Gyökeres szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában, nyilatkozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) május 1-jén Csíkszeredán tartott autonómiakonferenciáján Tőkés László, aki szerint ezért nagyon fontos a hazai kisebbségi érdekvédelmi szervezetek egysége, az összefogás az RMDSZ-szel. Az EP-képviselő jelentős lépésnek tartja, hogy az RMDSZ elkezdett autonómiáról és kollektív jogokról beszélni – hangzott el a Működő Autonómiák Európában – Magyar autonómia-törekvések Erdélyben című nemzetközi konferencián. Tőkés szerint nemcsak a székelység autonómiájában kellene gondolkodni, hanem az észak-erdélyi régió magyarok lakta területeinek (Érmellék, Kalotaszeg, Szatmár-Bihar megye) hasonló önrendelkezését is fontosnak tartja. A püspök elítéli a hagymakupolás honfoglalást, s bár elismerte, hogy konkrét bizonyítékai nincsenek, ismét felvetette annak lehetőségét, hogy titkos hivatalos politika létezik a Székelyföld moldvai románokkal történő betelepítésére. Tőkés László számadatokkal mutatta be, milyen mértékben változott Erdély etnikai térképe, hogyan csökkent a magyarok aránya, főként a városokban. Úgy vélte: hagyományos kisebbségvédelmi eszközökkel nem tartóztatható fel ez a folyamat. A református püspök szerint ezért szemlélet- és módszerváltásra van szükség a kisebbségpolitikában. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke szerint az erdélyi magyarság erős európai parlamenti képviselete kulcsfontosságú lehet az autonómia ügye szempontjából. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke az unió kisebbségpolitikájáról szólt, majd Iria Bernadette De Epalza EP-kabinetvezető a baszk autonómiát mutatta be a hallgatóságnak. Bakk Miklós politológus az integrált erdélyi magyar autonómiatörekvésekről beszélt. /Tőkés: autonómiát Kalotaszegnek is! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Az erdélyi magyarság számára nem vezet célra a kijárásos politika, ehelyett intézményes, törvényekben rögzített jogok rendszerét kell kialakítani, ezek között az autonómia-rendszer kiépítése a legfontosabb – szögezte le Tőkés László a konferencián. Becsey Zsolt fideszes EP-képviselő, a csíkszeredai rendezvény társszervezését ellátó Héthatár Önkormányzati Szövetség elnöke beszédében kiemelte: az Unió egyik legfőbb célja, hogy felzárkóztassa az újonnan csatlakozó államokat. /Jánossy Alíz: Autonómia és legitimitás – konferencia Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Románia cáfolja, hogy uniós állampolgárságot készülne adni több százezer moldovainak, a vonatkozó törvény módosítása azonban éppen ezt eredményezheti. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kifejtette, a vér joga alapján a valamikor román területen élt személyek nem is veszíthették el román állampolgárságukat. Traian Basescu államfő arról szólt, hogy Románia felelősséget érez a határon túl élő nemzettársak iránt, és olyan jogok biztosítását szabta feladatul a kormányzatnak, amelyek kizárólag az állampolgársághoz kötődnek. A szabad közlekedéshez való jog ugyanis, amelyet a román elnök tételesen is említett, az uniós tagság – esetleg kétoldalú megállapodás – függvénye. /Szőcs Levente: Román állampolgárság: vér és jog. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Olajos Péter európai parlamenti képviselő felkérte Stavros Dimast, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosát, hogy vizsgálja ki: Románia eleget tesz-e a felszíni vizek szennyezésének megakadályozását előíró jogszabályoknak. Az EP-képviselő az április 16-án a Máramaros megyei Borsabányán bekövetkezett környezetszennyezés kapcsán fordult az EU illetékeséhez. /Rostás Szabolcs: Tisza-szennyezés: panasz az Uniónak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Gyászjelentésekkel tiltakozik az RMDSZ a hivatalvezetők leváltása ellen. Minden második munkanapon gyászjelentés jellegű, A betű formájú táblákat fognak elhelyezni mától azon intézmények csíkszeredai székhelyei elé, amelyekben már leváltottak magyar vezetőt. A kormány temetőjét ábrázoló bannert helyezett ki az RMDSZ Csík Területi Szervezete, Korodi Attila parlamenti képviselő és Gyerkó László szenátor a csíkszeredai megyeházára. Annak ellenére, hogy az óriásbanner alig néhány órát volt fenn, Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének alelnöke szerint a tiltakozás hatásáról majd a megmozdulás végén érdemes beszélni. Hargita megyében eddig 18 dekoncentrált /minisztériumi alárendeltségű megyei szervezet/ intézmény vezetője kapta meg az értesítést, mely szerint felfüggesztették tisztségéből. /Csíkban ellenállnak? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettessel közölték, hogy május elejétől át kell adnia helyét a Szociáldemokrata Párt (PSD) emberének. Az eljárást Erdei D. István parlamenti képviselő brutálisnak tartja. Az RMDSZ-es tisztségviselők attól tartanak, hogy a főtanfelügyelő-helyettes menesztését megsínyli a magyar oktatás, Kónya az elmúlt hat évben igen sokat tett azért, hogy a megyében minden magyar fiatalnak biztosítva legyen az anyanyelven való tanulás, a négy magyar középiskolán kívül is legyen elegendő magyar szakközépiskolai és szakmunkásképző osztály. Nem kis részt neki köszönhető, hogy Szatmár megye magyar iskoláiban az országos átlagnál jobb, 98 százalékos a szakképzett pedagógusok aránya. /(Sike Lajos): Szatmáron gyorsítottak a tisztogatási folyamaton. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

„Betelt a pohár. Hazugsággal, csalással és történelemhamisítással nem lehet sem oktatni, sem népünk számára jövendőt építeni” – szögezte le Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen szervezett tüntetésen, melyen mintegy ezer ember jelent meg. Pap Géza levélben fordul Románia elnökéhez, miniszterelnökéhez és az igazságügy-miniszterhez és biztosítékot kér arra vonatkozóan, hogy a visszaszolgáltatási eljárásokban a törvény szelleme nem szenved csorbát. Tőkés László püspök, EP-képviselő leszögezte: „Minden felelős politikai erő, egyházak, és civilek össze kell hogy fogjanak, és kiiktassák a magyar ellentéteket, mert ez mindannyiunk közös érdeke. ” Kovács István unitárius lelkész elmondta: „egyesek önzésükkel képesek lennének államosítani, hogy megkaphassák az államtól az ebül szerzett jussukat. ” A tüntetés után szervezett sajtótájékoztatóján az egyház által a kollégiummal együtt visszaigényelt tanári lakások egyik vásárlója, Benedek Levente kifejtette: a Székely Mikó Kollégium épülete soha nem volt a református egyház tulajdona. /Kovács Zsolt: Székely Mikó Kollégium: Európához fordulnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester még mandátuma átvételekor megígérte, hogy támogatni fogja az egyetemi végzettséggel rendelkező fiatalok hazatelepedését, és ingyen házhelyet biztosít számukra. Összesen 141 kérést tettek le a sepsiszentgyörgyi városházán a Gyere haza című programra jelentkezők. A polgármester elmondta: idén 50 területet adnak át az igénylőknek. /K. Zs. : Ingyen házhely fiataloknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Az 1989 előtti fejléccel jelent meg a Hargita Népe megyei napilap hétvégi száma tiltakozásképpen amiatt, hogy a lapot működtető kiadó vezetőjét a megyei önkormányzat leváltotta. A szerkesztőség közleménye szerint: „Hargita Megye Tanácsának döntésével gyakorlatilag megvalósult a Hargita Népe napilap politikai ellenőrzés alá vonása. A kiadó jogi helyzetének rendbetételét célzó határozat hatályba lépésével tulajdonképpen kézi vezérlésűvé teszik a Hargita Népe szerkesztőségi politikáját. Úgy tekintjük, hogy ezzel a lépéssel a politika zöld utat nyert ahhoz, hogy üzeneteit akadálymentesen és szakmai kontroll nélkül juttathassa el az állampolgárokhoz. ” Hargita megye tanácsa Karda Emese kiadóigazgató felfüggesztéséről készült dönteni, időközben Karda önként lemondott tisztségéről. Ideiglenes megbízással az RMDSZ-többségű megyei tanács többségi szavazással Karda helyére Isán István Csongort nevezte ki, aki – ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. A tanácsban a kisebbik frakciót alkotó Magyar Polgári Párt (MPP) közleményében tiltakozott az április 29-én tartott maroshévízi ülésen elfogadott, kiadót működtető szabályzat ellen. Az MPP kérte, hogy tegyék közzé a megyei tanács ülésének jegyzőkönyvét, illetve a Hargita Népe kiadóval kapcsolatos szabályzat visszavonását és módosítását „annak érdekében, hogy megmaradhasson a lapszerkesztői függetlenség és ne sérüljön a nehezen kivívott sajtószabadság és demokrácia elve”. /A kommunista fejléccel jelent meg a Hargita Népe. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Mindig a romániai magyar vezető testületek, intézmények mellé csatolják a romániai magyar írott vagy audiovizuális média kiadását és működtetését. Szabad sajtó nélkül nem létezhetnek jól működő intézményrendszerek. Beszéljünk egyszer már őszintén arról, hogy az önálló romániai magyar társadalomnak önálló és független médiára lenne szüksége, javasolta Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa. /Székedi Ferenc: A meggyőződés szava. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A nagyváradi középiskolások több mint harminc százaléka nem csak magyar nyelven folytatná egyetemi tanulmányait – derül ki a Partiumi Keresztény Egyetem által készített felmérésből. A Bihar megyei magyar középiskolások zöme tovább szeretne tanulni, az azonban nem minden esetben feltétel, hogy ezt anyanyelvén tehesse. A nagyváradi magyar tannyelvű osztályok diákjainak 85 százaléka vallotta azt, hogy szeretné egyetemen vagy főiskolán folytatni tanulmányait. Székedi Levente, a társadalomtudományi tanszék oktatója elmondta, ami a népszerűséget illeti, a PKE nincs valami szerencsés helyzetben: a középiskolások több mint fele inkább állami egyetemre szeretne járni, mint magánintézetbe. Az egyetemi oktatással szemben a válaszadók 41 százalékának az a legfőbb elvárása, hogy magyar nyelven folyjon. 17 százalék az oktatás minőségét, 15 százalék pedig a térbeli közelséget jelölte meg elsődleges szempontként. Arra a kérdésre egyébként, hogy milyen nyelven szeretné a tanulmányait folytatni, 55 százalék válaszolta azt, hogy magyarul, 11 százalék ugyanis románul, 23 pedig vegyes tannyelvű egyetemen vagy főiskolán szeretne tanulni. /Nagy Orsolya: Románul is tanulnának a váradi diákok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Hátrányos helyzetű gyerekek számára létesít központot Nagykárolyban a jeruzsálemi Szent Lázár-lovagrend, amelynek május 2-án tették le az alapkövét. Azt szeretné, ha ez a központ a Stella Maris, azaz a Tenger Csillaga nevet viselné, ami Szűz Mária allegóriája, és kitűnően jellemzi a gyerekeket is. Minden egyes csöppség egy csillag, amelynek fényesen kell ragyognia, ezért a segítségnyújtást kötelességüknek érzik, fejtette ki az alapkő-elhelyezési ceremónián dr. Klaus Winter lazarus lovag. /Végh Balázs: Otthon a „csillagoknak“. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Május 2-én Mikóújfaluban, majd Zalánpatakon bérmált dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A hagyományokhoz híven virágba és zöld nyírfaágakba öltöztek a templomok. Az érsek hangsúlyozta, hogy a fiatalok ötévenként sorra kerülő bérmálása az egyházközségek és a sajnos lélekszámában is egyre fogyó történelmi magyar erdélyi katolikus egyház megerősödését szolgálja. Az érsek a bérmálási körutat folytatja a vidéken. /Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki körúton Erdély katolikus érseke. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

A lap részletet közölt dr. Kovács Kiss Gyöngy történész az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben című tanulmányából. Az 1859-ben létrejött Erdélyi Múzeum-Egyesület közlönye, az Erdélyi Múzeum 1874-ben indul, Finály Henrik nyelvész- és történészprofesszor szerkesztésében. A folyóirat története hét szakaszra tagolható. I. (1874–1892) Finály Henrik nevével fémjelzett korszak. II. (1884–1891) A folyóirat borítójára hosszabb cím kerül: Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történelemtudományi (1888–1891 között: Történettudományi) Szakosztályának Kiadványai. Visszatérnek a hagyományos évkönyv-forma füzetes kiadványokhoz. Ezekben az években a szerkesztést Schilling Lajos egyetemi tanár, szakosztályi titkár végzi. Hegedüs István kolozsvári egyetemi tanár 1888-tól vette át a redakciós munkát. Az ő helyét Szinnyei József egyetemi tanár vette át 1891-től. III. (1892–1905) 1892-ben az első két füzet újra Erdélyi Múzeum címmel jelenik meg, a következő 14. évfolyamon keresztül a lap borítóján címként az Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudományi, Szakosztályának kiadványa megnevezés szerepel. Azt követően, hogy Szinnyei József 1893-ban a budapesti egyetemre távozott, Szádeczky Lajos egyetemi tanárt választották meg szerkesztőnek. A Szádeczky szerkesztette Múzeumban a történeti irány uralkodott. IV. (1906–1917) Az 1906. ében az akadémiai és a muzeális irányzat közti vita az utóbbi győzelmével lezárult. Erdélyi Pál szerkeszette 1906–1917 között a köteteket. Amikor 1919-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szellemi vezérkarából sokan elhagyták Kolozsvárt, még nem lehet látni, milyen jövő vár az Erdélyi Múzeumra. V. (1930–1941) Az 1918-tól 1929 végéig tartó években az Erdélyi Múzeum megjelenése szünetelt. 1930-ban György Lajos szerkesztésében az Erdélyi Múzeum, újraindult. VI. (1941– 1947) E szakaszban a Szabó T. Attila szerkesztette az Erdélyi Múzeumot. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek a hatalom általi felszámolásával az Erdélyi Múzeum is megszűnt. VII. (1991–től) Indulásától kezdve a leghosszabb kényszerszünetet az 1947–1991-es periódus jelentette az Erdélyi Múzeum életében. Az LIII. kötetével induló legújabb folyam címoldalán az alábbi megnevezés szerepel: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. Az évente négy lapszámba szerkesztett folyóirat szerkesztői: Benkő Samu, Dávid Gyula, Faragó József, Mócsy László. Az 1994. 3–4. füzettel felelősszerkesztő-váltás következett be a lap életébe, Benkő Samut Csetri Elek követte. 1995-től a Múzeum angol, román, magyar tartalomjegyzékkel, valamint az egyes tanulmányok végére csatolt angol nyelvű kivonatokkal jelenik meg. 1997-től újra módosul a szerkesztőség összetétele, Csetri Elek felelős szerkesztői munkáját Faragó József, Egyed Emese, Vetési László és a szerkesztőségi titkári teendőket felvállaló Kerekes György segíti. 1998-ban a Múzeum felelős szerkesztői feladatainak ellátásával az Egyesület Antal Árpádot bízta meg, aki Egyed Emese, Kovács András, Tánczos Vilmos, Veress Károly, Vincze Mária és Kerekes György szerkesztőkkel végzi a redakciós munkát. Az 1999. 3–4. füzettől a felelős szerkesztői megbízatást Kovács Kiss Gyöngy vette át. Az 2004. 3–4. füzettől a folyóirat címe: Erdélyi Múzeum. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Elnökségének és Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi, valamint Jog- és Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályainak Közlönye. /Az Erdélyi Múzeum helye és szerepe az erdélyi magyar tudományos életben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Marosszék Székelyföld része, hangzott el Makfalván, az első Maros megyei településen, ahol az autonómiát indítványozó határozattervezetet megszavazta a helyi önkormányzat. A székely majálist Makfalva és a Székely Nemzeti Tanács közösen szervezte. A hangulatos rendezvényen részt vett a magyar nagykövet, beszédet mondott Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő, Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, Günther Dauwen, az EFA igazgatója, aki a flamandokat képviseli az Európai Parlamentben, a baszkok képviselője is. Felvonultak a szovátai huszárok, felléptek a helybeli és környékbeli iskolák kisebb és nagyobb diákjai. /(b. gy.): Székely majális. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

Május 2-án kőrösfői RMDSZ és a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte a XIX. Riszeg-tetői Ifjúsági Majálist. Az egész napos program lebonyolításába az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bánffyhunyadi szervezete is bekapcsolódott. A népdalvetélkedő után a legfiatalabbak különféle sport- és gyermekjátékokban próbálhatták ki képességeiket, de nem hiányozhatott a kürtőskalács, a csapolt sör és a miccs sem. Péntek László, Körösfő alpolgármestere szerint az idei majálison a korábbi évekhez képest jóval többen vettek részt. Kőrösfő két testvértelepüléséről, a magyarországi Patkáról és Bugyiról érkezők is jól érezték magukat. /Ferencz Zsolt: Riszeg-tetői majális: játék, népdalvetélkedő, eszem-iszom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

A kolozsvári a Báthory István Líceum kórusa 30 éves lett. Az iskola fennállásának 430. évfordulóján újból együtt énekeltek az egykori kórustagok a jelenlegi vegyeskarral. /Harminc éve egy kórusban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Nagy sikerrel rajtolt az első Unite2Night Fest Kolozsváron a János Zsigmond Unitárius Kollégium és az Erdélyi Unitárius Webrádió szervezésében. Az április 25-én induló rockzenei fesztivál lényege fellépési lehetőséget biztosítani minőségi alternatív rockzenét játszó fiataloknak/diákzenekaroknak. /Solymosi Zsolt, szervező: Unite2Night Fesztivál az unitárius kollégium udvarán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Több mint hatvan huszár részvételével szerveztek hagyományos huszártoborzót a hétvégén Csíkszeredában. Az 1848-as szabadságharc óta első alkalommal került sor ilyen jellegű eseményre. Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere, a csíki Hagyományőrző Huszáregyesület elnöke a huszárok történelmét ismertette. Ráduly Róbert Kálmán polgármester örömét fejezte ki, hogy a farsangtemetés, az Ezer Székely Leány Napja mellett egy újabb időtálló szokással bővül a helyi hagyományok sora. A rendezvényen felolvastak egy 161 évvel ezelőtt megírt toborzólevelet, majd besorozták, és pálinkával kínálták az újoncokat, akik elbúcsúztak kedveseiktől és már huszárként haladtak tovább Alcsík irányába. /Huszártoborzó Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Bozsik Yvette, a mai magyar táncélet különös alakja, évek óta jár társulatával Gyergyószentmiklósra. Mint díszvendég, több alkalommal is fellépett a Figura Stúdió Színház által szervezett találkozókon. Legutóbb rendezőként érkezett a Figura társulatához. Az április 30-án bemutatott előadáson a siker nem maradt el: a művésznő úgy vallotta, ritkán találkozik ilyen méretű lelkesedéssel, mint a Figura társulatánál. /Figura Bozsik Játszóterén. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Sikert aratott Kerényi Miklós Gábor rendezésében, a budapesti Operettszínház által létrehozott Rómeó és Júlia a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínházban, a hétvégén. – Most először került külföldi színpadra egy magyar musicalprodukció replikaváltozata. /Pesti Rómeó és Júlia sikere Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

In memoriam emlékkiállítás nyílt május 3-án, vasárnap Kézdivásárhelyen a Vigadóban az Incitato Képzőművészeti Tábor ötletgazdája és mecénása, Tóth Ferenc emlékére. A tragikus hirtelenséggel elhunyt művészetpártoló egyedi örökséget hagyott hátra: halálát követően is megszervezik az Incitato művésztábort, amelynek központi témája a ló. /In memoriam Tóth Ferenc. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

Életének 80. évében Szegeden elhunyt a Szabadság nagyra becsült munkatársa, László Ferenc /Kolozsvár, 1930. márc. 10. – Szeged, 2009. máj. 1./, aki csaknem hatvan esztendőn keresztül írt magyarul sportról Erdélyben. 1950-ben lett a kolozsvári Igazság sportszerkesztője. 1956-tól a lap sportrovatvezető főmunkatársa volt. Szintén az ötvenes évek elejétől dolgozott a Kolozsvári Rádiónak, amelynek sportműsorát 1954–1969 között vezette. 1989 decembere után a Szabadság sportrovatvezetője és az újraindult Kolozsvári Rádió sportrovatának oszlopos munkatársa volt. Halálával az erdélyi magyar újságírás talán leghosszabb ideig alkotó hírlapíróját, rendkívül művelt, sokoldalúan tájékozott tagját veszítette el. /Tibori Szabó Zoltán: Elment László Ferenc, az erdélyi sportújságírás doyenje. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

Az erdélyi magyarság összefogása biztosíthatja csak, hogy e közösség saját hazájában élhető jövőt teremthessen magának, csak ez biztosíthatja európai szinten is az erős magyar érdekképviseletet – hangsúlyozta május 4-én Sepsiszentgyörgyön Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A két politikus beszédével indította az RMDSZ és az EMNT közös európai parlamenti választási kampányát. Tőkés és Markó a Tamási Áron Színház előtti téren felállított színpadon, több ezer ember előtt fogott kezet egymással. Beszédeikben üdvözölték, hogy a két szervezetnek sikerült tető alá hoznia a közös választási listát, amelyet Tőkés László vezet. Reménykednek abban, hogy három-négy képviselőt is képesek lesznek bejuttatni az európai törvényhozó testületbe. /Közös állásfoglalás az összefogás mellett Sepsiszentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ „Önök akarták, önök kérték, önök parancsolták. Ezt a parancsot mi teljesítettük” – fejtette ki Markó Béla, hangsúlyozta az autonómia fontosságát. Tőkés László Orbán Viktor budapesti beszédéből kiindulva azt mondta, „elég volt a román nacionálkommunizmusból, a mesterséges betelepítésekből, Székelyföld etnikai arányainak a mesterséges megváltoztatásából, a romániai magyarság jogfosztásából. Elég volt erdélyi magyarságunk önfeladásából”. Tőkés szerint mindenkinek hinnie kell a nemzeti autonómia sikerében, különben „hiába minden”, majd Gábor Áron szavait parafrazálva kijelentette: „Lesz ágyúnk, lesz autonómiánk”. Sógor Csaba rámutatott: „erős Székelyföldre nemcsak az erdélyi magyarságnak lenne szüksége, hanem az egész országnak”. /Kovács Zsolt, Mihály László: Közkívánatra jött létre a magyar összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Lemondott a moldovai kormány. Az alkotmány értelmében a miniszterek tanácsának még az új parlament megalakulása előtt be kell nyújtania lemondását. Vladimir Voronin államfő arra kérte a kabinet tagjait, hogy az új kormány megalakulásáig ügyvezetői minőségben folytassák munkájukat. Az új parlament május 5-én tartja alakuló ülését, valamint döntenek az új államfő megválasztásának időpontjáról. /Lemondott a kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Első közös bizalmatlansági indítványát nyújtotta be május 4-én a két ellenzéki párt. A Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ 124 képviselője által aláírt „A nagy átverés” című dokumentum a jelenlegi PSD–PD-L kormánykoalíció több rendelkezését vette számba, a kormány be nem váltott ígéreteit, a stratégiai tervezés hiányát, valamint a közigazgatás csődjét. /M. Á. Zs. : Közös ellenzéki bizalmatlansági. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Újra tárgyalóasztalhoz ült a négy tanügyi szakszervezet az oktatási tárca és a pénzügyminisztérium képviselőivel, mivel a szakszervezetek elégedetlenek a pedagógusok béralapját nyolcszázmillió lejjel csökkentő költségvetés-kiigazítással. A tanügyi szakszervezetek az elmúlt hetekben országszerte aláírásokat gyűjtöttek, melynek alapján kijelentették: a szakszervezeti tagok többsége a május 5-én megrendezendő általános sztrájk mellett döntött. Végül megállapodtak abban, hogy a sztrájkot felfüggesztették, az egységes félévi dolgozatírást május 7-re halasztották, a tárgyalások pedig folytatódnak. Ecaterina Andronescu tárcavezető szerint a napokban aláírhatnak egy megállapodást, melynek értelmében az oktatási tárca költségvetésének csökkentése nem érintené az ágazatban dolgozók béreit. /Sztrájkba fulladt az egységes félévi dolgozatírás? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Romániában több mint hetven kórházigazgatóval bontotta fel a szerződését az Egészségügyi Minisztérium. Ez a döntés országszerte felháborodást váltott ki, az orvosok többsége óvást emel az intézkedés ellen. Állításuk szerint mindössze azért kell elhagyni tisztségüket, mert nem tagjai egyik kormánykoalíciós pártnak sem. Ezt egyebek között azzal támasztják alá, hogy a minisztérium több olyan igazgatót továbbra is tisztségben tart, akik a mutatók szerint a kirúgottaknál gyengébben teljesítettek. /Hetvenhárom kórházigazgatót menesztett az egészségügyi tárca. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Marian Sarbu munkaügyi miniszter a Spanyolországgal kötött kétoldalú szerződés aláírása után kijelentette, nem fogja számottevően befolyásolni a munkanélküliségi arányt a külföldről esetleg hazatérő románok száma. /Hazatérő romániaiak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

Ezerkétszáznegyvenhét darabba vágták azt az óriásbannert, amelyet a csíkszeredai megyeházára függesztettek ki a múlt héten, tiltakozásképpen a magyar intézményvezetők leváltása ellen. Az akciót a kezdeményező RMDSZ-es politikusok hajtották végre azzal a céllal, hogy a darabokat egy petíció kíséretében szétosztják majd a román parlament kormánypárti politikusainak, a kormány tagjainak, az összes magyar polgármesternek, valamint az Európai Parlament képviselőinek. A banner egy temetőt ábrázolt, amelyben a fejfákon azon intézmények neve áll, melyek éléről leváltották a magyar intézményvezetőt. Az RMDSZ május hónapban folyamán hasonló tiltakozó akciókat szervez. /Horváth István: Világgá küldik az óriásbannert. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

Amit a több mint negyven évig tartó kommunizmus nem tudott tönkretenni, azt húsz év alatt sikerült a jelenlegi rendszernek. Az előbbiben nagyjából csak a falvakat rombolták, gigantikus iparosítási tervek megvalósítása érdekében. Az iparosítás jelszavával lerombolták Kolozsvár külvárosait (mellékszándék az egy tömbben élő magyar lakónegyedek feloszlatása volt!) és „beültették” az új proletariátusnak fedelet nyújtó tömbház-rengeteggel. A belváros jellegén azonban nem változtattak. A funári polgármesterkedés óta viszont erre megy ki a játék. „Átírni” a Főteret. Előbb csak a város jelképévé vált Mátyás-szobrot tűzdelte körbe Funar „trikoloros” zászlókkal, aztán „megpatkoltatta” a szobor talpazatát elhíresült feliratú táblájával. Majd feltúratta körülötte a teret római kori régészeti leleteket „kutatva”. Aztán jött a nagy „bukás”, új polgármester, más irányzatok. Akkor még sokan azt hitték, eljött a város „jobb világa”. A gödröket betömték, de hogy mégis maradjon belőlük emlékre való, egy részét üvegfedél alá helyezték. Aztán körbekerítették a Mátyás-szobrot. Renoválás miatt. A valamikor oly szép, nyugalmat árasztó Főteret most bekerítették. Átalakítják. „Multifunkcionálissá” teszik. A jelképpé vált szoborcsoport ne álljon olyan délcegen!. A monumentális térből újból vásártér lesz. /B. É. : Figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./