Színterek címmel Kolozsváron az Apáczai-líceum képzőművészeti tagozatának tárlata nyílt meg a Gy. Szabó Béla Galériában. Az immár hagyományos évi festménykiállítás, Vörös Alpár iskolaigazgató szerint, csak egy bemutatkozó állomás a diákok idei munkájának gazdag terméséből. A fiatal művészjelöltek, a Kolozsvár Társaság égisze alatt, Kincses Kolozsvárunk témával terveznek közönség elé lépni. /Ö. I. B. : Fejlődő Színterek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Az RTL Klub magyarországi kereskedelmi televízió április 24-i adásának A széf című vetélkedőműsorában egy anya és a lánya nyerte meg a több mint 8 millió forintot. Anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak valami köze lenne Kolozsvárhoz. Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka mondta: „Fene a büdös pofájába!” Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: 2004. december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt. /Máthé Éva: „Fene a büdös pofájába!” = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Történelmi, néprajzi és irodalmi tárgyú könyveket népszerűsítettek nemrégiben Marosvásárhelyen, a Mentor Kiadónál megjelent új könyveket. Az Erdélyi ritkaságok című sorozat harmadik köteteként jelent meg Bölöni Farkas Sándor Utazás Nyugat-Európában című tanulmánya és naplótöredéke. A Mentor Lámpások voltunk című kötetében Ozsváth Imola tizenöt udvarhelyszéki pedagógus élettörténetét feldolgozó doktori disszertációjából készült könyvből a néhai Bálint Dezső, Kovács Piroska és Balázsi Dénes pedagógusok életútját ismerheti meg az olvasó. Ozsváth Imola a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára. Kovács Piroska nyugdíjas pedagógus harmincnyolc éven át Szentegyházán, Fenyéden, majd szülőfalujában, Máréfalván oktatott, tíz évvel ezelőtt látott napvilágot kötete a híres máréfalvi székely kapukról. A mostani könyvbemutatón egy olyan CD-t is ismertetett, amely 49 faluból 240 régi kaput mutat be. Balázsi Dénes nyugalmazott tanár kötelességének érezte, hogy a világ elé tárja tanulságos életét. A kommunista rezsim idején meghurcolták. Megírta Székelyszentlélek monográfiáját, jelenleg az önéletrajzán dolgozik. A Mentor Kiadó és a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör közösen mutatta be a Festett az arcom nékem is... című kötetet, amely különböző művelődéstörténeti korszakok fényében beszél az iróniáról. /Mentor-újdonságok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Elvárjuk, hogy a szórványba felnövő fiatal magyar identitástudatú legyen, írta Czika Tihamér az Új Magyar Szó Manna.ro honlapján. Erdélyben nagyon sok olyan közösség van, amelyek közép-távon nem fognak megmaradni. A szórványközpontoknak (Válaszút, Déva, Kőhalom, stb.) nagy jelentőségük van. Van-e megoldás a magukat megtartani és megszervezni már nem képes szórványközösségek számára? Czika Tihamér szerint a Duna Tv üzenete „idegen a szórványban élő fiatalok számára”, jobb lenne, ha a fiatal az RTL Klub és TV 2, „számára élvezhető, emészthető műsorán” nőne fel. Czika Tihamér szerint a megoldás a magyar kereskedelmi média eljuttatása. Gyakran elhangzik: szórványban sok a vegyes házasság, az ezekben felnövő gyerekek meg legtöbbször románokká nőnek fel. Czika megállapította, soha senkin nem szabad számon kérni a párválasztását. Joga van-e a városi értelmiségnek a vidéki szórványközösségekben élőkre „erőszakolni” saját magyarságmegmentési mentalitását? – tette fel a kérdést. /Czika Tihamér: Magyar szocializálódás a szórványban. = Manna.ro. ápr. 28./

Az Örökségünk, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont negyedévente megjelenő kiadványának új száma egy európai uniós projektről, az Inextexről számol be, mely többek közt a székelyföldi népi textíliák motívumkincsének feldolgozására irányul. A folyóiratban Zepeczaner Jenővel, a Haáz Rezső Múzeum igazgatójával készült beszélgetés olvasható. A Román Országos Levéltár csíkszeredai igazgatóságának kezelésébe tartozó gyűjteményekben, fondokban (levéltári anyag tagolásának alapegysége, valamely intézmény vagy személy működése során keletkezett irat, dokumentum) talált érdekességekről, személyekről tudósít Bicsok Zoltán levéltáros. Az Örökségünk ismertette Kovács Piroska „Orczád verítékével... ”, Máréfalva a történelem sodrában című könyvét, továbbá beszámolt Jánosfalvi Sándor István unitárius lelkész, könyvgyűjtő, író életművéről. /Kiadványok. Örökségünk. = Szekelyhon. ro, ápr. 28./

Április 28-án a parlament elfogadta az idei első költségvetés-kiegészítést úgy, hogy az ellenzék egyetlen módosító-javaslatát sem fogadta el, ezért a két ellenzéki párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az indítvány szövege kitér a költségvetés-kiegészítés és az átalányadó bevezetése mellett a kormány alárendeltségébe tartozó megyei, úgynevezett dekoncentrált intézmények vezetőinek a leváltására is. Markó szerint a magyarok által jelentős mértékben lakott régiókban az etnikai arányosság elvét is tiszteletben kellene tartani. / -or- : Bizalmatlansági indítvány a kormány ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Az RMDSZ kolozsvári kongresszusán Traian Basescu államfő hitet tett amellett, hogy a romániai kisebbségek értéket jelentenek. Kifejtette, hogy szerinte az ország gazdagabb és erősebb a kisebbségek kultúrája és hagyományai által biztosított sokszínűségnek köszönhetően. Szemléletmód tekintetében nagy előrelépés az 1990-es állapotokhoz képest, amikor a nemzeti kisebbségeket csak kockázati forrásként volt szokásos emlegetni. Az államfő a kulturális autonómia mellett is letette a garast. Szorgalmazta, hogy a parlament mielőbb fogadja el a kulturális autonómiát is magába foglaló kisebbségi törvénytervezetet. Ez mind nagyon szép, de a 2005–2008 közötti ciklusban – amikor az RMDSZ a demokratákkal és a liberálisokkal együtt majdnem két és fél évig volt kormányon – a jogszabály megrekedt a parlamentben, éppen a demokrata miniszterek akadékoskodtak a legtöbbet. Basescu megpróbálja eljátszani a véleményét időközben megváltoztató politikust. /Borbély Tamás: Fejlődő politikus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Cristian Diaconescu az európai uniós külügyminiszterek luxemburgi találkozója alkalmával kijelentette: a román állampolgárság megadásának könnyítése nem jelenti azt, hogy a moldovai állampolgárok tömegesen jutnak majd ezen státushoz. A könnyítés első eredményei öt-hat hónap múlva lesznek érezhetőek – mutatott rá Diaconescu, emlékeztetve arra, hogy az unió többi tagországában is működnek olyan törvények, amelyek az állampolgárság biztosítását történelmi jóvátételként tekintik. Az EU tagországok külügyminiszterei Moldovával kapcsolatban egyetértettek abban, hogy gyors párbeszédre van szükség az új moldovai vezetéssel, valamint hogy az uniónak szorgalmaznia kell a moldovai kormányoldal és az ellenzék párbeszédét. Az EU ugyanakkor tájékoztatást kér Romániától arról, hány moldovainak adtak román állampolgárságot. /Nem jutnának tömegesen kettős állampolgársághoz Moldova lakói. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Elvesztette a tétjét a magyar állampolgárság megadásának a kérdése a romániai magyarok számára, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szerint a szövetség továbbra is támogatja a kettős állampolgárságot. Korábban Orbán Viktor, a következő magyarországi választásokon nagy valószínűség szerint hatalomra kerülő Fidesz elnöke szorgalmazta a kettős állampolgárság megadását kárpátaljai látogatásán. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román-moldáv helyzetre utalva elmondta: az Európai Uniónak nem igazságot kell szolgáltatnia, hanem elő kell segítenie a magyar, a román és a moldovai fél között a megegyezést a kettős állampolgárság kérdésében. Markó Béla szerint alapvető különbség van Románia és Moldova, valamint Magyarország és Románia között, hiszen utóbbi kettő tagja az Európai Uniónak, és lassan eltűnnek a határok a két ország között. Románia és Moldova viszonyában viszont teljesen más a helyzet – hangsúlyozta Markó –, hiszen a két ország között nagy a különbség a demokrácia foka és a gazdaság fejlettsége szempontjából egyaránt. /B. T. : Markó: nincs már tétje a romániai magyarok kettős állampolgárságának. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Több mint egymillió lejjel támogatja a helyi tanács a kolozsvári kulturális intézmények és civil szervezetek tevékenységét, miután a tanácsosok megszavazták az erre vonatkozó tervezetet. A korábbi tanácsülésen Molnos Lajos kérésére halasztották el az összeg odaítélését, a kulturális bizottság elnöke ugyanis nem értett egyet egyes, a magyar szervezeteket érintő változásokkal. A megszavazott változatban már a korábbi tervezetből kimaradt magyar szervezetek is szerepelnek, így például a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, amelynek 1500 lejt szavaztak meg tudományos diákkonferencia szervezésére. A magyar szervezetek közül a Magyar Mozgássérültek Egyesületének 20 000 lejt, a Diakóniának 7 000 lejt, a Helikonnak és a Korunknak 13 000–13 000 lejt, a Barabás Miklós Céhnek pedig 3000 lejt szavaztak meg. A Heltai Gáspár Alapítvány a Szent István napok megszervezésére 10 000 lejes támogatásban részesült. Az idei költségvetésből a tanácsosok támogatják még a Kolozsvár Társaságot, a Tranzit Alapítványt, a Szarkaláb, az Ördögtérgye, a Zúrboló néptáncegyütteseket, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságot, a Sapientia Alapítványt. /Jakab Judit: /Több magyar szervezet kap támogatást a költségvetésből. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A múlt héten Nagyenyedet és környékét látogatták meg a kolozsvári magyar konzulátus képviselői, április 28-án Tordára, Harasztosra és Aranyosgyéresre érkeztek. Tordán a Jósika Miklós Elméleti Líceumba a tordai történelmi egyházak és civil szervezetek képviselői (Petőfi Társaság, Aranyosszéki Vitézi Rend, Bethlen Gábor Egyesület, Ratiu Központ a Demokráciáért, Tordai Magyar Dalkör, Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság és az alakuló Jósika Miklós Szülői Szövetség) várták a vendégeket. Rus Fodor Dóra iskolaigazgató beszélt a 308 diáknak otthont adó intézet sikereiről és gondjairól. A lemorzsolódás, a vegyes házasságok és a gyerekvállalás kérdése is napirenden volt. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottságot Pataky József képviselte a találkozón, aki megköszönte a vidék honvéd emlékhelyeinek kialakításában nyújtott segítséget. A vidéki látogatások célja, hogy feltérképezzék a magyarság gondjait. /Ladányi Emese: Aranyos-vidékre látogatott a konzul. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Exhumálták annak a három antikommunista román ellenállónak a holttestét, akiket 1949-ben végeztek ki a Szekuritáté tisztjei. A várorjai tömegsírra a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) munkatársai bukkantak az áldozatok hozzátartozói és helybeli idős személyek útmutatása alapján. Marius Oprea történész, az IICCR elnöke felháborodott amiatt, hogy a rendőrség és az ügyészség kezdetben megtagadta a holttestek átvételét. „Számomra érthetetlen, hogy miközben Traian Basescu államfő a parlamentben illegitimnek és gyilkosnak nyilvánítja a romániai kommunista rendszert, a nyomozó hatóságok valamennyi alkalommal bűnvádi eljárás beindítása nélkül lezárják a Beszterce-Naszód megyében történtekhez hasonló eseteket” – méltatlankodott Oprea. Emlékeztetett: az általa vezetett intézet nemrég a várorjai antikommunisták ma is élő gyilkosainak – Liviu Pangratiu szekus hadnagy és Traian Seserman altiszt – nevét is közölte az ügyészséggel. /Rostás Szabolcs: Kivizsgálják a várorjai kivégzést. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Kivonult a Magyar Polgári Párt frakciója a Kovászna Megyei Tanács április 28-án tartott üléséről, tiltakozva az ellen, hogy a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat együttes ülésén elfogadott együttműködési megállapodásról Tamás Sándor nem kérte ki a tanács véleményét. Sérelmezték továbbá a megyei tanács elnökének a kézdivásárhelyi önkormányzat legutóbbi ülésén elhangzott kijelentéseit, miszerint a város az MPP székházának tatarozására utalt ki pénzt. A külföldön tartózkodó Tamás Sándor szerint az MPP lépése nem meglepő, hiszen korábban is csak a sajtóvisszhangot keltő eseményekkel foglalkoztak. /Farcádi Botond: Miért vonult ki az MPP-frakció? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

A két éve bevezetett új oktatási rendszer ellehetetleníti a magyar iskoláztatást Kárpátalján, ez pedig az ukrajnai magyarság fennmaradását veszélyezteti – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök április 28-án Budapesten azt követően, hogy tárgyalt az ukrán elnökkel. A két évvel ezelőtt bevezetett új egyetemi felvételi rendszer, az ukrán nyelvű emelt szintű érettségi ellehetetlenítheti a magyar nyelvű iskoláztatást Kárpátalján. Az államfő Viktor Juscsenko személyes segítségét kérte a kárpátaljai magyar emlékművek megrongálóinak kézre kerítésében. /Sólyom: veszélyben a magyar oktatás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Hargita Megye Tanácsa sajtóirodája kiadott egy közleményt, és abban olyan állítást tulajdonított egy választott közméltóságnak, amit nem is mondott. Szerencsére lapzárta előtt napszámos újságíróknak és szerkesztőknek sikerült korrigálniuk a baklövést. A közlemény szerint az illető „fekete táblák kihelyezését javasolta az érintett intézmények épületére egy, április 29-i tiltakozás alkalmával, majd következő lépéseként a pedagógusszövetség tiltakozását tartotta ésszerűnek”. És ezek után a megyei tanács akarja megregulázni a Hargita Népét. Mit teszmak majd? Átvezénylik a hírgyár egyik munkásbrigádját a Hargita Népéhez? /Orbán Ferenc: Kibújt a szög a közleményből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Elfogadták Kézdivásárhely felterjesztett címertervét. A címer elfogadási procedúráját Rácz Károly polgármester indította be. A végső változatot Szekeres Attila István heraldikus, a lap munkatársa készítette el. /Iochom István: Hamarosan hivatalos címere lesz Kézdivásárhelynek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Május 9-én mutatják be a Kádár című filmet Cirkó József producer és Muszatics Péter rendező gondozásában; az egykori pártfőtitkár halálának huszadik évfordulóján készült az MTI fotótárából és a Magyar Televízió archívumából válogattak korabeli híradófelvételeket, sajtófotókat. A filmet gyártó produkciós iroda szerint „a Kádár-korszakról még ma sem él tiszta kép sokakban. ” A film nem vállalkozik az egész ellentmondásos korszak ábrázolására. A film készítői Pók Attilával, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főigazgató-helyettesével, a film szakértőjével kijelölték az interjúalanyok körét. Az interjúalanyok között szerepel Berecz János, Kádár János egykori munkatársa, Huszár Tibor, a Kádár-életrajz szerzője, Valuch Tibor, az 1956-os Intézet fiatal történésze, a Hétköznapi élet Kádár János korában című kötet írója, M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzora, Takács Ferenc irodalomtörténész, Miszlivetz Ferenc szociológus, Zinner Tibor A kádári megtorlás rendszere című könyv szerzője, valamint Pók Attila. /Kádár János árnyéka. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./

Tizenhárom éve, 1996 óta működik speciális tagozat Kolozsváron a Báthory István Elméleti Líceumban. Ez az egyetlen olyan magyar iskola Romániában, amely speciális tagozatnak ad otthont, és felkarolja a viselkedészavaros, diszlexiás gyerekek oktatását, nevelését. /Dézsi Ildikó: Oktatás – Speciális iskola tan- és viselkedészavaros gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Április 28-én a Magyar Kulturális Intézettel közösen szervezett kulturális esttel zárta bukaresti útját az erdélyi unitárius egyház új vezetősége, akik bemutatkozni látogattak el a fővárosba. A múlt hónapban beiktatott Bálint-Benczédi Ferenc püspök a bukaresti egybegyűltekhez intézett köszöntőbeszédében röviden az erdélyi unitáriusok történetét elevenítette fel. Ezt követően Albert Júlia színművész Márai Sándor Sakk, illetve Titkos szám című művei alapján készült előadását láthatták a jelenlévők. /Szávuj Attila: Bukaresti híveihez látogatott az új unitárius püspök. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Másféléves huzavona után mostantól ténylegesen a Kolozs Megyei Tanács hatáskörébe tartozik a Művelődés kulturális folyóirat, jelezte Szabó Zsolt főszerkesztő, a megyei tanács jóváhagyta a lap fenntartásához szükséges 100 ezer lejes költségvetést. /(dézsi): Biztos kezekben a Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Erdélyi tánchagyományok és a tánc nemzetközi világnapja címet viselő kulturális rendezvénysorozaton vehetnek részt a tánc iránt érdeklődők Kolozsváron, április 28–30-a között a Tranzit Házban. Esténként az erdélyi hivatásos néptánccsoportok lépnek fel. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke Az erdélyi magyar táncművészet és tánctudomány az ezredfordulón címmel tartott előadást. A meghívottak elsősorban az aktív táncművészek, oktatók, koreográfusok köréből kerültek ki. Juhász Csilla reneszánsz táncokat oktató koreográfus Reneszánsz tegnap és ma címen adott képet a reneszánsz táncházakról. Deák Gyula A néptánctól a táncszínházig című előadásában az erdélyi néptáncmozgalmak útját vázolta. Háromnapos előadás-sorozatot szervezett a kolozsvári Állami Magyar Színház is, ugyancsak a tánc világnapja jegyében. /Sipos M. Zoltán: Táncvilágnap Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Két díjat nyert el végül a jelölő zsűri által hét kategóriában is felterjesztett Három nővér című, Tompa Gábor által rendezett előadás az április 27-én megtartott UNITER díjkiosztó gálán. A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata által játszott produkciót a Legjobb előadás, Tompa Gábort pedig a Legjobb rendező díjával tüntették ki. /(köllő): Két UNITER-díj a Három nővérnek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely Részletek a bolyongás meséiből című produkcióját versenyen kívül értékelte (és adott különdíjat) a zsűri Budapesten, a ferencvárosi Színjáték-forgó fesztiválon azzal az indokkal, hogy az előadás túllépi az amatőr színjátszás színvonalát. A nyolc magyarországi diákszínház mellett fellépő társulatot Budapesten alternatív színházként határozták meg, és meghívták egy májusi alternatív színházi fesztiválra. /Elismerés az Osonónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Idén első ízben szerveztek Szent György-napi rendezvény-sorozatot Szilágynagyfaluban, a település egyik híres szülötte, báró Bánffy György névnapjának megünneplésére, valamint halálának 120. évfordulójára emlékezve. Ez alkalomból a Bánffy-kastély falára emléktáblát helyeztek el. Az április 25–26-án megtartott rendezvény házigazdája, a Bánffy György Kulturális Társaság és elnöke, László Zoltán reméli, hogy jövőre még nagyobb szabású ünneplést szervezhetnek. A társaságot négy évre hívták életre, hogy fellendítsék a falu kulturális életét. Tavaly ősszel döntöttek úgy, hogy jogi személyiséggel is ellátják, idén januárban pedig 11 alapító taggal bejegyezték. /S. B. Á. : Emléktáblát kapott Bánffy báró. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

A két és fél hónapja Csíkszeredában nyílt A tatárjárás című kiállítás harmincezredik látogatóját üdvözölték április 28-én. Csíkszeredában közel annyian látták a kiállítász, mint eddig összesen. A Gyermekemet az országért – A tatárjárás 1241-1242 című kiállítást 2007-ben mutatták be Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Ezt a kiállítást indították vándorútra. A tárlat anyaga Csíkszeredából Miskolcra érkezik, ez a vándorkiállítás utolsó helyszíne. /Harmincezren a tatárjáráson. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

Szécsi Antal székelyudvarhelyi ny. tanár volt Nagyenyeden az Áprily Kör vendége, bemutatta „Magafelejtő sorsunk halk tudója” című, Borbáth Károlyról, a jeles erdélyi történészről szóló kötetét. Dr. Borbáth Károlyt /1931-1980/ 1968-ban megfosztották egyetemi állásától. Ekkor kerül Nagyenyedre, ahol 1977-ig vezette a Dokumentációs Könyvtárat, de üldöztetése folytatódott, Vargyasra, szülőfalujába kellett távoznia. Szécsi Antal elmondta: e könyvvel méltó emléket állított volt munkatársának és barátjának. /Bakó Botond: „Magafelejtő sorsunk halk tudója” = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Megjelent Oltyán László mintegy három évtizeddel ezelőtt írt regénye, a Fapapucsos messiások /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/. A 19 évvel ezelőtt elhunyt szerző ebben a munkájában is a kiszolgáltatott kisembert helyezi regénye központjába. /Juventus Kiadó: Oltyán László: Fapapucsos messiások. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Az Európa Tanács tagállamainak minimális standardokat kell megállapítaniuk a nemzeti kisebbségek számára, hogy a többséggel egyenlő bánásmódban részesüljenek, és ki kell küszöbölni a tagállamok között fennálló különbségeket – többek között ez áll abban a Kiegészítő Jegyzőkönyv-tervezetben, amelyet Frunda György szenátor nyújtott be az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén. A dokumentumot, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményének kiegészítését célozza, a Közgyűlés mintegy 40 tagja írta alá, ezek között egyetlen román politikus sincs. /Frunda György a kisebbségi jogokat védi. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

Sajnálatosnak nevezte a határon túli magyarokkal szemben észlelhető kisebbségellenes intézkedéseket Szabó Vilmos külügyminisztériumi államtitkár, aki a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) kulturális és oktatási albizottság április 28-i ülésén kiemelten szólt a szlovákiai államnyelvtörvényről. Kifejtette, főként a szlovákiai magyarokkal szemben tapasztalható az utóbbi néhány évben a kisebbségellenes fellépés. A kisebbségek nyelvhasználati jogának akadályozása és ellehetetlenítése figyelhető meg Szlovákiában, de Ukrajnában is. A szlovákiai államnyelvtörvény módosításáról az államtitkár megállapította, hogy az „több veszélyt rejt magában”, például az anyanyelv használata és az anyanyelven tanulás vonatkozásában. Reményei szerint az április 18-án első olvasatban változtatás nélkül elfogadott tervezeten még módosítanak, hogy megfeleljen az európai normáknak. /KMKF-albizottsági állásfoglalás. Sajnálatosak a határon túli magyarokkal szembeni intézkedések. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Nem kezdtek üzletbe, jövedelmük nagy része pedig europarlamenti képviselői fizetésük jelenti az RMDSZ által jelölt három EP-képviselőnek, derül ki Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatából. Tőkés László két telket birtokol, Nagyváradon 15 ár nagyságút, Hegyközpályiban pedig 30 árat. Emellett egy 70 négyzetméteres nagyváradi lakása, egy 145 négyzetméteres lakóháza, valamint egy 129 négyzetméteres gyantai nyaralója van, továbbá két autója, nincsenek bankszámlái vagy pénzbetétei. Tavalyi jövedelme 14 400 euró volt, melyet EP-képviselői fizetésként kapott, a Partiumi Keresztény Egyetemen előadó felesége pedig 12 ezer lejt vitt haza. Winkler Gyulának két háza, egy nyaralója, valamint egy 31 áras telke van, Volkswagen típusú gépkocsija, banki megtakarítása 12 ezer euró és 60 ezer lej, 2033-ig azonban egy 82 ezer eurós részletet is törlesztenie kell. Tavaly a képviselő 65 661 lej jövedelemre tett szert, melyből 56 301 lej az EP-től van. Sógor Csaba Kolozs és Hargita megyében „földbirtokos”, telkeinek nagysága összesen 1,36 hektár. Egy autója és két nyaralója van, megtakarításai 99. 718 euróra rúgnak. Tavaly Sógornak 143 ezer lej volt a jövedelme, melyet EP-képviselői fizetésként és napidíjként kapott, itthon 67 ezer lejes fizetést vett fel, felesége pedig 11 844 lejt vitt haza. /M. L. : Mit aprítanak a tejbe az RMDSZ EP-jelöltjei? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./