Nem módosult a szavazatok újraszámlálása után a Moldovai Köztársaságban az április 5-i parlamenti választások hivatalos eredménye: a kommunista párt aratott győzelmet. Vladimir Voronin moldovai elnök amnesztiát javasolt az április 7-i chisinaui zavargások részvevői számára. Voronin szerint az Európai Uniónak ki kellene vizsgálnia, miként volt lehetséges, hogy egyik tagállama utcai harcokat provokált ki egy szomszédos országban. „Remélem, hogy előbb-utóbb Románia is tudatosítja, hogy a geopolitikai intrikák ideje lejárt. Sajnálom, hogy a bukaresti hatóságok összekeverik a történelmet és a kultúrát a politikával” – hangsúlyozta Voronin. /Maradnak a kommunisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Az EMI nemrég a hátrányos megkülönböztetés ellen tiltakozva a kisebbségek nyelvét ismerő orvosokat kért a megfelelő helyekre. Válaszként a Diszkriminációellenes Tanács, küldetése nagyobb dicsőségére kimondta, az orvos nem kötelezhető arra, hogy megtanulja a beteg anyanyelvét. Kíméletlen és kizáró nemzetállami logika érvényesül e szemléletben. Az orvostól igenis elvárható, sőt, megkövetelhető, hogy ismerje azt a nyelvet, melyen betege legkönnyebben kifejezi magát. /B. Kovács András: Magyarul tudó orvost a magyar betegnek! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

A víz- és csatornarendszer bevezetése jelenthet megoldást a háromszéki települések többéves problémájára, miszerint ihatatlan a kutak vize. Klárik László megyemenedzser szerint a háromszéki kutak 80 százalékának a vize szennyezett. Kovászna megyében 120 településen nincs vezetékes víz és csatornázás. Már bejegyezték az AquaCov egyesületet, amely a megyei víz-, és csatornahálózatot fogja működtetni. A rendszer kiépítése a megye legnagyobb és legfontosabb projektje, a tervezést 2007-ben kezdték el, ez év végéig kell leadni a pályázatot. Az összeg 80 százalékát európai uniós strukturális alapokból hívják le, 18 százalékát állami költségvetésből fedezik és 2 százalékát a Kovászna megyei vízszolgáltató fizeti ki. 2010-ben vagy 2011-ben kezdik el a munkálatokat. /Bíró Blanka: Ihatatlan a kutak vize Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./ Évekkel ezelőtt Bihar megyében is voltak hasonló problémák. Hegyközkovácsiban és Tótteleken szennyezett volt a kutak vize, de mostanra megoldódott a probléma. Szeghalmi Győző, Bihar alpolgármestere, elmondta: a vezetékek minősége nem megfelelő. Az elavult vízvezeték-hálózatot a tervek szerint a nagyváradi Vízmű venné kezelésbe. Azokban a községekben, ahol a víz annyira szennyezett volt, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlannak találták, máshonnan hoztak be vizet vezetékeken keresztül. A szennyezett vizű fúrt kutakat pedig azóta csak mosásra használják. /Nagy Orsolya: Bihar megye: már megoldódtak a gondok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Vannak tabuk Romániában: belügy, külügy, hadügy, ahol magyart nem nagyon lehetett látni az elmúlt 18 évben. Ez a tisztség eredetileg a kormánypártoké volt, de összevesztek, és az egyik kormánypárt átadta a helyét az RMDSZ-nek. Borbély László, a képviselőház külügyi bizottsága elnöke szerint ez a tisztség új dimenziókat nyit meg a romániai magyar politizálás számára. Nagyon fontos bizottság, mert mindenbe, ami külügy, beleszólásuk van. Borbély legalább 15 nagykövettel tárgyalt eddig, a nagykövetek érdeklődtek az RMDSZ álláspontjáról bizonyos külpolitikai kérdésben. /Mózes Edith: Új dimenziók a romániai magyar politizálás számára? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Frunda György, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése román küldöttségének vezetője azt nyilatkozta, előkészített egy protokollum-tervezetet, amely előírja a kisebbségekre vonatkozó minimális szabványokat. Frunda György RMDSZ-es szenátor kijelentette, a tervezetet csatolmánynak javasolja az Európai Emberi Jogi Konvencióhoz az ET parlamenti közgyűlésének április 27-én kezdődő tavaszi ülésszakán. A javasolt minimális szabványok a következő jogokat tartalmazzák: valamely kisebbséghez való tartozás jogát, a kifejezéshez való jogot, a nemzeti öntudat fejlesztésének jogát, az anyanyelv megszorítás nélküli használatának jogát a közéletben és a magánéletben, a társuláshoz való jogot és a kisebbség politikai képviseltetéshez való jogát. A protokollum-tervezet minimális szabványokat állapít meg a kisebbség helyi, regionális és országos szinten való arányos képviseltetése terén, a kulturális autonómiához való jog terén, illetve a helyi vagy regionális szinten működő különféle autonómia-modellekhez való jog terén. Frunda kifejtette, ha a protokollum-tervezetet elfogadják, az jogi eszközzé válik az Emberi Jogok Európai Bírósága számára, és kötelezővé válik a tanács tagországai számára. /Kisebbségi protokollumot akar Frunda. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) újabb három szakát akkreditálták a közelmúltban, így Romániában is van már akkreditált magyar nyelvű műszaki képzés – jelentették be a felsőoktatási intézmény vezetői. “Ilyen Romániában még nem volt, hogy magyar nyelven akkreditáljanak műszaki képzést” – közölte Dávid László rektor annak kapcsán, hogy nemrég hivatalosan is elismerték az egyetem mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakát. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi műszaki kar dékánja, elmondta, az informatika szak tavaly kapta meg az akkreditálást, míg a kertészmérnöki szak jóváhagyása a jövő évben esedékes. Eddig összesen tíz szak kapta meg az akkreditációt, ami a létező szakok több mint felét jelenti. Az egyetem egészének az akkreditációs folyamata is elkezdődött. A Sapientia idén három új szakra hirdet felvételit: Marosvásárhelyen két mérnöki szak, a számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás, valamint a távközlés, Kolozsváron jogászképzés indul. Ez lesz az első hazai magyar nyelvű jogászképző szak. Az egyetem legutóbbi szenátusi ülésen 25 új oktatói állás meghirdetését hagyták jóvá. Murvai Olga professzor, a humán szakok irányítója elmondta: szakfordítókat képeznek, és amint engedélyezik a mesterképzést, konferencia- és szakspecifikus tolmácsok is kikerülnek majd a Sapientiáról. A szakember nagyon fontosnak tartja a magyar–román fordítók képzését, mivel Romániában még nem létezik ilyen irányú képzés. Az egyetem beindított egy forrásgyűjtési akciót. A kutatási és fejlesztési pályázatokból, illetve a jövedelemadó 2 százalékából befolyt támogatást kizárólag a diákok ösztöndíjaira fordítják. /Máthé Éva: Több támogatás a Sapientiának. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Vihart váltott ki romániai egyetemi körökben az a korrektségi lista, amelyet a Tiszta Egyetemekért Koalíció (CUC) készített és tett közzé. Az átvilágított 42 felsőoktatási intézmény közül sokak meglepetésére a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem került az első helyre a kolozsvári Iuliu Hategan Orvosi és Gyógyszerészeti valamint a iasi-i Alexandru Ioan Cuza Egyetemmel együtt. A vizsgálódás során az egyetemek közigazgatási átláthatóságát és tisztességét, az egyetemi rendszer korrektségét, az irányítás minőségét valamint a pénzügyi menedzsmentet vizsgálták. Bár öt csillagot egyetlen intézmény sem ért el, de olyan neves intézmények, mint a kolozsvári Babes-Bolyai, a marosvásárhelyi Petru Maior vagy a bukaresti Politehnica három csillagot kaptak. Dr. Nagy Örs MOGYE-rektor-helyettes közölte, jóleső érzéssel nyugtázták a megtisztelő első helyet. /(bodolai): Négycsillagos a MOGYE. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Nehézfémeket tartalmazó bányaiszap ömlött április 16-án Borsabánya közelében a Tisza mellékfolyójába, a Visóba. A szennyezést Borsabánya egyik bányavállalata okozta. A hatóságok jelenleg folyamatosan figyelik a Tiszába vezető folyók vízének minőségét. Halpusztulásról egyelőre nem érkezett jelentés. A szennyezésről az ukrán hatóságokat is értesítették. Alexandru Cosma Máramaros megyei alprefektus azt állítja: a szennyezés nem ront a Tisza vízminőségén, a magas vízhozam miatt ugyanis a szennyezés hamar feloldódik. Az elmúlt években Románia területén már többször is került szennyezés a Tisza mellékfolyóiba. Borsabánya közelében utoljára tavaly ömlött nehézfémeket tartalmazó zagy a Visóba, a szennyezést ekkor a nagy mennyiségű eső okozta. 2000 márciusában ugyancsak Borsabányán történt gátszakadás mérgezte meg nehézfémekkel a Tiszát. /Nehézfémekkel szennyezték a Tisza mellékfolyóját. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

A romániai magyar nemzeti kisebbség történetére vonatkozó újabb kutatási eredmények átadása az egyik célkitűzése annak a kisebbségtörténeti képzésnek, mely az árkosi Európai Tanulmányok Központjában zajlik a napokban. Az első két előadás témája kissé eltért a meghirdetettől, de fontosnak tartották beszúrni, hiszen ezekkel kapcsolatban tévhitek forognak közszájon. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész a székely eredet körül fennforgó tévhiteket igyekezett eloszlatni, előadása a Csíki Székely Krónika hamisságának bizonyításával. A sepsiszentgyörgyi származású Pál Judit kolozsvári történész, docens Magyarország és Erdély 1867-ben bekövetkezett egyesülése körülményeinek hátterére világított rá. Bárdi Nándor, az MTA Kisebbségkutató Intézetének munkatársa a romániai magyar kisebbség történetében bekövetkezett töréspontokat járta körül. Bárdi Nándor Trianon után a párhuzamos nemzetépítések közé záródott közösség különböző korszakokbéli lehetőségeiről, eredményeiről vagy eredménytelenségeiről nyújtott vázlatot. Előadása érintette, 1996–98 között az RMDSZ-ben a kulturális elit helyét átvették a vidéki gazdasági érdekcsoportok, vagy az RMDSZ a kampányokban nem szólítja meg a munkásságot, pedig Marosvásárhelyen is, Kolozsváron is ez a réteg teszi ki a nemzeti közösség zömét. Bárdi a történelemtanárok figyelmébe ajánlotta a romániai magyar adatbankot, mely a világhálón elérhető. Kolumbán Zsuzsanna, a Hargita Megyei Kulturális Forrásközpont által kiadott negyedéves folyóiratot, az Örökségünket mutatta be. /Szekeres Attila: A virtuális székelyektől az RMDSZ-ig (Kisebbségtörténeti képzés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

Hetek óta alpolgármester nélkül működik a csíkszentgyörgyi polgármesteri hivatal, mivel György József községvezető javaslatára a helyi tanács leváltotta Fejér Sándort. A település lakói nem értik, miért volt szükség erre a lépésre. A kilenc évig alpolgármesterként dolgozó Fejér elmondat, mi történt. „Az egész történet november 18-án a bánkfalvi iskola- és óvodaavató alkalmával kezdődött, amikor a protokollvacsorán nem a polgármester mellé ült, hanem egy másik asztalnál foglalt helyet. Ezt a polgármester személyes sértésnek vette, és akkortól minden cselekedetével bosszút akart állni. A polgármester visszatartotta Fejér kéthavi fizetését, a munkáját pedig megnehezítette azzal, hogy a hivatali ügyek intézésére nem biztosította számára a tanács autóit. A mandátumát vesztett alpolgármester RMDSZ-es tanácsosként dolgozik tovább a helyi tanácsában. /Kozán István: Hatalmi súrlódások Csíkszentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./

Lányanyák számára működtet kismamaotthont négy ferences nővér a háromszéki Árkoson. Az Assisi Szent Ferenc Betegápoló nővérei működtetik az otthont, a közösséget 1990-ben Magyarországon, Pécsett alapították. A nővérek 2005 decemberében telepedtek le Árkoson. Az életvidám, tettre kész apácák időseket, betegeket is látogatnak, a sekrestyési feladatokat is ellátják. /Bíró Blanka: Felelősségre tanító apácák Árkoson. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 17./

Új életre kel Brezsnyev és Honecker csókja: a berlini fal ledöntésének 20. évfordulója közeledtével ugyanis restaurálják a fal egy megmaradt szakaszának világhírű graffiti-galériáját. Felújítják a kommunista politikai rendszer gyűlölt szimbólumának 1,3 kilométeren fennmaradt szakaszán látható graffitiket, amelyek 1990-ben kerültek a falra. A vasfüggöny leomlását követően 21 ország 118 művésze kapott lehetőséget, hogy falra fesse véleményét a politikai helyzetről. Az 1992 óta műemlékvédelem alatt álló, East Side Gallery néven ismertté vált falszakasz világhírű rajzait azonban nem kímélte a környezet. A kommunista kelet-berlini hatóságok által épített fal 28 éven át osztotta két részre a várost, szökés közben nagyon sok embert agyonlőttek a kommunista hatóságok. /Restaurált graffitik. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Szélyes Ferenc, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának színművésze 2003-ban álmodta meg, hogy szülőfalujában, Mikházán egy olyan színházat hoz létre, ahova nyáron, a szünidőben elvisznek különböző produkciókat. Azóta csűrszínházi fesztivál háromnapos rendezvénysorozat lett, amelyre nemcsak a megyéből, hanem külföldről is eljönnek vendégek. 2005-ben megfogalmazódott az igény, hogy fel kell újítani a színháznak otthont adó épületet és a nézőteret be kell fedni. Az idénre mindez elkészült. Idén június 26–28. között lesznek a csűrszínházi napok. Kiállítások lesznek, majd bemutatják a Bécsben élő Székely Szabó Zoltán önéletrajzi kötetét – műsorvezető Bölöni Domokos közíró. A Csűrszínház a Nyárádmente kulturális-gazdasági mozgatóereje lehet a jövőben. /Vajda György: Elkészült a Csűrszínház. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Sikeresen mutatta be a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárat Sebestyén-Spielmann Mihály, az intézmény osztályvezetője április 2-án Brüsszelben. A meghívás Sógor Csaba európai parlamenti képviselőtől érkezett, s hátterében az a szándék áll, hogy Marosvásárhely nevezetes bibliotékája és a Bolyai Múzeum felkerüljön az UNESCO világörökség-listájára. Spielmann Mihály a több mint kétszázezer kötetes Téka jelentőségéről tartott előadást. /Bodolai Gyöngyi: Brüsszelben a Téka. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

A Tatárjárás 1241–1242 c. kiállítás húszezredik látogatóját köszöntötte április 16-án a Csíki Székely Múzeum. A vándorkiállítás hét helyszíne közül Csíkszereda fogadta a legtöbb látogatót, megelőzve Békéscsabát, ahol 19 300 látogató volt. Még két hétig, május 3-ig várja a látogatókat a kiállítás a Csíki Székely Múzeumban. /A Tatárjárás leglátogatottabb helyszíne Csíkszererda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Megjelent Tompa Gábor színházi világa. Összeállította és szerkesztette Visky András /Koinónia, Kolozsvár, 2007/ című összegzés. Kár, hogy a darabokat felidéző képek hiányoznak a könyvből. /B. P. : Hiányos válogatás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Barabás Lászlónak a farsangi szokásokról szóló kötete /Akiket fog a figura, Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ ritka könyvsiker. Sokan megveszik, pedig nem olcsó. A szerző önköltségi áron próbálja eljuttatni a falvak, kisvárosok népéhez. Valóságos tankönyv, kincsestár. A könyv bemutatása csöndes diadalútnak bizonyul. Február 13-án indult a sor, most a szerző a 13. könyvbemutatónál tart. Kétszáz példányt dedikált eddig olvasóinak, és szívesen tesz eleget az újabb meghívásoknak. /B. D. : Csöndes diadalút. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

Az Európai Unió „megrémült” attól, hogy Románia leegyszerűsítette az állampolgársági törvényt, így körülbelül egymillió moldovai juthat román állampolgársághoz, és léphet be az uniós munkaerőpiacra. Az EU soros elnökségét ellátó Csehország nyíltan kifejezte ellenkezését a román kezdeményezéssel szemben. /Borbély Tamás: Európa egymillió moldáv állampolgártól retteg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Ami Budapesten a kormányfőváltás ürügyén történt, az kimeríti a politikai kabaré fogalmát. Az Országházat és a Kossuth teret körbekordonozták, majd vízágyúkat rendeltek a várható megmozduláshoz. Jönnek, tüntetnek, majd hazamennek, ahogyan az őszödi klasszikus, Gyurcsány Ferenc mondta. A kormányváltás hangulatelemei az állig felszerelt rendőrség, a motoros tüntetők és a libatenyésztő gazdaságok tönkretételét Bajnai Gordonra gágogó szárnyasok voltak. A pártpolitikai folytonosságot a Bajnai-kormányban a hajdani miniszterelnökhöz (is) lojális, befolyásos politikusok képviselik, mellettük „szakértők” vannak, egyikük például agrárszakemberként, 29 évesen felügyelheti tapasztalataira hivatkozva mindjárt a nemzetbiztonságot! Az új kormány csupán egy évre vállalkozik. Hogy igazából mire, csak sejteni lehet. Utánuk az özönvíz! /Laczkó Vass Róbert: (M)agyar táj, (m)agyar ecsettel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Az ellenzéki pártok felháborodását váltotta ki a kormány sürgősségi rendelete, melynek alapján meneszthetik a decentralizált intézmények vezetőit. Ezentúl a decentralizált intézmények igazgatói és aligazgatói nem számítanak köztisztviselőknek – így könnyebben leválthatók. Ráadásul a tisztségeket nem versenyvizsga révén nyerhetik el a jelentkezők, hanem kinevezés útján. A jogszabály elfogadását Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke jelentette be. Az intézkedést élesen bírálta a Nemzeti Liberális Párt. Ludovic Orban, az alakulat elnökhelyettese bejelentette: felkérik a Nép Ügyvédjét, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a rendeletet. A rendelet elleni tiltakozás formájáról az RMDSZ a napokban dönt. /Menesztik az ellenzéki intézményvezetőket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Az ortodox húsvét előtt két nappal, április 17-én szabadlábra helyzeték Becalit, szabadlábon védekezhet az ellene indított bűnvádi eljárás során. A milliomos nem hagyhatja el Bukarestet, és valamennyi alkalommal jelentkeznie kell az ügyészségen, amikor behívják. /B. T. : Már nagypénteken „feltámadt” Becali. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Hamarosan megkezdheti működését az Ung-Tisza-Túr Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), amely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a Felvidék, Kárpátalja és a Partium gazdasági együttműködését segítheti elő. A kezdeményezéshez eddig 80, Szlovákia, Magyarország, Ukrajna és Románia határai közelében fekvő település csatlakozott. Később további kétszáz település vehet még részt az együttműködésben; így a társulás a jövőben közel 400 ezer ember képviseletét láthatja el a régióban. A bejegyzésre váró csoportosulás idén nyáron kezdheti el tevékenységét; az első feladat egy olyan népfőiskola létrehozása lesz, amellyel szeretnék alkalmassá tenni térségben élőket a fejlesztések befogadására, illetve generálására. Az EGTC céljai között közös fejlesztési alap létrehozása is szerepel, amelyből az uniós pályázati támogatások önerejét szeretnék biztosítani. /Határ menti együttműködési csoportosulás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Első olvasatban elfogadta a szigorított államnyelvtörvényt a szlovák parlament. A szlovákiai magyar szervezetek, több szlovák civil szervezet és a magyar külügyminisztérium által is bírált jogszabályt a 150 tagú pozsonyi törvényhozásban a jelen lévő 135 képviselő közül 77-en támogatták. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) javaslatát, hogy a törvény megvitatását szakítsák meg, a többség elutasította. Amennyiben a törvény életbe lép, megsértéséért akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható. Az MKP képviselői szerint a módosított államnyelvtörvény egyebek között ellentétes a Szlovákia által is elfogadott európai kisebbségi és regionális nyelvi chartával. A módosított jogszabály szerint egyebek között engedélyezik a kisebbségi nyelvek használatát azokban a szociális és egészségügyi intézményekben, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Minden párt és szervezet alapszabályzatát, más hivatalos iratait államnyelven kell elkészíteni. A más nyelvű változatnak tartalmilag egyeznie kell a dokumentum szlovák nyelvű szövegével. Az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. A községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg. Minden nyilvános írásos közlést – legyen szó plakátról, hirdetőtábláról, múzeumi katalógusról, mozi- és színházprogramról – először államnyelven kell feltüntetni, csak azután következhet a más nyelvű szöveg. /Kisebbségi nyelven csak másodsorban. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Szinte naponta lehet hallani elszomorító tényekről: a magyarság az egész Kárpát-medencében fogy, erodálódik, föladja korábbi szállásterületeit, hagyja szétzülleni százados kompakt közösségeit, mintha mindegy lenne minden. Az anyaországban a sok évtizedes kommunista és ,,internacionalista” agymosás tette meg romboló hatását, a határokon túl az önfeladás, a reményvesztettség, az elöregedés, az identitástudat fokozatos elvesztése. Megdöbbentő például, hogy a Nagyvárad környékén lévő, nemrég még színmagyar településekre tucatjával költöznek be az idegen családok, s most már szemet vetettek a környékre is, a nagyváros és a határ között sokáig színmagyarnak megmaradt településekre, Újszántóra, Borsra, Szentjobbra, Szentjánosra... A két világháború között az akkori román hatalom úgy ,,lazította” fel az Érmellék tömbmagyarságát, hogy úgynevezett telepes falvakat hozott létre a határ közelében, s a kisajátított birtokokra, tanyákra és majorságokba ezrével verbuválta az ingyért földhöz juttatott mócokat, oltyánokat, más vidékekről származókat. Azt a látszatot akarták kelteni ezzel, hogy az erőszakosan megvont politikai határ egybeesik az etnikai határral. Amit nem sikerült az erőltetett iparosítással megvalósítani, az most a közigazgatás álságos manipulációival, az erőszakszervek felduzzasztásával, az ortodoxia nyomakodó térhódításával valósul meg. A magyarság, a székelység önvédelmi reflexei pedig ellankadtak. A térhódításra számbeli és közösségi gyarapodással, a nemzeti tudat szívós erősítésével, az értékek, az örökség megőrzésével kell válaszolni. /Magyari Lajos: Pusztulunk, veszünk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Árkoson az Európai Tanulmányi Központban folytatódtak a fiatal magyar történészkutatók előadásai. A szervezők 130 történelemtanárnak postáztak meghívót, közülük mintegy harminc fiatal történelem szakos tanár jelentkezett, az előadókkal és más érdeklődőkkel a jelen levők száma mintegy hetvenre kerekedett. Romániában a tanítási programok kidolgozói nem fordítanak kellő figyelmet a magyar történelemre. Az évtizedeken át tabuként kezelt témák terítékre kerülése, a hozzáférhetetlen forrásokat elreteszelő bemutatása, más szóval a kisebbségtörténeti képzés élesztő lehet a meghamisított vagy elhallgatott történelem feltárására, a kisebbségi tudatépítésre. /Sylvester Lajos: Históriai ébresztő és élesztő az árkosi Európai Tanulmányi Központban (A kisebbségkutatás műhelyében). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

A pusztinaiak elégedetlenek a húsvétkor tartott magyar misével, mert kiderült, hogy az nem nekik szólt, hanem annak a tíz diáknak, akik a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumban tanulnak. Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke elmondta, nem mindenki mehetett be a templomba, mert egy szülő az ajtóban állt, és visszatérítette az érkezők egy részét, ennek ellenére több mint kétszázan részt vettek a szentmisén. Pusztinában tizenöt éve tartanak húsvétkor magyar nyelvű misét, de egyszer sem a templomban, hanem magánház udvarán. Azután kiderült, Berszán Lajos gyimesfelsőloki paptanár tartja a misét húsvétkor magyar nyelven a pusztinai templomban, de azt nem mondták a híveknek, hogy Berszán atya az ő végzős tanítványaiért misézik. „Nekünk nem kell olyan mise, amelyre a helyiek nem mehetnek be, nekünk állandó jelleggel kell magyar mise a templomban” – hangsúlyozza Nyisztor Tinka. /Fekete Réka: Nem ilyen magyar misét akarnak (Pusztina). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

2008. június 21-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban közel száz jelenlévő részvételével megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. Alapvető célkitűzése a közelmúltban elhunyt erdélyi magyar író emlékének ébren tartása, ápolása, életműve jelentőségének tudatosítása. Az egyesület az író születésnapja (június 17.) közelében minden esztendőben ünnepi találkozót rendez. Nagy Pál irodalomtörténész, az egyesület elnöke elmondta, folyamatban van a júniusi találkozó szervezése. Az egyesület vezetősége javasolta: Marosvásárhelyen nevezzenek el utcát Sütő Andrásról. A marosvásárhelyi családi ház valamikor emlékház legyen, ez távlati terve a Sütő András Baráti Egyesületnek. /Bölöni Domokos: Mi újság a Sütő András Baráti Egyesületben? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Április 17-18-án tartják a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a Népegészségügyi Tudományos Társaság, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara, a MOGYE és a Studium Alapítvány közös szervezésében a Népegészségügyi Tudományos Társaság XVII. kongresszusát. Dr. Ábrám Zoltán, a MOGYE Közegészségtani Tanszékének professzora Népesedési helyzet és előrejelzések Romániában címmel tartott előadásban kiemelten az erdélyi magyarság demográfiai mutatóit részletezte. 2032-re a magyarság számaránya jelentősen csökken. Maros megyében az összlakosság 15 százalékkal, míg a magyarság 26 százalékkal lesz kevesebb, mint ma. Dr. Jeszenszky Ferenc A román egészségügyi rendszerben tapasztalt hiányosságok címen adott összegzést. /Mezey Sarolta: Népegészségügyi kongresszus a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban tartják a VI. nemzetközi kémikus diákszimpóziumot. A tudományos igényű, kétévente tartott rendezvény idén lépte át első ízben Magyarország határait, eddig Pécsen vetélkedtek a kémiához vonzódó anyaországi és erdélyi fiatalok. Most volt az első alkalom, amikor a Kárpát-medence más részeiről is érkeztek versenyzők. Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, a szimpózium fővédnöke köszöntötte a diákokat. Bálint István, a Bolyai líceum igazgatója örömét fejezte ki, amiért ezen a rangos rendezvényen tudományos szinten is sikerül megvalósítani a magyar összefogást. /Nagy Székely Ildikó: „Sikermolekula, örömkötés”. Jövendőbeli kémikusok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Két magyart is lelőttek, egyet pedig őrizetbe vettek április 16-án Bolíviában, az Evo Morales elnök ellen tervezett merényletet meghiúsítani hivatott rendőri akcióban. Az egyik magyar származású áldozat a bolíviai és horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, a másik a szovátai származású Magyarosi Árpád volt. A szintén szovátai Tóásó Elődöt őrizetbe vették a hatóságok. Ez utóbbi kettő magyar állampolgár. Evo Morales bolíviai elnök újságíróknak elmondta: miután tudomására jutott az ellene tervezett merénylet lehetősége, ő adott utasítást az összeesküvők letartóztatására. A hatóságok szerint a három „zsoldost” tűzharcban lőtték le a rendőrök. Az El Deber napilap ezzel szembeállítja a helyszínen készült fényképeket; ezek tanúsága szerint mindhárman aludtak, amikor agyonlőtték őket, és még a közelükben sem volt fegyver. Nem készültek merényletre Rózsa-Flores Eduardóék – állította Brády Zoltán, a budapesti Kapu című folyóirat főszerkesztője. Rózsa-Flores főmunkatársa volt a lapnak. Rózsa-Flores Eduardo 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vett Szentlászló magyar falu védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, harcolt Vukovárnál. Eduardo Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon, és szerepelt filmben is. /Szovátai fiatalok a Morales elleni merénylők között? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./