Ki írja majd a történetet?
Mintha csak egy aprólékosan kidolgozott forgatókönyv alapján zajlott volna az RMDSZ nagyváradi tisztújító kongresszusa: az óriási érdeklődést kiváltó eseményen meglepetés nem történt, a szavazógépezetbe hiba nem csúszott, így aztán a főhős fölényes győzelmet aratott vetélytársai felett.
Nem maradtak el a kötelező kellékek, például a román pártok menetrendszerű hajbókolása, csak úgy dagadt a magyar vezetők mája a sok hízelgő szó hallatán, következett Markó Béla visszatekintése, a megvalósítások felsorolása, majd a leköszönő elnök méltatása, dicséretek, taps, könnyek. A három elnökjelölt versenye sem dobta fel különösebben a cselekményt, a szavazás eredménye pedig szintén a papírforma szerint alakult, némi kellemetlenséget csak a Fidesz képviselőjének üzenete okozott, aki változást, megújulást sürgetett, de ezen is hamar túlléptek a résztvevők. Jól játszotta szerepét Kelemen Hunor, megválasztása utáni sajtóértekezletén a kíváncsi riporterek hada előtt leszögezte: folytatják a koalíciós kormányzást mindaddig, amíg partnereik állják szavukat, változást, megújulást ígért az RMDSZ-en belül, de még egy homályos együttműködési ajánlatfélét is megfogalmazott a többi magyar szervezet irányába. Szavainak azonban ellentmondani látszik, hogy a Bihar megyei szervezet éppen a kongresszus előtt két nappal lépett szövetségre a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal, mintegy jelezve: az ellenzéki szirénhangok nem hagyják teljesen érzéketlenül a szövetség politikusait. A változás, megújulás várható mértékéről sokat elárul Markó Béla és az RMDSZ eddigi politikájának hosszas méltatása a kongresszuson, a csúcsvezetés tagjainak felsorakozása Kelemen Hunor mellé, az alapszabályzatnak a hatalom átmentését célzó módosítása, valamint a volt szövetségi elnök többször megismételt kijelentése, mely szerint semmilyen radikális fordulatra nem kell számítani a következő időszakban. A magyar—magyar kapcsolatok vonatkozásában akár nyitásnak is minősíthetnénk az új elnök kéznyújtását a többi magyar szervezet felé, de a kijelentést tetteknek kellene követniük, Markó Béla kongresszuson elhangzott, Tőkés Lászlót bíráló szavai pedig egyelőre nem sok jót sejtetnek. Nincsen tehát könnyű helyzetben a frissen megválasztott szövetségi elnök, mozgástere ugyanis korlátozott, az RMDSZ-en belüli különféle csoportosulások a maguk útját járnák, a régi vezetők hatalmukat erősítenék. Mandátumának sikere egyebek mellett éppen azon múlik, hogy marad-e mások által rendezett darabok főszereplője, vagy pedig maga írja a történetet a továbbiakban.
Farcádi Botond, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új elnök, régi szövetség (RMDSZ-kongresszus)
Kelemen Hunor, az új elnök
Fölényes győzelmet aratott Kelemen Hunor az RMDSZ tizedik kongresszusán, a küldöttek kétharmadának szavazatával ő lesz a szövetség elnöke a következő négy esztendőben. Kinyújtott kezet ígért az erdélyi magyar szervezetek felé, és azt, hogy szoros, de korrekt partnerségre törekszik a magyar kormánypártokkal.
Román koalíciós partnereikkel nincs, amiért felrúgniuk a szövetséget, amíg betartják a megállapodást — mondotta, és a liberális pártelnök szavaira válaszolva kiemelte azt is, ultimátumot senkitől nem fogadnak el. A nagyváradi kongresszus fegyelmezetten, rendben, a várakozásoknak megfelelően zajlott, feszültséget inkább a háttérben lehetett érzékelni, no meg a meghívottak nyilatkozatai közül néhány kavart kisebb botrányt.
Olosz Gergely fogadta a nagyváradi RMDSZ-kongresszusra érkezőket. Bármilyen irányból közelítették a várost, az elnöki tisztségre pályázó háromszéki képviselő óriásplakátja köszöntötte őket. Intenzív kampány zajlott az elmúlt napokban, s ha Eckstein és Kelemen elsősorban a hivatalos nyilatkozatokra, sajtótájékoztatókra, no meg a baráti, kollegiális háttérbeszélgetésekre korlátozta a meggyőzést, Olosz telefonos üzenetekkel, e-maillel, közvélemény-kutatásoknak álcázott hívásokkal igyekezett meggyőzni a küldötteket. Sem a pénzt, sem az energiát nem sajnálta.
Húsz év után, ugyanott
Szombaton délelőtt már jó egy órával a kezdet előtt nagy volt a nyüzsgés a szakszervezetek művelődési házában, ugyanott, ahol húsz évvel ezelőtt az RMDSZ hivatalos alakuló ülését tartották. Érkeztek, regisztráltak a küldöttek, és helyet, teret foglalt a sajtó, a román hírtévék berendezték stúdióikat, kamerák sora szegeződött ,,lövésre készen" a bejáratra, lesték az érkező fontos román és magyar politikusokat. A tizedik kongresszust ezúttal a megszokottnál kisebb, alig negyedórás késéssel kezdték. A Bihar megyei elnök, Kiss Sándor házigazdaként köszöntötte az egybegyűlteket, az RMDSZ súlyát érzékeltetve, no meg céljait jellemezve mondotta: bízik benne, a huszadik kongresszuson ,,Barack Obama, Angela Merkel és Nicolas Sarkozy ül a padsorokban Emil Boc, Victor Ponta és Crin Antonescu helyett". Markó Béla szerint ,,az RMDSZ stabil, nemzetközileg is megkerülhetetlen szervezetté vált" az elmúlt két évtizedben, cáfolta azokat, akik azt mondják, ,,nem haladtunk az általunk választott úton, vagy nem volt helyes az általunk választott út". A magyar és román hozzászólók majd mindenike az RMDSZ és a leköszönő elnök, Markó Béla érdemeit emelte ki, hangsúlyozták mindazt, amit a szövetségnek köszönhet a magyarság, Románia.
Román és magyar üzenetek
Traian Băsescu államelnök üzenetében külön üdvözölte a ,,komoly és jó gazda" magyarokat, és az RMDSZ-tagokat, ,,akik partnerek voltak a nehéz időben", Emil Boc miniszterelnök, a DLP elnöke szintén a nehéz időkben való kiállásért hálálkodott, és a válság végét, a jobb jövőt ígérte, elhangzott, csökkentik a társadalombiztosítási hozzájárulást, és a következő évben románok és magyarok egyaránt jobban élnek majd. Nem véletlenül emelte ki több ízben a magyarok szavatartását, tisztességét, hisz a két ellenzéki párt elnöke, Victor Ponta és Crin Antonescu igen egyértelműen fogalmazott: a magyarokkal, az RMDSZ-szel gyorsabban, nélkülük lassabban, csak a 2012-es választás után következhet be a nagy többség által (a lakosság 90 százalékát említették) igényelt változás, de velük vagy nélkülük megteszik a szükséges lépéseket, a szövetség döntése, melyik oldalra áll. A liberális pártelnök megfogalmazása ultimátumszerű volt, ha most nem csatlakozik hozzájuk a magyar érdekvédelmi szövetség, jövőre már nem kérnek belőle.
A magyarországi politikusok közül Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a magyar—magyar, a román—magyar viszony, illetve az erdélyi magyarság szempontjából világította meg az RMDSZ szerepét, az összefogás szükségességét emelte ki, Pál apostol szavait idézte: ,,ha marjátok és rágjátok is, fel ne faljátok egymást". A Fidesz nevében felszólaló Pelczné Gáll Ildikó beszéde sokakban ellenérzést váltott ki, úgy értékelték, a magyar kormánypárt akaratát próbálja rákényszeríteni a szövetségre. A Fideszes alelnök felidézte, az elmúlt két évtizednek voltak sikerei, de nem szűkölködött az ellentmondásban sem, kifejtette: megújulásra van szükség, megfelelő politikai válaszokkal, de feltette a kérdést: ,,megvan-e az értékrend, amelyre építeni lehet, elég stabil-e, s megvan-e az irány, a célok?". Véleménye szerint újra kell értelmezni, kik a szövetségesek, és a hozzájuk fűződő viszonyt, és elmondta, az számíthat a Fidesz támogatására, aki nem a könnyebb de kompromisszumoktól terhes utat választja. A határon túli magyar szervezetek képviselői, helyzetükből adódóan, a negatív (Szlovákia) és pozitív (Vajdaság) példákat, ezek tanulságait idézték, az LMP elnöke, Schiffer András pedig azokat bírálta, akik ,,Budapestről osztják az észt".
Múlt és jövendő — Markó szemszögéből
Markó Béla beszámolójában az elmúlt 21, illetve 18 év mérlegét vonta meg, ,,az RMDSZ az erdélyi magyarság közös szellemi-politikai vagyona" — mondotta. Majd két évtizedes politizálása legnagyobb tanulságaként fogalmazta meg: a Kós Károly-i eszme, az erdélyi lélek önállósága tartotta meg a szövetséget a politikában, és hogy továbbra is a függetlenség megőrzése a záloga megmaradásuknak. Számba vette, hogy az 1990-ben, 1993-ban megfogalmazott programok majd minden pontja teljesült, ,,egyedül az akkor még csak általánosságban emlegetett területi autonómia maradt beváltatlan követelésünk" — mondotta, s kiemelte, ennek kell majd a következő évek nagy prioritásának lennie, az előfeltételeket sikerült megteremteniük. A leköszönő elnök felidézte a szembenállást a mérsékeltek és radikálisok között. ,,Azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek azokhoz képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal való politikai párbeszéd, netán együttműködés értelmét" — emlékeztetett. A tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az — vélte a szónok —, hogy ma már ilyen értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel. Egyértelműen Tőkés Lászlóra utalt, aki korábban bírálta az RMDSZ kompromisszumkészségét, de ,,most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik".
Felidézte, elnöksége 18 éve alatt 14 választást küzdöttek végig, s bár a szavazatok száma valóban fogyott, az arány maradt, a román parlamentben például ma is ugyanolyan, mint 1993-ban. A szervezet két évtized során elért vívmányai között említette, hogy a magyar nyelv ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír, ma a magyarok nemzeti ünnepét a román államelnök és miniszterelnök köszönti, szimbólumaik használatát kormányhatározat szavatolja, köztéren áll az aradi Szabadság-szobor, az oktatás területén sikerült a magyar közösség számára kedvezőbb jogszabályokat elfogadtatni. ,,Mindennapos dilemmánk, hogy miképpen integrálódhatunk egyrészt a magyar nemzet egészébe, másrészt a romániai társadalomba úgy, hogy közben önállóak is vagyunk, és alapjában véve a fontos döntéseket mi hozzuk meg" — mondotta Markó, aki szerint tulajdonképpen ez az autonómia. Együttműködésre, összefogásra azonban szükség van, ,,ha az eszközökben nem is, de legalább a célokban újból és újból meg kellene egyeznünk" — fejtette ki. Nem elvitatható, hogy az RMDSZ-nek sikerült az elődök által eltékozolt javak egy részét visszaszereznie ,,nemcsak jogokat, hanem anyagi javakat is", de azt is tudni kell, hogy egyetlen rossz döntés elsöpörheti ezek jelentős részét — fejtette ki. Markó Béla beszéde végén arra kérte a kongresszust: szavazzon bizalmat továbbra is annak a politikának, amelyet együtt alakítottak ki, és amelynek lényege, hogy ,,szövetségben kell lennünk, egységesnek kell lennünk, sorsunkról továbbra is nekünk kell döntenünk".
Elnökjelöltek a porondon
Markó Béla búcsúja végén ezúttal sem maradt el a hosszan tartó vastaps, és akárcsak az SZKT-n, Takács Csaba ezúttal is könnyekkel küszködve köszönte meg munkáját, ,,nagyrabecsülésük jeleként" átadta a Bethlen Gábor-emlékplakettet. A felszólalások hosszú sora következett, több mint harmincan méltatták Markó elnöki tevékenységét, szóltak a célokról, elképzelésekről, a jövőről. A szombati nap legizgalmasabb momentumára késő délután, hat óra körül került sor, a három elnökjelölt: Olosz Gergely, Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter ismertette programját, elképzeléseit. Sok újat egyikük sem mondott, Olosz egy korszak lezárulásáról beszélt, és arról, hogy tőlük függ, minek a megvalósítására képesek, Kelemen kiemelte, a következő esztendők a regionális politikáról és a kollektív jogokról szólnak, de hangsúlyozta azt is, új fejezetet nyitnak a szövetség történetében. Eckstein elmondta, az emberek változást, stílusváltást akarnak, ő alkalmas sikeressé tenni a szövetséget a következő esztendőkben.
Háromnegyed kilencre lett eredmény, és ezúttal csak alig néhány perccel a hivatalos bejelentés előtt szivárgott ki a végleges változat: az érvényes 536 voksból Kelemen Hunor szerzett meg 371-et, Eckstein-Kovács Péterre 118-an szavaztak, Olosz Gergelyre 47-en. Kelemen Hunor megválasztása után bejelentette, a kétharmados többség kötelezi, egy erős szövetség erős elnöke kíván lenni. S bár eredetileg vasárnap délelőttre tervezték, már a szavazatszámlálás alatt elkezdték az alapszabályzat módosítását, és hatott a figyelmeztetés, ha kell, késő éjszakáig maradnak, gyorsan, a tervezett formában fogadták el a változásokat. Néhány erőtlen módosításpróbálkozás volt, ám eredménnyel egyik sem járt. Ennél is hatékonyabbak voltak vasárnap délelőtt, szűk egy óra alatt megszavazták a szövetség új programját, és elfogadtak hat határozatot, az RMDSZ tizedik kongresszusa délelőtt fél tizenegykor kezdődött és fél tizenkettőkor be is zárta munkálatait.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor az RMDSZ új elnöke
Kelemen Hunor nyerte az RMDSZ elnöki tisztségéért folytatott versenyt szombaton, a szervezet Nagyváradon tartott tisztújító kongresszusán. A szavazáskor az 538 leadott szavazatból Kelemen Hunor 371-et kapott, Eckstein-Kovács Péter 118, Olosz Gergely pedig 47 voksot tudhat magáénak. Összesen két érvénytelen szavazatot regisztráltak. Kelemen a szavazatszámlálás után úgy fogalmazott: az RMDSZ nyitott, befogadó szervezet lesz, amely odafigyel minden óhajra. „Kinyújtom a kezem minden olyan szervezet fele amely a politikában szerepet akar vállalni” - mondta. Hangsúlyozta: szoros partneri kapcsolatra törekszik a magyar kormánnyal, a Fidesszel, a KDNP-vel és azokkal a politikai erőkkel, akik az erdélyi magyarságnak segíteni akarnak. A román politikai pártokkal való kapcsolatot illetően leszögezte: a párbeszéd a járható út.
„Hétfőtől újabb fejezetet nyitunk, készülünk a 2012 önkormányzati választásokra. Egy napot sem hagyhatunk ki. Ki kell elemezni hol kell korrigálni és miként fogunk felkészülni” - mondta az új elnök. Hozzátette: mindenkinek jó elnöke szeretne lenni, egy erős szövetség vezetője.
Kelemen Hunor megbízható, hiteles szövetséget építene
Kelemen a szavazás előtti kortesbeszédében úgy fogalmazott: egy új fejezetet nyitnak a szövetség életében. Mint mondta: programja a megújulás, a változás programja. Ő személy szerint a kiszámítható, megtervezett változás, az ésszerű megújulás híve. Nincs szükség kiszámíthatatlanságra, káoszra és kapkodásra, elég erejük és bátorságuk van, hogy a szükséges változásokat életbe ültessék.
Szövetségi elnöki programját említve három elvről beszélt: szolidaritás, arányosság és egyensúly a döntéshozásban. Ezek szerint ki kell szélesíteni a döntéshozatalt, beleszólást kell biztosítani a napi munkába a megyei és területi szervezeteknek, a platformoknak és az ifjúsági szervezeteknek. Az önkormányzatok szerepe felértékelődött, ami maga után vonja a helyi választottak súlyának növekedését a döntéshozatali testületekben.
Kelemen szerint az identitásért folytatott küzdelemben is új fejezetet kell nyitni. Nem mondhatnak le a szélesebb anyanyelv-használati jogokról, kulturális és területi autonómiáról vagy a fejlesztési régiók átszervezéséről. Mindezek mellett a kormányzati munkánkban a hangsúlyt munkahelyteremtésre, stabil és fenntartható gazdasági növekedésre, illetve a versenyképességé növelésére kell helyezni.
"Úgy fogjuk tovább építeni ezt a szövetséget, hogy benne helye legyen minden jóakaratú embernek" - hangsúlyozta. Úgy építjük tovább a mi szövetségünket, hogy megbízható és hiteles, ugyanakkor sikeres szervezete legyen a romániai magyar nemzeti közösségnek.
Azt is elmondta, hogy nem fogadja el a szövetségnek, illetve a romániai magyaroknak gyarmatként való kezelését. Azt mondta: erős és kiegyensúlyozott vezetője leszek annak a csapatnak, amely az elkövetkező időszakban sikerre viszi az RMDSZ-t és a romániai magyarokat.
Eckstein-Kovács Péter: nem támogatom a pártosodást
Nem támogatja a Kelemen Hunor felvázolta, az RMDSZ-nek a pártosodás felé vezető elképzeléseket Eckstein-Kovács Péter. „Nagyon nem szeretném, hogy politikailag Borbély László kötelezze el az RMDSZ-t” - mondta Eckstein a szavazás előtt, utalva Kelemen Hunor azon elképzelésére, hogy a szövetség politikai alelnöki tisztségét Borbély László töltse be. „Nem vagyok Basescu vagy Markó embere, de a Tőkésé sem és az Orbáné sem – hangsúlyozta - én az erdélyi magyar választók embere vagyok.” Eckstein-Kovács kifogásolja, hogy a tervezett alapszabály módosítás szerint a volt elnöknek és a politikai elnöknek is külön irodákat tartanak fenn, szerinte a forrásokat inkább a megyei és területi szervezetekre kell költeni, hiszen Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek és Borbély László miniszternek is van már irodája.
„Az emberek nem hiszik Kelemen Hunornak hogy erős elnök lesz – nekem ezt elhihetik” - szögezte le. Úgy fogalmazott: demokráciára van szükség vagyis a választók érdekeit kell képviselni. A területi és kulturális autonómia iránti elkötelezettségét azzal példázta, hogy „már akkor híve voltam, amikor a területi autonómia még szitokszó volt”.
Az elnökjelölt figyelmeztetett: nagyon nehéz lesz a következő két esztendő, mivel önkormányzati és parlamenti választásokon kell megmérkőzniük. „Ez a választás arról szól, hogy bejutunk-e a parlamentbe, eredményesen szerepelünk-e a helyhatósági választásokon” - mondta. Úgy vélte, meg tud egyezni azokkal is, akik már nem bíznak a szervezetben és képes lesz visszahozni az RMDSZ-be a megszorító intézkedések melletti kiállás miatt kiábrándult embereket.
Olosz Gergely: a magyarság kell vezesse az RMDSZ-t
Olosz Gergely kortesbeszédében a legfontosabb kérdéseknek azt tartja, hogy a magyarság milyen jövőt teremt magának. Képes lesz-e a szövetség megerősödni és szélesre nyitni kapuit vagy pedig kicsinyes belső csatározások közepette meggyengül, ezzel pedig az egész magyarságnak kárt okoz. Felhívta a figyelmet, hogy miközben a szövetséget bővítik, nem kell megfeledkezni azokról akik a mindennapi nehézségek között őrzik magyarságuk a Székelyföldön vagy a szórványban. „A magyarság kell vezesse az RMDSZ-t és nem fordítva” – mondta
Krónika (Kolozsvár)

Tőkés Lászlót nem hívták meg az RMDSZ kongresszusára
Tőkés Lászlót, az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnökét – aki 2009-ben a szövetség színeiben, listavezetőként szerzett európai parlamenti mandátumot – nem hívták meg az alakulat nagyváradi kongresszusára.
Kovács Péter kongresszusi biztos a Krónika e témában feltett kérdésére elmondta: azért nem küldtek meghívót Tőkésnek, mert az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke új magyar párt létrehozásán dolgozik.
Valóban az RMDSZ színeiben szerzett brüsszeli mandátumot két évvel ezelőtt, ám ő nem a szövetség, hanem a magyar összefogás képviselőjének tekinti magát, ennek következtében nem láttuk indokoltnak a kongresszuson való jelenlétét” – hangzott az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnökének indoklása.
Kovácstól megtudtuk: hasonlóképpen nem hívták meg a tisztújító fórumra a Magyar Polgári Párt és a Székely Nemzeti Tanács képviselőit sem.
Krónika (Kolozsvár)

Sorban álltak a vezető román politikusok a kongresszusi mikrofon előtt
Ugyanabban az épületben tartotta a hét végén tizedik kongresszusát az RMDSZ, amelyben az elsőt. De míg 1990 áprilisában – nem sokkal a véres marosvásárhelyi összecsapások után – páncélos kocsik jelenléte érzékeltette: puskaporos az etnikumközi viszony, most a legjelentősebb bukaresti politikusok jöttek el kalapot emelni az RMDSZ előtt.
Emil Boc miniszterelnök azért mondott köszönetet a szövetségnek, hogy nem csak a jóban, a rosszban is társa maradt a Demokrata-Liberális Pártnak. Abbéli reményének adott hangot, hogy a nehéz idők után a megszorításokat követő bővülés gyümölcseit is közösen gyűjtik majd be. A kormányfő azt hangsúlyozta, a professzionalizmus, a következetesség és az ígéretek betartása tette az RMDSZ-t az utóbbi húsz év romániai politikájának egyik fontos tényezőjévé.
A nehéz időkben tapasztalt szolidaritásért mondott köszönetet Traian Băsescu államfő is. Üzenetét Cătălin Avramescu elnöki tanácsos tolmácsolta.
A legmagasabb szinten képviseltették magukat a román ellenzéki pártok is. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke már az első mondataiban leszögezte, nem azért jött, hogy ajánlatot tegyen az RMDSZ-nek, beszéde végül mégis erre kanyarodott. Kijelentette: lehet, hogy 2012-ben, lehet, hogy korábban, lehet, hogy az RMDSZ-szel és lehet, hogy nélküle, de az ország mindenképpen új útra tér. Hangsúlyozta, a részletek kérdésében a döntés a kongresszus kezében van. Azt is hozzátette, jogászként jól tudja, bármi is történne, a szerzett jogokat nem lehet elvenni az erdélyi magyar közösségtől. Megemlítette, egy felmérés szerint az ország lakosságának közel 90 százaléka gondolja, hogy rossz irányba mennek a dolgok; lehetetlen, hogy a nyilatkozók valamennyien románok lennének.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke Pontánál jóval határozottabban sürgette a szövetség átállását. Megemlítette, Románia mindenképpen jelentős változások küszöbén áll, és az RMDSZ-szel hamarabb lehetne elérni ezeket a változásokat. Ultimátumként hangzott a kijelentése, hogy ha a szövetség az elkövetkező hetekben nem áll át a Szociálliberális Unió (USL) oldalára, 2012-ben már késő lesz próbálkoznia. A liberális pártelnök ugyanakkor hízelegni is próbált a hallgatóságnak: „Tisztelem a büszkeségüket, elismerem a komolyságukat, és értékelem a szabadságszeretetüket” – mondta. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes elsősorban a magyar kormány nemzetegyesítés irányában tett lépéseit foglalta össze köszöntőjében. Megemlítette, fontos az etnikai alapú pártok fennmaradása a Kárpát-medencében. A megmaradás azonban csak akkor lehetséges, ha a magyar pártok bejutnak a parlamentbe.
A Fidesz nevében felszólaló Pelczné Gál Ildikó alelnök egyes kijelentései a kongresszusi küldöttek felmorajlását vonták maguk után. A magyarországi kormánypárt alelnöke szerint a politikai szervezetek is elfáradnak, amiként az emberi test: lomhává, betegessé válnak. „Önök ma eljutottak erre a szintre – jelentette ki. – Ha ma a változásra szavaznak, mi segítő kezet nyújtunk a jövőben.”
Az időnkénti megújulás szükségességéről beszélt pártja tapasztalatára hivatkozva Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. „Ha ez nem történik meg, elpártol a közösség a párttól” – jelentette ki.
Ennek a lehetséges következményei pedig immár a Felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnökének a beszédéből világlottak ki. Berényi József emlékeztetett arra, hogy pártja tavaly nyáron nem jutott be a szlovák parlamentbe, jelenleg csak az önkormányzatokban és az Európai Parlamentben vannak képviselői. Berényi kijelentette, a vegyes pártok semmiképpen nem pótolják a magyar pártot.
A magyar–szlovák Híd-Most párt parlamenti és kormányzati jelenléte ellenére érvényben maradtak a nyelvtörvény diszkriminatív előírásai, és továbbra is hatályban van az a törvény, mely szerint megfosztják a szlovák állampolgárságtól azokat, akik magyar állampolgárságért folyamodnak.
Gazda Árpád, Krónika (Kolozsvár)

Mérleget vont Markó Béla
Megfelelőnek értékelte az RMDSZ eddigi politizálását Markó Béla szövetségi elnök a nagyváradi tisztújító kongresszuson elmondott beszámolójában. A 18 év után újabb elnöki tisztséget nem vállaló Markó a szervezet további útjáról úgy vélekedett: „szövetségben kell lennünk, egységesnek kell lennünk, sorsunkról továbbra is nekünk kell döntenünk”.
Markó a szervezet eddigi életének fontosabb állomásait vázolta fel beszédében. Értékelése szerint a a tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az, hogy ma már mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel. „Ezért is lehetett megegyezni egy adott pillanatban” - mondta. Tőkés Lászlóra utalva elégtétellel veszi tudomásul hogy aki leghangosabban támadta a szervezetet a parlamenti politizálásáért, most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik. „Ezek szerint vagy megalkudott az is, aki minket annyi éven át megalkuvással vádolt, vagy egyszerűen kezdettől fogva nekünk volt igazunk” - jelentette ki. Egyik legnagyobb politikai eredménynek azt tartja, hogy „a mi igazunkat ma már azok is vallják, akik egyébként bíráltak minket” - mondta, felvetve ugyanakkor az újabb összefogás lehetőségét is.
Markó hangsúlyozta a szolidaritás fontosságát. A racionálisan gondolkodók, az akár kislépésekkel is, de szívósan előrehaladók árulózása, vagy megalkuvónak titulálása éppúgy nem segít, mint az örökösen forrongók leostobázása. „Ha az eszközökben nem is, de legalább a célokban újból és újból meg kellene egyeznünk” - jelentette ki.
Beszéde szerint lehet az RMDSZ által követett doktrinát vagy ideológiát bírálni, korrigálni is kell időnként, de egyvalami tagadhatatlan: eleink akarva-akaratlanul eltékozolták az örökségünket, mi pedig ebből már valamennyit mégis visszaszereztünk, és nemcsak jogokat, hanem anyagi javakat is, millió hektárnyi magán- és közbirtokossági erdőt, termőföldet, ingatlanokat magánszemélyeknek, közösségeknek, egyházaknak. „Ezt a küzdelmet folytatni kell” - hangsúlyozta Markó.
Krónika (Kolozsvár)

Tabajdi Csaba az RMDSZ kongresszusról: Elfogadhatatlan a Fidesz fenyegetőzése
„Nemzetpolitikai botrány történt az RMDSZ nagyváradi kongresszusán. A Fidesz honnan veszi a bátorságot, hogy durván megfenyegesse és arrogánsan kioktassa az erdélyi és a partiumi magyarság legnagyobb, egyetlen legitim parlamenti erejét, az RMDSZ-t, a román kormánykoalíció megbecsült tagját?” – tette fel közleményében a kérdést Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, aki az RMDSZ meghívására, a szervezet nagyváradi mai kongresszusán vett részt.
Tabajdi úgy értékelte, hogy a Markó Béla vezette RMDSZ elmúlt 18 éve a nemzeti többség és kisebbség partneri együttműködésének Európa szerte is példaértékű modellje. A többség-kisebbség együttműködésének nincs alternatívája. Az RMDSZ mind kormányzati tényezőként, mind ellenzékben a korábbi román szociáldemokrata kormány idején hatékonyan érvényesítette az erdélyi magyarság érdekeit.
Úgy fogalmaz: megrökönyödést és visszautasítást váltott ki Pelczné Dr. Gáll Ildikó, fideszes alelnök „kioktató és arrogáns beszéde”. „Az arrogáns fideszes magatartást a Fidesz miniszterelnökétől Strasbourgban már megtapasztalhattuk, de Erdélyben ez még szokatlan volt a hallgatóságnak, amely egyértelműen elutasította azt. Ez a fenyegető hangnem, tanítómesteri utasítgatás eddig példa nélküli volt a magyar-magyar kapcsolatokban” - írja, hangsúlyozva, hogy egyetlen magyar kormánynak és politikai erőnek, így a Fidesznek sincs joga, hogy kioktassa a határon túli magyarokat.
Tabajdi szerint mindez az Orbán-kormány nemzetpolitikájának kudarca. A Fidesznek meg kellene követnie az RMDSZ-t. Szakítania kellene eddigi antidemokratikus, a határon túli magyar közösségek belügyeibe való beavatkozással, a magyar pártpolitika határon túli exportjával. „A Fidesz folytatja a romániai magyarság megosztását, veszélybe sodorhatja a magyarok jövőbeni parlamenti képviseletét és kormányzati részvételét” – szögezte le a magyar európai parlamenti képviselő. Pelczné Dr. Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke szombaton a szövetség kongresszusán elmondott beszédében úgy fogalmazott: az RMDSZ előtt álló változás nem csak a fiatalításról szól hanem a helyes út megtalálásáról is, azaz a jövő együttműködéséről, amely lezárhatja a sikereket is tartalmazó, de ellentmondásokban sem szűkölködő két évtizedes korszakot. Mint mondta: a szervezetnek a sodródás és alkalmazkodás, illetve a tudatos jövőépítés között kell választani. Kiemelte: rögzíteni kell kik a szövetségesek és a hozzájuk főződő viszonyt is, közöttük az RMDSZ-nek a Fideszhez fűződő viszonyát, amit szükség esetén újra lehet értelmezni. Ha az RMDSZ a hosszú távú építkezést választja, a Fideszben biztos partnerre talál. „Biztosítom önöket: ha ma a változás mellett döntenek mi segítő kezet nyújtunk” - a magyar kormánypárti politikus.
Krónika (Kolozsvár)

Borbély László: ne utasítgassanak Budapestről vagy Bukarestből
Nem tekinthető nemzetstratégiának az, hogy a magyar kormánypárt utasításokat ad az RMDSZ-nek – jelentette ki az RMDSZ nagyváradi kongresszusán szombaton Borbély László. A környezetvédelmi miniszter a Fideszre utalva úgy fogalmazott: „nem hiszem, hogy bárki is fel van arra hatalmazva – akár kétharmados parlamenti többséggel is –, hogy itthon, Erdélyben nekünk utasításokat adjon”.
Borbély számára a nemzetstratégia partnerséget jelent a magyar kormánnyal és a magyar pártokkal, azonban csak abban az esetben, ha utóbbiak egyenrangú félként kezelik a szövetséget. „Ha ezt megértik, nem lehet baj sem a nemzettel, sem a két országgal” -- mondta.
Hozzátette: a szövetség ugyanígy nem kér a Bukarestből érkező utasításokból sem. „Elvárások megfogalmazhatóak – meg is tették civilizáltan –, de itthon Erdélyben mi döntünk” - szögezte le.
Borbély László ugyanakkor leszögezte azt is, hogy az RMDSZ-nek nincs szüksége „robotpilótára” sem. A szövetség kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnöke ezzel Olosz Gergely elnökjelölt kampányára utalt. A háromszéki képviselő ugyanis az elmúlt napokban egyenként felhívta telefonon az 555 kongresszusi küldöttet, és a felvételről lejátszott hangfelvételen arra buzdította a politikusokat: a fórumon szavazzanak az „igazi változásra”, voksoljanak rá.
Krónika (Kolozsvár)

A harmadik Forrás-nemzedékről szóló kötetet mutattak be Kolozsváron
Miklós Ágnes Kata irodalomtörténész A szóértés feltételei. Nemzedékváltási problémák a hetvenes évek romániai magyar irodalmában című kötetét mutatták be pénteken Kolozsváron, a Kolozsvár Társaság székhelyén. A főképpen a harmadik Forrás-nemzedékről szóló kötetet a szerző jelenlétében Molnár Gusztáv egyetemi docens, valamint Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője ismertette. Balázs Imre elmondta: a könyv egyik jellegzetessége, hogy nem az irodalmi nemzedék tagjainak visszaemlékezései alapján rajzolja meg a hetvenes évek vége, nyolcvanas évek eleje erdélyi irodalmi életének történetét, hanem korabeli dokumentumok, ankétok, viták, körkérdések nyilvános anyagára összpontosít.
Szabadabb elnyomottak
A szerző elmondta: megpróbálkozott korábban az írókkal, költőkkel, eszszéírókkal is beszélgetni, azonban számos esetben egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat kapott, így mivel nem tudta eldönteni, hogy melyik álláspont áll közelebb a valósághoz, elhatározta, hogy azokra a dokumentumokra fog támaszkodni, amelyeket a korabeli olvasók olvashattak a nemzedék tagjairól és vitáiról. Miklós Ágnes Kata egyébként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, és elmondása szerint már 18 éves korában elkezdett foglalkozni ezzel a témával. „Amikor először olvastam a harmadik Forrás-nemzedékről, majd a műveiket is megismertem, csodálkoztam, hogy miért nem ismertem eddig ezeket az alkotókat” – emlékezett vissza a szerző, aki szerint az egykori Forrás-sorozatban első kötettel jelentkező úgynevezett harmadik nemzedék tagjai valamiért kevésbé ismertek, mint az első két nemzedékbe sorolt társaik. Balázs Imre József ismertetőjében kitért arra, hogy a könyv ennek a nemzedéknek olyan sajátosságaira mutat rá, mint az úgynevezett herbertizmus, azaz ezek az alkotók – mint Szőcs Géza, Balla Zsófia, Egyed Péter, az első két nemzedék alkotóival, például Sütő Andrással ellentétben – úgyszólván örökölték a foglalkozásukat, hiszen legtöbb esetben egyik, vagy mindkét szülő is tollforgató volt. Másrészt ennek a nemzedéknek a hatalomhoz való viszonya is más volt, mint elődeiknek, hiszen a hetvenes évek elejétől a diktatúra nem korlátozta olyan mértékben az alkotók munkáját, mint korábban, vagy később a nyolcvanas évek elejétől. Nagyon érdekesek például azok a viták, amelyek a sokuk példaképévé vált filozófusmester, Bretter György és Gáll Ernő, a Korunk akkori főszerkesztője között folytak arról, hogy mi az, amit még meg lehet jelentetni, és mi az amit már nem tanácsos.
Adottak voltak a szóértés feltételei
Molnár Gusztáv egyetemi tanár, az egykori nemzedék tagja, esszéírója szerint annak az időszaknak az egyik legfontosabb problémája az volt, hogy sokan kivándoroltak Magyarországra. Molnár szerint a kivándorlások okáról és következményeiről jó lenne akár nyílt vitát is szervezni. Molnár Gusztáv, aki később maga is Magyarországra távozott – mint mondta, félig-meddig kényszerből –, visszaemlékezett, amikor egyik társuk elmondta, hogy az anyaországba költözik, Bretter kijelentette: „Nem szabad elmenni, nincs értelme, kiírod magadból mindazt, amit innen viszel, majd visszajössz.” Mint elhangzott, nem szerettek kompromisszumot kötni azt illetően, hogy mit írhatnak meg és mit nem, de olykor kénytelenek voltak erre. „Ha egy mondatban kellene válaszolnom a könyv címében implicit módon feltett kérdésre, akkor azt mondanám: igen, akkor, a hetvenes években adottak voltak a szóértés felté-telei, és nemcsak a nemzedéken belül, de az idősebbekkel is hatékonyan tudtunk kommunikálni a fontosabb kérdésekről” – tette hozzá Molnár, jelezve, hogy a „hosszú hetvenes évekről” van szó, hiszen ’68-tól ’84-ig tartott az a szabadabb korszak. „A szerzőt nem a retrospektív nemzedékfelfogás érdekli, nem az, hogy a képviselők hogyan komponálják meg utólag a nemzedéki mítoszukat, hanem a tényeket próbálja figyelembe venni, és ez ezen a területen a szerző saját kutatási módszere. – értékelte a kötetet Molnár – Ha a máról beszélek, már az is tele van mítosszal, jó és rossz döntések lehetőségével. Az sem biztos, hogy ha a korabeli anyagokra támaszkodunk, akkor a reális történelmet kapjuk, de értékes próbálkozásról van szó.” Molnár Gusztáv az Echinox című irodalmi-kulturális folyóirat indulása körüli tévedésekkel szemléltette, hogy olykor a fennmaradt korabeli anyagok is annyira zavarosak, vagy éppen egymásnak ellentmondóak, hogy azok alapján sem lehet megtudni az igazat. Molnár hozzátette, hogy tanulmányozta az Ágoston Vilmosról és a róla magáról szóló szekuritátés dossziét. Mint mondta, ezek is értékes kordokumentumok lehetnek, sok mindenre rávilágítanának, ha megjelennének egy kötetben. Mint mondta: Balogh Edgár dossziéja például sokkal pozitívabb képet fest a Korunk egykori főszerkesztőjéről, mint ahogy a korabeli köztudatban szerepelt. „A szekuritáté szemében fekete bárány volt. Nem értettünk egyet a módszereivel, de egy csapatban játszottunk, és ez nagyon fontos volt” – mondta Molnár. A könyvbemutató végén többek között felszólalt a közönség soraiban ülő Egyed Péter, aki szintén e nemzedék képviselője.
Varga László, Krónika (Kolozsvár)

Nyitottnak ígért RMDSZ kezd új fejezetet a 10. kongresszus után
Csapatban kíván dolgozni Kelemen Hunor, a szövetség új elnöke
A forgatókönyv szerint lezajlott tizedik RMDSZ-kongresszust a változás, változtatás (felszólalók által hangoztatott) igénye jellemezte, „mérföldkőnek” pedig mindenekelőtt az új szövetségi elnök megválasztása nevezhető. A kongresszuson részt vett, meghívott politikusok értékelték a szövetség eddigi munkáját, külön kiemelték Markó Béla tizennyolc éves tevékenységét, de a köszöntők egyben üzeneteket és elvárásokat is tartalmaztak a folytatást illetően. Kelemen Hunor a megválasztását követően elmondott beszédében rámutatott: hétfőtől nem egyszerűen folytatniuk kell a munkát, hanem újabb fejezet kezdődik a szövetség életében: a múlt elemzésének, a szükséges javításoknak és a felkészülésnek az időszaka. Az új elnök nyitott és erős szervezetet ígért, korrekt kapcsolatok és egyenlő felek közötti partnerség kiépítésével. A kongresszuson módosították az alapszabályt és programot is.
Kiss Olivér, Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán, Újvári Ildikó
Szabadság (Kolozsvár)

Markó Béla: az RMDSZ közös szellemi vagyonunk
A kongresszuson az 555 igazolt mandátumú küldött közül 533 jelent meg, ami 97 százalékos részvételi arányt jelent. A napirend elfogadása után Markó Béla leköszönő elnök tartott beszámolót, amelyben hangsúlyozta: a politikai egység önmagában is érték egy kisebbségi helyzetben lévő közösség esetében, mert azt mutatja, hogy abban a közösségben erősebb az összetartozás szándéka, mint a széthúzás, erősebbek a közös érdekek, mint a véleménykülönbségek.
Markó emlékeztetett: a szervezet partneri viszonyt alakított ki a különböző demokratikus pártokkal, ma már közigazgatáshoz, kormányzáshoz értő, felkészült politikusi gárdája van. A pártelnök emlékeztetett a szövetség a kilencvenes évek elején megfogalmazott programjára, a menet közben elfogadott cselekvési programokra, az 1993-ban az Európa Tanácsnak benyújtott Memorandumra. Azoknak a dokumentumoknak a legtöbb pontja megvalósult, egyedül az akkor még csak általánosságban emlegetett területi autonómia maradt beváltatlan követelés, hiszen ahhoz mélyreható államszervezési, közigazgatási reformra van továbbra is szükség – mondta a szónok. A kulturális autonómia bizonyos feltételei viszont már ott vannak a most elfogadott oktatási törvényben – fűzte hozzá.
A romániai magyarság egységének gondolata alkotta a leköszönő elnök beszédének gerincét. Felidézte, hogy az alapvető szembenállás az elmúlt két évtizedben a „mérsékeltek és radikálisok” között volt tapasztalható. „Azok, akik a román parlamentben vagy később kormánykoalícióban próbáltak eredményt elérni, joggal nevezhetők mérsékelteknek azokhoz képest, akik akkor még hevesen tagadták a románokkal való politikai párbeszéd, netán együttműködés értelmét” – emlékeztetett. A tizennyolc év legnagyobb belső politikai változása éppen az – vélte a szónok –, hogy ma már ilyen értelemben mérsékeltek vitáznak mérsékeltekkel.
„Elégtétellel látom, hogy aki leghangosabban támadott minket azért, hogy bízunk a parlamenti politikában, most ott van az Európai Parlamentben, pártot alapít, és minden bizonnyal román parlamenti jelenlétről, esetleg kormányzásról álmodik... a mi igazunkat ma már azok is vallják, akik egyébként bíráltak minket” – állapította meg az elnök. „Az RMDSZ közös szellemi-politikai vagyonunk. Még azoké is, akik úgy tudják magukról, hogy nem szeretik ezt a szövetséget” – mondta Markó. A szervezet két évtized során elért vívmányai között említette, hogy a magyar nyelv ma Erdélyben számos helyzetben hivatalos erővel bír, ma a magyarok nemzeti ünnepét az államelnök és miniszterelnök köszönti, szimbólumaik használatát kormányhatározat szavatolja, köztéren áll az aradi Szabadság-szobor, az oktatás területén sikerült a magyar közösség számára kedvezőbb jogszabályokat elfogadtatni.
Felidézte, hogy az RMDSZ az elmúlt négy évben kiállta az ellenzékiség próbáját, majd az egészségügyi reform elindításával és az oktatási törvény elfogadásával minden gazdasági nehézség és elkerülhetetlen népszerűségvesztés ellenére kiállta a „reformkormányzás” próbáját is.
Markó beszélt az önálló erdélyi magyar politika eszméjéről, hangsúlyozva: szerinte nem volt ellentmondás az önálló erdélyi magyar politika Kós Károly és kortársai által vallott eszméje és az egész magyar nemzet ügye iránti erős elkötelezettség között. „Mindennapos dilemmánk – mondta –, hogy miképpen integrálódhatunk egyrészt a magyar nemzet egészébe, másrészt a romániai társadalomba úgy, hogy közben önállóak is vagyunk, és alapjában véve a fontos döntéseket mi hozzuk meg”. Markó megállapította: Magyarországon is sokak haragját magára vonta amiatt, hogy makacsul kitartott az egyenjogú, partneri viszony elvénél.
Takács Csaba köszönetet mondott Markó Béla szövetségi elnöknek a 18 éves elnöksége alatt kifejtett munkájáért. Az RMDSZ megbízott ügyvezető elnöke könnyekig meghatottan fejtette ki: Markó Béla a közelmúltban bejelentette, hogy nem kíván indulni még egy elnöki mandátumért. Ezért az RMDSZ X. kongresszusa nem csak négy évet értékel és zár le, ennél sokkal többre hivatott: egy korszakra, pontosabban 18 évre tekint vissza. Leszögezte: ez a 18 év nem volt más, mint egy örökös küzdelem az erdélyi magyarság felemelkedéséért. „Ha a visszatekintést az elmúlt 18, vagy az RMDSZ 21 éves múltjára irányítjuk, elmondhatjuk azt, hogy ebben a történetben nincs semmi újszerűség. Hiszen a szülőföldön való megmaradás ezeréves dilemmáját éltük át újra Erdélyben, miszerint mindent vagy semmit, mindent, amit lehet, avagy valamit valamiért elv határozza meg a magyarság fennmaradásáért folytatott küzdelmet a honfoglalástól napjainkig” – mondta.
Takács szerint ami húsz évvel ezelőtt elkezdődött, az egy álom, amit mindannyian RMDSZ-nek hívtunk. Minden magyart átölelt ez a szervezet, védett, bátorított, büszkeséget, dacot és konokságot, elismerést és megbecsülést, időnként csalódást, de mindig biztonságot talált benne az erdélyi magyar. „Nem csak talpra álltunk általa, hanem emelt fővel tehetjük azt magyarként Romániában” – mondta. Hozzátette: az elmúlt 18 évben ezen az úton vezette Markó Béla, az RMDSZ elnökeként a szövetséget olyan politikusként, aki tudott választani az elmúlt századok történelmi tapasztalataiból.
Takács Csaba beszédét követően a színpadra hívta Markó Bélát, és köszönetképpen Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet ábrázoló domborművet adott át nagy taps közepette a leköszönő elnöknek.
A szövetségi elnök beszámolójának értékelése késő délutánig elhúzódott, a hozzászólások után Markó Béla megköszönte az elhangzott méltatásokat, azokét is, akik az elmúlt években inkább kritikusai voltak. Visszautalt azokra a személyekre, akikkel a szövetségben együtt dolgozott, de akik azóta eltávoztak az élők sorából, s a kapott köszönetek egy részét rájuk hárította: elsősorban Domokos Gézára, Sütő Andrásra, Demény Lajosra, Szabó Károlyra, Pálfalvi Attilára, Csiha Kálmánra, Szabó Árpádra és másokra emlékezett. A többi köszönetet az RMDSZ-ben jelenleg is dolgozó személyeknek adta tovább, akik minden nyűg és baj dacára szolidárisan dolgoznak a közösség érdekében.
„Nem a jó elnök teszi a jó szövetséget, hanem a jó szövetség teszi a jó elnököt” – mondta. Hozzátette: arra bíztatja a következő elnököt, hogy szeresse a szövetséget.
A küldöttek a szövetségi elnök beszámolóját egyhangúlag elfogadták
Szabadság (Kolozsvár)

Elnököt váltott a körüludvarolt RMDSZ
Egy napra Nagyvárad került a romániai média fókuszába, itt tartották ugyanis a Romániai Demokrata Szövetség tizedik kongresszusát, amelyen új elnököt választottak a tizennyolc év után leköszönő Markó Béla helyére, és jelentősen átszervezték a párt döntéshozó, irányító testületeit.
A kormányon lévő RMDSZ nagy fegyvertényként könyvelheti el, hogy az összes romániai parlamenti párt elnöki szinten képviseltette magát a rendezvényen, és a felszólalók egybehangzóan elismeréssel nyilatkoztak a szövetségről, így tett levelében a Kuvaitban tartózkodó Traian Băsescu államfő és videóüzenetében Wilfred Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is. Ezért keltett meglepetést, sőt megütközést, amikor Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök sokakat sértő, kioktató beszédében mintegy utasította a küldötteket, hogy melyik elnökjelöltre szavazzanak, hogy elnyerjék a magyar kormánypárt támogatását. A küldöttek jó része viszont hurrogással fejezte ki nemtetszését, majd a hozzászólások rendjén számosan szögezték le: az RMDSZ-nek ne diktáljanak se Brüsszelből, se Bukarestből, de Budapestről se. A voksoláskor is eszerint jártak el, így a területi szervezetek többségének és a leköszönt Markó Béla támogatását élvező Kelemen Hunort több mint kétharmados többséggel választották elnöknek. Az eredményhirdetés utáni sajtóértekezletén utóbbi úgy reagált: már el is felejtette az ominózus beszédet, amelyben a Fidesz-alelnök például lomha, beteg szervezetnek nevezte a szövetséget.
Megnyugodhat egyelőre az RMDSZ-szel együtt kormányzó Demokrata–Liberális Párt, mert Markóval egybehangzóan az új szövetségi elnök is kijelentette: nincs okuk más partnert keresni, amíg a mostani tartja magát a megállapodáshoz. Emil Boc pártelnök-kormányfő ezt igyekezett bizonygatni kongresszusi üdvözlőbeszédében, amikor az elmúlt évek megszorító intézkedéseit követő, szerinte már hónapokon belül a polgárok zsebén is érezhető gazdasági fellendülést emlegette. A közös, stabil kormányzás fenntartására buzdított az (EPP) elnöke és Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Utóbbi emlékeztetett a „ Traian Băsescu vezette D–LP” és a Fidesz–KDNP közötti jó viszonyra, ugyanakkor leszögezte, hogy kulcsfontosságú számukra az „etnikai párt” jelenléte a román parlamentben.
A bukaresti ellenzék vezérei a maguk oldalára igyekeztek csábítani a döntéshozó testületet. A Szociáldemokrata Párt elnöke, Victor Ponta nyílt színi tapsot kapott, amikor azt ígérte, hogy hatalomra kerülésük esetén sosem fognak politikai okból árulással vádolni egy magyar minisztert, amit ez megesett Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőjével, és sosem fog megesküdni a Bibliára, hogy nem lép koalícióra az RMDSZ-szel. A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu által felvázolt forgatókönyv szerint a Szociál-Liberális Szövetség kerül hatalomra 2012-ben az RMDSZ nélkül is, de megtörténhet ez hamarosan is az RMDSZ-szel együtt, a szövetségé a döntés. A politikus hosszan méltatta a szervezet szerepét és Markó érdemeit a román–magyar viszonyok átalakításában, a magyarok hozzáértését, megbízhatóságát, kötelességtudatát és szabadságszereteté, amiért ő tiszteli, becsüli és szereti e közösség tagjait. A tisztelet és szeretet hangján szólt a tisztségből távozó szövetségi elnökről Takács Csaba megbízott ügyvezető elnök is, aki könnyeivel küszködve olvasta fel a méltatást, majd a szervezet nevében egy Bethlen Gábor fejedelmet ábrázoló domborművet adott át neki.
Markó utolsó szövetségi elnöki beszámolójában az irányítása alatt eltelt tizennyolc év lényeges momentumairól emlékezett meg, a romániai magyar közösség legfőbb politikai eszközeként, +közös szellemi-politikai vagyonunkként” láttatta az RMDSZ-t. A számos hozzászólás után – az eredeti programhoz képest közel háromnegyed órás késéssel – kezdődött az új szövetségi elnök megválasztása titkos szavazással. Amíg számolták a voksokat, a kongresszus az alapszabályzat módosító javaslatairól döntött, és végére is ért még szombaton este. A számláló bizottság elnöke 21 óra előtt pár perccel közölte az eredményt: az 536 érvényes voksból (2 volt érvénytelen) 371-et kapott Kelemen Hunor, 118-at Eckstein-Kovács Péter, aki hiába jelentette ki, hogy ő nem Băsescu embere, és mindössze 47-et az Orbán Viktor támogatását élvező Olosz Gergely.
Az alapszabályzat változtatásán több hónapig dolgozott egy különbizottság, és a kongresszuson lényegében csak megerősítették a legutóbbi SZKT-n már előterjesztett javaslatokat. Így létrehozták a politikai alelnöki státust, betöltőjét a legközelebbi SZKT választja meg, de nyílt titok, hogy Borbély Lászlónak szánják a külpolitikáért, kormányzati kapcsolattartásért felelős tisztséget. Az eddigi Ügyvezető Elnökség feladatait két testület veszi át: a Főtitkárság (fizetett alkalmazottakkal) az adminisztratív szervezésért felel, a 18 tagú Szövetségi Elnökségben (SZE) pedig a politikai irányításért a parlamenti frakcióvezetők és azon területi elnökök részvételével, amely megyékben a magyarság részaránya meghaladja a 15 százalékot. Ezzel teljesült a Bihar megyei és partiumi területi szervezetek óhaja, nagyobb beleszólást kapnak az RMDSZ irányításába. A szórvány-megyék szervezeteit éves váltással összesen két személy képviseli. Az eddig 14 fős Szövetségi Állandó Tanácsban is helyet kap az SZE minden tagja, továbbá a megalakuló három Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, a szórványt és a platformokat ebben is két-két személy reprezentálja. Az alapszabályzat az idénre ígéri a Kulturális Autonómia Tanács megalakítását.
Tegnap a programmódosítással – nagyobb hangsúlyt kapott a székelyföldi önrendelkezés, az oktatás meg a szórvány – és néhány kongresszusi határozat elfogadásával, a tervezettnél másfél órával hamarabb zárult le a kongresszus. Fellélegezhetett a több mint százfős helyi rendezőcsapat, amelynek tagjai fáradhatatlan figyelemmel őrködtek azon, hogy a félezernél több küldött, a több tucatnyi meghívott, a közel másfélszáz sajtós semmiben se szenvedjen hiányt. Dicséretre méltó a profi módon felszerelt és berendezett sajtószoba, a Szakszervezetek Művelődési Házának összes székére rákerült új, a tulipán emblémájával ellátott huzat, az egész épület dekorációja, amelyből az élővirág-kompozíciókat sem felejtették ki.
Máté Zsófia, Reggeli Újság (Nagyvárad)

Árulást kiáltanak a demokraták
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőinek eszköztárát átvéve „etnobiznisz pártnak” titulálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget koalíciós partnerének, a Demokrata–Liberális Pártnak a Bihar megyei szervezete. A Ştefan SerEMI volt megyei tanácsi alelnök, jelenleg parlamenti képviselő vezette formáció állandó tanácsa által szignált közlemény fő célpontja nem is az RMDSZ, hanem a parlamenti ellenzéki erők helyi reprezentánsai, azoknak megyei tanácsi frakciói, amelyek úgymond a magyarok bábjaiként megszavazták „a kulturális intézmények nemzetiségi szegregációját”. „A liberális és szociáldemokrata bunkók nem gondoltak a 60 éves hagyományra, amíg a váradi művelődési intézmények a soknemzetiségű közösség mintájára működtek, jelentős művészi sikereket aratva” – áll a közleményben, amely nemzetárulással vádolja az NLP és az SZDP megyei önkormányzati képviselőit. Szemükre veti, hogy „vásári cimborájuk” iránti szolgalelkűséget és meghunyászkodást, ugyanakkor az Európai Unió integráló alapeszméjére hivatkozva ítéli el az „etnikai szegregációt”. Utal a liberálisok illusztris hajdani elöljáróira is, akik „most forognak a sírjukban”.
Az ellenzékieknek az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodásáról még élesebben fogalmaz: „kinyalják a szövetség valagát”. Leszögezi továbbá, hogy „a bihariak sosem fogadnak el egy olyan egyezményt, amely száz év után megtűrt nemzetté tenné őket saját hazájukban”. Az RMDSZ-ről pedig megállapítja, hogy „minden korábbinál világosabban bizonyította, a politika számára olyan, mint a legősibb mesterség; most partnereket is talált magának, akikkel csömörlésig űzheti”. A február 24-én elkövetett „szégyentelen árulást sosem mossa le a Körös vize, az Isten talán megbocsátja, de a bihariak sosem felejtik el, és majd megbüntetik az elkövetőit” – zárul a közlemény.
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Szakértők a magyar kormánypártok és az RMDSZ viszonyáról
Természetes, hogy minden magyarországi kormányváltás után hangsúlyeltolódás tapasztalható a határon túli magyar politikai mozgalmakkal ápolt viszonyban, ugyanakkor folytatódhat a párbeszéd a magyar kormánypártok és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megválasztott új vezetője között - állapította meg a romániai politikával foglalkozó két magyarországi szakértő az MTI-nek nyilatkozva hétfőn.
Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa úgy fogalmazott: kulcskérdés a határon túli magyar politikai szervezetek számára, hogy a kisebbségi magyar közösségek érdekképviseleti stratégiáiról Budapesten vagy helyben döntenek-e. Szerinte a magyar identitáspolitika vonatkozásában pedig az alapkérdés az, hogy a magyarországi politikai elit legitimnek tartja-e a szomszédos országok magyar közéleti elitjeit, elismeri-e külön, önálló politikai közösségi voltukat.
A magát önálló politikai közösségnek tekintő, Romániában a kormányban koalíciós partneri szerepet vállaló RMDSZ részéről a szövetség hétvégi kongresszusán Borbély László romániai környezetvédelmi és erdészeti miniszter egyértelműen visszautasította a Magyarországról érkező beavatkozásokat - hangsúlyozta Bárdi Nándor. Hozzátette: Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnöknek "a teremben rossz visszhangot kiváltó beszéde mögött inkább felkészületlenséget" lehet feltételezni, és szerinte az a figyelemreméltó, hogy "erre a kényes feladatra más nem vállalkozott a Fidesz elnökségéből".
A szombaton megválasztott új elnök, Kelemen Hunor ugyanakkor nyitva hagyta a tárgyalások lehetőségét a Fidesszel, amely az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja - mondta Bárdi Nándor, megjegyezte azt is, hogy Kelemen Hunor és a szövetség alelnöki tisztségére esélyes Borbély László kész nyitni az éppen pártot alapítani szándékozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és annak elnöke, Tőkés László felé.
Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) Romániával és kisebbségkutatással foglalkozó munkatársa azt hangsúlyozta, hogy az Európai Néppártban, amelynek az RMDSZ és a magyar kormánypártok egyaránt tagjai, folyamatos az egyeztetés a határon túli magyarokat is érintő kisebbségi ügyekről.
A szakértő természetesnek nevezte, hogy minden magyarországi kormányváltás után hangsúlyeltolódás tapasztalható a határon túli magyar politikai mozgalmakkal ápolt viszonyban. Ez így van Románia esetében is - mondta.
Szerinte az RMDSZ új elnöke, Kelemen Hunor nagy vonalakban folytatja az RMDSZ eddigi kompromisszumkereső és a romániai kormányzásban aktív szerepet vállalni kész politikáját, jelentős hangsúlyeltolódásra vagy meglepő fordulatra nem lehet számítani.
Az RMDSZ nagyváradi kongresszusán, amelyen a leköszönő Markó Béla után nagy többséggel Kelemen Hunor lett a szövetség elnöke, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány együttműködik Románia kormányával, amelynek az RMDSZ is tagja. Összefogást sürgetett annak érdekében, hogy "a magyar etnikai alapú pártok ott legyenek a környező országok törvényhozásában". A magyar összefogás alapvető fundamentum, megkerülhetetlen - jelentette ki Semjén Zsolt, hozzátéve, az RMDSZ kongresszusa arról dönt, hogy Markó Béla után milyen úton haladjon a párt, milyen lesz az ország stabilitása, a magyar-magyar kapcsolat.
A kongresszuson felszólaló Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke úgy fogalmazott: "Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (...) a Kárpát-medencei összmagyarság érdekében". Az RMDSZ tisztújításával kapcsolatban Pelczné Gáll Ildikó kijelentette: "itt elsősorban nem személyekről döntenek, hanem utak közül választanak", s nem mindegy, hogy a rövidebb, könnyebb utat, vagy a hosszú távú építkezést választják. Hosszú távon építkezve a Fidesznél és Európa-szerte biztos partnereket találnak - mondta a Fidesz alelnöke.
erdon.ro

A 1989-es események után újonnan megalakult Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) első kongresszusát, nem éppen véletlenül, Nagyváradon tartották meg. A X. alkalommal megtartott tisztújító kongresszust szintén Nagyváradon tartották meg. A két kongresszus között sok víz lefolyt a Körösön.
A hajdani RMDSZ mára sok mindenben átalakult, korszerűbbé vált. Politikusai mára már rég elsajátították a politika mesterség fogásait. Tevékenységük jelentősen hozzájárult az ország imázs jelenlegi arculatának kialakulásához.
A mai RMDSZ, az elmúlt idők tevékenységét számba véve, igazán meg lehetne elégedve önmaga teljesítményével.
Mégis a 18 éve tartó „Markó uralomnak” pontosan az elnök elhatározása következtében vége lett. Feltehetnénk a kérdést, miért érezte úgy Markó Béla, jöjjön helyette más, akit valahogy bevallottan ő is támogatott, és az vigye tovább azt a nehéz örökséget, amit rá hagyott?
A kérdést az eljövendők fogják megválaszolni. Mert az eljövendő, megjósolható, semmiképp sem lesz egy nyugodt diadalmenet.
Köztudott dolog a siker nemcsak barátot, de nagyon sok rosszindulatot is kivált.
Az RMDSZ- re sokan irigykednek, és sokan örülnének annak, ha a kormányból, a politikai életből eltűnne. Éppen ezért, és az országban emberi életet élni vágyó magyarságnak volna annyi önfenntartó ösztöne, hogy a szirénhangokból ki tudja szűrni mindazt, amire neki nincs szüksége, és nézve a saját érdekeit, olyan egységet tudna alakítani, amely pont az országban élő magyarság közös érdekeit tudja továbbra is eredményesen védeni.
Sok jó tanács. Baráti szó. Sok megbecsülést tükröző mondat hangzott el, de a szó és a tett, a taps és a cselekedet között óriási a különbség. Ne felejtsék, egységben az erő. Az egységet kell megőrizni, és akkor az RMDSZ nem vesztheti el parlamenti szereplésének lehetőségeit.
Én, mint a sajtó embere lehettem a kongresszuson jelen. A teremben ülve, figyelhettem az eseményeket, melyek számomra világosan jelezték, mennyire érték mind az, amit az RMDSZ fennállása óta megvalósított. De jelzést érezhettem abban is, mennyi kísértésnek tehető ki az RMDSZ.
A mindenkori RMDSZ vezetők legnagyobb feladata az országban élő magyarság igényeinek a kielégítése. Amíg ez sikerül, addig van létjogosultsága a szervezetnek.
Szombaton, Nagyváradon az RMDSZ X. Kongresszusa 371 igen szavazattal Kelemen Hunort választotta elnökévé.
– Az RMDSZ újonnan megválasztott elnöke saját bevallása szerint, mivel kicsit meg volt hűlve, nem álmodott semmit, vagyis nem emlékszik semmire abból, amit álmodott. Reggel mégis, amint mondja, riadtan ébredt fel.
– Mitől féltél?
Nem féltem, de sorjáztam, mi a legfontosabb, amit már most el kell kezdeni és megoldani. Amikor az ember túl van egy ilyen hajszán, akkor a következő napon a ráváró felelősségre gondol. Nagyon nagy munka vár rám. Markó Béla 18 esztendeje után, a léc olyan magasra van állítva, mely azt jelzi, nem könnyű az örökség. Sok munka vár ránk.
Az elkövetkező napokban sok megbeszélés vár, mivel mindenkivel nyitottan akarunk tárgyalni. Nagyon át kell gondolnunk a tevékenységünket.
– Az újonnan létrejött koalíció elég világosan értésére adta az RMDSZ- nek a tárgyalási szándékát.
– Ezt normálisnak is tartom. De a tárgyalástól a megegyezésig azért van egy út is.
Eckstein Kovács Péter 118 szavazatot kapott.
– Nem vagy az ember, aki azt vallod, az élet megáll. Az élet megy tovább.
– Én úgy indultam ebben a versenyben, hogy meg akartam nyerni. De a küldöttek többsége a folytonosságot, a biztonságot választotta. Az én ajánlatom a változás volt. A változással szemben általában van egy kis óvatosság.
– De mégis a küldöttek negyede jelezte, van miben újítani és kell is, újítani.
– Én nagyon remélem, az új elnök, akinek ezúton is gratulálok, lesz füle meghallani ezeket az üzeneteket.
– Az eljövendőkben mindazokat, melyeket eddig vallottál, nem akarod feladni, felülvizsgálni?
Én 20 éve dolgozom az RMDSZ – nek, fel sem merül annak a lehetősége, hogy én elhagynám a szervezetet, ugyanakkor felújításra van szüksége, még az új elnökkel is.
Végezetül befejezném két gondolatsorral: A politikai mesterség egyik nagy erénye, ha kellemetlennek tűnő dolgot is úgy tudsz közölni, hogy az ne sértsen egyetlen értelmes embert sem. Valamint a három szerző: Paál Árpád, Kós Károly, Zágoni István által írt „Kiáltó szó”-ból vett idézettel: „Amit ma a magunk számára kérünk, amiért holnap harcba szállunk, és holnapután talán már szenvedünk is, de amit hitünk szerint végre is kivívunk, azt fogják kérni, azért fognak harcolni, szenvedni és azt fogják végül, kivívni magunknak szász és román erdélyi nemzettestvéreink is.”
Csomafáy Ferenc, erdon.ro

EMNT-előadás Budapest ostromáról
Szatmár megye — Póti Eduárd történelemtanár február 26–án, szombaton a II. világháború egyik ritkán emlegetett harcáról, az 52 napig tartó budapesti ostromról beszélt hallgatóságának a szatmárnémeti Demokrácia Központban.
”Nem beszélünk érdemben a magyarság történelmének tragikus eseményeiről, csakis ezek hatásairól. Mivel ezeket nincs módunkban mélységeiben megérteni, sebek maradnak utánuk, melyek nem gyógyulnak, hanem időről időre felszakadnak és fájnak.” — vallja Póti Edurárd történész, aki a szombaton, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szatmárnémeti Demokrácia Központjában tartott előadása keretében tett egy lépést egyik nemzeti tragédiánk, az 1945-ös budapesti mészárlás emlékének feldolgozása felé. Kitűnő szónoki tehetséggel megtartott, lebilincselő, ugyanakkor a hallgatóságot mélységesen megrázó visszatekintőjében a magyarság történelmének egy, a marxista történetírás által ezidáig elhallgatott epizódját mutatta be: Budapest ostromát, illetve a magyar és német katonák vérfürdőbe torkolló kitörési kísérletét. Bevezetőjében arra a kérdésre kereste a választ, hogy elkerülhető lett volna-e Magyarország részvétele a második világháborúban?
Bár egy egyértelmű ”igen”-hez vagy ”nem”-hez nem jutott el, sikerült árnyalnia a korabeli politikai helyzetet, rávilágítva Magyarország Németországtól való gazdasági függésére, illetve a Trianont követő általános közhangulatra, a ”Nem, nem, soha!” szellemében felnőtt generáció határozott, az elszakított területek visszaszerzésére irányuló igényére. Igyekezett eloszlatni továbbá a Horthy Miklóst övező, őt meggyőződéses náciként láttató tévhiteket. A háború győztes hatalmai által kialakított kép cáfolására felidézte a kormányzó vonakodását a magyar haderő Hitler oldalán való hadba vetése kapcsán, valamint ellenállását a zsidók tömeges deportálásával szemben. Budapest ostromának előzményeiről szólva kifejtette: felmerült a főváros nyílt várossá való nyilvánításának lehetősége is (így nem vált volna hadszíntérré), azonban itt sejlett fel annak a halvány reménye is, hogy a város megvédése révén megállítható a szovjet csapatok előrenyomulása. Póti Edurárd arról is beszámolt, hogy a védők — látva egyre reménytelenebbé váló helyzetüket — már 1944 decemberében kérték Hitler engedélyét a kitörésre, azonban ezt nem kapták meg, holott akkor még lett volna esély a sikerre. Végül a harmadik engedély-kérés nyomán indult az akció, azonban ekkor már úgy körülzárták a várost, hogy a körülbelül 20 ezer katonából mindössze 760-nak sikerült a főhadtesthez való eljutás, a többit szabály szerűen lemészárolták az utcákon. A szombati előadás közönségének többször elszorult a torka a bemutató alatt, különösképpen a levetített haditudósítások láttán, valamint a szemtanúk felidézett beszámolói nyomán. A korabeli filmfelvételeken jól látszottak a rommá bombázott épületek, a felrobbantott hidak csonkjai, a hulla-hegyektől járhatatlan utcák. És ez még nem volt minden: a város elestét követően a ”felszabadító hadsereg” három napos szabad rablása, kegyetlenkedései talán a harcoknál is szörnyűbb emlékeket hagytak a túlélőkben.
A történész egy szemtanút idézve vázolta a helyzetet: ”…a nők hetven százaléka, a tizenkét évestől a kilenc hónapos terhesig megbecstelenítve, a borzalmaktól félőrült emberek a pincékbe zárkózva.”A Póti Eduárd előadását követően többen is hozzászóltak: további részletekkel szolgáltak az eseményeket illetően, például leszögezve, hogy az úgynevezett felszabadító hadsereg lényegében egy leitatott, feltüzelt csürhe volt —hozzátéve ugyanakkor, hogy az ostromot átélt budapestiek nem szívesen beszéltek később sem erről az időszakról. Mint kiderült, a hallgatóság körében volt valaki, aki védőként szolgált az ostrom alatt. Az idős férfi is hozzátette saját élményeit a visszatekintőhöz — elmesélte például, hogy úszta meg ”mindössze” az arca összevagdalásával a ”felszabadítókkal” történt találkozást a harcok után. Az EMNT által szervezett történelmi ismertető-sorozat ezzel nem ért véget, a következő, márciusra tervezett előadás 1945 tavaszának eseményeit mutatja majd be egészen a háború végéig, azaz Németország kapitulációjáig — tájékoztatott a Szatmári EMNT sajtóirodája.
erdon.ro

Újságírók az RMDSZ „hogyantovábbjáról" az m1-en
Az RMDSZ kongresszusa ahhoz képest, hogy történelmiként volt beharangozva és a média is nagy figyelmet szentelt neki, a vélemények szerint nem hozott változást a párt életében. Kelemen Hunor Markó Béla 18 éves elnökségét folytatja, tehát továbbra és részt vesz a román kormányban és a mindenkori magyar kormánnyal igyekszik jó kapcsolatot ápolni.
Dénes László, a Reggeli Újság főszerkesztője szerint a média és a többségi hatalom számára azért volt történelmi jelentőségű ez a kongresszus, mert azt próbálták kideríteni, hogy a most regnáló kormány bukik, vagy nem bukik. A kormány sorsa az RMDSZ-en múlik, ezért udvarolják körül a román pártok.
Gál Mária, a Népszava újságírója szerint az RMDSZ most olyan helyzetben van, amikor nem igazán látunk előre. Eddig tudni lehetett, hogy bármi van, az 5%-os küszöböt átlépi. Most nem lehet tudni, ezért azt sem, hogy érdemes-e ezt a másfél évet kormányon kihúzni vagy ellenzékbe kell vonulni, és onnan könnyebb lesz elérni a küszöböt. Mindez azért is bizonytalan, mert a népszámlálás még ezután következik, nem lehet tudni, hány magyar van Romániában, ahogy azt sem, hogy a megszorító intézkedések és a másik két párt miatt mennyire csappan meg a szavazótábor.
Erdély.ma

Módosították az RMDSZ alapszabályzatát
Néhány apróbb módosítással, de valójában az SZKT által is jóváhagyott formában fogadta el az RMDSZ kongresszusa a szövetség alapszabályzatát. A leglényegesebb változás: átalakítják az ügyvezető elnökséget, főtitkárságot hoznak létre helyette, és egy politikai alelnöki funkcióval is kiegészítik a csúcsvezetést.
A főtitkárt és a politikai alelnököt egyaránt a szövetségi elnök javasolja, és az SZKT szavazza meg. Az egyezségek szerint Kelemen Hunor Kovács Pétert nevesíti főtitkárként, aki több kampányban s most a kongresszus megszervezésével is bizonyította elkötelezettségét. A politikai alelnök Borbély László lesz. A vita során Eckstein-Kovács Péter kifogásolta az új felépítést: erős elnöknek nincs szüksége politikai alelnökre, magának kell meghoznia a fontos döntéseket — érvelt. Kelemen Hunor válaszában elmondta, a főtitkár szervezési kérdésekkel foglalkozik, a politikai alelnök azokat a feladatokat teljesíti, melyeket az elnök rábíz, nem helyette hoz döntéseket. Az alapszabályzat létrehoz még egy új vezetői tisztséget, a volt szövetségi elnökét, azzal a pontosítással, hogy a kiváltságok azokat illetik meg, akik legalább két mandátum során vezették az RMDSZ-t. A Markó Bélára szabott tisztséggel iroda jár, helye lesz a legfontosabb és legmagasabb szintű döntéshozó testületekben, és befutó helyet biztosítanak számára a majdani parlamenti választásokon. Eckstein az újabb iroda kialakítását is kifogásolta, szenátorról, miniszterelnök-helyettesről van szó, akinek van irodája és „fél emelet áll rendelkezésére a Victoria-palotában", az anyagi gondokkal küszködő helyi és megyei szervezetekre kellene inkább pénzt fordítani, hogy ne kényszerüljenek leépíteni munkatársaikat. A legtöbb támogató szavazatot egyébként ez a két Ecksetein-féle módosítás kapta, ám egyik sem elegendőt a megszavazáshoz. Bővült a legfelsőbb döntéshozó testületek sora, a Szövetségi Állandó Tanácsnak (SZÁT) 26 tagja lesz, helyet kapnak benne a regionális önkormányzati tanácsok vezetői, a platformok képviselői rotációval, a szórványmegyék ugyancsak egymást váltva, és legalább kéthavonta ülésezik majd, de létrehozzák a 18 tagú Szövetségi Elnökséget (SZE), amely a tulajdonképpeni döntéseket hozza két SZÁT-ülés között. Az új alapszabályzatba bekerült a székelyföldi javaslat: két vagy több megyei szervezet regionális szervezetet hozhat létre, és a jövőben három külön regionális önkormányzati tanács működik: egy a Székelyföldön, egy Közép-Erdélyben és egy a Partiumban.
Az alapszabályzat-módosítás eredetileg a vasárnapi programban szerepelt, ám az operatív ülésvezetés Bíró Rozália SZKT-elnök vezényletével már az elnökválasztási szavazatszámlálás idején napirendre tűzte. Gyorsan, pergőn zajlott a statútum elfogadása, melyet megzavart az eredmény megszületése, és a bejelentést halogatni sem lehetett, mert a hírtévék már a pontos arányokat is világgá kiáltották. Kelemen Hunor győzelmének kihirdetése után azonban már jócskán megfogyatkoztak a küldöttek, az alapszabályzat végleges változatát igencsak szellős teremben hagyták jóvá.
Farkas Réka, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Hunor öröksége
Bár a politikai életből nem kíván visszavonulni, leköszönve elnöki tisztéről, Markó Béla több rendben is megvonta az RMDSZ élén eltöltött 18 esztendeje mérlegét. Az alkalomból született interjúiban, beszédeiben, sajtótájékoztatókon elhangzott állásfoglalásaiban a számadás és az önigazolás elegyét nyújtja.
Számvetése egy ilyen fontos történelmi korszak kihívásaival, legyen az mégoly részleges és töredékes bár, a fokozott figyelmet már csak azért is megérdemli, mert kétségtelen, huszonegy-huszonkét év egyik legjobban informált közéleti szereplőjéről van szó. Hogy emlékirataiban majd mit ír meg a mai napig nem kellőképpen megvilágított események és döntések okairól, arról még korai találgatásokba bocsátkozni. Kelemen Hunor nagyobb örömére azonban a feladatoknak az utódra való egyfajta áttestálása jól kirajzolódik az eddigi megnyilatkozásokból. Ezek szerint a folytatást is felvállaló új elnök politikai hozománya nem akármilyen súlyú teendők köré csoportosítható. Markó még a román pártokkal kialakított együttműködés jól kitaposott ösvényének használatát is feltételesen említi egy helyen. Közismert, hogy a neki miniszterelnök-helyettesi tisztséget termő kompromisszumos politizálás hozadékairól sokszor dicsérően vélekedett. Azt, hogy mindezért milyen árat kellett fizetnie neki és közösségének, történészek fogják megítélni. Amibe belejátszik majd az is, ha a deklarált folytatás a szándéknak ellentmondva mégis az újítás ösvényére tér, miként az a politikában szinte végzetszerűen be szokott következni. Kelemen Hunor nyilvánvalóan szembesülni fog annak megoldást kérő kényszerével, amit politikai mentora is nyitott kérdésnek nevez: a többi magyar párt létével és a hozzájuk fűződő kapcsolattal. Kezdené belátni, hogy a harmadik magyar pártalapítási kísérlet visszavonhatatlanná, felszámolhatatlanná teszi a magyar közélet pluralizálódását? A szövetségnek eddigi inadekvát válaszai helyett a többpártrendszer elismeréséből kiindulva kell alighanem a dologhoz viszonyulnia az elkövetkezőkben. Végül idézzük a jövőbe leginkább bevilágító markói megállapítást: ,,Hogy nem vállaltam újabb mandátumot (abban), az is benne van, érzek egy korszakhatárt: a nyelvi, anyanyelvi oktatási jogok kerete megvan, a következő időszak a kollektív jogokért folytatott küzdelemé kell legyen." Magyarán a munka dandárja most következik, a tulajdonképpeni magyar társadalomépítésnek Erdélyben ezentúl kellene kezdetét vennie.
B. Kovács András, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tettekre vár az EMNT (RMDSZ-kongresszus után)
Jó néven veszik az RMDSZ új elnökétől, hogy együtt kíván működni az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, de Kelemen Hunor neve mégsem a változás üzenetét hordozza — jelentette ki tegnap reggel a Duna Televízióban Tőkés László. Hasonló szellemben nyilatkozott lapunknak Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, aki szerint a nyilatkozatok után tetteket várnak az új elnöktől a magyar összefogás ügyében.
Tőkés László jelezte: felhívta Kelemen Hunort, és gratulált neki megválasztásáért, azt is értékelik, hogy az erdélyi összefogás jegyében együtt kíván működni az EMNT-vel, illetve a leendő Erdélyi Magyar Néppárttal, de bizalomépítő gesztusokat várnak tőle, mert az RMDSZ eddigi magatartása mindig a kizárólagosság irányába haladt, és a szervezet sok esetben úgy viselkedett, mint egyik a többi román versenypárt közül. Az EMNT elnöke szerint nem az a kérdés, hogy Kelemen Hunor erős elnöke lehet-e az RMDSZ-nek, hanem hogy erős lehet-e még a szövetség. Szomorúnak nevezte, hogy Kelemen Hunor a neptuni politika következetes hordozóját, azaz Markó Bélát a századforduló egyik legnagyobb politikusának nevezte. Bírálta továbbá az ,,etnobiznisz-politikát", azt a felfogást, hogy jó, ha a szövetség mindig kormányon van, és az egyenlő távolságtartás elvét. Ennek kapcsán beszédesnek minősítette az RMDSZ-kongresszus nagyváradi helyszínét is, hiszen korábban ott járt Gyurcsány, Medgyessy, majd megjegyezte: kár, hogy a kongresszus olyan mostohán fogadta Pelczné Gáll Ilidkó Fidesz-alelnök üzenetét. Szerinte nemzetpolitikai rendszerváltozásra van szükség, ennek jegyében az RMDSZ-nek revideálnia kellene neptuni politikáját is. Az RMDSZ-kongresszust értékelve Toró T. Tibor leszögezte: papírforma szerint alakult a tisztújítás, számítottak arra, hogy Kelemen Hunor kerül ki győztesként, az ellenjelöltekre adott voksok szerinte a Markó Béla politikája elleni szavazatok. Két koloncot visz a nyakában Kelemen Hunor, a volt szövetségi elnök intézményét és a politikai alelnöki hivatalt, ezek között kell megtalálnia saját útját — vélekedett. Mint mondta, a következő időszakban derül ki, hogy komolyan gondolja-e az együttműködésről szóló nyilatkozatait Kelemen Hunor, mert az eddig sem az EMNT-n múlott, hogy kiürült az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, elhalt a magyar összefogás, az új párt bejegyzésének kezdeményezése óta pedig szinte ellenségessé vált a viszony. Kérdésünkre, mely szerint az EMNT az RMDSZ együttműködési ajánlatát vagy pedig Szász Jenő MPP-elnök jobboldali összefogást célzó felvetését támogatja inkább, Toró leszögezte: az EMNT által kezdeményezett Erdélyi Magyar Néppárt saját útját szeretné járni, amely az autonómia útja lenne, és mindenkivel együttműködnek, aki ebben partner. Nyitottak vagyunk a párbeszédre, de várjuk, hogy az együttműködést tettekkel bizonyítsák — hangsúlyozta.
Farcádi Botond Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tőkés László: Kelemen Hunor neve nem a változást üzeni
Bár jó néven veszik az RMDSZ új elnökétől, hogy együtt kíván működni velük az erdélyi magyar összefogás keretében, de Kelemen Hunor neve mégsem a változás üzenetét hordozza – nyilatkozta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, az Európai Parlament alelnöke a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában hétfőn reggel.
„Azt mondta valamelyik héten, hogy Markó Béla a századforduló egyik legnagyobb politikusa. Ez egy értékítélet. Márpedig nagyon szomorú, ha úgy látjuk, hogy a neptuni politika következetes hordozója a századforduló legnagyobb politikusa”.
Jelezte: felhívta Kelemen Hunort és gratulált neki megválasztása alkalmából. Azt jó néven veszik az új vezetőtől, hogy az erdélyi összefogás jegyében együtt kíván működni az EMNT-vel vagy a jövőbeli Erdélyi Magyar Néppárttal. „De egyelőre bizalomépítő gesztusokat várunk tőle, mert az RMDSZ eddigi magatartása mindig a kizárólagosság irányába haladt” – mondta Tőkés.
Az EMNT vezetője bírálta az RMDSZ eddig követett doktrínái közül azt, hogy az a jó, ha a párt mindig kormányon van. „Sajnos, sokszor az elnyomóinkkal együtt haladva nem tudjuk a mi sajátos érdekeinket képviselni”– hangoztatta. Ugyancsak kritizálta az úgymond egyenlő távolságtartás elvét, miszerint a romániai magyarság „éppoly távol lenne a Fidesz-kormánytól, mint a Gyurcsány-kormánytól”. Hozzátette: Bukarest fontos a romániai magyaroknak, de Budapest legalább olyan fontos, hiszen az a nemzet fővárosa. „Ezért Semjén Zsolt jövetele üzenetet hordoz. Az egység és a pluralitás együtt fontos. Kár, hogy az RMDSZ-kongresszus olyan mostohán fogadta Pelczné Gáll Ildikó alelnök asszonyt”.
Ahogy Magyarországon „nyolc nehéz esztendő után” végbement a nemzetpolitikai rendszerváltozás, ugyanerre van szükség Erdélyben is – mondta. A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács brüsszeli tanácskozása elé kijelentette: szeretnék, ha az Orbán Viktorhoz köthető nemzeti politika jegyében olyan rendszerváltozás menne végbe az egész Kárpát-medencében, amely más irányt szab a magyar nemzeti politikának.
Szabadság (Kolozsvár)

Brüsszelben ülésezik a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács
Tőkés László EP-alelnök meghívására Brüsszelben tartja kihelyezett ülését a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) 2011. február 28. és március 2. között.
A nemzeti önrendelkezés ügye iránt elkötelezett határon túli magyar politikai szervezetek fórumának ülésén többek között a Magyarországon nemrégiben életbe lépett polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz igénybevételéről, a kisebbségben élő magyar nemzetrészek állapotának monitoringjáról, valamint az autonómiáról mint európai biztonsági kérdésről tanácskoznak a KMAT tagszervezeteinek vezetői.
A KMAT 2004. június 16-án Nagyváradon, több határon túli magyar politikai és polgári szervezet társulásával alakult meg. Az alapítók célja az volt, hogy olyan fórumot hozzanak létre, amely lehetővé teszi a kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvéseinek egységes képviseletét.
A KMAT célkitűzése a régióbeli magyar közösségek autonómiatörekvéseinek képviselete. Ezen kívül a testület célul tűzte ki a magyar nemzeti közösségek diszkriminációjának megszüntetését, a teljes egyenlőséghez szükséges nemzetközi segítség biztosítását, egy átfogó kárpát-medencei autonómia-rendszer kidolgozását és a nemzeti önazonosság megőrzésének elősegítését.
Krónika (Kolozsvár)

KMAT: magyar modell a 21. században
Elkezdődött kedden a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) kétnapos kihelyezett ülése Brüsszelben. A tanácskozáson a határon túli magyar politikai szervezetek többnyire elnöki szinten képviseltetik magukat.
Az ülés első részét Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke nyitotta meg, majd a magyar kormány részéről Répás Zsuzsanna, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezetője elmondta: az új kormány már első intézkedései között igyekezett újraéleszteni és újragondolni a magyar-
magyar kapcsolatokat, illetve azon nemzetpolitikai intézmények – MÁÉRT, KMKF, KMAT –egymáshoz való viszonyát, amelyek a nemzetpolitikai fordulat következményeként az egymásra találást és az együttműködést elősegíthetik.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő, a Kisebbségi Frakcióközi Munkacsoport elnöke azt hangsúlyozta: mindent meg kell tenni azért, hogy a nyugat-európaiak számára alig érthető magyar ügyet a napirenden tartsuk. Ennek érdekében elnöksége alatt az úgynevezett kisebbségi intergroup arra törekedett, hogy a nemzeti kisebbségek ügyével foglalkozó intézményeket, műhelyeket szerte Európából összekössék egymással.
Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő felhívta a figyelmet a szakmaiság szükségességére. „Azt kell elérnünk – mondta a romániai magyar politikus –,hogy kisebbségi kérdésekben minket kérdezzenek meg”.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke felhívta a figyelmet: a magyar nemzetpolitika újdonság Európa e térségében, sem a románok, sem a szerbek, sem a szlovákok nem fordítanak ilyen kitüntetett figyelmet elszakított nemzeti közösségeikre.
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke a magyarság végveszélybe kerüléséről beszélt, Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) nemrégiben megválasztott elnöke pedig megköszönte azt a szolidaritáshullámot, amely az utóbbi időben a magyar nemzet egésze részéről töretlenül nyilvánult meg a felvidéki magyarság irányában. Ennek köszönhetően a negyedik legjobb eredményt érték el a szlovákiai önkormányzati választásokon, mutatott rá a felvidéki politikus, akit a régi elnök, Csáky Pál is elkísért a brüsszeli tanácskozásra.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs kifejtette: a „kisebbség” megjelölés megtévesztő lehet az elszakított magyar nemzetrészek esetében, hiszen túl azon, hogy a Székelyföldön jelentős többségben élnek a székelyek, a modellként használható katalán és baszk autonómia-statútumokban a „nép” fogalmát használják.
A KMAT első ülésszaka három fontosabb napirendi pont megbeszélésével folytatódott. Az előkészített munkadokumentumok alapján közös álláspont kezdett körvonalazódni a közösségi autonómiák mint az európai stabilitás eszközei, a „magyar modell” 21. századi érvényessége kapcsán, valamint elkezdődött a vita a nemrégiben elfogadott polgári kezdeményezés mint érdekérvényesítési eszköz lehetséges használatáról is.
A bő kétórás megbeszélést követően a Magyar Néppárti Delegáció látta vendégül munkaülésén a KMAT tagjait. Gyürk András, a magyar delegáció vezetője köszöntőjében kiemelte: ilyen magas rangú nemzeti küldöttség még nem tisztelete meg látogatásával a magyar EP-képviseletet, ugyanakkor rámutatott: a nemzeti összefogás – vagyis az anyaországi, erdélyi és felvidéki EP-képviselők együttműködése – számukra az Európai Parlamentben ma már természetes.
Tőkés László, a magyar delegáció tiszteletbeli elnöke felvezetőjében hangsúlyozta: a nemzetegyesítés feladatán túl a nemzeti önrendelkezés általános rendezőelvét kell érvényesítenünk az egész Kárpát-medencében. Ehhez jelen pillanatban adottak a feltételek: a magyar Országgyűlés az állampolitikát meghaladó törvényeket fogadott el 2010-ben, így a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel, illetve a könnyített honosítás hozzájárult ahhoz, hogy végre a nemzetpolitikai rendszerváltoztatás is érdemben elkezdődhessen
Krónika (Kolozsvár)

Kelemen Hunor: felelősségvállalással is elogadható a kisebbségi törvény
Ha szükséges, akár kormányzati felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita megkerülésével is el lehet fogadni a kisebbségi törvényt – jelentette ki Kelemen Hunor, a szövetség szombaton megválasztott új elnöke kedden. A politikus megjegyezte: bízik abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amellyel 2005 és 2008 között együtt kormányzott – amikor a kisebbségi törvényt kidolgozták és megvitatták – , és amely akkor becsületesen viselkedett, most következetes lesz majd. Kelemen arról is beszélt, hogy mozgósítani kell a magyar szavazópolgárokat a választásokra.
„A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt a Tăriceanu-kormány idején dolgoztuk ki, és akkor vitattuk meg. Hosszú vita volt, 2005 óta az összes érv és ellenérv elhangzott. Mi is tettünk kompromisszumokat, és azt hiszem, jelenleg nincsenek új érvek. Ha létezik politikai akarat, és valamelyes fokú következetesség, akkor a projektet nagyon gyorsan el kell fogadni a parlamentben. Ha szükséges, akár felelősségvállalással is, de én azt hiszem, hogy a PNL, ha 2005-től 2007-ig becsületes volt - márpedig én azt hiszem, hogy becsületes volt –, akkor konzekvensnek kell lennie. Ezt a témát nem kellene a hatalom-ellenzék harc martalékául dobni. Derűlátó vagyok. De ha nincs meg a politikai akarat és a többség ahhoz, hogy még idén elfogadjuk a tervezetet, akkor baj lesz" – fejtette ki Kelemen Hunor az Europa FM rádiónak nyilatkozva.
Az RMDSZ által kidolgozott és 2005-ben benyújtott kisebbségi törvényt a szenátus annak idején elvetette, majd tovább került a képviselőházba, amely döntéshozó kamarának számít ebben a témában. A törvény 2007-ben az alsóházban is elakadt, jórészt a jelenleg az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Párt (PDL) honatyáinak obstrukciója miatt.
Emil Boc miniszterelnök január végén közölte: a kormány kérni fogja a parlamentet, hogy fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, elfogadásának határidejeként 2011 június végét határozták meg.
Kelemen: szükséges a régiók átszervezése
Az új szövetségi elnök kitért a szövetség másik prioritására, a fejlesztési régiók átszervezésére is. Kelemen szerint azok határának átrajzolása mindegyik pártnak érdeke, mivel a jogszabály jelenlegi formájában használhatatlan.
„A régiók nem működnek, képtelenek forrásokat lehívni, ráadásul olyan vidékeket vontak össze azonos régióba, amelyeknek semmi közük egymáshoz. Ez esetben ugyanakkor nem vagyok ugyanolyan derűlátó, mint a kisebbségi törvény esetében, ebben a témában jóval keményebb vitára számítok, de az egész romániai társadalom érdeke a régiók átrajzolása” – jelentette ki Kelemen.
Mobilizálnák a választókat
A politikus leszögezte: elnöki mandátuma során alapvető feladatnak tekinti, hogy mobilizálja a magyar választókat a választásokra. Álláspontja szerint a romániai magyar polgárok választási részvételi hajlandósága megfelel a román közösség körében tapasztalt trendeknek, azaz csökken a részvétel. Kifejtette: ennek az is oka, hogy a 2010-es év kormányzati szempontból is rendkívül nehéz volt.
„Valószínűleg a kormány is hibázott: nem készítettük fel a társadalmat az általunk meghozott intézkedésekre. Ez a koalíció legsebezhetőbb pontja. A magyar közösség ugyanolyan meglepetésben részesült, mint a többség. Most el kell magyaráznunk az embereknek, miért kellett meghoznunk ezeket az intézkedéseket. Hiteles magyarázatokat kell adnunk, és vissza kell adnunk a reményt abban, hogy a válságból kilábalva tartós és előrejelezhető fejlődés következik az országban. Nem olyan mértékű, mint 2005-ben és 2006-ban, de remény van arra, hogy lassan-lassan növekszik a jólét. Ha hitelesek tudunk lenni, a mobilizálás is könnyebb lesz” – jelentette ki Kelemen.
A politikus szerint egyébként az RMDSZ választói támogatják a szövetség kormányzati részvételét. Egy, az RMDSZ által megrendelt, de a nyilvánosságra nem hozott felmérés szerint a magyar választók mintegy kétharmada úgy véli, a szövetségnek kormányon kell maradnia, hogy segíthesse a magyar közösséget, mondta.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Janus Pannonius Szakkollégium alakult a PKE-n
Nagyvárad – A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tavaly ünnepelte fennállásának tizedik, valamint jogelődje, a Sulyok István Református Főiskola alapításának huszadik évfordulóját.
A jubileumi év eseményei ugyanakkor nemcsak a visszatekintés, hanem az intézményfejlesztés jegyében zajlottak: így alakult meg a tavalyi év végén az a szakkollégium, amely a Váradhoz több szálon kötődő humanista költő, Janus Pannoniusnevét viseli.
A tehetséggondozó intézmény célja az egyetem kiemelkedő képességű diákjai számára olyan többletlehetőségeket nyújtani, melyek révén lehetővé válik, hogy szakterületükben kiemelkedően jártas, a munkaerőpiac és a mindennapi élet kihívásaira felkészült fiatalokká váljanak. A PKE-n létrehozandó szakkollégium gondolatát Kinter Tünde és Györbíró András, az egyetem oktatói fogalmazták meg, amelyet az egyetem vezetősége felkarolt és támogatott, csakúgy, mint az egész egyetemi közösség.
A diákok képzési területeihez igazodva a Janus Pannonius Szakkollégiumtevékenysége három szakmai műhely (Gazdaság- és Társadalomtudományi Műhely; Filozófiai, Művészeti és Teológiai Műhely, valamint Nyelv- és Irodalomtudományi) keretében zajlik. A műhelyek programjai azt célozzák, hogy a hallgatók – az általános egyetemi képzéshez képest – jobban elmélyedhessenek leendő szakterületükben, illetve a korábban megismert fogalmakat és összefüggéseket új perspektívákból is megvizsgálhassák. Ebben nyújtanak segítséget a műhelyek állandó tanárai, akik az egyetem főállású oktatói, valamint alkalmanként a vendégelőadóként meghívott elismert külföldi szaktekintélyek. A hallgatók emellett olyan képzéseken is részt vehetnek, melyek az általános fejlődésüket is elősegítik, ebben a félévben például protokoll- és intenzív szaknyelvi képzésben.
A jelentkező hallgatók egy összetett felvételi eljárás eredményeként válhatnak a szakkollégium tagjaivá, továbbá szigorú szakmai követelmények teljesítése révén őrizhetik meg tagságukat.
Az intézmény törekszik arra, hogy aktív kapcsolatokat tartson fent a magyarországi és a környező országokbeli szakkollégiumokkal. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy tagjai rendszeresen szerezzenek külföldi tapasztalatokat, és e nagy szakkollégiumi közösség tagjaként meghatározó szakmai és baráti kapcsolatokat építhessenek.
A szakkollégium ugyanakkor fontosnak tartja, hogy szakmai programjai egy részét nyitottá tegye az egyetem és a város szélesebb nyilvánossága számára is. Ennek keretében bizonyos esetekben a vendégelőadók előadásainak egy részét nyilvánossá teszik az érdeklődők számára. Az első nyitott esemény a szakkollégium Gazdaság- és Társadalomtudományi Műhelyének szervezésében Romsics Ignác történész, akadémikus előadása lesz A magyar revízió és békeszerződés 1938-1947 címmel, melyre a PKEdísztermében kerül sor március 2-án (szerdán), 16 órakor. A szervezők szeretettel várják az érdeklődőket.
erdon.ro

Autonómia: maga ura lett a váradi Szigligeti Színház
A prefektusi gáncsoskodások ellenére önállósodott a magyar színház Nagyváradon, az intézménynek már saját költségvetése is van – mondta tegnap első sajtótájékoztatóján Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház újonnan kinevezett menedzsere.
A prefektusi gáncsoskodások ellenére önállósodott a magyar színház Nagyváradon, az intézménynek már saját költségvetése is van – mondta tegnap első sajtótájékoztatóján Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház újonnan kinevezett menedzsere. Beszámolója szerint az új intézmény magába foglalja a bábos Lilliput Társulatot és a Nagyvárad Táncegyüttest is, amelyek munkatársainak átvétele már lezajlott.
A színház önálló büdzséből gazdálkodhat: 2,7 millió lejt kapott a megyei tanácstól személyzeti, 300 ezer lejt egyéb költségekre, és 200 ezer lejes bevételt terveztek a 2011-es esztendőre. „Ennél nagyobb bevételben is reménykedünk, és egyéb lehetséges forrásokat is feltérképezünk” – jelentette ki Cvikker Katalin. Tájékoztatása szerint hamarosan elkészítik a tételes költségvetést, amelyet a megyei tanácsnak kell jóváhagynia.
Arculatterv készülőben
Jelenleg a Szigligeti Színház arculatának a kialakítása folyik. A közönség beleszólhat az arculat alakításába. A menedzser működőképes rendszer kialakítását és a hatékonyabb belső kommunikáció megvalósítását tartja elsődleges feladatának. Elmondta, hamarosan megalakítják a művészeti és az adminisztratív tanácsokat is. A fő szempont, hogy az eddigiekkel ellentétben egy átlátható struktúra jöjjön létre, amelyben a művészeti igazgatókra kisebb teher hárul.
A prefektus levelét megírta
Az előzményekhez tartozik, hogy Gavrilă Ghilea prefektus levélben jutatta el kifogásait múlt héten a Bihar megyei önkormányzathoz, amelyben felszólította a testületet a román és a magyar színház kettéválasztásával kapcsolatos döntéseinek visszavonására. A megyei önkormányzat a csütörtöki ülésén újratárgyalta a kérdést. A szétválásra vonatkozó döntés maradt, ám figyelembe vették a kormány megbízottjának észrevételeit, és eszerint módosították a határozatokat – tudtuk meg Szabó Ödön megyei tanácsostól.
Gavrilă Ghilea levelében az átszervezésre vonatkozó határozatokban kifogásolja, hogy nem rendelkezik a székház, a javak és az alkalmazottak átvételéről. A prefektus szerint nem is átszervezésről van szó, hanem bizonyos intézmények megszüntetéséről és újabbak létrehozásáról.
Törvénytelennek tartja, hogy nem kértek ki a névadásért felelős megyei bizottság véleményét, mielőtt a két új intézmény nevét beírták a határozatokba, és azt is, hogy a szétválásról szóló döntést nem előzte meg közvita. Szabó Ödön szerint Gavrilă Ghilea kifogássorozata elmaradhatott volna, és reméli, hogy ezzel a levéllel nem a „párttárs” igazgatónak, Lucian Silaghinak a tisztségét akarja védeni, hanem a törvényességet.
Az Új Magyar Szó kérdésére, miszerint mi a terve a kinevezett menedzser-igazgatónak arra az esetre, ha a prefektus ismét megtámadja a megyei tanács vonatkozó határozatát, Cvikker Katalin kifejtette: eldöntött tényként kezeli a Szigligeti Színház megalakulását, és végzi a megyei tanács által rábízott feladatot.
Totka László, Új Magyar Szó (Bukarest)

Új korszak határán
A konfliktusok csak antidemokratikus struktúrákban tekinthetők destruktív tényezőknek.
A Gândul című napilap közismert publicistája, Cristian Tudor Popescu naponta „találós kérdéssel” lepi meg olvasóit. Egyik legutóbbi kérdése így hangzik: „Lehetséges-e Romániában olyan elnököt választani, aki nem bunkó, nem műveletlen és agresszív, nem korlátolt, mint egy öszvér, hanem egy méltóságteljes, művelt és értelmes ember, aki képes tisztelettel viseltetni elődje és ellenjelöltjei iránt, aki nem válik az európai udvarok ostobájává, aki nem a Kreml hátsó bejáratán kér bebocsáttatást? A válasz: Igen, lehetséges, de nem Románia elnöki hivatala, hanem az RMDSZ élére.”
A szöveg az ország egyik mérvadó napilapjában jelenik meg, és a román újságíró-társadalom talán legtekintélyesebb tagja, a Román Sajtóklub volt elnöke jegyzi. A tény már önmagában is jelentős, s nem csak Kelemen Hunornak szól, hanem az RMDSZ-nek és átvitt értelemben a romániai magyarságnak is. Sok mindent felróhatunk az RMDSZ-nek, Markó Béláéknak, de kétségtelen tény, hogy efféle elismerésről 1990-ben a marosvásárhelyi összecsapások napjaiban még a legelvetemültebb optimisták sem álmodhattak.
Amint az az idézett sorokból is kiviláglik, bár a román közvéleményt – főként a frusztráltak, a sikertelenek, a megélhetési nacionalisták szintjén – továbbra is keresztül-kasul átszövik a kisebbségellenes előítéletek, a közvélemény irányítói és a politikusok zöme már túlléptek rajtuk, a magyarellenes gyanakvás helyébe fokozatosan a bizalom, sőt a rokonszenv került. Ennek a ténynek azonban nagy horderejű és ma még az RMDSZ-vezetés legfelsőbb körei által sem mindig tudatosított (Markó gyaníthatóan ebben is kivétel) következményei lehetnek. A magyar érdekvédelmi szövetséget – épp húsz esztendő sikerességének, harcainak és a tévedésekből levont tanulságainak köszönhetően – többé már nem tarthatja össze a nacionalizmussal szembeni küzdelem, a puszta dac. A magyar politikai közösséget a jövőben nem valami ellen, egészen pontosan nem főként valami ellen, hanem valamiért lehet csak mozgósítani. Valamiért, ami részben a magyarság sajátos érdeke, de részben – sőt, egyre inkább nagyobbik részben – a románsággal közös állampolgári érdek.
Azaz a szövetség egységét a továbbiakban csakis a kulturális nemzet és a politikai nemzet egységére, egészen pontosan a szűkebb, illetve a tágabb nemzeti közösség érintkezési pontjaira lehet majd alapozni. Ez nem egyéb, mint maga a demokrácia! Egy demokráciában a politikai közösség egysége csakis a politikai vélemények, a korporatisztikus érdekek, a hatalmi ágak szétválasztásának és szélesebb összefogásban való egyesítésének elvén alapulhat. A modern politikaelmélet a társadalmi kohézió egyik legfontosabb elemének a társadalmi csoportok, intézmények, hatalmi vetélkedését, esetenként törvényes keretek közt lejátszódó konfliktusait tekinti. Semmi nem képes hatékonyabban egymáshoz láncolni az embereket és az emberi közösségeket, mint a vetélkedés, az érdekellentét vagy éppenséggel a konfliktus. A konfliktusok csak antidemokratikus struktúrákban tekinthetők destruktív tényezőknek, olyan esetekben, amikor a vitatott kérdések megoldásának egyetlen elfogadott eszköze a másik fél kiszorítása, félreállítása, elhallgattatása. Ilyen körülmények közt a társadalmi konfliktusok élethalálharccá fajulnak. Demokráciában a felek arra kényszerülnek, hogy kerek asztalnál vitassák meg ellentéteiket, hogy megpróbálják meggyőzni egymást és választóikat, s ha ez nem sikerül, kölcsönös engedményekkel próbálják elejét venni a másik fél radikalizálódásának. Demokráciában a szemben álló felek nem lehetnek meg egymás nélkül. Az, ha egymással nem lehetnek meg, olyan jel, amelynek működésbe kell hoznia a vészcsengőket: vesztünkbe rohanunk. S ez természetesen nem csak a román politikai közösség egészére, a politikai nemzetre, hanem komponenseire, a kulturális nemzetekre is maradéktalanul érvényes. Egy demokratikusan szerveződött államban ugyanis a kulturális nemzetek is területileg szerveződő politikai közösségekként, azaz – névvel vagy név nélkül – kulturális-politikai autonómiákként érvényesülnek. Mert csak úgy érvényesülhetnek.
Bíró Béla, Új Magyar Szó (Bukarest)

Cél és eszköz
Nem túlzott Kelemen Hunor, amikor az RMDSZ elnöki tisztségébe való megválasztása utáni első percekben arról beszélt: hétfő reggeltől teljes erővel beleveti magát a munkába. A szövetségi elnökként mindvégig a szeme előtt lebegő cél a 2012-es választásokra való felkészülés lesz, a minél jobb választási eredmény és végeredményben a parlamenti jelenlét biztosítása a következő törvényhozási ciklusban.
Ennek a bejelentésnek az üzenete a lehető legjobb: nem ünneplünk győzelmet napokon, heteken át, hanem azonnal „munkaruhát öltünk”, a célra, a teendőkre, a feladatokra összpontosítunk. Mozgósító erővel bír, ugyanakkor szerénységet, szorgalmat, a választókkal szembeni alázatot mutat. Az RMDSZ új szövetségi elnöke tehát ígéretéhez híven hétfő reggel munkához látott: a kormány többi tagjával együtt a munkatörvénykönyv kormányzati felelősségvállalással történő elfogadásáról hozott döntést. A döntés célja Emil Boc miniszterelnök tolmácsolásában az, hogy a munkáltatók és munkaadók közötti viszony dinamizálódjon, „kiszürküljön” a feketemunka, kifehéredjen a szürkegazdaság. A szakszervezetek és munkáltatók zöme azonban egyaránt tiltakozik a kormány által az állam reformjának nevezett intézkedés ellen. És ez a munkatörvénykönyves csak egy azon döntések sorában, amelyek a nagyobbik kormánypártra haragították korábbi szavazóit, olyannyira, hogy a Demokrata-Liberális Párt jelenleg tavalyi népszerűségének egyharmada körül mozog. És még ha a kisebbik kormánypárt, az RMDSZ szavazói nem is azonosítják teljesen a szövetséget a népszerűtlen Boc-kormánnyal, az azért feltételezhető, hogy – ha nem is ugyanolyan arányban, de – a magyar választó is az urnáknál tervezi „megbosszulni” a kormányától „elszenvedett”, vélt vagy valós sérelmeit. Hogy éri el tehát az egyértelműen kinyilvánított célját – a következő választásokon való jó szereplést – az RMDSZ, ha már a kongresszus utáni első munkanapon a kormányban népszerűtlen döntést hoz? Akármilyen cinikusan is hangzik: szép dolog elvérezni a román állam Traian Băsescu- és Emil Boc-féle reformjának oltárán, de egy politikai szervezet erejét (legyen az bár kisebbségi érdekvédelmi szervezet is) népszerűségében és – négyévenként, vagy annál gyakrabban – szavazatokban mérik. Az RMDSZ létértelme romániai magyar érdekvédelmi szervezetként a kisebbségi jogok érvényesítése. (Politikai szervezetként pedig ugyanaz, mint bármely más politikai alakulaté, párté: 1. a hatalom megszerzése és 2. a hatalom megtartása – az utóbbi mindig nehezebb.) Ha a kormányzati szerep kisebbségi jogok elérésére ad kilátást, viszont veszélyezteti a parlamenti jelenlétet, meg kell gondolni, hogy megéri-e az eredmény a nagy kockázatot. Az ugyanis nem használ az RMDSZ kisebbségi jogérvényesítésének, ha netalán kiesik a parlamentből. A hatalom megtartásáról nem is beszélve...
Salamon Márton László, Új Magyar Szó (Bukarest)

Betámadott az Új Magyar Szó
"Kéretik nem hülyének nézni bennünket" - üzente rövid úton a bukaresti lap
Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök az RMDSZ nagyváradi tisztújító kongresszusán elmondott beszédéről cikkezett hétfőn a romániai magyar sajtó, amely az új szövetségi elnök, Kelemen Hunor megválasztásának körülményeire és a Markó Béla utódja előtt álló kihívásokra is kitért.
„A buta semmitmondás és kisstílű fenyegetőzés, amit a »kétharmados forradalom« letéteményes pártjának képviselője politikushoz méltatlan szókincsbeli és gondolati szegénységgel, kicsinyes demagógiával felvezetett, (…) méltán váltotta ki a jelenlévők hangos rosszallását. (…) Röviden csak annyit üzenünk: kéretik nem hülyének nézni bennünket!” – írta a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hétfői vezércikkében. Mint ismert, a Fidesz alelnöke az RMDSZ kongresszusán kijelentette, az RMDSZ előtt álló változás nemcsak a fiatalításról szól, hanem a helyes út megtalálásáról is. Megjegyezte azt is: ha az RMDSZ a változás mellett dönt, a Fidesz segítő kezet nyújt neki. A kolozsvári Krónika szerint Kelemen Hunornak, az új elnöknek kell majd döntenie arról, merre halad tovább a parlamenti küszöb alá csúszott szövetség, ráadásul a Fidesszel fennálló fagyos kapcsolattal is kezdenie kell valamit. „A kongresszuson elhangzott, a kelleténél nyersebb, de őszinte üzenet – amelynek hangnemével a budapesti kormánypárt azért talán kissé elvetette sulykot – egyértelmű: ha nem áll mellé, az RMDSZ a továbbiakban még kevésbé számít majd partnernek” – fogalmazott a Krónika. És arra is figyelmeztetett, hogy Kelemennek a Fidesz bizalmát élvező, hamarosan létrejövő új párttal is le kell ülnie tárgyalni. Toró T. Tibor, az új alakulat létrehozásának egyik kezdeményezője közölte, együttműködési ajánlatot vár az RMDSZ új elnöke részéről, mivel szerinte „a magyar közösségek legnagyobb célkitűzéseit csakis úgy lehet elérni, ha a politikai erők és a teljes magyar közösség együtt lép fel”. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke elmondta, nyitottságot vár a párbeszédre a magyarság többi reprezentatív alakulatával, „amint azt Kelemen Hunor megígérte”. 2 perces interjú: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, művelődési miniszter
– Újdonsült RMDSZ-elnökként tett első kijelentései a magyar kormánnyal kialakítandó korrekt kapcsolatokra vonatkoztak. Miért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni közvetlenül a megválasztása után? – Mindannyiunk érdeke a magyar kormánnyal, a magyar kormányzó pártokkal az együttműködés, mert közös célokat, közös értékeket képviselünk az Európai Néppárttól kezdődően a nemzetpolitika különböző aspektusaiig. Én szoros partneri kapcsolat ápolásában vagyok érdekelt, ezért fogok teljes nyitottsággal, jóhiszeműséggel és a legnagyobb bizalommal fordulni a kormányzó párt vezetői felé. – Eddig is ezt kellett volna tennie az RMDSZ-nek. Elég hűvös volt a két alakulat viszonya. – Én arról beszélek, ami ezután lesz.
– Az erdélyi magyar politikai riválisok felé való nyitást is hangsúlyozta. Tart attól, hogy valóban szüksége lesz rájuk?
– A kinyújtott kéz, a jó szándék a mi részünkről megvan. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal már kötöttünk jó egyezséget. Mivel mindketten abban vagyunk érdekeltek, hogy a romániai magyarság erős politikai képviseletét megőrizzük, biztosan megtaláljuk ennek a módját is. Parlamenti képviselet nélkül nem lehet megtartani azt, ami huszonegy év alatt felépült. Ez a térség nem arról szól, hogy vívmányaink ötszáz évig érintetlenek maradnak.
– Fél attól, hogy az új erdélyi magyar párt elviszi önök elől az RMDSZ-től eltávolodottak több mint félmilliós szavazótáborát?
– Én attól tartok, hogy esetleg nem leszünk elég bölcsek. Mi azonban eddig megőriztük a magyarok arányát a parlamentben, és nem hiszem, hogy óriási problémáink lennének. Inkább az a kérdés, miként mozgósítjuk az elfásultakat, a politikától elidegenedetteket. Őszintén, nyitottan kell szembenézni az emberekkel a közösségi problémákról beszélve – ennél jobb módszer nem létezik.
Kristály Lehel, Magyar Hírlap

Böjte Csaba beszélgetésre hívja azokat, akiket érdekel a Szent István-terv
Amint azt a nagyszabású munkájában is megemlítette, Csaba testvér a Szent István-tervet egy kiindulási vitaanyagnak szánta, amelyhez építő jellegű hozzászólásokat, kiegészítő javaslatokat vár.
Éppen ezért, találkozóra hívja mindazokat, akik március 4-én, pénteken este 6 órára el tudnak jönni a Csíksomlyói Szent István Gyermekvédelmi Központba (volt Gyerekotthon). A vita elindításában talán segíteni fog az erre a célra létrehozott Facebook-oldal is: http://www.facebook.com/pages/Szent-Istv%C3%A1n-terv/136824659716458
Erdély.ma