Április 25-én a domahidai vasútállomás mögött található kuruc emlékműnél az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület immár huszadszor szervezett megemlékezést az 1703-1711 között II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc hőseinek tiszteletére Muzsnay Árpád szervező, az EMKE alelnökének köszöntője után Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész kuruc dalokkal idézte a múltat. Az ünnepi szónok Szőcs Péter történész, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese volt. Az előadást majtényi, illetve domahidai fiatalok szavalatai követték. A résztvevők megkoszorúzták az emlékművet. /Babos Krisztina: Majtényi megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 27./

Az ország 15 megyéjéből érkeztek kisiskolás, általános és középiskolás tanulók az április 25-én Szatmárnémetibe, a Vidám Versek Versmondó Versenyére. Az országos döntő a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont dísztermében zajlott, ahol 85 versenyzőből kellett kiválasztania a legjobbakat. /Vidám versmondó verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 27./

Erdőcsinádot most vonzó kiránduló- és visszatelepülési helyként tartják számon. Füzesi Albert innen indult, ma is itt van. Szabó György Pál és Szabó Éva indította el, és mára az erdélyi magyarság egyik rangos néptáncos fórumává vált a Gyöngykoszorú. 1991 tavaszán indult a Nyárádmentéről, majd bekapcsolódtak a Maros és a Küküllők, a Mezőség tájain élő magyarok, a tömb- és szórványközösségek. Életüket mentették énekbe, dalba, zenébe, táncba. Április 25-én volt Erdőcsinádon a Gyöngykoszorú. /Bölöni Domokos: A Füzesi Albert-féle szindróma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

Április 25-én nyílt meg a Zsigmond Attila-emlékkiállítás Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A festőművész portréi, a grafikái, pasztelljei, olajfestményei sorakoztak a falakon. Hajdúhadházán is fellelhető egy monumentális grafikája. Zsigmond Attila a híres marosvásárhelyi festőiskola egyik utolsó képviselője volt. /Nagy Botond: Aki odaadta magát a világnak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./

Nemrég mutatták be a kolozsvári Tranzit Házban a Budapesten megjelenő Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat 2008 decemberi lapszámát, A mi Erdélyünk címmel ellátott tematikus számot, amely az erdélyi magyar-zsidó élet sajátosságait vette számba. Az erdélyi magyar-zsidó identitás kérdése nem tartozik az erdélyi magyar diskurzusok homlokterébe. Az erdélyi magyar kisebbségi lét kérdései mellett maximum másodlagos kérdésként fogalmazódhatott meg az erdélyi magyar-zsidó identitás és annak aspektusai. További szempont lehetne, hogy a bukaresti Realitatea Evreiasca, zsidó kulturális folyóirat és a budapesti Szombat havilap között „hol” helyezkedik el az erdélyi magyar-zsidóság (identitás) kérdése. Novák Attila nyitó írásában megállapította, hogy az erdélyi magyar zsidóság léte csak többszörös szűrőn keresztül közelíthető meg. Kétirányú politikai szűrő: egyrészt szélsőséges nacionalista beszédmód, amelynek középpontjában a Nagy-Magyarország imázs és a Trianon-szindróma áll, másrészt ennek balliberális ellendiskurzusa, amelyben a nacionalizmus „önmagában rosszként” jelenik meg. A tanulmányok, esszék mellett hangsúlyosak a visszaemlékezések. Az ország második legnagyobb zsidó közössége, a nagyváradi zsidóság múltja és jelene elevenedik meg Lőwy Dániel tanulmányában, és Kőrössi P. József, Simon Judit újságíróval készített interjújában. A Szombat folyóirat nem az egyetlen zsidó kulturális folyóirat, de a Múlt és Jövő, az Erec (A magyarországi Cionista Szövetség lapja), Új Élet (a magyarországi zsidó hitközségek lapja), Remény (zsidó közéleti, társadalmi folyóirat), Pilpul.net (a Marom Egyesület lapja) stb. folyóiratok mellett azon zsidó kulturális lapok egyike, amely értelmezéseket kínál a kortárs zsidó kulturális és társadalmi folyamatok megértéséhez. /Musca Szabolcs: Többszörös szűrőn át. Erdély magyar zsidósága a Szombat hasábjain. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Tőkés László püspök szerint létezik egy titkos román kormányprogram, amely a román állampolgárságú moldovaiakat a magyarok által lakott területekre, elsősorban a Székelyföldre kívánja betelepíteni, megváltoztatva ezzel az etnikai arányokat. Az EP-képviselő április 27-i nyilatkozatában sajnálatosnak és aggasztónak nevezi, hogy a moldovai fiatalok szabadságvágyától vezérelt megmozdulásait több romániai politikus a területi igények legitimálására próbálja felhasználni. „Míg több mint tíz éve, a szlovák és a szerb ellenpropagandával párhuzamosan, valóságos diplomáciai offenzíva zajlik a magyar kettős állampolgárságot, valamint az autonómiát békés eszközökkel követelő magyar politikusok ellen, addig a román állampolgárság jogának kiterjesztését teljes konszenzus övezi a román parlamenti pártok részéről” – írta Tőkés László. Emlékeztetett: néhány hónappal ezelőtt Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnökét moldovai állampolgárok keresték fel, és azt kérték tőle, hogy a román kormány Hargita és Kovászna megyébe moldovai polgárokat betelepíteni kívánó programjáról adjon információkat. /Moldovaiakat Székelyföldre? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Népszavazás helyett aláírásgyűjtési akcióba kezdett Eugen Furdui verespataki polgármester, aki a tervezett aranybánya megnyitásának egyik legfőbb szorgalmazója. /Népszavazás helyett aláírásgyűjtés Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Traian Basescu államfő kifejezett kérése ellenére sem „gondolta meg magát” a kabinet a sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatban, amely új versenyvizsgák kiírását teszi lehetővé a kormány alárendeltségébe tartozó megyei intézmények esetében, ezáltal több ezer intézményvezetőt menesztve munkahelyéről. Az intézkedést hevesen támadja a két ellenzéki párt, de a szakszervezetek is tiltakozó akciókra készülnek. Ellentmondó adatok terjedtek el arról, hogy valójában hány személyt érint az intézkedés. Bogdan Hossu szakszervezeti vezető 4 ezer, Ludovic Orban liberális politikus pedig 15 ezer menesztett igazgatót és aligazgatót emlegetett. A jelenleg kormányon lévő román Demokrata–Liberális Párt (PD–L) és Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői szerint a kabinetnek helyi szinten is „hűséges” emberekre van szüksége, akik megvalósítják a központban meghozott kormányzati döntéseket. A témában politikai nyilatkozatot tett Cseke Attila RMDSZ-es szenátor, aki szerint ezzel az intézkedéssel „nagyjából véget is ér a sokat hangoztatott decentralizáció, még mielőtt elkezdődött volna”. /Moldován Árpád Zsolt: Megállíthatatlan a tisztogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

A 19 nem kormányzati szervezet képviselői Állítsátok le a törvénykönyveket jelmondattal meghirdetett mozgalmuk keretében a büntető és polgárjogi törvénykönyv, valamint a hozzájuk tartozó eljárási törvénykönyvek elfogadásának felfüggesztésére kérték fel Traian Basescu államfőt. A szervezetek képviselői megjelentek az államfőnél. A civilszervezetek hajthatatlansága nyomán dühbe gurult államfő azzal vádolta meg őket, hogy csupán le akarták fényképeztetni magukat a társaságában, és ezzel véget is vetett az érdemi párbeszédnek – márpedig éppen ezt hiányolták a mozgalom résztvevői. A mozgalomhoz tartozó szervezetek 91 oldalas elemzésben fogalmazták meg fenntartásaikat és javaslataikat a törvénykönyvek kapcsán. A mozgalom „a civilszervezetek és a sajtó reagálása” a törvénykönyvek nyilvános vitájának elmaradására. El akarják elérni, hogy nyilvános vita induljon a kormány által nemrégiben elfogadott és a parlamenthez eljuttatott törvénykönyvekről. A mozgalom résztvevői hibák hosszú sorát tárják fel jelentésükben. Egyebek között homályosnak találják a jogos önvédelmet szabályozó cikkelyt, kifogásolják a korrupcióért kiszabható büntetések csökkentését. A polgári törvénykönyv esetében elsősorban a tájékozódáshoz való jog drasztikus korlátozása ellen emelik fel szavukat. /Bogdán Tibor: Tizenkilencek törvénykönyv-stopja. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Megkegyelmezett a kormány azoknak az egyéni és családi vállalkozásoknak, amelyek a múlt hét végére kitűzött határidő előtt nem cseréltették ki okmányaikat. Az utolsó pillanatban közzétett sürgősségi kormányrendelet 2010. április 25-éig tolta ki az újbóli bejegyzés határidejét. E kegyelmi rendelet híján az egyéni és családi vállalkozások mintegy kétharmadát kellett volna törölni a nyilvántartásból. Az érintettek közül ugyanis csak kevesen értesültek a rájuk rótt kötelezettségről. /Gazda Árpád: Kegyelem a magánvállalkozóknak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Régóta várták a Magyar Összefogás listájának létrejöttét, elismerés illeti Markó Bélát, az RMDSZ és Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, hogy képesek voltak ennek a megegyezésnek a megvalósítására. Fontos tartom továbbá, hogy létrejött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum is, jelentette ki Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottsága fideszes elnöke. Amennyiben a román politikának sikerül megoldást találnia az autonómiára és a kettős állampolgárságra a Moldovai Köztársaság viszonylatában, akkor nem lehet az erdélyi magyarságtól ugyanezeket a jogokat megtagadni. /Rostás Szabolcs: Németh Zsolt: szövetségesi viszony kell. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Tőkés László püspök április 26-án a Budapesten működő Erdélyi Gyülekezet szervezésében sorra kerülő Magyarországon élő erdélyiek találkozójának a meghívottja volt. Az egész napos rendezvény keretén belül került sor Pécsi L. Dániel jelképtervező művész több évtizedes munkásságát felölelő kiállítás megnyitására, valamint az Erdélyi Gyülekezet címerének a felavatására. Tőkés László beszédében kiemelte, hogy a kiállítás anyaga a heraldikai értékein túl „a kárpát-medencei magyarság jelkép-térképét képezi”. /Magyarországon élő erdélyiek találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

A román 7–8. osztályos diákok már arra készülhetnek, hogy elmarad a számukra május 5-én a románvizsgával kezdődő egységes félévi dolgozatírás a tanárok bojkottja miatt, a kisebbségi diákoknak viszont az április 29-én tartott anyanyelvvizsgát még megszervezik. A pedagógusok béremelésük halasztgatása és a tanügyi költségvetés lecsökkentése miatt elégedetlenek, és készülnek tiltakozni. /Tologatják a bojkottot. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Elutasította a marosvásárhelyi bíróság annak a 221 nyárádszeredai lakosnak a keresetét, akik azért fordultak az igazságszolgáltatáshoz, mivel Marius Pascan Maros megyei prefektus megakadályozta, hogy népszavazást írjanak ki, amelyen a városka főterének sorsáról döntöttek volna. A bíróság indoklás nélkül utasította el a lakosok perbe való belépését – tájékoztatott közleményében Csíki Sándor nyárádszeredai tanácsos. Az MPP-s önkormányzati képviselő szerint a prefektus más módon is megpróbálta befolyásolni az ügy menetét: arra akarta kötelezni a tanács tagjait, hogy tanácsi határozattal vegyék ki a település leltárából azt a főtéri parkrészt, ahova az ortodox egyház templomot akart építeni. Nyárádszereda választottjai a tanácsülésen egyhangúlag elutasították a prefektusi kezdeményezést, és nem szavazták meg a területre vonatkozó határozat módosítását. /Nyárádszereda: elutasított kereset. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Brüsszeli székhelyű, magyar újságíró-egyesületeket tömörítő nemzetközi civil szervezet létrehozását szorgalmazta a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) hétvégi, Ungváron tartott negyedik közgyűlésén. Az új civil szervezet összefogná és képviselné a magyar újságírók érdekeit, ugyanakkor lehetővé tenné a közös pályázást, a sajtóintézmények és újságírói érdekek melletti európai lobbit. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a romániai magyar, Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő brüsszeli tudósítója pedig a felvidéki magyar média helyzetéről értekezett. Tóth Lívia, a Hét Nap szerkesztője a vajdasági, Zver Ilona, a Szlovén RTV vezérigazgatójának magyar műsorokért felelős helyettese a muravidéki médiáról adott körképet. Kárpátalja helyzetképét Kőszeghy Elemér, a szervező Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, az ungvári Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője vázolta. A magyarországi szakmai szervezet jelen lévő képviselői is kifejtették véleményüket a konferencián. Az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet, a KMÚEK négyéves múltra tekint vissza, ezalatt kiépültek és fejlődtek a kapcsolatok az anyaországon kívüli magyar újságíró-egyesületek, szerkesztőségek, újságírók közt. A megbeszéléseket követően az újságírók ellátogattak több kárpátaljai híres településre – a munkácsi várba, a Szolyvai Emlékparkba –, többek között útba ejtve a legmagyarabbnak tartott várost, Beregszászt, illetve az ott működő Európa – Magyar Házat. Az újságírók zárónyilatkozatukat szimbolikusan a Vereckei-hágónál fogadták el. /Újságírói összefogás a válság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Fegyelmi eljárást indítana Hargita Megye Tanácsa a Hargita Népe Kiadó felelős kiadója, Karda Emese ellen, akit az eljárás idejére felfüggesztenének tisztségéből. Ezt a kiadó tevékenységét vizsgáló háromtagú önkormányzati bizottság javasolja, amely arra a következtetésre jutott, hogy a kiadó jogi helyzete rendezetlen, az intézménynek pedig nincs alapszabályzata. A bizottság vezetője, Hajdu Gábor megyei tanácsos szerint a Karda ellen indított előzetes fegyelmi eljárásra azért volt szükség, mert a testület kérésére az igazgató nem adott át bizonyos gazdasági adatokat a vizsgálódó tanácsosoknak. Karda Emese azt nyilatkozta, egyelőre senki nem tájékoztatta a kiadó kivizsgálására felállított bizottság következtetéseiről. /Horváth István: Hargita Népe váltás előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Csíkszeredában újabb leletegyüttest tártak fel a Vár téren. „Egy tizenhatodik századi leletegyüttesről van szó” –mondta el Darvas Lóránt régész-muzeológus. A múlt nyáron tizenhatodik századi ház maradványait találták meg. „Ez a rész a középkor folyamán az akkori Martonfalva területe volt. A Csíki Játékszín mögött talált ház tizennegyedik századi. /Horváth István: Leletek és legendák. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Több háromszéki intézményvezető kézhez kapta már a felmondólevelet a kormány múlt héten elfogadott sürgősségi rendelete alapján. Albert Álmos szenátor, az RMDSZ alsó-háromszéki területi szervezetének elnöke hat ilyen esetről értesült.,,Egy, másfél hónapos csend után ismét etnikai tisztogatás veszélye fenyeget” – mondta Albert Álmos, aki jelezte, tiltakozó akciók megszervezésével is számolnak. /Farkas Réka: Tiltakoznak a magyar vezetők menesztése ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

A megyei tanácsnál van kilenc üres állás, amelyek bármelyikére szívesen fogadják a leváltott igazgatókat és igazgatóhelyetteseket – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke azon a tanácskozáson, amelyet a decentralizált intézmények vezetőinek leváltása kapcsán tartottak. Korodi Attila képviselő szerint jelképes megmozdulásokat kell szervezni a civil nyomás fokozásáért. Hajdu Gábor megyei tanácstag hatvan kis táblácska sírkertszerű elhelyezését javasolta a menesztett igazgatók jelképeként. /Hargita megyében is tiltakozásra készülnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Ha leállítanák a melegvíz-szolgáltatást a gyergyószentmiklósi Virág és Bucsin negyedben, sikerülne annyit megtakarítani, hogy a közüzem szeptemberig ne menjen csődbe, jelentette ki Szőcs Tivadar, a gyergyószentmiklósi közüzem igazgatója. Veszteséggel zárta az elmúlt esztendőt a gyergyószentmiklósi közüzem. A vállalat korábbi vezetése által felvett hitel törlesztése még nehezebb időszakot idéz elő. /Balázs Katalin: Csődközelben a Gyergyó közüzem. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Az Oktatási Minisztérium módosította három évvel ezelőtti rendeletét, és újból engedélyezi a középiskolai szintű tanítóképzést. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző egy osztály indítására engedélyt kért a szaktárcától. Hetvenöt éve működik tanítóképzés Kézdivásárhelyen, a középfokú oktatást a 2006–2007-es tanévben váltotta fel teljesen a főiskolai. 1990 óta több mint nyolcszázan szereztek középfokú oktatói oklevelet s három és félszázan felsőfokú diplomát ebben az iskolában. /Fekete Réka: Újból lesz középiskolai tanítóképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Május 10-én, vasárnap tervezik az arad-gáji katolikus templom előterében leleplezni Szent Gizella 80 centi magas, bronzból készült mellszobrát, Kocsis Rudolf szobrászművész munkáját. Előzőleg, május 9-én Veszprémben tartják a Gizella-napi ünnepélyes szentmisét, ahova a Szent Koronát is elviszik, hogy szimbolikusan újra együtt ünnepeljen Szent István és Gizella. /Balta János: /Szent Gizella mellszobra Arad-Gájban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

A magyar költészet gyöngyszemeiből válogatott Lőrincz István lelkész a Resicabányán megrendezett szavalóesten. A református Templom és Iskola épületében sorra kerülő rendezvényen kiváló előadói stílusban elhangzott versek bizonyították, hogy a lelkész nemcsak prédikál, hanem szavalataival is bizonyítja hitét Istenben, ragaszkodását a magyar költészethez és kultúrához. A helyi Hóvirág Daloskör három énekkel színesítette az estet. /Meggyaszai Bíró Júlia: Magyar gyöngyszemek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Temesváron az elfelejtett bánsági magyar népi hagyományok – népdalok és táncok, szokások, viseletek – felelevenítése volt a célja a Bánsági Magyar Napok keretében több mint tíz esztendeje elindított Hagyománykeresőben című műsornak. A kezdeti szegényes kínálatot 14 esztendő elteltével a bőség zavara váltotta fel. Április 26-án, vasárnap Temes megyei egyik legreprezentatívabb hagyományőrző együttese, a Bartók Béla Líceum Bokréta együttesének három csoportja és citeraegyüttese nyújtott ízelítőt a temesvári Diákház 500 főnyi közönségének a néptánc- és népdal-éneklő mozgalom mai színvonaláról. Szabó Ferenc, a Bokréta együttes vezetője külön megköszönte a debreceni Jeremiás Lajos táncoktatónak a Bokréta csoportjai felkészítése érdekében végzett munkájukat. A temesvári folklórműsor vendége volt a székelykevei Szalmaszál Hagyományőrző Együttes, amely bukovinai néptáncokkal lepte meg a közönséget. A Szalmaszál tevékenységéről Dani Ernő, a székelykevei csoport vezetője beszélt a színpadon, hangsúlyozva, hogy Székelykeve a legdélebbi magyar település. “A bukovinai székelyek mindig határőrök voltak, mi pedig Székelykevén a magyar szó határőreinek tekintjük magunkat. Ha nálunk megszűnne az 1-8. osztályos magyar iskola és a Szalmaszál Kulturális Egyesület, 100 kilométerrel északabbra tolódna a magyar nyelvterület határa” – mondta Dani Ernő. /Pataki Zoltán: Hagyománykeresőben folklórgála a Diákházban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

A kézdivásárhelyi református egyházközség és a Hálaadás Református Dalárda április 25-én szervezte meg a Kézdi-orbaiszéki Református Egyházmegye templomi kórusainak ötödik találkozóját, melyre hét megyebeli református és két római katolikus énekkart, valamint a nagyszebeni Hozsánna Énekkart hívták meg. A dalostalálkozón közel háromszázan vettek részt. /Iochom István: Református kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

A Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozón a környékbeli és a meghívott dalcsoportok léptek fel. Hajdó Károly karnagy negyvenévi munkásságának gyümölcseként nyugtázhatta a helyi kórusmozgalom színvonalas tevékenységét. Hajdó Károly nemrég EMKE-kitüntetésben részesült. Úgy érezte, hogy az elismerés az egész nagy szentgyörgyi dalos családnak szólt. /Bölöni Domokos: Hajdó Károly a település díszpolgára. Kórusparádé Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

A Vándorcsizma műkedvelő néptáncosok találkozójának a neve, célja az erdélyi magyar népi táncok népszerűsítése, megszerettetése. A tánccsoportokban óvodás, elemista és gimnazista tanulók táncolnak Veress Kálmán táncoktató irányítása alatt, aki a Vándorcsizma mozgalom szülőatyja. Az idei tánctalálkozók sorát a Beszterce-Naszód megyei Teke nyitotta. A faluban több mint három éve nem tanultak magyar táncot, a tél folyamán Mihálci János iskolaigazgató és Kiss Ilona tanárnő kérték a táncoktató segítségét egy tánccsoport indításához. Pár hónap alatt annyira haladt a kis csapat munkája, hogy elérkezettnek látták az időt egy tánctalálkozó megszervezésére. Az eseményre meghívták a Dózsa György községbeli Lőrinc, a Kendi Csillagok, a harasztkeréki és az erdőszentgyörgyi táncegyütteseket. A műsort a szokásos felvonulás indította. A református templom székely kapuja előtt fényképek készültek az együttesekről, majd kezdődhetett a tánc. Április 26-án Erdőszentgyörgyön volt, május 23-án Medgyesen, június végén pedig Kenden lesz sor újabb Vándorcsizma néptánctalálkozó. /Vajda József Attila: Vándorcsizma Tekében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Idén is sor került a nemzetközi komplex elektrotechnikai verseny megszervezésére, ez alkalommal a vajdasági Adán, a Műszaki Iskolában. E rendezvény révén már nyolcadik éve tartják a kapcsolatot négy különböző ország iskolái és annak magyar nyelven tanuló diákjai. A magyarországi Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola (Budapest), az Elektromaros Iskolaközpont (Marosvásárhely), a szlovákiai Komáromi Ipari Iskola (Révkomárom), illetve a szerbiai Műszaki Iskola (Ada) sorra próbálja megszervezni a versenyt. A versenyen országonként négy XI. osztályos diák vehet részt, kísérőtanárokkal. A rendezvény április 14-18. között zajlott. /Máthé Levente: Elektrotechnikai verseny Adán. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Káplár Lászlóra, az MTI hat évvel ezelőtt, ötvenéves korában elhunyt Baranya megyei szerkesztőségvezetőjére emlékeztek barátai, kollégái a pécsváradi várban, ahol nyilvánosságra hozták a Káplár László Jó Ember Díj idei díjazottját is. Idén – tizenhét jelölt közül – László Károlynak, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas, de még ma is aktív színészének, a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztőjének ítélték az elismerést. László Károly színművészt Háromszéken Puki bácsiként ismerik gyermekek és felnőttek egyaránt. Köszönhető ez annak is, hogy már tizenegy éve útjára indította a Mesekaláka gyermekszínházat, és kitartóan végzi dolgát kicsiny csapatával. A fiatalokból, gyerekekből álló társulat színdarabokat, játékokat, megzenésített verseket mutat be. László Károly színművész a magyar gyermekkultúra fáradhatatlan terjesztője. /Sepsiszentgyörgyi színészé a Káplár László Jó Ember Díj. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./

Bárczi András festőművész legújabb tárlatát nyitották meg a hét végén a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius templom tanácstermében. Bárczi András hű maradt a természethez, az erdélyi tájhoz. A kiállított közel harminc akvarell is igazolja ezt. /(menyhárt): Hű maradt az erdélyi tájhoz. Újabb Bárczi András-tárlat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./