Semjén: Példátlan nemzeti egység valódult meg
Elítélték a szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan nemzeti egység valósult meg a Máérten az anyaország pártjai és a határon túli magyarság, illetve a nyugati emigráció szervezetei között. Semjén Zsolt a zárónyilatkozatot ismertető péntek esti sajtóértekezleten kiemelte: a tagok elítélték a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt.
Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor. Az aláírók ugyancsak reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Fontosnak tartják továbbá Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását - ismertette a nyilatkozatot a miniszterelnök-helyettes.
A résztvevők üdvözölték a közvetlen demokratikus választás útján alakult új Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális autonómia ezen szervének létrejötte álláspontjuk szerint előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. Remélik, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos észak-bácskai és észak-bánáti közigazgatási körzethatárok mielőbb módosítják. Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. A felek támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását, s üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdés, illetve a diaszpórában élők megszólítása mellett. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s a (a magyarok kapcsolattartását segítő) nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke.
A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket. Rögzítették, hogy üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, s egyetértenek abban, hogy a két törvény valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja. A jelenlévők állást foglaltak az autonómia különböző formái, mint stratégiai célkitűzés mellett, s megállapodtak abban is: a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani kell, s az oktatási-nevelési támogatást kiterjeszteni az óvodásokra is. Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, s az 1956-os forradalom 55. évfordulójának a világ magyarságának bevonásával történő megünneplésére.
Semjén Zsolt elmondta, hogy a jövőben négy szakbizottság kezdi meg munkáját: a külügyi és jogi szakbizottság, amelynek feladata a hazai jogszabályok mellett a környező országok magyarságot érintő törvényeinek véleményezése lesz. Emellett rendszeresen ülésezik majd az oktatási és kulturális, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati, valamint a szórványbizottság. MTI

Több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását
Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) pénteken a Parlamentben.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő Máérten kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség, amely képes ezt hatékonyan szolgálni – hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A szokott támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot.
Kijelentette, hogy nem vagyunk alábbvalóak egyetlen másik nemzetnél sem, amit más nemzetnek szabad, azt nekünk is szabad. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk. Az igénylés feltételeit ismertetve leszögezte: Magyarország az állampolgárságról más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem.
Hozzátette: azt is látni kell, hogy a határon túli asszimilációt bizonyos konkurens érdekek mesterségesen támogatják és erősítik. Szomorú szívvel, de tiszta szemmel és ésszel ki kell mondani azt, hogy nem minden magyar, ami magyar nyelven van – fogalmazott.
Semjén ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló Híd–Most párttal korrekt, partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyarregiszter létrehozására irányul, és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. Meg fogunk harcolni minden magyarért – fogalmazott Semjén Zsolt.
A nyugati magyarság tekintetében lehetséges megoldásként említette az angol szekciókat, így azokat sem zárnák ki a „magyar világból”, akik harmadik, negyedik generációként már nem bírják olyan szinten a nyelvet. Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá. A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység, először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
Ígéretes, reményteli időszak előtt állunk
Németh Zsolt azt mondta, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében, az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túli magyarok akaratával. 2010 a külhoni magyarság számára érezhető megkönnyebbülést hozott, és megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása – közölte, hozzátéve: bízik abban, hogy ez nemcsak az anyaország és a határon túli magyarság között, hanem a határon túli magyar közösségeken belül is folyik. Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul – hangsúlyozta az államtitkár.
A politikus a közelgő magyar uniós elnökségre utalva azt mondta, hogy az elkövetkező években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is, s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamata.
Az államtitkár szerint egy rendkívül ígéretes, reményteli időszak áll a magyarság előtt. Az összetartozás-tudatunknak különösen fontos lendületet adhat az állampolgársági törvény sikeres megvalósítása a Kárpát-medencében és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a szórványterületeken is.
Fontosnak nevezte, hogy a kormány úgy döntött, a Máért munkájában részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében a tanácskozáson részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót. A Máérten 19 külhoni magyar szervezet mellett jelen vannak a parlamenti pártok képviselői is.
WA
(MTI) MNO

Újból összeül a Máért – Hat év után ismét együtt tanácskoznak a Kárpát-medencei magyar politikusok
Ismét egy asztalhoz ülnek a magyarországi parlamenti pártok, a kormány és a határon túli magyarok legitim képviselői a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ma kezdődő 9. ülésén.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden jelentette be, hogy a magyar kormány hat év szünet után, november 5-re újból összehívja a Máértet. A tanácskozás témái között az oktatási-nevelési támogatás és a státustörvény módosítása szerepel.
Az első hasonló jellegű találkozót 1996-ban tartották, majd az első Máért 1999-ben ült össze. Záródokumentuma szerint a Magyar Köztársaság politikai eszközökkel járul hozzá a határon túli magyarok szülőföldjükön való megmaradásához. A második Máért felkérte a magyar kormányt arra, hogy vizsgálja meg a határon túliak magyarországi jogállását szabályozó törvény megalkotásának lehetőségét. A harmadik fórum megfogalmazta javaslatait a magyarigazolvány kiadásáról, míg a negyedik Máért-ülésen a kedvezménytörvény végrehajtását vitatták meg.
A szocialista–szabaddemokrata koalíció 2002-es hatalomra jutása után két Máértet is tartottak: előbb megállapították, tovább erősödött Magyarország és a határon túliak kapcsolata, novemberben viszont már a kedvezménytörvény módosításáról állapodtak meg, s a 2003 májusában tartott hetedik ülés zárónyilatkozata a változtatásokat is tartalmazta. Ezt a Fidesz, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt nem írta alá.
Semjén emlékeztetett arra, hogy a Máértet utoljára 2004 novemberében Gyurcsány Ferenc hívta össze, de amikor a határon túliak nem osztották álláspontját a kettős állampolgárság kérdésében, „dühében többet nem hívta össze”.
2 perces interjú: Berényi József elnök, Magyar Koalíció Pártja
– Milyen elvárásokkal érkezik a Magyar Koalíció Pártja a Magyar Állandó Értekezlet hétvégi ülésére?
– Mivel a Máért már hat éve nem ülésezett, túl nagy elvárásaink nem lehetnek. Örülünk, hogy a konzultációnak ez a formája folytatódik. Természetesen kíváncsiak vagyunk a magyar kormány gazdaságpolitikai elképzeléseire, különösen annak határon átívelő részére, mert ha Észak-Magyarországnak jó, az Dél-Szlovákiának sem rossz, s ugyanez igaz fordítva is. Ami az oktatási és nevelési támogatás rendszerét illeti, az elmúlt időszak tapasztalataira hagyatkozva van elképzelésünk arról, hogyan lehetne ezt a támogatást hatékonyabbá tenni a felvidéki intézmények számára.
– Kik fogják képviselni az MKP-t az ülésen?
– A meghívás két személyre szólt, alapszabályunk értelmében rajtam kívül Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke vesz részt a tárgyaláson.
– A közelmúltban több fórumon is felmerült a Most-Híd részvétele a Magyar Állandó Értekezleten. Legutóbb a Lehet Más a Politika javasolta meghívásukat. Az önök pártja esetlegesen megfogalmaz ezzel kapcsolatban valamilyen ajánlást a szervezőknek?
– Semmilyen ajánlást nem teszünk. A Híd vegyes pártként határozza meg önmagát, a Máért pedig – már csak a nevéből is adódóan is – a magyar pártok egyeztető fóruma. Ilyen szempontból tehát érthető, hogy nem szerepelnek a meghívottak listáján. (PKL)
· 2 perces interjú: Toró T. Tibor ügyvezető elnök, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
– Mi a jelentősége a Máért összehívásának?
– Ennek részben szimbolikus, részben gyakorlati jelentősége van. Az első szerint ez határozott jelzés arról, hogy az új magyar kormány által hangoztatott nemzetpolitikai rendszerváltás nem csak pusztába kiáltott szó. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerint a legfontosabb nemzeti integrációs intézmény ugyanis a Máért. Az értekezlet keretei között születhet meg az a nemzetstratégia, amelynek a hívószava a határokon átívelő nemzetegyesítés. A gyakorlati haszna pedig abban áll, hogy itt fog kialakulni a nemzetstratégia végrehajtásának munkamegosztása.
– Mihez vezetett a Máért éveken át tartó szüneteltetése?
– A Máért helyén keletkezett űrt próbálta ugyan kitölteni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, de ezt csak részben tudta elérni. Jól jelzi, hogy mivel a nyolc évig regnáló baloldali kormányok nem dolgoztak ki nemzetstratégiát, így nem volt Máért sem, hisz nem volt mit a gyakorlatba ültetni. Most azonban ez fordítva lesz, így a Máért igazi műhelymunkát végezhet majd.
– Mit vár a mostani értekezlettől?
– A státustörvény és az állampolgársági törvény összehangolását, harmonizálását.
– Mit takar ez?
– Fontos lenne a státustörvény módosítása, hogy ne záródjanak ki a magyarországi kedvezmények sorából azok, akik életvitelszerűen nem élnek az anyaországban, de felveszik a magyar állampolgárságot.
(KL) Magyar Hírlap

A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA
Hatéves szünet után 2010. november 5-én ismét összeült a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten, a Parlamentben. Az ülésen elfogadott zárónyilatkozatot, melyet a MÁÉRT ülésén részt vevő szervezetek képviselői valamennyien aláírták.
A MAGYAR ÁLLANDÓ ÉRTEKEZLET IX. ÜLÉSÉNEK ZÁRÓNYILATKOZATA
2010. áprilisi választások politikai és társadalmi következményei lehetőséget teremtenek a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésére. Az új politikai rend összekapcsolja a sokszínű magyar nemzetet, amelynek egyenrangú tagjai a magyarországi, a Kárpát-medencei, valamint a diaszpórában élő magyarok. A nemzetpolitikában megvalósuló fordulat egy megújult szemléletet tükröz, amelynek értelmében az elhanyagolt magyar-magyar kapcsolatokat az egymás iránti felelősségvállalás váltja fel. A múlt lezárásának jegyében a 2004 óta mellőzött Magyar Állandó Értekezlet 2010. november 5-i ülésével folytatja működését. A magyar-magyar kapcsolatok a nemzeti csúcstalálkozó keretében újra méltó módon teljesedhetnek ki az összetartozás-tudat erősítése, az önazonosság megőrzése, a nemzeti integráció megvalósítása érdekében. A MÁÉRT a nemzeti érdekeink képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fórumaként a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.
Az ülésen elhangzottakat összegezve a MÁÉRT tagjai az alábbi elvekben és célokban állapodnak meg:
Üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét. Egyetértenek abban, hogy a meghozott döntések, úgymint a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény, valamint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetővé tétele a külhoni magyarság számára, valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálják. Szintén örömmel fogadták a MÁÉRT összehívását, és megállapodnak a korábban is működő szakbizottsági rendszer újraindításában. A továbbiakban a következő szakbizottságok kezdik meg munkájukat:
külügyi és jogi szakbizottság,
oktatási és kulturális szakbizottság,
gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság,
szórvány szakbizottság.
Állást foglalnak az autonómia különböző formái mint stratégiai célkitűzés mellett, mivel ezáltal látják leginkább biztosítottnak azt, hogy magyarként teljes életet lehessen élni a Kárpát-medencében, és ezt tekintik a határon túlra szakadt magyarság nemzeti megmaradása legfőbb biztosítékának.
Kifejezik meggyőződésüket, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára. A kulturális értelemben összetartozó nemzetet ez a jogszabály közjogi egységgé formálja.
Megállapodnak abban, hogy könnyített honosítás bevezetésével összhangban a Szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani szükséges, valamint hogy az oktatási-nevelési támogatást újra az óvodásokra is kiterjesztik.
Hangot adnak abbéli meggyőződésüknek, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség történelmi lehetőség az egész magyar nemzet érdekeinek képviseletére, értékeink felmutatására, tekintélyünk helyreállítására. Ezért kívánatos a hagyományos kulturális sokszínűség elvének előtérbe helyezése, illetve az összekapcsolódást segítő regionalizmus támogatása. Hangsúlyozzák továbbá, hogy kiemelten támogatják Horvátország, Szerbia és Ukrajna európai integrációját.
Megnyugvással állapították meg, hogy az új szlovák kormány mentes a nacionalizmustól, ám sajnálatukat fejezik ki, hogy az új kormánykoalíció eddig nem tette meg a bizalom helyreállításához szükséges lépéseket. A tagok elítélik a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapítják, hogy a törvény, a tervezett módosítások ellenére, továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Reményüket fejezik ki, hogy a szlovák kormány figyelembe fogja venni a Joggal a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) ajánlásait a jogszabály módosításakor. A résztvevők kijelentik, hogy a jövőben is elutasítanak minden olyan intézkedést, amely hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a magyarság tagjaival szemben.
Reményüket fejezik ki, hogy Romániában hamarosan elfogadásra kerül az új oktatási törvény, amely számos ponton javítja a magyar oktatás helyzetét. Meggyőződésük, hogy a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása, a többségi nyelv sajátos program szerinti tanítása, illetve az iskolarendszer decentralizációja és az iskolákkal kapcsolatos döntések átadása a helyi közösségeknek kiemelten segíti a magyarság boldogulását a többségi társadalmakban. Továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Ugyanakkor a tagok sürgetik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény véglegesítését olyan formában, hogy az megteremtse a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának közjogi keretét. Fontosnak tartják továbbá a romániai régiók átalakítására vonatkozó kezdeményezést, és elvárják, hogy ez elősegítse a magyarok által jelentős számban lakott régiók - kiemelten a Székelyföld - sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását.
Üdvözlik a közvetlen demokratikus választás útján megalakult új vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot. A kulturális autonómia ezen szervének létrejötte előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. A konferencia résztvevői remélik, hogy az MNT a gyakorlatban is érvényesítheti a törvényben előírt jogosítványait, és megkapja az ehhez szükséges költségvetési támogatásokat. Reményüket fejezik ki továbbá, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos - észak-bácskai és észak-bánáti - közigazgatási körzethatárok mielőbb módosításra kerülnek.
Fontosnak tartják, hogy a legutóbbi ukrajnai helyhatósági választások eredményeként létrejövő képviselőtestületekben - városi, járási és megyei szinten - jelen van a magyar érdekképviselet. Egyben aggodalmukat fejezik ki a kárpátaljai magyar oktatás helyzete miatt. A magyar tannyelvű iskolák érettségizői számára továbbra sincs biztosítva az anyanyelvű szaktantárgyi emeltszintű érettségi vizsga lehetősége, aggasztó a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete is.
Támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását.
Üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdést, illetve a diaszpórában élők megszólítását illetően. Felhívják a figyelmet arra, hogy szükséges egy, a nyugati magyar országos szövetségekkel közös cselekvési terv kidolgozása a nyugati magyarság megmaradása érdekében. A Nemzeti Regiszter létrehozása, valamint egy, a megfelelő anyagi forrásokkal rendelkező szórványstratégia a nemzet minden tagjának érdeke.
Felhívják a figyelmet az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó, nemzeti identitásunkat erősítő 55. évfordulójának megünneplésére, a világ magyarságának bevonásával.
Felhívják a figyelmet a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára, és hangsúlyozták a magyar önazonosság megvallásának jelentőségét.
Budapest, 2010. november 5.
A magyar kormány, a parlamenti pártok, a határon túli magyar szervezetek, és európai parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek részvételével tartandó értekezletre meghívást kapott Erdélyből a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Párt, a Felvidékről a Magyar Koalíció Pártja, a Vajdaságból a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (Kovács Miklós elnök, Brenzovics László alelnök) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (Gajdos István elnök, Zubánics László UMNT elnök), Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, Muravidékről a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. Meghívást kapott a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége, három képviselőt hívtak meg az USA-ból, meghívót kapott a Kanadai Magyar Kultúrközpont, a Kanadai Magyar Kulturális Tanács, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége és Ausztráliából az Új Dél-Walesi Magyar Szövetség. Az első Máért 1999-ben ült össze. Eddigi összesen nyolc Máért-tanácskozást tartottak, az utolsót 2004 novemberében Budapesten. Felvidék.ma

Nincsenek másodrendű áldozatok - Egeresi Sándorral találkozott Újvidéken Tőkés László
Szerbiai látogatása során csütörtökön Újvidéken járt Tőkés László püspök, az Európai Parlament alelnöke, aki Egeresi Sándorral, a tartományi képviselőház elnökével, Boris Barjaktarović tartományi kormányfőhelyettessel, valamint Daniel Petrovićtyal, a Román Nemzeti Tanács elnökével is tárgyalt.
Egeresi és Tőkés egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani Szerbia Európához való közeledését, az integrációs folyamatban pedig Vajdaságnak kiemelten fontos helye és szerepe van. A képviselőház elnöke az eszmecserét követő sajtótájékoztatón elmondta: vendégével beszéltek az itt élő kisebbségek helyzetének javulásáról, sőt a nemzeti alapon történő atrocitásokkal kapcsolatos problémákról is.
A képviselőház elnöke átadta Tőkésnek a vajdasági parlament ankétbizottsága által összeállított, az 1941 és 1948 közötti áldozatok nem teljes névsorát tartalmazó dokumentumot, melynek nagy szerepe van abban, hogy „pontot lehessen tenni egy sötét korszak végére”.
Az Európai Parlament alelnöke azt mondta, látogatását azzal az eszmével összhangban teszi, mely soha többé nem kíván tömegsírokat, áldozatokat látni ezeken a vidékeken.
– Ahogyan a polgároknak, úgy az áldozatoknak is egyenrangúaknak kellene lenniük, nem szabad megengedni, hogy első- és másodrendű áldozatokra osszák szét őket. A magyar fél már számos alkalommal kért elnézést a történelmi hibákért, jó néven vennénk, ha Szerbia is megtenné ezt a magyar áldozatok miatt. Jómagam ezt legszívesebben az európai integráció egyik előfeltételének is megtenném – fogalmazott Tőkés László.
Nem kívánta kommentálni azokat a „nagypolitikai” feltételeket, amelyek Mladić és Hadžić kiadatásához kötik nyolcmillió ember boldogulását, de elmondta: az elkövetett bűneiért mindenkinek felelnie kell. Pozitívan értékelte az ország csatlakozási törekvéseit, melyekben szerinte lényeges lépést jelent Vajdaság statútumának, illetve a nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az elfogadása.
AZ MNT KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE
Egy nappal korábban Tőkés László Csonka Áronnal, a VMDK elnökével találkozott. Az újonnan kinevezett pártvezető elmondta: terveik között szerepel az MNT külső ellenőrzése. Emellett szó esett még a magyar autonómia jelenlegi helyzetéről, a vagyon-visszaszármaztatásról, valamint az osztályösszevonások problémájáról is. Csonka Áron elmondta: a VMDK javasolni fogja, hogy a jövőre esedékes népszámlálás alkalmával az állam az összeírással párhuzamosan írja fel a kisebbségekhez tartozó személyeket – kikérve a beleegyezésüket – egy államilag szavatolt adatvédelmi eljárásban a nemzeti tanácsoknál alkalmazandó külön választási névjegyzékre. Ezzel ugyanis ki lehetne küszöbölni a jelenlegi törvény egyik gyenge pontját.
DOKUMENTÁLT ATROCITÁSOK
Tőkés László megbeszéléseket folytatott Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökével is.
Mint a párt közleményéből kiderül, Ágoston jelezte, hogy az 1944/45-ös magyarellenes atrocitások ügyében mintha fordulat állt volna be. A VMDP elnöke arra kérte az Európai Parlament alelnökét, hogy segítsen a még meglevő és az esetleg felmerülő nehézségek leküzdésében. Tőkés László a segítséget megígérte és hangsúlyozta, hogy a teljes igazság feltárása Vajdaságban és másutt is a nemzet egészének az ügye.
A Tőkés–Ágoston találkozó témái közül a nemzeti együttműködés rendszerének kiépítése és a magyar állampolgárság könnyített felvétele külön hangsúlyt kapott. Magyar Szó (Újvidék)

Véget ért a beteg korszak
Újra egységben a magyarság, hiába kergették szét hat éve a Máértot
Nemzetpolitikai mércével mérve történelmi jelentőségű tanácskozás színhelye volt tegnap a Parlament: hat esztendeig tartó szünet után ismét egy asztalnál tanácskoztak a külhoni magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok, valamint a budapesti kormány képviselői. A Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) 2004 novemberében utoljára Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök hívta össze, majd azzal, hogy többet nem egyeztetett a külhoni magyarokkal, hozzájárult a legfontosabb nemzetpolitikai fórum tetszhalottá nyilvánításához. Ezért is jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az értekezleten, hogy „soha többet nem szabad olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sok millió magyar ember életét”.
Adósságot törlesztettünk
Jön az összmagyar regiszter, Budapest megharcol minden magyarért - hangzott el a IX. Máérton.
Ellítélték a félelemkeltőnek nevezett szlovák nyelvtörvényt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai abban a zárónyilatkozatban, amelyet a tanácskozás minden résztvevője ellátott pénteken a kézjegyével. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: példátlan nemzeti egység valósult meg a Máérton. Semjén a zárónyilatkozatot ismertetve kiemelte: a Máért résztvevői üdvözlik a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák mellett.
Hat esztendeig tartó szünet után ismét egy asztalnál tanácskoztak a Parlamentben a külhoni magyar szervezetek, a magyar parlamenti pártok és a budapesti kormány képviselői. Ezt a fórumot 2004 novemberében utoljára Gyurcsány Ferenc akkori szocialista miniszterelnök hívta össze.
A IX. Máért megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte a határon túliak megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítását. A politikus szerint több tényező fenyegeti a nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túliak esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk.
Az állampolgárság-igénylés feltételeiről elmondta: Magyarország más államnak információt nem fog kiadni arról, ki magyar állampolgár és ki nem. Ismertette, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló szlovákiai Most-Híd párttal partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Semjén beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar regiszter létrehozására irányul, és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. „Meg fogunk harcolni minden magyarért” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. „Ma sem fogalmazhatunk másként” – jegyezte meg, majd kitért arra: a státustörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül. Úgy vélte, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túliak akaratával. „Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul” – hangsúlyozta.
Németh azt mondta, hogy a következő években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamatát. Fontosnak nevezte, hogy a kormány úgy döntött, a Máértban részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót.
2 perces interjú: Duray Miklós a Máért egyik alapítója, az MKP volt alelnöke
Miként tekint a Máért egyik alapító atyjaként a 9. értekezletre annak tükrében, hogy hat esztendő tanácskozásai eddig rendre kimaradtak?
– Igaz, hogy sorrendben ez a 9. találkozó, de 2001 ősze óta az a néhány Máért, amelyet megtartottak, már értelmetlen volt. Azok már az értekezlet leépülését vetítették előre. A mostani tanácskozás új starthelyzetet jelent, de egyelőre nem körvonalazódott, hogy ez a helyzet milyen további lehetőségeket, illetve célegyenest rejt magában.
A kis Máértokkal az elmúlt években megpróbálták valamilyen formában pótolni a „nagyot”. – A kis Máértok is kényszerhelyzetet jelentettek, hogy ne szűnjön meg a határon túli szervezetek közötti egyeztetés. A Máért ugyanis a magyar kormány részvétele nélkül teljesen eszköztelen, de a kis Máértnak volt olyan hozadéka, amelynek az eredménye meglátszik a mostani újjáalakulás alkalmával. Jelesül, hogy helyet kaptak az asztalnál a dél-amerikai, ausztráliai és kanadai magyarok. Ez azért fontos, mert a Máért keretében kialakítandó nemzetpolitikai tervezeteknek nemcsak a Kárpát-medencei magyarokra kell vonatkozniuk, hanem a világ magyarságára. Más a KMKF, amelyben a parlamenti vagy regionális képviselettel rendelkező magyar pártoknak kell egyeztetniük azért, hogy a nemzetpolitika azon kérdéseinek, amelyek a magyar Országgyűlés elé kerülnek, legyen politikai előkészítésük a parlamenti tárgyalásokhoz.
2 perces interjú: Markó Béla a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke – Miként értékeli az RMDSZ azt, hogy hat év szünet után ismét összehívta a magyar kormány a Magyar Állandó Értekezletet?
Ebben a történetben végül is nem az a rendkívüli dolog, hogy újra összehívták a Máértot, hanem az volt a gond, hogy szüneteltették több éven át. Ugyanakkor én nem gondolom azt, hogy a Máérton születhetnek nagy hirtelen óriási döntések. Azok, illetve a bizonyos problémákra adott megoldások más módon jönnek létre. Viszont a Máért fontos találkozási forma. Ezt részben helyettesítette a Szili Katalin által korábban létrehozott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, de nem teljes egészében. Mindenesetre a Máért újbóli összehívását jó újrakezdésnek vagy folytatásnak tartom. Mindegy, miként fogalmazunk. Szükség van rá.
Amint itt, a folyosón tapasztaltam, az ülés zárónyilatkozata megfogalmazásából az RMDSZ is jócskán kivette a részét. Ön épp most mondta tollba pártja álláspontját Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárnak. Min módosítottak? – Nem rontottunk, csak javítottunk a nyilatkozaton.
Melyik részein?
Dúsítottunk rajta. Néhány konkrétumot még Romániával kapcsolatban is beírtunk.
Nekünk fontos, hogy a nyilatkozat kitérjen a román oktatási törvényre is.
Kristály Lehel, Magyar Hírlap

Orbán: Szakítani a hamis realistákkal!
Vége van a Máért nélküli korszaknak – jelentette ki a Máérton Orbán Viktor kormányfő. Szerinte „a MÁÉRT léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit ismét együtt írjuk. Ha külön-külön kezdjük írni, akkor az útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják.” A miniszterelnök a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy „külön-külön írjuk a magyar nemzet nagy könyvét, ami egy beteges politika”. Orbán szerint szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el, és abban hisznek, hogy „az ország sorsa a világ tárgyalótermeiben és a Gazprom csapjainál dől el”. Ebben a gondolkodásmódban nincs jövő. „Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az egységes magyar nemzet létezik” – mondta a kormányfő, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sok millió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van. Orbán kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Magyar Hírlap

A tegnapi Máért a holnapért
A magyar nemzetet becsületsüllyesztőbe taszigáló kormány hat évvel ezelőtt holtvágányra állította a magyarság egészének ügyeit (az anyaországiak, a határon kívüliek, az emigrációba kényszerültek) legalább a kölcsönös konzultáció szintjén felvállaló fórum, a Máért működését.
A magyar kormány és a határon kívüli érdekképviseletek közötti szakítópróba a kettős állampolgárság megadása vagy meg nem adása volt. A kormány, személyesen az akkori kormányfő által dirigált kampány megtette hatását: a magyarországi választók többsége nem vett részt a témában szerencsétlenül kiírt népszavazáson, és emiatt az igen szavazatok viszonylagos többsége ellenére a népszavazás nem volt érvényes.
Ezzel párhuzamosan a kormány becstelen manőverekbe kezdett a nemzetegyesítés virtuális megvalósítása ellen. A Magyarországot elözönlő ,,23 millió román" és a hasonló politikai aberrációk, amelyeket az akkori rossz emlékű magyar külügyminiszter képviselt, a közéletet sokkoló, az egészséges nemzeti érzést mélyen sértő manőverek ellen fordultak. Olyasmi történt, mint amikor nagy felületen mély égési sebeket okoz valami szerencsétlenség, ami ellen az élni akaró szervezet felveszi a harcot. A magyarországi lakosság különféle intézményi, testvértelepülési, szakmai kapcsolatok kiépítésébe menekítette az együvé tartozás igényét és parancsát, és egyébként ezeket a megkopó érintkezési formákat élettel, aktivitással töltötte fel. Eközben érdekes volt érzékelni, hogy mondhatni majdnem pártállástól függetlenül Erdélyben a szocialisták az összmagyar érdekek képviseletének pályájára álltak.
Sőt, államvezetési szinten is történtek kísérletek a becsületmentésre. Ilyenek voltak egyrészt, a csonka-Máért helyébe lépett találkozók, amelyeken a durcás magyar kormány nem vett részt, valamint a Szili Katalin országgyűlési elnök kezdeményezte Magyar Képviselők Fóruma. A tegnap Budapesten tartott Magyar Állandó Értekezlet mérföldkő a magyarmagyar kapcsolatok, a nemzetegyesítés történetében. Azt a gyalázatot próbálja lemosni a mostani értekezlet, amelyet erre az intézményre rákent a majdnem évtizedes gyurcsányizmus. A mostani Máért a magyar nemzet holnapjának útjait jelöli ki, és jelzi: érdemes a Kárpát-medencében magyar embernek lenni.
Sylvester Lajos, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Írjuk együtt a nemzet nagykönyvét (Magyar Állandó Értekezlet)
Az egységes magyar nemzet létezik
A Máért nélküli korszaknak vége van — jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát.
Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. Ha külön-külön kezdjük írni, akkor útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják — hívta fel a figyelmet. A miniszterelnök elmondta: a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazást úgy értelmezte, az akkor hatalmat gyakorlók arra akarták rávenni az embereket, hogy külön-külön írjuk a magyar nemzet nagykönyvét. Orbán Viktor szavai szerint ez egy beteges politika. Az idei országgyűlési választás azonban válasz volt 2004. december 5-re, szakítottak ezzel a beteges gondolkodásmóddal — hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy a 2004-es népszavazáson az igenek többségben voltak a nemekhez képest, és ez erkölcsi kötelességet jelent azon kormány számára, amely először kap lehetőséget ennek kijavítására, hogy meg is tegye. Felidézte, a parlamentben nagyarányú támogatást kapott a kettős állampolgárságról szóló javaslat. Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el; ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő. Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az egységes magyar nemzet létezik — mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sok millió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van. Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitika érdekei alá rendeljék. Pont fordítva, a külpolitikát annak fényében kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Az előttünk álló jövőben az együttműködés leginkább kézenfekvő terepe a gazdaság lesz. A magyarországi politika és nemzetpolitika után — folytatta — a mi küldetésünk egy közép-európai politika megteremtése: a gazdaságban, az infrastruktúrában, a fejlesztéspolitikában, s talán a katonai együttműködés lehetősége sem zárható ki, természetesen a NATO és az unió keretein belül — fejtette ki. Orbán Viktor a modell értékű változtatások között említette a Máért összehívását és a kettős állampolgárságról szóló törvény végrehajtását is. Utóbbival kapcsolatban elmondta: eddig csak a döntés született meg, a végrehajtás még nem kezdődött el.
Megállítani az asszimilációt
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot. Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni — hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A megszokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek — fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus. Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén Zsolt közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával, és kéri a magyar állampolgárságot. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy Magyarország az emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekét soha többet nem rendeli alá más országok belpolitikájának, ugyanakkor a szlovákság felé ki volt és ki van nyújtva a kezünk. Hozzátette: azt is látni kell, hogy a határon túli asszimilációt bizonyos konkurens érdekek mesterségesen támogatják és erősítik. Szomorú szívvel, de tiszta szemmel és ésszel ki kell mondani azt, hogy nem minden magyar, ami magyar nyelven van — fogalmazott. Semjén Zsolt megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben. Leszögezte, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló Híd—Most párttal korrekt, partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében. eszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul, és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. Meg fogunk harcolni minden magyarért — fogalmazott Semjén Zsolt.
Megkezdődött az egység újraalkotása
A külügyi tárca államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként — tette hozzá. A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státustörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségeken belül. Németh Zsolt azt mondta, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túli magyarok akaratával. 2010 a külhoni magyarság számára érezhető megkönnyebbülést hozott, és megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása — közölte, hozzátéve: bízik abban, hogy ez nemcsak az anyaország és a határon túli magyarság között, hanem a határon túli magyar közösségeken belül is folyik. Nem hangozhat el többé olyan kijelentés Magyarországon, amely a határon túli magyarság kirekesztésére irányul — hangsúlyozta az államtitkár.
A közelgő magyar uniós elnökségre utalva azt mondta, hogy az elkövetkező években reményeik szerint megkezdődhet a húsz év alatt kidolgozott autonómiarendszer, az oktatási-kulturális stratégia megvalósítása az óvodától az egyetemig, beleértve a szakképzést is, s a határtérségek fejlesztésének látványos folyamata. Az államtitkár szerint rendkívül ígéretes, reményteli időszak áll a magyarság előtt. Az összetartozás-tudatunknak különösen fontos lendületet adhat az állampolgársági törvény sikeres megvalósítása a Kárpát-medencében és a világ legkülönbözőbb pontjain, így a szórványterületeken is. Fontosnak nevezte hogy a kormány úgy döntött, a Máért munkájában részt vesznek az ellenzéki pártok is, s köszöntötte az EP képviseletében a tanácskozáson részt vevőket, köztük Tőkés Lászlót.
Állampolgárságról, autonómiáról...
Semjén Zsolt kijelentette: példátlan magyar nemzeti egység valósult meg az anyaország pártjai és a határon túli magyarság, illetve a nyugati emigráció szervezetei között. Az összes tag által aláírt zárónyilatkozatot ismertetve kiemelte: elítélték a szlovák államnyelvtörvényt diszkriminatív, félelemkeltő szellemisége miatt. Megállapították, hogy a törvény a tervezett módosítások ellenére továbbra is tartalmazza a kisebbségi magyar nyelvhasználatot korlátozó rendelkezéseket, szankciókat. Egyben reményüket fejezték ki, hogy a szlovák kormány figyelembe veszi majd a Velencei Bizottság ajánlásait a jogszabály módosításakor.
Az aláírók reményüknek adtak hangot, hogy Romániában hamarosan elfogadják az új oktatási törvényt, amely több ponton javítja a magyar oktatás helyzetét, s továbbra is szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. Fontosnak tartják továbbá Székelyföld sajátos közigazgatási jogállásának kialakítását.
Üdvözölték a közvetlen demokratikus választás útján alakult új Vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsot, a kulturális autonómia ezen szervének létrejötte álláspontjuk szerint előremutató és biztató jel az egész Kárpát-medencei magyarság számára. Remélik, hogy a vajdasági magyarokra nézve hátrányos észak-bácskai és észak-bánáti közigazgatási körzethatárokat mielőbb módosítják. Aggodalmukat fejezték ki ugyanakkor a kárpátaljai magyar oktatás, különösen a magyar tannyelvű egyházi líceumok helyzete miatt. A felek támogatják a muravidéki magyar közösség érdekeit szolgáló általános szlovéniai nemzetiségi törvény elfogadását, s üdvözlik a magyar kormány elkötelezettségét a szórványkérdés, illetve a diaszpórában élők megszólítása mellett. Felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati magyarság megmaradása érdekében cselekvési terv kidolgozására van szükség, s kijelentik, a magyarok kapcsolattartását segítő nemzeti regiszter létrehozása a nemzet minden tagjának érdeke. A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket. Rögzítették, hogy üdvözlik a budapesti kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, s egyetértenek abban, hogy a két törvény valóban a nemzeti összetartozás erősítését szolgálja. A jelenlévők állást foglaltak az autonómia különböző formái, mint stratégiai célkitűzés mellett, s megállapodtak abban is: a könnyített honosítás bevezetésével összhangban a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt is módosítani kell, s az oktatási-nevelési támogatást kiterjeszteni az óvodásokra is.
A résztvevők kiemelték, hogy a tanácskozás a nemzeti érdekek képviseletére alakult legitim magyar szervezetek párbeszédének intézményesített fóruma, amely a közös gondolkodást és a magyar nemzetet érintő döntések közös meghozatalát szolgálja.
A kormányfő helyettese úgy összegezett: a Máért kilencedik ülése össznemzeti szempontból rendkívüli jelentőségű és rendkívül sikeres volt. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A magyar népirtás képei
Kolozsvár kertvárosi részei, az ott élő magyar közösség módszeres felszámolását, életterének megsemmisítését mutatja be Feleki Károly fotóművész Hóstát 1979-1984 című, megrendítő kiállítása, mely csütörtökön este nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban.
A Hóstát fogalom, a kincses város több pontját jelöli, azokra a külvárosi részekre vonatkoztatható, ahol magyar közösség lélegzett, az ott élő embereket híres zöldségtermesztőkként ismerték. A szocializmus egyik legsötétebb korszakában, 1979-1984 között aztán lerombolták ezeket a városrészeket, nem csak a házakat semmisítve meg, hanem egy életformát is. Olyan idős ember is volt, aki Feleki Károly fényképe elkészülte után néhány nappal felakasztotta magát. A nyolcvanas évek elején ezt a pusztítást egy csapat dokumentálta, a fotós mellett aki ma a kolozsvári művészeti egyetem tanszékvezetője találjuk Pillich László szociológust és Vetési László szórványlelkészt is. A kiállított negyvenöt fekete-fehér fotográfia jóval több dokumentumfotónál: egy hátborzongató következetességgel kigondolt népirtáskísérlet mementója, erdélyi magyar sorsszelet a nyolcvanas évekből. Idős embereket látunk, akik többé vagy kevésbé belerokkantak abba a korba, akik a romok között életük értelmét, környezetüket elveszítve tehetetlenül nézik a rájuk telepített betonrengeteget. A fotókiállítást megnyitó Ütő Gusztáv képzőművész a ,,Hóstát-dráma" képeit történelmi kordokumentum értékűnek nevezte, majd Feleki Károly elmondta, a helyszínt Pillich Lászlóval közösen járták be, aki a kiállítás katalógusában egyszerűen fogalmaz a tárlatról: ,,ami itt van, az jobbára már csak volt"...
Mózes László, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Pinokkió a kőszínházban
A Tompa Miklós Társulat új bemutatója
Noha már látta a közönség, most került sor a Pinokkió című mesemusical "igazi" bemutatójára. A mikházi Csűrszínházi Napokon, a vásárhelyi nyári színpadon, illetve esőnap miatt a Nemzeti nagytermében már játszott produkciót az elmúlt időszakban alkalmazták kőszínházi nagyszínpadra, alakítgattak és csiszoltak rajta, így a tegnap esti nagytermi bemutatón ha nem is új, de lényegesen felújított előadást láthat a közönség. Minderről a szerda déli sajtótájékoztatón mesélt a produkcióban szereplő színművészek és gyerekek körében B. Fülöp Erzsébet színművész, az előadás rendezője.
– Lerövidítettük a produkciót, kihúztunk jeleneteket vagy máshova helyeztük őket, ezzel tömörebb, kompaktabb lett az előadás. Ezelőtt nem voltak megfelelő technikai körülmények, nem volt nagyszínpadunk, az előadás fényei improvizációk voltak, a torta, amelynek mozognia kell, állt a színpadon. Most ezek a gondok megoldódtak, az előadás mesésebb lett, a látványelemeket tökéletesítettük.
– Pinokkió is változott a nyár folyamán – tette hozzá Korpos András, az előadás címszereplője. – Volt időm megkeresni a gyermek- énemet, felkutatni a gyereket, aki létezik, de mélyre kellett ásnom hozzá. A változtatások feldobták a produkciót, amely felnőttekhez is szól, tisztábbá, életszerűbbé, hitelesebbé vált.
– A legutolsó előadás óta szinte fél év kiesés, hosszú idő telt el, mégis várakozáson felüli volt az első próba – mondta a Budapestről érkezett Dékány Edit koreográfus. – A gyerekek olyan szorgalmasan megtanulták és olyan mélyre rejtették a mozgásanyagot annak idején, hogy az gond nélkül megőrződött. A fényekkel, színekkel, hangulatokkal, Apostolache Zénó zenéjével sokkal egységesebb lett a produkció. Nagyon szeretek gyerekekkel dolgozni, nagyon kedvesek, izgalmas, jó játék volt. Szeretek itt lenni Vásárhelyen, az emberek sokkal nyitottabbak, fogékonyabbak. – Amikor a szöveget újraírtuk, a rendezőnek már nagyon pontos elképzelései voltak – árulta el Nagy Imola dramaturg. – A prózarészeken együtt dolgoztunk, nagyon szabad, játékos, cenzúrázatlan írástapasztalat volt, gyakorlatilag végigkacagtuk az egészet. A pályázat megnyerésekor a szöveg retextualizálása volt a cél, erre törekedtünk: a befogadhatóságra, a mai áthallásos szövegek felhasználására. Zénó mondta, bármilyen szöveget írhatunk, ő tud rá zenét szerezni. Így is volt, a zenei részből nem maradt ki a dzsessz és a rap sem, a mai műfajok, az amerikanizálódó kultúra termékei. Súgó Erzsébet rendezőasszisztens szerint az előadás olyan, mint egy nagyon igényes, varázslatos világot teremtő képzőművészeti alkotás. A színpad lényegét, már ami a játékot illeti, ez a műfaj tudja megteremteni igazán.
Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár hozzátette: novemberben két előadás lesz műsoron, a közelgő bemutató és az azt követő produkció 10-én délután 5 órától. Az előadásra gyerekbérleteket írnak ki, a két e havi előadás viszont bérletmentes lesz (a bemutatót is beleértve, így arra a Kemény János-bérlet nem érvényes), mert mind helyi, mind vidéki iskolákkal, óvodákkal egyeztetnek. Az előadás iránt már érdeklődnek Budapesten és Kisvárdán, remélik, szép élete lesz – zárta a sajtótájékoztatót B. Fülöp Erzsébet.
(n.b.) Népújság (Marosvásárhely)

A személyes vezetés alapjai
Dr. Bakos Levente egyetemi tanár A személyes vezetés alapjai című könyvének bemutatójára kerül sor november 10-én, szerdán délben 12 órától a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem Szenátus Termében. A könyvet dr. Nagy Ágnes egyetemi docens méltatja. Népújság (Marosvásárhely)

Elhunyt Adrian Paunescu
November 5-én, pénteken reggel, a fővárosi Floreasca Sürgősségi Kórházban elhunyt Adrian Paunescu költő, akit október 26-án utaltak be súlyos szív-, vese- és májelégtelenséggel. Népújság (Marosvásárhely)

Hat év szünet után ismét Máért
Kulcsfontosságú az asszimiláció megállítása
(MTI) – Kulcsfontosságú a határon túli magyarság megmaradása szempontjából az asszimiláció megállítása – mondta Semjén Zsolt a IX. Magyar Állandó Értekezleten (MÁÉRT) pénteken a Parlamentben, ahol beszámolt a résztvevőknek az összmagyar- regiszter létrehozására irányuló tervéről is.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a hatéves szünet után összeülő MÁÉRT-en kiemelte: több tényező fenyegeti a magyar nemzet fennmaradását. Az anyaországban és a határon túl a demográfiai problémák, a határon túli magyarság esetében az elvándorlás és az egyre erősödő asszimiláció jelenti a legnagyobb gondot.
Semjén Zsolt a folyamat megállítása érdekében az anyaország részéről elkötelezett nemzeti politikát tart szükségesnek, hogy a nemzet ügyének szolgálata evidencia legyen. Ehhez erős államra van szükség, amely képes ezt érdemben és hatékonyan szolgálni – hangsúlyozta. A határon túli magyarság szempontjából pedig kulcsfontosságúnak nevezte az asszimiláció megállítását. A szokott hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus.
Mint mondta, erős impulzusra van szükség az asszimiláció megállítására, s ez az impulzus az állampolgárság megadása, amely lehetővé teszi a kulturális-nyelvi-történelmi sorsközösség mellett a nemzet közjogi egyesítését is. Hangsúlyozta, az az elvi álláspontjuk, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehet, ahány valós identitása van. Semjén Zsolt közölte: ahogy Magyarországot nem sérti, ha egy pilisi szlovák felveszi a szlovák vagy egy gyulai román a román állampolgárságot, úgy elvárjuk, hogy a környező országok se érezzék ellenük irányuló lépésnek vagy nemzeti érdekeik sérelmének, ha az ottani magyarság él emberi jogával és kéri a magyar állampolgárságot.
Semjén Zsolt ismét megerősítette, a Máért mellett szükség van a Kárpát- medencei Magyar Képviselők Fórumára is, amely a remények szerint még az idén összeülhet. A Máért szakbizottsági rendszere is visszaáll, s rendszeresen ülést tart a jövőben. Leszögezte ugyanakkor, hogy a Máért kapcsán a magyar identitást mint alapot nem lehet feladni, a magát vegyes pártként definiáló Híd-Most párttal korrekt, partneri viszonyra törekednek, de nem a Máért keretében.
Beszámolt arról a tervéről is, amely az összmagyar-regiszter létrehozására irányul és a kapcsolattartás fontos eszköze lehet. Ennek a jövő évtől kialakítandó regiszternek szerinte hatalmas nyomásgyakorló szerepe is lehet, például olyan helyzetben, mint a szlovák nyelvtörvény. "Meg fogunk harcolni minden magyarért" – fogalmazott Semjén Zsolt.
Németh Zsolt, a külügyi tárca parlamenti államtitkára köszöntőjében azt mondta: a Máért összehívásával régi adósságot törleszt a kormány. A szervezet – értékelése szerint – igazán hatékonyan 1999 és 2004 között tudott működni. Emlékeztetett arra, hogy az első Máért a nemzeti összetartozást és az autonómiát tekintette a magyarság megmaradása legfontosabb zálogának. Ma sem fogalmazhatunk másként – tette hozzá.
A Máért eddigi történetét felidézve kitért arra: a státusztörvény 2002-es elfogadása óta azt lehetett tapasztalni, hogy felbomlott az egység először a határon túli és az anyaországi magyarság között, majd a határon túli szervezeteken, közösségen belül.
Németh Zsolt azt mondta, 2003 májusában a kedvezménytörvény módosításával a magyar kormány megosztotta a Máért-szervezeteket, 2004 novemberében az utolsó Máért-ülésen pedig teljesen szembefordult a határon túli magyarok akaratával. 2010 a külhoni magyarság számára érezhető megkönnyebbülést hozott és megkezdődött a nemzeti egység újraalkotása – közölte, hozzátéve: bízik abban, hogy ez nemcsak az anyaország és a határon túli magyarság között, hanem a határon túli magyar közösségeken belül is folyik.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikát!
Orbán Viktor szerint tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelyben egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az "egységes magyar nemzet létezik". Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezleten azt mondta: a Máért léte azt mutatja, megvan bennünk a szándék, hogy a magyarok könyveit együtt írjuk.
A Máért nélküli korszaknak vége van – jelentette ki beszédében a kormányfő, aki szerint az ma már történelmi tény, hogy a magyar nemzet túlélte megcsonkítását, így minden oka megvan arra, hogy a nagy nemzetek sorába tartozónak gondolja magát. Úgy látja, a Máért léte azt mutatja, "megvan bennünk a szándék", hogy a magyarok könyveit együtt írjuk. "Ha külön- külön kezdjük írni, akkor az útjaink elválnak, és a mi gyermekeink és unokáink már nem egy nagy nemzet könyveit írják" – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor kiemelte, szakítani kell a hamis realistákkal, akik azt állítják, Magyarország sorsa önmagán kívül dől el; ebben a gondolkodásmódban ugyanis nincs jövő.
Tárgyilagos, realista nemzetpolitikára van szükség, amelynek kiindulópontja, hogy egy percre sem szabad elfelejteni: az "egységes magyar nemzet létezik" – mondta, hozzátéve, ez a garancia arra, hogy soha többet ne lehessen a nemzetpolitikában olyan hibákat elkövetni, mint amilyenek az elmúlt hat évben megnyomorították sokmillió magyar ember életét. Hozzátette: ezeknek a hibáknak az elkerülésére soha vissza nem térő lehetőségünk és esélyünk van.
Kiemelte: arról szó sem lehet, hogy a nemzetpolitikai szempontokat és nemzetstratégiai érdekeket a külpolitikai reláció érdekei alá rendeljék. Pont fordítva, az összes külpolitikai relációt annak fényében kell alakítani, hogy a nemzetstratégiai felfogásból mi következik. Ugyanakkor az is világos, hogy a nemzetközi kapcsolatok rendszere radikálisan változóban van. A korábban nagyon gyakran ideológiamotivált kapcsolatrendszerek át fogják adni helyüket az ideológiamenteseknek. Nekünk szerinte semmi okunk nincs arra, hogy továbbra is ideológiai szempontokon alapuló kapcsolatrendszert építsünk ki olyan országokkal, akikkel egyébként mindenki pragmatika alapján építi kapcsolatrendszerét. Népújság (Marosvásárhely)

Leveleskönyv Udvarhelyről
Kéziratos hagyaték címmel sorozatot indít a székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Könyvkiadó. Első kötetének tartalma válogatás Balogh Edgár (1906. szeptember 7. – Kolozsvár, 1996. június 19.), Benkő András (Fejérd, 1923. január 21. – Kolozsvár, 1990. szeptember 6.) és Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – 2003. január 31.) leveleiből, melyeket Beke Sándorhoz, a kiadó vezetőjéhez intéztek az erdélyi tudományosság és művelődési élet e jeles képviselői. A levelek a Székely Útkereső című, 1990 és 1999 között megjelent irodalmi és művelődési folyóirat működésével, a közléssel, kiadással, kézira-tokkal, kötetekkel kapcsolatosak. Az előszóban (Balogh Edgár, Benkő András, Imreh István kiadatlan levelei elé) a szerkesztő mindhárom szerzőről rövid méltatást közöl. Néhány részlet a levelekből. "A folyóirat nyugodt, tárgyilagos hangja, sokoldalúsága megérdemli, hogy főleg hagyományápoló, helytörténeti és szépirodalmi tartalmával állandó jellegűvé váljék a Székelyföld fiai vagy elszármazottjai számára, sőt barátai számára is hű valóságképet és felemelő emlékezést sugározzon." [Balogh Edgár, Kolozsvár, 1991. IX. 29.] "Jóval az ünnepek előtt értesültem róla, hogy egyik nagyon becsületes és szorgalmasan dolgozó tanügyi emberünk, Péterfy Emília beterjesztett az Erdélyi Gondolathoz egy kéziratot. Kívánatos lenne, ha lehetőségeinkhez képest támogatni tudnók ezt a székelyföldi munkát, hisz nemcsak a szerző, hanem a sajtó alá rendező is székely. (Ezt amolyan nemes lokálpatriotizmusként említem.)" [Benkő András, Kolozsvár, 1994. jan. 11.] "Őszintén meg kell vallanom, a gondosság, összeszedettség, színvonalra törekedés, mindenekelőtt a provincializmustól való óvakodás volt az, ami hatott rám. Örülök annak, hogy dolgoznak, hogy eredményesen munkálkodnak, és további sikereket kívánok." [Imreh István, Kolozsvár, 1994. aug. 15.] A kötetet jegyzetanyag és a levelek fakszimiléi egészítik ki. (Kéziratos hagyaték I., Balogh Edgár, Benkő András, Imreh István kiadatlan leveleiből. Közzéteszi Beke Sándor. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2010)
b.d. Népújság (Marosvásárhely)

A kolozsvári Polis Kiadó a könyvvásáron
Dávid Gyula, a kiadó vezetője nyilatkozik lapunknak: – Az idei könyvvásárra a következő kiadványokkal jelentkezünk: Csőgör Lajos börtönévei (1949-1955).Összeállította és a bevezeté visszaemlékezést írta Csőgör István. Benkő Samu kíséré tanulmányával, DVD-melléklettel. Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem első rektora, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet professzora, a második világháború utáni évek romániai magyar közéletének kimagasló személyisége 1949-1955 között egy utólag meghozott adminisztratív ítélet következményeként, majd egy hazaárulási per vádlottjaként hat évet töltött különböző romániai börtönökben. 1994- ben készült vele az a nagyszabású videointerjú, amelyből a börtönéveit visszaidéző, mintegy két órát kitevő rész olvasható ebben a kötetben (és tekinthető meg a mellékelt DVD-lemezen). A kötet végén néhány alapdokumentum fakszimilében is megtalálható.
Másik könyvünk bizonyára nagy sikernek örvend majd. Az Estharangok. Dsida Jenő vallásos versei Deák Ferenc grafikáival jelent meg. Dsida Jenő költészetének egyik meghatározó témája a hit, a valláshoz és annak örök értékeihez való kötődés. Éteri és mégis emberi ez a viszony az Örökkévalóval, s közöttünk való létének földi jelképeivel: a templommal, a harangzúgással, a szentekkel, akik egyfajta hidat képeznek számunkra a Feléje való törekedésünkben. Jelen kötetben Dsida 38 verse olvasható, ezek közül került ki az a 19, amelyek a grafikust a gondolatokat kifejező alkotásokra ihlették. A kivételes gonddal készült kötettel a Polis Könyvkiadó a 75 éves Deák Ferencet is köszöntötte. Lőrinczi László: Az alázat ünnepei című, válogatott műfordításokat tartalmazó könyve kétnyelvű kiadás. Egy gazdag és termékeny műfordítói pálya "névjegykártyája" ez a kötet, amelyben a ma kilencvenkettedik éves, Szardínia szigetén élő szerző tizenegy költőt szólaltat meg magyarul: olaszokat, franciákat, angolokat, spanyolokat, románokat, versenyre kelve nemegyszer ismert és elismert költő- műfordítótársakkal. A kötetben Giacomo Leopardi, Giuseppe Ungaretti, Salvatore Quasimodo, Filippo Tomasso Marinetti, Cesare Pavese, Guillaume Apollinaire, T. S. Eliot, Edgar Allan Poe, Federico Garcia Lorca, Tudor Arghezi és Mihai Eminescu eredeti költeményeit is megtalálja az olvasó. A kötetet Soó Zöld Margit négy grafikája gazdagítja. Az én vándorlásom. Horváth István emlékezete. Szerkesztette Nagy Pál. Egy évvel ezelőtt emlékezett meg írótársadalmunk Horváth István születésének centenáriumáról. Magyarózdon született és 1977-ben Kolozsváron hunyt el, tragikus körülmények között. "A paraszti mikrokozmosz mélyrétegeinek súlyos örökségével indult el" – írja róla Nagy Pál –, dél-erdélyi falujából, menekültként, s "a népi ihletettség tiszta forrásaitól félre nem kanyarodva, változó világunk sokasodó, bonyolult jelenségeit" megértve és költőileg birtokba véve vált a 20. századi magyar irodalomban méltán számon tartott költővé, elbeszélővé és múltba tűnő faluja százados értékeinek monografikus megörökítőjévé. A kötet – gazdag képanyaggal – életét és írói pályáját eleveníti fel esszéken, kritikákon és kortárs visszaemlékezéseken keresztül. Cseke Gábor: Szerpentin vándora című könyve "szigorúan válogatott verseket" tartalmaz, melyeket a költő 1967 és 2010 között írt. Cseke Gábor tavaly megjelent önéletrajzi vallomása, a Jelentések magamról tanúsította már, hogy a szerző kegyetlenül szigorú tud lenni önmagához. Mostani könyvében több mint 40 év költői termését teszi hasonlóan szigorú mérlegre. Ennek az önvizsgálatnak az eredménye a mostani karcsú kötet, amelyet a Szürke rímek című ciklus zár (illetve annak a 199-ből "életre ítélt" 80 darabja). "Legyen a Szerpentin vándora – írja ő maga a bevezető ajánlásban – eddigi költői tévelygéseim felvállalt summája. Igaz, a többit is én magam írtam, nem tagadom meg őket, de már nem kérkednék velük." Egyed Péter: Szellem és környezet című kötete filozófiai esszék és tanulmányok gyűjteménye. A szerző, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem filozófiaprofesszora 2003 óta írott esszéit, tanulmányait foglalta be ebbe a kötetbe. "A könyv – írja ő maga – négy nagy szerkezeti egységre tagolódik, amelyekben megjelenik az alapfilozófiai kutatás, az emberrel és a (biztonságos vagy szétesett) világával kapcsolatos tematika, a szabadság (ezúttal főleg a belső dimenzió felől) és a liberalizmus kérdésköre, végül pedig a magyar filozófia problémái." Álláspontja szerint – N. Abbagnano véleményét osztva – "a filozófiatörténet értelme nem önmagában van, szellemi haszna az, ha a legnagyobbak érveit és gondolkodásmódját megértve, azokat a mi gondolkodásunk elemeiként is hasznosítani tudjuk."
Az utóbbi öt kötetet november 11-én, csütörtökön 17 órakor, a Bolyai téri unitárius egyházközség felújított tanácstermében mutatja be Gálfalvi Zsolt és Dávid Gyula. A jelen lévő szerzők a bemutató keretében dedikálnak. Csőgör Lajos börtönemlékezéseinek könyvét 12-én, pénteken 18 órakor a Kultúrpalota nagytermében, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerészettudományi Szakosztályának emlékülése keretében mutatja be dr. Feszt György.
(bölöni) Népújság (Marosvásárhely)

Németh Magda: Mélységből mélységbe
Németh László és családja, 1944- 1945
A budapesti Nap Kiadó ún. "különleges" könyvek sorozatát jelenteti meg. Ebben a sorozatban, amelyben érdemes Kaffka Margit, Pilinszky János, Tatay Sándor könyveit is megemlíteni, Németh László lányának, Németh Magdának nemrég megjelent könyve olvasmány és kortörténet. Az utószót Monostori Imre írja.
A 70 oldalnyi kis könyv (nemesen szép borítóval és nyomásban) a legnagyobb Németh lány, Magda emlékeit, leírását tartalmazza arról az időszakról, amelyről sem Németh László visszaemlékezéseiben, sem családi vonatkozású írásaiban nem esett szó.
Magyarország német megszállása az írót és családját (hattagú család, a legkisebb lány alig másfél éves) veszélyből veszélybe sodorja. Szüntelenül költözniük kell, hiszen Németh László a Gestapo letartóztatási listáján szerepel, ugyanúgy íróbarátja, Illyés Gyula, akivel barátsága ezután még mélyebb együttérzéssé, a két család védelmi összefogásává válik. Az utószó írója, Monostori György szerint ez az egymást védő és féltő barátság most mélyül el igazán, hiszen az Illyés-Németh kapcsolat nem volt mindig felhőtlen lélektani, érzelmi háttér szempontjából. Illyés Gyula 1944 októberében megrázó sorokat ír a Némethez szóló vigasz-vallomásában:
"Nincs haza már. Mit te álmodtál,
elsüllyedt. Mit én keresek,
csak ködlik még a víz felett.
Így járunk, hajótlan hajóspár.
Tegnap te rejtettél, ma együtt
rejtezünk, holnap, úgy lehet,
ellenfeled, én rejtelek,
hogy párbajunk befejezhessük…"
Németh Magda, akinek nem ez az első írása apjáról, családjáról, úgy véli, hogy apja talán a legkatartikusabb időt, az 1944-45-ös esztendőt, Budapest ostromát és az azt követő időszakot nem jegyezte fel, nem emlékezett meg róla. 14-16 hónapot ölel fel ez az időszak, amelyet Németh Magda tizenéves kislányként szinte végig apja mellett tölt. Ez volt Németh László bujdosásainak az időszaka, a gyermekekkel való foglalkozásé az iskola megszűnése miatt. Illyés Gyuláné, Flóra és a Püski házaspár közelléte, segítsége.
Püski szerepe is rendkívül jelentős a család segítésében, hiszen 1945 márciusában a háborús katasztrófa állapotát élő Budáról leviszi őket Békésre, ahol testileg, lelkileg gyógyulni kezdenek.
1944. március 19-étől, a német megszállás napjától Németh László alig tartózkodik Budapesten. A Törökvész utcából izgalmas és körülményes módon Alsógödre kerül a családdal együtt Illyés Gyula is, néhány veszélyes napot töltenek együtt.
1944 decemberében az oroszok már nagy erővel nyomulnak a főváros felé, az ellenállásra berendezkedett németek nem sajnálják az ostromlott, kiéheztetett várost.
Eljött a szenteste. "Apu is hazajött karácsony estére. Valahonnan került karácsonyfa. Anyu hasznos ruhaneműkkel, egy-két apró ajándékkal igyekezett enyhíteni a ránk váró súlyos jövő gondolatát. Volt »fagyújtás«, karácsonyi ének, rövid ideig tartó meleg karácsonyi hangulat. Finom vacsora került az asztalra. Az asztalt sokan ültük körül… A vacsorának felében voltunk, amikor egy halálra vált honvéd rontott be a szobába, s jelentett Horváth Zoltán rokonunknak a vacsoraasztalnál: Százados úrnak alássan jelentem, a szomszéd utcában vannak az oroszok." Így emlékszik mindenre a tizenéves kislány.
Ezen az éjszakán Illyésékhez mennek, velük együtt a Rózsadomb másik oldalára, 2-3 kilométerre.
"Akkor még nem tudtam – írja Németh Magda –, hogy ezzel a karácsonnyal lezárult gyermekkorom. Amit a következő hetek, hónapok hoztak, hirtelen felnőtté érlelt."
Az ostromot a Sarolta leánykollégium hegybe vájt pincéjében vészelik át, az Illyés családdal együtt, élelem nélkül, földre terített szalmán éjszaka. Így sebesül meg anyjuk, sorbaállás közben. Magda lesz a család támasza, karján hordja a kis Csillát. Nehéz elképzelni siralmas állapotukat, hat hétig a pincében négyszáz munkaszolgálatossal és a környékbeliekkel összezárva. Hat hétig tart az ostrom, amikor újabb veszedelem következik, az oroszok megjelenése. Orosz katonák garázdálkodása van napirenden, a férfiak bujkálnak, Törökvész utcai házuk kirabolva, szétlőve, Németh László kéziratai, könyvei széttaposva a földön.
Megpróbáltatások sora mindaddig, amíg Püskiék hívására, másfél napos utazás után Békésre érkeznek, tiszta lakásba, védelmezve, élelemmel ellátva. Gyógyul tetvektől elsebesedett bőrük, újraélednek ebben a környezetben,
Németh László írni kezd, a Sámson című drámáját írja, ám az új rendszer nem a méltányosság, vagy írói munkássága elismerésének ideje. Hamarosan Féja Gézával együtt letartóztatják. Kihallgatásakor mégis csoda történik, a kihallgató elvtárs együttműködésre kéri fel, éjjel pedig egy gyűlésről jövet Veres Péter is bekopog az ablakán. Nem tud segíteni – hangsúlyozza, az írók dolgában Pesten döntenek. Erdei Ferenc is elkerüli, sőt Püskit is Németh László megtagadására ösztönzi. Így Németh László nem kaphatott segítséget a parasztpárttól, amelyhez tulajdonképpen a legközelebb állt. 45 áprilisától az "ellenséges" táborhoz számítják az uralkodó pártok.
Szertefoszlik a debreceni egyetemi könyvtárosi állás reménye is – Orosházán, Békésen óraadó tanárként sem dolgozhatott –, az ott élő Karácsony Sándor és Németh László együttléte nem kívánatos. Illyés Gyula siet segítségére a valamiképpen kialakult pozíciójából, ám egyetlen megoldás, azaz családfenntartó lehetőség kínálkozik számára, a hódmezővásárhelyi tanári állás. Életének új szakasza kezdődik. Hamar belátja, hogy "ő az új rendszerben legfeljebb megtűrt lehet." Mégis itt írja meg A tanügy rendezése című legjelentősebb pedagógiai tanulmányát, és igazi pedagógussá válik. Néhány év múlva ettől is eltiltották.
Honnan az erő, az erőforrás ezután, hiszen megírja nagy regényét, az Égető Esztert, és az Irgalom regényét. Hatalmas fordításirodalom áll mögötte. Alexej és Lev Tolsztoj, Kleist, Lessing, Garcia Lorca művei. Tegyük hozzá, hogy az ő művei napjainkig 24 nyelven jelennek meg.
A legnehezebb időkben a Kriterion jóvoltából itt, Erdélyben olvastuk műveit. A Kriterion mindent megtett, hogy Németh László ne menjen feledésbe. Már az általános iskolában tananyag volt (részlet a Kocsik szeptemberben c. regényéből), drámáit és regényeit olvasták és elemezték a líceumban.
Németh László köztünk maradt. Még mindig sok olvasni- és gondolkodnivalót ad. Németh Magda könyve pedig megerősíti ezt, fényt derít pályafutása oly gyötrelmes éveire.
Rózsa Mária, Népújság (Marosvásárhely)

Milyen garanciát kér a kormányzati részvételért az RMDSZ?
Az RMDSZ számára fontos, hogy a tanügyi törvényt elfogadják, de csak az Alkotmánybíróság indoklásának közzététele után tudjuk elemezni, hogy milyen lehetőségek vannak a törvény elfogadására – nyilatkozott megkeresésünkre Kovács Péter. Az ügyvezető alelnök szerint csak az Alkotmánybíróság indoklásának közzététele után lehet megfogalmazni, hogy pontosan milyen garanciákat kér az RMDSZ a PDL-től a további kormányzati részvételért. Ennek tisztázására a jövő héten ismét összeül a Szövetségi Állandó Tanács. Korodi Attila szerint most a demokratáknál van a labda, az ők dolguk, hogy egy reális forgatókönyvvel jelentkezzenek az oktatási törvény idén ősszel történő elfogadására.
(hírszerk.) Transindex.ro

MÁÉRT – Semjén: Példátlan magyar nemzeti egység valósult meg
Valamennyi meghívott határon túli magyar szervezet, így a Kárpát-medencei, a nyugat-európai és a tengerentúli magyarokat képviselő egyesületek és a magyar parlamenti pártok is aláírták pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) záródokumentumát. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint példátlan magyar nemzeti egység valósult meg a dokumentum egyhangú elfogadásával.
A MÁÉRT tagjai üdvözölték a magyar kormány eddigi nemzetpolitikai tevékenységét, és örömmel fogadták, hogy 6 év után ismét összehívták az értekezletet. Az aláírt dokumentum egyebek mellett állást foglal a határon túli magyarok különböző szintű autonómiájának biztosítása, mint stratégiai célkitűzés mellett. Az aláírók meggyőződése szerint a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének lehetősége új esélyt jelent a magyarság számára.
A dokumentum üdvözli az új, immár nacionalizmustól mentes szlovák kormány felállását, ám elítélik a szlovákiai nyelvtörvényt. Reményüket fejezik, ki hogy Romániában mihamarabb elfogadják az új oktatási törvényt, és szorgalmazzák az állami magyar egyetem visszaállítását. A résztvevők üdvözölték a vajdasági magyar kulturális autonómia biztosítását, ám aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai magyar oktatás helyzetével kapcsolatban.
A dokumentum aláírói üdvözölték a kormány a diaszpórában élő magyarok támogatása iránti elkötelezettségét, felhívták a figyelmet az 1956-os forradalom és szabadságharc jövő évi méltó megünneplésére és a 2011-12-ben esedékes népszámlálások fontosságára.
A MÁÉRT szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai, nyugat-európai, kanadai, egyesült-államokbeli, latin-amerikai, valamint ausztráliai résztvevői egyetértettek abban, hogy a 6 év szünet után ismét összehívott tanácskozás szakbizottságokban folytassa munkáját. A döntés nyomán ismét feláll a külügyi és jogi szakbizottság, az oktatási és kulturális szakbizottság, a gazdaságfejlesztési és önkormányzati szakbizottság, valamint a szórvány szakbizottság.
erdon.ro

Székelyföld a visszatérés után I. (1940–1944)
Teleki számára nem volt olyan összeg, amit ne utalt volna ki szemrebbenés nélkül a terület infrastrukturális, szociális hálózatának fejlesztésére.
Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntéssel Magyarországhoz „visszatért” területek helyzetét elemző társadalomkutatók, statisztikusok, publicisták, agrárszakemberek egybehangzó véleménye volt, hogy Magyarország területe gazdaságilag elmaradott, társadalmi viszonyaiban fejletlen, hátrányos helyzetű országrésszel gyarapodott.
Az 1940-1944 közötti időszakban a magyar állam a visszatért területeken, így a Székelyföldön is, egy komplex modernizációs, gazdasági-társadalmi felzárkóztató politikát alkalmazott. A helyzet azonnali szemrevételezése után állami támogatásokat sürgető időszak következett. A közgondolkodásban egyetértés volt abban, hogy az új államkeretek közötti fejlődésbeli különbségek kiküszöbölésére a kormányzatnak kell elvégezni az „egybehangolás” és az újjáépítés munkáját. A közhangulatnak ezt az elvárását a Teleki-kormány azonnal beinduló bőkezű támogatáspolitikája megerősítette, illetve eleve generálta is.
A miniszterelnök Erdély-politikájában „nem volt olyan összeg, amit ne utalt volna ki szemrebbenés nélkül a terület infrastrukturális, szociális hálózatának fejlesztésére [...] a kormány első számú belpolitikai célja, megelőzve minden mást (zsidókérdés, földreform, szociális törvénykezés) Észak-Erdély reintegrálása volt” – írja Ablonczy Balázs.
A reintegrációs törekvések fő kivitelezői a vármegyék törvényhatóságai voltak. A közigazgatási intézmények mellett azonban Erdélyben sajátos, a trianoni területen nem létező intézmények is részt vettek a fejlesztéspolitika megvalósításában. Ilyen volt az 1940. szeptember 14-én Teleki Pál miniszterelnök kezdeményezésére alakult, Erdélyrészi Gazdasági Tanács, amely „legális adatgyűjtő, javaslattevő és tanácsadó szerv.”
Az EGT közvetítői hatáskörébe az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, az Erdélyrészi Hangya Szövetkezet és a kolozsvári „Szövetség” Gazdasági Hitelszövetkezetek Központja tartoztak. A Földművelésügyi Minisztérium 1941 júniusában Erdélyben létrehozta a FM Erdélyi Kirendeltségét. A minisztériumnak külön erdélyi költségvetése volt.
A nagy múltú Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület is megbízást kapott tevékenysége folytatására. Állami támogatással tovább folytatta tevékenységét az erdélyi szövetkezetek csúcsszervezete, a még 1920-ban alakult, Kolozsvárt székelő „Szövetség” Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja. 1940. október 16-án a Hangya Szövetkezetek igazgatósági gyűlésén elhatározták, hogy „Marosvásárhely székhellyel szövetkezetet hoznak létre, amelynek cége lesz: az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek Szövetsége, mint szövetkezet.” A gazdasági élet fellendítését segítendő, több új intézményt hoztak létre. 1943-ban, Marosvásárhely székhellyel alakult az Erdélyi Tejgazdasági és Tejértékesítő Szövetkezet, amely tejgyűjtő állomásokat, községi tejszövetkezeteket létesített. Az EMGE, a Futura, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a kolozsvári Szövetség létrehozta az Erdélyi Gazdák Magértékesítő Szövetkezetét, amely az ún. zárt erdélyi területen tevékenykedett (Háromszék, Csík Udvarhely, Maros-Torda, Szolnok-Doboka, Kolozs, Beszterce-Naszód, Szilágy vármegyék) A szociális támogatások területén a visszacsatolás után az első állami segélyszervezet az Erdélyi Szociális Szervezet volt, feladatkörét 1941 közepén az Országos Nép- és Családvédelmi Alap (O.N.Cs.A) vette át. Az intézmény házakat építtetett és javíttatott, házi és kisipari támogatásokat folyósított a sokgyermekes családoknak, állatjuttatásokat (tehenek, lovak, sertések és kisállatok) bonyolított le. A házasulandóknak házassági kölcsönöket is nyújtott. A Nemzeti Önállósítási Alap kezdeti célkitűzése az értelmiségi munkanélküliek gazdasági önállósítása volt. A visszacsatolás után a szakképzett kereskedőket és iparosokat is támogatta.
A mezőgazdaság állami támogatása
A visszacsatoláskor a trianoni területen az állami gazdaságirányításnak már kialakult, sokrétű gyakorlata volt (főleg német és olasz példák nyomán). A kormányzat erdélyi mezőgazdaság fejlesztő programjában is érvényesítette ezt a tapasztalatot. A növénytermesztés színvonalának javítására kedvezményes vásárlással minőségi vetőmagakciókat szerveztek. Fontos szempont volt az ipari növények (rostlen, napraforgó, cukorrépa) és a Székelyföldön addig alig ismert, vagy kevéssé elterjedt takarmánynövények (lucerna, szarvaskerep, somkóró, baltacím) meghonosításának szorgalmazása. Marosvásárhelyen Gyümölcsészeti Felügyelőség létesült, a székely megyékben mindenütt gyümölcsészeti intézőségeket és növény-egészségügyi körzeteket állítottak fel, tanfolyamokat szerveztek, kiállításokat rendeztek. A gyümölcsösök ápolásához permetezőgépeket, vegyszereket osztottak kedvezményes áron, permetezőmester képző tanfolyamokat szerveztek ahová a nagycsaládosokat vették fel. Az állattenyésztés támogatása A FM megszervezte Erdélyben is az állattenyésző szolgálatokat, Vármegyei Állattenyésztő Állomásokat állított fel. Az állattenyésztési egyesületek (szarvasmarha-, juh- és sertés szakosztályokkal) feladata az állatkiállítások szervezése, vásárok rendezése volt. A FM törvényhatósági állattenyésztési alapot létesített, ebből támogatták a községekben az apaállattartást.
A lóállomány minőségi feljavítását a kormányzat elsősorban tenyészkanca akciók lebonyolításával támogatta. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének legfontosabb eljárása a fajtafeljavítás volt, ezt a törzskönyvezett apaállatok köztenyésztésben való elhelyezésével biztosították. A tenyészbikák vásárlásánál a székelyföldi gazdakörök 25 százalékos, a községek és közbirtokosságok 20 százalékos kedvezményt kaptak. A juhtenyésztés fellendítésére 1941-ben és 1942-ben kormányzati támogatással fésűs-gyapjas cigája kosokat és bárányokat osztottak ki. A baromfitenyésztés támogatására a FM Marosvásárhelyen keltető központ létrehozását rendelte el, ól építési segélyeket folyósított. Legelő- és rétgazdálkodás korszerűsítéséhez az EMGE Zöldmező ügyosztálya a szakszerű legelőgondozás, a legelőfeljavítási ismeretek terjesztésére telente zöldmező- és pásztorképző tanfolyamokat szervezett. A FM Erdélyi Kirendeltsége 1941-ben a legelőviszonyok megjavítása végett Erdélyben „mintalegelők” felállítását határozta el. A kijelölt mintalegelők gondozásának anyagi támogatása mellett, a gazdákat gazdasági tanfolyamokon oktatták, a szakszerű legelőkezelési ismereteket és legelőmestereket képeztek ki.
A mezőgazdasági gépellátás támogatása
A kormányzat több alkalommal indított kedvezményes gépvásárlási akciókat (vetőgép-, magtisztító gép és ún. kisgép akciókat bonyolítottak le). A mezőgazdasági termények tárolása, feldolgozása, a korszerű állattartás érdekében a mezőgazdasági építkezéseket is támogatta. A FM Erdélyben gabonatárház építési programot kezdeményezett. A kisgazdaságok támogatására állami segéllyel silóépítési akció, minta trágyatelep építési akció és – Kós Károly típusterve alapján – mintaistálló építési mozgalom indult. A tejipar fejlesztésére – a feldolgozásra és értékesítésre – különös gondot fordított a FM (államsegéllyel juhtej gyűjtő és gomolyakészítő, illetőleg juhgomolya-beváltó állomásokat létesítettek.) A feldolgozóipari építkezéseknek ezekben az években szintén jelentős megvalósításai voltak (pl. a csíkszentsimoni szesz- és keményítőgyár, a szárhegyi len feldolgozó üzem). A kisvárosokban az állam vágóhidak építését támogatta.
A mezőgazdasági képzés támogatása
Az erdélyi felsőfokú gazdasági képzést a kolozsvári Gazdasági Akadémia biztosította. Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön középfokú gazdasági tanintézet létesült, szintén Marosvásárhelyen 1942-ben sajt-és vajmestereket képző mezőgazdasági tejipari szakiskola kezdte meg működését.
Székelyföldön állami támogatással tovább működött a csíkszeredai mezőgazdasági szakiskola, a székelykeresztúri, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi téli gazdasági iskola. A rendszeres intézményi képzés mellett két-három hónapos téli gazdasági tanfolyamokat, mezőgazdasági gépkezelői tanfolyamokat, a háziasszonyok részére hathetes háztartási vándortanfolyamokat szerveztek.
Az erdőgazdaság támogatása
A visszacsatolt terület magas fokú erdősültsége (31,3 százalék) követkézményeként az erdőgazdaság az egyik legfontosabb gazdasági tényező volt. A kopár területek befásítása, vadpatakok megkötése, erdők feltárása és a közszolgálat jó hírének helyreállítása volt az azonnali feladat. Az addig járatlan helyeken vágott erdei útszakaszok épültek. A kormányzat a fakitermelésre kedvezményes hitelakciót engedélyezett.
Pénzügy, ipar, kereskedelem
A Magyar Nemzeti Bank az erdélyi pénzintézetekkel szemben megkülönböztetett hitelpolitikát folytatott: „míg egyes pénzintézetek különben saját tőkéiknek csak 50 százalékáig részesülhettek a Nemzeti Bank visszleszámítolási hitelében, Erdélyben annak 100 százalékáig részesültek.” A visszacsatolt erdélyi városok iparszerkezete – Kolozsvár kivételével – kisipari jellegű volt. A kormányzat a kisiparosokat folyamatosan olcsó, olykor fedezet nélküli hitelekkel támogatta.
Infrastrukturális fejlesztés: útépítések
A megyék költségvetésében a közúti alapokból fedezték a javítások, útépítések költségeit. Hidakat, átereszeket építettek újra, úttesteket építettek át, új útpályákat építettek ki, a hegyi utakon támfalakat építettek. Az utasforgalmat az ország fővárosa felé vasúton – a déda-szeretfalvi vonalrész átadása után – három személyszállító vonat biztosította: a Sepsiszentgyörgy-Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon egy sebes-gyors, Sepsiszentgyörgy-Zsibó-Debrecen útvonalon egy személy-sebes és az 1943 nyarán beindított „Hargita Express” székely gyorsmotorvonat, amelyen a legtávolabbi megyeszékhelyről, Sepsiszentgyörgyről 12 óra alatt lehetett az ország fővárosába utazni. Megyei középítkezések: 1941-tavaszától széleskörű építkezési, helyreállítási munkálatok indultak. Elsősorban középületek felújítására került sor, de új épületeket is emeltek. A négy év alatt a városok belső tereinek rendezésére, arculatuk modernizálására is utaltak ki állami támogatásokat. A városoktól, községektől távoli lakott helyeken 1940-44 között postaügynökségek is nyíltak: a hegyi tanyákat – a közigazgatási besorolás szerint a „lakott hely”-eket is bekapcsolták a postahálózatba.
Minden járásban tűzrendészeti felügyelőket alkalmaztak, a községekben is tűzoltó szertárakat létesítettek és tűzoltó felszereléseket vásároltak. Az ifjúsági testedzést iskolai és iskolai kereteken kívül is támogatták. A kisvárosokban részben önerőből, részben kormányzati támogatásokkal sportlétesítmények jöttek létre. Különösen a téli sportok gyakorlásának feltételei javultak a negyvenes évek első felében.
Szociálpolitika, közellátási segélyezés és egészségvédelem
A szociális támogatásokra jellemző volt a komplexitás, sokrétűség. Állami támogatással „népruházati” akciók, a népélelmezés javítását célzó különböző segélyezési akciók zajlottak (zöldkeresztes tej- és cukorakciók), háziipari tanfolyamokat, főzőtanfolyamokat szerveztek. Az egészségügyi képzés javítására az egészségügyben dolgozók tanfolyamokat, tanácsadó szolgálatokat szerveztek (zöldkeresztes egészségvédelmi körök.) Fejlesztették az intézmények eszköz-felszereltségét (gőzfertőtlenítő gépek, mentőautók), egészségházak, szülőotthonok épültek. Az állam a kisvárosokban csatornázási, ivóvíz ellátási munkálatokat is támogatta. A szociális szervezetek mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segélyezésében az erdélyi társadalmi szervezetek, vagyonközösségek is részt vállaltak. Jövedelmeik tekintélyes részét fordították kulturális, szociális támogatásokra (az Erdélyrészi Hangya Központ, a Csíki Magánjavak).
Oláh Sándor
Transindex.ro

Neves szülötteire emlékezett Pécska
A város neves szülöttei közül gróf Klebelsberg Kunó (1875–1932) magyar vallásügyi és közoktatási miniszterre és Mester János (1879–1954) jezsuita szerzetesre, tanítóképzői főiskolai tanárra emlékeztek szombaton Pécskán a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület szervezésében.
A hagyományos Klebelsberg-napnak nemcsak az adott külön jelentőséget idén, hogy november 13-án lesz az államférfi születésének 135. évfordulója, hanem az is, hogy tíz éve állították fel a pécskai római katolikus templomkertben Jecza Péter néhai temesvári szobrászművész alkotását, a bronzból öntött Klebelsberg-szobrot. A jubileumi évfordulóra nem jöttek el olyan sokan, mint a szoborállítási ünnepségre – jegyezték meg az emlékrendezvények rendszeres résztvevői –, de azért voltak szép számban érdeklődő értelmiségiek a 2-es számú általános iskola dísztermében.
Klebelsberg Kunó ugyan Pécskán született, de utána nem sok köze volt a Maros menti nagyközséghez (ma már városhoz). „Két hónaposan vitték el innen, amikor huszárszázados édesapját lovasbaleset érte, amitől egy év és hat hónap múlva meghalt. Valószínű, hogy sosem tért vissza, de 12 éves korában valaki a családból járhatott erre, mert az anyakönyvi bizonyítványában, amit a román állami levéltár aradi fiókjában őriznek, van egy bejegyzés 1877-ből vagy 1878-ból. Bizonyára akkor kértek egy másolatot róla” – mesélte Nagy István főszervező, a közművelődési egyesület elnöke. Az elszegényedett grófi családból származó, részben tiroli gyökerű kultúrdiplomata emlékét őrzi Pécskán az 1996-ban a katolikus templom falán az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet által elhelyezett emléktábla.
Ujváry Gábor, a Kodolányi János Főiskola tudományos rektor-helyettese előadásában kiemelte, hogy Klebelsberg fokozatosan emelkedett a ranglétrán, ezért ismerte a közigazgatás csínját-bínját, és hogy ő volt a Bethlen István-kormány egyetlen, mindvégig hivatalban lévő minisztere (1922 és 1931 között, de előtte bő fél évig belügyminiszterként is dolgozott). Az iskolahálózat kiépítése, az analfabetizmus visszaszorítása, a népművelés, az alacsonyabb rétegek szellemi felemelkedése köszönhető neki. Hangoztatta, hogy „a kulturális diplomáciának meg kell előznie a politikai diplomáciát”, és elérte, hogy a kultúra és a közoktatásügy az egyik legjobban finanszírozott ágazat legyen. „Mindezt nagyon nehéz időszakban, Trianon után, amikor a nemzetközi közvélemény is Magyarországot életképtelen államnak tartotta elveszített területei miatt. De ekkor több mint ötezer iskolát hozott létre, megalapította a külföldi magyar kulturális intézeteket, amelyekbe fiatal magyar művészeket küldött állami ösztöndíjjal” – világított ár Ujváry Gábor, majd az egykori minisztert idézte, aki szerint „a politikai Trianonba bele kellett mennünk, de a kultúrpolitikai fegyverletétel önkéntes lenne”. Aktív korában sok bírálat érte Klebelsberget a közművelődésre fordított vélt túlköltekezések miatt, de ő tartotta magát ahhoz, hogy inkább a kultúrára áldozzon az állam, semmint a fegyverkezésre, mert „a kulturális diplomáciával több mindent el lehet érni, mint a hagyományos diplomáciával”. Emellett kitartott, mert nem akart „kultúrpolitikai Nagymajtény, vagy Világos” részese lenni. „Lassan megtérülő befektetés az oktatás, de busásan megtérül” – mondta Ujváry Gábor. Klebelsberg államférfiúi nagyságát az jellemzi a legjobban – tette hozzá –, hogy tisztában volt a korlátaival, nem akart mindenben ő maga dönteni, hanem szakemberekkel vétette körül magát, és azokra hagyatkozott.
Szűcs Zoltán kolozsvári magyar konzul köszöntő szavai után Horváth László, a budapesti Puskás Tivadar Távközlési Technikum igazgatója emlékezett a szoborállítás történetére. 1999-ben több mint egy tucat diákkal és Katona Kálmán akkori környezetvédelmi, közlekedési és hírközlési miniszterrel kerékpártúrát szervezett Aradra, a 13 vértanú kivégzésének 150. évfordulójára, és az emlékünnepség előestéjén Pécskán Heinrich József akkori plébános látta vendégül a csapatot. Továbbindulás előtt látta a templom falán a Klebelsberg-emléktáblát, és akkor megszületett az elhatározás a szoborállításra. A technikum akkori és volt diákjai adták össze a pénzt a szoborra, amit Pokorni Zoltán akkori magyar tanügyminiszter avatott fel. „A szobornak ma is olyan a kisugárzása, mint tíz évvel ezelőtt, és hű mása Kunónak, aki valóban egy ilyen morcos, kubista tekintetű kemény ember volt, aki ötezer iskolát kitalált, pénzt szerzett hozzá, és utána ellenőrizte. Azt szoktam mondani a diákjaimnak, hogy köszönjétek meg Klebelsbergnek, hogy ennyi tantermet épített, különben a nagyszüleitek analfabéták lettek volna, a szüleitek talán jártak volna iskolába, de belőletek biztos nem lett volna középiskolás vagy főiskolás hallgató” – mondta az igazgató.
A rendezvény második felében Mester Jánosra emlékeztek a jelenlévők, a pécskai és szegedi leszármazottak, hozzátartozók. Bella Ibolya, a 2-es iskola vallástanára és Pakott Géza farkaslaki származású szegedi jezsuita atya a rend történetéről és tevékenységéről értekezett, és előadást tartott a makói Bogoly József Ágoston irodalomtörténész. „1994-ben a Temesvári Ormós Zsigmond Társaság avatott emléktáblát a Pécskán született Ormósnak, 1999-ben a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület a névadójának, és ott éreztük a helyét Mester János emléktáblájának is, aki tavaly kapott egy emléktáblát, de az a családi háza helyén álló ház falára került – mondta Nagy István. – A sort folytatni fogjuk, hiszen a nagybányai festőiskola egyik jeles tagja, Nagy Oszkár is itt született. Ápolnunk kell a múltunkat, mert aki a múltját elfelejti, az elvész, és látjuk, hogy a múltunk elfeledtetéséért egyesek ádáz küzdelmet folytatnak.”
Mester János Pécskán született, de hatodik osztálytól Zádorlakra íratták iskolába, hogy németül tanuljon; Rómában végezte az egyetemet, Belgiumban volt szerzetes, de 1921-től 1950-ig Magyarországon oktatott pedagógiát, pszichológiát és filozófiát. Nagy István szerint a jezsuita szerzetes kedvenc mondása – amely az emléktáblára is felkerült – mindenkinek irányadó lehetne: „Úgy kell élnünk, ahogy hiszünk, mert különben úgy kezdünk hinni, amint élünk”.
Mester János életútját Oláh János szegedi nyugalmazott főiskolai tanár –, Mester János kutató – dolgozatának felolvasásával mutatták be. De minden jelenlévő megkapta azt az alkalomra készült füzetet, amely Mester Jánosnak a rendjéről 1941-ben írott tanulmányát tartalmazta, de Loyolai Szent Ignác életét és művét is bemutatta.
Az emléktáblát Dr. Horváth László budapesti és Bacsilla Sándor pécskai iskolaigazgatók leplezték le, és Király Árpád marosi főesperes és Czeglédi Ferenc helyi plébános áldotta meg.
A Pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület köszöni a Nyugati Jelen médiatámogatását, valamint a Városháza és tizenhat pécskai család támogatását, amelynek köszönhetően megtarthattuk a rendezvényt, és emléktáblát helyezhettünk el Mester János emlékére, amelyet Tóth János kőfaragó készített. Pataky Lehel Zsolt
www.nyugatijelen.com
Mester János /Magyarpécska, 1879- Budapest, 1954/ Erdély.ma

Hat környező falu tanulóit Nagysomkúton iskolázzák a télen
Nagysomkút előljárói azt tervezik, hogy takarékossági megfontolásokból a környező települések iskolai osztályait a városi tanintézményekbe költöztetik a téli hónapokra.
A szülők és a pedagógusok persze nem lelkesednek az ötletért, pedig az összevonásra már a Máramaros Megyei Tanfelügyelőség is az áldását adta.
A tervezett intézkedés hat Nagysomkúthoz tartozó falut érint. Ezeken a településeken az iskolák kevés tanulóval működnek, így a fűtési költségek egy főre kivetítve nagyságrendekkel magasabbak, mint a városi iskolák esetében. Van olyan falusi tanintézmény, amelyben mindössze hét gyermek tanul.
Ezek után az önkormányzat képviselői nem látnak más kiutat, mint az iskolák összevonása a hideg évszak idejére. Szerintük ezzel nem csak az önkormányzat nyer, hanem a gyerekek és a pedagógusok is jobban járnak, hiszen sokkal korszerűbb körülmények között tanulhatnak, illetve taníthatnak. Ráadásul az utaztatás sem jelent gondot, mivel a kisvárosnak három iskolabusza is van.
Hogy sikerül-e a polgármesternek és holdudvarának véghezvinnie tervét, most még nehéz lenne megmondani. Akárcsak azt, hogy – túl a dolgok anyagi vonzatán – az otthoni szegényes vagy az idegen, de komfortosabb környezet lesz majd jobb hatással a gyermekek testi és szellemi fejlődésére?
Tamási Attila
nagybanya.ro, Erdély.ma

Zilahi vendégkórus Várad-Olasziban
Nagyvárad – A vasárnap déli szentmise keretében a Zilahi Plébániatemplom Kővári László karnagy vezette kórusa lépett fel a nagyváradi Barátok templomában. Kiss Albert apátkanonok mutatott be szentmisét.
A vasárnap délelőtt 11.30 órakor kezdődött szentmise keretében a Zilahi Plébániatemplom Kővári László karnagy vezette kórusa lépett a nagyváradi Barátok templomában, viszonyozva a Kiss Géza Lóránd kántor-karnagy irányította házigazda Bihari Sándor Kórus tavalyi szilágysági látogatását, s egyúttal bizonyságtételt téve arról, hogy mindannyian együvé, Jézus Krisztushoz tartozunk.
Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Prédikációjában Kiss Albert plébános, apátkanonok arra emlékeztetett, hogy november első napjaiban keresztény szokás szerint kilátogatunk a temetőbe, imádkozunk elhunyt szeretteinkért, gyertyát gyújtunk, s belebámulva ennek lángjának fényébe azt kérdezzük: hogy vannak, merre járnak, milyen a síron túli élet? Hisszük és valljuk, hogy a földi élet után van örök élet, nem veszlődik el az a szeretet és jóság, amit szüleinktől, lelkipásztorainktól, barátainktól és tanárainktól kaptunk. Ugyanis az emberi sorsot vállaló Jézus Krisztus tanúskodott arról, hogy létezik feltámadás, és nem kell félnünk a szenvedéstől és a haláltól, mert ha Istennek tetsző életet élünk, akkor a megdícsőült testünk feltámadása vár ránk, hangsúlyozta a tisztelendő.
Szopránária
A zilahi templomi kórus közreműködésében (orgonált és vezényelt Kővári László) elhangzott többek között: Kodály Z.: Mi Atyánk, G. F. Handel: Wie lieblich ist (kiemelendő Szentkirály-Boda Tímea szopránáriája a Messiásból), valamint W. A. Mozart: Ave verum című szerzeménye.
Ciucur Losonczi Antonius

Kiosztották a Báthory-díjakat
Vasárnap délben került sor a Sapientia EMTE kolozsvári épületében az idei Báthory-díjak átadására, melyet azon személyeknek és szervezeteknek ítéltek oda, akik hozzájárultak az önálló magyar állami egyetem ügyének előmozdításához.
A díjátadó ünnepséget Tőkés László EMNT-elnök, EP-alelnök beszéde nyitotta meg, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a román kulturális és politikai elit húsz év után is mennyire fél a magyar jogkövetelésektől a felsőoktatásban, és mennyire el akarják hitetni a közvéleménnyel a Babes-Bolyai Tudományegyetem hamis multikulturalitását. Az egyetem magyar elitje is gyakran szemet húny efölött, és kompromisszumokat köt, ahogy azt a magyar rektorok arcképének kihelyezése kapcsán is történt – fogalmazta meg az EMNT elnöke.
Gergely Balázs belső-erdélyi EMNT-alelnök Németh Zsolt külügyi államtitkár üzenetét tolmácsolta, aki a magyar állam támogatásáról biztosította az ügyet zászlajukra tűző szervezeteket, a Bolyai Kezdeményező Bizottságot és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, ahogy tette ezt köszöntőjében Szőcs Géza kolozsvári származású költő, jelenlegi kulturális államtitkár, a Báthory-díj egyik kitüntetettje. Az államtitkár felidézte, hogy a rendszerváltás előtt és után milyen beadványokkal próbálta felhívni a figyelmet a magyar felsőoktatás áldatlan helyzetére, melyeket rendre elutasítottak, egy részét már az RMDSZ-ben, így a parlament elé sem kerülhetett. Az ügy támogatóihoz csatlakozott a korábbi Báthory-díjas Kolozsvári Magyar Diákszövetség is. Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig kifejtette: nem szabad elfogadnunk, hogy Európa egyik legnagyobb nemzeti kisebbsége ekkora jogsértéseknek legyen az áldozata, ami felsőoktatását illeti.
A beszédek után a díjakat Tőkés László és dr. Ajtay-Kincses Mária nyújtották át. A díjazottak között olyan sajtóorgánumok és műsorok is szerepeltek, mint a Duna Televízió, a Krónika napilap, az Erdély.ma, a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora és a Magyar Televízió Kárpát Expressz műsora, melyek hitelesen tájékoztatták a közvéleményt a Bolyai Egyetem ügyéről. „Sok tekintetben az Erdély.ma tényszerű, operatív tájékoztatásának köszönhető, hogy a Babeș-Bolyai Tudományegyetem által gyakorolt jogtiprások elleni tiltakozás országos méretűvé nőtte ki magát" – mondta laudációjában Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.
Köllő Zsófia, erdon.ro, Erdély.ma

Böjte Csaba: Ima az egységért
Megkérdezték ma, hogy mit szólok ahhoz, hogy Erdélyben lassan három magyar párt is lesz? Próbáltam jól nevelten kihátrálni a kérdés elől, de mikor sarokba szorítottak, akkor a következőt mondtam:
Kár, hogy nincs Erdélybe egy Sixtusi kápolna... Mert ugye Rómában van egy, és oda szépen bezárja a Római Katolikus egyház a bíborosait, az egyház lidereit, és akárhány frakció, csoportosulás is van köztük, addig nem engedik ki őket, míg szelíden, nyugodtan egyet ki nem választanak maguk közül. Ha nem sikerül dönteni, akkor egy hét után már csak kenyeret és vizet adnak nekik, míg a várva várt fehér füst fel nem száll a kéményből... Az emberek kint csendben imádkoznak, és közben megszületik a döntés, melyen hisszük, hogy rajta van Isten áldása. Szerintem Erdélyben is a politikusokat be kellene szépen falazni és kenyéren, vízen kellene tartani őket, míg a külvilág kizárása nélkül meg nem születik a döntés, és egy zászló alatt nem tudnak útra kelni a választásokra.
Persze tudom, nincs nálunk egy ilyen kápolna, ezért az egység mellett érvelve a következőket mondom: Árva gyerekeket nevelek, többen elmondták, hogy milyen traumát jelentett a váló, acsarkodó szülők között dönteni. A gyermekek ilyen körülmények között elbizonytalanodnak, lefagynak, teljesítményük a sport, a tanulás terén leromlik, és nemhogy bölcsen dönteni, de még a szüleik iránt tiszteletet tanúsítani sem erőst tudnak. Sajnos látom, hogy egy – egy ilyen zajos válás, mindkét szülő tiszteletének „árfolyamát”, a gyermekek szemében minden körülmény között mennyire lerontja. Isten mentsen, hogy az erdélyi magyarokat gyermekeknek tekintsem, de biztos vagyok benne, hogy az egymással acsarkodó, összefogni nem tudó, egymás iránt tiszteletet nem mutató pártok, a magyarságot elbizonytalanítják, félelemmel töltik el. És sajnos mindez, újabb fiatalok külföldre költözését eredményezi, és az itthon maradottak sem fognak bátrabban nekiállni családot alapítani, vállalkozásba kezdeni. És én ennél szörnyűbb dolgot el sem tudok képzelni.
Sokan felkerestek és elmondották, hogy nem értik a széthúzás logikáját. Én sem! Együtt, közösen a vadászok sokkal eredményesebbek, nagyobb zsákmányt tudnak elejteni. Semmi nem indokolja a szakítást, minden de minden az összefogás mellett szól... Szerintem az aki nem tudja ma az egységet Erdélyben képviselni, annak alázattal egy lépéssel hátrább kellene állnia. Keresni kell olyan személyeket, akik integrálni tudják nagycsaládunk minden tagját, a közösségi létünk fennmaradása érdekében.
Boldog emlékű Márton Áron püspök úr, azokban a vérzivataros időkben összeszedte az erdélyi magyar politikusokat a kolozsvári Szent Mihály templomban és megfogadtatta velük, hogy az egység ellen nem tesznek.... Kisebb testvéri szeretettel kérem a népünk elöljáróit, hogy keressék az egységet, és akár kisebb lépésekkel is de egy csapatban vezessenek a szeretet, a béke útján bennünket, a rájuk szavazni akaró polgárokat.
Imádságos szeretettel, Cs.t. Erdély.ma

Kitüntették a Krónikát a felsőoktatás kiépítésének szorgalmazásáért
Noha hosszú út vezet a teljes értékű, az autonómia szellemében megszervezendő romániai magyar egyetemi hálózat kiépítéséhez, az erdélyi magyar közösség nem adhatja alább ennél az igénynél – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke tegnap Kolozsváron a Báthory-díjak átadása alkalmából rendezett ünnepségen.
Az elismerést a Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára az EMNT oktatási szakbizottsága 2005-től adományozza olyan személyiségnek vagy szervezetnek, akik az adott évben vagy a megelőző időszakban a legtöbbet tették a romániai, állami finanszírozású magyar felsőoktatás érdekében.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is tizenhat Báthory-díjat osztottak ki: kitüntették Antal András nyugalmazott agronómus professzort, Ádám Valériánt, a Marosvásárhelyi Orvosképzésért Alapítvány ügyvivőjét, Deák Ernőt, a Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetségének elnökét, a Duna Televíziót, az erdely.ma hírportált, Koszorús Ferencet, az American Hungarian Federation elnökét, a Kossuth Rádió Határok nélkül műsorát, a Krónikát, az MTV Kárpát Expressz műsorát, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga elnökét, Székely Leventét, a Genfi Magyar Misszió első beosztottját, Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-es parlamenti képviselőt, Szőcs Géza költőt, Vincze László újságírót, Wanek Ferencet, a Bolyai Társaság egykori elnökét és Zsembery Ferenc mérnök-vállalkozót.
Tőkés László felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybíróság által megakasztott, a kisebbségi oktatás számára számos kedvező előírást tartalmazó román oktatási törvény ellen bukaresti politikusok, sőt Andrei Marga, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora hisztérikus támadást indított, az EP alelnöke ugyanakkor olcsó engedménynek, porhintésnek nevezte, hogy a BBTE főépületében nemrég elhelyezték a Bolyai Egyetem öt egykori magyar rektorának arcmását, miközben a Ferencz József Tudományegyetem professzorainak, rektorainak domborművei hiányoznak a gyűjteményből.
Hantz Péter, a BKB alelnöke – akit egykor a magyar táblák elhelyezése miatt távolítottak el a BBTE-ről – „bizalombitorlóknak” nevezte az erdélyi magyar politika és akadémiai élet ama képviselőit, akik szerinte a „tanult tehetetlenség” állapotában mellőzik a magyar felsőoktatás ügyének előmozdítását. Szőcs Géza költő a díjátadáson felidézte, hogy a román állambiztonsági szervek által üldözött Ellenpontok című szamizdat kiadványban már 1984-ben felvetette a magyar egyetem ügyét, 1985-ben írt emlékiratában pedig szembesítette az anyanyelvű oktatáshoz való jogot papíron biztosító akkori román alkotmányt az ezzel ellentétes valósággal.
Közölte, az Orbán-kormány kultúráért felelős államtitkáraként kiemelt céljának tekinti bevinni a köztudatba Kolozsvár jelentős szellemi értékeit, például megjelölni a kincses város nagyjainak elfeledett szülőhelyét. Szőcs Géza konkrét ígéretet tett arra, hogy 2012-ben szobrot emelnek a kincses városban Végh Sándor hegedűművésznek, karnagynak, a 20. század egyik legnagyobb, 1997-ben elhunyt zenei előadóművészének, akinek tiszteletére nemzetközi vonósnégyesversenyt is tervez. Krónika (Kolozsvár)

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyosztály vizsgálódik Tőkés ellen
Hazaárulás, az alkotmányos rend elleni fellépés, valamint ezeket célzó összeesküvés miatt vizsgálódik a legfelsőbb bíróság ügyészségének Szervezett Bűnözés és Terrorizmus elleni Ügyosztály (DIICOT) Tőkés László ellen, az EP-alelnök nyáron, Tusnádfürdőn tett kijelentései miatt. Ezt a DIICOT erősítette meg a Tőkés érdeklődésére küldött válaszában. Az EP-képviselő ellen Mircea Jorj, a kolozsvári PSD-szervezet elnöke tett panaszt, Tőkés most feljelenti a politikust hamis vád és rágalmazás miatt.
Tőkés László hétfői közleményében a Ziua de Cluj című kolozsvári napilapot idézi, amely 2010. október 5-i számában ír az európai parlamenti képviselő elleni DIICOT-vizsgálatról. Mircea Jorj, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezetének elnöke a legfelsőbb bíróság ügyészségén tett panaszában „az államhatalom aláaknázásával és a román alkotmány súlyos megsértésével vádolja” Tőkést.
Az EP alelnöke a DIICOT-hoz fordult tájékozódás végett, amely november 2-i válaszlevelében közli, hogy a bűnvádi feljelentést 2010. július 27-én iktatták „a Büntető Törvénykönyv 155., 166. és 167. szakaszai által büntetett bűncselekmények elkövetése miatt”. Ez a három Btk-szakasz a hazaárulással, az alkotmányos rend elleni akciókkal és az előbbieket célzó összeesküvéssel foglalkozik.
Közleményében Tőkés leszögezi: „Határozott meggyőződésem, hogy a területi autonómia szükségességére vonatkozó nyilatkozataim ismeretében a nyomozati eljárást csak Románia Alkotmányának a 8. (politikai pluralizmus), a 39. (gyülekezési szabadság) és a 40. (egyesülési jog) szakaszainak a megsértésével lehet elrendelni”.
Az EP-alelnök „elképesztőnek” nevezi, hogy a DIICOT „szakértői” eleve nem utasították el a bűnvádi eljárás beindítását, és hogy nem vették észre, hogy Tőkés a Tusványosi Nyári Szabadegyetemen tette nyilatkozatát, Románia elnökének és Magyarország miniszterelnökének a jelenlétében. Tőkés hangsúlyozza: véleménye teljesen törvényes és nem ütközök az alkotmány rendelkezéseibe.
„Hogyan fordulhat elő az, hogy a DIICOT ügyészei »nagyvonalúan« eltekintenek attól, hogy én, mint romániai európai parlamenti képviselő, aki az Európai Parlament alelnöki tisztét is betöltöm, nem követtem el »hazaárulást«, mivelhogy nem léptem kapcsolatba egyetlen idegen hatalommal vagy szervezettel sem annak céljából, hogy »az állam területi egységét, szuverenitását vagy függetlenségét csorbítsam«, hogy »sohasem uszítottam az alkotmányos rend erőszakos és törvénytelen megváltoztatásáért, és nem esküdtem össze az állam biztonsága ellen«?!” – olvasható Tőkés László közleményében.
Tőkés szerint az a mód, ahogyan a DIICOT Mircea Jorj panasza kapcsán eljár, sérti a becsületét, az emberi méltóságát, a jó hírnévhez való jogát és az 1989-es forradalmat. „Ez utóbbi kapcsán emlékeztetni kívánok arra, hogy a Temesvári Forradalom huszadik évfordulóján elnyertem Románia legmagasabb kitüntetését. Ki hihetné azt, hogy Románia elnöke egy »hazaárulót« tüntet ki?!” – írja Tőkés. Az EP alelnöke sérelmezi, hogy a DIICOT három hónap eltelte után sem bírálta el az ügyet és nem állapította meg „nyilvánvaló” ártatlanságát.
Tőkés közli: kénytelen feljelentést tenni Mircea Jorj ellen, hamis vád és rágalmazás miatt.
Mint arról korábban beszámoltunk, a nyáron, Tusnádfürdőn lezajlott 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében elhangzott kijelentései miatt a román pártok össztüzet zúdítottak Tőkés Lászlóra, mivel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke egyazon kontextusban tett említést Koszovó függetlenségéről és a Székelyföld területi autonómiájáról. A bukaresti média összemosta Tőkés és Toró T. Tibor EMNT-alelnök nyilatkozatait, és úgy tálalta, hogy Tőkés Koszovó függetlenedésének mintájára kívánja kiharcolni a Székelyföld önrendelkezését, és ennek érdekében utcára hívja az erdélyi magyarokat. Krónika (Kolozsvár)

Maros megye: szobor Szent Lászlónak
„Országot alapítani, nemzetet alkotni sohasem egyszeri aktus: azt újból és újból meg kell teremteni, újból és újból meg kell védeni, és ezt csak egységgel, egységes akarattal lehet. Ez Szent László máig érvényes üzenete számunkra” – hangsúlyozta tegnap Markó Béla miniszterelnök-helyettes Nyárádszentlászlón a szent király szobrának ünnepi felavatásán.
A nyárádszentlászlóiak tegnap egy évtizedes álmukat váltották valóra: sikerült méltó emléket állítani a település névadójának, Szent Lászlónak. A szobor a falu szülötte, Gyarmathy János képzőművész alkotása.
Beszédében a szövetségi elnök úgy értékelte, a Szent László-szobor felállítása fontos része annak a több mint két évtizedes küzdelemnek, amely az erdélyi magyar tárgyi és szellemi örökség, a „szülőföld” visszaszerzésére irányul.
Úgy fogalmazott: szentnek lenni a magyar történelemben mindig is azt jelentette, hogy igaz, igazságos életet élni, küzdelmes, harcos embernek lenni egy igaz ügy érdekében. „Szent László egy kiemelten harcos, küzdő ember volt, aki megküzdött államáért, amelyet elődei ráörökítettek, és amelyet kortársai készek voltak szétdarabolni. Hiszen a Szent István államát utódai újból és újból testvérharcba vitték, a pusztulás szélére sodorták, újból és újból jönnie kellett egy újabb országépítőnek, aki véget vetett a testvérharcnak. Minden fontos elődünkre, vezetőnkre ugyanez a feladat hárul: egy országot nem lehet egyszer és mindenkorra megteremteni, azt újból és újból össze kell tartani” – mutatott rá Markó Béla, aki külön kiemelte a szobor magas művészi színvonalát, amelytől – fogalmazása szerint – a jövőben felállítandó szobrok esetében sem szabad alábbhagyni.
Kelemen Atilla parlamenti képviselő a Szent László-i szigorúság máig érvényes üzenetére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a nagy király első fontos törvénye a „tolvajok bújtatásának” tiltására vonatkozott. „Vajon ma eleget teszünk ennek a törvénynek, vajon nem bújtatunk-e magunk között tolvajokat, hamis prófétákat?” – tette fel a kérdést a képviselő, aki ennek kapcsán az öszszefogás, a közösségi szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Krónika (Kolozsvár)

Beszédes sírfeliratok
Diákok tárták fel az elmúlt hónapokban a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János-plébánia kriptáját. A „leleteket” kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek
Stílusosan a halottak napján, november elsején nyílt meg a marosvásárhelyi, főtéri Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplom alatti kriptában az a kiállítás, amely pontot tett egy feltárómunka végére. A Bolyai Farkas Gimnázium egyik osztálya, a XI. C közössége idén májustól novemberig rendszeresen lejárt a föld alatti kriptába Puskás Attila latintanár kezdeményezésére. A pedagógus úgy gondolta, „fel kellene dobni” a latinórákat, ezért azt ajánlotta diákjainak, hogy osztálykirándulás keretében nézzék meg a föld alatti kriptát, és térképezzék fel a sírfeliratokat.
„Lefordítottuk a latin sírfeliratokat, lefényképeztük a sírokat, és ebből keletkezett az itt látható fotókiállítás. Úttörő, izgalmas munka volt. Szerintük hasznos is, mert ezek a felira-tok régiek, rongálódnak, egyesek már nem olvashatók” – mesélte lapunknak a munkálatokban részt vevő Székely Róbert. Mint mondta, a kriptában készült fényképeket a Bolyai Napok keretében az iskolában is kiállítják majd. A tanintézetben egyébként már híre ment a diákok munkájának. „Egyesek igencsak csodálkoztak ezen, azt kérdezték: mivel foglalkoztok? Sírokat raboltok ki?” – tette hozzá a kilencedikes diák.
Közéleti személyiségek, egyházi elöljárók sírjai
A kiállítás megnyitóján Oláh Dénes főesperes-plébános hirdetett igét. Puskás Attila ötletgazda, a Marosvásárhelyi Örmény Kulturális Egyesület vezetője szerint a feltárás biztosan meghozta a diákok kedvét ahhoz, hogy latinul tanuljanak, már nem tartják ezt haszontalan tevékenységnek. Pál Orsolya kilencedikes tanuló arról is beszámolt a megnyitón, hogy utólag jöttek rá: nagy fába vágták a fejszéjüket. „A feltárt sírok több mint 200 évesek, és szinte senki nem tud róluk semmit” – mondta lapunknak Orsolya. A kriptában hatvan sírhely létezik, de egyesek nyílásán semmiféle felirat nincs, így azt sem lehet tudni, hogy az idők során temetkeztek-e ezekbe, vagy sem.
A diákok 35 latin és magyar sírfeliratot fejtettek meg. A legrégibb felirat azt jelzi, hogy gróf Kálnoki Domokos volt az első ide temetett személyiség. Az egyházi személyiségek közül jelentősek voltak a Cserei testvérek, akik a háromszéki Nagyajtáról származtak, és a meszesi Szent Margit-apátság apátjai voltak, egyikük főesperes, másikuk apát-plébános volt Marosvásárhelyen. Az említetteken kívül itt nyugszik például Apostol György jezsuita szerzetes, aki a rend felbontása után is a térségben maradt, Nyárádtőn és Székelybőben pasztorált. Mellette nyugszik Könczei Imre, aki a vásárhelyi katolikus gimnázium tanára volt, 1799-ben halt meg, 36 évesen a Marosba fulladt. Sírfelirata így szól: „Az élőket a halál énekli el.” A tanulók egyébként egy belga és egy osztrák illetőségű személyre való utalást is találtak.
Örmény kereskedők is ide temetkeztek
Barabás Kisanna levéltáros a feltárómunka folyamán szakmai tanácsokkal látta el a diákokat. A kiállítás-megnyitón elmondta: a kripta a plébánia legkorábbi épületrésze volt. A fülkék egymás fölött vannak, barokk stílusban alakították ki a bejáratukat, nyílásukat. A kriptában 1732-ben helyeztek el először holttestet, míg a templom alapkövét 1728-ban rakták le. Az első időszakból kevés sírfelirat maradt meg. A 18. század második felében szünetelt a temetkezés, majd a század végén ismét kerültek ide holttestek. A kriptát az 1840-es évek végén zárták le.
A fülkék között igényességi sorrend alakult ki: egyeseket egyszerűen bevakoltak, lefestettek, majd a vakolatba beírtak néhány adatot, viszont más fülkebejáratok sírkövet kaptak. Például vörös márványtábla zárja le azt a fülkét, amelyben az örmény származású Csíki Márton alussza örök álmát, aki annak idején Bécsig vezette a kereskedőkaravánokat. A Csíkiak Vásárhely jelentős, gazdag családját képezték. Rajtuk kívül több más örmény család tagjai is itt aluszszák örök álmukat. Annak a megállapítása, hogy miért éppen az ide temetett személyek holtteste került a kriptába, a további feltárási munkálatok egyik témája lehet.
Rostás István, Krónika (Kolozsvár)

Megoldásra adott időt az RMDSZ
Labdajáték a koalícióban?
Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa november 6-án, szombaton Marosvásárhelyen ülésezett, hogy megvitassa, továbbá állást foglaljon abban a jelenlegi helyzetben, amelyet az oktatási törvénycsomagnak az alkotmánybíróság általi elutasítása teremtett, és amely – mint ismeretes – számtalan politikai nyilatkozat megfogalmazását idézte elő.
A Tanács közleményt fogalmazott meg, amelyben leszögezik a következőket: „Az RMDSZ Állandó Tanácsa felkéri koalíciós partnereit, hogy sürgősen elemezzék a kialakult helyzetet, és döntsék el, hogy lehetséges-e biztosítani a koalíciós szolidaritást, amelyre az elkövetkező időszakban szükség van. A koalíciónak elemeznie kell az eddigi kormányzati tevékenységet, és meg kell fogalmaznia a további prioritásokat. Csakis akkor tudjuk a továbbiakban vállalni a kormányzati részvételt, ha garancia lesz arra, hogy a parlamenti többség működőképes.”
A Szövetségi Állandó Tanács szombati, marosvásárhelyi ülése után, ahol az alkotmánybíróságnak az oktatási törvénnyel kapcsolatos döntése nyomán kialakult helyzetet elemezték, Markó Béla szövetségi elnök a sajtónak elmondta: az elkövetkező napokban a szövetség megoldást vár a Demokrata-Liberális Párttól (PD-L) a helyzet rendezésére és az oktatási törvény elfogadására, ellenkező esetben az RMDSZ nem folytathatja az együttműködést. Válságba került a koalíció, annak szolidaritása vált kérdésessé – fogalmazott a szövetségi elnök, aki szerint a „labda a koalíciós partnerek térfelén van”, nekik kell tehát megtalálni az alkotmányos utat a jogszabály elfogadására, és remélik, hogy a héten ez meg is történik.
Garanciát várnak a működőképes parlamenti többségre
A Tanács által kiadott közleményben megfogalmazottak szerint: a szövetség azért vállalt tavaly év végén kormányzati szerepet a Demokrata Liberális Párttal, a kisebbségek frakciójával, illetve a független szenátorok és képviselők csoportjával együtt, mert úgy vélték, hozzá kell járulniuk a gazdasági helyzet kezeléséhez, a közös kormányprogram pedig garanciát nyújtott arra, hogy folytatni tudják az általános államreformot, elsősorban a közigazgatás decentralizációját és a bürokrácia felszámolását, illetve a kisebbségi jogok további bővítését is vállalták a koalíciós partnerek.
A közlemény szerint a kormányzati felelősség vállalásához három pillér szükséges: a gazdasági válságkezelés, az általános reform és a kisebbségi jogok szélesítése.
„A Szövetségi Állandó Tanács álláspontja szerint az oktatási törvény körül kialakult helyzet ezeknek a koalíciós feltételeknek a teljesülését sodorta veszélybe: nemcsak az anyanyelvű oktatási jogok bővítése, hanem az általános reformfolyamat is leáll, ha sürgősen nem tudjuk érvénybe léptetni az új oktatási törvényt, amely az egész ország számára garanciát jelentene egy európai minőségű oktatási rendszer felépítéséhez.” A kormány végül azért döntött a felelősségvállalás alkotmányos módszerével, hogy ne várjanak tovább a reformmal és a decentralizációval, és ne vesztődjön el még egy tanév. A szenátusban azonban a kormányzati többségnek nem volt ereje, és képtelen volt előbbre vinni a törvényt. Éppen emiatt a koalíciónak elemeznie kell eddigi kormányzati tevékenységét, mert a szövetség akkor tudja vállalni a a kormányzati részvételt a továbbiakban, „ha garancia lesz arra, hogy a parlamenti többség működőképes. Egy ilyen többség nélkül sem a 2011-es költségvetés elfogadása, sem más fontos intézkedések meghozatala nem lehetséges.” Az oktatási törvény sürgős elfogadását, az oktatási reform bevezetését, a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítását alapvető feltételnek tartjuk, és enélkül kormányzati együttműködésünket nem folytathatjuk – szögezik le a közleményben.
Az oktatási törvény nem forró kása a PD-L-nek
Raluca Ţurcan, a PD-L alelnöke vasárnap kiadott közleményükben leszögezi: az oktatási törvény nem politikai teszt a párt számára, hanem a koalíció egyik reform-célkitűzése, és úgy véli, találnak politikai megoldást, a honatyákat pedig mozgósítani kell a reform támogatására. Szerinte fontos, hogy az oktatási törvény az oktatási paktumon alapszik, amelyet minden párt és szociális partner aláírt. A törvény megoldásokat kínál azokra a problémákra az oktatási rendszerben, amelyekről évek óta csak beszélnek. Téves az elképzelés is, hogy a PD-L forró kásának tekinti az oktatási törvényt, hiszen az nem aszpirin pártjaik fejfájására, hanem megoldás az oktatási rendszer betegségeire, hogy például az eddigiektől eltérően ne gyártsa futószalagon a diplomás munkanélkülieket – állítja Ţurcan.
Sulfina Barbu képviselő nyilatkozata szerint a PD-L nyitott a helyzet orvoslására, és várják az alkotmánybíróság indoklását a megoldások előkészítéséhez: ha a taláros testület úgy dönt, hogy intézményi konfliktus alakult ki, de a felelősségvállalás procedúráját nem érvénytelenítik, akkor lehetséges, hogy ez folytatódik, és a helyzet a szenátusban oldódik meg. A képviselő hangsúlyozta: az oktatási törvény a PD-L számára is fontos a költségvetési törvény kidolgozása miatt. Szabadság (Kolozsvár)