Több mint tíz év elteltével lépett újból az erdélyi közönség elé a temesvári Csiky Gergely Állami Színház. Az öt városban a három produkciót több százan látták, nemcsak telt ház előtt játszottak, de pótszékeket is kellett betenni. Kolozsvár, Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda és Székelyudvarhely közönsége lelkesedéssel várta előadásaikat. A brémai muzsikusok, az Amor omnia és a Puha pihe című darabok egyaránt nagy nézősereget vonzottak. A temesvári színház valamikor 1996–97-ben volt utoljára erdélyi turnén. /Antal Erika: Telt házakkal kísért turné. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Öt napig zajlott Sepsiszentgyörgyön a Cimborák névre keresztelt Erdélyi Magyar Bábos Találkozó. Ezzel folytatta a 2005-ig Kolozsváron, a Homo Ludens Alapítvány által szervezett találkozók hagyományát. A szervezők, a Tamási Áron Színház frissen önálló intézménnyé alakult bábtagozata kis csapata a teljes hazai magyar bábos szakmát meghívta, de nem sikerült mindenkivel egyeztetni. A magyarországi céhtársakat sem hívták meg. Volt több szakmai beszélgetés. A találkozó fénypontját a Nagyváradi Árkádia Ifjúsági- és Gyermekszínház magyar társulatának előadása, a Csillaglépő csodaszarvas jelentette, Rumi László rendezésében. A marosvásárhelyi Ariel Színház Zalán Tibor Árgyélus királyfi-átiratával szerepelt a fesztiválon, melyet Lengyel Pál rendezett. A kolozsvári Puck Bábszínház a Búbocska című Orbán János Dénes-darabot mutatta be. A házigazda társulat, a Tamási Áron Színház Bábtagozata három előadását mutatta be a találkozón. A marosvásárhelyi Tamacisza Társulat Vacogó-reszkető királyfelmelegítő című produkciója zárta a találkozót. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház- és Televízió karának harmadéves színészhallgatói bábos vizsgaprodukciójukat, Gryllus Vilmos dalaira /Biciklis dalok/ épülő előadásukat mutatták be, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem végzős bábszakos évfolyama a Játék a függöny mögött című paródiát, míg az elsőéves bábosok néhány gyakorlatot mutattak be. /Hegyi Réka: Ismét van seregszemléje a hazai bábos szakmának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Huszonegy képzőművész alkotásából nyílt kiállítás Csíkszeredán. A közös tárlaton többségükben nemrég végzett Hargita megyei képzőművészek mutatkoztak be. Olajképek, vegyes technikával készült munkák, tusrajzok, fotómontázs, kollázs, kisebb számban installációk várták a művészetkedvelőket. Több részről megfogalmazott igénynek tettek eleget, magyarázta Túros Eszter művészettörténész, a szervező Erdélyi Összművészeti Egyesület elnöke. A későbbiekben egy internetes portált is terveznek. /Horváth István: Újonc kiállítók tárlata. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

Kolozsváron a Bánffy-palota falai rég nem láttak a mostanihoz hasonló, nagyszabású kiállítást – mondta Németh Júlia műkritikus május 6-án, a 2004-ben megalakult F1 képzőművészeti csoport tárlatának megnyitóján. A csoport hat művésze közül hárman Erdélyből települtek át Magyarországra, az ő alkotásaikat is megtekintheti a kolozsvári közönség. Az F-csoport – figuratív művészek. A kolozsvári születésű Kádár Tibor festő, a marosvásárhelyi Dienes Attila szobrász és a Székelykeresztúrról szintén Magyarországra áttelepült Ughy István festő mellett a másik három művész: Horváth Lajos festő, Párkányi Raab Péter szobrász és a Filep Sándor grafikus. Minden egyes munka lélektől lélekig ható üzenet, hangsúlyozta Németh Júlia. A kolozsvári mellett a jövőben a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi közönség is megtekintheti majd az F1 csoport alkotásait. /Ferencz Zsolt: Lélektől lélekig ható üzenetek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Ezer példányban (!) jelent meg a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont és Alapítvány valamint a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata, a Kútfő [2009. Tavasz – Tél, V. évfolyam 1–2., (910.) szám]. Néhány közlés a kiadványból: A csíki magyar örményekről ír Beder Tibor, illetve az Ajtony Gábor–Ajtony Zsuzsa szerzőpáros; a csíkszeredai dalegyesület történetét Gergely András taglalja; István Lajos a régi korondi lakodalom leírására vállalkozott; Adorjáni Károly a désfalvi aratókalákáról, Gidó Mária a Felső- Nyárádmente „Szentföldnek” is nevezett tájegységének határkerülési szokását idézte fel. /(bölöni): Gazdagon buzogó Kútfő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./

Rendhagyó írástudói pálya volt Varró Jánosé (1927–2004). Nagy áldozatok árán sikerült kitörnie a paraszti létformából, azonban gyanús elemnek minősítették mind 1947 nyarán középiskolás nagydiákként, mind 1950 nyarán, amikor egyetemi hallgatóként visszautasította a felkínált szovjet ösztöndíjat. Varró János hatvanévesen, megírta emlékiratát /Varró János: Erdélyi sorsvallató. Egy erdélyi ‘56-os utolsó vallomása. Kecskemét, Korda Kiadó, 2008/ életének új, kényszer hatása alatt választott helyszínén, Budapesten. 1987 augusztusában települt Magyarországra a kiváló irodalmár, a Kós Károly-monográfia (1973) szerzője, a Dacia Könyvkiadó szerkesztője. Volt egy biztos iránytűje Varró Jánosnak: szülőfaluja, lakóinak „gondját-baját vittem magammal, s az ő sorsuk alakulásán mértem le bármely tan, bármely ideológia valóságtartalmát. ” Emlékezésében szólt a marosvécsi gyermekkorról, a marosvásárhelyi Református Kollégiumban töltött diákévekről. A nagy reményekkel való indulása hirtelen derékba tört. Varrót 1958 augusztusában letartóztatták, és tizenhat év börtönbüntetésre ítélték. /Borcsa János: Erdélyi magyar írástudó sorsvallató műve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

Május 8-án mutatják be a Hargita Emlékköny második kötetét, ekkor lesz a Hargita Népe novella- és riportíró pályázatának díjátadó ünnepsége is. A Hargita Emlékköny az 1968-1974-es korszakból válogatott olvasmányos és emlékeket idéző írásokat tartalmaz. A fiatalabb nemzedék számára betekintést nyújtanak a kor eseményeibe. Az akkori nehéz időkben sikerült neves erdélyi írókat tömöríteni a napilap köré. /Hecser Zoltán: Könyvbemutató és díjátadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 8./

Kolozsváron bemutatták Jakab Gábor: Húsz éve „szabadon” Csíksomlyón. Pünkösdi búcsúk 1990–2009 között című könyvét. A húsz év történetét képeskönyv formájában állította össze a szerző. A kiadványban szerepel Márton Áron püspök 1949-ben elhangzott történelmi jelentőségű csíksomlyói beszéde, továbbá a húsz éves időszakban elhangzott szentbeszédek, valamint a Keresztény Szóban és a Vasárnapban megjelent, Csíksomlyóval kapcsolatos írások. A bemutatón Kovács Sándor főesperes kifejtette, Csíksomlyó léte és története, lelki kisugárzása mindenkit megérint, százezrekre gyakorol benyomást ösztönös erejével. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul a csíksomlyói búcsújárást a legnagyobb összmagyar mozgalomnak tartja. /Jakab Judit: Szem- és fültanúként a csíksomlyói búcsúról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Kampányindító sajtótájékoztatót tartott május 8-án Kolozsváron Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a Magyar Összefogás Listájának második helyen álló jelöltje. Winkler Gyula 2007 decemberétől dolgozik európai parlamenti képviselőként. Winkler az elmúlt időszakban az európai pénzekből segített ágazatok közül Románia tekintetében az energetikai, a vidékfejlesztési szektort és a szélessávú internet bevezetését emelte ki. /Ferencz Zsolt: Kolozsváron indította kampányát Winkler Gyula. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A Boc-kabinet keveset tett mostanáig, és amit csinált, azt sem jól – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 7-én Csíkszeredában. A politikus a délelőtti órákban költőként találkozott kisdiákokkal, délután pedig a sajtóval ismertette álláspontját. – Nem lehet mindent lenyeletni az emberekkel a gazdasági válság ürügyén – fogalmazott Markó Béla. Az RMDSZ él az összes lehetőséggel, hogy megakadályozza a nagykoalíció rossz döntéseit. Ilyen a liberálisokkal közösen most benyújtott bizalmatlansági indítvány. Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke kiemelte, hogy több irányból érkezett olyan kritika: az intézményvezetőket érintő jelenlegi „politikai tisztogatáshoz” hasonlót hajtott végre az RMDSZ is, amikor úgymond „hatalomra került”. Borboly szerint igaz, hogy akkor igyekeztek a lakosság etnikai arányát figyelembe véve rendet teremteni, de mindvégig szem előtt tartották az általuk javasolt vezetők szakmai kompetenciáját. A sajtótájékoztatót megelőzően gyerekekkel találkozott Markó Béla a József Attila Általános Iskolában. A gyerekek dedikáltatták Markó Bélával a költőnek a Bookart Kiadónál megjelent három, Miért lassú a csiga?, A pinty és a többiek, illetve A hold fogyókúrája című gyerekversköteteit. /Költőként és elnökként Csíkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

A Magyar Összefogás EP-képviselői lista két jelöltje, Tőkés László és Szilágyi Zsolt május 8-án Szatmár megyében kampányolt, Sárközújlakon és Avasújvárosban tartottak lakossági fórumot. A fórumon Sebesi János polgármester bemutatta Sárközújlakot, majd Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese méltatta Tőkés EP-képviselői tevékenységét, kiemelte a Brüsszelben szervezett Biblia-kiállítást. Szilágyi Zsolt, a Magyar Összefogás Listájának negyedik, EMNT-s jelöltje úgy véli: mivel egyre több, hétköznapi életünket is meghatározó döntés már Brüsszelben születik, nem lehet közömbös, hogy kik képviselik az erdélyi magyar érdekeket az EP-ben. Tőkés László EP-képviselőjelölt hangsúlyozta: ki kell állni a magyarság, a kereszténység érdekvédelméért. Avasújvárosban hasonló fórumot tartottak. /Fodor István: Fórum Sárközújlakon és Avasújvárosban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./

Kolozsváron a magyarországi és romániai szakemberekből álló bizottság a jövő héten dönt a Mátyás-szobor restaurálási munkálatainak kivitelezésére benyújtott pályázatokról. /Kiss Olivér: Mátyás királynak még várnia kell. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Egy város főtere és főleg Kolozsváré olyan, mint egy névjegykártya: mindent elmond, ami lényeges, képviseli az egészet, Kolozsvárt, a mait és az egykorit. Szégyen, hogy egykor többségében magyar volt ez a város? Az sem mindegy, hogy a város vezetősége ismeri-e a város múltját, miként viszonyul hozzá. A műemlékek feliratozása kapcsán jó lett volna nem megfeledkezni arról, hogy ez a város nem volt frankofón, ma sem az. És arról sem kellett volna megfeledkezni, hogy nem véletlenül nevezik Kolozsvárt nem csak Erdély, hanem az erdélyi magyarság fővárosának is. A kolozsvári románság jelentős része tudja, hogy a hatvanas évekig Kolozsvár magyar város volt és tisztában van ennek jelentőségével. Kolozsvár jóérzésű román polgárai számolnak is a város magyar múltjával, de jelenével is. Kolozsvár demográfiai átalakulása nem indokolja főterének megváltoztatását. A kommunista rendszer idején számított zárt városnak Kolozsvár a magyarok számára, amikor folyamatosan felszámoltak mindent, ami a magyarságra utalt. Mindazok, akik Európában főtérrel, méghozzá szép főtérrel rendelkeznek, óvják, védik azt. Miért kell Kolozsváron drága pénzen megváltoztatnia főteret? A Főtér átalakítása 20 millió euróba kerül, amikor itt a gazdasági válság, ezt a pénzt hasznosabb dolgokra lehetne fordítani. /Vekov Károly: Ilyen gazdagok vagyunk? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A Hivatalos Közlönyben megjelent Marossy Zoltán volt Temes megyei alprefektus Hargita megyei kinevezése, aki főhivatalnokként közigazgatási és belügyi feladatokat lát majd el a székely megyében. Marossy Zoltán elmondta, hogy vele együtt három volt magyar alprefektus jutott hasonló sorsra, a szatmári, a hunyadi és ő. A többi magyar alprefektusnak saját megyéjébe szólt a kinevezése. Az is igaz, hogy a volt liberális prefektusok és alprefektusok közül szinte mindenkit több száz kilométer távolságra száműztek. /Pataky Zoltán: Hargita megyébe helyezték Marossyt. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

A KMDSZ Diáknapok szerves részét képező sportrendezvényeket szinte el kellett halasztani május 8-án, mert az egyetem vezetősége utolsó percben visszavonta a Babes-park használati jogát. A diákszövetség kérését három hete hagyta jóvá a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. Május 8-án reggel azonban a helyzet megváltozott; a szervezőknek azzal indokolták a döntést, hogy a május 9-re tervezett U ‘90 emlékversenyre tisztán kell tartani a pályákat. Magyari Tivadar, a BBTE rektor-helyettese azt mondta: nem tud semmit a döntésről. Később arról tájékoztatott: beszélt az összes illetékessel és felelőssel, és elhárította a problémát, délutántól megengedték a park használatát. Az egész naposra tervezett sportrendezvényeket így délután kellett megrendezniük a KMDSZ-eseknek. Zsigmond József, a diákszövetség elnöke örül annak, hogy megoldódott a probléma. /J. J. : Bürokrácia akadályozza a KMDSZ Diáknapokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Sólyom László köztársasági elnök segítségét kérték vajdasági jogvédők annak érdekében, hogy Borisz Tadics szerb államfő megkegyelmezzen öt, súlyos börtönbüntetésre ítélt temerini fiatalnak – jelentette a Magyar Szó című újvidéki újság május 8-án. Kiss Rudolfot és Andróczky Csabát, a szenttamási Emberi Jogi Központ aktivistáit május 6-án Budapesten fogadta az államfő. Az aktivisták átfogó helyzetképet adtak a Vajdaságban ismét szaporodó magyarellenes atrocitásokról és jogsértésekről, s külön beszéltek annak az öt fiúnak az esetéről, akiket a bíróság négy évvel ezelőtt összesen 61 év börtönbüntetésre ítélt, mert összevertek egy férfit. A temerini fiúk ügye valahol a délvidéki magyarság helyzetét is mutatja, a kettős mérce szimbólumává vált. Sólyom László megígérte, hogy amennyiben találkozik Borisz Tadiccsal, felkéri a kegyelmi kérvény körültekintő elbírálására. /Sólyom László segítségét kérik vajdasági jogvédők. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Hargita Megye Tanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe napilappal kapcsolatban. A lap tevékenységét vizsgáló bizottság leszögezte, hogy tiszteletben tartja a szólásszabadságot, és nem kíván beavatkozni az újság szerkesztési politikájába. A megyei tanács joga leváltani és kinevezni a kiadó igazgatóját. Karda Emese a bizottság többszöri kérésére sem volt hajlandó írásos adatokkal szolgálni a kiadó helyzetéről. Jelentősen csökkent a napilap példányszáma: 2007-ben 12 490 példányt nyomtak, 2008 augusztusában már csak 9 092-t. A jelentés felhívta a megyei tanács figyelmét arra is, hogy a Hargita Népénél dolgozó újságírók bére igen alacsony. A megyei tanács ideiglenesen kinevezte az új igazgató-főszerkesztőt, aki a napilapot 2009. május 8-ától irányítja. /Hargita Megye Tanácsa: Közlemény a Hargita Népe-ügyben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./ A közlemény nem nevezte meg az új főszerkesztőt.

Június 5-re halasztotta a Bukaresti Törvényszék azt a tárgyalást, melyen ítéletet kell mondania az MPP március 14-i gyergyószentmiklósi kongresszusán meghozott határozatok törvényességéről. A Bihar megyei szervezet 32 küldött nevében adott be ,,beavatkozási kérelmet”. A bihariak szerint egy újabb, immár törvényes kongresszus megszervezése lenne a megoldás. Szász Jenő fenntartja álláspontját: az alapszabályzat szerint, törvényesen zajlott az OT ülése, jogszerűek a meghozott határozatok. /Farkas Réka: Halasztottak az MPP-perben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója a kárpátaljai Ungváron tartott idei, IV. közgyűlése zárónyilatkozatában szorgalmazta a magyar újságíró-egyesületeket tömörítő, a magyar újságírók érdekeit képviselő brüsszeli székhelyű nemzetközi civil szervezet létrehozását. A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK), az erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, szlovéniai és felvidéki újságírókat tömörítő szakmai-érdekvédelmi szervezet 2005 májusában alakult Magyarországon, Szegeden. A mostani közgyűlésen a gazdasági válságnak sajtóra gyakorolt hatásairól, a közszolgálatiságról értekeztek. Az erdélyi állapotokat Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke, a Brassói Lapok főszerkesztője ismertette. Több mint négyszáz lap létezik, köztük egyházi, községi, kistérségi, szakmai, réteg- és diáklapok is. A nagy megyei lapok önfenntartóak, ám a művelődési, tudományos folyóiratok főleg támogatásból élnek. Krivánszky Miklós, a Kassai Figyelő folyóirat brüsszeli tudósítója egyedül képviselte a szlovákiai magyar sajtót. A többi meghívott nem jött el, Felvidéken újságíró-szervezet sem alakult. A rendszerváltás után átöröklődött a korábbi pártsajtó. Újabb próbálkozások is voltak, de azok lemorzsolódtak. Egyetlen magyar napilap van, a baloldali pozsonyi Új Szó, az bizonyos érdekeket szolgál ki, így torzul a gondolkodásmód. A vajdasági helyzetet Tóth Lívia, a Hét Nap felelős szerkesztője ismertette. Egyetlen napilap, a Magyar Szó és egy hetilap, a Hét Nap működik a régióban. Ezenkívül egy gyermek- és egy ifjúsági lap. Ezek tartományi támogatásban részesülnek, tehát megjelenésük biztosított. Kérdéses az utánpótlás. A kétmilliós lélekszámú Szlovéniában 5200 magyar él a Muravidéken és mintegy ezer szórványban. Támogatott a Népújság magyar hetilap, de egyre csökken olvasottsága, a húsz évvel ezelőtti, közel kétezres példányszám felére esett vissza. A kárpátaljai magyar sajtó helyzetét Kőszeghy Elemér ismertette. Egyetlen országos lap működik, a Kárpáti Igaz Szó, amely hetente háromszor jelenik meg, mivel a posta csak akkor szállít. Két megyei bejegyzésű hetilap, a Kárpátalja és a Kárpátinfó, három járási lap, az ungvári, nagyszőlősi és beregszászi él. Utóbbiak kétnyelvűek, a helyi közigazgatás a lapalapító. Városi lap működik Beregszászon, továbbá a református, római katolikus és görög katolikus egyháznak van újságja. Ha nem lenne a Szülőföld Alap, a kárpátaljai magyar sajtó fele eltűnne. /Szekeres Attila: A Vereckei-hágótól Brüsszelig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye alapításának millenniuma és Márton Áron püspökké szentelésének 70. évfordulója alkalmából a kovásznai Szent István Király Római Katolikus Egyházközség és a Szent Gellért Lovagrend erdélyi Márton Áron Tartománya közös elhatározásából a Szent István-templom előtt szobrot állítanak Márton Áron püspöknek. A szobrot a dombóvári Varga Gábor szobrászművész és keramikus készíti el, felavatására június 14-én lesz. A szobor állítására adományokat elfogadnak. /Szobrot állítanak Márton Áron püspöknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Idén az immár tizennyolcadik alkalommal Kézdivásárhelyen megszervezett Bod Péter-napok koszorúzással kezdődtek, a névadó szobránál. Fellépett a tanítóképző Gyöngyvirág tánccsoportja és énekkara. Ezt követően az iskola egykori tanárára, az alig harminchét éves korában elhunyt Boér Gézára (1952–1989) emlékezett Zs. Ambrus Ágnes szakfelügyelő, valamint dr. Borcsa János tanár, irodalomkritikus. Felidézték a pedagóguskolléga, irodalmár személyiségét és munkásságát, majd az iskola irodalmi termében László Katalin tanár, a tanítóképző igazgatója leleplezte a Vetró Bodoni András által készített Boér Géza-domborművet. Ez a tanítóképző negyedik domborműve, három évvel ezelőtt néhai Nagy Béla iskolaigazgató, tavalyelőtt néhai Fülöp Kálmán, tavaly pedig néhai Vikol Kálmán tanár emlékplakettjét avatták. A háromnapos rendezvény május 8-án A nyelv manipulációs szerepe című tudományos konferenciával, valamint a kilencedik erdélyi Kossuth-szónokversennyel és irodalmi kávéházzal folytatódott. Május 9-én lesz a szónokverseny döntőjére. /Iochom István: Bod Péter-napok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Május 10-én, vasárnap ünnepli nyolcvanadik születésnapját Kányádi Sándor. A nagygalambfalvi születésű írót, költőt irodalmi körökben tartott ünnepi beszédekben, kiadványokban, versekben, emlékeket idéző tárcákban köszöntötték barátai és tisztelői. A Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői a teljes májusi számot Kányádi Sándor tiszteletére állították össze. Pomogáts Béla úgy fogalmazott, hogy mivel a költők népe vagyunk, Kányádi születésnapján nemzetünket, magyarságunkat, történelmünket is köszöntjük. /Antal Ildikó: A 80 éves Kányádi Sándort ünnepli az irodalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium 150 éves jubileumi emlékünnepsége május 8-án volt. Legalább négy mikós nemzedék volt jelen. Biró Béla, a Székely Mikó Kollégium és Pető Mária, a Református Kollégium igazgatója az iskola százötven éves történetének főbb mozzanataira emlékeztetett. Utalva a Mikóban végzett nemzedékek sokaságára, Keresztély Irma főtanfelügyelő azt hangsúlyozta, hogy elsokasodtak a fenyőemberek, akik őrzőkként vigyáznak az elődök örökségére. A Véndiák Társaság és a Székely Mikó Kollégium Alapítvány által állíttatott emlékkő (a mikóújfalusi Urszuly Sámuel kőfaragó munkája) leleplezésénél dr. Szőts Dániel vén diák méltatta az iskolaalapítók és a nevessé vált mindenkori diákok érdemeit, Incze Sándor nyugalmazott református esperes megáldotta a létesítményt. A szülői közösség képviselői átadták az iskolának a Református Székely Mikó Kollégium 1908-ban készült, jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képező iskolazászlójának hiteles másolatát. Régi tanszerrelikviák, sok kiadvány, hajdani egyházi és iskolai szemlétől jelenkori írók, tudósok kiadványai sorakoztak a könyvkiállításon. A két iskola egyesített kórusát a délutáni népzene- és néptánctalálkozón az iskola egykori énekkarosai bővítették ki. /Fekete Réka: Maradjon a székely nép világító fáklyája (150 éves a Székely Mikó Kollégium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

A 450 éves Református Kollégium sok kiváló szakembert nevelt az egyetemes magyar kultúrának. Sok tanárról és diákról megemlékeztek a különböző évfordulós rendezvényeken. Egy valaki kimaradt, aki a Bolyaiak után a legelismertebb marosvásárhelyi tudós volt, Kelemen Lajos. Tizenegy évet töltött a Református Kollégiumban. A kollégiumban eltöltött éveire emlékezett Születtem Marosvásárhelyt címen. Visszaemlékezését kiadta a kolozsvári Komp-Press Kiadó 1993-ban. „Szülőim sírja után mindig felkerestem a kollégiumot, s lelkemben ilyenkor újraéledtek ifjúságom álmai és emlékei, valahányszor hazajutottam” – írta Kelemen Lajos. Utcát kellene elnevezni róla Marosvásárhelyen. /Oláh-Gál Róbert: „Erdély történésze” = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át a hét elején a külső tagok fórumán a külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-díjat és Arany János-érmet. Az Arany János-díjat évente három kategóriában ítélik oda: a tudományos életműért járó díjat az idén Kótyuk Istvánnak (Ungvár) ítélte oda az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. Az utóbbi években elért kiemelkedő tudományos teljesítményéért járó díjat Gábrity Molnár Irén (Szerbia) érdemelte ki, míg a fiatal, 35 év alatti kutató elismerésére szolgáló díjat Benyovszky Krisztián (Szlovákia) és Kádár Edit (Románia) vehette át. Az Arany János-érmet öt kutatónak ítélték oda: Horváth Lászlónak (Horvátország), Murádin Jenőnek (Kolozsvár), Pál-Antal Sándornak (Marosvásárhely), Tóth Károlynak (Szlovákia), valamint Vermes Gábornak (Egyesült Államok). /Arany János-díj és -érem hazai kutatóknak (is). = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Május 7-én Kisiratoson várta a község vezetősége és lakossága a Mezőkovácsházáról érkező feltámadási jelvényt, amelyet 40 ember hozott Bakos István polgármesterrel az élen. Az érkezők és a fogadók, nemzeti viseletbe öltözött lányok felvezetésével, zsoltárokat énekelve végigvonultak a főutcán, majd betértek a májusi ájtatosságra, illetve a jelvény fogadására hívekkel megtelt templomba. Bircsik Csaba, egy mezőkovácsházi civilszervezet elnöke a feltámadási jelvényt átadta Almási Vince kisiratosi polgármesternek. Beszédeikben a magyarság összetartozását jelképező feltámadási jelvényből kiindulva a két település között kialakult igen jó kapcsolatokat ecsetelték. Miután a kisratosiak rákötötték a maguk szalagját a jelvényre, Zilahy András plébános áldást mondott a résztvevőkre. Másnap a kisiratosiak egy kisbusszal indultak útnak a feltámadási jelvénnyel, a kürtösi, zsúfolásig megtelt katolikus templomban tartottak rövid stációt, majd Aradra, a Mosóczy-telepi katolikus templomhoz érkeztek. Kalapis Damján plébános köszöntötte az érkezőket, majd együtt fohászkodtak. Almási Vince, a kisiratosiak nevében a Zamárdiból, illetve Tihanyból elindult két feltámadási jelvény szimbolikus jelentőségéről beszélt, amelyek különböző irányba haladva átölelik a Kárpát-medence magyarságát. Farkas Viktória felolvasta a Mosóczy-telepiek szalagjának a szövegét, azt rákötötte a jelvényre. A jelvényszállító csoport megállt még a gyoroki, majd a lippai katolikus templomoknál, délután a dévai Szent Ferenc Alapítvány kápolnájában megtartott ünnepélyes szertartáson a jelvényt átadta a vendéglátóknak, akik Gyulafehérvár érintésével hordozzák azt tovább Csíksomlyó felé. /Balta János: Arad megyében a feltámadási jelvény. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 9./

Idén tizenegyedik alkalommal, Nagyszalontán rendezték meg a Függőleges Keresztyén Ifjúsági Konferenciát. A konferencia a Zilahy Lajos Művelődési Házban kezdődött, Berke Sándor tenkei lelkész köszöntötte a megjelenteket. Mikor leszek végre boldog? címet viselte az idei konferencia előadása, amelyet Lukács Angéla köröskisjenői lelkész tartott. Reggelenként zenés áhítattal vagy imaközösséggel indult a nap. Az előadásokat után kiscsoportos beszélgetések és műhelytevékenységek követték, voltak szabadidős tevékenységek és alternatív műhelyek is. /Butyka Anna: ”Ismét mondom: örüljetek!” = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Kolozsváron 15 napon keresztül, május 10–24. között színes programmal emlékeznek arra, hogy 15 éves a Katolikus Egyetemi Lelkészség /KEL/. Május 19-én közösségi szentmise lesz Dr. Jakubinyi György érsek celebrálásával, de lesz fotókiállítás, lesznek csoportos beszélgetések, kreatív programok, nosztalgiabál és sok más érdekesség. /15 éves a Katolikus Egyetemi Lelkészség. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Április végén, több mint háromszáz résztvevő jelenlétében felszentelték Tordán az Adventista Imaházat, a magyar gyülekezet otthonát. Tordán két adventista gyülekezet létezik, a magyar és a román híveket tömörítő gyülekezetek. /Szász Károly-Zsolt, tordai adventista lelkész: Felszentelték a tordai központi Adventista Imaházat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Aurél Hírlap – erre a névre keresztelte a szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Líceum III. B osztálya az osztály első ízben megjelent lapját. A kisdiákok hírlapjában vannak versenyfelhívások, viccek, képeket az iskolai életről. Az újság főszerkesztője Kiss Mercédesz, a hírlap készítésében az egész osztály részt vett. /Megjelent a SZMH „kistestvére”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 9./