Falinaptár miatt hallgatták ki az igazgatót
Nyirő József a témája az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium idei naptárának. Emiatt tett feljelentést Dan Tănasă, a magyarellenes megnyilvánulásairól híres fiatalember, aki úgy véli, törvénytelen tettet hajtottak végre a gimisek.
Laczkó Györgyöt, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatóját a székely zászló ügyében kerestük meg (rendőrségi meghallgatásnak kellett eleget tenniük az iskolaigazgatóknak). Megtudtuk, hogy a tanintézet igazgatójának nemcsak zászlóügyben kellett választ adnia a rendőrségnek, hanem az iskola idei naptára miatt is faggatták.
Mint kiderült, a Nyirő József témájú falinaptárért a sepsiszentgyörgyi születésű, magyarellenes megnyilvánulásairól híres Dan Tănasă feljelentette az iskola vezetőjét, mivel szerinte az intézmény egy antiszemita, fasiszta, romángyűlölő személyt reklámoz. A rendőrség elkért egy naptárat is Laczkó Györgytől, amit majd lefordítanak. Az iskolaigazgató kiemelte, ők tanintézetük egyik volt diákjáról készítették a naptárat, akit ráadásul soha nem ítéltek el románellenes tettei miatt.
Pál Gábor
Székelyhon.ro.

Hibásak lennénk?
Olvasom az egyik román gazdasági hírportálon azt a szerző szerint „tárgyilagosan” összeállított tizenöt pontot, amelyet – úgy véli – a románoknak és a romániai magyaroknak mindenképp tudniuk kell a regionalizálás kapcsán. Első pont: „Erdély román föld volt és marad, amely Románia részét képezi. Így volt és így marad.” Na, nesze neked tárgyilagosság!
Ugyancsak olvasom a „kovásznai román közösség” nevében minap kiadott kiáltványt, amelynek szerkesztői és aláírói úgy vélik, hajpántügyben a háromszéki tanfelügyelőség által hozott fegyelmi intézkedés, a kovásznai tanintézet vezetőinek írásbeli megrovása „karikatúrába illő”, ezért kérik az oktatási minisztérium közbelépését a „normalitás helyreállítása érdekében”. Mi több, a dokumentum szerkesztői azért is siránkoznak, hogy a háromszéki magyar közösség vezetői olyan jövő építésén dolgoznak, amelyben „a románoknak nincs helyük”. Példaként a magyar utcaneveket, a székely zászló kitűzését, a gépkocsik SIC feliratú matricákkal való ellátását, A székelység története című könyv kiadását és különböző „etnikai alapú” megemlékezések, felvonulások, fesztiválok szervezését említik.
Értsük úgy, hogy a háromszéki, tehát Székelyföldön élő románok egy része (a dokumentumot már 2500-an írták alá) úgy éli meg a mi ünnepeinket, úgy tekint jelképeinkre, mintha azok ellenük lennének kitalálva. Logikájuk szerint azért emlékezünk meg az 1848-as forradalomról, és azért lakunk például a Petőfi Sándor vagy a Kossuth Lajos utcákban, hogy bosszantsuk őket. A petíció szövege szerint tehát elsősorban tőlünk, magyaroktól várják el, hogy véglegesen elfogadjunk bizonyos dolgokat.
Nos, hölgyeim, uraim, itt a logikával valami nagy baj van. Itt valami nagyon nincs rendjén. Vajon hiba lenne továbbra is büszkének lenni a magyarságunkra? Vajon hiba lenne az is, ha mindezt magunkért tesszük? És vajon azért is hibásak vagyunk, mert tisztelettel emlékezünk Petőfire, Kossuthra, és hogy példamutatónak tartjuk a szabadságvágyat?
E petíció olvastán még egy kérdés merül fel bennem. Ha valaki ennyire nem érzi jól magát egy idegen helyen, akkor miért nem megy haza?
Kozán István
Székelyhon.ro.

Visszahelyezték tisztségébe a vajdahunyadi kórház magyar igazgatóját
A dél-erdélyi Vajdahunyad polgármestere visszahelyezte tisztségébe Bende Barnát, a helyi kórház köztiszteletben álló igazgatóját, akinek leváltása március közepén spontán sztrájkot váltott ki a kórház alkalmazottai körében.

Viorel Arion polgármester a Mediafax hírügynökségnek elmondta, érvénytelenítette a kórházigazgató leváltásáról hozott döntést, mert azt a prefektusi hivatal törvénytelennek minősítette. Hozzátette, hétfőtől ismét Bende Barna vezeti a vajdahunyadi kórházat.
A kórházigazgatót azért váltotta le tisztségéből március 13-án a kórház igazgatótanácsa, mert őt is felelősnek tartották egy – a számvevőszék által kifogásolt – a korábbi városvezetés idején lebonyolított nagy értékű eszközbeszerzés ügyében. Bende Barna mindvégig vétlennek mondta magát. Azt hangsúlyozta, hogy a kórház csupán haszonélvezője volt a megvásárolt orvosi berendezéseknek, az eszközbeszerzést a kórházat fenntartó polgármesteri hivatal bonyolította le.
Felmentése hírére spontán sztrájkba kezdett a kórház mintegy kétszáz alkalmazottja, akik csak az után vették fel a munkát, hogy a leváltott igazgató nyomatékosan kérte őket erre.
A 2012-es önkormányzati választásokon Viorel Arion pár száz szavazattal előzte meg a polgármesteri székért folytatott versenyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Szociálliberális Unió (USL) támogatásával függetlenként versenybe szállt Bende Barnát. Bende Barna ortopéd szakorvosként, majd kórházigazgatóként szerzett elismerést az 55 ezer lakosú Vajdahunyadon, ahol a magyarság aránya mindössze öt százalék. A polgármesteri hivatal felügyelete alatt működő 612 ágyas vajdahunyadi kórházat mintegy nyolcszáz alkalmazott szolgálja ki.
erdon.ro.

Semjén: az autonómia a kisebbségi jogok királynője
Semjén Zsolt szerint az egyes külhoni magyar nemzetrészekre jellemző autonómia-elképzelések nem valóságtól elrugaszkodott törekvések, és mindegyikre van példa az Európai Unióban. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a témában tegnap kezdődött nemzetközi konferencián azt mondta: hamis beállítás, amikor azt a kérdést teszik fel, hogy területi vagy kulturális autonómiát támogatnak-e. Ez nem „vagy-vagy” hanem „és” kérdése. A szórványmagyarságot megilleti a kulturális autonómia, a tömbmagyarság számára pedig jár a területi autonómia – szögezte le.
Rámutatott: a nemzetek és a kisebbségek jogai emberi jogok a közösség szintjén. Emberi jogok tekintetében ugyanakkor nincs alku, az nem a többségi nemzet kegyéből jár, hanem emberi mivoltunkból következik. Semjén kiemelte: a közösségi jogok az emberi jogok megvalósulása a közösség szintjén, és a nemzetiségek, kisebbségek jogai, valamint a perszonális emberi jogok nem állíthatók szembe egymással, és nem választhatók el egymástól. Ugyanakkor az egyes nemzetrészeknek kell a testre szabott autonómiakoncepciót kidolgozniuk, és Budapestről nem kényszerítenek az autonómia igénylésére senkit. A magyar kormány azt fogja támogatni, amit az adott nemzetrész kidolgozott – jelezte. Utalt arra, hogy az autonómiáról szóló Gross-jelentés tíz évvel ezelőtt készült, és azt mondta: nagyon fontos, hogy a jelentés rámutat, a kisebbség–többség együttélése során az autonómia csökkenti a konfliktusokat, a kisebbségek számára lehetővé teszi az identitás megőrzését, a többségnek garancia a területi integritásra. Álláspontja szerint az autonómiának mindenki számára pozitív mérlege van. Olyan pozitív eredménye, ami nemcsak a kisebbségi nemzetrészeknek, hanem a többségi államoknak, és az anyaországnak is jó – summázta. Ahol az autonómia különböző formái megvalósulnak, ott a szellemi és gazdasági prosperitás is beindul az adott régióban – állapította meg a kormányfő helyettese. Az autonómia a kisebbségi jogok királynője – fogalmazott Semjén Zsolt (fotó), majd hozzátette: a magyarság nem alábbvaló egyetlen más nemzetnél sem. A magyar kisebbség tagjai nem lehetnek másodosztályú uniós polgárok, másodrangú emberek, és ami másoknak jár, nekünk is jár – szögezte le.
Kántor Zoltán köszöntőjében felidézte, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetet 16 hónappal ezelőtt hozták létre. Az intézet tudományos hátteret nyújt a kisebbségi politika megalkotásához, kutatásaikban külhoni kutatóintézetekkel is együttműködnek – emelte ki. Andreas Gross, a svájci nemzeti tanács és az Európa Tanács nemzeti közgyűlésének szociáldemokrata tagja arról beszélt, hogy a 2003-ban született jelentésben arra kívántak rámutatni, hogy az autonómia nem csökkenti a konfliktusokat, de az erőszak mértékét igen. Kiemelte: meg kell érteni, hogy az autonómia egy erős demokrácia része, s a demokráciát és az autonómiát nem lehet elkülöníteni egymástól. Transznacionális módon kell gondolkodni, „európai demokráciát” kell létrehozni, ma ugyanis túlságosan centralizáltak a demokráciák – vélekedett. Hangsúlyozta: az erős demokrácia olyan intézményeket biztosít, ami által az állampolgárok szabadok lehetnek. Ha mindazt nem teszik lehetővé, hogy a közös döntéshozatalban az emberek részt vegyenek, akkor a polgárok attól tarthatnak majd, hogy az adott országot nem lehet egybetartani. A döntési folyamatokban mindenkinek részt kell vennie – szögezte le.
Markku Suksi, a finn Abo Akadémia professzora – hasonlóan Semjén Zsolthoz – úgy fogalmazott: az autonómia a kisebbségi jogok királynője. Minél kevesebb az állam körül a nacionalizmus, annál nagyobb az autonómia biztosításának lehetősége – mutatott rá. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár zárszavában kiemelte: Magyarország számára a demokrácia olyan érték, amely nem csupán egy absztrakt fogalom, hanem élő gyakorlat. Rámutatott: az autonómiatörekvések támogatása prioritás, és magától értetődő, hogy a nemzeti közösségek együttélése, a demokratikus elvek és jogok érvényesítése szempontjából az autonómia a leghatékonyabb megoldás. Hozzátette: az autonómia a határon túl élő magyar közösségek számára is jogos és elérhető cél. „Számunkra alapelv, hogy a külhoni magyar közösségek részéről megfogalmazott igényeket támogatjuk az autonómia érdekében” – fogalmazott Répás Zsuzsanna, hozzátéve: ezeket az igényeket a külhoni magyarok fogalmazzák meg, és a magyar államnak alkotmányos kötelessége és felelőssége ezeket maximálisan felkarolni, segíteni. Úgy vélte, eddig is a lehető legtöbb eszközt használták fel a cél eléréséhez, és a jövőben is mindent megtesznek ennek érdekében.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

Tudomány és helytállás – könyvbemutató
Dr. Balás András Tudomány és helytállás című könyvének bemutatójára kerül sor április 10-én 13 órától a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának 130. számú előadótermében.
A szerző kötetét – elmondása szerint – a tanulás örömének, a tudomány szeretetének, a felsőoktatáshoz való jognak és a kisebbségi sors becsületének népszerűsítésére szánta. Alkotásában közelről vizsgálja meg napjaink korszerű természettudományi és kisebbségi létből fakadó kihívásait nemcsak Erdélyben, hanem világszerte is. Az író kötetében határozottan állítja, hogy az igazi felfedezések a kisebbségben kezdődnek, és hogy a hagyományok ápolása a tudásalapú társadalomban mindannyiunk közös érdeke.
A székely-magyar származású, amerikai egyesült államokbeli egyetemi tanár, dékán iskoláit Budapesten végezte, az egyetemet pedig évfolyamelsőként zárta. Informatikai és szervezési szakemberként száznál több közleménye jelent meg, egy ideig az amerikai kongresszus munkatársaként dolgozott a washingtoni szenátusban. Megalapította a Székely Előfutár Alapítványt (Forerunner Federation), amely székelyföldi kutatókat támogat. Gyergyóremete díszpolgára 2010 nyara óta.
A könyv a Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben.
Népújság (Marosvásárhely).

EMKE-közgyűlés és díjátadó
Április 13-án, szombaton délelőtt 10 órától tartja éves közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében (Bocskai tér/P-ţa Avram Iancu 13. szám). Napirend: elnöki köszöntő; köszöntések; szakmai fórum – Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának a Kárpát-medencei magyar közművelődéssel kapcsolatos stratégiája (előadó: Beke Márton főosztályvezető); Az abrudbányai és verespataki szórványmagyar kulturális életről (előadók: Kopenetz Loránd Márton és Gábor Ferenc); az elnökség beszámolója; pénzügyi beszámoló; cenzori jelentés; hozzászólások; a közgyűlés lezárása. Délután 2 órától adják át az EMKE-díjakat és a díszokleveleket.
SPECTATOR-díj: Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE elnöke, a marosvásárhelyi Népújság főszerkesztője – az erdélyi magyar újságíró-társadalom elkötelezett képviseletéért, kiegyensúlyozott újságírói munkásságáért. (Laudációt mond: Kántor Lajos);
KACSÓ ANDRÁS-díj: Györfi Erzsébet, Csíkszereda – a táncházmozgalom elindításában játszott szerepéért, a magyar népdal és a régizene minőségi műveléséért, pedagógiai tevékenységéért. (Pávai István);
BÁNYAI JÁNOS-díj: Szőcs Levente, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum néprajzkutató-muzeológusa – rendszeres terepkutatásaiért, módszeres forrásfeltárásaiért és muzeológusi munkásságáért. (Keszeg Vilmos);
KUN KOCSÁRD-díj: Bencze Mihály,Brassó – az erdélyi magyar kiművelt fők közösségének létrehozásaszolgálatában kifejtett közművelődési és tudományos munkássága elismeréseként. (Matekovits Mihály);
NAGY ISTVÁN-díj: Tóth Guttman Emese, a Magyarfenesi Vegyeskar karnagya, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke – több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért. (Benkő Judit Emese);
BÁNFFY MIKLÓS-díj: Rekita Rozália és Jancsó Miklós színművészek, Kolozsvár – kiemelkedő színművészi teljesítményükért és az anyanyelvi kultúra népszerűsítésében szerzett elévülhetetlen érdemeikért (Kötő József);
KOVÁCS GYÖRGY-díj: Pálffy Tibor színművész, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze – folytonosan megújuló színészi teljesítményéért, valamint a Tamási Áron Színház művészi törekvéseiben játszott kiemelkedő szerepéért. (Bocsárdi László);
POÓR LILI-díj: Panek Kati színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze – élményszerű színészi teljesítményeiért, a kolozsvári magyar színjátszás elkötelezett szolgálatáért. (Visky András);
SZOLNAY SÁNDOR-díj: Székely Géza kolozsvári képzőművész, az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete kolozsvári fiókjának elnöke – az erdélyi hagyományokból táplálkozó, legkorszerűbb művészi eszközökkel megvalósított, kimagasló grafikai-festészeti munkássága, valamint művészi közösségépítő tevékenysége elismeréseképpen.(Németh Júlia);
MONOKI ISTVÁN-díj: Emődi András, a nagyváradi Római Katolikus Püspökség Egyházmegyei Könyvtárának és Levéltárának könyvtárosa, levéltárosa, tudományos kutatója – a partiumi könyves műveltség terén kifejtett értékmentő és feltáró tevékenységéért. (Kurta József);
KŐVÁRY LÁSZLÓ-díj: Szekernyés János, Temesvár – Temesvár és a Bánság helytörténeti kutatásában és annak népszerűsítésében végzett kiemelkedő tevékenységéért. (Bodó Barna);
MIKÓ IMRE-díj: Flóriska Attila kolozsvári üzletember, az Euréka Egyesület soros elnöke – a civil szervezetek számára szociális téren nyújtott rendszeres támogatásáért. (Bartha Bálint);
ÉLETMŰDÍJ, POST MORTEM: Csép Sándor újságíró, közéleti személyiség–főhajtásként szellemi hagyatéka előtt, az erdélyi magyar kisebbségi modus vivendi kimunkálásában vállalt szerepéért. (Kötő József).
Szabadság (Kolozsvár).

Kis diplomácia-statisztika
A kormányváltás óta összesen tíz alkalommal kérették be a magyar külügyminisztériumba a szomszédos országok nagyköveteit – közölte Martonyi János magyar külügyminiszter.
A tárcavezető kifejtette: legtöbbször – hatszor – a budapesti szerb misszióvezetőt idézték be, többek között a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény elfogadása miatt; a magyar nagykövetet három alkalommal hívták be a belgrádi külügyi tárcához.
Ami Romániát illeti: a budapesti román misszióvezetőtől három alkalommal kért tájékoztatást a tárca, míg a bukaresti magyar nagykövetet ötször kérették be a román külügyminisztériumba. Legutóbb, a múlt hónapban Győri Enikő uniós ügyekért felelős magyar államtitkár kérette hivatalába a román nagykövetet Victor Ponta március 19-i interjúja miatt, amelyben Magyarországot kedvezőtlen színben tüntette fel, februárban pedig George Ciamba román külügyi államtitkár bekérette Füzes Oszkár magyar nagykövetet Németh Zsolt parlamenti államtitkárnak a székely zászló használatáról tett kijelentései miatt, amelyben „a szimbolikus agresszió megszüntetését kérte a román kormánytól”.
Korábban a budapesti román nagykövetet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar karával kapcsolatos magyar álláspont kifejtésére és a kolozsvári Mátyás-szoborra elhelyezett román felirat és zászló, valamint a szobornál virágot elhelyezni szándékozó Füzes Oszkár feltartóztatásának ügyében kérették be a tárcához – idézte fel Martonyi János.
Emlékeztetett: a bukaresti magyar képviseletvezetőtől egyebek mellett Németh Zsoltnak az új román kormány kisebbségpolitikáját érintő bírálata, Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író tervezett romániai újratemetése és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesnek a romániai regionális átszervezésről tett nyilatkozata miatt kértek tájékoztatást, továbbá arról, hogy miért ad otthont Székelyföld brüsszeli irodájának a Magyar Régiók Háza.
Martonyi szerint a nemzetközi gyakorlat szerint a nagyköveteket akkor kéretik be, amikor a kétoldalú kapcsolatokban kialakult feszültségnek hivatalos keretek között kívánnak hangot adni. Máskor a célnak inkább az felel meg, hogy az adott állam a másik félnél akkreditált nagykövetét küldi be a fogadó ország külügyminisztériumába tiltakozni, magyarázatot kérni vagy tájékozódni, aminek hasonló a súlya. Martonyi szerint az, hogy hányszor kéretik be a nagykövetet, önmagában nem objektív mércéje a kétoldalú kapcsolatok minőségének vagy a nemzeti érdekérvényesítés határozottságának.
Szabadság (Kolozsvár).

A sportszerűség védelmében
Újabb szintre lépett a különböző szimbólumok, jelképek gyalázása a hétvégén. A sorozatos szurkolói rendbontások, zászlóégetés és gyalázkodó feliratok után, ezúttal a „szakma”, a sportújságírás süllyedt olyan alantas színvonalra, hogy felbujtására élsportolók ragyogó mosollyal gúnyolták ki, taposták el az ellenfél játékosának mezét.
Az egyik legnagyobb példányszámú sportnapilap, a ProSport szombati számában az Oltchim–Győr női kézilabda Bajnokok Ligája-elődöntő első mérkőzését megelőzően fotósorozatot állított össze, amelyen – egyebek között – neves román sportolók Görbicz Anita mezét gyalázzák. Ezt szemlélve nem az újabb provokáció az igazán felháborító, hanem az, hogy ezúttal nem a hétköznapi emberek tudatlanságból és rosszindulatból elkövetett tetteit örökíti meg, hanem olyan sportolók szerepelnek rajta, akik hajdanában magukra öltötték a különböző klubok és országok formaruháját, és akiktől méltán elvárható lenne, hogy tisztában legyenek azzal, hogy egy-egy találkozó kimenetele mindig a pályán, az adott sportág szabályainak megfelelően dől el. Olyan olimpikonok (Ionela Târlea, Constantina Diţă és Nicoleta Grasu atléta, Elisabeta Lipă evezős), akik már megtapasztalták, hogy a küzdőtéren milyen mértékben számít a szurkolók bátorítása, és azt is, hogy az ellenfél kigúnyolása nem visz közelebb a győzelemhez. Olyan sportolók, akik elért eredményeikkel a felnövekvő generáció példaképeié válhatnak, és akik tudják, mennyi izzadtság, munka, edzés szükséges ahhoz, hogy valaki a legrangosabb európai kupasorozat egyik kiemelkedő csapatának a mezét viselhesse. Olyan sportolók, akik nemcsak a versenypályán, hanem a mindennapi életben és nyilatkozataikban is képviselnek egy sportágat, értékrendet, tetteikkel pedig nem csak önmagukat minősítik, hanem klubjukat és hazájukat egyaránt.
A román élsportolók ezek ellenére nem a sportszerű szurkolást választották, azaz a mérkőzés előtti nyilatkozataikban és fotóikon nem a szimpatikus csapat jelképét öltötték magukra, biztosítva ezzel őket a támogatásukról, hanem az ellenfelet próbálták meg szimbolikusan eltiporni, egy olyan játékos mezét állítva célkeresztbe, aki a tavalyi BL legeredményesebbje volt, és akinek villanó kezétől méltán félhet Navarro, az Oltchim kapusa.
Közhelynek számít a különböző sajtótájékoztatókon és interjúkban elhangzó „tiszteljük az ellenfelet” kijelentés, amelyet leggyakrabban a rivális csapat erősségeinek és kiváló játékosainak a felsorolása követ. Ez a sport alapja, mondhatnánk, most mégis ezt cáfolták meg a román élsportolók, egy sportújság asszisztálásával. Elvárható lenne, hogy az a médiatermék, amely nevébe foglalja a sport kifejezést, tisztába legyen a sportszerűség fogalmával is, és néhány plusz kattintásért ne adjon teret az ellenfél méltatlan gyalázásának, hanem a fair play szabályait népszerűsítse.
Természetes, hogy az Oltchim–Győr immár rendhagyóvá váló összecsapást nagy érdeklődés övezte, hatalmas szurkolótáborral mindkét oldalon, de bízom abban, hogy az elkövetkezőkben a sportág kedvelői levetkőzik a gyalázkodó magatartást, és tisztán fog szólni mindkét táborban a „Haide!”, illetve a „Hajrá!”, amely valóban a sportolók buzdítását szolgálja – legközelebb Győrött, a csütörtöki visszavágón.
Szabadság (Kolozsvár).

Megrongálták a Mátyás-szobor egyik elemét
Szigorítani fogja a kolozsvári önkormányzat a Mátyás-szoborcsoport őrzését azt követően, hogy repedést észleltek a szoborcsoporthoz tartozó, földön fekvő zászló rúdján – nyilatkozta a Krónikának Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere.
Kordont vonnának a szobor köré. Az önkormányzat szigorítaná a főtéri alkotás védelmét
Az elöljáró elmondta: felveszik a kapcsolatot a restaurálást végző Concefa Rt. illetékeseivel. A javítás költségeit teljes egészében az önkormányzat állja, hiszen úgy tűnik, rongálás következtében sérült meg a Fadrusz-alkotás – tette hozzá Horváth Anna.
Ami a szigorításokat illeti, hozzáfűzte: a jövőben valamennyi főtéri rendezvényen kordont vonnak a szoborcsoport köré, a helyi rendőrség is biztosítja ezentúl a műemlék biztonságát ilyen alkalmakkor. Kérdésünkre Horváth Anna elmondta: kerítést nem lehet vonni Mátyás király és vitézeinek szobrai köré, mert azt már korábban sem hagyta jóvá a műemlékvédelmi hatóság. Mint arról korábban beszámoltunk, 2010. november végén tizenhat hónapig tartó munka után, négy hónapos késéssel fejeződött be a Mátyás-szoborcsoport restaurálása. A hivatalos avatóünnepségre pedig 2011 áprilisában került sor. A restaurálást a nagyszebeni Concefa Rt. végezte, a beruházás összege mintegy 3 millió lejbe került. A szoborcsoport felújítását a magyar és román kormány közösen, fele-fele arányban finanszírozta.
Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár).

Görbicz mezét gyalázták – A ProSport bocsánatot kért a magyaroktól
Elkeserítőnek és felháborítónak nevezte Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke a bukaresti ProSport napilap „húzását”, amely a magyar sporttársadalom tiltakozását váltotta ki a Râmnicu Vâlcea-i Oltchim és a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatának Bajnokok Ligája-elődöntője után. Az első, szombati bukaresti összecsapást – amelyet 24-22-re nyert meg a magyar bajnok – többek között olyan fényképekkel harangozta be szombaton az egyik legolvasottabb bukaresti sportújság, amelyeken több román élsportoló Görbicz Anita mezét gyalázza.
A fotókon a Görbicz nevével ellátott, 13-as számú mezzel a kezében Ionela Târlea olimpiai ezüstérmes futó a hüvelykujját lefelé fordítva mutogat, Elisabeta Lipă ötszörös olimpiai bajnok evezős úgy tesz, mintha szét akarná tépni a mezt, a maratoni futás ötkarikás bajnoka, Constantina Diţă eldobja azt, a súlylökő Nicoleta Grasu pedig rálép Görbicz trikójára. A ProSport Lipát és Grasut idézve azt írta: „Győzzetek mindenáron, akár Anita mezének letépése árán is!”
Sportszerű reakciót kérnek a magyar szurkolóktól
„Sportvezetőként, egykori sportolóként és szurkolóként egyaránt végtelenül elkeserítőnek tartom azt, ami a mérkőzéshez kapcsoltan egy romániai médiumban megjelent – reagált a MOB honlapján Borkai Zsolt elnök. – A sporttól, a fair play szellemiségétől teljesen idegen és felháborító, hogy ilyen előfordulhat. Meggyőződésem, hogy ezt a szomorú esetet hasonlóan ítélik meg a romániai kollégák is, és ennek megfelelően járnak el.” A MOB elsőszámú vezetője a szervezet nevében egyúttal minden sportot szerető szurkolót arra buzdított, hogy a csütörtöki veszprémi visszavágón a szokásosnál is sportszerűbben biztassa a győri kézilabdás lányokat. Erre kérte tegnapi közleményében a Magyar Kézilabda-szövetség is a győriek drukkereit. „Az MKSZ az elszigetelt, ám több helyen nyilvánosságot kapó esetet elítéli, ugyanakkor hangsúlyozza: a két csapat párharcának a sportról kell szólnia, éppen ezért nem szabad, hogy ne a magyar klub kiváló teljesítménye kerüljön a tudósítások középpontjába” – áll a szervezet állásfoglalásában.
Tiltakozik a Nemzeti Sport
A magyarországi Nemzeti Sport napilap tegnapi számában „Tiltakozunk!” szalagcímmel reagált a történtekre. A lap megkereste Lucian Lipovant, a ProSport főszerkesztőjét is: „Csupán viccnek szántuk, szerettük volna feltüzelni a Vâlcea játékosait a nagyon fontos meccs előtt. Egészében kell nézni a címlapot, ugyanis nemcsak képek szerepeltek rajta, hanem üzenetek is, amelyeket a román szurkolók küldtek kedvenceiknek. Volt közöttük olyan is, amelyben az állt: »Szeretem a magyarokat, de a mi játékosainkat még jobban« – írja a román újságíró válaszlevelében. – Semmiféle támadó szándékunk nem volt, sem Görbicz Anita, sem a Győr, sem a magyarok ellen. Nagyon sajnáljuk, hogy rossz érzést keltettünk az emberekben, és elnézést kérünk mindenkitől, akit megbántottunk.”
A Nemzeti Sport főszerkesztője …proprimitív című jegyzetében mélyen elítélte román „kollégái” tettét. „Egy újságnak minden szavára, gesztusára ügyelnie kell(ene), a prosport azonban ezzel nincs tisztában; nem ügyel semmire, cujkagőzös nacionalizmussal éli mindennapjait, belerondít a világba, s miközben piszkálja az orrát, elmebeteg módon vigyorog, vicsorog az európai normákra. A román prosport senkiházijait nem véletlenül tiltották ki például Hollandiából...” – írja Buzgó József, arra utalva, hogy a holland szövetség nem adott akkreditációt a ProSport munkatársainak a március 26-i amszterdami világbajnoki selejtezőre, ugyanis a tavaly októberi, bukaresti román–holland meccs előtt az újság Van Hitler főcímmel, Louis van Gaal szövetségi kapitány fotójával harangozta be szintén „sajátos” módon az összecsapást.
Lucian Lipovan egyébként vasárnap éjjel szintén közölt egy jegyzetet a ProSport honlapján. „Gyorbicz” című írásában a főszerkesztő agyondicséri a magyar válogatott játékost, „akihez fogható kézilabdázót még nem látott”, utóiratban pedig ismét elnézést kér azoktól a magyaroktól, akik sértve érezték magukat a mezes fotók miatt, garantálva, hogy semmilyen támadó szándék nem volt bennük.
Páva Adorján
Krónika (Kolozsvár).

Elfogadta a magyar országgyűlés a választási törvényt
A magyar országgyűlés hétfőn módosításokkal ismét elfogadta a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját - az államfő beadványa nyomán - januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.
A módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.
A parlament döntésével megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni.
A magyar Alkotmánybizottság január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál előzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért.
Az Ab mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál - a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor - a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése.
Az Ab azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva. A reklámozásra szánt műsoridőt a Nemzeti Választási Bizottság fogja beosztani.
Ez a korlátozás viszont nem érvényes a többi jelöltre, illetve a listát nem állító pártokra, amelyek így az erről szóló módosító javaslat indoklása szerint szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak reklámozni. Az alkotmány értelmében politikai reklám azonban csak ellenérték nélkül közölhető. A fideszes Gulyás Gergely a hétfői záróvitában azzal érvelt: nem életszerű, hogy a kereskedelmi televíziók, rádiók ingyen közöljék a listát nem állító pártok és a független jelöltek hirdetéseit, így megalapozatlanok a különbségtételt bíráló ellenzéki vélemények.
Az elfogadott törvény alapján az országos listát állító pártok a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. Ám a kormányoldal azzal számol, hogy a 2014. tavaszi parlamenti választást egy időben tartják majd az európai parlamenti választással, ez pedig összesen további ötórányi hirdetés közlését teszi lehetővé a pártoknak.
A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erők.
A parlament - az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával - törölte a törvényjavaslatból azt a rendelkezést, hogy a szavazást megelőző 48 órában nem lehet politikai reklámot közzétenni, valamint megszüntette a közvélemény-kutatási eredmények nyilvánosságra hozásának moratóriumát is, amely a választást megelőző hat napra szólt volna.
A szavazóköröket április 30. helyett július 31-ig kell kialakítani.
Az eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.
A jogszabályt a magyar parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el, a Jobbik-frakció tartózkodott, az MSZP képviselői pedig már korábban kivonultak az ülésteremből.
Maszol.ro.

Elgázosítaná a magyarokat egy román focista
„Elgázosítanálak és lágerbe küldenélek mindannyiatokat! Nem volt elég nektek, hogy annyi évig igában hajtottatok minket?”; „Kár, hogy Vlad Tepes már nem él, mert így nincs, aki karóba húzzon benneteket” – üzente Dorel Coica szatmárnémeti polgármester Facebook-oldalára írt bejegyzéseiben a helyi Olimpia FC egyik labdarúgója.
Dan Gavrilescu azokkal a – zömében magyar – szatmáriakkal vitázott, akik védelmükbe vették posztjaikban Ilyés Gyula korábbi polgármestert. Az „igára” utaló bejegyzésében minden bizonnyal arra emlékeztetett, hogy az RMDSZ-es politikus hosszú évekig volt a város elöljárója.
Kereskényi Gábor szatmári képviselő ezt nem hagyta annyiban, kedden bepanaszolta a klubnál és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) a labdarúgót. A politikus az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálathoz érkezett lakossági bejelentés alapján járt el.
A képviselő a játékos megbírságolását kérte a klub vezetőségétől és a CNCD-től. A maszol.ro-nak kedden este elmondta: beadványaiban emlékeztetett a marosvásárhelyi táblabíróságnak arra a precedens értékű ítéletére, amely szerint a közösségi oldalon közzétett bejegyzések nyilvános állásfoglalásnak számítanak.
„Nagyon fontos, hogy fellépjünk a hasonló megnyilvánulások ellen, hiszen ezek az ultranacionalista kirohanások egyre gyakoribbak. Súlyosbító körülmény, hogy ezúttal egy sportolótól származnak, akinek véleményével a szurkolók könnyen azonosulhatnak” – jelentette ki Kereskényi. Reményei szerint a labdarúgó nagy összegű bírságot kap. „Az ember meggondolja majd, hogy miket nyilatkozik, ha ezt a zsebe is megérzi” – magyarázta.
Úgy tűnik, hogy a képviselő reményei nem alaptalanok. Dan Băbuț, az Olimpia FC klubelnöke a maszol.ro-nak kedden este elmondta, nagyon neheztel a játékosra. Tájékoztatása szerint Dan Gavrilescu mindenképpen számíthat szankciókra, ugyanis megsértette a klub belső szabályzatát. Ennek egyik előírása szerint büntetés jár annak a játékosnak, aki rontja a csapat jó hírnevét.
„Teljes mértékben elhatárolódunk a labdarúgó magyarellenes kijelentéseitől. Magam is elszörnyedtem azon, hogy miket volt képes leírni. Ennek azonban semmi köze a klubhoz” – magyarázta Băbuț.
Dan Gavrilescunak nem ez az első kihágása. Tavaly márciusban véresre verte egyik csapattársát, a Steaua volt kapusa, Ritli Zoltán fiát, Rault. Akkor a játékost ötven százalékos fizetéslevonással büntették szerződése idejére.
Felvetésünkre, nem jár-e kizárással ez a második kihágás, a klubelnök nemmel válaszolt. Mint mondta, Gavrilescu ősszel új szerződést írt alá a klubbal, ezért magyarellenes kirohanása jogi szempontból az első kihágásnak számít. Ennek megfelelően 10 vagy 20 százalékos fizetéslevonással büntethetik. A szankcióról a klub részvényeseinek pénteki közgyűlésén döntenek.
Maszol.ro.

Panek Kati kapja az EMKE Poór Lili-díját
Panek Katinak ítélte oda a Poór Lili-díjat idén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) élményszerű színészi teljesítményeiért, a kolozsvári magyar színjátszás elkötelezett szolgálatáért – tájékoztatott kedden a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az elismerést április 13-án 14.00 órától adják át a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében, laudációt mond: Visky András.
Panek Kati 1980 óta a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, 2007-ben a Legjobb női alakítás díjával jutalmazták a Kisvárdai Színházi Fesztiválon, Sáchás Ruth szerepéért a Jákobi és Lájdentál című előadásban (rendező: Elie Malka).
Panek Kati Tompa Gábor számos előadásában nyújtott emlékezetes alakítást: többek között játszotta Mrs Martin (E. Ionesco: A kopasz énekesnő), Heléna (W. Shakespeare: Troilus és Cressida), Jacques mama (E. Ionesco: Jacques vagy a behódolás), Tache Farfuridi (I.L. Caragiale: Az elveszett levél), valamint legutóbb Revoluţia, vagyis A forradalom szerepét (Caragiale nyomán szabadesésben: Leonida Gem Session).
Együtt dolgozott más neves rendezőkkel is, köztük Vlad Mugurral (Carlo Goldoni: A velencei ikrek), Selmeczi Györggyel (Benjamin Britten-Selmeczi György-Visky András: A vasárnapi iskola avagy Noé bárkája), Mihai Măniuţiu-val (Christopher Marlowe: Doktor Faustus tragikus históriája), Elie Malka-val (Hanoch Levin: Jákobi és Lájdentál), illetve Silviu Purcărete-vel (Giacomo Puccini: Gianni Schicchi).
Maszol.ro.

Megvonnák a fogorvosoknak utalt állami támogatást
Elfogadhatatlannak tartják az egészségügyi szakemberek a minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár döntését, miszerint az év végéig biztosan megvonják a fogorvosoknak utalt állami támogatást.
A döntés értelmében a fogorvosok ezentúl sem a kiskorúak, sem a hátrányos helyzetűek számára nem tudnak díjmentes kezelést biztosítani. Egy korábbi felmérés alapján Románia lakosságának közel 80 százaléka küszködik valamilyen fogbetegséggel – ez uniós rekordnak számít az Ipsos Marketing közvélemény-kutató szerint -, a fogorvosnak járó havi kvótára azonban a román egészségügyi tárca szán a legkevesebb pénzt: legutóbb a büdzsé alig 0,4 százalékát fordította erre a célra.
Marosvásárhelyi Rádió / Krónika
Erdély.ma.

Tőkés László állásfoglalása a ProSport napilap alantas és sportszerűtlen képriportja kapcsán
Minden valamirevaló magyar vagy román emberben, illetve sportemberben megdöbbenést keltett a bukaresti ProSport című napilap azon címoldalas képriportja, melyben nemzetközi hírű, neves román élsportolónők méltatlan, sőt egyenesen alantas formában pózolnak a Bajnokok Ligájának keretében sorra kerülő Oltchim Vâlcea–Győri ETO kézilabda-mérkőzés magyar résztvevője, illetve a világhírű magyar játékos, Görbicz Anita ellen. A lefelé fordított hüvelykujj ellenséges szimbolikáját primitív indulatossággal egészíti ki egy román súlylökő és egy evezőbajnok azon felhívása, hogy: „Mindenáron, akár Anita mezének a letépése árán is győzzetek!”
Ez az újabb felháborító eset mind emberi, mind a sportszerűség szempontjából elfogadhatatlan. Még kevésbé érthető, hogy a sértő és ismételt sportszerűtlenség elkövetői – úgymond – a „szebbik” és a „gyengébbik” nemhez tartoznak. Mind általános erkölcsi szempontból, mind a „fair play” nevében, határozottan vissza kell utasítanunk a sportélet, illetve a sportszellem – korunkra jellemző – ilyenfajta eldurvulását.
Romániai állampolgárként ezúton követem meg a sértett győri csapatot, valamint játékosait román polgártársaim, illetve az inkriminált hazai sportújság minősíthetetlen magatartása miatt.
Nemrégen emlékeztünk meg a kiváló Marian Cozma veszprémi – román válogatott – kézilabdázó halálának gyászos évfordulójáról. Noha a két eset súlyossága nagyban eltér egymástól – annak idején hasonló érzéssel ítéltük el a jeles sportolót ért brutális erőszakot, a magyar és a román sportvilág pedig soha nem látott szolidaritással talált egymásra. Ennek a sporttörténeti példának a szellemében kell visszautasítanunk ezután is minden, emberhez és népeinkhez méltatlan, sportszerűtlen vagy éppenséggel erőszakos megnyilatkozást, mely a nemzetközi sportéletet vagy a magyar–román sportkapcsolatokat beárnyékolhatja.
Mindezen túlmenően, ennek a bulvár-ízű esetnek egy aktuálpolitikai vonatkozása is van. A kolozsvári magyarzászló-égetés, a székely zászlónak egy gyulafehérvári kosárlabdameccsről való diszkriminatív eltávolítása, valamint a legutóbbi holland–román labdarúgó-mérkőzésen kitűzött magyarellenes felirat azokra a szándékos etnikai provokációkra figyelmeztetnek, melyek elkövetői a magyar–román kapcsolatok tudatos megrontására törekszenek. Mi, magyarok semmiképpen ne ugorjunk be, ne legyünk „partnerek” ezekben a provokációkban!
Csak egyetértenünk lehet a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének, Borkai Zsoltnak a felhívásával, melyben minden, sportot szerető szurkolót arra kér, hogy: „a csütörtöki veszprémi visszavágón a szokásosnál is sportszerűbben biztassák a győri kézilabdás lányokat!”
Nyerjen a jobbik! Távlatilag ugyanez érvényes a szeptember elején sorra kerülő román–magyar labdarúgó rangadóra…
Brüsszel, 2013. április 9.
Tőkés László, EP-képviselő

Az utolsó moldvai magyarul szolgáló kántor
A moldvai csángó-magyar falvakban a római katolikus egyház, a Vatikán, a keleti terjeszkedése reményében egyedül a román nyelvet ismerte el a templomi szertartás nyelveként. 120 évvel ezelőtt, már 1893-ban rendelettel, büntetés terhe mellett tiltották meg a magyar nyelv használatát a prédikációkban, a templomi éneklésben és imában. A mélyen vallásos, magyar anyanyelvű, csángó falvakban így a legnagyobb tekintéllyel bíró személy, a pap – elenyésző kivételtől eltekintve – kizárólag román nyelven végzett minden szertartást. Ennek ellenére számtalan magyar nyelvű imádság, egyházi ének, népének maradt fent. Hogyan lehetséges ez?
Többek közt erre a kérdésre keresi a választ a Csángó Guzsalyos műsora.
Az utolsó magyar nyelven szolgáló moldvai kántor (vagy, ahogy Moldvában mondják: deák), Bogdán Rafael 13 évvel ezelőtt halt meg. A műsorban Bogdán Rafael lánya, Bogdán Szilvia – férjezett nevén: Ládás Józsefné – mondja el nekünk emlékeit.
Érdekes időutazás ez! Az elaprózott csángó falvakban egy-egy papnak általában több falut kellett ellátni, így nem kis számmal akadtak olyan helyek, ahova a pap havonta egyszer jutott el. Ilyen helyeken a mise levezetése, a hétköznapok egyházi feladata (de olykor még a temetés, keresztelés, házasságkötés is) a kántorra hárult, aki a helyi közösség tagja volt, és éppen úgy magyarul beszélt, mint a falu népe. Bogdán Rafael még az 1805-ben kiadott imádságos és énekes könyvekből is tanította a híveket!
A helyzet mára már nagyon megváltozott. A templomi szertartásokból teljesen kiveszett a magyar szó, és talán még Magyarfaluban sem tudja mindenki, hogy a falu védőszentje Bogdán Rafael kántor idejében Szent István volt...
Kopnak az emlékek, de fogynak a tárgyi emlékek is: a Moldvába látogatók, a csángókkal foglalkozó „kutatók" sok mindent magukkal visznek. Érdemes felidézni egy gondolatot a műsorból:
Bogdán Szilvia:
- „Épp máma elészedtem egy pár képet, mert voltak nekem ilyen otthoni, öreg-öreg képek, csak az a baj, hogy ezek a kutatók mindig jöttek ugye, elkérni, hogy csinálnak róla képet, s visszakapom; hát, nem kaptam én vissza még a felét se..." Riporter: - „Hát, ez nagyon szomorú, és nem a legjobb befejezés. Kedves kutatók, kedves csángókat kutatók, akik kölcsönkérték a fényképeket, és nem tartották meg ígéretüket, mert nem vitték vissza azokat, nos, kedves kutatók, önök tisztességes dolognak minősítik ezt az eljárást? Önök szerint emberséges dolog eltulajdonítani mások féltve őrzött családi emlékeit? Mivel már több helyről hallottam hasonló kutatókról, akik egyszerűen elvisznek különböző tárgyakat, fényképeket, megismételem kérdésemet: Önök szerint, tisztelt kutatók, emberséges dolog eltulajdonítani mások féltve őrzött családi emlékeit?"
csangoradio.ro
Erdély.ma.

Székely autonómia: elküldték a kormánynak az aláírásokat
Az akció meghirdetése, március 21-e óta csaknem 40 ezer személy támogatta aláírásával a Székelyföldnek autonómiát követelő, a román kormánynak címzett beadványt.
Elküldték kedden a román kormánynak a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésen elfogadott petícióhoz összegyűlt aláírásokat – tájékoztatta az MTI-t Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.
Az akció meghirdetése, március 21-e óta csaknem 40 ezer személy támogatta – papír alapú és internetes – aláírásával azt, a Székelyföldnek autonómiát követelő, a román kormánynak címzett beadványt, amelyet a március 10-i Székely Szabadság Napja elnevezésű marosvásárhelyi demonstráció résztvevői közfelkiáltással fogadtak el. Az aláírók névjegyzékéhez mellékelt kísérőlevélben a demonstrációt kezdeményező SZNT azt kérte a bukaresti kormánytól: fogadja küldötteit, hogy bemutathassák a tüntetők álláspontját a Székelyföld jövőjével, a romániai területi-közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban.
A petíciót a demonstráció szónokai személyesen adták át március 10-én a kormány Maros megyei képviselőjének. Corneliu Grosu, Maros megye prefektusa később megjegyezte, hogy a dokumentumon sem aláírás, sem pecsét nem szerepelt. „Harmincezer tüntetőnek nincs fejléce, sem bélyegzője. Szerintünk a nyilvánosság előtt, a kamerák kereszttüzében lezajlott felolvasása és elfogadása kellően hitelesíti a beadványt" – mutatott rá Izsák Balázs. Hozzátette: azért gyűjtöttek mégis aláírásokat, mert ezzel is nyomatékot lehet adni a beadványnak, használ az autonómia ügyének. Elmondta: a Magyar Polgári Párt támogatásával a Székelyföldön összegyűlt hétezer aláírás másolatát és a több mint 32 ezer internetes aláíró névjegyzékét postán küldték el a bukaresti kormánynak, amelytől eddig semmilyen választ nem kaptak március 10-i beadványukra. A hatóságok álláspontjára csak a sajtóban tett megjegyzéseikből következtetnek. „Azt várjuk a román kormánytól, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi kötelezettségvállalásait és a közigazgatási reformot a helyi közösségek akaratára építse: helyi népszavazáson dőljön el az, hogy egy helyi közösség milyen régióhoz fog tartozni" – mondta az SZNT elnöke. Úgy vélekedett, lehetőséget kell teremteni arra, hogy a helyi közösségek szabad társulásokat hozzanak létre, ami időigényes folyamat. „Ha nincsenek felkészülve a régiók kialakítására, akkor azt el kell halasztani, de nem szabad ráerőltetni az országra egy elképzelést, csak azért, mert egy párt, vagy politikus presztízse ezt követeli – mondta Izsák Balázs.
A román kormány a székelyföldi megyéket három másik megyével közös régióba tagolná, amelyben a magyarság aránya nem érné el a 30 százalékot. A történelmi Székelyföldön a magyarság az összlakosság csaknem 75 százalékát teszi ki.
MTI
Erdély.ma.

Különböző életszínvonalúak a székelyföldi megyék
Életszínvonal tekintetében a negyvenegy romániai megye közül Hargita a huszonkettedik, fizetések tekintetében viszont az utolsó. Ugyanezen a listán Maros megye a 12., Kovászna pedig a 31.
Hét mutató alapján állította össze a Gândul.info internetes portál a romániai megyék életszínvonal-rangsorát. Az elemzők állami intézmények – többek között az Országos Statisztikai Intézet, az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség és az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság – adatait használták fel. Figyelembe vették minden megyében a munkanélküliségi rátát, a nettó átlagbért, az egy főre eső összterméket (GDP), a születéskor várható élettartamot, a közművesítéssel ellátott háztartások százalékos arányát, a bűnözési rátát, valamint a zöldövezet felületét. E szempontok szerint minden megye 1-től 42-ig terjedő pontszámot kapott annak függvényében, hogy a 42 közigazgatási egység közül az említett mutatók szerint hányadik helyet foglalja el. Mi Hargita mellett a másik két székelyföldi megye teljesítményét is kiemeljük.
Munkanélküliség: Hargita és Kovászna az utolsó harmadban
Első szempontként a munkanélküliségi rátát vizsgálták. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség adati szerint Ilfov megyében mindössze 1,83 %, Temes megyében pedig kétszázalékos volt tavaly év végén a munkanélküliségi ráta. Ezzel szemben 2012 végén Maros megyében 6,22, Hargita megyében 7,48, Kovászna megyében pedig 7,79 százalék volt a munkanélküliek aránya.
Bérezés: Hargita az utolsó helyen
Az Országos Statisztikai Intézet adatai alapján a legjobban a bukarestiek vannak megfizetve: ők tavaly decemberben havi 2152 lejes nettó átlagfizetést vihettek haza, az országos átlagnál (1538 lej) 614 lejjel többet. Második helyen a Bukarest peremvidékének számító Ilfov található, harmadikon pedig Kolozs megye, ahol decemberben átlagosan 1588 lej volt a havi nettó átlagfizetés. A lista másik – rosszabb – felén Hargita megye található: a vizsgált időszakban 1064 lej volt az átlagbér, 474 lejjel kevesebb, mint az országos átlag. Maros megyében 1330, Kovászna megyében 1145 lej volt a nettó átlagbér.
Zöldövezet: Hargita a középmezőnyben, Kovászna az utolsó ötben
A városi közösségek számára kialakított zöldövezetek nagysága is az életszínvonal egyik mutatójának számít. Ez alapján Bukarest került az első helyre: az országban található 22451 hektár városi zöldövezetből 4807 hektár van a fővárosban. Zöldövezetnek számítanak a parkok, közkertek, sportlétesítmények körüli területek, illetve a sugárutak mentén lévő pázsitcsíkok. Ezer hektárnál nagyobb zöldövezet még Dolj és Kolozs megyében található. A legkevesebb zöldövezet Giurgiu (70) és Tulcea (77) megyékben van kialakítva. Hargita megyében 418, Kovászna megyében 163, Marosban 621 hektár városi zöldövezet található.
Bűnözési lista
Az összesítés szerkesztői szerint a legbiztonságosabb megyének Ilfov bizonyult: ott 2011-ben százezer lakosból 85 személy ellen született jogerős ítélet. Az országos átlag 223 személy százezer lakosonként. A statisztikai intézet adatai szerint a a 2. legbiztonságosabb megyének Vâlcea bizonyult (105). A legkevésbé biztonságos megyének Hunyad (369) és Brassó (358) tűnik. Ez a szám 2011-ben Hargita megyében 240, Háromszéken 229, Maros megyében pedig 194 volt.
Szennyvízvezeték-rendszer kiépítettsége
A jólét egyik fokmérőjének számít a háztartások szennyvízrendszerre való csatlakoztatása. E mutató tekintetében Bukarest az első (a háztartások 96,6 százaléka van rákötve a hálózatra), a fővárost Brassó (85%) és Temes (85%) megyék követik. Az országos átlag 65 %. Hargitában 71,4%, Kovászna megyében 67,3%, Maros megyében pedig 69,2 % ez az arány. A lista utolsó helyén Olt megye (30%) található.
Bruttó hazai össztermék
Az Országos Gazdasági Előrejelzési Bizottság adatai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) vizsgálata alapján Bukarest az általa idén megtermelendő, személyenkénti 16 ezer euróval jóval meghaladja a 9553 eurós országos átlagot. E listán 10 ezer euróval Temes megye a második. A székelyföldi megyék idén a következő GDP-re számíthatnak: Hargita 4897 euró, Maros 5193 euró, Kovászna 4483 euró. A legkevesebbet Vaslui megyében fognak termelni, lakosonként 2835 eurót. Születéskor várható élettartam
A bukarestiek számíthatnak a legboldogabbnak, legalábbis ha a születéskor várható élettartam mutatóját vizsgáljuk. A főváros lakói 75,7 esztendőt élhetnek meg, ezzel szemben a szatmáriak átlagosan 70,5 évre számíthatnak. A születéskor várható élettartam tekintetében a hargitaiaknak 73,7 évet jósolnak, a háromszékieknek 73,4-et, a Maros megyeieknek pedig 73,2 esztendőt.
Összességében életszínvonal tekintetében a főváros mellett Temes, Ilfov, Kolozs és Szeben megyék a legfejlettebbek. A 42-es listán Maros a 12., Hargita a 22., Kovászna pedig a 31.
Kozán István
Székelyhon.ro.

A Verbum Könyvkiadó újdonságai
Bodó Márta és Bács Béla János nemrégiben megjelent köteteit ismertették kedden délután a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
A Verbum Könyvkiadó gondozásában jelent meg Bodó Márta Jóbarát. Egy erdélyi katolikus ifjúsági lap a két világháború között című könyve, valamint Bács Béla János Magammal viszlek című kötete. Bács Béla János címválasztását nagyon merész kijelentésnek vélte Elekes András publicista, mint mondta: csak az teheti meg, aki nagyon pontosan tudja az útját, tudja a célt, tisztában van az élet értelmével, és önmagban érez annyi erőt, hogy akit magával visz, tényleg vinni is tudja. „Az vihet magával bárkit, aki képes arra, hogy az élet értelmébe beavassa” – így a könyv egyfajta beavatás, mutatott rá Elekes András.
Bodó Márta a Vasárnap és a Keresztény Szó szerkesztője ismertette a Verbum Könyvkiadó eddigi tevékenységét és célkitűzéseit. Az általa jegyzett kötet a Kolozsváron kiadott Jóbarát, katolikus szellemiségű ifjúsági lap történetét mutatja be. A könyv merítést nyújt a kor ismert szerzőitől, többek közt Sík Sándor, Áprily Lajos, Mécs László, Reményik Sándor és Dsida Jenő alkalmi és vallásos versei, színdarabok és novellák olvashatók benne.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro.

Jakab István: felelősek vagyunk a marosvásárhelyi magyar közösségért
Új vezetőségnek szavazott bizalmat az EMNP marosvásárhelyi tagsága, a szervezet elnöki tisztségére Jakab Istvánt választották meg. A közgazdászt terveiről, célkitűzéseiről kérdeztük.
– Miért döntött úgy, hogy szerepet vállal a Néppártban?
– Nézze, én egyszerű ember, kétgyermekes családapa vagyok. Keresztény ifjúsági egyesületekben – és most is – a közösségemért tevékenykedek, nap mint nap azért dolgozom, hogy a magyar fiataloknak legyen jövőjük idehaza. Naponta találkozom az emberekkel, akik elmondják, már annak is örvendenek, hogy valaki egyáltalán szóba áll velük. Meggyőződésem, hogy csak a közösség érdekében kifejtett tisztességes politizálásnak van értelme. Új lendületre van szükség az alkudozásokban megfáradt politikum helyett. Fiatalokra van szükség, akiket nem sározott be a bukaresti háttéregyezkedések polipja. Azért mondom ezt, mert látjuk, hova vezetett az elmúlt évek „okos” és „jogos” politizálása: oda jutottunk, hogy Marosvásárhelyen a magyar közösség akarata egyáltalán nem érvényesül, Kossuth Lajosnak már csak a neve kiejtését és leírását is fesztültségkeltésnek minősítik.
– Mit tart kiemelt fontosságúnak a marosvásárhelyi szervezet élén? Melyek a tervei? – A marosvásárhelyi magyar közösség akaratának érvényesítésén fogok dolgozni. Ennek rendelem alá a szervezetépítést, hisz csak olyan szervezetépítésben hiszek, amely a közösség épülését is eredményezi. Erős magyar politikai szervezet csak ott és úgy tud lenni, ahol maga a magyar közösség – ismétlem: a közösség, és nem annak kiválasztott kedvezményezettjei – összességében erős. Az önmagáért való szervezetre sem szükség, sem igény nincsen. Olyan szervezet építésén dolgozom, dolgozunk csapatommal, amely a marosvásárhelyi magyarok partnere kíván lenni a hétköznapokban, amely a közösségért van. Nekem egyetlen tervem és programom lehet: életerős marosvásárhelyi magyar közösséget építeni. – Milyen célokat tűzött ki maga elé, mit szeretne megvalósítani mandátuma alatt?
– Marosvásárhely nagy vesztese az elmúlt 23 évnek. Elkerültek a befektetők, családok ezrei emigráltak, az itt élők elszegényedtek, miközben az erdélyi városok sorra megelőztek. Sajnos, ez egy fapados város, fapados élettel – ezen kell változtatnunk. Olyan szemléletet kell felmutatnunk, amely a város és magyar polgárainak jövőjét, felemelkedését jelenti. Ehhez olyan eseményeket kell kapcsolnunk, mint amilyen az augusztus végi Vásárhelyi Forgatag. Emellett szeretném újra meghonosítani, vagy ha úgy tetszik, visszahonosítani a kalákát, felmutatva, hogy városunk sorsával mindannyiunknak törődni kell.
A néppárt városi struktúráját úgy fogjuk kiépíteni, hogy az emberekkel együtt tudjunk döntéseket hozni. Biztatni, bátorítani szeretném a marosvásárhelyi magyarokat, hogy érdemes itt élni, érdemes családot alapítani, gyerekeket vállalni, hogy segítsék egyházukat, védjék iskoláikat, használják és óvják anyanyelvüket. Egy politikai pártnak csakis olyan céljai lehetnek, amelyek az embereket hozzásegítik a jobb élethez. – Vannak-e próbálkozások, lát-e lehetőséget az együttműködésre az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének új vezetőségével?
– Amikor az egymás iránti tisztelet eltűnik, akkor biztosak lehetünk abban, hogy egészen más működik, mint a magyar közösség érdekérvényesítése. Ha elfogadjuk, hogy az EMNP és az RMDSZ nem képes együttműködni a marosvásárhelyi magyar közösség problémáinak megoldásán, akkor ezekre a szervezetekre nincs szükség. Ha beletörődünk abba, hogy politikai szervezeteink kizárólag saját érdekeik mentén hoznak döntéseket, akkor nincs szükség sem politikára, sem politikusokra. A mai közgondolkodás arra épül, hogy a pártérdekek csak egymás kárára, egymást gyengítve érvényesíthetők. Ez nem csoda a szeretetlenség társadalmában. Ezzel szemben azt állítom, hogy itt, Marosvásárhelyen az EMNP és az RMDSZ erősíthetik egymást, ha világos a politikánk. Nekünk az itt élő magyar közösségért van felelősségünk.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro.

Kovács András Ferenc verse vezet az Erdélyi Figyelő versversenyében
Az RTV kolozsvári magyar adása, az Erdélyi Figyelő 2013-ban is megszervezte a vers-versenyt, amelyben a költészet napjára 11 vers közül választják ki a közönség kedvencét.
"Az erdélyi magyar kortárs líra legszebb versei közül válogattunk, és nem akárhogyan. Az erdélyi szépirodalmi és kulturális folyóiratok szerkesztőinek javaslatai alapján összeállított vers-névsor 11 költőnek 11 versét tartalmazza. A 11 verset 11 színművész előadásában hallgathatja meg a közönség" - írja az Erdélyi Figyelő a versenyről.
A közönség április 11-ig szavazhat, a szavazók között értékes könyvcsomagot sorsolnak ki. A versenyben a következő versek vesznek részt:
Kovács András Ferenc: Október.Őszi könyvtár, előadja Laczkó Vass Róbert és Szép András Ferenczes István: Szent István Moldovában, előadja Csutak Réka Király László: Mostanában, előadja Dimény Áron László Noémi: Föld, előadja Kézdi Imola Fekete Vince: Nem engedni el a fohászt, előadja Kali Andrea Pap Attila Zsolt: Három nővér, előadja Viola Gábor Jánk Károly: A várban engem, előadja Kántor Melinda Balázs Imre József: Zugló, előadja Köllő Csongor Kinde Annamária: Menekülni vágyó verse, előadja Albert Csilla Király Zoltán: Lovasember, előadja Váta Lóránd Farkas Wellmann Endre: Éneked éneke, előadja Farkas Lóránd Az versek az Erdélyi Figyelő Facebook-oldalán, a Videók fejezetben találhatók. A szavazás jelenlegi állása szerint legtöbben Kovács András Ferenc versét kedvelték (366), második helyen Kinde Annamária költeménye áll (253 lájk), dobogós még László Noémi verse is. A 11 versenyben lévő költemény mellett egy versajándék is szerepel: Jancsó Noémi Fénykép az ápolóról c. verse. (hírszerk.)
Transindex.ro.

Online veszélyek a Sapientián
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karán működő Kommunikáció és közkapcsolatok szak idén is megszervezi éves konferenciáját Új média – új tudáshordozók címmel. Az április 12 és 13 között zajló eseményre magyarországi és romániai egyetemekről, intézményekből, könyvtárakból egyaránt érkeznek előadók.
A tét ezúttal a tudás megváltozott szerkezetének, szerepének vizsgálata. Előadások hangzanak majd el a digitális identitás, a szociális web, a könyvtári digitalizálás, az átfogó adatbázisok, tudástárak, a médiakörnyezet és médiatudatosság témaköreiben.
A program szélesebb nagyközönség felé nyitó rendezvénye a pénteken, április 12-én 17 órakor kezdődő beszélgetés, melynek címe: Archívumok, digitalizáció – projektek, tapasztalatok.
Útbaigazítással, válaszokkal azok szolgálnak majd, akiknek mindennapi munkájuk során ezekről az átalakulásokról közvetlen tapasztalatuk van: Györgyjakab Izabella, az Adatbank – Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár digitális vezetője, Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár osztályvezetője, Bodnár Róbert, a kolozsvári „Lucian Blaga” Központi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa és Róth András Lajos, történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának munkatársa.
A konferencia két előadásszekciója is angol nyelven zajlik, ezek közül a második, a szombaton, április 13-án délelőtt 11 órától sorra kerülő egy nemzetközi projektet mutat be. Az EU Kids Online 2. nemzetközi projekt (2010) keretében a kutatók 25 országban végeztek adatgyűjtést a 9-16 éves fiatalok körében, hogy feltérképezzék az internet nyújtotta lehetőségek kihasználásának mértékét, illetve a fiatalokat veszélyeztető online kockázatok valós ártalmát. A szekció előadásai a romániai kutatások eredményeit mutatja be.
manna.ro/sajtóközlemény
Manna.ro.

Akadályként tekintenek a kisebbségekre
A térségben a szomszédos államok nem nézik jó szemmel a magyar kisebbségek autonómiatörekvéseit, mert párhuzamos nemzetépítés zajlik – mondta Kántor Zoltán a Lánchíd Rádióban. A nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatója kifejtette: ezek a többségi nemzetek úgy gondolják, hogy a saját nemzetállamukat kell megteremteni, és ebben a kisebbségek akadályozó tényezők.
BL
MNO.hu.

Nem csitul a székelyzászló-ügy
Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson sorra hívják be a rendőrségre azokat az iskolaigazgatókat, akik kitűzték intézményük épületére a székely zászlót.
Nem csitul a székelyzászló-ügy. Sorra idézik be a Hargita megyei iskolák igazgatóit, és nyilatkozatokat kérnek tőlük. Olyan kérdéseket tesznek fel például nekik, hogy honnan szerezték be a zászlót vagy, hogy költöttek-e rá közpénzt.
A rendőrség nem titkolja, egy maroshévízi polgár, Ilie Şandru feljelentése nyomán vizsgálódnak. A jól ismert újságíró, aki a volt megyei pártlap, az Informatia Harghitei munkatársa volt évtizedekkel ezelőtt, most a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Fórumának elnöke.
A Határok nélkül című műsor riporterének kérdésére kifejtette: azt kifogásolja, hogy létezik egy bírósági ítélet, a Marosvásárhelyi Ítélőtábla jogerős határozata, amely megsemmisítette a Hargita megyei zászlóra vonatkozó megyei önkormányzati határozatot. Ez a határozat az úgynevezett székelyföldi zászlót tette meg megyezászlóvá, ilyen értelemben tehát törvénytelen a zászló, és Ilie Şandru azt szeretné, ha a törvényt betartanák.
Arra a kérdésre, hogy miért használják a románok következetesen úgy, hogy „úgynevezett Székelyföld”, Ilie Şandru azt válaszolta: azért, mert nem önálló közigazgatási régióról van szó, semmi létjogosultsága nincs a megnevezésnek, csak szeretnék, hogy ez így legyen, de a jelenlegi törvények szerint nem létezik.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke ezzel szemben nyílt levelet tett közzé, amelyben arról tájékoztatja az iskolaigazgatókat, hogy a nevezett határozat még mindig nem jelent meg a hivatalos közlönyben. Ugyanakkor egyetlen román jogszabály sem tiltja, hogy egy közösség, régió vagy közigazgatási egység saját szimbólumait használja.
Időközben Maros megyében is megindult a támadás, felszólítást kaptak a polgármesterek, hogy vegyék le a székely zászlót a hivatalokról. Corneliu Grosu prefektus szerint tizenöt Maros megyei közintézmény homlokzatára tűzték ki már a tavalyi önkormányzati választások után a székely lobogót, és azóta nem vették le. A Határok nélkül úgy tudja, a polgármesterek nem tettek eleget a felszólításnak. Kossuth Rádió, Határok nélkül
Erdély.ma.

Szervezkednek a néppárti fiatalok Kolozsváron is
Megalakult a Minta ifjúsági csoportosulás Kolozs megyei szervezete Kolozsváron. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partnereként szerveződő Minta első közép-erdélyi szervezetének alakuló közgyűlésén kolozsvári és széki fiatalok vettek részt. A Kolozs megyei szervezet elnökének Sándor Esztert, alelnökének Győri Orsolyát és Pál Gergőt választották. A gyűlésen elhangzott: a Minta helyi önkéntesei 2013 során a Kolozsvári Magyar Napok, a Tusványos és a Tájoló közéleti konferencia megszervezését is segíteni fogják. A Minta országos szintű kezdeményező bizottsága március elején határozott úgy, hogy a helyi és megyei szervezetek megalapítása után április 19-én, Kolozsváron tartja alakuló küldöttgyűlését. A nemzeti-keresztény elvű ifjúsági szervezetnek a kolozsvárin kívül eddig Székelyudvarhelyen, Szentegyházán, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában. Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen, Nagyborosnyón és a Gyimesekben alapítottak helyi fiókokat.
Szabadság (Kolozsvár).

Tíz év a Kolozsvár Társaságban
Egy évtizedénél is több, hogy megkeresett a fiatal fizikus Tibád Zoltán, és elbeszélgettünk: valamit tenni kellene Kolozsvárért, városunk magyarságáért, a lepusztulás ellen. És kevéssel ezután többször összegyűltünk, írók, történészek, egyetemi emberek, újságírók, lelkészek a Korunk Nagy-Szamos utcai szerkesztőségében, gyakorlatilag elkezdődött a Kolozsvár Társaság alapozása, hogy 2003 márciusában a nyilvánosság elé léphessünk programunkkal. A kilencvenes évek, a funari idők szomorú tapasztalatai után voltunk, amikor egy magyar nyelvű utcai tábla (szerkesztőségi eligazító) miatt is büntetés járt, volt tehát miről beszélnünk, miért küzdenünk saját múltunk és jelenünk védelmében.
Ha az akkori hangulathoz mérjük, az eltelt tíz év akár sikertörténetnek mondható, és ebben a Kolozsvár Társaság a maga szerény lehetőségei szerint ugyancsak részt vállalt. Immár jó ideje minden október 23-án kimehetünk a sétatéri 1956-os emlékműhöz ünnepelni, októberi kulturális napokon – újabban a Kolozsvári Magyar Napok programjába is illeszkedve – emlékezni a város jelentős személyiségeire, tegnapi és mai kulturális, irodalmi-művészeti és tudományos teljesítményeket népszerűsítve. És ez a tevékenység már a mindennapok természetes részévé vált, miközben az ünnepek új formái is alakulnak. Ilyennek mondható néhány kiváló kolozsvári művészünk, tudósunk nyilvános elismerése, 90. születésnapja betöltése alkalmából (Senkálszky Endre, Jakó Zsigmond, Kós András után legutóbb a levéltáros Kiss Andrást köszönthettük a Társaság főtéri székhelyén).
Képzőművészeti, illetve fotótárlataink a Főtér 22. szám második emeletén új lehetőségeket nyitottak meg, egyrészt a könyvkiadás területén (a László Miklós kezdeményezte kolozsvári barokk album határozottan siker lett), de a külföld felé is nyithattunk: a meghívás Stuttgartba a Kolozsvárt bemutató fényképkiállítással talán eddigi legvisszhangosabb rendezvényünk lett.
És elsősorban a képzőművészet befogadásának köszönhető a fiatalok, a legfiatalabbak felé történt – még korántsem kielégítő, megnyugtató – nyitás. A gyermekrajzok készítői többször is vendégeink lehettek, és ifjú szavalók mellett diákkórusnak tapsolhatott a Kolozsvár Társaság közönsége.
Kolozsvárnak nyilvánvalóan az ifjúság jelenléte biztosítja a jövőt. Ezért örvendhetünk, hogy két év múlva Európa ifjúsági fővárosa lehetünk – ennek a nagy programnak az előkészítésébe szeretne bekapcsolódni a Kolozsvár Társaság is. Ennél fontosabbat aligha lehet célul kitűzni megalakulásunk tizedik évfordulóján.
KÁNTOR LAJOS
Szabadság (Kolozsvár).

Regisztrálniuk kell magukat a külföldön élő magyar állampolgároknak
A magyar parlament hétfőn módosításokkal ismét elfogadta a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját – az államfő beadványa nyomán – januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab).
A módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz. A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.
A parlament döntésével megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni. A szavazóköröket április 30. helyett július 31-ig kell kialakítani.
Az eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.
A jogszabályt a parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el, a Jobbik-frakció tartózkodott, az MSZP képviselői pedig már korábban kivonultak az ülésteremből.
Az Ab január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését.
Szabadság (Kolozsvár).

Szolidarizál az EMNP
Az Erdélyi Magyar Néppárt szolidarizál azokkal az intézményvezetőkkel, akiket a székely zászló kitűzése miatt zaklat a rendőrség. „Védelmükben és a hívásukra az utcára vonulunk, a tüntetéseket addig kell folytatni, amíg a román állam üldözi a szimbólumainkat” – jelentette ki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Derzsi Sámuel, a néppárt háromszéki elnöke.
A politikus továbbá a háromszéki Magyar Polgári Párt és az RMDSZ közti együttműködés kapcsán megjegyezte: úgy tűnik, a polgári párt továbbra is az RMDSZ, a Szociálliberális Unió (USL) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alkotta szörnyszövetség része kíván lenni. „A néppárt nyitott bárki előtt, aki hisz a nemzeti értékekben és az autonómiában” – mondta a politikus, és elutasította Kulcsár Terza József MPP-elnök kijelentését, miszerint azért nem tudnak együttműködni az EMNP-vel, mert a néppárt háromszéki szervezete a döntésekben az országos vezetésre hagyatkozik.
Az EMNP háromszéki szervezete bejelentette továbbá, hogy tiltakozik az osztrák faipari beruházás ellen, meglátásuk szerint a Holzindustrie Schweighofer korszerű technológiával dolgozik, így nem lesz szüksége 600 alkalmazottra, mint ahogy azt megígérték, a gépeket néhány tucat szakember működteti majd. A politikum szerepe lett volna, hogy az elmúlt 23 év alatt a közbirtokosságokat, a helyi termelőket összefogja, és megakadályozza, hogy Székelyföld gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön, szögezte le Derzsi Sámuel. Mint ismeretes, a cég Sepsiszentgyörgyön jelentette be, hogy a városhoz közeli Rétyen létesül fűrészüzemük, a 70 hektáron megépülő gyár jövőre kezdi el a működését.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyébként felmérést kíván készíteni Háromszéken arról, hogy kinek van szüksége székely zászlóra. Derzsi elmondta, a párt tagjai és szimpatizánsai házról házra járva mérik fel a helyzetet, ezzel párhuzamosan adományokat gyűjtenek a vállalkozóktól, hogy ajándék zászlókat vásárolhassanak. Derzsi Sámuel megismételte a felhívást, hogy minden székely házra ki kell tűzni a székely lobogót, szerinte ilyen módon lehet kinyilvánítani az autonómiaigényt, és válaszolni Markó Béla szenátornak, aki szerint „nem megoldás, ha néhány ezer ember a marosvásárhelyi Postaréten rázza az öklét”.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
Nemzeti kisebbségek védelmében
Az Európai Bizottság jogi főosztálya elfogadta, és az intézmény egy másik főosztályával együtt elemzi az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közös kezdeményezését a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban – tájékoztatott tegnap közleményében a néppárt.
Az EB jogi bizottsága nemrég tájékoztatta a fejleményekről Szilágyi Zsoltot, a Néppárt külügyi alelnökét, aki a párt és az EMNT közös megbízásából március 22-én benyújtotta a testülethez a kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek védelméről szóló Európai Polgári Kezdeményezés szövegtervezetét. Az európai őshonos közösségek és kultúrák védelme című kezdeményezés kéri, hogy az EB indítványozzon egy jogszabályt, amely az Európai Unió őshonos közösségeihez tartozó egyének identitását, valamint e közösségek kulturális örökségét védi.
Százmilliós adócsalás
Az év első negyedében a pénzügyőrség által felfedezett adócsalás összege több mint 878 millió lejre rúg, a pénzügyőrök 856 személy ellen kérték a bűnvádi eljárás elindítását, illetve 354 döntést hoztak bizonyos összegek és javak zárolására, melyeknek értéke közel négyszázmillió lej – ismertette tegnap az intézmény. Szintén az említett időszakban a pénzügyőrök országszerte több mint 37 ezer ellenőrzést végeztek, melyek nyomán kihágásokat állapítottak meg; ezekért összesen 27,2 millió lej bírságot róttak ki, az elkobzott pénz és javak értéke több mint 12 millió lej.
Marad az árvízvédelmi készültség
Ma estig érvényben marad a közepes veszélyességet jelző, narancssárga árvízvédelmi készültségi szint a Tisza vízgyűjtő medencéjéhez tartozó Kraszna folyón – közölte tegnap a hidrológiai és vízgazdálkodási országos intézet. Szintén narancssárga jelzésű árvízvédelmi készültségi szint marad érvényben ma estig a Duna hazai szakaszán Mehedinţi, Dolj, Olt, Călăraşi és Teleorman megyében, ahol megemelkedett Duna mintegy 15 ezer házat veszélyeztet. A vízgazdálkodási intézet ma este nyolc óráig hosszabbította meg a legenyhébb, sárga jelzésű árvízvédelmi készültséget a Tisza vízgyűjtő medencéjéhez tartozó Túr folyón Kányaháza településnél, valamint a Szerbia felé tartó bánsági Óbéga folyón. Ma reggel hat órától sárga jelzésű készültségi szint van érvényben a Túr, a Kraszna és a Berettyó folyó vízgyűjtő medencéjében is Szatmár, Szilágy és Bihar megye területén.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy).

Elfogadta a kormány az államosított ingatlanokról szóló új törvény tervezetét
A román kormány szerdai ülésén elfogadta a kommunizmus idején államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény tervezetét, amelyet vita nélkül – úgynevezett felelősségvállalással – jövő héten készül elfogadtatni a parlamentben.
A tervezet értelmében Románia négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Továbbra is érvényben van, hogy a még létező, államosított ingatlanokat lehetőleg természetben adják vissza volt tulajdonosaiknak.
A katolikus püspöki konferencia a törvényjavaslat benyújtásának elhalasztását kérte. Victor Ponta miniszterelnök szerint a következő napokban még az egyházak is küldhetnek módosító indítványokat: a tervezetet jövő héten véglegesítik.
MTI
Erdély.ma.