Hargita megye tanácsának április 29-én hozott döntésével gyakorlatilag megvalósult a Hargita Népe napilap politikai ellenőrzés alá vonása, kézi vezérlésűvé teszik a Hargita Népe szerkesztőségi politikáját. Jelenleg a megyei tanács által kinevezett igazgató felelt a kiadó jogi és pénzügyi tevékenységéért, míg a Hargita Népe napilap tartalmát és szerkesztési politikáját a szerkesztői közösség, valamint a főszerkesztő irányította. Az új működési szabályzat a felelős kiadói, illetve a főszerkesztői hatáskört egyazon tisztség, a kiadó-főszerkesztő alá vonja. Ezzel a megyei tanács RMDSZ többségű testülete megtalálta az utat a lap tartalmának ellenőrzésére, befolyásolására, cenzúrázására. A kiadó-főszerkesztő a jövőben a politikai hatalom irányítása alatt áll. Isán István Csongor, az új vezető, valamint a megyei tanács vezetése között jóval korábban megkezdődtek az egyeztetések, ráadásul Isán István Csongor eddig az RMDSZ-hez közel álló, de anyagi nehézségekkel küszködő Új Magyar Szó munkatársa volt. Eddig önfenntartó minőségének köszönhetően volt képes a napilap visszaverni a politikai befolyásolásra tett kísérleteket. Az új felállással az új kiadó nagy valószínűséggel megyei tanácsi alapokat vesz majd igénybe tervei megvalósításához, tulajdonképpen kiszolgáltatva a saját személyében felhalmozott főszerkesztői tisztség függetlenségét. Ezzel elúszik Hargita megye napilapjának 20 éves, újkori függetlensége. A mai lapszám azért jelenik meg az 1989 előtti lapelőd fejlécével, mert az a jelkép utal azokra az időkre, amikor a lap azt írta, amit a párt mondott. /Mindent a politikai érdekekért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Maroshévízen tartotta kihelyezett ülését a megyei tanács. A testületet a Hargita Népe lapkiadó körül kialakult vitatott helyzet, valamint annak az RMDSZ-frakció által javasolt megoldása osztotta meg. A tanácsosok az erre vonatkozó határozattervezetek közül elsőként a lap felelős kiadójának, Karda Emesének a felek közös megegyezéséről szóló határozattervezetét fogadták el, majd meghallgatták a kivizsgáló bizottság jelentését. Ezután a kiadó további működésére vonatkozó alapszabályzatot néhány javasolt módosítással szavazták meg, majd döntöttek az új lapigazgató-főszerkesztő személyéről, ezt a tisztséget a jövőben Isán István Csongor tölti be. Az MPP-frakció tanácsosai előbb az alapszabályzat szavazásra bocsátásának elnapolását kérték azon a címen, hogy nem eléggé kidolgozott és alapos. Miután ezt a javaslatot az RMDSZ többség leszavazta, a polgári pártosok testületileg a Hargita Népét érintő határozattervezetek ellen szavaztak. – Óriási tévedés, hogy ha egy a koordinálásába tartozó intézménynek a megyei tanács nem ad pénzt, akkor semmi köze hozzá. Ez nem igaz, örököltünk bizonyos helyzeteket egyes ilyen intézményeknél, és sokuknál azt tapasztaltuk, hogy nincs rend. Szándékunk ezeknél rendet tenni, még akkor is, ha folyamatosan darázsfészekbe kell nyúlni – jelentette ki Borboly Csaba, tanácselnök. /Hompoth Loránd: Felemás hangulatú ülésen döntöttek a Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Forró-Erős Gyöngyi, a lap munkatársa gratulált a megyei tanácsnak, április elejétől nem hozhatták a Hargita Népéhez emberüket, embereiket, megteszik ezt májustól. A Hargita Népe Lapkiadó átszervezésére, a felelős kiadó kinevezésére a megyei tanácsi testületnek joga van. Ismerve a testület felállítását, gond nélkül szavaztathatnak meg mindent, amit kitalálnak. Különböző sajtóorgánumok már a tanácsülés napjának reggelén hozták a Hargita Népe új vezetőjének a nevét: Isán István Csongor. Ugyanaz az Isán István Csongor, akit már március végén kiszemeltek új felelős kiadónak. /Forró-Erős Gyöngyi: Levélféle a győzőkhöz. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Nem kellett döntenie Hargita megye tanácsának Karda Emese felfüggesztéséről a Hargita Népe kiadó éléről, ugyanis Karda időközben önként lemondott tisztségéről. Borboly Csaba tanácselnök elmondta: a testület tudomásul vette a lemondást, ideiglenes megbízással Karda helyére Isán István Csongort nevezték ki, aki – szintén ideiglenesen – a főszerkesztői tisztséget is ellátja. Így Kozán István felelős szerkesztői megbízatása – legalábbis Isán információi szerint – az új kiadóvezető kinevezésével megszűnt. Kozán e fejleményeket nem kívánta az ÚMSZ-nek kommentálni. Isán István Csongor elmondta: a lapon belül mindenkire szükség van, sőt, új emberekre is. „Nem akarok senkivel leszámolni. A híresztelésekkel ellentétben nem lesz politikai faliújság a Hargita Népe napilapból” – fogalmazott. Szeretne a lap munkatársai közé „visszahozni” néhány nagy nevet a szakmából. A végleges kinevezéshez Isánnak meg kell nyernie a posztra a későbbiekben kiírandó versenyvizsgát. Ez azonban elhúzódhat, mivel a kormány befagyasztotta a költségvetési egységeknél az új alkalmazottak felvételét. Állítólag Karda Emese a gazdasági igazgatói tisztségért cserében volt hajlandó távozni a lapkiadó éléről. Isán István Csongor neve a Hargita Népe napilappal kapcsolatban már korában is felmerült, azonban Borboly Csaba tanácselnök akkor tagadta, hogy bármilyen köze lenne Isánnak a Hargita megyei napilaphoz. /Horváth István: Érvényesült a „papírforma” A lemondott Karda Emese helyett új vezető került a Hargita Népe kiadójának élére. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Lejárt a politikailag egyszínű önkormányzati testületek ideje, megszűnni látszik az egypártrendszer, ezentúl majd sokkal hatékonyabb lesz a helyi tanácsok munkája – gondolták sokan. Azonban az önkormányzati testületekben gyakran üres politikai csatározás folyik, a különböző frakciók betartanak egymásnak, az egyéni sérelmek, a népszerűség hajszolása áll egy-egy döntés hátterében. A székelyudvarhelyi rossz példa hat, ahol az MPP-s polgármester és az RMDSZ-es képviselők közötti ádáz harc évekig ellehetetlenítette az önkormányzat munkáját. Az elmúlt hetekben Háromszéken is elszaporodtak a ,,botrányos tanácsülések”. Baróton az RMDSZ-frakció vétózgatja a közösségi érdekű határozatok tető alá hozatalát, Sepsiszentgyörgy meg majdnem elszalasztotta a sugásfürdői ingatlanok visszavásárlásának lehetőségét amiatt, hogy az MPP képviselői az önkormányzati ülés előtt akarták kézhez kapni a határozattervezetet. Legutóbb a Kovászna megyei önkormányzat ülésén szorult háttérbe a közösségi érdek. A megyei tanács elnöke ellen tiltakozó MPP-s képviselők ugyanis kivonultak a teremből, emiatt a testület nem tudott elfogadni egy két és fél millió euró összértékű pályázathoz szükséges határozatokat, és rendkívüli ülést kellett összehívni. /Farcádi Botond: Szolgálni a közösséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

A Kolozs Megyei Tanács döntött a civil szervezeteknek szánt 500 ezer lej kiosztásáról. Balázs Bécsi Attila megyei tanácsos szerint a tanácsi határozatban egyértelműen a politikai és nem a szakmai szempontok érvényesültek. A gyűlés előtt nem hívták össze az elbíráló bizottságokat, az összeg nagy részét pedig nem civil szervezeteknek, hanem román állami intézményeknek osztották ki. Fekete Emőke, a megyei tanács alelnökének közbelépésére végül összesen 82 000 lej támogatást kapott a Kolozsvári Református Egyházközség, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Claudiopolis Egyesület, a Téka Alapítvány, a Valkai Kulturális Egyesület, a Szentkirályi Polgármesteri Hivatal, a Pro Urbe Szék, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Tectum Egyesület, az Encyclopedia Egyesület, a KMDSZ, MIT, OMDSZ, ODFIE és a Tóvidék Egyesület. 2008-ban, amikor a PD-L rászorult az RMDSZ-es tanácsosok szavazataira, akkor majdnem 30% támogatást sikerült szerezni az összkeretből, szemben a mostani 16 százalékkal. /Kevesebb pénz a megyétől a magyar szervezeteknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Az European Neighbourhood and Partnership Instrument (ENPI) Program /Európai Szomszédsági és Partnerségi Alap/ 68 millió eurós, több mint 19 milliárd forint összegű támogatásával határon átnyúló fejlesztéseket valósíthatnak meg az együttműködő magyar, szlovák, román és ukrán pályázók – mondta Baranyai András, budapesti közös szakmai titkárságának igazgatója Nyíregyházán, egy kisvállalkozói fórumon. A rendelkezésre álló összeg 10 százalékát gazdasági, 30 százalékát infrastrukturális, 20 százalékát intézményi, míg 25 százalékát természet- és környezetvédelmi fejlesztésre használhatják fel a felek. Kiemelte: a pályázóknak mindössze 5 százalékos fejlesztési forrást kell biztosítaniuk, a beruházások összegének 90 százalékát ugyanis az európai uniós, 5 százalékát pedig a nemzeti támogatás adja. Magyarországról Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg, Romániából Szatmár és Máramaros, valamint úgynevezett szomszédos területként Suceava, Szlovákiából Kassa és Eperjes, míg Ukrajnából Kárpátalja és Ivano-Frankivszki, illetve a szomszédos Csernovci megye a kedvezményezett. /Kisvállalatok szomszédságban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Dicsérték tevékenységét, de elbocsátották Tischler Ferencet, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjét. Egy ellenőrző csoport nemrégiben megvizsgálta azt, hogy mire költötték az elmúlt évek költségvetését, és lenyűgözte őket a sepsibesenyői iskolai tábor, amelyet sikerült úgy feljavítani, hogy az ország legmodernebb létesítménye lett, számolt be Tischler. Az igazgató szerint a minisztériumi ellenőröket annyira lenyűgözte az, hogy az elmúlt két és fél évben egy addig ismeretlen intézményből működő intézményt hozott létre, hogy javaslatukra Monica Iacob- Ridzi sportminiszter célirányosan a besenyői tábornak 1 millió lejt utalt ki, amelynek felét idén, a másik részét pedig jövőben használhatják fel. /Kovács Zsolt: Megdicsérték és kirúgták Tischlert. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium épületének visszaállamosításától tart az Erdélyi Református Egyházkerület, és emiatt május 3-án, vasárnap tanintézmény előtt tüntetést is szerveznek. Az egyházkerület és a visszaszolgáltató bizottság vezetői ellen ugyanis pert indított a – 2000-ben visszaszolgáltatott – kollégiumépület egyik szolgálati lakásáért a benne lakó Benedek család, akik a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) is feljelentést tettek. Ennek nyomán a DNA vizsgálatot indított az egyházkerület egyes vezetői és a visszaszolgáltató bizottság tagjai ellen azzal a gyanúval, hogy az egyház hamis papírokkal „ellopta az államtól” épületet, mondta el Pap Géza püspök, aki szerint nem igaz, hogy illegálisan szerzett tulajdonjogot az egyház. Ezért „visszaállamosítása és az igazságtalanság ellen” az iskola elé vonulnak tiltakozni a sepsi egyházmegye református gyülekezeteinek tagjaival. /Kovács Zsolt: Újraállamosítás ellen tüntet a református egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, találkozott Vasile Timis művelődés- és vallásügyi államtitkárral, akivel a két unitárius kollégium levéltári anyagának problémájáról beszélt. A kolozsvári kollégiumi könyvtár levéltárának egy része megtalálható az Akadémiai Könyvtárban, de a székelykeresztúri esetében csak szóbeszédek alapján indulhatnak el. Székelykeresztúron az unitárius egyház által visszakapott épületben működő Orbán Balázs Gimnáziumnak idén jár le az állam által előírt ötéves kötelező bérleti szerződés, de arra kérték az unitárius egyházat, hogy továbbra is biztosítsa számukra az oktatás feltételeit, amíg elkészül az új iskolaépület. Úgy döntöttek, hogy még egy évig biztosítják az állami gimnázium számára a szükséges termeket. Kolozsváron egy informatív jellegű megbeszélésre került sor, ahol az új egyházi vezetés próbálta átlátni a nemsokára felmerülő problémákat. A kolozsvári ingatlan esetében a bérleti szerződés csak 2011-ben jár le, de megbeszélést kezdeményeznek a Brassai-líceum és az unitárius kollégium vezetőségével a probléma megoldása érdekében. /D. I. : Döntöttek a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Sike Lajos, a lap munkatársa meghívottként a neves író, Kocsis István születésnapján Budapesten az Írószövetség székházában a falvakban a románok és magyarok jó viszonyáról beszélt. Nem aratott osztatlan sikert. Az erdélyi származású írók azt szerették volna hallani, „ha vágom, blamálom a románokat, s durva magyarüldözésekről beszélek” ami alátámasztotta volna, hogy életük veszélyben volt otthon, s el kellett jönniük a szülőföldről. Ehelyett Sike Lajos azt mondta, hogy „az anyaországból áthozott megosztottság lassan többet árt nekünk, mint a román politika. ” /Sike Lajos: Avasiasan. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Régi álma teljesült a magyaróiaknak, holtmarosiaknak és fickóiaknak: a településeket ismét híd köti össze a Szászrégen és Maroshévíz közötti nemzetközi műút mentén fekvő településekkel. Ünnepélyesen felavatták azt a 107 méter hosszú betonhidat, amely a valamikori fahíd helyére épült, több. A Maros menti község idős lakói még jól emlékeznek a Horthy Miklósról elnevezett fahídra, melyet a visszavonuló német hadsereg ‘44-ben robbantott fel. Az egykori híd két dologról volt nevezetes, állítják az öregek: az építési technológiáról (az ácsolt fahidat egyetlen vasszeg sem rögzítette) és nevéről, melyre a magyaróiak ma is büszkék. Bár szónoklatában Kocsis Albert polgármester a Barátság nevet javasolta az új létesítménynek, az eseményre kisereglett tömegből néhányan megjegyezték: „Nekünk akkor is Horthy híd lesz ez”. /Szucher Ervin: Újjáépítették a Horthy hidat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Kézdivásárhelyen szervezte meg a múlt hét végén a magyar nyelv napjait, s ennek keretén belül a Körösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt, valamint az országos mesemondóverseny döntőjét. /Pataky Lehel Zsolt: Kis nyelvművelők és mesemondók. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

Gazda József immár húsz visszhangos rendezvény keretében állította a magyar, sőt, a nemzetközi tudományosság középpontjába a legendás székelymagyar tudóst, Kőrösi Csoma Sándort, megszervezvén minden év tavaszán a Csoma-napokat. 1990 óta évről évre tudósok, képzőművészek, közéleti személyiségek, írók, tanárok, diákok, előadóművészek szólalnak meg és lépnek fel Kovásznán és a tudós szülőfalujában Gazda József hívó szavára. Illik Gazda Józseffel kapcsolatban emlegetni a Németh László-i szószerkezetet: a szellem organizátora ő azon a helyen, amelyet a maga számára választott. Gazda József könyvekben tárgyiasult egyéni alkotótevékenysége mellett mindig is kezdeményező és főszerepet vállalt a művelődésszervezésben is. Diákszínjátszó csoportjainak köszönhetően eljutott a szép magyar szó és a jellemet nemesítő játék olyan közösségekbe is, ahová Thalia papjai, illetve hivatásos színtársulatok nem juthattak el. Küldetést teljesítettek. Gazda József művészettörténészként, műkritikusként és szociográfusként is alkotott. Mindezek miatt Gazda József méltó az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége által alapított és 2007 óta a Sütő András nevével fémjelzett Nyelvőrzés Díjra. /Borcsa János: A Nyelvőrzés Díja Gazda Józsefnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 4-e és 9-e között erdélyi turnét szervez, amely érinti majd Kolozsvárt, Marosvásárhelyt, Gyergyószentmiklóst, Csíkszeredát és Székelyudvarhelyt. Több mint tíz éve ez az első alkalom, hogy a temesvári magyar társulat nagyszabású erdélyi körúton bemutatja előadásait. Öt városban három előadás kerül színpadra: A brémai muzsikusok, amely elsősorban gyermekeknek szól, a Puha pihe, Ali Taylor kortárs drámaíró művének magyar nyelvű ősbemutatója, Barabás Olga rendezésében és az Amor omnia, a bolgár rendezőpáros: Peter Pashov és Zheni Pashova formabontó, élő zenével előadott produkciója. /Erdélyi turnén a temesvári magyar társulat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Az erdélyi magyar táncművészet helyzetképe, illetve a 20. századi magyar tánckutatás erdélyi vonatkozású eredményei kerültek terítékre a Tánc Világnapja alkalmával szervezett tudományos ülésszakon a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a Tranzit Alapítvány által szervezett „Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón” elnevezésű tudományos konferencián. Horváth István, a szervező intézet vezetője hangsúlyozta: ki kell lépni az elmúlt évtizedek kisebbségpolitikája által létrehozott skanzenbe zártságból egy sokkal tágabb, a tánc másfajta funkcióit is kereső táncművészet irányába. Laskay Adrienne a Magyar Opera 19. és 20. század eleji tánc „repertoárját” ismertette, Juhász Csilla a Passeggio Historikus Együttes koreográfusa pedig a reneszánsz táncról beszélt. Az előadások kitértek a Romániai Magyar Néptánc Egyesület működésére is. A Deák Gyula által vezetett Háromszék Táncegyüttes keretében jött létre 2005-ben az M Stúdió elnevezést viselő mozgásszínházi műhely. Uray Péter, M Stúdió művészeti vezetője hangsúlyozta, a mozgásszínház műfaja olyan alkalmazott terület, amely bármiből építkezhet a harcművészetektől a balettig, a kortárs táncműfajokon át a színházi megoldásokig. Kelemen Kinga és Sinkó Ferenc előadása is a kortárs tánc bemutatását célozta, a kontakt improvizációról és a GroundFloor Egyesület tevékenységéről esett szó. Könczei Csongor vitaindító előadásának központi kérdése volt, hogy lehet-e beszélni erdélyi magyar néptáncművészetről a szakképzés hiányában? Gáspárik Attila, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora az ősztől induló táncművészeti képzést ismertette. A tudományos ülésszak könyvbemutatóval zárult: a jelenlévők megismerkedhettek Könczei Csilla Táncelméleti írások című kötetével. A kolozsvári EFES (a Babes–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok Karának kiadója) által megjelentetett kiadvány a magyar nyelvű tánckutatás terén hiánypótló. /Musca Szabolcs: Kilépni a skanzen-identitásból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A baróti művelődési ház és a Gaál Mózes Általános Iskola Gyöngyharmat kórusa szervezésében április 29-én megtartották a VI. Erdővidéki Dalostalálkozót. A találkozó célja, hogy a diákok megismerhessék népdalainkat, az énekléssel pedig élővé tegyék zenei örökségünket. /Hecser László: Erdővidéki dalostalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 30./

„Búcsúzom most Tőled, Barátom, a magyar írók közösségének nevében is: nyugodjál békében, kísérjen és őrizzen meg szeretetünk” – hangzottak Pomogáts Béla búcsúszavai április 29-én a Házsongárdi temető kápolnája melletti téren, ahol pályatársak, barátok, ismerősök, valamint a család vett végső búcsút Lászlóffy Aladártól. A Kossuth-díjas költő, író, műfordító és szerkesztő temetésén Kádár István római katolikus esperes-plébános tartott gyászmisét. Pomogáts Béla mellett, aki a Magyar Írószövetség nevében búcsúzott, gyászbeszédet mondott Popa Mircea, tudományos kutató, a Román Akadémia, valamint a Román Írószövetség nevében, Szakolczay Lajos író, a magyarországi íróbarátok részéről. A sírnál Szilágyi István író, a Helikon főszerkesztője vett búcsút Lászlóffy Aladártól, a folyóirat főmunkatársától. /Végső búcsú Lászlóffy Aladártól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Simonyifalva szülöttje és alkotója Brittich Erzsébet költő, író, festő, grafikus és szobrász. A dévai magyarság számára a napokban nyílt alkalom személyes ismeretséget kötni a művésznővel, aki ex-libriseiből állított ki a Melite gyülekezeti házban. Isten kegyelméből élek, mondta, hiszen már rákos daganattal is műtötték. A szobrászatot Magyarországon tanulta meg, ahová meghívót kapott egy alkotótáborba. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Brittich Erzsébet irodalmár képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

Szilágyi István író, a Helikon főszerkesztője volt Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság meghívottja, aki regényeiről, szerkesztői munkájáról beszélt. A Bernády Házban Csíky Boldizsár mint házigazda beszélgetett a prózaíróval. /Antal Erika: A regény íratja magát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület idei tudományos ülésszakán mutatták be a múlt hét végén a MOGYE dísztermében dr. Vass Levente urológus szakorvos, egyetemi tanársegéd és egészségügyi szakmenedzser Urológia tömören című könyvét. A Studium Alapítvány Kiadó és az Országos Tankönyvkiadó gondozásában megjelent kötet elsősorban az egyetemi hallgatóknak, családorvosoknak jelenthet segítséget. /Antalfi Imola: Urológia tömören – egyetemi hallgatóknak, családorvosoknak, de nem csak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Legyen NÉGY romániai magyar képviselőnk Európában – fogalmazódott meg az EMNT marosvásárhelyi találkozóján. Tőkés László, Sógor Csaba, Winkler Gyula mellett legyen Szilágyi Zsolt is EP-képviselő. Jelöltjeink eddig is bizonyítottak, hangsúlyozta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Legyen négy... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Idén ősztől a kolozsvári BBTE Bölcsészettudományi Karán működő Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék új szakot indít: hároméves nappali képzés keretében művelődésszervező (vagy kulturális menedzser) szak is indul. Ezen a diákok a Kárpát-medence hagyományos népi kultúrájával kapcsolatos tudás elsajátítása mellett megtanulják a kulturális események szervezésének, a kulturális örökség megőrzésének, az önkormányzati munka ez irányú vonatkozásainak, a civil szervezetek életének, a pályázás és a kultúramenedzselés apró fogásait, csínját-bínját. Tizenhárom államilag támogatott és tíz fizetéses helyre lehet jelentkezni, a távoktatási formára harminc helyre. /Művelődésszervező szak indul Kolozsváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Az újságírónak szakkönyvet küldött jászvásári kollégája. A küldeményen nem volt semmiféle postai bélyegző, csak egy pecsét, amely igazolta, hogy a terroristaellenes szolgálat megvizsgálta a csomag tartalmát /Controlat Antitero/. Az újságíró nem tudja, rá vigyáznak, vagy a jászvásári kollégát gyanúsítják azzal, hogy valami köze lehetett a moldovai eseményekhez, mert oda közel van Kisinyov? /(Szekeres): Vigyáznak ránk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Sepsiszentgyörgyön megnyitották az Írisz Házat. Háromszéken ez az első olyan létesítmény, amelyben nagyszámú, fogyatékkal élő fiatal kap munkalehetőséget. A fejlesztő- és munkaterápiás központban ötven sérült foglalkoztatását kezdi meg a Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) helyi kirendeltsége. A kétharmad részben holland és német támogatással, egyharmad arányban helyi vállalkozók, az önkormányzat és az állam hozzájárulásával, Makkai Péter református lelkész és munkatársai kitartó munkájával felépült Írisz Házban a megnyitón közreműködött Márk Attila versénekes és Vennes Emmy színművész, valamint megnyitották Gyulai Líviusz baróti származású, Magyarországon élő képzőművész grafikai tárlatát, amelynek munkáit az alkotó a befogadóközpontnak ajándékozta. /Fekete Réka: Megnyitották az Írisz Házat (A feltétel nélküli elfogadás hajléka) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Megjelent Borcsa János irodalomkritikus és -történész hetedik, 2005–2008 között írt kritikáit, tanulmányait, jegyzeteit egybefoglaló könyve, a Merítés /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/. /(Iochom): Merítés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Király Lászlónak vannak nagy, visszatérő, verseskönyvből verseskönyvbe áttűnő sorozatai, mindenekelőtt a Nyezvanov-versek Tánya Szmirnovához, azután a Leveleskönyv vagy a Sókerti ciklus darabjai, s ilyenek a csúfhistóriák is. Ezek az elmúlt diktatúra visszásságait, kiszolgáltatott helyzeteit felelevenítő darabok eddig folyóiratokban jelentek meg. Király László új kötete /A nyitott könyv – Csúfhistóriák. Cédrus Művészeti Alapítvány, Napkút Kiadó, Budapest, 2008/ tartalmazza a csúfhistóriákat, így A dobrudzsai út, a székelyföldi elhurcoltak emlékére írott ciklus darabjait.,,Elindultunk – vittek / Isten hozzátok gótikus tornyaim / Cikáznak már a sínek mellett / az ablakokból kilógó fénylepedők / s a pupillán át a koponyába / betódulnak hisztériás emlékeikkel / a semmivé gyalázott legyalult / török temetők” – kezdődik az első vers (A. D. 1950)... Király László nagy visszatérő témája ez. /Bogdán László: Király László csúfhistóriái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 2./

Április 22-én a kolozsvári Piarista templomban a szentmise a Báthory-napok nyitó mozzanata volt. Jakubinyi György érsek prédikációjában a kötelességteljesítésre hívta fel a diákok figyelmét. A szentmisét követően a résztvevők átvonultak a Báthory István Líceumba, ahol Jakubinyi érsek megáldotta és Szent József tiszteletére felszentelte az iskola új kápolnáját. A kápolnaszentelés után az iskola dísztermében folytatódott az ünnepség. Tőkés Elek igazgató emlékeztetett az alma mater 430 éves fennállására. Az ünnepélyes megnyitó a diákok néptáncbemutatójával zárult. /Dénes Gabriella: Iskolai kápolna szentelése Kolozsváron. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 3./

A második világháború végén és az 1956-os forradalom leverését követően Magyarországról százezrek mentek külföldre. A menekülők között különböző felekezetű papok is voltak, akik lelki táplálékot nyújtottak a hontalanná váltaknak, felekezeti közösségekbe szervezték a híveket. Több mint egy évszázadra vezethető a meg-megújuló kivándorlás. Ruzsa Jenő evangélikus lelkész Kanadai magyarság című könyve (1940), Török István Katolikus magyarok Észak-Amerikában (1978), valamint P. Miklósházy Attila SJ ny. püspöknek A tengerentúli emigráns magyar katolikus egyházi közösségek története Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában (2008) című monografikus feldolgozása jelzi, hogy az új hazában letelepedők megőrizték hitüket, magyarságukat, hagyományaikat. A különböző közösségek életének már megjelentek monografikus feldolgozásai, emlékiratok is napvilágot láttak. Az egyháztörténeti feldolgozása irányba tett jelentős lépés Cserháti Ferenc püspök könyve: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006) /Szent István Társulat, Budapest, 2009/ húszéves gyűjtőmunka gyümölcse. Cserháti Ferenc, a Kárpát-medencén kívül élő római katolikus magyarság püspöke, a Münchenben megjelenő Életünk főszerkesztője immár több könyvvel – Hitébresztő, Ünnepszemle, Szívélyes lelkipásztori üdvözlettel, Az egyházzal vagy nélküle, Szentlecke–kísérő – jelentkezett. Az 1984-ben rendszeresített Értesítő szerkesztésében szerzett tapasztalatát kamatoztatja immár több mint egy évtizede az Életünk főszerkesztőjeként. Cserháti a müncheni közösség történetét feldolgozó kismonográfia – Magyar Katolikus Misszió. Jubileumi Értesítő (1988) – kiadásakor határozta el Nyugat-Európa magyar katolikus hitélete történetének megírását. XVI. Benedek pápa Cserháti Ferenc személyében nem csak püspököt – immár a harmadikat – adta a világban szétszórt katolikus magyarságnak. Esztergomi segédpüspökké való kinevezésével intézményesítve is visszacsatolta őket az anyaegyház nagy családjába. Cserháti most megjelent könyve kronologikus sorrendben követi nyomon az eseményeket 1945-től. A lelkipásztori szolgálat koordinálására jött létre az Európai Magyar Papi Szenátus, az Európai Magyar Papi Konferencia. Az ifjúság nevelésére hozták létre a Burg Kastl-i magyar gimnáziumot, az egyetemisták és főiskolások müncheni kollégiumát, a Paulinumot, az európai cserkészmozgalmat; a lelkészeket tömörítő Papi Egységet, az Actio Catholica mozgalmat, a Pax Romana magyar tagozatát, a Mindszenty Alapítványt. A különböző országokban és földrészeken szétszóródott katolikus magyarság egyházi életének rendezésében kiemelkedő szerepe volt az 1971-ben Nyugatra kényszerült Mindszenty József prímásnak, aki négy éven át fáradhatatlanul munkálkodott az emigráció lelkipásztori szolgálatában. Már 1971 végén arra kérte a Vatikánt, hogy „a mintegy másfél milliónyi külföldön élő magyar katolikus számára segédpüspököket nevezzenek ki”. 1983-ban II. János Pál pápa dr. Irányi László piaristát kinevezte címzetes püspökké és megbízta a nyugati világban szétszórt magyar katolikusok lelki gondozásával. Halála után dr. Miklósházy Attila SJ jezsuita szerzetes, címzetes püspök lett az utóda. P. Szőke János szalézi szerzetes 1984-től töltötte be ezt a tisztséget. Utóda, 1996-tól Cserháti Ferenc müncheni magyar plébános lett. 2002-től a Német Püspöki Konferencia szintén őt nevezte ki németországi magyar főlelkésszé. /Máriás József: Az egyház és az emigránsok. Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban (1945–2006). = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 3./

Április 17-én könyvbemutatót tartottak Kolozsváron, a kolozsvár-kerekdombi egyházközség közösségi termében. Jakab Gábor mutatta be legújabb könyvét: Húsz éve „szabadon” Csíksomlyón. Verbum Kiadó, Kolozsvár. /(bodó): Házi könyvbemutató. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 3./