Válságban a kormánykoalíció
Az oktatási törvény elfogadása feltétele az RMDSZ további kormányzati szerepvállalásának
Az RMDSZ Állandó Tanácsának (SZÁT) szombati ülésén a szövetség vezetői úgy döntöttek, egy hetet adnak koalíciós partnerüknek arra, hogy megoldást találjon az oktatási törvény elfogadására. Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes szerint "nincs miért alkudoznunk, amennyiben nem sikerül ilyen megoldást találniuk, nem tudunk tovább együtt kormányozni".
Az RMDSZ Állandó Tanácsa szombaton Marosvásárhelyen elemezte az oktatási törvénynek az Alkotmánybíróság általi visszautasítása, illetve megállítása miatt előállt válságos koalíciós helyzetet, és hozott döntést ezzel kapcsolatosan. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ azért vállalkozott a kormányzásra, mert lehetségesnek látta a hozzájárulását olyan alapvető kérdések megoldásához, mint a gazdasági válság enyhítése, az államreform folytatása, valamint előrelépés az anyanyelv- használati, illetve kisebbségi jogok, etnikumközi viszonyok terén. "Az oktatási törvény azért rendkívül fontos, mert egyszerre tartalmaz két fontos célt: egyrészt egy általános reformot, hiszen az oktatási rendszer alapvetően megújulna ennek a törvénynek a segítségével. Az egyetem előtti oktatás felügyeletét teljesen áthelyeznénk a helyi közösségekhez, tehát az önkormányzatok, a szülők, a tanárok képviselőiből álló vezetőtanácsok döntenének minden fontos kérdésben. Másrészt tartalmazza az anyanyelvű oktatási jogok bővítését azáltal, hogy a régi törvényben bennmaradt diszkriminatív intézkedéseket kivennénk. Az ország történelmét és földrajzát eddig nem lehetett magyarul tanulni illetve mostantól fogva a román nyelvet más módszertan szerint lehetne oktatni. Ha az oktatási törvény elakadt, ez azt jelenti, hogy a kormánykoalícióban nincs akarat és nincs erő arra, hogy a reformot folytassa és arra sincs, hogy az RMDSZ-szel kormányozva etnikumközi viszonyok dolgában előrehaladjon. Ezt nem tudjuk elfogadni" – jelentette ki a szövetségi elnök a sajtónak nyilatkozva. Az RMDSZ azt kéri koalíciós partnerétől, hogy a következő napokban találjanak megoldást az oktatási törvény elfogadására. "Amennyiben nem sikerül ilyen megoldást találni, az RMDSZ Állandó Tanácsa azon a véleményen van, hogy nem tudunk tovább kormányozni együtt. Nincs miért alkudoznunk, az oktatási törvény szövegét már rég kialkudtuk, egyeztettünk. Tehát ez egy kompromisszum eredménye és ehhez ragaszkodunk, nincs miért a továbbiakban egyezkednünk a törvény szövegéről. Most nem a szövegre kell megoldást találni, hanem az elfogadásra, mégpedig a következő héten" – mondta Markó Béla. A miniszterelnök-helyettes kijelentette, nemcsak a tanügyi törvényről van szó, de ez nyilvánvalóan a kulcs. "Ha a tanügyi törvény elakadt, akkor ez azt jelenti, hogy a költségvetési, vagy a bérezési törvények kérdésében sem lesz szolidáris a koalíció" – figyelmeztette koalíciós partnereit Markó Béla. Úgy vélte, az oktatási törvénnyel kapcsolatosan nyilván vannak olyan nacionalista politikusok, akiknek a történelemmel és földrajzzal van gondjuk, "de alapvetően az ellentmondás és a nagy ellentétek a kulisszák mögött a reformmal kapcsolatban mutatkoznak: egyrészt nagyok a félelmek az egyetem előtti oktatás decentralizációjától és attól, hogy helyi döntések születnek e kérdésekben, másrészt komoly érdekek ütköznek az egyetemi oktatással kapcsolatban, például a magánegyetemek státusának megszigorítása sokaknak nem tetszik".
Hiba volt nem működtetni a Máért-ot
A szövetségi elnök nyilatkozott a MÁÉRT kapcsán feltett újságírói kérdésekre is. Hangsúlyozta, hiba volt nem működtetni a Máértot, ezt csak részben helyettesítette a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. "Ezek fontos találkozási alkalmak és ez pénteken is bebizonyosodott: a határon túli magyar vezetők, magyar politikusok találkozhattak, véleményt cserélhettek. Nem arról van szó, hogy a Máérton dőlnek el kapitális kérdések, de a véleménycsere és a közös álláspont kialakítása fontos. Itt elfogadtunk egy közös közleményt, annak egyik jelentős pontja, hogy a résztvevők támogatják és elvárják a romániai oktatási törvény elfogadását. Szükség van a Máértra és mennie kell tovább".
A Népújság kérdésére, hogy miként vélekedik arról, hogy az RMDSZ mellett az EMNT és az MPP is egyenrangú meghívottként vett részt a Magyar Állandó Értekezleten, az RMDSZ elnöke kifejtette: "Ki-ki döntse el, hogy mennyire egyenrangú partner az RMDSZ-szel az EMNT és az MPP. Ha egyenrangú partnerek lennének, akkor velünk együtt kínlódnának az oktatási törvénnyel. Ők szolidárisak velünk, mert végül is elfogadtunk egy közös közleményt Budapesten. Ebben a pillanatban a romániai magyarság parlamenti képviseletét és kormányzati képviseletét is az RMDSZ látja el, de nem látok abban különösebb problémát, hogy más szervezetek is jelen voltak Erdélyből". Népújság (Marosvásárhely)

Iskola a magasban, a mélyben
Ezt a címet viseli az a fényképekkel teli vaskos kötet, amely a Marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképző Főiskola elmúlt húsz évének eseményeit örökíti meg. Erre a húsz évre emlékeztek szombaton és vasárnap a Vártemplomban tartott kétnapos ünnep keretében, amely valóságosan és jelképesen is azt bizonyította, hogy a Bolyaiak városában hogyan lehet a semmiből egy új világot teremteni.
Az alapítást követő eufória után a romániai oktatásügy barátságtalan intézkedéseivel szembesülve, a törvények útvesztőiben botladozva, az elkeseredés és reménykedés között egyensúlyozva, az iskola számára a nagykőrösi tetvérgyülekezet, a Károli Gáspár Egyetem kéznyújtása tette lehetővé, hogy főiskolai oklevelet állítsanak ki a hallgatóknak. Az elmúlt húsz év során nem a falak, de a hit, a lelkesedés, a hűség, a jövő nemzedékek neveléséért, a kis és nagyobb közösségek építéséért és megtartásáért érzett felelősség éltette és élteti tovább az 1990-es marosvásárhelyi események sodrásában megálmodott iskolát.
A szombat délelőtti istentisztelet, amelyen Ötvös József vártemplomi esperes, az iskola kuratóriumának vezetője adta meg az alaphangot, s amelyen dr. Nagy István, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja végezte a szószéki szolgálatot, a hálaadás jegyében zajlott.
A marosvásárhelyi vallási felekezetek képviselői is köszöntötték az ökumenikus szellemben működő képzőt, s hálát adtak azért, hogy alkalmas időben alkalmas emberek álltak az iskola megálmodója, néhai Fülöp G. Dénes vártemplomi lelkész mellé, hogy tanítókat, énekvezéreket és kántorokat képezzenek – hangzott el Ferencz István római katolikus és Nagy László unitárius püspökhelyettes hálaadó imájában.
A pártfogó nagy testvér, a Károli Gáspár Egyetem rektorának üzenetét dr. Nagy István dékán tolmácsolta. Legyetek a világ világossága – biztatta a hallgatókat Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke. Az iskolaalapító néhai Fülöp G. Dénes szerepét, a gaudai Dienstar Főiskola rektora nevében Piet Booj méltatta, s értékelte a holland és a vásárhelyi intézmények közötti jó kapcsolatot, s ígért segítséget a megtervezett új épület felépítésére.
Most, amikor az oktatás szintje lefele halad, ki kell használni azt a történelmi lehetőséget, hogy a nehézségekhez hozzáedződve, mi itt, Erdélyben még tudunk szívvel-lélekkel dolgozni, s erre kell megtanítani a fiatalokat is – hangzott el dr. Hollanda Dénes köszöntőjében.
Az üdvözlő táviratokat az iskola igazgatója, dr. Barabás László olvasta fel, aki az elmúlt húsz év történetének legfontosabb eseményeit, a mélységek és magasságok közötti vívódást foglalta össze. Ma sincs önálló épülete az intézménynek, amelynek igazgatása a régi vártemplom lelkészi lakásából történik. Mivel a Marosvásárhelyi Református Egyházközségek Kuratóriumának képviselői nem egyeztek bele, hogy a volt leányiskola felújítására és bővítésére kidolgozott terv, a Göcsi Máté oktatási, művelődési és szociális központ terve elkezdődhessen, a volt parókia bővítésére készült újabb terv által szeretnék elérni, hogy a képzőnek biztos otthona legyen – hangzott el a sok adat, esemény felelevenítése mellett az igazgató visszatekintőjében. E terv megvalósítására keresik a támogatókat, hogy létrejöhessenek Marosvásárhelyen a református iskolarendszer hiányzó láncszemei is, a református óvoda, elemi és általános iskola, ahol a főiskola hallgatói eredményesebben végezhetnék a felkészülést.
A köszöntőkben sok szó esett arról, hogy sok-e vagy kevés a húsz év egy iskola történetében. Nos, az adatok szerint 619-en szerezték meg a tanítói és sokan közülük a kántori oklevelet is, ami a kötetet összeállító Barabás László szerint, abból kiindulva, hogy "kiművelt emerfők" tehetnek csuda dolgokat, jelentős számadat erdélyi magyar közösségünk viszonylatában.
Az ünnepségen oklevéllel méltatták azok mukáját, akik hozzájárultak az iskola építéséhez. Gubcsi Lajos, a magyarországi Zrínyi Kiadó vezetője két könyvet hozott az iskola diákjainak és tanárainak, az ünnepség résztvevőinek ajándékba.
A jubileumi alkalomra készült kötetet, amelyet Barabás László igazgató állított össze, Gáspár Sándor méltatta.
Az ünnepségen Kilyén Ilka Magyar Örökség díjas színművésznő szavalt, s az iskola kórusa énekelt.
A kántor-tanítóképzőben végzett diákok munkáiból készült kiállítást a gótikus teremben Ábrám Noémi nyitotta meg. A szellemi termékek mellett a végzettek kézügyességét bizonyították a kiállított kézimunkák, festmények, faragások, babák, az iskolában folyó munka sokszínűségét a kiállított képek.
A zenei anyanyelvünk érdekében vállalt munkát a délutáni előadás bizonyította, amelynek során az iskolában végzett zenészek, a végzősök által vezényelt kórusok, valamint a művésztanárok léptek fel.
Kora délután a tanároké volt a szó. A külföldi vendégek és a hazai előadók a kántor-tanítóképzés az ezredfordulón (kereszténység, magyarság, kultúra) témakörökban tartottak előadást.
Vasárnap dr. Pap Géza, az erdélyi egyházkerület püspöke hirdetett igét, s az újabb köszöntéseket követően közös ima hangzott el a főiskola jövőjéért. Ezúttal is fellépett az iskola kórusa, majd az ünnepség az elhunyt lelkészek, tanárok, öregdiákok sírjának megkoszorúzásával ért véget. Népújság (Marosvásárhely)

Păunescu: a disznótól a félistenig
Halála után Adrian Păunescu elérte azt, amire egész életében törekedett: nevezetesen, hogy amolyan fél- (ha nem éppenséggel egész) istennek tekintsék.
A román irodalmi- és politikai élet talán legellentmondásosabb személyiségétől búcsúzott tegnap az ország: a 67 éves korában elhunyt Adrian Păunescut a román nép költőóriásaként temették el a bukaresti Bellu temetőben, az Írók sétánya mellett, Mihai Eminescu, George Coşbuc, Mihail Sadoveanu, Nicolae Labiş sírjának szomszédságában, szinte teljesen megfeledkezve arról, hogy évtizedeken át Nicolae Ceauşescu udvari költőjeként szolgálta ki a népnyúzó kommunista diktatúrát.
Rossz cél szolgálatában
Költő, publicista, nyelvőr, politikus, egyetemi tanár, agitátor, propagandista – ez volt egyszemélyben Adrian Păunescu. Tehetsége, szónoki készsége, mozgósító ereje, költői vénája vitathatatlan – kár, hogy rossz cél szolgálatába állította.
A román nyelv szeretete, vagy ha úgy tetszik: még bocsánatosnak minősíthető nyelvi nacionalizmusa nyelvi sovinizmussá alacsonyodott. Minden erővel igyekezett megakadályozni a kisebbségi – elsősorban a magyar – nyelvhasználatot a román közéletben, a kisebbségi nyelvek elnyomásával akarta abszolút hatalomra juttatni a többségi nyelvet. Ugyanúgy, ahogyan féktelen hazaimádata is sovinizmusba, magyarellenességbe torkollott. Adrian Păunescu az utóbbi húsz évben minden szinten próbálta megakadályozni a magyar érdekérvényesítést.
Mindebben olyan tettestársakra talált, mint Corneliu Vadim Tudor, George Pruteanu, Ion Lăncrănjan, Romulus Vulpescu – és az Adrian Păunescu által „bezzegmagyarrá” ütött Hajdú Győző, aki ebben a minőségében volt hivatott hitelesíteni mentora „elfogultságtól mentes magyarbarátságát”.
A „romániai woodstock”
A besszarábiai Copăceni községben született 1943-ban, de gyermekkorát az olténiai Bârcában töltötte. 23 évesen lett az Amfiteatru szerkesztője, majd a România liberă főszerkesztő-helyettesévé nevezték ki, 1973–1985 között a Flacăra című hetilapot vezette. Eközben politikai karrierjét sem hanyagolta el: 1996–1988 között az írószövetség KISZ-titkára volt, 1986-ban belépett a kommunista pártba.
Nevét a Flacăra irodalmi kör 1973-ban történt megalakításával tette ismertté: tizenöt éven át járta az országot a körrel. A rendszerint stadionokban megrendezett 1615 előadás, valóságos társadalmi mozgalommá változott. Több mint hatmillió nézője – zömmel fiatal – volt. Meglátszott, hogy az Egyesült Államokban egy éven át tanulmányozta, a tömegmanipuláció mechanizmusait.
A rendezvényeken sok, a művészeti életben később rangot, tekintélyt nyert fiatal tehetség tűnt fel, közöttük Florian Pittiş, Nicu Alifantis, Mircea Vintilă, Marius Dragomir, aminthogy az is tagadhatatlan, hogy a fasisztoid-kommunista sorozattal hatalmas szolgálatot tett a diktátornak, a Ceauşescu által intézményesített nemzeti-kommunizmus legfőbb agitátorává lett. Az előadásokon korántsem az akkoriban oly divatos folkzene volt a főszereplő, hanem a rendszer, legfőképpen pedig annak két mindenható ura: Nicolae és Elena Ceauşescu.
A rendezvénysorozat nem a fiatalok lázadási formája volt – amint azt Păunescu a fordulat után megpróbálta (sajnos, sikerrel) elhitetni a feledékeny román közvéleménnyel – éppen ellenkezőleg: a kommunista propaganda eszközeként szolgált.
Ha már akkor, ifjúkorában nem kerítette volna hatalmába a nagyravágyás, a mérhetetlen gőg, ha nem akart volna Ceauşescu fölé nőni, a Flacăra rendezvénysorozatát sohasem tiltották volna be, ami akár évekkel is késleltethette volna a rendszerváltást. Így azonban, egy hirtelen kitört vihar ürügyén – amikor is a stadionból való fejetlen menekülés közben öt fiatalt tapostak halálra – Ceauşescu véget vetett a „romániai woodstock-nak”.
Păunescu egy év múlva megpróbált „bűnbocsánatot” nyerni: dicshimnuszban énekelte meg a diktátor egyik beszédét, hozzá intézett levelében pedig a fejedelmeket megillető „nagyméltóságod” megszólítással illette Ceauşescut.
Következetesség – a rosszban
Adrian Păunescu nem csak a magyar kisebbségnek tett rosszat – szavakban oly szeretett hazájának és népének is ártott. Nem véletlen, hogy 1989 decemberében csak a bukaresti amerikai nagykövetséget őrző tengerészgyalogosok mentették meg attól, hogy a feldühödött tömeg meglincselje. 1989 után is a múlt embere maradt. Egyetlen erénye volt, hogy nem tagadta meg baloldali eszméit, Ceauşescu iránt érzett csodálatát – már ha erénynek lehet nevezni a rosszhoz való következetes ragaszkodást.
A rendszerváltás után Ceauşescu volt első miniszterelnök-helyettese, Ilie Verdeţ Szocialista Munkapártjába lépett be. A közéletből ugyan pár évig eltűnt, de a kilencvenes évek elején Mihai Tatulici visszhangos tévé-interjút készített vele. Ebben Păunescu akkor még bűnbánóan ledisznózta magát 1989 előtti tetteiért.
Röviddel ezután azonban már a Munkapárt államfő-jelöltjeként indult az 1996. évi választásokon, majd 2008-ig a szociáldemokraták szenátora, tévé-adások gyakori vendége volt, és immár ismét félistennek tekintette magát. Politikusként a „nem adjuk el az országot” jelszó híve, a kapitalizmus, a privatizáció, az európai fölzárkózás ellensége volt.
A kommunizmus bűneit vizsgáló Tismăneanu-bizottság jelentésében egyebek között megállapította róla: „akarva vagy akaratlanul a kommunizmus első éveire jellemző agitációs versek stilisztikai fortélyaihoz folyamodott. (...) Soha nem felejtette el emlékeztetni a látványba belefeledkezőket arra, hogy engedelmességgel és szeretettel tartoznak a Legfőbb Vezetőnek. (...) A vezetőnek tett szolgálataival nélkülözhetetlenné és erőssé tette magát a propaganda hierarchiájában. (...) A propaganda csapdájába csalta a serdülők ártatlan lelkét, robbanó erőiket a gyűlölt rendszer szolgálatába állította”.
A jelentés a modernizációs ideológiát az autochtonizmus gondolatával sajátos módon vegyítő „protokronizmus szószólóinak” sorában említi – többek között Eugen Barbu, Corneliu Vadim Tudor, Ion Lăncrănjan, Dinu Săraru, Mihai Ungheanu Ilie Purcaru mellett – Adrian Păunescut is. Talán van valami jelképes is abban, hogy éppen november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom napján temették.
Păunescu földi pályafutása végeztével is hat: halála, temetése most ugyanolyan hisztériát váltott ki országos szinten, mint a diktátort, a kommunizmust dicsőítő rendezvényei, versei annakidején a stadionokban.
Bogdán Tibor, Új Magyar Szó (Bukarest)

MÁÉRT a magyar máért
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség a magyar miniszterelnök szerint. Orbán Viktor a hatéves szünet után pénteken Budapesten összeült Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) azt hangsúlyozta: ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak tekintse magát. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és a nemzetstratégiai érdekeket alárendeljék a külpolitika érdekeinek. Éppen fordítva, az összes külpolitikai kapcsolatot aszerint kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását; az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
A MÁÉRT zárónyilatkozatát minden résztvevő ellátta kézjegyével. A dokumentum elítélti a szlovák nyelvtörvényt. Az aláírók azon reményüknek adnak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt.
A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke örömét fejezte ki, hogy a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus alakult ki, és nincs vita közöttük, nincs vita a határon túli magyar szervezetek, a magyar kormány és a pártok között.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bejelentette: november végén Brüsszelben tartják a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács kihelyezett ülését. Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke azt mondta, ha a Kárpát-medence egységes kulturális, gazdasági tér, akkor politikailag is érdemes egységesen kezelni.
ÚMSZ-összeállítás, Új Magyar Szó (Bukarest)

Csak azok vitatják, akiknek „ez a nemzet se inge, se gatyája”?
Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség arra, hogy a határon túli magyarság ügyei hangsúlyosan megjelenjenek. A szavazati jog kérdése a nemzeti egység megőrzése érdekében maradt ki a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) zárónyilatkozatából. Az összmagyar regisztert pedig jelentős nemzetközi erőforrásnak szánja a kormányzat. A Magyar Állandó Értekezlet után a tanácskozás tanulságairól és a nemzetpolitikában várható lépésekről is nyilatkozott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Duna Televízió Heti hírmondó című műsorának vasárnap este.
Magyarország lesz az unió soros elnöke, tehát az EU ügyei itt fognak „intéződni”. Ez pedig egy lehetőséget ad arra, hogy úgy koordináljuk a dolgokat, hogy a határon túli magyarság, illetve általában a kisebbség szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek – így reagált Semjén Zsolt a Duna Televízió kérdésére, miszerint milyen lehetőségnek tartják Magyarország uniós elnökségét a határon túli magyar szervezetek. A miniszterelnök-helyettes Szerbiát hozta példaként, mint ahol megvalósult a kulturális autonómia egy formája. Nyilvánvaló, hogy ezt a magyar kormány nagyra értékeli és támogatja Szerbiát abbéli törekvésében, hogy mihamarabb az Európai Unió tagjává válhasson. „Ez a jó szerb–magyar viszony üdvös kihatással van a vajdasági magyarságra; az irántuk tett szerb gesztusok pedig üdvös kihatással vannak a magyar–szerb kapcsolatokra” – mondta Semjén.
Miért nem döntöttek a szavazati jogról?
A Máért zárónyilatkozatában szó van az egyszerűsített honosítási eljárásról, az oktatási törekvésekről és az autonómiáról, Magyarország soros uniós elnökségéről. S bár volt egy szavazás a témáról, mégsem került bele a záródokumentumba a határon túli magyaroknak adandó választójog. Miért nem? – hangzott a Heti hírmondó kérdése. A mostani Máért zárónyilatkozata valóban egy történelmi dokumentum volt, megvalósult a nemzeti egység; részint a magyarországi politika, részint a határon túli és az emigráció politikájának tekintetében – reagált a miniszterelnök-helyettes. Olyan szervezetek, amelyek pengeváltásban vannak egymással, azok is aláírták a magyarság legfontosabb kérdéseivel foglalkozó zárónyilatkozatot. Azt megerősítette Semjén: a nyugati emigráció részéről valóban felvetették, hogy a határon túli magyarság szavazati jogát vegye bele záródokumentumába a Máért. Ő ezt a kérdést véleménynyilvánító szavazásra bocsátotta, és kiderült: minden határon túli magyar szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy szavazati jogot kapjanak a magyar állampolgársággal. Ám ez a pont nem volt része a záródokumentum eredeti tervezetének. „Ha ezt beerőltetem egy többségi szavazással, tehát hogy ez kerüljön be a záródokumentumba, akkor nincs meg a teljes egység, mert egy bizonyos magyarországi politikai párt ezt kritikusan szemlélte.
Nyilván a szocialista pártnak komoly problémát okozott volna ennek ilyen formában való elfogadása, szerintem a delegáltaknak nem is nagyon lett volna mandátuma, hogy ebben a kérdésben ilyen értelmű állásfoglalást tegyenek – ismertette a hátteret a kormányzati politikus, hozzátéve: a nemzeti egységet a záródokumentum kapcsán mindennél előbbre valónak tartotta, hiszen a magyarságot érintő minden fontos kérdés belekerült a nyilatkozatba.
Jelentős erőforrásnak szánják az összmagyar regisztert
Miért fontos az összmagyar regiszter létrehozása, amelynek tervét szintén bejelentette a Magyar Állandó Értekezlet ülésén? – hangzott a Heti hírmondó kérdése. „Ez a szívem csücske” – reagált Semjén Zsolt. A regiszter létrehozását azért tartja fontosnak, mert a magyar nemzet világnemzet lett, abból kifolyólag, hogy az emigráció szétszórtan él a világban. A nyugati magyarság, az emigráció megtartása pediglen speciális kapcsolatokat igényel – a negyedik, ötödik generációtól már nem reális elvárni, hogy úgy beszéljenek magyarul, mint az itthoniak. „Ezért az egyik javaslatom, hogy az emigráns szervezetekben, mondjuk az Egyesült Államokban, legyen a magyar mellett egy angol nyelvű szekció is, ahol a negyedik, ötödik generációs magyarokat kell megtartani a magyarságban – még ha az angol nyelviségben is” – magyarázta Semjén, hozzátéve: a lengyelek ugyanezt a stratégiát követik.
A tervezett regisztert pedig arra használnák, hogy személyesen elérjenek minden magyart, bárhol él a világban – üzeneteket küldve nekik a magyar társadalomról, vagy nemzeti ünnepeken ünnepi üzenetet például ismert költemények formájában. „Ez a fajta kapcsolattartás az ő identitásukat megerősíti. Gazdasági beruházás esetén meg lehet nézni, hogy az adott térségben hol vannak magyarok, akiknek a befolyása, kapcsolatrendszere segítség lehet ilyen szempontból is. De az sem elhanyagolható, hogy ha van egy magyar ügy – mondjuk a szlovák nyelvtörvény, ami sérelmes a szlovákiai magyarság, tehát az egyetemes magyarság számára –, akkor mozgósíthatjuk a világ magyarságát a magyar ügy mellett. Óriási erő van ebben – érvelt a miniszterelnök-helyettes.
Csak azt zavarja, akinek se inge, se gatyája a magyarság
A Heti hírmondó felvetésére, hogy számít-e arra, ez az elképzelés vitákat fog kiváltani, Semjén Zsolt úgy reagált: ez azoknál válthat ki vitát, „akiknek ez a nemzet se inge, se gatyája”. „Akinek magyar szíve van, az csak helyesnek tarthatja, hogy a világban élő magyarokat megtartsuk a magyarságban, a magyarsággal szimpatizáló embereket magunkhoz tudjuk kötni, az identitásukat megerősítsük; és mi rossz van abban, ha Magyarország a világban szétszóratásban élő magyaroknak magyar üzeneteket küld? Ennél pozitívabb dolog a földön nincsen. Nem beszélve arról, hogy ha más országok ezt megtehetik, akkor megtehetjük mi is. Erre mondtam azt, hogy minden magyarért meg fogunk küzdeni” – hangzott el Semjén Heti hírmondónak adott nyilatkozatában.
(DunaTV) MNO

Nem felülről, belülről – avagy: Ki a magyar?
Fanyalogni mindig muszáj. Elvégre hová jutnánk, ha egyszer színt kellene vallanunk! Ha egyszer meg kellene fogalmaznunk: ki vagyok én. Mindenkinek, egyes szám első személyben. Nem azért, mert valaki kéri: hanem hogy legalább én magam tisztában legyek vele. Nem másnak fontos tudni: ki vagyok én, hanem nekem. Nem felülről, belülről kell kérni és hallani a választ.
A süket csönd, a tétovaság, a választalanság is válasz. Sokat elmond magamnak, önmagamról. A belülről jövő némaság is kihívás. S lehet felháborodva világgá kiáltani, hogy „… milyen kritériumok alapján döntik el, hogy ki a magyar”, de a felelet csak belül fogalmazódhat meg, ahogy a kritériumok is, melyeket minden ember maga választ, mikor önnön kérdéseire a saját válaszait megfogalmazza.
Egy nemzeti kataszter nem adhat választ annak, aki maga sem tudja, kicsoda. A gúnyolódó fanyarság sem leplezi el a kérdező fellengzős gyatraságát. A nemzeti kataszter lehetőség a számbavételre annak, aki magyar. Megvallása és felvállalása, hogy én én vagyok. Kényszer a más emberek, intézmények elvárásainak való mindenáron megfelelni akarás, s ha ez vezérel, akkor igen komoly gond, hogy nincsenek kritériumok, mert hát honnan is tudnám, hogyan lehetek a megfelelő, hogy most és itt éppen mihez kell igazodnom…
Néhány héttel a népszámlálás esztendeje előtt különös mellékíze van az írástudói felelősségre áhítozó véleményformáló „… milyen kritériumok alapján döntik el, hogy ki a magyar” kérdésének. Teljesen mindegy, mi vettette papírra vele a fellengzős fanyalgást, a logikátlan következtetésekkel teli pamfletet, többet árul vele kisebbségünk derékhadának – a harmincas-negyvenesek - dilemmáiról, mint hinné. Mert nem csupán az foglalkoztatja, kik és milyen kritériumok alapján döntik el, hogy ki a magyar, hanem az is: lehet-e magyar az, aki nem magyar állampolgár. Ha Trianon után kilencven évvel véleményformáló harmincas-negyveneseinknek ilyen kérdések okoznak nyugtalan éjszakákat, a baj nagyobb, mint hinnénk. Nagyobb, mert a fel nem tett igazi kérdésük úgy hangzik: aki szlovák állampolgár, megengedheti-e magának, hogy ne szlovák nemzetiséget valljon be az összeíráskor?! Elvégre: a ki a szlovák kritériumait sem fogalmazta meg nekik senki, a népszámláláson is kataszter készül, egészen pontos személyi azonosító adatokkal… Csak a többségi közelvárás világos a mindenáron megfelelni akarás kényszere alatt cselekvőknek, bár azon eddig még nem fanyalogtak.
Csak minden máson, ami nem felülről, hanem belülről fakad.
N. Gyurkovits Róza, Felvidék.ma

Ma köszöntik a 80 éves Dobos Lászlót
Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában ma délután köszöntik Dobos László Kossuth-díjas írót tisztelői, barátai, ismerői a Kárpát-medencéből és a nagyvilágból. Közéleti szereplők, művészek, barátok gratulálnak Dobos Lászlónak 80. születésnapja alkalmaból, ám főként a nyolc évtizeden át a közösségéért, a magyarságért végzett munkáját köszönve.
Ferencz Éva előadóművész Zsoltárt énekel az ünnepeltnek, tudván, milyen fontos szerepet játszott életében mindig is a zsoltár. Tőkés László a lelkész, a politikus és barát imával emeli az ünnepség fényét, amelynek vendéglátója, az MKA székháza nevében Koncz Gábor színművész mond köszöntőt. Pogány Erzsébet, a felvidéki Szövetség a Közös Célokért igazgatója emlékezik meg arról, hogy Felvidéken Dobos László az utolsó olyan magyar személyiségek egyike, akit Királyhelmectől Pozsonyig tisztelnek, ünnepelnek, de a világ magyarsága is megbecsüli, így a legkönnyebben elérhető helyre, a nemzet fővárosába, Budapestre esett a választás a születésnapi közös ünnep megtartásához. Gratulációk sora hangzik majd el.
Duray Miklós a Felvidékről a közösségszervező Dobos Lászlót köszönti. Sunyovszky Silvia színművész, a Felvidék szülöttje a „Grácia“ című novella elmondásával egy régi emléket is idéz. Azt, hogy 1968 májusában az Írószövetség budapesti székházában Dobos László kezdeményezésére, Galán Géza rendezésében „Hazánk, Európa“ címmel, Fábry Zoltán ihlette irodalmi műsort adtak elő felvidéki fiatalok, köztük ő maga is.
Köszönti Dobos Lászlót Csoóri Sándor író, Pozsgay Imre politikus-tanár, Lauer Edith, a tengeren túlról az amerikai magyarság nevében, Márkus Béla irodalomtörténész, a Dobos Lászlóról szóló monográfia szerzője, Jókai Anna író, Havas Judit előadóművész. Pomogáts Béla az Anyanyelvi Konferencia emléklapját adja át az ünnepeltnek, Muzsnay Árpád az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület alelnöke az emléklap mellé az erdélyi magyarság köszöntését hozza.
Méltatja Dobos Lászlót Csáky Pál politikus-író, Pálfy G. István publiciszta, Görömbei András irodalomtörténész, és még sokan mások, a szülőföld üzenetét, a királyhelmeci Pásztor István levelét is felolvassák. Felvidék.ma

Magyar kulturális fesztivált tartanak Nagyszebenben november végén
November 25. és 28. között tartja a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda a dél-erdélyi térség kiemelt fontosságú magyar kulturális fesztiválját, az V. Ars Hungarica fesztivált.
A november 25-iki hivatalos megnyitó után a Nagyszebeni Balett Társulat gálaműsorával indul a négy napos rendezvénysorozat – olvasható a www.szeben.ro oldalon, a dél-erdélyi nagyváros térségének magyar honlapján.
November 26-án két fotókiállítást is megnyitnak. Az egyiken Alsócsernátonról láthatnak óriásfotókat az érdeklődők, a másik Nagyszebennel és Péccsel foglalkozik. Nagyszeben 2007-ben volt, Pécs az idén Európa egyik kulturális fővárosa. A Nagyszeben-Pécs, Párhuzamok a két EKF között címet viselő kiállítás megnyitóján videobemutatót is láthat a közönség.
A Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda szervezésében megrendezendő fesztivál további programjai között szerepel még könnyűzenei gálaműsor, gyermekeknek divatbemutató, író-olvasó találkozó és több könyvbemutató is.
MTI, Erdély.ma

Voiculescu: nem egyeznek bele, hogy anyanyelven tanulják a történelmet
A konzervatív párt soha nem fog beleegyezni, hogy a kisebbségiek saját nyelvükön tanulják Románia történelmét és földrajzát – ezt az alakulat elnöke jelentette ki. Dan Voiculescu közölte: egyetlen más európai országban sem érvényes az a gyakorlat, hogy a hivatalostól eltérő nyelven sajátítanák el ezeket a tantárgyakat a diákok. Hozzátette, ha Traian Basescu kihirdeti az oktatási törvényt, akkor beindítják a felfüggesztési procedúrát, mert nem lehet államfő az a személy, aki egy olyan jogszabályt hirdet ki, amelyet alaptörvénybe ütközőnek ítélt meg az Alkotmánybíróság.
Marosvásárhelyi Rádió, Erdély.ma

Markó: félreértelmezik az oktatási törvény lényegét
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az oktatási törvény kapcsán mindenki a történelem és a földrajz anyanyelven történő tanításáról beszél, pedig nem is ez az intézkedés zavar sokakat, hanem a decentralizációra és a felsőoktatásra vonatkozó rendelkezések.
A Szövetségi Állandó Tanács szombati, marosvásárhelyi ülése után Markót arról kérdezte a sajtó, mi a véleménye arról, hogy egyes koalíciós kollégák megtapsolták az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos döntését. Markó azt válaszolta, hogy a törvényt ellenző politikusokat voltaképpen nem a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatása zavarja.
„Nem tudom, hogy a földrajz és a történelem miatt tapsoltak-e, szerintem nem ez zavar egyeseket. A jogszabály elég mélyreható reformot ír elő az iskolahálózat decentralizációja, a döntések helyi közösségekre való átruházása révén, ugyanakkor megváltozik a kinevezési rendszer azok számára, akik ez után jönnek a tanügybe. A felsőoktatásban is megpróbálunk rendet teremteni, próbáljuk szabályozni a magánoktatás státusát, helyét”. Sajnos, én úgy látom, ott vannak a legnagyobb, ki nem mondott nézeteltérések: hogyan nevezzék ki a rektorokat, kiből válhat rektor, és egyebek. Jelenleg mindenki a földrajz és a történelem anyanyelven történő oktatásáról beszél, mert az népszerű téma” – fejtette ki Markó Béla, aki szerint így magyarellenes érzelmeket lehet szítani. Hangsúlyozta: az anyanyelvű oktatás biztosításáról szóló rendelkezések nem kiváltságot jelentenek a gyermekek számára, hanem azok „minden gyermek alapvető jogai”.
„A Hargita és Kovászna megyei román gyermekek számára is ugyanolyan jogokat biztosítunk az anyanyelvű oktatás terén, mint az ukrán vagy más gyermekek számára. A törvény ugyanazokat az előírásokat tartalmazza a magyar és román gyermekek számára” – magyarázta Markó.
Markó szerint a Szövetségi Állandó Tanács koalíciós partnerekhez intézett kérése, hogy találjanak megoldásokat az oktatási törvény elfogadására, nem jelent ultimátumot.
„Nem ultimátumról van szó. Nem szabtunk határidőt. Az oktatási törvényt ismerik, megvitatták, véglegesítették. Vagy elfogadjuk azt a következő időszakban, vagy később sem lehet azt elfogadni. A következő napokban várjuk a megoldást a kollégáinktól” – fűzte hozzá Markó.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ frakcióinak hétfői ülésén dönthetnek-e a kormányból való kilépésről, Markó azt válaszolta, hogy csak a Szövetségi Képviselők tanácsa dönthet ez ügyben, erre utaló jel tehát az SZKT összehívása lehet.
A Szövetségi Állandó Tanács szombaton, Marosvásárhelyen ült össze, hogy elemezze az Alkotmánybíróságnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése nyomán kialakult helyzetet. Markó Béla a Szövetségi Állandó Tanács ülése után elmondta: a következő napokban a Szövetség megoldást vár a PD-L-től a helyzet megoldására és az oktatási törvény elfogadására, ellenkező esetben az RMDSZ nem folytathatja az együttműködést.
nyugatijelen.om/Mediafax, Erdély.ma

Egy „árnyalatnyit változott” a Szent Miklós-szobor körüli színvita a hétfői napon. Burján Gál Emil, a köztéri alkotás készítője reggel a szobor mellett sorolta fel művének átfestése kapcsán őt ért sérelmeket. Később a polgármesteri hivatal illetékesei is ismertették álláspontjukat, kifejtve, hogy továbbra is együtt szeretnének működni a művésszel. Közben a város mellékgazdaságának dolgozói újra átfestették Szent Miklóst. Ezúttal szürkére.
Ahogy ígérte, Burján Gál Emil igen vehemensen tiltakozott hétfőn kora reggel szobrának újabb átszínezése ellen. Megpróbálta a festésben megakadályozni a mellékgazdaság dolgozóit. A kedélyek végül lecsillapodtak, a munkások kijelentették, hogy ők feletteseik utasítására cselekszenek. Ezt a művész is belátta, de hozzátette, megvárja, amint elkészülnek a munkával, és azután az általa hozott festékkel ismét átfesti a szobrot – legalábbis az alsó részét, ahová létra nélkül is elér.
Elmondta, tudja, hogy ez a tett a saját alkotásának megcsúfolása lenne, de ezen a módon is tiltakozni kíván az ellen, ahogy a városháza illetékesei – Nagy Zoltán alpolgármester és Mátyás Gyöngyvér főépítész – a művészekhez és az alkotásokhoz viszonyulnak. „Az nem lehet magyarázat egy színválasztáshoz, hogy a szobor mennyire illeszkedik a főtér összképébe, a környező épületek színeihez. Ha más tulajdonosa lesz az épületeknek és újrafestik azokat, akkor a szobrot is megint át kell festeni? (…) A szürke háttér előtt a szürke szobor elveszítette a súlyát” – vélte Burján Gál Emil.
Nagy Zoltán alpolgármester és Mátyás Gyöngyvér főépítész ezzel szemben elmondták, tiszteletben tartják az alkotók szerzői jogait, eddig is és ezután is velük együttműködve szeretnék meghozni a döntéseket. Így a Szent Miklós-szobor átfestéséről is egy héten át naponta konzultáltak Burján Gál Emillel, akinek jó szándékát nem vonják kétségbe, hiszen a szobor tényleg megérett már egy felújításra. Azonban a szín, amit közösen kiválasztottak, nem az volt, amire a művész színezte az alkotást.
A zöld Szent Miklós látványa sokakban megdöbbenést keltett, és nem is illett a főtér összképébe. Saját elképzelésük alapján most az eredeti színéhez közeli árnyalatra, szürkére festették.
Ez azonban még mindig nem a végleges megoldás. A napokban újra egyeztetni szeretnének Burján Gál Emillel, és közösen megtalálni a végleges színárnyalatot.
Egy hét múlva tehát várhatóan Szent Miklós újabb „színeváltozásának” lehetünk tanúi. Hogy ez pontosan milyen is lesz, még nem tudni. Burján Gál Emil egyébként hétfőn estig nem váltotta valóra szándékát, és nem festette át a város névadójának képmását. Székelyhon.ro

A püspök nem tudott eljönni az ünnepségre
Milyennek kell lennie az egyházi tanítónak ma? Erről értekeztek szombaton a nagykőrösi, a váci és a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő marosvásárhelyi Kántor- tanítóképző Főiskola tanárai – tájékoztatott az ünnepség szombat délutáni rendezvényéről Barabás László igazgató. Számunkra nagyon fontos, hogy végzettjeink az anyanyelvi kultúra oktatását, mind a hitbeli tanítást fel tudják vállalni. És nagy szerepük lehet a világi és egyházi zenei műveltség megalapozásában, zenei anyanyelvünk ápolásában is. Ezt igazolta a délutáni ünnepség, amelyen énekesként vagy karvezetőként bizonyították az öregdiákok, hogy a Gyimesektől Gyergyón át a Küküllő mentéig és Marosvásárhelyen milyen munkát végeznek. A két zeneművész tanár, Csíky Csaba és Molnár Tünde orgonajátékát követően a gyülekezet közösen énekelte az el az Ároni áldást Csíky Csaba vezényletével – tette hozzá.
Bár a program szerint vasárnap dr. Papp Géza, az Erdélyi Egyházkerület püspöke kellett volna igét hirdessen, lapzárta után értesültünk, hogy elfoglaltságai miatt Ötvös József esperes, generális direktor helyettesítette a szószéken. Dr. Bustya Dezső és dr. Fodor Ferenc volt nagykőrösi lelkész imádkozott az iskola jövőjéért, s Kiss Zoltán, a Vártemplom főgondnoka mondott köszöntő beszédet. Barabás László igazgató nemcsak a jelenlevőkhöz, az erdélyi magyarsághoz fordult azzal a kéréssel, hogy segítsenek az iskola fenntartásában, működtetésében, s a tervezett új épület megvalósításában.
Az eltelt két évtized alatt elhunyt hat lelkipásztor, tíz tanár és három öregdiák iránti kegyeletből az iskolaalapító Fülöp G. Dénes lelkész, Csiha Kálmán püspök és Juhász András lelkipásztor sírjára helyezték el a megemlékezés koszorúit, Reményik Sándor-vers hangzott el és az iskola kórusa énekelt.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

XIV. erdélyi orvosnapok
A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban november 11–13. között az EME Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a KAB Egészségügyi Szakbizottsága a Hargita Megyei Orvosi Kollégiummal és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházzal közösen szervezi meg a XIV. erdélyi orvosnapokat, az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztály állandó őszi továbbképző konferenciáját. Népújság (Marosvásárhely)

Borbély Lászlót az Európai Egészségügyi és Környezetvédelmi Miniszteri Bizottság tagjává választották
Borbély László környezetvédelmi és erdészeti minisztert november 5-én Genfben az Európai Egészségügyi és Környezetvédelmi Miniszteri Bizottság tagjává választották.
Az Európai Egészségügyi és Környezetvédelmi Miniszteri Bizottságban négy környezetvédelmi és négy egészségügyi miniszter vesz részt. A tagok mandátuma két évre szól. A bizottság környezetvédelemért felelős miniszterei Romániát, Azerbajdzsánt, Törökországot és Fehér-oroszországot képviselik.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ennek az európai bizottságnak a tagjává választottak, amely két ilyen fontos területet, mint a környezetvédelem és az egészségügy próbál összehangolni. Tiszta környezet nélkül nem beszélhetünk egészségügyről. Románia számára és számomra is kihívás, hogy hazánk környezetvédelemmel és egészségüggyel kapcsolatos tervei ne csak papíron létezzenek, hanem tudjuk ezeket gyakorlatba is ültetni, konkrét eredményekkel – jelentette be Borbély László kinevezését követően.
A környezetvédelmi miniszter véleménye szerint az Európai Egészségügyi és Környezetvédelmi Miniszteri Bizottság létesítése azért volt szükségszerű, mert kellett egy olyan bizottság, amely az európai környezetvédelmi és egészségügyi politikákat globális szinten ismertesse.
Az Európai Egészségügyi és Környezetvédelmi Miniszteri Bizottság tagjainak munkájával kapcsolatosan Borbély elmondta: a miniszteri bizottság tagjai aktív szerepet vállalnak a prioritások és finanszírozási lehetőségek azonosításában.
Az a tény, hogy Románia már most, a bizottság megalapításakor helyet kapott egy ilyen fontos testületben, arra mutat rá, hogy hazánk fontos nemzetközi szereplő környezetvédelem terén.
Borbély László bizottsági taggá való választásában fontos szerepet játszott az a tény is, hogy 2011 tavaszáig ő tölti be az Egyesült Nemzetek Szövetségének Fenntartható Fejlődés Bizottsága 19. ülésének elnöki tisztét. Népújság (Marosvásárhely)

Nagy lehetőség a Duna menti együttműködés
A Duna-stratégia számos területet felölelő operatív program, amely egyaránt kiterjed a hajózhatóságra, a szállításra, a kereskedelemre, a turizmusra, a környezetvédelemre, a migráció folyamatára és az energiabiztonságra, ezért konkrét projekteket kell kidolgozni – összegeztek tegnap Bukarestben, a Duna- csúcson.
Románia vezetői elmondták: a folyó mentén fekvő megyék gazdasági fellendülését, az életszínvonal emelését várják e projekttől, remélve, hogy új munkahelyek jönnek létre új beruházások révén.
Traian Basescu államfő köszöntő beszédében így fogalmazott: a Duna-stratégia elfogadásával olyan újfajta együttműködés kereteit hozzák létre, amely minden eddiginél dinamikusabb formában irányul a fejlesztésre. Emlékeztetett arra, hogy ezt az "újító szellemű" projektet teljes mellszélességgel támogatta az Európai Bizottság, bátorítva a stratégia kidolgozásában részt vevő tizennégy államot. Megállapította: a bukaresti csúcstalálkozónak az a célja, hogy a folyam menti térség fejlesztésében érdekelt országok kinyilvánítsák politikai szándékukat az összefogásra. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a nehézségekre is, például arra, hogy a jelenlegi világgazdasági helyzetben, egy gazdasági és pénzügyi válság után nem lesz könnyű forrásokat találni a nagy infrastrukturális beruházásokhoz.
Emil Boc miniszterelnök "jelentős, regionális és európai" projektnek nevezte a Duna- stratégiát. Felhívta a figyelmet arra, hogy mostantól minden eddiginél konkrétabb tervekkel, elképzelésekkel kell megtölteni ezt az együttműködési formát, és ezek megvalósításába be kell vonni a helyi közösségeket. A Duna élő folyam, s mint ilyent, óvni, fejleszteni kell, felhasználva a legkülönbözőbb technológiákat – mondta a román kormányfő.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra helyezte a hangsúlyt, hogy ennek a stratégiának rendkívül sokszínű területei vannak, így ez lehetőséget ad arra, hogy az érintett országok megtalálják számos témában a közös nevezőt. Szerinte ezáltal felgyorsulhat az a folyamat, amely fokozatosan kiegyenlítheti a régiók közötti fejlettségi különbségeket, elősegítheti az integrációt, és megkönnyítheti a regionális szintű pénzalapok hatékonyabb felhasználását. Barroso külön kiemelte Magyarország fontos szerepét, mivel januártól az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be.
A Duna menti együttműködés nagyon fontos Közép-Európa egésze számára, mert új lehetőségeket teremt a térségben a biztos és fenntartható gazdasági növekedés beindításához, valamint új munkahelyek megteremtéséhez – mondta Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök szóvivőjének tájékoztatása szerint Orbán Viktor hangsúlyozta: a józan észre épülő megegyezésekre, kölcsönös felelősségvállalásra van szükség. A közép-európai országoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a közös fejlesztési programok nyomán a kis- és középvállalkozók a térség egészében a gyorsuló fejlődés hajtóerejét adhassák. Népújság (Marosvásárhely)

Megkezdődtek a Magyar Kulturális Napok
Múlt héten kezdődtek és november 15-ig tartanak Dicsőszentmártonban a Magyar Kulturális Napok rendezvényei. A Kis-Küküllő Alapítvány szervezte ünnepségsorozat a helyi zsinagóga épületében Beder Tibor Apadó fájdalom című könyvének bemutatójával indult, amit a Székelykapu-állítás Rodostóban című filmbemutató követett. A város szülöttje, a világhírű fotográfus, Munkácsi Márton fényképeiből pénteken nyílt kiállítás a Kis-Küküllő Galériában. – A 30 alkotásból álló képanyagot a Kecskeméti Nemzeti Fotográfiai Múzeum bocsátotta rendelkezésünkre – tudtuk meg dr. Kakassy Sándor megyei közgyűlési képviselőtől. Balázs Éva, az alapítvány ügyvezetője, a kiállítás főszervezője elmondta, azért döntöttek úgy, hogy megrendezik a tárlatot, mivel Munkácsi Márton Dicsőszentmárton szülöttje, a dicsői magyarságnak pedig illik megismernie és büszkének lennie a világhírű művészre. "Munkácsi Márton itt született, majd családjával egy ideig Kolozsváron élt. 1911-ben kiköltöztek Budapestre. Már 17 éves korában versekkel jelentkezett, majd Az Est lapnak volt a riportere. Ekkor kezdett fotózni is, saját riportjainak illusztrálása céljából. A Színházi Élet volt az első stabil munkahelye. Már ismert fotós volt, amikor anyagi okok miatt Berlinbe került és ott a rangos lapoknak dolgozott, bejárta az egész világot. Hitler hatalomra jutása után Amerikába távozott a létbizonytalanság miatt, ő az alapítója a Life magazin fotórovatának. Rengeteg sztárfotót készített, a divatfotózást forradalmasította, kivitte a stúdióból és mozgást adott a képeknek. Sajnos egészségi okokból elég korán megszakadt a pályája, egy szívroham után már nem fotóriportereskedhetett sokáig, ekkor kezdett animációs filmeket készíteni, de nagy sikert ezekkel nem aratott. A '40-es évek legjobban fizetett fotóriportere volt. Egy újabb szívroham következtében egy futballmeccsen, fényképezőgéppel a kezében halt meg. A magyarság nem nagyon ismerte munkásságát, karriert inkább Amerikában futott be, és éppen ezért szeretnénk a dicsőieknek megmutatni, hogy büszkék legyenek arra, hogy milyen szülöttjei voltak a városnak".
A Közművelődési Központban színházi előadásokra, kórusok fellépésére került és kerül sor, az Alter- Native rövidfilmfesztivál idei filmanyagából is szerveznek bemutatót, és első ízben tartanak magyar történelmi vetélkedőt Béres Ilona tanár irányításával, Pataki Tamás vezetésével. Az Andrei Bârsanu Líceum magyar tanulóiból álló tíz csapat a Vox Virtus című vetélkedőn november 11-én bizonyíthatja tudását.
A Magyar Kulturális Napok rendezvényei zömének a helyi zsinagóga ad otthont, itt zajlik egyébként a magyar közösségi élet is, miközben a dicsőszentmártoni Magyar Ház üresen áll. Kakassy Sándor szerint a Magyar Házban immár csupán a Sipos Domokos kórus próbál, egyéb tevékenységekre nem használják az épületet. "Legbüszkébb arra vagyok, hogy Dicsőszent-mártonban a zenei élet is megindult. Ebben a városban az esküvői zenekarokon kívül semmilyen hangszer nem szólalt meg. Elindítottuk a május utolsó hetében zajló kamarazene-fesztivált, amit a salzburgi Mozart Akadémia és Fesztiválzenekar igazgatója, Bényi Tibor patronál. Szlovácsek Ida szervezésében a Kis-Küküllő menti népdaléneklő és szavalóversenyt is évente megtartjuk. Sajnos a kulturális eseményekre mind kevesebben járnak el, az idősebb korosztály érdeklődik csupán, a fiatalok egyre kevesebben vannak és másként szórakoznak. Egyre fogy a magyarság Dicsőben, már a húsz százalékot sem érjük el. Megélhetési gondok miatt sok fiatal a megyeszékhelyre vagy külföldre költözik" – tette hozzá a képviselő. Népújság (Marosvásárhely)

Kik kerültek fel a benderi márványtáblára?
Magyar katonáknak és civileknek emléket állító parcellát avattak a Dnyeszteren túli területen lévő Benderiben egy katonai emlékparkban – olvasom a Népújság október 16-i számában. Nagyon szép és tiszteletre méltó, hogy az ott elhunytak 65 év után eszébe jutnak valakinek. Köszönet azoknak, akik ezt megtették.
Ennek kapcsán szeretnék egypár olyan dolgot elmondani, ami nem felel meg a valóságnak. Szerintem Benderiben nem fogolytábor volt, hanem haláltábor. 1944 őszén a román hatóságok Erdély minden magyarlakta falujából összeszedték a magyar embereket, és fegyveres románok vitték el őket Földvárra. Magyaróról is 22 embert vittek el. Földváron tartották őket három hétig. Onnan bevagonírozták és irány Benderi. 1944. november végén értek célba. Egy szétbombázott várba vitték őket, falunkból 19 ember ért oda. Köztük volt édesapám is, Szilágyi Miklós, aki akkor 46 éves volt.
A táborban erdélyiek, nyírségiek és németek voltak, a túlélők elbeszélései szerint mintegy 3000-3500-an lehettek. Nagyon hideg tél volt, az épületen sem ajtó, sem ablak, sem víz, sem fűtés nem volt. Megteltek tetűvel, annyira, hogy az élősködők már a bőr alá is bebújtak. Édesapám már január 20-án meghalt. Éjszakánként 50-100 ember hunyt el. A falumbeliek közül 19-ből 10 ott halt meg. 1945 májusára a táborban már csak 500-an maradtak életben. Azokat, akik súlyosan megbetegedtek, augusztusban hazaengedték. Aki még nem volt olyan beteg, lágerbe került.
Elhatároztam, elmegyek Benderibe, s ezt 1992. szeptember 5-én meg is tettem. Úgy elmagyarázták, hogy nem sokat kellett keresnem azt a helyet, ahol édesapámékat eltemették. Egy orosz őrnagy mutatta meg, hol van a temető. Hazai földet vittem, virágot, gyertyát. De ott, ahol én jártam, nyoma sem volt temetőnek. Úgy nézett ki, mint egy szeméttelep. Az őrnagy, aki engem odairányított, azt mondta, hogy nem tudja, mi lehetett ott, mert 20 centi föld volt csak, alatta a többi emberi maradvány. Ahogy hazajöttem, az akkori Romániai Magyar Szóban megírtam az ott látottakat. 18 éve levelezés révén állandóan kapcsolatban voltam a Hadisír-gondozó Hivatallal. Ezelőtt 3 évvel a Magyar Televízió riportot is készített velem, ebben elmondtam, hogy jó lenne emléket állítani az itt elhunyt elhurcoltaknak. A válasz mindig az volt, hogy nincs pénz, vagy hogy a Moldova köztársaságbeli hatóságok nem engedélyezik, hogy emlékhelyet állítsanak. Most már végképp nem tudom, hogyan lehetséges az, hogy "csupán" 381-en haltak meg ott, amikor csak a mi falunkból tízen alusszák ott örök álmukat.
Jó lenne, ha a Népújságban megjelenő írás nyomán eljut a kérés az illetékesekhez, hogy a márványtáblára kerülő áldozatok névsorát juttassák el a szerkesztőségbe. Maros megyében nagyon sok családot érdekel ez a névsor.
Szilágyi József, Magyaró, Népújság (Marosvásárhely)

Gyergyószentmiklós: többször is átfestették a Szent Miklós-szobrot
Kétszer is átfestették az utóbbi két hét leforgása alatt a Gyergyószentmiklós központi parkjában álló, műkőből készült Szent Miklós-szobrot.
Korábban Burján Emil helyi szobrászművész, a szobor alkotója – akinek több kültéri szobra is díszíti a város tereit – festette át az állagmegőrzésre megérett szobrot zöldre, tegnap pedig a polgármesteri hivatal alkalmazottai szürkére festették. A művész azzal érvelt, hogy a szobor eredeti színe is zöld volt, az illetékesek viszont méltatlannak találják a harsány színt a város névadójához.
„A szobor színe eredetileg is zöld volt, és az általam választott zöld idővel megfakulva az oxidált bronz színét adná” – érvelt tegnap reggel Burján Emil szobrászművész, aki 1993-ban készítette ajándékba szülővárosának a monumentális műkő szobrot. A művész ugyanakkor leszögezte, a műalkotás gyakorlatilag a saját tulajdona jelenleg is, hiszen semmilyen szerződés nem készült azóta sem a szobor átadásáról.
A festési akcióját pedig azzal indokolta, hogy nemrég értesült arról, hogy a városnapok helyszínéül ismét a főtéri parkot választotta a városvezetés, és restelli az idegenből érkezett vendégek előtt, hogy a szobra elhanyagolt, gondozatlan. Ugyanakkor nehezményezte azt is, hogy nyolc napot kellett várnia arra, hogy a városvezetők „színe elé járulhasson” javaslatával, akik egyébként míg meg nem látták a végeredményt, még létrás autóval is támogatták akcióját.
Ezek után Burján megdöbbenve értesült arról, hogy hétfőn reggel a hivatal emberei az elöljárók utasítására ismét átfestették a szobrot, ezúttal egy meleg árnyalatú galambszürkére. „Ez a szín több okból sem felel meg, egyrészt mert beleolvad a háttér környezetébe, másrészt, mert könnyűvé válik tőle a szobor” – magyarázta a művész, sérelmezve, hogy giccsé változtatták az alkotását.
Nagy Zoltán alpolgármester a Krónika kérdésére kifejtette, hogy ez a szürke árnyalat sem végleges, és rövidesen át fogják festeni más színre. „Bízom benne, hogy megtaláljuk a művésszel a közös hangot, és sikerül olyan megoldást találni, ami mindenkinek jó” – fejtegette Nagy, elmondva, hogy tavasszal készülnek állagmegőrző munkálatokat végezni a város kültéri szobrain, amikor szakhatósági véleményt figyelembe véve restaurálják a szobrokat.
„A művészre kellene bízni a szobor színének eldöntését, és nem belekontárkodni más alkotásába” – szögezte le az ügyben lapunk megkeresésére Barna Barnabás csíkszeredai szobrászművész, kifejtve, hogy Burján Emil szobrát kifejezetten jó alkotásnak tekinti, az eredeti zöld színét is beleértve. Jánossy Alíz, Krónika (Kolozsvár)

Egység és sokszínűség
Kérdés: hogyan illeszthető össze az erős magyar állam eszméjéből táplálkozó nemzetpolitika a sokféleséggel?
Az internetes portál, ahol elolvastam a Magyar Távirati Iroda tájékoztatását a MÁÉRT megnyitásáról, Orbán Viktor szavait ünnepi beszédnek nevezte. A Fidesz honlapján viszont nem csupán kivonatokkal és idézetekkel lehet találkozni, hanem a magyar miniszterelnök több mint fél órás előadását meg is lehet nézni-hallgatni és érdemes megtenni, hiszen így, a nagyközönség előtt, voltaképpen először bontakozik ki, mi is áll az oly gyakran használt, de a saját hátterét mindeddig sejtelmesen beburkoló magyar nemzetpolitika fogalma mögött.
Orbán Viktor feltételezhetően több nemzetközi fórumon is elhangzó, gazdasági-társadalmi tanulmányra alapozva úgy látja: az emberiség bizonyos tekintetben megismétli az ipari forradalom előtti állapotokat. Egykor Kelet, azaz Ázsia nagy országai álltak a fejlődés élén, az Angliából kiinduló ipari forradalom a maga technológiai fölényével viszont háttérbe szorította a világnak ezt a részét. A huszadik századvégi és huszonegyedik századi globalizálódás lehetővé tette a tudás és a technika szabad áramlását, ennek köszönhetően Kína és India újból oda került, ahol az ipari forradalom előtt állt: vezető helyekre.
Mindez a világ gazdasági erőviszonyainak ismételt átrendezését teszi szükségessé, jelenleg voltaképpen nem is a gazdasági válságnak, hanem ennek a megrázkódtatásokkal járó, világméretű átalakulásnak az időszakát éljük. Ezekben a folyamatokban csak a nagy nemzetek tudnak talpon maradni és új, jövőt megalapozó kapcsolatrendszereket kialakítani; a nagyság viszont nem kizárólag területtel, népességgel, gazdasági potenciállal, hanem történelmi súllyal, a megmaradás képességével és a hozzátartozó lelkierővel is mérhető. A nagy nemzet életrevalóságának egyik legfontosabb eszköze pedig az erős állam.
A vázolt gondolatmenetből fakadó kérdés első része – és ezt már nem Orbán Viktor mondja – természetszerűleg az, hogy milyen az erős állam. Ha a fenti megközelítésben vizsgáljuk mindazt, ami az utóbbi hónapokban Magyarországon történt, akkor az erős állam – egyre jobban központosított nemzetállam. Az Alkotmánybíróság hatáskörének a megnyirbálása, különböző intézmények összevonása, a költségvetés tartalékainak a feltöltése mindeddig nem használt, a magánpiachoz kapcsolódó, tabunak tekintett forrásokkal, a vezetőcserék és más intézkedések mind arra mutatnak, hogy a kétharmados parlamenti és önkormányzati többség birtokában a jelenlegi magyarországi vezetés úgy döntött, nem szalasztja el az általa történelminek nevezett lehetőséget és kemény kézzel teszi hatékonnyá, működőképessé és központi vezérlésűvé az államot.
A kettős állampolgársággal a jelenlegi Magyarország területén kívül élő magyaroknak ebbe az erős magyar államba kellene beilleszkedniük, a közjogi nemzetegyesítés voltaképpen nem tesz mást, mint bizonyos tekintetben a nemzet és az állam határait egységesíti.
Hogyha pedig az erős magyar állam a jövő eszköze, akkor logikusnak tűnik, hogy az ilyen meg amolyan kisebbségi jogok kivívása-elfogadtatása a más országok területén élő magyar közösségek számára már nem a lényeg, hanem esetleg csak részfeladat: az említett felfogásban jövőjük nem a saját önfenntartó fejlődésükhöz, hanem egy erős, központosított magyar államhoz kapcsolódik, amely az átalakuló világgazdaság és ideológiáktól mentes kapcsolatok új mozgástereiben is képes érvényre juttatni érdekeit, diplomáciai, gazdasági és minden más vonatkozásokkal egyetemben.
A kérdés második része pedig nyilvánvalóan az: hogyan illeszthető össze ez a minden magyarra kisugárzó, az erős magyar állam eszméjéből táplálkozó egységes nemzetpolitika a sokféleséggel, a más államokban, más társadalmi és jogviszonyok között élő magyarok hétköznapjaival, akik saját otthonaikban, saját családjaikkal, saját földjükön és saját településeiken saját magyarságukat elméletben és gyakorlatban is másképpen élik meg, mint a magyarországiak, és ráadásul önállónak is tekintik magukat.
A multinacionális társaságok azt sugallják, hogy ugyanazok a menedzsment-elvek a világ minden táján működőképesek. Igaz lenne mindez a magyar nemzetpolitikában is?
Székedi Ferenc, Új Magyar Szó (Bukarest)

Băsescu: a parlament működését be kell indítani
Semmi meglepőt nem mondott Traian Băsescu államfő a képviselőknek és szenátoroknak. Mint várható volt, megismételt: az IMF-fel kötött egyezménynek eleget kell tenni, el kell fogadni a bértörvényt, a nyugdíjtörvényt, és a költségvetési törvényt. Az együttes ülésen az ellenzék nem vett részt, mivel elégedetlen amiatt, hogy a nyugdíjtörvény-szavazáskor csalással vádolt Roberta Anastase házelnököt még mindig nem hívták vissza tisztségéből. Băsescu felszólította a törvényhozó testületet, dolgozzon ki egy, a parlamenti munkálatok akadályozásának feloldására szolgáló moratóriumot. Emlékeztette a képviselőket és szenátorokat, hogy 30-40 nap áll a rendelkezésükre a prioritásként kezelendő törvények elfogadására. Arról is beszélt, hogy szükség van az ország gazdasági hitelességének növelésére. "Arra szeretném megkérni önöket, hogy fontolják meg a törvénykezés elé gördülő akadályok elhárítását. Tapasztalt politikusként meggyőződésem, hogy az állampolgárok azokat a politikusokat fogják értékelni, akik szembenéznek a válsággal, és nem bújnak el előle" - intézte szavait a parlament együttes üléshez az államfő, hozzátéve, hogy a késlekedésnek az egész ország kárát látja.
(hírszerk.) Transindex.ro

Ima a tisztánlátásért – Tőkés László válasza Böjte Csabának
Böjte Csaba testvér Ima az egységért című írásában arra a kérdésre válaszol: „Mit szól ahhoz, hogy Erdélyben lassan három párt is lesz?” (Erdély.ma, 2010. november 8.)
A „harmadik párt” megalakítását kilátásba helyező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem mehet el szó nélkül azon beállítás mellett, mely szerint a pártalapítás eleve az „egység” megrontását, „acsarkodást” és „széthúzást” jelentene.
Csaba testvérnek az erdélyi magyar egység megteremtésére irányuló föltétlen jószándékához kétség nem férhet. Erkölcsi alapállása is megkérdőjelezhetetlen. Ami az Övé – az az Övé. Egyszemélyes intézményként fejti ki ember-, nemzet- és lélekmentő szolgálatát – azt a Kárpát-medencei kiterjedésű árvagyermek-missziót, mely ügy oldalán mindannyiunkat maga mellett tudhat.
A politikai helyzet megítélésében azonban nem lát tisztán, mint ahogy hozzá hasonlóan nagyon sokan a pártalapítás tervét félreértik, és politikai ellentéteinket merő pártoskodásként és viszálykodásként fogják fel. A tisztánlátás kedvéért – egyebek mellett – látnunk kell a következőket.
- A pártegység – mely Erdélyben az RMDSZ dogmatikus egységében testesül meg – nem téveszthető össze a nemzeti egységgel. Sötét idők rossz emlékét idézi a totalitárius rendszerek által kikényszerített föltétlen egység valamikori ideológiája és gyakorlata.
- A politikai pluralizmus a demokrácia lényegéhez tartozik. A többpártiság nem az ördögtől való. A kommunista és a posztkommunista pártok ellenében valamennyi posztszovjet országban üdvös dolog volt létrehozni a jobboldali, illetve nemzeti, keresztény pártokat. Ezt ma már senki sem kérdőjelezi meg.
- Összefogás is csak különböző alanyok – egyéniségek, csoportosulások, erők és pártok – között jöhet létre. Ezt fogalmazza meg példás formában az „egység a különbözőségben” demokratikus és ökumenikus alapelve. A nem egyszer hamisnak bizonyuló, monolitikus egységet nem szabad tehát összetéveszteni az egészséges plurális összefogással. – Ez utóbbira törekszik az EMNT.
Ezen fogalmi és elvi jellegű tisztázásokat követően, Böjte atya érveinek mentén még a következőket kell tisztáznunk. - Mindenkivel nem lehet jóban lenni. Dsida Jenő szerint „Krisztusnak és Pilátusnak egyformán szolgálni nem lehet”.
- Pál apostol tanítását is meg kell szívlelnünk: „Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak?; vagy mi közössége van a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal?” (2. Kor. 6,14-15)
- Merő képtelenség volna Orbán Viktort – az „egység” nevében – arra ösztönözni, hogy összefogjon Gyurcsánnyal. - Boldog emlékezetű Márton Áron erdélyi püspököt éppen az emelte a nagyok sorába, hogy hitének és Krisztus parancsának engedelmeskedve nem kötött elvtelen szövetséget korának hatalmasaival, és szakítani tudott a Magyar Népi Szövetség nemzetvesztő politikájával. Ebben az értelemben „egységbontó” nemzeti kiállása világló példaként szolgál az utókor számára, és az EMNT is követi Őt példamutató tisztánlátásában. Mindezeket számba véve és megfontolva, tanulságképpen hadd idézzük Ady Endre szavát: „Akarom, tisztán lássatok!”
És a hiteles összefogás szellemében, hadd imádkozzunk együtt: a tisztánlátásért!
Brüsszel, 2010. november 10.
Tőkés László – református lelkipásztor, az EMNT elnöke, Erdély.ma

Ilie Năstase idegengyűlölete
A Pro Európa Liga felszólította a román külügyminisztériumot, vonja vissza Ilie Năstase egykori teniszcsillag ENSZ-megbízatását, mivel az összeegyeztet- hetetlen idegengyűlölő kijelentéseivel. Năstase, aki a Civilizációk Szövetségének romániai nagykövete, egy interjúban azt mondta. ő úgy oldaná meg a roma-kérdést, hogy Hargita megyébe telepítené őket, mert ott amúgy is kívánatos lenne az etnikai arányok megváltoztatása.
A Pro Európa Liga elnöke, Smaranda Enache az elakadt románia oktatási törvény megszavazását is sürgette. Szerinte a törvényt azért támadják a szenátus szakbizottságában, mert az bővítené az anyanyelvű oktatást Romániában. Smaranda Enache hozzátette: „Minden kisebbségi iskolában Románia történelmét és földrajzát anyanyelven lehetne tanulni. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a része a törvénynek nagyon pozitív, előrelépést jelent az 1995-ös törvényhez képest és ezt el kell fogadni. Emberjogi szempontból ezt támogatjuk". Baranyi László
Duna TV
Erdély.ma

Emlékműavatás volt Kisnyégerfalván
A Belényeshez közeli Kisnyégerfalván ünnepi rendezvény keretében avatták fel vasárnap délután az első és a második világháború áldozatainak, hősi halottainak emlékművét. Egy 1991-es presbitériumi határozat értelmében végre elkészülhetett az emlékmű a templom előtti téren, melyen megörökítették a jövendő nemzedékek számára is a falu hősi halottainak nevét.
A két világháborúban elesettek és az 1919. április 19-i magyarellenes vérengzések 17 áldozatának szentelt emlékhelyen sokan voltak jelen vasárnap, a Belényesi-medence szinte minden magyarok által is lakott helyiségéből, az egyházközségek lelkipásztorai, gondnokai, a presbitériumok tagjai, az áldozatok kései utódai, a Bihari Református Egyházmegye esperese, Mikló Ferenc, Derzsi Ákos parlamenti képviselő, az RMDSZ, valamint civil szervezetek képviselői. A nyégerfalvi parókus lelkész, Filep Attila köszöntötte a megjelenteket, a délutáni rendezvény moderátoraként beszélt az emlékmű létrejöttének történetéről, az 1919-es tragikus eseményekről. Szép műsorral készültek a helyi gyülekezetek tagjai, szavalatokkal, énekszámokkal, alkalomhoz illő dalokkal szolgált a Bihari Egyházmegye Lelkészkórusa. Csúcspontja volt az eseménynek, amikor megkondult a templom harangja a fekete márványtáblára vésett hősök neveinek felolvasása alatt.
Erdély.ma

Falvaink – Gógán, Gógánváralja, Maros megye
A település ma már egy falut alkot és közigazgatásilag Bonyhához tartozik. A falut 1332-ben Chuchan néven említik először. A falu melletti hegyen állt egykor Újvár, róla 1347-ből vannak adatok. A várat valószínűleg Kán László erdélyi vajda építtette 1332 körül, ezután királyi várként az erdélyi vajdához tartozott.
1492-ben az örökös nélkül elhunyt Losonczi Dezsőfi László után a várat és a hozzátartozó birtokokat a Báthoryak kapták meg. 1503-ban pedig Bethlen Miklós tulajdonába került. A vár valószínűleg a 15. század közepén pusztult el, nyoma sem maradt.
A gógánváraljai református templom 13. századi eredetű, később gótikus stílusban átépítették. Mennyezetfestménye valószínűleg 1503 és 1520 között készült. Erdély.ma

Magyarellenes a KDH kezdeményezése
Lapvélemény
(MTI) – Az Új Szó című pozsonyi napilap szerint alapvetően a szlovákiai magyarok ellen irányul a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) azon javaslata, hogy a kettős állampolgárok a jövőben ne lehessenek a tagjai a rendőrségnek, a biztonsági szolgálatoknak és az igazságügyi szerveknek.
A KDH azon az alapon módosítaná a köztisztviselőkről szóló törvényt, hogy "egyes funkciók megkövetelik az átlagon felüli lojalitást Szlovákiával szemben" – mutat rá a szerző.
Tokár Géza szerint a kezdeményezés már csak azért is vicces kissé, mert a tervezetet benyújtó képviselők elismerik, jelenleg is számos kettős állampolgár ténykedik a rendőrség vagy éppen a vám- és pénzügyőrség kötelékében, sőt, az ügyészek között is vannak olyanok, akik több útlevéllel rendelkeznek.
"Ezek a köztisztviselők semmivel sem lettek kevésbé lojálisak az államhoz az elmúlt hetekben, hónapokban, sőt, korábban senki sem kérdőjelezte meg az elhivatottságukat és szakértelmüket" – mutat rá a szerző.
"A tervezet valójában a felvidéki magyarok ellen irányul, hiszen ez az a csoport, amely januártól könnyebben juthat magyar állampolgársághoz, arányaiban is érezhető módon növelve a szlovák kettős állampolgárok számát. A törvénymódosítási tervezet viszont a magyarországi fejleményektől függetlenül teljesen abszurd: vajon az egyszerű rendőrtiszt abban a pillanatban elhidegül Szlovákiától, amint leteszi a magyar állampolgársági esküt? Vagy netán arról a nyíltan nem vállalt sejtetésről van szó, mely szerint a magyar és a szlovák államérdek olyan sokban ütközik egymással, hogy fokozott óvatossággal kell kezelni a magyar–szlovák kettős állampolgárokat?" – fejti ki a lap.
Tokár hozzáteszi: "Az alapvető probléma – mint korábban annyiszor – a felvidéki magyarsággal kapcsolatos teljes bizalmatlanságban rejlik. A szlovákiai magyar ugyanis léténél fogva gyanús elem, lojalitása és Szlovákiához való kötődése megkérdőjelezhető." Népújság (Marosvásárhely)

Nagy az érdeklődés Székelyföldön a magyar állampolgárság iránt
Mintegy ezer, magyar állampolgárságért folyamodót jegyeztek elő hétfőn a csíkszeredai magyar főkonzulátuson – tájékoztatta az MTI-t Balogh György konzul.
Hétfőn vettek fel előjegyzéseket először azoktól a romániai magyaroktól, akik folyamodni akarnak a magyar állampolgárságért.
A diplomata elmondta, hogy óriási volt az érdeklődés, a telefonok megállás nélkül csörögtek, ezért meghosszabbították az ügyfélfogadás időtartamát. Közölte, hogy többnyire teljes családok számára kértek időpontot a romániai magyarok.
A konzul hangsúlyozta, hogy bátorítják a családok jelentkezését, a nagyszülők dokumentumai a következő nemzedékek tagjai számára is fontosak. Balogh György szerint nagyon idős igénylők is jelentkeztek, akik reményüket fejezték ki, hogy mielőbb visszakaphatják egykor elveszített magyar állampolgárságukat.
Hangsúlyozta, hogy a képviselet felkészült a nagyszámú ügyfél fogadására, de az esetleges várakozás miatt az érintettek türelmét és megértését kérik.
A csíkszeredai főkonzulátuson elsőként Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzati vezetői jegyeztették elő magukat a magyar állampolgársági kérelem benyújtására. A Hargita Megyei Tanács hétfői sajtóközleménye szerint Lokodi Edit Emőke, Maros megye, Tamás Sándor, Kovászna megye, Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke, valamint Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester és Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kérte a regisztrálást.
A kedvezményes honosítás érdekében előjegyzésre jelentkezőket a kolozsvári főkonzulátuson és a bukaresti magyar konzulátuson is fogadják. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul az MTI-nek elmondta: hétfőn egyelőre csak 50 személyt regisztráltak, mivel a kolozsvári főkonzulátus – a csíkszeredaival ellentétben – később hirdette meg ezt a lehetőséget a sajtóban. A főkonzul szerint azonban a következő napokban jelentős mértékben növekedhet az előjegyzést kérők száma. Bukarestben késő délutánig két személy kért előjegyzést. Népújság (Marosvásárhely)

Műkedvelő színjátszók találkozója Erdőszentgyörgyön
November 19-20. között a Bodor Péter Művelődési Egyesület, a helyi művelődési otthon és a Hagyományos Kultúra és Művészeti Oktatás Maros Megyei Központja közösen szervezi meg a műkedvelő színjátszók XVIII. találkozóját Erdőszentgyörgyön, amelyre 18 műkedvelő színjátszó csoport nevezett be a következő településekről: Nyárádszereda, Csíkfalva, Makfalva, Havadtő, Szilágykraszna, Szabéd, Székelyudvarhely, Szászrégen, Marosvásárhely, Erdőszentgyörgy; Magyarországról pedig Celldömölk, Mezőkövesd és Gyöngyös. November 19-én, pénteken 15 órától a kisiskolások mutatkoznak be, 19.30-tól a mezőkövesdiek lépnek színre Sinkó Ferenc Boldogasszony legénye című misztériumjátékával. Szombaton 9 órától kezdődnek az előadások, és este 20 órakor zárul a rendezvény. A belépés díjtalan, adományokat elfogadnak a szervezők. A rendezvény támogató partnerei az erdőszentgyörgyi városi tanács, az erdőszentgyörgyi Europe Direct Központ, a helyi Szent György Iskolaközpont, az Eurotrans Alapítvány.
(b.d.) Népújság (Marosvásárhely)

Kereszténydemokrácia és a jövő
Jubileumi ünnepséget tartott az RMKDM
A 20 éve alapított Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt jogutódja, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom jubileumi ünnepséget tartott a múlt hét végén a Kovászna megyei Rétyen. Az ünnepség végén érdemoklevelekkel és emlékplakettekkel díjazták azokat, akik az elmúlt két évtizedben tettek a kereszténydemokráciáért.
Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke ünnepi beszédében felidézte a kezdeteket, és azt, hogy a magyarországi KDMP támogatásával már az első években tagságot nyertek az Európai Kereszténydemokrata Unióban, s állandó meghívott minőséget az Európai Néppártban. – Ami a jelent és a jövőt illeti, jelentette ki, az a ma feladata az egyén számára, hogy vallja és vállalja a történelmi holnapután tartalmát és annak alapmozzanatát: a bensőség, a lelkiség hitvallójának, ha kell remetéjének, ha kell vértanújának lenni...
Húszévesek lettünk!
A kereszténydemokrácia alapelvei és gyakorlata egybeesik a romániai magyarság elvárásaival. Az eltelt húsz év bebizonyította, hogy a kereszténydemokrata vonal a legvilágosabb, leghumánusabb, legerősebb politikai vonal az RMDSZ-ben, amelynek fő célja a magyarság összetartása és a szövetség egységének megőrzése volt, jelentette ki dr. Bárányi Ferenc politikai alelnök. A továbbiakban a mozgalom más szervezetekkel való viszonyáról beszélt, és az egység nevében "szívesen látja az MPP-t és az EMNT-t is az RMDSZ-ben". Az RMDSZ kormányzati részvételéről szólva hangsúlyozta: fontos a szövetség jelenléte a kormányban, de ha a tanügyi, illetve a kisebbségi törvényt "nem tudjuk megnyugtató módon keresztülvinni, és a Boc-kormány újabb megszorító intézkedéseket erőltet, akkor ki kell lépni, mert nem lehetünk bűntársai a saját nemzetünk és az egész ország genocídiumának".
Soós Károly, a Márton Áron Társaság elnöke arra hívta fel az RMKDM politikusait, "hogy a közjót szolgálva legyenek képesek a szolidaritásra, tartsák szem előtt az emberi méltóságot és személyi szabadságot, alkalmazzák a szubszidiaritás elvét a közösség építésében.
A rendezvényt levélben üdvözölte Szili Katalin, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma állandó bizottságának elnöke, s azt kívánta, hogy 'az elkövetkező húsz esztendők is hozzanak örömöt, sikereket, nemcsak az RMKDM tagjai, de az általuk képviselt közösség számára is.
Az ünnepségen parlamenti képviselők és székelyföldi polgármesterek is jelen voltak.
Ugyanitt jelentették be, hogy az RMKDM kongresszusára december 10-én, ugyancsak Rétyen kerül sor.
Mózes Edith, Népújság (Marosvásárhely)

Duna-csúcson elfogadták a Bukaresti Nyilatkozatot
A társadalmi-gazdasági fejlődésnek, a szállítási útvonalak és az energiaellátás biztosításának, a környezetvédelemnek és a kockázati tényezők kezelésének a szempontjait egyaránt hangsúlyozzák a hétfői Duna- csúcstalálkozó résztvevői Bukarestben elfogadott politikai nyilatkozatukban.
A Bukaresti Nyilatkozatot a jelen lévő tizennégy, szűkebb vagy tágabb értelemben Duna menti ország kormányzati képviselői vallották magukénak: nyolc európai uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) megbízottai, az EU-n kívüli országok közül pedig Bosznia- Hercegovina, Horvátország, Montenegró, Moldova, Szerbia és Ukrajna csatlakozott a dokumentumhoz.
A nyilatkozatban a térség államai határozottan kinyilvánítják szándékukat, hogy az Európai Unió égisze alatt megvalósítják a Duna-stratégiát. Leszögezik, hogy a Duna térsége kulcsfontosságú az ott élő népek, helyi közösségek jóléte és boldogulása szempontjából, ezért azt összehangolt módon, az EU pénzügyi forrásainak hatékony felhasználásával kell fejleszteni a jövőben.
A regionális szintű együttműködést az érintett államok a szállításra, a közlekedésre, az energiarendszerek összekapcsolására, a környezetvédelemre, a víztartalékok megőrzésére és a kockázati tényezők megfelelő kezelésére egyaránt ki akarják terjeszteni.
A csúcstalálkozó résztvevői kifejezik meggyőződésüket, hogy a Duna-stratégia sikeres valóra váltása megszilárdítja majd a társadalmi-gazdasági fejlődést, gyarapítja a humán erőforrásokat. Felszólítják a nemzetközi pénzügyi intézményeket, hogy pénzügyi eszközökkel és technikai segítséggel járuljanak hozzá a vállalkozás sikeréhez. Különösképp felhívják a figyelmet arra, hogy a Duna térségében már rendelkezésre álló strukturális és kohéziós alapok lehetőségeit az eddigieknél is hatékonyabban kell felhasználni. Népújság (Marosvásárhely)

Az RMDSZ egyetért
Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kedden kijelentette: az RMDSZ egyetért a Traian Basescu által javasolt moratóriummal, de szerinte ehhez olyan feltételek kellenek, amelyeket minden fél elfogad.
"Egyetértünk azzal, hogy vagy moratóriumra, vagy párbeszédre van szükség, ahogy az 20 éven át történt, amikor az ellenzék és a hatalom között működött a dialógus, az ellenzék javaslatainak egy részét elfogadták, és ez jót tett a parlamenti rendszernek. Igen, egyetértünk, de a moratóriumhoz olyan feltételek szükségesek, amelyeket minden fél elfogad".
Mint mondta, szükség van az ellenzékkel folytatott párbeszédre is, hiszen az oktatási törvény vitája éppen a szenátusban folyik, és az RMDSZ leszögezte, hogy nem folytatja tevékenységét a jelenlegi kormánykoalícióban, ha az év végig nem fogadják el a törvényt.
Véleménye szerint a jelenlegi helyzetből úgy lehet kimozdulni, hogy minden parlamenti párttal tárgyalnak, többek között az oktatási törvényről is. Szerinte az ülésekről való távolmaradás nem oldja meg a jogszabály elfogadását. Népújság (Marosvásárhely)