Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
2009. május 9.
1987 óta először kap Magyar Művészetért Díjat erdélyi festőművész: Vinczeffy László május 10-én, vasárnap veheti át a szentendrei Vajda Lajos Stúdióban. Vinczeffy László kipróbálta a papírművészetet, kerámiát készített, meg installációkat is. /Váry O. Péter: Magyar Művészetért Díj Vinczeffy Lászlónak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./
2009. május 9.
Négyezer ember felállva, percekig tapsolt, amikor befejeződött május 7-én Veszprémben a Cozma-gyilkosságról készült, Szíven szúrt ország című film első részének díszbemutatója; a közönség hosszú ideig Marian Cozma nevét skandálta. A film díszbemutatóján jelen volt Petre Cozma, a meggyilkolt sportoló édesapja is. /Vastaps fogadta a Cozma-film bemutatóját Veszprémben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2009. május 9.
Kaszaverés és -fenés ritmusára is gyimesi, valamint felcsíki táncokat járnak legújabb színpadi műsorukban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosai. Az együttes két táncosa, Antal Zsolt és Péter László álmodta színpadra a koreográfiát, a díszletet, a teljes műsort. A Hegyen innen – hegyen túl bemutatója május 6-án volt. Antal Zsolt régen tervezte, hogy egy műsorban e két, egymás melletti tájegység közös és eltérő vonásait egyaránt megmutatják. Gyimesben van sebes csárdás, Felcsíkon pedig gyors csárdás, mindkét tájegységen ismert a gardony, de azok ritmusvilága már eltérő. Péter László hozzátette, elővették az archív felvételeket, továbbá Péter Lászlónak saját gyűjtése is volt. /Antal Ildikó: Erdőlnie kellett velük, hogy megérezze a táncukat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./
2009. május 9.
Marius von Mayenburg kortárs német szerző A csúnya című darabját a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Akadémiai Műhelye vitte színre. Rendezőként Anca Bradut hívták Marosvásárhelyre. /Nagy Botond: Fekete dugasz a széparcúaktól. Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem: A csúnya. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./
2009. május 9.
Az a bizonyos Függelék. Latinul szoktuk emlegetni: Appendix. Bolyai János fűzte hozzá a tér tudományáról és a párhuzamosok viselkedéséről szőtt gondolatsorát tudós apja könyvéhez, a Tentamenhez. Megteremtette azt az új tudományágat a geometria tárgykörében, amit azóta „nem euklidészi geometria” néven tanítanak. Csak egy függelék – amely átformálta a világot. Az idén Budapesten lezajlott nemzetközi könyvfesztiválon erről a kis könyvről is szó esett. Ez volt az idei év legnagyobb magyar „könyveseménye”, bár alig esett szó róla a médiában. Az Appendix felvételt nyert a Világ Szellemi Öröksége listájára. Bekerült az UNESCO Világemlékezet, a Memory of the World kincsestárába, a magyar szellemi termékek közül negyedikként, Mátyás Corvinái, Tihanyi Kálmán Radioskopja és a Tabula Hungariae, azaz Magyarország első, 1528-ban nyomtatott térképe mellé. Egy jeltelen sírtól a Világemlékezetig című előadásában Oláh Anna Bolyai-kutató mesélte el a mű jelölésének történetét. Ő maga kezdeményezte a budapesti Akadémia Könyvtárában található munkapéldány jelölését. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a könyvet nem datálták. A felhasznált papír vízjeleiből kellett megállapítani a megjelenés pontos dátumát. Ezt a munkát Pelbárt Jenő kutató vállalta magára: az Appendix 1831-ben látott napvilágot, a marosvásárhelyi református kollégium nyomdájában. Nemrégiben külön emléket állítottak Bolyai János korszakalkotó munkájának a Pszeudoszféra című köztéri alkotással, alkotója Horváth Sándor matematikatanár. /Medgyessy Éva: Csak egy függelék... = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2009. május 9.
Megjelent Borcsa János Merítés – kritikák, tanulmányok, jegyzetek 2005–2008./Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2009/ című kötete, ebben érzékelhető a kortárs magyar irodalmat figyelemmel követő kritikus tág rálátása. Így fogalmazott kritikusi hitvallásáról: a kritikus egyik feladata „a számára ihletadó művek fontos üzenetének felerősítése hiteles értelmezések, meggyőző értékítéletek megalkotása útján, ugyanakkor az olvasó számára hozzáférhető módon”. /Váry O. Péter: Borcsa János merítései. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./
2009. május 10.
Tizenötödik alkalommal hívták össze Magyarországon az egyetemi pasztorációs konferenciát. Az idei alkalomra április 23–25. között került sor Egerben. Évek óta hagyomány, hogy ide az erdélyi egyetemi pasztoráció munkatársait is meghívják. Az idei konferencián Brassóból Mihály Imre segédlelkész és két egyetemista, Kolozsvárról Takó István egyetemi lelkész és Györgypál Enikő pasztorálasszisztens vett részt. Fontos tapasztalat volt a mások értékeivel, sajátosságaival való találkozás. A konferencián részt vettek római és görög rítusú katolikusok, evangélikusok és reformátusok. Az erdélyi egyetemi lelkészségek közötti párbeszéd 2008. április 19-én kezdődött Kolozsváron, az Országos Katolikus Egyetemi Találkozó (OKET) keretén belül. E találkozók megismétlődtek 2008. november 8-án Brassóban az OKET-en és a 2009. április 18-i gyulafehérvári OKET-en. /Györgypál Enikő: Egyetemi pasztorációs konferencia Egerben. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./
2009. május 10.
A Mustármag megújulás-szolgálat Hiszek a romokon rockoratóriuma az erdélyi egyházmegye ezeréves fennállásának ünnepére készült a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség támogatásával. A rockoratórium ősbemutatója március 30-án volt a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. További előadások a közeljövőben: Székelyudvarhelyen május 18-án, Gyergyószentmiklóson május 20-án, Nyárádszeredában május 21-én. /Hiszek a romokon. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 10./
2009. május 10.
Kántor Lajos felidézte, hogy Kányádi Sándor Szürkületben /Kriterion, Bukarest, 1978/ című verseskötetét úgy dedikálta neki és másoknak, hogy hosszabb, kézírásos kiegészítést eszközölt: a Halottak napja Bécsben című verséhez, a nyomtatásban kitett szögletes zárójel mellé beírta: Fölséges uram kend hogyha férkőzése volna közelébekérje meg odafenthogy vetne már végeta nagy protokollnakdolgaink romolnaks bizony hogy avégetts lenne védelmünkrehogy ne kéne nyelvünkféltünkben lenyelnünks önnön szégyenünkre. A cenzúra ugyanis törölte ezeket a sorokat, de Kányádi sokaknak maga írta bele kötetébe a kihagyott részt. A következő évben Budapesten kiadott Kányádi kötetben /Fekete-piros versek (Magvető, Budapest, 1979)/ már csonkítatlanul jelent meg a Halottak napja Bécsben című nagy verse. /Kántor Lajos: Egy szögletes zárójelre. = Helikon (Kolozsvár), 2009. máj. 10. – 9. sz. / Kiegészítés: A budapesti akkor irodalmi folyóirat, az Új Írás még a kötet megjelenésének évében közölte a Halottak napja Bécsbent, a kihagyott résszel együtt. /Új Írás (Budapest), 1978. 12. sz. /
2009. május 10.
A múlt század ötvenes éveiben, az akkori diktátor úgy döntött, hogy Brancusi-szobrokat a Zsil folyó vizébe kell dobni, mert azok dekadens alkotások. Teljesítették a parancsot. Aztán világgá röppent a vandalizmus híre és ki kellett szedni a szobrokat a Zsil folyó vizéből. Kivezényelték a katonaságot, s azok drótkötéllel megkötözve, traktorral vontatták ki a szobrokat. Hol volt akkor a román intelligencia, a művészettörténészek, hogy eltűrték ezt a barbár tettet? A kommunisták szerint, amit ők nem értenek meg, azt le kell törölni a föld színéről. És letörölték. /Tóth Mária: Napok, éjek, hetek, évszakok – Napló. = Helikon (Kolozsvár), máj. 10. – 9. sz. /
2009. május 11.
A tagországok közötti parlamenti együttműködés hatékonyságát növelné és a regionális fejlesztésre fordítana nagyobb figyelmet Borbély László, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) soros elnöke – hangzott el a hétvégén Bukarestben, a KEK parlamenti dimenziójának (PD) tanácskozásán. A 18 tagállamot számláló KEK tanácskozását a jelenlegi elnök azzal a céllal hívta össze, hogy a tagországok parlamentjeinek együttműködésében rejlő lehetőségeket jobban ki lehessen használni. /Szávuj Attila: KEK-egyeztetés Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2009. május 11.
Ion Bazac egészségügyi miniszter bejelentette: 2010 január elsejétől a kórházak és az egészségügyi igazgatóságok a helyhatóságok hatáskörébe fognak tartozni. A kormány elfogadta az egészségügyi rendszer decentralizálási stratégiáját. Az elfogadandó jogszabályok listáján szerepel az egészségügyi decentralizálás törvénye, a közegészségügyi törvény. /Kórház-menedzsment: jövőtől a helyhatóság felelőssége lesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 11.
A helyi rendőrségnek a hatáskörébe fog tartozni a közvagyon védelme, a bűncselekmények felszámolása, a személyi nyilvántartás, de a közúti forgalom irányítása és felügyelete is. „Két rendőrség lesz: a helyi és az országos. A jelenlegi közösségi rendőrség megszűnik, és beintegrálódik a helyi rendőrség keretébe” – jelentette ki Dan Nica belügyminiszter. A helyi rendőrség új egyenruhát kap, amely különbözik az országos rendőrség uniformisától. A helyi rendőrséget köztisztviselők és szerződéses alkalmazottak fogják alkotni, a közúti forgalmat és a közrendet érintő feladatköröket a köztisztviselők is ellátják majd. A polgármesterek alárendeltségébe kerül minden, ami a közrendhez és a közbiztonsághoz, valamint a helyi rendőrség feladatkörébe tartozik. /Átszervezik a rendőrséget. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2009. május 11.
A román pártok nagyszabású rendezvényeken mutatták be én jelöltjeiket a június 7-i EP-választásokra, az Magyar Összefogás listájának főbb jelöltjei országjáró karavánokra indultak. Együtt kezdte kampánykörútját a nagybányai piacon Tőkés László és Kovács Péter, a Magyar Összefogás listájának első, illetve ötödik helyezettje, ahol az összefogás fontosságát tolmácsolták a választóknak. Nyílt támadást intézett Tőkés László és az RMDSZ ellen Adrian Severin szociáldemokrata európai parlamenti képviselő, amikor „elfecséreltnek” minősítette a református püspök jövőbeli brüsszeli mandátumát és kétségbe vonta azt, hogy az RMDSZ „komoly emberei” képviseltetve érezhetik magukat Tőkés által. Csíkszeredában, egy fiatalok számára rendezett vetélkedővel rajtolt május 8-án Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselőjelölt kampánya. Winkler Gyula, a Magyar Összefogás listájának jelöltje Kolozsváron indította európai parlamenti kampányát. /Elindult a kampánykaraván. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2009. május 11.
Akárcsak a többi leváltott alprefektusnak, Dézsi Attilának is kormányfelügyelői tisztséget ajánlottak fel, de nem Hunyad megyében, hanem Székelyföldön, Kovászna megyében. A napokban a magas rangú állami tisztviselők kategóriába tartozott leváltott prefektusok és alprefektusok Bukarestbe utaznak, ahol a kormány képviselőivel tárgyalnak a kormányfelügyelői tisztség konkrét teendőiről. Ettől függ, hogy a képzettség szerint jogász, lupényi származású Dézsi Attila Hunyad, vagy Kovászna megyében folytatja. /Chirmiciu András: Dézsi vacillál. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2009. május 11.
A lap munkatársa kifejtette, ahhoz, hogy jogállam maradjon Magyarország, szükséges, hogy a Jobbik (és a hasonló szervezetek) ne jussanak be a parlamentbe. A Jobbik még „a szintén jobboldali, de mérsékelt, józan és emberileg vállalható doktrínájú Fideszt is” támadja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Jogállam marad-e Magyarország? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 11.
A magyar összefogás megteremtése fontos garancia az erdélyi magyarság erős európai jelenlétének biztosítása szempontjából, ennek sikeréhez azonban a közösség szolidaritására, erőteljes mozgósításra és a magyarságnak valós számarányánál magasabb választási részvételére van szükség, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 8-án Szilágycsehben, az RMDSZ Partiumi Önkormányzati Konferenciáján, melyen közel háromszáz magyar önkormányzati képviselő vett részt. Markó kitért arra, hogy az önkormányzatok számára jelenleg a decentralizáció a legfontosabb célkitűzés: a dekoncentrált, minisztériumi alárendeltségű megyei intézményeket az önkormányzatok hatáskörébe utalnák át. /Partiumi Önkormányzati Konferenciát tartott az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 11.
Pénzhiány miatt csak részlegesen tárták fel a Nagyvárad határában a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványait. Egy évvel ezelőtt kezdték el a város melletti domb egyik utcájának közművesítését, amikor kiderült: a 12. században épített váradhegyfoki premontrei apátság maradványaira bukkantak a környéken. Lakatos Attila történész, a Körösvidéki Múzeum régésze elmondta, évek óta tudták, hogy az apátság romjai a környéken vannak. A templomkerteket akkoriban temetőként is használták, s az évek során egymásra hantolták a holtakat. Az apátságnak több különlegessége is van: nem sokkal építése után, 1131-ben ide temették II. István királyt – sírját még nem sikerült felkutatni. A váradhegyfoki konvent hiteles hely volt a középkorban: közjegyzői hivatalként szolgált. A 16. században II. Lajos király zálogba adta az apátságot, 1808-ig mások birtokolták, s az épülettel nem törődtek. /Nagy Orsolya: Középkori apátság maradványaira bukkantak Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 11.
A temesvári Műszaki Egyetemen május 8–10-e között tizenegyedik alkalommal rendezték meg a Műszaki Tudományos Diákköri Konferenciát, ahol a tudományos dolgozatok tartalma, formája, újszerűsége, bemutatási technikája mellett a magyar szaknyelv helyes használatát is pontozta a magyar egyetemi tanárokból álló zsűri. A Budapesti Műszaki Egyetemről, a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről és a Marosvásárhelyi Sapientia Egyetemről érkezett diákok három szakosztályon – gépészmérnöki, vegyészmérnöki és villamosmérnöki – összesen 15 dolgozatot mutattak be. Jánosi Endre TDK-elnök elsősorban a temesvári műegyetemi hallgatók részvételét hiányolta. Érdeklődéssel hallgatták meg a TDK résztvevői a jelenleg Budapesten élő volt temesvári diák, Simon Csaba előadását az internet új útjairól. /Pataki Zoltán: 11. Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2009. május 11.
Május 9-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum immár negyedik alkalommal adott otthont a magyar tannyelvű középiskolák tantárgyversenyének. Idén biológiából, földrajzból, informatikából, társadalom- tudományokból és történelemből került sor a magyar diákok megmérettetésére. A verseny fővédnöke Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hangsúlyozta a tehetséges fiatalokat fel kell karolni. A Maros megyei tanfelügyelőség munkatársai nem tettek eleget a meghívásnak. / Mezey Sarolta: A legjobbak vetélkedője. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2009. május 11.
Marosszentgyörgyön a római katolikus plébánián a hét végén emlékeztek az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegye alapításának ezredik évfordulójára. Május 10-én, vasárnap hálaadó szentmisét mutatott be Csintalan László főesperes, majd emlékcédrusfát ültettek a plébánia kertjében. A szentmisét megelőzően a gyülekezet sorfalat állva várta a Szent Korona mását. /Berekméri Ildikó: Hálaadás az elmúlt ezer esztendőért. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./
2009. május 11.
Május 9-én véget ért Kultúra Tavasza Nagykárolyban elnevezésű egyhetes rendezvénysorozat. A rendezvények között volt például Visnyai Ágnes zenetanárnő diákjainak zongorakoncertje, a Czier Zsolt mezőfényi karmester vezette rézfúvósok szolgáltattak térzenét. Egy magyar és egy román darabot adtak elő, mindkettőt Paul Sarvadi rendezte. A román nyelvű darabot maga a rendező, a magyar nyelvűt pedig Kiss Zita és Vida István adta elő. Volt fotókiállítás, fellépett a Collegium régizene-együttes is. /Végh Balázs: Szombaton ért véget a nagykárolyi tavaszi fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 11.
A VI. Református Kollégiumi Napok keretében a kolozsvári Reményik Sándor Társaság, a Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány, valamint a „házigazda” Református Kollégium részéről Szilágyi Gizella magyartanár szervezésében május 9-én ismét sor került a Reményik Sándor szavalóversenyre. A Reményik-nagydíjat – egy Reményik Sándort ábrázoló plakettet, Gergely István szobrászművész alkotását – idén Nagy Noémi, a Református Kollégium növendéke nyerte el. /N. -H. D. : Ismét Reményik-szavalóverseny. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 11.
Tizennégy év után először fogadta vendégeit szabadtéren a Téka Művelődési Alapítvány által hétvégén szervezett Szamosújvári Néptáncfesztivál. A kétnapos rendezvény keretében 17 tánccsoport mutatkozott be, köztük magyarországi csoportok is. Az 1993-ban alakult Téka Művelődési Alapítvány a szamosújvári és az észak-mezőségi közművelődés és oktatás szolgálatát, közösségfejlesztést tűzte ki célul. Több intézményt foglal magába, így a Téka Művelődési Központot, a Mezőségi Téka Szórványkollégiumot, a Mezőségi Néprajzi Múzeumot, a feketelaki Mezőségi Táborközpontot, illetve a Feketelaki Tájházat is. Balázs Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta, a rendezvény lassan nőtt fesztivál jellegűvé. Nemzetközivé a 2000-es évek első felében vált, amikor többek között Litvániából, Szlovákiából és Horvátországból érkeztek tánccsoportok. Három évvel ezelőtt úgy döntöttek, a tavaszi fesztivált a néptáncnak, az őszit pedig a többi művészeti ágnak szentelik. A tavalyi fesztivállal egyidőben, a Romániai Magyar Néptáncszövetséggel közösen szervezték meg a II. Erdélyi Néptánc Antológiát. /Ferencz Zsolt: Utcai felvonulás keretében mutatkoztak be a táncosok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 11.
Kányádi Sándor költő 80 éves, 1929. május 10-én született Nagygalambfalván. Beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben. 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt. /Kányádi Sándor ma 80 éves. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2009. május 11.
87. születésnapján Resicabánya magyarságának nagy öregjét, Dercze Ferencet az RMDSZ küldöttsége köszöntötte, aki Karánsebesen, 1922. május 9-én született. Dercze Ferenc a resicabányai magyar művelődés kiemelkedő alakjaként nem csupán kultúrházigazgató volt a múlt rendszer kezdetén, de magyar műsoros esteket, színdarabokat rendezett, több nemzedék táncoktatója, előbb a magyar dalárda, majd műkedvelő csoport létrehozója. /Makay Botond: Dercze Ferencet küldöttség köszöntötte. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 11./
2009. május 11.
Palocsay Kata, a BBTE tanársegéde hívott mindenkit a végzős színművészeti hallgatók vizsgaelőadására május 10-re Kolozsvárra, a Színművészeti Kar stúdiótermébe. A hallgatók fél éven át tanultak bábozást, és lelkesedéssel adták elő Gryllus Vilmos Biciklis dalok című lemezére felépített bábelőadásukat. /S. B. Á. : De gurul a bicikli... = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./
2009. május 11.
Zsúfolásig telt nézőtér előtt, adta elő a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Peter Pashov és Zheni Pashova bolgár rendezőpáros Amor omnia című darabját a Csíki Játékszínben. /Horváth István: Kitörő sikert aratott Csíkban a Csiky társulat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2009. május 11.
Kiállításokkal, dzsesszkoncerttel, filmmel, román borral, dán sörrel, magyar pogácsával és persze nagy-nagy vendégszeretettel várta a budapesti Román Kulturális Intézet az érdeklődőket az első, általuk szervezett Kulturális Intézetek Éjszakáján, május 8-án. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Kultúrák éjszakai találkozója. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2009. május 11.
Alina Nelega darabját /Rudolf Hess tízparancsolata/ Tapasztó Ernő rendezésében mutatták be, Harsányi Attila alakításában, ez volt a nyitó rendezvénye a Zsidó Kulturális Napoknak, amely május 9-én kezdődött a bukaresti Magyar Kulturális Intézetben, és amely keretében egy héten keresztül kiállításokra, konferenciára és koncertekre kerül sor. /(M. L.): Náci tömeggyilkos a bukaresti zsidó napokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./