európai polgári kezdeményezésüket elutasította az Európai Bizottság, hiszen azáltal, hogy ezt követően pert kezdeményeztek, olyan kérdésekben sikerült nyilatkozatokra bírni a bizottságot, melyekre eddig nem volt precedens, közben pedig más, bejegyzett polgári kezdeményezések visszhang nélkül maradtak" – mutatott rá Izsák.
Emlékeztetett: Románia beavatkozási kérelme március 12-én keltezett, ám az SZNT elnöke úgy tudja, erről a döntés decemberben született, amikor az RMDSZ még nem volt kormányon.
„Függőben van, mi lesz a beavatkozás további sorsa, fog-e a kormány érveket felsorakoztatni az EB oldalán, hiszen következik az európai parlamenti választási kampány, és mindenkit érdekel, a jelöltek miként viszonyulnak a perhez.
Kelemen Hunor romániai miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke egyébként csütörtökön az MTI-nek megerősítette, a kormány még 2013-ban, az RMDSZ kormányra lépése előtt fogadott el memorandumot a perbe való belépésről. „Amit akkor a Szociálliberális Unió (USL) kormánya eldöntött, azt nem lehet ma felülbírálni" – tette hozzá a kormányfőhelyettes.
Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.
Izsák továbbá rámutatott, Románia volt az egyetlen ország, melynek képviselői testületileg elutasították a Kalmár Ferenc András magyarországi KDNP-s országgyűlési képviselő kezdeményezte, a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól szóló jelentést.
Az SZNT elnöke úgy véli, a román delegáció „vagy nem értette meg az Európa Tanács működését, vagy nagyot hibázott", hiszen a jelentés ellenzésével kisebbségellenes színben tünteti fel Romániát, ezt a kérdést pedig sokkal nagyobb bölcsességgel és empátiával kellett volna kezeljék. Izsák üdvözölte az ET parlamenti közgyűlése által elfogadott jelentést, és hogy a román küldöttség javaslatait elutasították. Úgy tudja, az RMDSZ képviselője nem vett részt az ülésen.
Winkler: napirendre kerül a kisebbségügy
Ezzel egy időben Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője szombaton, Temesváron kijelentette: a következő években uniós szinten napirendre kerülhet az őshonos nemzeti kisebbségek kérdésköre.
„A romániai magyar közösség és az RMDSZ üdvözli a Európa Tanács parlamenti közgyűlése által elfogadott jelentést a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről és jogairól, amely a kisebbségvédelem és a kisebbségi identitás megőrzésének, továbbadásának szükségességét hozza ismét előtérbe. Nagyon fontos ez a jelentés, hiszen azonos elvekre épül, mint a kisebbségi jogok védelméről szóló keretegyezmény és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája" – fogalmazott.
Rámutatott továbbá, a dokumentum hozzájárulhat ahhoz, hogy „megtörje az Unió érdektelenségét a kisebbségi kérdésben. „A Balkán és Kelet-Európa stabilitása attól is függ, hogyan oldódik meg a nemzeti kisebbségi közösségek kérdése. Le kell ülni az asztalhoz, és át kell beszélni ezt a problémát, felelősséget kell vállalni, őszinte és konstruktív párbeszédet folytatni. Egyre közelebb van az a pillanat, amikor az EU közönye éppúgy lebontódik, mint a berlini fal" – fogalmazott Winkler Gyula.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Nem vész kárba a Bolyaiak öröksége
Újabb barátságok köttettek és új együttműködések születtek a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei középiskolák találkozóján. Nyolc tanintézet képviseltette magát az eseményen, amelyen a diákok tudásukat és kreativitásukat bizonyították, ezáltal is tisztelegve a Bolyaiak szellemi hagyatéka előtt.
Egyértelmű jelentése van Marosvásárhelyen annak a megnevezésnek, hogy bolyais, azonban ha a hétvégén valaki ezt kiáltotta volna az iskola udvarán, azt kérdezték volna, hogy melyik. Itt volt ugyanis a Kárpát-medence összes Bolyai-iskolájának a képviselője: Budapestről, Ócsáról, Kecskemétről, Mosonmagyaróvárról, Salgótarjánból, Szombathelyről, Zentáról és Aknaszlatináról – tudtuk meg Balázs Katalin tanártól, főszervezőtől.
A képviselet öt diákból, két tanárból és az iskola igazgatójából állt. A találkozót több vetélkedő is megelőzte, volt történelem-, matematika-, művészeti és médiaverseny, a hét végén is zajlottak kisebb megmérettetések. A főszervező elmondta, nem annyira a vetélkedőkön van a hangsúly. „Ez inkább a diákok motiválása miatt van, az a fontos, hogy egymás értékeit megismerjük, barátokat és tapasztalatot szerezzünk és éltessük a Bolyai-szellemet" – jelentette ki Balázs Katalin.
Főként szellemiségénél fogva jelentős a találkozó a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója, Bálint István szerint. „Az igazgatói tanácskozáson nagyon sok jó ötlet született a folytatást illetően. Szeretnénk, ha a találkozók tematikája még változatosabb lenne, ugyanakkor a diákönkormányzatokat is szándékunkban áll erősíteni, felkarolni" – hangsúlyozta az intézményvezető.
A szombathelyi bolyaisoknak már nem idegen a helyszín. „A Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból érkeztünk, és a tizenharmadik éve élő kapcsolatnak köszönhetően másodjára járunk Marosvásárhelyen. Ha a Kárpát-medencei magyarság viszonylatában nézzük ezt a kapcsolatot, akkor azt is mondhatnánk, hogy Szombathely a nyugati határ, Marosvásárhely pedig a keleti. Ezáltal összefogjuk egy kicsit a magyar diákokat és tanárokat" – mondta Károlyi Frigyes, a szombathelyi iskola igazgatója.
Bencze Melinda. Krónika (Kolozsvár)

Valami bűzlik Bukarestben
Újabb pofont adott a kormány a Székelyföldön élőknek, amikor úgy döntött, gyorsforgalmi úttal váltja ki az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely és Brassó közötti szakaszát.
Tény, hogy ez is jobb, mint a jelenlegi semmi, s legalább gyorsabban eljuthatnánk Nagyváradról mondjuk Sepsiszentgyörgyre, de a potenciális beruházók továbbra is elmaradnának. Mint ahogy az is változatlanul távol tartja őket Hargita és Kovászna megyétől, hogy a brassói repülőtér tovább késik, illetve egyelőre biztos nem épül meg a tervek szerint Hargita megyei településeket is érintő Marosvásárhely–Jászvásár-sztráda.
Eközben a közlekedési miniszter arról beszél, hogy az áprilistól az üzemanyagokra kivetett plusz hétcentes jövedéki adóból befolyó bevételekből öt év alatt hétszáz kilométer sztráda épül meg. De ahogy elnézzük, nem nálunk fejlesztenek.
Prioritást élveznek ugyanis a déli szakaszok, egyebek mellett amiatt is, hogy a Renault nemrég azzal fenyegette meg a kormányt, hogy ha záros határidőn belül nem tudják sztrádán kivinni az országból a Daciákat, akkor Marokkóba teszik át az ország legfőbb exporttermékének gyártását. (Ehhez képest nem sok zsarolási potenciálja van a kormányra lépés egyik fő feltételeként az észak-erdélyi autópálya megépítését megjelölő RMDSZ-nek, de mindenképp több, mint ellenzékből, s reméljük, meg is tesznek minden tőlük telhetőt.)
Ismét azt látjuk hát, hogy hiába vagyunk becsületes adófizető polgárai Romániának, pénzünket más régiók fejlesztésére költik el, közben meg váltig hangsúlyozzák, hogy a Székelyföld nem elég fejlett az autonómiához. Hát hányszor mondjuk még el, hogy próbáljuk meg? Hagyják, hogy minden régió önállóan döntse el, mire fordítja a saját polgárai által megtermelt összegeket. Eddigi tapasztalataink szerint lényegesen megnőne mind az észak-erdélyi autópálya, mind a brassói repülőtér megépülésének esélye.
Jelenleg ugyanis az az érzésünk, mintha Bukarest szándékosan próbálná még jobban elsorvasztani gazdaságilag ezt a térséget.
Bálint Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Határon túli voksmérleg
Bizonyos szempontból meglepő, más szempontból várható eredményt hozott, ahogyan a magyarországi országgyűlési választásokon először szavazó határon túliak voksoltak a vasárnapi megmérettetésen.
Várható volt, hogy jelentős többségük a jobboldalra, ezen belül is a Fideszre szavaz, a kormánypártra adott voksok aránya ugyanakkor talán még a legoptimistább Fidesz-vezetők várakozásait is meghaladta, hiszen a levélben leadott külhoni szavazatok több mint 95 százaléka érkezett a pártra.
Ennek oka egyfelől az, hogy a Fidesz volt az a párt, amely az elmúlt évtizedekben a leghangsúlyosabban tartotta napirenden a határon túli magyarok ügyét, és első kormányzása alatt a – sokak által kevésnek tartott – kedvezménytörvénnyel, majd második regnálása idején a könnyített honosítással kötötte szorosabbra a kapcsolatot az elszakított nemzetrészekkel. A mostani választásokon ennek folyományaként minden bizonnyal jelentős többségben voltak azok a külhoniak, akik éppen azért regisztráltak és vettek részt a szavazáson, mert mindezt meg akarták „hálálni" a kormányoldalnak.
Meglepő ugyanakkor a Jobbik leszereplése, a szélsőségesként számon tartott párt ugyanis gyakorlatilag az egyetlen olyan alakulat volt, amely jelentős forrásokat és energiákat áldozott arra, hogy magához édesgesse a határon túliakat. Képviselői irodákat nyitott, majd a kampány során szórólapokkal is népszerűsítette magát.
Ráadásul a román hatóságok is váratlan segítséget nyújtottak számukra a kampányban, amikor a székely szabadság napján lezajlott marosvásárhelyi incidens nyomán több jobbikos politikust is kitiltottak az országból. Ehhez képest a radikális párt alig több mint kétszázaléknyi voksot kapott a külhoniaktól. Ez részben valószínűleg annak tudható be, hogy a többség számára nem szimpatikus a párt retorikája, itteni megnyilvánulásai, és a hozzá kapcsolódó „balhék" inkább bajkeverőként tüntették fel.
Másrészt a Fidesz már említett, több mint egy évtizedes beágyazottságának, valamint annak, hogy a kormánypárthoz kötik a könnyített úton megszerezhető állampolgárságot.
A balliberális ellenzéki összefogás leszereplését lehetett a legbiztosabbra venni a voksolás előtt. Mesterházy Attila MSZP-elnök kolozsvári bocsánatkérését a 2004. december 5-ei népszavazás előtti határon túli ellenes kampányért teljes mértékben hiteltelenítette, amikor szövetkezett azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki akkor miniszterelnökként élére állt ennek a kampánynak, illetve a határon túliak sorsa iránt a legnagyobb érzéketlenséget tanúsító egykori SZDSZ egyik emblematikus arcának számító Fodor Gáborral. Ennek fényében nem is számíthattak arra, hogy számukra a külhoniak körében sok babér terem.
Az eredmények ismeretében most az a kérdés, hogyan viszonyulnak a magyarországi pártok a határon túliakhoz a továbbiakban. A kormányoldal várhatóan tovább halad az eddigi úton, azaz retorikájának továbbra is fontos eleme lesz a határon túliakkal való kapcsolatok szorosabbra fűzése – erről beszélt Orbán Viktor kormányfő még a voksolás előtt, amikor azt mondta, hogy a következő lépés a külhoni intézmények megerősítése lesz.
Mint magyarázta: „ott, ahol már van, elmélyítjük az autonómiát, ott, ahol még nincs, kiépítjük. Létrehozzuk a magyar autonómiák közötti koordinációt és együttműködést, hogy az összhang, amely a Kárpát-medencei magyarok tehetségéből, tudásából és szorgalmából kialakítható, az mindenki számára hallható legyen. A Jobbik várhatóan nehezen törődik bele abba, hogy a várakozásaihoz mérten kevésbé tudott hatni a külhoniakra, a kérdés most az, milyen eszközökkel próbálja meggyőzni őket arról, hogy mégiscsak érdemes rá is szavazni.
A baloldal várható hozzáállása kérdéses. A mostani összefogás pártjai eddigi nyilatkozataik alapján külön utakon folytatják a politizálást. Az MSZP és az Együtt – PM részéről talán kevésbé várható, hogy a határon túliakat tennék meg bűnbakká a vereségért. A Gyurcsánnyal megkötött szövetség kapcsán épp a kettős állampolgárságot és a szavazati jogot ellenző exkományfő mondta el, hogy a külhoniak ügyében nincs egyetértés közöttük.
Ugyanakkor most többféleképpen is dönthetnek. „Elfelejthetik" a határon túliakat, de akár azt az utat is választhatják, hogy megpróbálnak a következő négy évben ők is állásokat kiépíteni a külhoniak körében, hiszen nem minden határon túli magyar meggyőződéses jobboldali. A legkevésbé pozitív végkicsengéssel kecsegtető forgatókönyv minden bizonnyal az lenne, ha csatlakoznának a Gyurcsány-vonalhoz, amelynek értelmisége máris keményen nekiment a szavazatarányokat döntően nem befolyásoló, érvényes voksot leadó külhoniaknak, őket próbálva meg felelőssé tenni azért, mert a Fidesz ismét a kétharmad közelébe került.
Ezzel ugyanis fennállna a veszélye annak, hogy örökre bezárják a kaput a külhoniak többségével való megbékélés előtt, és végzetesen szembeállítanák egymással az anyaországi társadalom egy részét és a határon túliakat.
Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport. Krónika (Kolozsvár)

Más szemszögből
Most, hogy végre megszámoltak minden voksot Magyarországon, és már csak az esetleges óvások vannak hátra, mindenki biztosra veszi, hogy a kétharmados parlamenti többsége meglesz az újabb Orbány-kormánynak, ha vékonyan is. Ennek van egy szimbolikus jelentősége meg több gyakorlati is. A népakarat megerősítette: nincs reális alternatívája annak, ami az elmúlt négy évben zajlott, vagy ha van is, az nem kell a magyar szavazópolgárok nagy többségének. (A kétharmados fölény gyakorlati, kormányzástechnikai előnyeire nem térek ki, mert untatnám az olvasót, de azt romániai példák is láttatják, hogy amikor kisebbségben vagy koalícióban muszáj kormányozni, akkor nem mindig sülnek el jól a dolgok, az örökös instabilitás hátrányairól már nem is beszélve.) Ezúttal azért ragadtam tollat, mert nem tetszett nekem – és ha ezzel csakis egyedül lennék, akkor nem is szólnék –, hogy a váradi sajtóban is volt némi mellébeszélés április 6-a előtt meg után is. Joga van mindenkinek elfogultnak lenni, sőt bizonyos dolgokat félreérteni vagy nem érteni, de ilyen esetekben nem árt kiegészíteni a képet vagy felsorakoztatni ellenérveket. Mondok gyorsan két példát: a választások előtt egy volt újságíró kollégám azon morfondírozott, hogy nekünk, romániai magyaroknak sokkal kevésbé fontos részt venni a magyar Országgyűlés megválasztásában, mint a román Parlamentében. Meg hogy jogainkat nem a nemzetközi porondon, hanem csakis itthon kell követelni. Hibás megközelítés, talán mondanom sem kell, mert mindig minden csatát meg kell vívni, hogy megnyerjük a háborút. A másik példa: a jegyzetíró nem értette, Orbán Viktor miért mondta a voksolás után, hogy a magyarság Európa legegységesebb nemzete, hiszen lám, milyen mély a szakadék a jobb- és a baloldal, a „szekértáborok” között. Ez a mélység igaz lehet, de a kormányfő nem erre utalt, hanem arra, hogy választójogilag is immár együtt van a nemzet, valamint hogy a politikai megosztottság kisebb, mint más államokban: Magyarországon a lakosság kétharmada ugyanis a jobboldalra voksolt, immár kétszer egymásután.
Dénes László. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Băsescu: a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnökök is úgy viselkednek, mint a románok
Traian Băsescu államelnök szerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik.
Az államfő a Realitatea hírtelevízió által vasárnap késő este közvetített kétórás élő interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi területiautonómia-törekvésekre.
"Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája" - utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára. A Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által készített, és a közgyűlés által elfogadott dokumentum kiáll a kisebbségi autonómiaformák mellett.
Traian Băsescu hozzátette: "Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik."
Az államfő arra is kitért, hogy meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
"Ne higgye, hogy a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök más, mint Nicuşor Constantinescu, (Konstanca megye önkormányzati vezetője) vagy Adrian Duicu (Mehedinti megye önkormányzati vezetője). Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. (...) Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. Mindannyian románok vagyunk" - jelentette ki Traian Băsescu.
Az államelnök két olyan megyeelnök nevét említette, akik ellen korrupciós ügyben folytat vizsgálatot az ügyészség. (mti) Transindex.ro

Băsescu: Romániában mindannyian románok vagyunk!
Traian Băsescu államfő szerint, aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államiságba ütközik. Az államfő a Realitatea hírtelevízió által közvetített kétórás interjúban a riporter kérdésére kitért a székelyföldi autonómia-törekvésekre, írja az MTI.
Az autonómia alkotmányellenes. Nem lehet tárgyalni róla, még akkor sem, ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén történt szavazás után most szelet fogott az etnikai alapú autonómia híveinek a vitorlája – utalt az államfő az Európa Tanács (ET) kedden elfogadott határozatára.
Románia továbbra is egységes államként határozza meg önmagát, és bárki aki autonómiát akar, a román alkotmányba, és értelemszerűen a román államba ütközik – tette hozzá Traian Băsescu. Meggyőződése szerint Románia most olyan helyzetben van, amikor az önkormányzatok autonómiájától is visszafelé kell lépnie, mert a megyei önkormányzati vezetők saját birtokuknak tekintik megyéiket.
Băsescu szerint a Hargita vagy a Kovászna megyei tanácselnök semmiben nem más, mint Konstanca megye vagy Mehedinti megye vezetője. Ők is alárendeltségi viszonyban tartják a megyei tanács pénzétől függő polgármestereket. Ők is ugyanúgy viselkednek, mint a románok. "Mindannyian románok vagyunk!" – jelentette ki Traian Băsescu. maszol/MTI

Mit keres Isten a költészetben?
Ott lehet-e akaratlanul is a versben a transzcendens? Lehetséges-e az alkotás az Isten léte nélkül? Az egyház hátrált ki a költészet mögül, vagy a költészet az egyházból? Költőként, szövegek közt mozgóként Demény Péter, Visky András, Karácsonyi Zsolt és Egyed Sándor voltak a 15. születésnapját rendezvénysorozattal ünneplő Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE) vendégei a Bulgakov kávézóba kihelyezett beszélgetésen.
Transzcendencia a költészetben vagy költészet a transzcendenciában?
A meghívottak nem kerülgették a forró kását, már első körben választ próbáltak adni a címkérdésre. Demény Péter azzal, hogy röviden meghatározta a költő létmódját mint kereső emberét, aki ilyenként az istenkeresést sem úszhatja meg, értelemszerűen kutatja azt a magasabb Erőt, aki töretlenül képviseli az értékeket, amelyek hordozásában az ember nem tud mindig kitartó lenni. Szüksége van rá, vágyik rá – a költészet pedig a vágyból táplálkozik.
Az Isten persze úgy is „kereshet valamit” a költészetben, ha a költő nem keresi Istent – veti fel a lehetőséget Visky András. Szerinte sokszor nem is a költőn múlik, hogy a transzcendens visszaköszön-e a versből. Arról már van tapasztalatunk, hogy nem Isten nevének a használatától lesz egy alkotás istenes vers, illetve egy korábban szerelmes versnek hitt műről harmadik olvasatra megállapíthatjuk, hogy inkább istenes versnek tűnik, még ha nem is annak szánták. Feltevődik tehát a kérdés, hogy van-e vajon a nyelvnek Isten-emlékezete, ami elkerülhetetlenné teszi, hogy kitekintsen a sorok mögül az istenarc?
Szinte válaszként hangzik Karácsonyi Zsolt felvetése: talán nem is annyira a transzcendenst kéne keresnünk a költészetben, hanem fordítva, hiszen a költészet a transzcendencia része – ha igazán jó, akkor bármiről is szóljon, érezhető, hogy földön túli, nem evilági.
A különben lelkész Egyed Sándor arra emlékeztetett, hogy a teremtés maga a szóból jött létre, tehát az alkotás az Istenéhez hasonló munka: a szavaimmal egy új világot hozok létre. „Azért lehetséges az alkotás, mert van Isten. Aki nem hisz benne, annak is csak ezért sikerülhet” - jelentette ki.
Mi a helyzet a giccsel?
A beszélgetés moderátora, Rácz Norberttel egyetértettek a meghívottak abban, hogy létezik egy kétes értékű, irodalmi szempontból akár lényegtelennek mondható „vallásos szépirodalom”, ami inkább giccs, viszont abban is megegyeztek, hogy ezeknek is van létjogosultságuk, nem szapulni kell ezeket, hanem csak elfogadni. „A hitbuzgalmi költészetnek megvan a maga legitimitása, mint ahogy a népi vallásosság megnyilvánulásainak is. Ne feledjük el, hogy az ikonok sem festőművészek munkái” - mondta Visky András.
Ugyanakkor többünk ellenérzését szavakba öntve Demény Péter röviden kifejtette mit ért giccs alatt, és az miért bántó: „Engem zavar mindig, amikor valaki túl magabiztos valamiben”. Másrészt meg a vallásos klisék szajkózása sem emeli művészi szintre az alkotást. Nemes Nagy Ágnest idézi a költő: „a vers a sorközökért íródik”.
Kivonult a szó az ige mögül?
A közönség soraiból hangzott el a kérdés, hogy merre is tart ma a költészet, amely évszázadok eltelte után leszállt az egyház szekeréről. Válaszában a kérdést rögtön megfordította Visky András: nem a költészet lett hűtlen, hanem az egyház vált le a költészetről, de egyáltalán a kortárs művészetről - kényelemből, és beemelte ezek helyébe a giccset, mert az problémátlan.
Lehet, hogy az egyház túl finnyás lett, és az Énekek éneke ma nem kerülne be a Bibliába – ahogy Visky András felvetette –, viszont mindig az egyes emberek döntése az egyházon belül is, hogy hogyan viszonyulnak a művészethez. Demény Péter arra emlékeztetett, hogy a püspök Makkai Sándor írta Adyról az egyik legkorábbi és legszebb esszét, Bartókra pedig a református Bánffy Miklós mondta ki, hogy „ő kell”. „Ma is van bátorság – ha máshol nem, hát a költőkben és a hitből élő emberekben” – mondta Egyed Sándor bizakodóan.
A kérdező így fogalmazott: „az ige mögül kivonult a szó”. A meghívottak azonban cáfolták, hogy ez így lenne. Karácsonyi Zsolt szerint akár ma is össze lehetne állítani egy antológiát kortárs istenes versekből. Ezt tükrözték az asztal mellől felolvasott művek is: sajátok és hozottak, Isten nevét kimondók és elhallgatók egyaránt.
Zsigmond Júlia. maszol/MTI

Băsescu szerint Adrian Năstase cellatársa lesz Ponta
Adrian Năstase volt kormányfő cellatársa lesz Victor Ponta, ha útjába áll az igazságszolgáltatásnak – jelentette ki a Realitatea TV-ben hétfő este Traian Băsescu.
Az államfő arra utalt, hogy a szociáldemokrata megyei tanácselnökök elleni bűnvádi eljárásokat kommentálva korábban a miniszterelnök bírálta az ügyészeket, és arról beszélt, hogy Băsescu mandátumának lejárta után „győzni fog az igazság” a korrupcióval gyanúsított politikusok ügyében. Ponta szerint ugyanis az ügyészségi hadjárat hátterében Băsescu áll.
Az államfő szerint a korrupcióval gyanúsított politikusokat nem a miniszterelnöknek, hanem ügyvédeiknek kellene megvédeniük. Kijelentette: az igazságszolgáltatással szembeni magatartásával Ponta ismét bebizonyította, hogy egyet mond Brüsszelben és Washingtonban, és mást cselekszik idehaza, és rég elveszítette hitelét a nyugati kancelláriáknál.
Băsescu szerint tragédia lenne, ha a jelenlegi kormányfő venné át a helyét az év végén az elnöki hivatalban. „Victor Ponta a korruptak védelmezője, és maga is mélységesen korrupt politikus” – mondta az államfő, aki többek között CFR Marfă privatizációja körüli rendellenességekkel támasztotta alá kijelentését. maszol/realitatea.ne

Nem tolerálják a magyar Marosvásárhelyt
Marosvásárhely Mezőszabad felőli bejáratánál ismeretlen tettesek minduntalan lefestik vagy – amint az legutóbb történt – leszakítják a helységnévtábláról a város magyar feliratát. Ráduly György, Marosszentanna polgármestere szerint a helységnévtábla őrzése nem az ő feladatuk, Peti András marosvásárhelyi alpolgármester pedig úgy vélekedik, nem állíthat mindenik tábla mellé rendőrt.
A helységnévtáblát messziről figyelve az embernek akár az az érzése is támadhat, hogy csak lekopott a felirat, de közelről megvizsgálva jól látható, hogy a táblára ragasztott műanyag fóliának a magyar városnevet viselő részét valaki letépte. Éppen közelebbről szemléltük a táblát, amikor észrevettük, hogy a Bárdos felé vezető mellékutca első házának kapujában egy férfi áll, és minket figyel. Szinte mentegetőzve magyaráztuk, csak arról akartunk megbizonyosodni, hogy hiányoznak a magyar felirat második részének betűi. „Nem ebben a házban lakunk, és csak annyit tudok mondani, hogy ember és ember között különbség van. Ez egy butaság, amit itt művelnek” – summázza a számára immár megszokott helyzetet, majd hátat fordít, jelezvén, nem szeretné folytatni a beszélgetést.
Ráduly György: az a helységnévtábla szinte mindig le van festve
Megkerestük Mezőcsávás polgármesterét (tudniillik Mezőszabad közigazgatásilag az előbb említett községközponthoz tartozik), de Szabó József Levente Marosszentanna polgármesteréhez, Ráduly Györgyhöz irányított, aki a következő meglepő tényt közölte: szinte nem is emlékszik olyan időszakra, amikor a táblán a magyar felirat teljes egészében látszott volna. „Ha egyik nap letisztították, és újrafestették a Marosvásárhely nevet, másnap biztos, hogy újból lekenték. Valaki sportszerűen űzi a magyar nyelvű felirat eltüntetését” – számolt be Ráduly György. A polgármester arra is kitért, hogy a helységnévtábla hovatartozás szempontjából igencsak bizonytalan területen áll. „A tábla a Bárdosi toroknál (a Bárdos felé vezető letérőnél – szerk. megj.) található. Ez az útszakasz már csak azért is érdekes, mert egyes részei Marosszentannához, míg mások Marosvásárhelyhez tartoznak. Úgy képzeljék el, hogy a közigazgatási hovatartozás viszonyai úgy össze vannak kuszálva, hogy egy ház Szentannához, tíz pedig a városhoz tartozik” – magyarázza az elöljáró.
Érdekes módon a községvezető úgy tudta, kék festékkel van lefestve a magyar felirat, ő legutoljára ugyanis így látta, ám a hétfő délelőtti látvány teljesen új állapotokat tárt elénk: nem lefestették, hanem leszakították a táblára ragasztott fólia egy részét, amelyen a magyar felirat állt. Kérdésünkre, hogy van-e fogalmuk arról, hogy ki vagy kik követhették el a rongálást, Ráduly György nem szeretett volna feltételezésekbe bocsátkozni, azt mondta, csak akkor mondhat nevet, ha ezt bizonyítékokkal is alá tudja támasztani. „Őrizni pedig nem tudjuk, az az útszakasz Marosvásárhelyhez tartozik”.
A polgármester szerint a tábla gyakoribb tisztítása a mázolókedv csökkentését jelentené, majd hozzátette: „Úgy gondolom, hogy az az útügyi egység, amely ezt az útszakaszt karbantartja, jobban oda kellene figyeljen ezekre a dolgokra”.
A polgármester illetékesei intézkedni fognak
A kérdéssel, hogy tud-e a város Mezőszabad felőli bejáratánál lévő megrongált helységnévtábláról, megkerestük Peti András alpolgármestert is, aki elmondta, kollégái nem tudnak az esetről. „Nem egy rendkívüli dologról van szó, hiszen a városnak több száz kilométernyi utcája van, lehetetlenség mindent szemmel tartani. Tudom, hogy ez a város gondja, de egyszerűen nem állíthatunk rendőrt minden szemeteskuka, minden garázs és kétnyelvű felirat mellé” – fogalmazott Peti, aki hozzátette, sajnálja, hogy ezeket a garázdálkodásokat nem lehet megállítani. Azt is elmondta, a polgármesteri hivatal illetékesei kedden kiszállnak a helyszínre, és ha valóban megrongálták a táblát, leszerelik azt, és kijavítják rajta a feliratot.
Vass Gyopár. Székelyhon.ro

Amikor egy népből nemzet lesz
„A jövőbe nem láthatunk, és nem tudhatjuk, nem fogunk-e mi, Magyarország magyarjai zarándokolni el az erdélyi magyarsághoz, annak püspökeihez, politikusaihoz, birtokosaihoz, bankáraihoz, historikusaihoz, költőihez, szegény embereihez, hogy kezünket tördelve könyörögjünk nekik, tanítsanak meg ők arra, miként kell megszervezni a magyarságnak nemzetiségét és nemzeti egységét.” (Szekfű Gyula: Az erdélyi probléma)
Túl vagyunk újra egy választáson. Elmondhatjuk emberként is és magyarként is, hogy nagy tanulságokat vonhatunk le belőle. Az első és legfontosabb: az „anyaországi” magyarságból mint népből nemzet lett. Viszont ha nagyképű akarnék lenni, az erdélyi magyarság 96 százalékos, Fideszre leadott szavazatai alapján azt is elmondhatnám, amit Tamási Áron, hogy a székelység a magyarság legszebb ága. De ha nem is a legszebb, a legtudatosabb. Meghálálta a Fidesz töretlen bizalmát. Azt is mondhatnánk, beérett az Erdély-járás, hisz emlékezhetünk Németh Zsolt szavaira is, hogy a magyar politikai elit Tusnádfürdőn lett „magyarrá”. Tusnádfürdőn és Csíksomlyón, folytathatnám. Tusnádfürdőn és minden egyes településen, ahol az elmúlt közel három évtized alatt a testvértelepülési kapcsolatok éltek és hatottak. Az esti együtt éneklésekkel. Az irodalmi és kulturális műsorokkal, melyek szellemiségével csak itt ismerkedett meg az anyaországi magyarság nagy része. A szeretettől – amelyből annál több lett mindkét oldalon, minél többet adományoztunk. Kézfogásainktól, melyekkel tudatosítottuk, hogy egymáshoz tartozunk és számíthatunk egymásra. Az összevillanó tekintetektől, amelyek simogatón egymásba fonódtak. Az összesimuló gondolatoktól, amelyek egymásra találtak. Az MSZMP utódpártjai és a nemzettudatát vesztett magyar nép eddig nem tudta megérteni, hogy mi a felejtés ellen és érdekében – akik voltunk s akik lehettünk volna –, soha nem mondhatunk le az emlékezetről mint megtartó erőről. Nekünk a lélek önvédelme s az élet viszontagságai ellen az emlékezet páncéljával kellett felvérteznünk magunkat, hogy megmaradjunk. És más híján szeretetünk jeléül csak ezt tudtuk átadni a hozzánk érkezőknek: a nemzeti emlékezetet. Viszont azt töretlenül.
A fentiek mellett azonban elmondhatjuk azt is, hogy beérett Magyarországon is az a munka – vagy azt is mondhatnám, szellemi fordulat –, aminek magvát az MDF majd a Fidesz elvetette. Bebizonyosodott, hogy már nem lehet program nélkül, szlogenekkel – Orbán, takarodj! – választást nyerni. Bebizonyosodott, hogy az alpáriság, amelyet bizonyos körök mind a közbeszédben, mind a tévéműsorokban meghonosítottak, még vagy már a magyar nép esetében sem mozgósító erő. A teljes agymosás még nem következett be. Kezdik felismerni, hogy sem a celebek, sem a Mónika-show népe nem lehet példakép. Az öntudat fénye, hogy kik voltak, még világít. Bebizonyosodott, hogy az utódpártok nem ismerték, nem ismerik már azt a népet, amelyet uralni akarnak. Ez a nép felnőtt lett, s számára nem jelentenek semmit a hitevesztett üres szavak, a rájuk zúdított idegen eszmék, ez a nép már részben „Orbán népe” – ahogy csúfolják –, s rá már csak a betartott ígéretek hatnak. Az, hogy a csőd szélén ingó ország működni kezdett. Az, ahogy a miniszterelnök kiáll Brüsszelben és odahaza az ország érdekei mellett. Vagy az – és ez lehet a legvalószínűbb –, amit Orbán Viktor az árvízkor mondott arra a kérdésre, hogy miért van a gátakon. Mert: „erkölcsi kötelességemnek tartom”. Igen, ez, vagyis ennek felismerése, a kimondott és ki nem mondott szavak valódisága hathatott, mert felismerték az erkölcs, a szavak hitelességének aranyfedezetét.
Lőrincz György. Székelyhon.ro

Selejan: megfelelő központi források nélkül az autonómia öngyilkosság
Egész Európában a romániai magyar kisebbség képviselői szólhatnak bele leghangsúlyosabban az ország sorsába, és elvárjuk, hogy a kormány magyar tagjainak olyan kezdeményezéseik legyenek, amelyek az ország egészét, nem csak egy kisebb térséget érintenek – ezt mondta a Duna Tv Közbeszéd című műsorában Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke.
A székelyföldi románok szellemi vezetőjének számító Ioan Selejan püspökkel Csíkszeredában Mihály László beszélgetett a román-magyar együttélés vélt és valós problémáiról.
A püspök azt mondta, itt a románok is ugyanazt a nehéz életet élik, mint a magyarok, miközben mindenki egy jobb jövőben reménykedik, és azt érzi, hogy az utóbbi 20 évben az interetnikai és a vallási feszültségek sokat enyhültek. Hozzátette: Székelyföldön nem az erdők kivágása a legnagyobb veszély, hanem az értelmiség elvándorlása.
Az autonómia kérdéséről szólva Selejan kifejtette: egyértelműen lépéseket kell tenni az autonómia felé, de előbb olyan törvényeket kell hozni, amelyek megnövelik a helyi döntéshozás hatáskörét. Megfelelő központi források nélkül az autonómia kész öngyilkosság – szögezte le Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke.
Selejan elismerte, hogy a románság körében létezik egy bizonyos fokú érzékenység az autonómiával kapcsolatban, mert az ők értelmezésükben ez a törekvés az elszigetelődéssel, és a függetlenedéssel fonódik össze. Mi, románok, ragaszkodunk a nemzetállam egységéhez, hogy az ország megmaradjon jelenlegi határai között, persze biztosítva a kisebbségek jogait – tette hozzá a székelyföldi ortodoxok egyházi vezetője.
Most olyan helyzetben vagyunk, hogy a kormány három minisztere Hargita megyei, a miniszterelnök-helyettes is innen van, ennél több nyitottságot, ennél több szabadságot mit kellene felmutasson Románia a kisebbségeket illetően – érvelt a püspök. Nincs még egy olyan európai ország, ahol egy kisebbség ilyen hangsúlyosan beleszólhatna a döntéshozatalba – tette hozzá Selejan. Majd így folytatta: a románok szerte az országban azt várják el a magyar döntéshozóktól, hogy nemzeti tervekkel álljanak elő, olyanokkal, amelyek az egész országot, és nem csak egy szűk térséget érintenek.
Összességében ebben a térségben közös a vágyunk arra, hogy együtt haladjunk egy jobb élet felé, ez kellene legyen az alapja az autonómiáról szóló párbeszédnek – magyarázta a székelyföldi ortodox püspök.
A zászlóügyekről és a provokációkról Selejan azt mondta: mindkét oldalon vannak túlkapások, de nem ezek az együttélés alapvető problémái, lakósság többsége a politikusoktól a gazdasági problémák megoldását várja, azt, hogy a miden napi kenyeret tudja letenni a gyerekei elé.
Duna Tv. Erdély.ma

Izsák: Luxemburgban az RMDSZ Székelyföld érdekei ellen fog hadakozni?
A Duna Tv Közbeszéd című műsorában Izsák Balázs, az SZNT elnöke arról is beszélgetett Süveges Gergő műsorvezetővel, hogy a Székely Nemzeti Tanács elvárja, a román kormány lépjen ki az Európai Unió bíróságán folyó perből, amellyel a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés bejegyzését szeretnék elérni. Ugyanis a székelyföldi autonómiatörekvéseket is segítő kezdeményezést hatáskör hiányára hivatkozva az Európai Bizottság tavaly nyáron utasította el, az SZNT azonban az unió luxemburgi bíróságán támadta meg az elutasítást. Románia, Szlovákia és Görögország az EB oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte belépését a perbe.
Izsák Balázs szerint az EB politikai érveket sorakoztat fel a luxemburgi bíróság elé, annak ellenére, hogy az SZNT kezdeményezése jogszerű, indokolt, és beilleszkedik az EB hatáskörébe.
Kelemen Hunor érvére, miszerint Románia az RMDSZ kormánybalépése előtt lépett be a perbe, Izsák azt mondta: ez egyáltalán nem releváns, ez a kérdés nem a múltról szól, hanem a jövőről, az RMDSZ-nek is fel kell mérnie, hogy a román kormány tagjaként Luxemburgban Székelyföld érdekei ellen fog hadakozni.
Traian Basescu államelnök nyilatkozatáról, miszerint aki autonómiát akar Romániában, az az ország alkotmányába és a román államba ütközik, Izsák Balázs kijelentette: Basescu téved, az autonómiatervezet nem ellentétes Románia alkotmányával. Az SZNT vezetője azt mondta, hogy a román politikusok tévesen értelmezik az alkotmányt, a román államnak lenne a közhatósága az a regionális parlament, amely az alkotmány 117. cikkelye alapján működne.
Az SZNT elnöke arról az ügyről is beszélt, amelyben a kormány a kovásznai Fenyő szállót a román ortodox egyháznak adományozta. Erről Izsák azt mondta: ez diszkrimináció, mivel a felekezeti törvény szerint nincs Románia államvallás, az egyházak egyenlőek, egyetlen egyház sem kaphat kiemelt támogatást az adófizetők pénzéből, miközben a magyar egyházak a kommunizmus idején elkobzott javaikat sem kapták vissza.
Duna Tv. Erdély.ma

Kell még a törvényen javítani
Maros megyei iskolák igazgatóival, aligazgatóival, pedagógusaival találkozott április 3-án Markó Béla szenátor és Király András, az oktatási minisztérium államtitkára. A többórás ülésen a megyei oktatásügy legfontosabb kérdéseit vitatták meg, s ennek kapcsán kérdeztem Markó Béla szenátort, a felsőház oktatási bizottságának tagját.
– Bár a Pedagógusok Szövetsége szervezésében nemrégen lebonyolított találkozón szembesülhettünk az iskolaigazgatók gondjaival, ezúttal a sajtó nem lehetett jelen a rendezvényen, s az RMDSZ által kiadott közleményből csak felsorolásszerűen értesülhettünk a vitatott kérdésekről. Megkérem, tájékoztasson bővebben néhány fontosabb problémáról.
– Király Andrásnak, az oktatási minisztérium államtitkárának és kollégáinak az volt a célja, hogy a magyar iskolaigazgatók, aligazgatók elmondják az oktatással, az iskolák működésével kapcsolatos gondjaikat. Én is részt vettem, s bár kevésbé tartoznak rám a mindennapi intézményvezetési problémák, ezek sok esetben nem választhatók el az oktatási törvénytől. A szenátus oktatási bizottságában dolgozom, s ezt a mandátumot elsősorban azért vállaltam, mert azt reméltem, hogy ebben az időszakban számos kérdés tisztázódik az oktatási törvény alkalmazásával kapcsolatosan. A mostani kormánytöbbség módosítani akarja az oktatási törvényt, és nem mindegy, hogy bele tudunk-e szólni vagy sem.
A találkozón számos problémát vetettek föl nagyon célratörően, a tankönyvektől kezdve egészen az iskolai vezetőtanácsok működéséig. A színvonalas beszélgetésből kiderült, hogy az oktatási törvény jó néhány rendelkezését nem mindenütt alkalmazzák. Az iskolai vezetőtanácsok összetételét újra kellene gondolni. Hasonlóképpen a finanszírozási kérdést is, mivel sok az elégedetlenség a fejpénzzel kapcsolatosan. A diáklétszám szerint kapott összegből kell a pedagógusok fizetését fedezni. Az egyik képtelenség, ami ennek következtében előáll: az iskola abban válik érdekeltté, hogy kisebb fizetésű, alacsonyabb képesítésű pedagógusok tanítsanak, mert akkor a rendelkezésre álló fejpénzből könnyebben ki tudja fizetni a béreket. Ha túl magas képesítésű tanárai vannak, akkor előfordul, hogy nem elég az iskola működtetésére kapott összeg. Ezt mindenképpen újra kell gondolni az eddigi tapasztalatok alapján. Sok olyan problémát is följegyeztem, ami esetleg törvénymódosítást is igényelne. Állandóan küszködünk az osztályok számának a problémájával is. Ha nem vagyunk képesek összefogottan tervezni, akkor előállhatnak olyan helyzetek, mint például Szászrégenben, ahol négy iskolának van magyar tagozata, s az ősztől valószínűleg csak kettőben indul előkészítő osztály, holott legalább háromban kellene, bár szerintem egyről sem szabad egykönnyen lemondani. Jelenlegi helyzetünkben megengedhetetlen, hogy mindenki a maga iskolája számára próbáljon gyermekeket verbuválni, ahelyett hogy összeülnének, s a pillanatnyi érdekeket félretéve, világosan eldöntenék, hogy melyik legyen az a három iskola, ahol meg kell tartani a magyar tagozatot. Ha nem így járunk el, ha nem vesszük figyelembe a távolságokat, a kisgyermekek közül néhányan lemorzsolódnak. Erről kellene a szülőket is meggyőzni.
– Említette a törvénymódosítás szükségességét. Ez az iskolaalapítást illetően is fontos lenne, hogy a megye két városában, Dicsőszentmártonban és Segesváron is megvalósulhasson pedagógusok, szülők és diákok régi vágya.
– Rég tudjuk, hogy ebben a tekintetben ellentmondás van a helyi autonómia és a kisebbségi jogok érvényesítése között. Az iskolalétesítés kérdésében – látszólag nagyon helyesen – az önkormányzatra van bízva a döntés. De amikor egy magyar iskolát akarunk létrehozni, nem biztos, hogy egy román többségű önkormányzat megszavazza azt. A kisebbségi jogok érvényesítését nem mindig lehet a helyi akaratra bízni. Ezért számba kell venni, hogy a törvényen mit lehet változtatni, de ettől függően az érvényben levő törvény alapján is meg kell próbálni megtalálni a megoldást. Tapasztalataim szerint is, az önálló magyar iskolák – különösen a szórványvidéken – nagyon sokat segítenek az identitás megőrzésében, hisz nemcsak oktatási intézményként, hanem értelmiségi központként is működnek. Ezt megtapasztaltam Dévától Máramarosszigetig, s indokolt Dicsőszentmártonban és Segesváron is.
– Beindulhat-e a minden évfolyamot átfogó marosvásárhelyi katolikus oktatás?
– Ez is szóba került, s a jogi lehetősége adott, nincsen akadálya. Nem tudom megmondani, hogy őszire sikerül-e, de van esély rá. A vásárhelyi magyar oktatás szempontjából hasznos lenne egy magyar állami iskola, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum mellett egy kisebb, de jól működő református kollégium, amely már létezik, és egy katolikus gimnázium is, amelyet ezután kellene létrehozni.
– Említette, hogy a román nyelv és irodalom tankönyvek is szóba kerültek.
– Ezen a téren egy nagyon fontos eredményt tudunk felmutatni, a Románia történelmének és földrajzának magyar nyelven történő oktatását, illetve, hogy ebben az esetben már megvannak a magyarra fordított tankönyvek. Ez sem ment könnyen és gyorsan. Ami a román nyelv tanítását illeti, ebből a szempontból mi ugyan előreszaladtunk, de a minisztérium lekésett. Amikor a kormányban voltunk, Murvai László vezetésével létrehoztunk egy bizottságot, kidolgoztuk a tanterveket és a tankönyveket, miközben az általános román tanterv még nem készült el. Annak egy részét kell bevárni, miközben az előkészítő és az első osztályban már az új tanterv szerint folyik az oktatás.
– Az oktatás kapcsán nem hagyhatjuk szó nélkül a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyét sem, ahol a felsőoktatásért felelős miniszter látogatására várnak, hogy érvénybe léphessen a hétpontos egyezség utolsó pontja is.
– Köztudott, hogy három egyetemet nyilvánított multikulturálisnak, tehát többnyelvűnek az oktatási törvény: a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemet valamint a MOGYE-t. Ebből kettőben, az oktatási törvénynek megfelelően, sikerült létrehozni a főtanszékeket, intézeteket. Kolozsváron ugyanazon a karon belül van román és magyar döntéshozatal, a Művészeti Egyetemen, amely kisebb, de számunkra fontos intézmény, ennél is radikálisabb megoldás működik ebben a pillanatban, mert van egy magyar és egy román nyelvű kar. Amennyire én ismerem, a Babes–Bolyain belül is nagyon sokat jelentett a magyar intézetek létrejötte, számos kérdésben önállóan dönthetnek a magyar oktatók, programokról, tantervekről például. Hogy a költségvetés szempontjából mennyire lehetnek önállóak, erről érdemes beszélni, mert ahogy én látom, igazság szerint maguk a karok sem élveznek túlságosan nagy önállóságot. Az lenne a természetes, ha gyakorlatilag a karok is egészen szabadon bánhatnának a számukra évről évre biztosított pénzalapokkal, attól függetlenül, hogy román vagy magyar nyelven folyik az oktatás.
A MOGYE-n az igazán jó megoldás az lett volna, amelyet az RMDSZ még az előző kormányban elért, hogy jöjjön létre egy külön magyar kar, és azon belül működjenek az intézetek. Ez a radikális, de véleményem szerint jó megoldás, ami sajnos hozzájárult ahhoz, hogy megbukott az Ungureanu-kormány. Attól kezdve nem volt eszközünk arra, hogy egy ilyen megoldást alkalmazzunk. Amire lehetőség kínálkozott, hogy lassan megpróbáljunk előre haladni, és a legalább az önálló főtanszékek, intézetek megalakításáig eljutni. A magyar oktatók valóban haladtak ezen az úton, mert elkezdődött a magyar oktatás külön akkreditálása, ami kulcskérdés, és úgy néz ki, hogy ez a folyamat már az ősszel befejeződhet.
– De hát a magyar tagozat megkapta az akkreditációt!
– Csakhogy van egy végső ellenőrzési időpont, amelyet őszre tűztek ki. A Babes–Bolyai egyetemen is óriási konfliktusok voltak, de ott külön- külön akkreditáltatták a magyar oktatást, s a kedvező pillanatban ezért lehetett létrehozni a külön intézeteket.
– A vásárhelyi egyetem esetében úgy tűnik, hogy időhúzásról van szó. A magyar tagozat oktatóinak a közössége eldöntötte, hogy kivonul az egyetem minden vezető testületéből, ha nem oldódik meg az önálló intézetek létrehozása, amit a törvény biztosít. Eljön-e a miniszter, és számíthatunk- e kedvező lépésre ezen a téren?
– Tudtommal el fog jönni a miniszter, és megpróbál egyeztetni a magyar és román oktatók között. Én mindenképpen a végleges akkreditációban látom az első jelentős változást, ennek mielőbb be kell fejeződnie. Megmondom azt is őszintén, hogy a testületekből való kivonulást nem tartom jó megoldásnak, értem az elkeseredést, de ez nem vezet sehova szerintem, a magyar oktatók még információt sem fognak kapni arról, hogy mi történik. Félig tréfásan, félig komolyan azt szoktam mondani, hogy én nem kivonulás-, hanem bevonuláspárti vagyok. Ez most keserves türelemjáték, végig kellene vinni.
Bodolai Gyöngyi. Népújság (Marosvásárhely)

Egy kis kibickedés
Fájó szívvel vagyok kénytelen a nyilvánosság előtt vitába szállni a régi baráttal, Sebestyén Spielmann Mihállyal (Őszinte sajnálattal dr. Péterffy Árpád professzor úrnak, Népújság, 2014. április 2.). Teszem ezt olyan orvosként, a MOGYE volt hallgatójaként, aki a Péterffy családdal szintén egy utcában (sőt S.S.M-mel egy lakásban) lakott, aki a Péterffy családhoz barátként bejáratos volt, és teszem annak dacára, hogy könnyen kiérdemelhetem a "kibicnek minden könnyű" leminősítő megjegyzést. Ezzel kapcsolatosan bukkan fel egy ifjúkori emlék. Ma is fülembe cseng ugyanis a MOGYE hajdanvolt, rosszemlékű rektorának, Andrásofszky Tibornak bridzselés közbeni megjegyzése: a kibic hallgat, a kibic tölt, a kibicnek nincs lábszaga…
Hát igen, a sors úgy hozta, hogy a mai MOGYE ügyében – sok száz, vagy inkább ezernyi sorstársammal együtt – immár csak a partvonalon túlról tudunk bekiabálni. Csakhogy ez a játszma még a mi időnkben, vagy nem sokkal előbb kezdődött, azóta is folyik, és a parti tragikus alakulása miatt szorultunk annyian kibic pozícióba. Ezért kellett Péterffy Árpádnak is Olaszországba disszidálni, a menekülttáborból jutott Svédországba, majd évekig pendlizett a linköpingi és a debreceni szívsebészet között. Ahelyett, hogy a dolgok normális menete folytán édesapja, a mi "Pali bácsink" nyomdokain haladva a MOGYE professzoraként vonuljon nyugdíjba.
Érdemes hát egy kis emlékező kitérőt tenni. Történt ugyanis a 60-as évek elején (1956 után, az 1958-as nagy exmatrikulálási hullám után vagyunk!), hogy a fent említett rektor (az exmatrikulálások fő kezdeményezője és végrehajtója) nyakába vette az országot, és elindult az orvosegyetemeken románokat verbuválni saját egyetemére. Így vélte megmenteni a magyar egyetemet! Így vált országos jelszóvá a Hai sa mergem la Târgu Mures, sa facem cariera (gyerünk Marosvásárhelyre karriert csinálni). És lőn. A kolozsvári tanársegéd, Pop D. Popa fél év múlva a Sebészeti Klinika professzora (nem sokkal később rektora, a korábbi rektor nagy gyönyörűségére), tettestársa, Truta (akit mindközönségesen Trut D. Trutának emlegettünk) tartományi főorvos és a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika docense, hogy csak kettőt említsek a sok százból. Azért éppen őket, mert Péterffy Pali bácsi, a kiváló sebésztanár e konstellációban lett menesztve a sebészetről és száműzve a nőgyógyászatra. Ahol Truta úr számára csak mint "vén hülye" létezett, mígnem egy műtét során sikerrel át nem vágta a beteg ureterét (húgyvezeték), és kétségbeesetten vonította, hogy hívják Péterffyt. (Sok hasonlóan sikeres beavatkozása volt még Truta úrnak, mígnem köztörvényes bűnök miatt el nem ítélték.)
Szóval emígyen, sok-sok magyar szakember tragédiája, életművének összeroppanása, rengeteg tehetséges fiatal reményeinek, szakmai kilátásainak porba hullása árán haladt előre a folyamat, melynek során az ország talán legelső orvosi és gyógyszerészeti egyeteméből, a Miskolcziak, Obálok, Putnokiak, Krompecherek, Mátyás Mátyások fémjelezte iskolából a mai, az országos rangsor vége felé kullogó román valami lett. Ami a román nagynemzeti elvakultság és nemzeti gyűlölködés egyik fellegvára, ahol legfontosabb a nemzeti hovatartozás és a szent anyanyelv használata, az "idegen" elemek kiszorítása, és semmiképpen a szakmai szempontok figyelembevétele. Ahol tehát a kényszerűségből megtűrt magyar oktatói gárdának és hallgatóságnak már csak a kibic szerep jut. Mindennek dacára, fogcsikorgatva teszik becsülettel a dolgukat, lehetetlen körülmények között. Igen, kibic szerep jut nekik is, a hajdanvolt magyar Székelyvásárhely hajdanvolt magyar egyetemén, nem csak a világgá szaladt egyéb, kibic sorsra jutottaknak. Azon egyetemről szólok, ahol mértékadó szakemberek, pl. dr. Brassai Attila professzor nézete szerint a kiutat csak a menthetetlenül elfertőzöttről való végleges leválás, egy önálló magyar orvosegyetem létrehozása jelenthetné.
Hogy a díszdoktori cím jeles, nemzetközi rangú magyar szakemberek számára történt odaítélésének milyen mögöttes indokai lehettek, azt nem tudom, de a román politikai gyakorlat ismeretében joggal feltételezhető az imázsteremtés ravasz szándéka, a farkas báránybőrbe bújtatása. Miközben a való életben, a mindennapok gyakorlatában naponta mértek-mérnek pofont a régi orvosdoktorok régen kihűlt orcájára, renoméjára. Igen, kedves S. S. Misi barátom, ők, az Azamfireiek teszik ezt, nem Péterffy Árpád professzor. Akinek mérhetetlenül kedves, szívmelengető volt a megbecsülés, elismerés kifejezése régi alma matere részéről, aki ezzel az aktussal valamiféle hazatérést élhetett át a régi családi házba, meg az azzal szemközti sebészeti klinikára, édesapja munkahelyére, ahol számukra, meg annyiunk számára nem volt hely. Csakhogy Péterffy professzor hovatovább ráébredt a valóságra, amikor a hallgatás immár cinkosságot jelent a magyarirtó intoleranciával. A kibic immár nem hajlandó tovább tölteni a (hamis) kártyát keverőknek, és nem hallgathat tovább, hanem közösséget vállal a többi otthoni magyar kibiccel. Nemhogy pofont mért volna orcájukra, hanem kimondottan az ő érdekükben cselekedett. Megtette, amit tennie kellett egyenes gerincű erdélyi magyarként: odadobta élete talán legféltettebb szakmai elismerését, és újfent igazolta, hogy kiváló orvos és becsületes magyar ember, kiérdemli mindannyiunk tiszteletét. Ezt a tényt elfedni, a nyilvánvalót meghamisítani jobb esetben rövidlátás, de inkább mélységes rosszindulat, egy publicista részéről pedig egyenesen bűn, szakmai baklövés és barátságtalan cselekedet az élethalálharcát vívó magyar közösséggel szemben.
Az Azamfireiek meg kérjenek fel díszdoktornak olyan nemzetközi hírű tudósokat, akik hajlandók a szakma szégyenévé és az emberi tisztesség fertőjévé tett román intézménytől azt elfogadni.
Dr. Kövesdy Pál, Szekszárd, 2014. április 11. Népújság (Marosvásárhely)

Könyvbemutató Szovátán
Könyvbemutatót tartottak Szovátán, melyre a Bernády Közművelődési Egylet, a Teleki Oktatási Központ és a Sóvidék kulturális folyóirat szervezésében került sor a városháza dísztermében. Az eseményen fellépett az Intermezzo kamarakórus Fülöp Judit karnagy vezetésével.
A rendezvényt a Bernády Közművelődési Egylet elnöke, Mester Zoltán nyitotta meg, felkérve a résztvevőket nemzeti dalunk eléneklésére. Ezt követően köszöntötte a könyv szerzőit: Derzsi Ferenc nyugalmazott tanárt, Hegyi Noémi joghallgatót, Szolláth Hunor helytörténészt és a jelenlévőket.
A könyvet Szolláth Hunor mutatta be, beszédéből kiderült, hogy a könyv megírásának ötlete 3-4 éve született meg a társszerző, Derzsi Ferenc fejében. "Akkor jött a tanár úr az ötlettel, hogy az ’56-os szovátai ifjaknak emléket kellene állítani, nemcsak egy könyv, egy összefoglaló és ismeretterjesztő könyv, hanem akár egy emlékoszlop formájában is. Az ötlet megfogalmazását tettek követték, és el is készítettük a kötetet. Nem ment simán, ezt is el kell mondanom, hiszen több akadály is gördült a könyv megjelentetése elé. Akadály volt a téma is, az előhívott történelmi esemény, amely, miután elindítottuk, még inkább köztémává vált, hiszen oly sokan vannak olyanok manapság is Szovátán, és voltak nagyon sokan, akik azt mondták, 1956 Szovátán nem létezett. Hát jelentem alássan, hogy igazuk is van, meg nem is, ha abból a szempontból nézzük az 1956-os események szovátai vonatkozását, amilyen szempontból például Budapestet láttuk, hallottuk és értesültünk-értesültek róla, akkor így van, igazuk van, semmiféle ilyen esemény Szovátán nem történt, sőt egész Erdélyben, még Romániában sem. Történt viszont egyéb, történtek olyan dolgok, amik azt vonták maguk után, hogy 4, 6 vagy 8 évre ítéltek el szovátai származásúakat."
A történetet tovább nem ismertette a helytörténész, mivel minden részletesen le van írva a kötetben, hogy miként történtek az események, mi volt ennek a folyamata, továbbá szó esik a perről is. "A könyv borítóját és a könyvet magát is a csíkszeredai Státus Kiadó készítette a szovátai származású Birtók József vezetésével. A címlap pedig Szováta méltán elismert és megbecsült festőművésze, Kusztos Endre egy művének a felhasználásával készült. A korrektúrát Dimény Orsolya és Székely Anna végezte el, reméljük, hogy sikerrel. Maga a könyv Tófalvi Zoltán ajánlásával kezdődik, amelynek egy részét a helytörténész felolvasta a résztvevőknek, mivel az ajánló írója nem jelenhetett meg személyesen a rendezvényen.
A kötetnek érdekes színfoltjai a Hegyi Noémi joghallgató által írt fejezetek, hiszen itt perről, jogrendelkezésről, ítéletekről van szó, és ki lehetne ennél hivatottabb, mint egy jogász. Ő a kötetben ennek a törvénykezésnek a részleteit tárgyalja."
A kötet külön értékét képezi, hogy a mellékletekben az általunk fellelhető szovátai résztvevők portréja is megtalálható. Ami minden kétséget eloszlathat, az a szovátai ’56-os szervezkedésről szóló perirat, ami a CNSAS (a szekuritáté iratait vizsgáló szervezet) irattárából származik.
Szolláth Hunor hangsúlyozta, hogy a kötet ismeretterjesztő írás, melyet azzal a céllal adtak ki, hogy eljusson minden ez iránt érdeklődő szovátaihoz.
A könyvbemutatón nagy volt az érdeklődés, zsúfolásig telt a díszterem, idősek és fiatalok egyaránt részt vettek az eseményen. Az ismeretterjesztő kötet nagyban hozzájárul a fiatalabb, személyes tapasztalatokkal nem rendelkező olvasók ismereteinek a bővítéséhez, fogalmazódik meg a bemutatott könyv hátoldalán.
Urbán Izabella
Derzsi Ferenc – Hegyi Noémi – Szolláth Hunor: In memoriam 1956 – Szováta /Státus Kiadó, Csíkszereda, 2014/ Népújság (Marosvásárhely)

Módosították a tanügyi törvényt: versenyvizsgázhatnak a tanárok
Az elmúlt héten meghozták a szükséges jogszabály-módosítást, így katedrára történő kinevezést kaphatnak azok a pedagógusok, akik az elmúlt hat évben elérték a hetes jegyet a versenyvizsgán, és van hosszú távon fenntartható állás az iskolában, ahol dolgoznak.
Remus Pricopie oktatási miniszter hangsúlyozta, a versenyvizsga előkészítése folyamatban volt, azonban az Alkotmánybíróság a Hivatalos Közlönyben április 3-án megjelent 2014/106-os döntésével az oktatási törvény 253. cikkelyének tisztázását követelte.
A kormány által elfogadott sürgősségi rendelet célja az illető cikkely tisztázása az Alkotmánybíróság követelésének megfelelően, hogy a versenyvizsgát meg lehessen szervezni – mondta Pricopie.
Egy tanintézményben az az állás számít hosszú távon fenntarthatónak, amely legalább egy oktatási szint időtartamára megtartható. Az állások, katedrák fenntarthatóságáról, szükségességéről a tanintézetek vezetősége dönthet, a tantervek és egyéb elképzelések figyelembe vételével.
Országszerte 3242 pedagógus van, aki a módosítás nyomán végleges állásra pályázhat. Nyugati Jelen (Arad)

Körtefa és diákszínpad Magyarlapádon
Szórványszínjátszó diáktalálkozó Magyarlapádon
Több évszázadra visszanyúló Fehér megyei hagyományt élesztgetnek a magyarlapádiak: már az 1600-as évekről felmaradt feljegyzések is emlegetik a színjátszást.
Aztán az 1990-es évek legvégén játékos kedvű tanulócsoportok vették birtokba a nagyenyedi kollégium színpadát, megteremtve egy évtizedes virágzó szokás alapjait. A mozgalom szorosan kötődött Demény Piroska nevéhez és személyiségéhez, így amikor a magyartanárnő Kolozsvárra költözött, a hagyomány magszakadt. Ezt a fonalat vették most fel a magyarlapádiak: hétvégén az iskolában nyolc diákcsoport mutatta be bolondos-komoly előadását. Azt remélik, a folytatás sem marad el. És hogy jön ide a körtefa?
Hét helységből nyolc általános iskolás csoport gyűlt össze Magyarlapádon, a diákszínjátszás mozgalmának újraindítása alkalmával. A helybelieken kívül Bethlenszentmiklósról Gyulafehérvárról, Magyarpéterfalváról, Nagyenyedről, Székelykocsárdról, Torockószentgyörgyről jöttek színjátszó diákok. Előadásán kívül Zorkóczy Zenóbia színművésznő ajándékot is hozott: egy körtefát.
BAKÓ BOTOND. Szabadság (Kolozsvár)

Támogatják a csángók továbbtanulását
Egyetemre, főiskolára, illetve középiskola utáni szakképzésre járó csángómagyar fiataloknak adták át hétfőn Csíkszeredában a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségénél (RMPSZ) a második félévi P. Jáki Sándor Teodóz-ösztöndíjakat.
A támogatást tavaly alapította az RMPSZ a Pillangó Alapítvány finanszírozásával, azzal a céllal, hogy segítsék a csángómagyar oktatási programból kikerülő, felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalokat – ismertette Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ elnöke.
Borbáth Erzsébet, az ösztöndíjakat odaítélő bizottság tagja a döntésben szerepet játszó kritériumokat mutatta be. Kifejtette, az egyetemen és főiskolán tanuló diákok havi ösztöndíjat kapnak, a középiskolát követő képzésben részt vevő fiataloknak pedig félévente egy alkalommal adnak támogatást, mivel ők segítséget kapnak lakhatási és étkezési költségeikre.
Hangsúlyozta, a Domokos Pál Péter Alapítvány részéről az esélyegyenlőség biztosítása érdekében minden egyetemistának nyújtott havi 400 lejes támogatástól eltérően a P. Jáki Sándor Teodóz-ösztöndíj nem alanyi jogon jár, a tanulmányi eredményeket is figyelembe vették odaítélésekor.
Borbáth Erzsébet szerint a csángómagyar fiatalok jól tanulnak, sikerült kiküszöbölniük azt a hátrányt, amellyel a teljes körű magyar oktatás hiánya miatt óhatatlanul indulnak. „Büszke lehet az RMPSZ arra, hogy kapcsolatai révén sikerült biztosítani ezeknek a fiataloknak a támogatást” – tette hozzá.
Az ösztöndíjas főiskolás és egyetemi hallgatók a január és június közötti időszakra havi 350 és 450 lej közötti összeget kapnak, a középiskola utáni szakképzésben részt vevők 250 és 300 lej közötti félévi támogatást.
Mint megtudtuk, a szülők a legtöbb esetben nem tudják támogatni gyerekeiket. Az ösztöndíjban részesülő Gerţui Nikoletta, aki egészségügyi szakképzésre jár, elmondta, örül az ösztöndíjnak, amely nagy segítséget jelent. Az ösztöndíjas egyetemisták és főiskolások szociólógia, pedagógia, román–angol és nemzetközi kapcsolatok szakon tanulnak, a középiskolát követő szakoktatásban részt vevők többsége egészségügyi képzésben, egyikük kereskedelmi technikusi képzésben részesül.
R. Kiss Edit. Krónika (Kolozsvár)

Összegző kiadvány a kolozsvári magyar felsőoktatásról
A kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás történetét mutatja be 18 tanulmány keretében az a kiadvány, melyet hétfő délután mutattak be Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Színház utcai klubtermében.
A 140 éves kolozsvári magyar nyelvű egyetemi oktatás című kötet főszerkesztője, Nagy László, a BBTE rektorhelyettese elmondta, a kétnyelvű kiadvány a két évvel ezelőtt, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem alapításának 140 évfordulóján megrendezett konferencián elhangozott tudományos előadásokat tartalmazza.
Ion Aurel Pop, a BBTE rektora kifejtette: az általa vezetett intézményt háromszor is megalapították, a felsőoktatási intézmény ugyanis az 1581-ben létrehozott Jezsuita Kollégium, az 1872-ben megnyíló Ferenc József Tudományegyetem és az 1919-ben alapított I. Ferdinánd Egyetem jogutódjának tartja magát, mindhárom örökségét magáénak tudja.
Kiemelte, a Ferenc József Tudományegyetem már modern egyetemnek számított megalakulásakor, és gyakorlatilag a kezdetektől a kulturális sokszínűség jellemezte. Molnár Kovács Zsolt egyetemi adjunktus felszólalásában hangsúlyozta: a gondosan megszerkesztett, színes kiadvány a kolozsvári felsőoktatás történelme egyik rendkívül fontos dokumentumának számít.
Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Székelyföldön is kötelezően lesz 1918. december 1. utca
Megszavazta hétfőn a szenátus azt a törvénytervezetet, amely valamennyi romániai várost kötelez arra, hogy egyik utcáját a nemzeti ünnep történelmi dátumáról, 1918. december elsejéről nevezze el – számoltak be hétfő este a hírtelevíziók.
A jogszabály ugyanakkor valamennyi megyeszékhely önkormányzatát arra kötelezi, hogy a nemzeti ünnepen hivatalos ceremónia keretében emlékezzen meg a három román fejedelemség egyesüléséről.
Az ellenzéki szenátorok keményen bírálták a tervezetet. A demokrata liberális Marinică Dincă szerinta a törvény tulajdonképpen „parancsba adja” december elseje megünneplését. Párttársa, Dumitru Oprea szerint a jogszabály a helyi önkormányzatok autonómiáját csorbítja azáltal, hogy felülről diktálja az utcák elnevezését.
Mircea Duşa védelmi miniszter – Hargita megyei politikus – tervezetét végül 64 igen szavazattal 30 nem ellenében elfogadta a szenátus. A jogszabályról a képviselőháznak is szavaznia kell. maszol/realitatea.ne