A sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely – a Plugor Sándor Művészeti Líceum, a Mikes Kelemen Főgimnázium Osonó Diákszínházának és a Művészeti Népiskola színészosztályainak diákjai – a vakációban versenyen kívül mutatta be a Részletek a bolyongás meséiből előadását a Székelyudvarhelyen megrendezett ODIF – Országos Diákszínjátszó Fesztiválon, háromszor lépett színpadra a Csíksomlyón tartott Háló – Katolikus Közösségek Hálózat keretében szervezett ifjúsági találkozón. Az önkormányzat felkérésére április 22-től az Osonó Budapesten, a Ferencvárosi Színjátszó Fesztiválon képviseli Sepsiszentgyörgyöt mint testvérvárost. /(fekete): Ferencvárosban az Osonó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Józsa Lajos a sepsiszentgyörgyi céhes életet kutatta évek óta. Olyan tekintélyes anyagot gyűjtött össze, mely már megérett egy könyv kiadására. Erről tartott előadást április 20-án a városi művelődési házban. Sepsiszentgyörgyön meglehetősen későre, 1808-ban a csizmadiák kapták az első céhes levelet, de erre is öt évet kellett várniuk a kolozsvári guberniumhoz való felterjesztést követően. 1829-ben a vargák és tímárok a csizmadiáktól vásárolnak céhlevelet. Józsa Lajos mesélt a céhek szabályzatáról, működéséről, csupa kihalt szavakat említve: céhmester, kiscéhmester, atyamester, látómester, bejárómester stb. /Váry O. Péter: Céhtörténet – helytörténet (Szent György-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

A Csíkszeredán megjelenő Székelyföld című kulturális folyóirat Tolna megyében mutatkozik be. Fekete Vince költő, műfordító, a folyóirat főszerkesztő-helyettese elmondta, hogy évente, kétévente kapnak felkérést hasonló bemutatkozásra, de ilyen, amikor egy megye több városában találkozhatnak az olvasóközönséggel, most érkezett először. Fekete Vince kifejtette: nem kizárólag szépirodalommal foglalkoznak, a társadalomtudományok, filozófia, néprajz is helyet kap a lapban. /Tolna megyében a Székelyföld. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Elkezdődtek a Marosszentgyörgyi Napok. A református gyülekezet programot állított össze. A következő napokban több rendezvény lesz, az általános iskola román és magyar tagozata tart előadást, lesz focibajnokság, az óvodások műsorral kedveskednek, a művelődési házban megkezdődik a Marosszentgyörgyi Tavasz elnevezésű kórusfesztivál, felvonul a mezőcsávási fúvószenekar és a marossárpataki huszárezred, a cserkészek vetélkedőt szerveznek. /Mezey Sarolta: Megkezdődtek a Marosszentgyörgyi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Telt házas tömeg tolongott Marosvásárhelyen Kultúrpalotában, Nemes László, Zalaegerszegen élő festőművész munkáit tárlatának megnyitásán. A Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Társaság által szervezett eseményen Gyutai Csaba zalaegerszegi alpolgármester a művészt a bibliai tékozló fiúként említette, aki, otthonától távol kerülve nem tékozolt, hanem épp ellenkezőleg: alkotott, társaságot alapított, értékeket teremtett. Nemes László szülővárosából, Kolozsvárról elkerülvén Marosvásárhelyen, majd a későbbiekben Zalaegerszegen élt és alkotott. Bárhova ment, ismertté vált, műhelye körül hamarosan társaság csoportosult. /Nagy Botond: Az értékteremtő „tékozló fiú”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő /Fidesz/ „A többnemzetűség laboratóriuma. A multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és a Bánátban” című, eredetileg angol nyelven készült és Habsburg Ottó ajánlásával Brüsszelben bemutatott kiállítását láthatták az érdeklődők Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban, a XIV. Bánsági Magyar Napok keretében. A tablók, térképek, dokumentumok, fényképfelvételek, portrék és szöveges magyarázatok mutatják be a két földrajzi egység etnikai arculatának alakulását a magyar királyság megalakulásától napjainkig. Fontos, hogy Közép-Kelet Európa és a Kárpát-medence etnikai viszonyait történetiségében is megismerjék az Európai Parlamentben, s ne a jelenlegi állapotokat vetítsék vissza a múltra, s különbséget tudjanak tenni az őshonos és a bevándorló kisebbségek között – fejtette ki Becsey Zsolt a kiállítás megnyitóján mondott beszédében. Ezt az anyagot eddig Nagyváradon, Szegeden, Békéscsabán mutatták be, a kiállítás útja folytatódik. /Szekernyés Irén: Kiállítás Bácska és Bánát etnikai múltjáról. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./

A Duna menti írások kiállítása április 17-én nyílt meg Kolozsváron az Erdélyi Történeti Múzeumban. A kiállítás a Tordoson valamint Tatárlakában talált kőkorszaki leleteket mutatja be. Ezek a kőkorszakból hátramaradt írásos emlékek a kutatások szerint Kr. e. körülbelül 4500-ból vagy még régebbről származnak, így az eddig megtalált legrégebbi írásos leleteknek bizonyulnak a világon. A három darab agyagtáblácskát 1961-ben találta meg Fehér megyében, egy kolozsvári kutató, Nicolae Vlassa, de a közönség számára csak most vált megtekinthetővé. /Szabó Krisztina: A legrégebbi írások kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

Románia az Európai Unió aggályai ellenére is alkalmazni fogja az egyszerűsített állampolgársági törvényt, amely lehetővé teszi körülbelül egymillió moldovainak, hogy könnyebben és gyorsabban megkapja a román állampolgárságot. A kormány rendelkezése kibővíti azoknak a leszármazottaknak a körét is, akik folyamodhatnak a román államhoz állampolgársági kérvényhez. Az EU soros cseh elnöksége jelezte Cristian Diaconescu külügyminiszternek, hogy az uniót aggasztják az állampolgárság egyszerűsített megadásából fakadó kockázatok. / -or-: Romániát nem érdeklik az EU aggályai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Gyorsított eljárással szavaztatná meg a parlamentben Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely megkönnyítené a román állampolgárság megszerzését a moldovaiak számára. Nem foszthatjuk meg Pruton túli testvéreinket a vér és a föld jogától – fogalmazott Mircea Geoana. /Balogh Levente: Geoana: a vér és a föld köteléke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Kevés népcsoportnak vagy nemzetnek van használható gyakorlata és nemzedékeken átörökített tapasztalata abban, hogy keresztülnézzenek rajta. A Magyarország határain kívül rekedt nemzetrészeknek rengeteg van. A múlt héten Basescu elnök beszólt a román honatyáknak és a kormánynak üzente, szorongatott helyzetben vannak a moldovai testvérek, tessék hát román állampolgársági erőfeszítéseiket megkönnyíteni. Basescu beszólt, a fiúk pedig végezték a dolgukat. Az elmúlt heti kormányülésen módosították az 1991 óta hatályban lévő állampolgársági törvényt olyképpen, hogy gyorsabban visszaszerezhetik román állampolgárságukat mindazok, akik korábban rendelkeztek vele. Romániában ehhez nem kellett december 5-ét, felvonulást, kampányt és népszavazást rendezni, mint Budapesten. 2004. december 5-én a magyarországi népszavazás eredményei láttán a románok nevethettek. A kettős állampolgárság kérdése Magyarországon belpolitikai kérdéssé fajult, miközben gesztusértékűnek kellett volna lennie. Gyurcsány Ferenc 23 millió Magyarországra bevándorló románnal riogatott 2004-ben, ezzel szemben Romániában sem a kormányoldal, sem pedig az ellenzék nem kiáltott farkast és egymillió ukránt. Magyarországon több milliárd forintot kampányoltak szét azért, hogy ne kelljen foglalkozni a problémával, míg Romániában a kormány egyik ülésén érdemi döntést hoztak. /Orbán Ferenc: Bozgorok középre! = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Végveszély fenyegeti Verespatak „kiszolgáltatott lakosságát, épített örökségét, valamint természeti környezetét” a kanadai-román aranybánya-nyitási terv következtében – figyelmeztetett Tőkés László az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Kiemelte, hogy a román kormány szabad utat akar engedni a beruházásnak, amely „az európai normákkal is ellentétes ciántechnológia alkalmazásával nemcsak a közvetlen környezetet, hanem a román-magyar határ mentén fekvő térség egészét ökológiai katasztrófával fenyegeti”. /Tőkés: Verespatak végveszélyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Sérti a nemzeti kisebbségeket a szlovákiai nyelvtörvény – jelentette ki Gál Kinga (Fidesz) képviselő az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén napirend előtt felszólalva. Öt év uniós tagság után is megtörténhet, hogy őshonos nemzeti kisebbségek nyelvhasználata ellenében védik a többségi nyelvet, mint ahogy történik most Szlovákiában – hangoztatta. Ellentmond a nyelvtörvény minden létező, európai kisebbséget vagy kisebbségi nyelvet védő nemzetközi dokumentumnak, az unió alapelveinek és tagállami gyakorlatának – szögezte le Gál Kinga, kérve a nyelvi sokszínűségért felelős uniós biztost, hogy lépjen közbe. /Magyar EP-képviselő az új szlovák nyelvtörvény ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Folytatódik az erőszak, a megfélemlítés és a megalázás a Vajdaságban élő kisebbségek, elsősorban a magyarok ellen ― hangoztatta április 21-én az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén napirend előtt felszólalva Becsey Zsolt (Fidesz).,,Az év eleje óta összesen tizenöt morális és öt fizikai támadás történt, kettő súlyos” ― emelte ki, hozzátéve azt is, hogy a rendőrség iránti bizalom is gyenge. A képviselő szerint az igazságszolgáltatás elégtelen működését és elnéző magatartását jelzi, hogy máig nem született olyan büntetés, amelyben ilyen etnikai támadás esetén végrehajtás is sorra került volna.,,Meddig tűrheti az Európai Unió, hogy európai nyelvet beszélő őshonos lakosokat fizikailag és lelkileg terrorizálnak? Potenciális tagállamban, a XXI. század elején hol van a minimális presztízsünk?” ― kérdezte képviselőtársaitól Becsey, utalva arra, hogy az EP néhány évvel ezelőtt két határozatot fogadott el a témában, és tényfeltáró delegációt is küldött a Vajdaságba. /Újabb incidensek a Vajdaságban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Gyurcsány Ferenc lemondása és Bajnai Gordon miniszterelnökké válása növelte a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP közötti különbségeket, míg a Jobbik – a kutatások során először – elérte a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt – derült ki a közvélemény-kutatásból. A biztos pártválasztók közül a felmérés szerint 70 százalék adná voksát a Fideszre és 18 százalék az MSZP-re, a két kisebbik parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF pedig 2, illetve 1 százalékot kapna. /Nőtt a Fidesz és az MSZP közötti különbség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Romániában az idén akár háromszor több vállalati csődöt jelenthetnek, mint tavaly, amikor több mint 14 ezer céget számoltak fel fizetésképtelenség miatt – állította Cristian Ionescu, a Coface Románia igazgatója. A Csődbiztosok Országos Szövetségének (UNPIR) adatai szerint a tavalyi év során 2007-hez viszonyítva 35,86 százalékkal több vállalkozás jelentett csődöt, miközben 21,66 százalékkal többet számoltak fel. A gazdasági válság következtében Háromszéken is jelentősen romlott a bejegyzett és a felszámolt vállalkozások aránya. Míg 1990 és 2009 között az újonnan bejegyzett vállalkozások számának 30 százalékát tette ki a felszámolt cégek száma, idén az első negyedévben ez az arány 54 százalékra emelkedett. /Bálint Eszter, Bíró Blanka: Megháromszorozódhatnak a csődök. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Újabb magyar intézményvezetők estek áldozatul a Székelyföldön az Emil Boc-kormány által beiktatása után elkezdett „etnikai tisztogatásnak”: a napokban menesztették Weil Gyulát, a Hargita megyei fogyasztóvédelmi hatóság igazgatóját, illetve lemondásra kényszerítették Csedő Zsófiát, a szintén Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetőjét. Csedő Zsófia négy éve került a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság élére, az ő nevéhez fűződik például az úgynevezett Őrangyal-program elindítása. /Horváth István, Salamon Márton László: Zöld utat adtak a „tisztogatásnak” = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Zsúfolt hétvége vár a Kolozs megyei RMDSZ-re: a szervezet, amely házigazdája a szövetség szombati kongresszusának, erre a napra időzítette a már rég esedékes költözést az új székházba. A polgármesteri hivatal által rendkívül elhanyagolt állapotban átadott ingatlant teljesen rendbe kellett hozni. A székház felét sikerült lakható állapotba hozni. /K. O. : Új székházba költözik a Kolozs megyei RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Együttműködési megállapodást megkötését kezdeményezték a székelyudvarhelyi RMDSZ-tanácsosok a városi tanács zöld-párti és MPP-s tanácsosokal. /Bágyi Bencze Jakab: Megállapodás Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Kolozsváron a Sapientia EMTE Bocskai-házi főépületében április 21-én kezdődtek meg a Sapientia Nyílt Napok rendezvényei, amelynek első eseménye a makettkiállítás: a Nemzetközi Kapcsolatok, Európai Tanulmányok Szak által szervezett tárlaton 20. századi haditechnikát tekinthetnek meg az érdeklődők. Murádin János Kristóf történész korabeli és mai repülők és hadihajók makettjeit állította ki. /Ö. I. B. : Nyílt napok a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A Sapientia-EMTE kolozsvári kara nyílt napok rendezvénysorozatának utolsó állomásaként a Fotóművészet, filmművészet, média tanszék mutatkozik be április 24-én. Fő programpontként a diákok által készített filmeket vetítenek. A vetítéseket követően kerül sor a tanszék honlapjának (www.film.sapientia.ro) ünnepélyes premierjére. /Bemutatkozik a média tanszék. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A Babes–Bolyai Tudományegyetemen évek óta van akkreditált műszaki képzés – emlékeztetett Magyari Tivadar rektor-helyettes annak kapcsán, hogy Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora bejelentette: az egyetem három szakának akkreditálásával hivatalosan is elismert magyar műszaki képzés van Erdélyben. „Nem túl barátságos a kijelentés azon romániai magyar értelmiségiekkel, tudósokkal, egyetemi oktatókkal szemben, akik évek óta a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán akkreditált magyar nyelvű műszaki képzést is biztosítanak” – hangsúlyozta a rektor-helyettes. /Cáfol a BBTE rektorhelyettese. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Az ezeréves kötelék című, kétéves futamidejű nemzetközi kezdeményezéssel rukkolt elő a millenniumát idén ünneplő Hejce (Magyarország) önkormányzata. A hétvégén Tordaszentlászlón találkoztak a partner települések képviselői, ezzel a találkozóval felavatták a felújított régi kultúrotthont. Az európai uniós projektben részt vesz a szlovákiai Debrőd, a horvátországi Délhegy, a szlovéniai Hodos és az erdélyi Tordaszentlászló, illetve a hozzájuk tartozó-csatlakozó települések. A résztvevő önkormányzatok együttműködésének megerősítését, testvértelepülési kapcsolatok kiépítését, a természeti és kulturális örökség védelmét. A résztvevő településeken kiadványokat jelentetnek meg. /K. E. : Öt ország ezeréves köteléke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Az elmúlt húsz évben gyakorlatilag nem volt olyan esztendő, hogy a kutak fertőzött vize ne okozott volna csecsemőhalált Háromszéken – közölte Klárik László megyemenedzser. A háromszéki kutak négyötöde fertőzött. A gondokat súlyosbítja, hogy az elmúlt években számos településen vadonatúj víztisztító állomásokat szereltek fel, ezeket azonban senki sem akarja üzemeltetni, kisebb településeken ugyanis ez gazdasági szempontból nem kifizetődő tevékenység. Klárik szerint az egyetlen megoldás a megye víz- és csatornarendszerének teljes felújítása és a regionális vízszolgáltató létrehozása. Elkészült már a programban részt vevő négy város – Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Bodzaforduló és Kézdivásárhely – és a környező települések víz- és csatornahálózat-rendszerének mesterterve, létrehozták az Aquacov egyesületet, és a helyi tanácsok elfogadták a regionális vízszolgáltató létrehozására vonatkozó határozatokat. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén dolgoznak. Ez egyébként a megye legnagyobb horderejű fejlesztési terve, a beruházás összértéke 86,5 millió euró. Ennek négyötödét uniós forrásokból finanszírozzák, 18 százalékkal a környezetvédelmi minisztérium száll be, az önrész két százalék. Ha minden a terv szerint halad, 2010-ben meghirdetik a versenytárgyalást, és elkezdődhetnek a munkálatok, amelyeket 2013–2014-re fejeznek be. /Farcádi Botond: Vizes gondok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Az április 19–26. között zajló sepsiszentgyörgyi városnapokon sátrakat állít a MIÉRT és a román Fiatalok a Közösségért Egyesület. A MIÉRT sátrában délelőttönként a helyi ifjúsági szervezetek mutatkoznak be. A már Marosszentgyörgyön és Erdőszentgyörgyön is hagyománnyá vált Szent György-napokat szervezik a napokban a két településen. Maroszentgyörgyön városszépítéssel, virágültetéssel kezdődött el a városünnep, melynek idén legkiemelkedőbb eseménye a Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó. Erdőszentgyörgyön reneszánszvetélkedővel, honismereti versennyel kezdődnek a rendezvények. /Kovács Zsolt: Sátrazás a városnapon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

Az ország közepén fekvő megyék között Maros megye vezet, ami az írni-olvasni nem tudó lakosok számát illeti. Míg Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita és Szeben megyékben az analfabéták száma nem éri el a tíz-ezret, Maros megyében a legutóbbi népszámláláskor 13. 657 személy vallotta magáról, hogy nem tud írni és olvasni. A legutóbbi, 2002-es hivatalos statisztika szerint Romániában több mint 500 ezer személy írástudatlan. Etnikumok szerint: a magyarok 1,4 százaléka, a románok 2,1 százaléka, míg a romák 23,7 százaléka analfabéta. A Maros megyei városok vonatkozásában Marosvásárhely vezet 3133 lakossal, Dicsőszentmárton következik 1390 személlyel, majd Szászrégen (1129) és Nagysármás folytatja a sort. A Maros megyei munkanélküliek 19%-a írástudatlan. Országos adatok szerint évente négy százalékkal nő az iskolát abbahagyó diákok száma. /Menyhárt Borbála: Dicstelen első hely. Nő az analfabéták száma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Zarándokok indultak útnak április 21-én Budapestről Csíksomlyóra; a 920 kilométeres utat 40 nap alatt teszik meg gyalog, melynek végén részt vesznek a százezreket vonzó pünkösdi búcsún május 30-án – jelentette be Molnár András, a Mária Út Egyesület koordinátora. Terveik szerint néhány éven belül elkészül a Mariazelltől Csíksomlyóig tartó, 1400 kilométer hosszú Mária zarándokút, amit 60 nap alatt lehet majd megtenni. Szabó Tamás, a 2006-ban alapított Mária Út Egyesület elnöke a sajtótájékoztatón rámutatott: a Mária kegyhelyeket érintő zarándokút hozzájárulhat ahhoz, hogy „Közép-Európa népei, amelyek egyaránt tisztelik Máriát, szeretetben és együttműködésben éljenek”. /Zarándokturizmus. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából köszöntötték Kányádi Sándor írót, költőt április 20-án Budapesten a hazai és a romániai magyar irodalom képviselői, barátai és a kulturális tárca a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott ünnepségen. A költő május 10-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját. „Petőfi, Weöres, Kányádi – a három Sándorok szövetsége. Ők azok, akik a magyar irodalomban eljutottak az értől az óceánig” – fogalmazott köszöntőjében Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke, aki a magyar irodalom egyik vezérlő ezredesének nevezte Kányádi Sándort, aki 1993-ban Kossuth-, 1994-ben Herder-, 1998-ban Magyar Örökség-díjat kapott, idén március 15-én pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét vehette át. Az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága részéről Görömbei András azt mondta: Kányádi úgy teremtett értékes művészetet, hogy verseit mindenütt mondják, azokat rengeteg nyelvre lefordították. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság idén Kányádi Sándornak ítélte oda az egyik Babits Mihály Alkotói Emlékdíjat, amelyet Sipos Lajos elnök adott át Kányádi Sándornak. /Kányádi Sándort köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Április 23-án a Kolozsvári Magyar Opera társulata jó fél évszázad után újból bemutatja Farkas Ferenc zeneszerző Csínom Palkó című daljátékát. A mű a kuruc korban játszódik. Első bemutatója a Magyar Rádióban volt 1949-ben, ami természetesen csak a mű zenei anyagára vonatkozott. A teljes dalmű színpadi bemutatójára 1951. február 20-án került sor a budapesti Erkel Színházban. A kolozsvári opera a Csínom Palkót először 1957. június 8-án tűzte műsorára Horváth Béla rendezésében, Selmeczi János zenei vezetésével. /Turánitz J. Lajos: Csínom Palkó-bemutató a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Sokan emlegetik, hogy zsidó kulturális reneszánsz van Magyarországon. Az 1989-ben létrehozott Szombat című zsidó politikai és kulturális folyóirat Kolozsváron mutatkozott be a Szépírók Társasága által kezdeményezett „A könyv utóélete” elnevezésű program részeként. Bemutatták a Szombat folyóirat Erdély magyar-zsidóságáról szóló számát, melyen Szántó T. Gábor főszerkesztő mellett Erdélyi Lajos fotógráfus, újságíró is megjelent. A főszerkesztő elmondta, hogy több mint tíz éve készültek erdélyi vonatkozású, az erdélyi magyar-zsidóságra reflektáló lapszámot létrehozni. Az erdélyi zsidó szellemi lét különböző vonatkozásait fókuszába állító A mi Erdélyünk c. lapszámban három nemzedék képviselteti magát. /Lapszámbemutató irodalmi kóstolóval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

A régi református temetőt ismét használatba szeretné venni Kilyénben az egyház, ezért összegyűjtik a tulajdonos nélküli, elhagyott sírköveket. A kikerülő díszes, faragott sírköveket a templom előterében álló Czakó- és Szilágyi-sírbolt, Szilágyi Sámuel negyvennyolcas ezredes sírkövénél rakják sorba. /(Kgy. Z.): Múltmentés Kilyénben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./