Nemrég megjelent Mandics György A manipulált forradalom Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című könyve, mely az 1989-as temesvári decemberi eseményeket eleveníti fel. /Mandics György: A manipulált forradalom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 15./

Kazinczy Ferenc emlékének szentelik a hagyományosan megszervezett Partiumi Írótábort idén, derült ki azon az emlékkonferencián, amelyet a nyelvújító születésének 250. évfordulója alkalmából szerveztek Nagyváradon. A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretén belül a konferenciát a Partiumi Keresztény Egyetemen tartották. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, európai parlamenti képviselő elmondta: az idei évben a PKE és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) több, a nyelvújítóhoz kapcsolódó rendezvényt is szervez majd. Az írótábor mellett a város több tanintézetében a nyelvújítóhoz kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg a diákok, részt vehetnek a Kazinczyról szóló anyanyelvi vetélkedőn, illetve hamarosan felavatnak egy Kazinczy-emléktáblát az egyetem belső udvarán. A konferencián több előadás is elhangzott a nyelvújítóról. A Szegedi Egyetem oktatója, Fried István, illetve Czibula Katalin, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense Kazinczy életéről beszélt. Ezután a jelenlévők megismerhették a Kazinczy Ferenc Társaság tevékenységét: a magyarországi szervezet több, az íróról szóló kiadványt is készít. Végül Fried István dedikálta Fejezetek Kazinczy Ferenc pályaképéből című könyvét az érdeklődőknek. /Nagy Orsolya: Kazinczy emlékezete a Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Temetésének 39. évfordulóján a zaklatása ellen tűzhalállal tiltakozó Moyses Mártonra emlékeztek május 17-én Nagyajtán. A háromszéki községben koszorúkat helyeztek el az 1970 februárjában a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó néhai egyetemi hallgató sírján, illetve a szülői ház falán álló emléktáblánál. Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész beszélt Moyses Mártonról. Az 1960 novemberében letartóztatott és kétévi politikai börtönre ítélt elsőéves egyetemi hallgatót a lelkész ahhoz a budapesti Bauer Sándorhoz, illetve a cseh Jan Palachhoz hasonlította, akik 1969-ben az elnyomó kommunista diktatúra ellen tiltakozva életüket adták, felgyújtva önmagukat. A lelkész átadta Moyses Márton húgának, Moyses Évának a Sólyom László magyar köztársasági elnök által adományozott 1956-os ezüst emlékérmet, valamint a Baróti Szabó Dávid Középiskola Moyses-plakettjét. Az istentiszteletet követően az emlékezők Moyses Márton sírján, valamint a szülői ház falán álló emléktáblán helyeztek el virágokat. /Benkő Levente: Moyses Mártonra emlékeztek Nagyajtán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Szabó Csaba esztergályos, biológus, többszörösen díjazott újságíró, közösségszervező, író, tévés szerkesztő, regényes nyomozó. Egy évtizeddel ezelőtt a Szabadság napilapban közölt egy cikksorozatot az Egri csillagok hőseinek életútjáról. A cikkíró, Páll Ferenc tanár azóta is mesél erről tanítványainak. A cikksorozat könyv formájában is megjelent, Az egri hullócsillagok címmel. Ezzel Szabó Csaba új műfajt honosított meg az erdélyi irodalomban, a regényes nyomozást. 2003-ban a Bánk bánból kiindulva folytatott „detektívmunkát”, ebből született a Gertrudis vére. Most a harmadik nyomozás eredményeit tartalmazza Jó Sándor margarétái című könyve, témája a 14–15. századi Moldva. A recenzens nem elégedett a könyvvel A regény nemcsak magyar, hanem román nyelven is világot lát. A románok nem szeretnek ezzel a korszakkal foglalkozni, mivel ekkoriban túl gyakran fordul elő a katolikus szó, a magyaroknak a Moldva név hangzik idegenül. Szabó Csaba könyvébe viszont nem lehet belekötni, mert utat mutat, példát állítva a történészeknek is. A könyv felhívás, hiszen ha akarjuk, ha nem, „Moldva Közép-Európából született, éspedig annak magyar–lengyel változatából”. Van itt keresnivalójuk a románoknak, hiszen ők alapították Moldvát, magyaroknak, lengyeleknek, sőt szászoknak is... A szerző felcsillantja Moldvát nemcsak középkori formájában, hanem 21. századi, olykor szomorú, máskor szinte nevetséges valóságában is. /Páll Ferenc: Nyomozás egy átugrott korszakban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Először járt Kolozsváron Leonard Orban, a többnyelvűségért felelő európai biztos. Állást foglalt polgármester szándékáról, hogy a műemlékekre háromnyelvű – román, angol és francia – feliratokat helyezzen el. „Olyan rendezésre van szükség, amelyik nem ad lehetőséget a kérdés politikai kiaknázására” – mondta Orban anélkül, hogy konkrét megoldást javasolt volna. Leonard Orban kijelentette: bárhol Európában büszkélkedni lehet a Babes–Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ multikulturális modelljével. Elmondta: határozottan ellenzi a kolozsvári felsőfokú oktatási intézmény etnikai alapon történő szétválasztását. Más témáról szólva Leonard Orban kifejtette: a Hargita és Kovászna megyében élő magyar fiataloknak ismerniük kell a román nyelvet. /Kiss Olivér: Leonard Orban: „intelligens megoldás” kell a műemlék-feliratok ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Az erős magyar képviselet az Európai Parlamentben elősegítheti az autonómiatörekvéseket – összegezték a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) május 15-én tartott, budapesti ülésének zárónyilatkozatában. Németh Zsolt (Fidesz), a magyar parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke hangoztatta: „a Fidesz támogatja a kettős állampolgárság gondolatát”. „Fontos lenne, hogy parlamenti egyeztetést folytassunk ebben a kérdésben”–, hogy akár már most megoldást lehessen találni erre – tette hozzá, hangsúlyozva: az állampolgárság és a szavazati jog a magyar jogrendben „két különböző dolog”. A KMAT a zárónyilatkozatban a határon túli magyarokat sújtó ukrajnai jogsérelmek mellett a Szlovákiában, Szerbiában és Romániában tapasztalható negatív folyamatokra is felhívta a figyelmet. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a „közösségi autonómiák rendszerének megteremtése” erősíti a közép-európai térség nemzeteinek közös érdekét, a stabil államokat, amelyek „képesek állampolgáraik igényeinek megfelelni”. Tőkés László szerint az eddig alkalmazott „hagyományos módszerrel”, csak a nyilvános közvita szintjéig jutott el a határon túli magyar önrendelkezés ügye az EP-ben, az „egységes európai kisebbségvédelmi rendszer kimunkálása” nem valósult meg. Ezért szükséges a magyar ügy markáns, egyedi módon való kezelése. „Ha van koszovói és tibeti ügy, akkor létezik magyar ügy is”– fogalmazott Tőkés László. /KMAT: erős magyar EP-képviseletet! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ – Egyedi ügyként is lehetne foglalkozni a magyarság autonómiatörekvéseivel az Európai Parlamentben (EP) – jelentette ki Tőkés László királyhágómelléki püspök, EP-képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) elnöke a testület május 15-i, budapesti ülésén. Németh Zsolt (Fidesz), a magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tanács először ülésezik az Országgyűlés épületében. Reményét fejezte ki, hogy „talán már nincs olyan messze az idő, amikor a KMAT intézményesen és rendszeresen ülésezik” itt. Beszédében azt is hangsúlyozta, hogy „a jövőben nagyon fontos lehet a KMAT és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának együttműködése”. /Ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Fölöslegesnek nevezte a Románia és Moldova közötti országhatár-egyezmény aláírását Traian Basescu államfő, aki ismét bírálta a moldovai hatóságokat amiatt, hogy a román állampolgárokkal szemben vízumkötelezettséget vezettek be. Rámutatott: a chisinaui hatalom a kishatárforgalmi egyezmény aláírását az országhatár-egyezmény aláírásához köti, ami szerinte „érthetetlen” feltétel. A kishatárforgalmi egyezmény aláírását Bukarest szorgalmazza, hogy megkönnyítse a moldovaiaknak a Romániába való belépését. Hangsúlyozta: csak az gondolhatja, hogy egy román államfő aláírhatja a Ribbentrop–Molotov paktum szentesítését jelentő országhatár-egyezményt, aki nem érti, mit jelent a román államfő felelőssége. Moldova a Ribbentrop–Molotov paktum révén került a Szovjetunió fennhatósága alá, a két világháború között Romániához tartozott. Basescu hozzátette: Románia 1990 után elismerte az egykori Szovjetunió határait, amelynek „Moldova is az örököse”, ezért fölöslegesnek tekinti az országhatár-egyezmény aláírását. /Újabb román–moldáv csörte. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A két kormánypárt annyira elvakultan harcol egymással, hogy észre sem veszik, mekkora kárt okoznak. Hiszen a magyar jelenlét a fontos intézményekben egyik alapvető feltétele a jó együttélésnek románok és magyarok között, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 15-én a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsát követő sajtótájékoztatón. Nagy az elégedetlenség a magyar szakemberek leváltása miatt az intézmények éléről. Hargita megyében a 85 százaléknyi magyar lakosság mellett, jó indulattal 50%-ban volt a magyar vezető az intézmények élén, s most ezek többségét is leváltják. Képtelenség, hogy ma például Maros megyében, ahol a lakosság majdnem 40% magyar, a tanfelügyelőség vezetőségében ne legyen egyetlen magyar sem. Hogyan hoznak majd döntéseket a magyar oktatással kapcsolatosan azok, akik nem ismerik sem a nyelvet, sem az illető oktatás sajátos gondjait? Az RMDSZ a kérdést tovább viszi az Európa Tanácsba és az Európai Unióba is. /Mózes Edith: Elvakult hatalmi harc a két kormányzó párt között. Az RMDSZ az európai fórumokhoz fordul a magyar intézményvezetők leváltása ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

„Sorsdöntő választás előtt állunk, hiszen több olyan tényező van, amely az elkövetkező időszakban nagymértékben befolyásolja majd a sorsunkat” – nyilatkozta a közelgő EP-választás kapcsán László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Kolozsvár alpolgármestere. Mint fogalmazott, a magyarság elveszítette azokat az eszközöket, amelyeket a kormányzati jelenlét biztosított, ezt a befolyásolási és lobbi lehetőséget szeretnénk létrehozni Brüsszelben egy erős magyar képviselet által. Elmondta, hogy Winkler Gyulával bejárták Kalotaszeget és az Aranyosmentét. Mindenhol örültek az emberek annak, hogy a közösségen belül megszűnt a nézeteltérés. /P. A. M. : László Attila: az emberek örülnek az összefogásnak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Pár perces meghallgatásán jobbnak találtatott a koalíciós pártok ajánlásával rendelkező ellenjelölt, mint a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalt tizenegy éve irányító Kelemen Tibor. Az állás nélkül maradó igazgató bepereli a kormányt. A bukaresti meghallgatásról Kelemen Tibor elmondta, Dorel Lungu és Nicolae Ciotlos három-négy perc alatt vázolták elképzeléseiket. Kelemen több mint háromnegyed óra alatt fejtette ki, hogy csapatával együtt mit tettek az elmúlt időszakban, melyek lennének további lépései, de alulmaradt a megmérettetésen. /Mózes László: Kelemen Tibor bepereli a kormányt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

A 90 éves aradi román közigazgatás megünneplése visszahozta Aradra a kommunista szellemet! A városháza előtt felállított tribün azokat a letűnt időket idézi, amikor a kommunista vezetők integettek róla a felvonulóknak. Erről a tribünről ma a jelenlegi helyi előkelőségek fogják végignézni a felvonulást. Egy műveletlen illető a plakátszövegben úgy fogalmazott, hogy „90 év adminisztráció Aradon”. Tulajdonképpen 90 év román adminisztrációról van szó! Sokan nem ismerik a helyi történelmet, vagy egyszerűen úgy vélik, hogy az idők velük kezdődnek és végződnek. Két évszázaddal ezelőtt Arad már az Osztrák–Magyar Monarchia egyik lendületesen fejlődő központja volt, 1834 augusztusában megkapta a szabad királyi város címet. /Andó András: Egy szellem járja be Aradot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./

Kolozsváron (és Erdély-szerte) az utóbbi években rengetegen panaszkodnak arra, hogy alig, vagy egyáltalán nem fogható az anyaországgal valamikor egyetlen élő kapcsolatot jelentő Kossuth Rádió műsora, amelyet mára MR1-nek neveztek át. Az okok többnyire műszaki eredetűek, bár sok esetben nem kizárt a más indíttatású zavarás sem. Bokor Barna tévé-rádiószerelő elmondta, a középhullámú rádiózás az utolsókat rúgja. A magyarországi rádiózás is az URH-sávban különböző helyi érdekeltségű és helyi szórású adókra korlátozódik. Ha valaki tökéletes rádióvételt akar élvezni, akkor műholdvevő rendszert kell üzembe helyeznie, és azzal leválaszthatja a rádióműsort anélkül, hogy nézné a képet. Kossuth Rádió, az MR1 ott van az internethálózaton, ez nagy segítség. /Ördög I. Béla: Rádiózás műholdvevő rendszerrel. Mivel válhat hallgathatóbbá az MR1 (Kossuth Rádió)? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Igazi közösségi ünneppel nyitottak idén az uzoni falunapok: a községközpont korszerű iskolát avatott. Ötévi munka után szép, tágas, felújított épületbe költözhetnek a gyermekek. Szabó Margit iskolaigazgató felsorolta a munkálatokat, a pénzforrásokat (pályázat, EU-alapok, Világbank, állami és önkormányzati hozzájárulás), említette a nehézségeket, és felhívta a figyelmet arra, hogy a több híres embert is adó uzoni iskola 361 éves múltra tekint vissza. A műsort a diákok szolgáltatták; külön összeállítást mutatott be a román tagozat. Az uzoni iskolában jelenleg 254 gyermek tanul, ötödiktől nyolcadikig a szomszédos falvakból is ide ingáznak a legtöbben. Készül az intézmény monográfiája – árulta el Ambrus Anna tanárnő, akinek a tavaly decemberben saját költségén kiadott falutörténetéből már alig maradt néhány példány. Este a bodoki fiatalok Tamási Áron Énekes madár című darabjával örvendeztették meg az uzoni közönséget. /Demeter J. Ildikó: A jövőnek építettek (Iskolaavatás Uzonban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./

Május 23-án ünnepli a Lyceum Alapítvány működésének tízedik évfordulóját és a megálmodott Ifjúsági Ház elkészülését Torockón. Vizi Imre tanár, a Lyceum Alapítvány alelnök–ügyvezetője elmondta, az alapítvány küldetése: segíteni a magyar tannyelvű oktatást a kolozsvári Báthory István Líceumban, valamint a vidékről érkező, Kolozsvár bármely magyar tannyelvű iskolájában tanuló fiatalok szállás- és étkezési gondjait megoldó Teodidaktos Humanitárius Alapítványt két bentlakásának működtetésében. Az alapító tagok mindannyian az iskola valamikori diákjai voltak, gyermekeik úgyszintén. Soós Ilona jelenleg is aktív tanára a líceumnak. Székely Tibor (elnök) nyolc évig az iskola szülői bizottságának elnöke volt. Vizi Imre (alelnök-ügyvezető) 20 évet tanított a líceumban, s mint igazgatóhelyettes tíz éven keresztül részt vett az intézmény közvetlen irányításában. Az iskola diákjainak támogatása jelenleg is folytatódik az ösztöndíjak szerzése, pályáztatás lebonyolítása, ösztöndíjak kifizetése, valamint a tesvériskolai kapcsolatok ápolása, diáktáborok, körutak szervezése révén. A (szórvány)vidéki diákok támogatására a „Torockó” programot dolgozta ki az alapítvány ügyvezetése. A „Torockó” program célja Kolozsvár bármely gimnáziumában magyar tannyelven tanuló, szórványvidékről származó, a Teodidaktos Humanitárius Alapítvány két ökumenikus bentlakásában lakó 58 diák támogatása. Vizi Imre az alapítvány ügyvezetését ingyenesen végzi, a kuratórium tagjai sem kapnak térítést tevékenységükért. /Fodor György: Évforduló – Tíz éves a Lyceum Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

Május 15-én tartották a DrámaPálya dráma- és kritikaíró pályázat díjátadó ünnepségét a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem előcsarnokában. A több kategóriában lezajlott versenyről az egyetem tanárai közül elsőként Ungvári Zrínyi Ildikó beszélt. Boros Kinga elmondta: annak ellenére, hogy olyan írás, amely teljesen megfelelt volna a kritika követelményeinek, nem érkezett, a jelentkezők jó része érti a színház működését. Összesen 49 pályamunkát kellett a zsűrinek elbírálnia, tíz munkát érdemesítettek díjra, illetve dicséretre. Igazán jó drámalezárás Pálffy Zsófia Disharmonia Caelestis című jelenetét kivéve nem született. A díjazott jeleneteket és drámákat mutatták be felolvasószínház keretében az egyetem diákjainak rendezésében és – legnagyobbrészt – előadásában. Az első díjat Szvitán Krisztián (Budapest) nyerte el, Csuszner Ferenc (Gyergyószentmiklós) második díjas, Izsó Zita (Budapest) ugyancsak második díjas. /Nagy Botond: DrámaPályá(zó)k ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

A Zenélő Kolozsvár egyik hangversenyével Vermesy Péter zeneszerzőre emlékeztek születésének hetvenedik, illetve halálának huszadik évfordulóján. Emlékezetes volt a Kolozsvári Magyar Pedagógusok Énekkara (karnagy: Bedő Ágnes) is. /Nagy-Hintós Diana: Vermesy Péter zeneszerzőre emlékeztünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A magyar nyelvű orvosképzés 60. évfordulóját a rádiósok Marosvásárhelyen, a Bernády Házban ünnepelték meg 2005. április 23-án. 1962-ig az egyetemen az oktatás csak magyar nyelvű volt. Az egyetem 10 éves évfordulójára Kodály Zoltán Háry János daljátékát mutatták be, 110 tagot számláló diák, tanár, műkedvelő közreműködésével, és a nagy siker miatt többször is játszották. Az egyetem sportélete egyidős volt az oktatás beindulásával. Kakuts András tanszékvezető hozta létre a vívó szakosztályt. A vívók sok díjat nyertek az országban és külföldön is, de a legfényesebb a Pongrácz Antal érme volt, aki Teheránban megnyerte az ifjúsági világbajnokságot. Pongrácz Antal emlékezett erre: nem volt vívófelszerelése, azt kölcsönkérte Huszár Ernő doktortól, úgy indult Teheránba, ahol megnyerte a világbajnokságot. Amikor hazajött, azt hitte, ő a legjobb. Másnap az edzőmérkőzésen Huszár doktor 5–0-ra verte. A sport tanította meg, hogy az élet nem egy sikertörténet, bukásokkal van tele, de mindig fel kell tudni állni. Pongrácz Antal még három olimpián vett részt. Négy éve, 2005 áprilisában emlékezett minderre Pongrácz doktor, hangját ma már csak magnószalag őrzi. /Jászberényi Emese: Emlékforgácsok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Május 15-én megnyitották a Páskándi Géza állandó kiállítást az író szülőfalujában, Szatmárhegyen. A tárlat a községi könyvtár épületében kapott helyet. A kiállítás anyagát a Petőfi Irodalmi Múzeum adományozta az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek, mely felajánlotta a község számára a gyűjteményt. A megnyitót az idén tizenkettedik alkalommal megszervezett Páskándi-megemlékezés keretében tartották. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a megemlékezések főszervezője mondott beszédet. Páskándi-műveket adtak elő a Szatmárhegyi Általános Iskola tanulói. „A mai napon Páskándi Géza szelleme végleg visszaköltözik immár szülőfalujába, Szatmárhegyre” – mondta Günthner Tibor, az RMDSZ szenátora. A „... méltó túlélés a boldogság maga” címmel rendezett Páskándi-kiállítás több mint 50 tárgyat számlál, köztük Páskándival kapcsolatos dokumentumok hiteles másolatait, valamint fényképeket, melyeken együtt szerepel például Szilágyi Domokossal, Farkas Árpáddal, Sütő Andrással és Csoóri Sándorral. A kiállításon szerepel annak a román nyelvű bírósági végzésnek a másolata, melyben az 1956-os kolozsvári diákszövetségi reformtervhez fűzött kiegészítései miatt – rendszerellenes izgatás vádjával – hat év börtönre ítélték Páskándit. /Babos Krisztina: Megnyílt a Páskándi-tárlat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 16./

A Korunk Akadémia jóvoltából április 29-én első alkalommal találkozhatott a kolozsvári közönség Oravecz Imre költő, műfordítóval, a Jelenkor Kiadónál megjelent Halászóember, A hopik könyve és az Ondrok gödre című kötetek szerzőjével. Pályája során több verseskötete jelent meg, számos irodalmi díjat kapott és két alkalommal disszidált Amerikába. /Ferencz Zsolt: Hivatott voltam arra, hogy megírjam a történetet. Beszélgetés Oravecz Imre költő, műfordítóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

A szellemi élet kőkorszaka időnként vissza- visszatér, és illetékes személyek mondják meg a népnek, mi a való, és mi a valótlan. A próféta-költőt fölváltotta a pofákat vágó, fintorgó zenebohóc, sőt zenétlen bohóc. A szocialistának mondott népszolgálat után az irodalom gyakran cserben hagyja az olvasót. Bajor Andor azokat az írókat értékelte, akik, sohasem fordítottak hátat a valóságnak, és ennek köszönhetően a legdurvább diktatúra idején is maguk mellett tudhatták olvasóikat, legfőképpen pedig az erdélyi magyar olvasótábort. Ilyen író volt Oltyán László is, állapította meg Bölöni Domokos. Őt is, mint hőseit, az izgatta leginkább, hogy mi lesz gyermekeinkkel, tanítványainkkal, családjainkkal. Könyveivel a munkásemberek gyermekeinek útját szerette volna egyengetni. A gonoszság úgy hálózza be az 1989 előtti világot, mint a rák. Oltyán László hőse drágábban fizet tisztességhitéért: az életével Fapapucsos messiások /Juventus Kiadó, Marosvásárhely, 2009/ című regényében. Ha Oltyán László ma élne, vajon hogyan fejeznéd be a történetet? Mára minden gonoszság meghatványozódott. /Bölöni Domokos: Fapapucsban kopog a halál. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Irodalomtudományi Intézete egyik hosszú távú vállalkozása Pázmány Péter műveinek a mai szövegtudomány módszereit hasznosító kritikai kiadássorozata, ezt 2000-ben indították el, a 2007-ben szerveződött Lelkiségtörténeti Műhely pedig a kutatások összehangolását vállalta. A programszervezés a 2007 októberében megtartott műhelytalálkozáson kezdődött, amikor a különféle egyetemi központok képviseletében (köztük a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékéről) felkért előadók egy-egy témakör kutatási helyzetét összegezték. A résztvevők a második konferencián vehették kézbe a 2007-es tanácskozás anyagának könyvvé szerkesztett változatát: Lelkiségtörténeti számvetés (szerkesztette Szelestei N. László, Piliscsaba 2008), ez kutatási programként is olvasható. /Gábor Csilla: Lelkiségtörténeti műhely – ének és spiritualitás. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 17./

A Mustármag együttes újabb rockoratóriuma, a Hiszek a romokonősbemutatója Marosvásárhelyen volt március 30-án. A rockoratórium szövegét Papp László, a Szent Imre Kollégium lelki igazgatója írta. A zenét Gyárfás Levente és Csiszér László szerezte. Az egyház felismerte a kommunikációs eszközökben rejlő hatalmas evangelizációs lehetőséget. Az örömhír terjesztésére egyre inkább igénybe veszi a sajtót, a rádiót, a televíziót, legújabban az internetet, s nem utolsósorban a színházat, hangsúlyozta Jakab Gábor. A most bemutatott rockoratórium üzenete: a magyar keresztény közösségnek szüksége van az önvizsgálatra és a lelki megújulásra. /Jakab Gábor: Hiszek a romokon. A Mustármag együttes újabb rockoratóriuma. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 17./

Románia jelenleg hetente mintegy 75 moldovainak nyújt állampolgárságot, legkésőbb 2010-ig azonban ugyanennyi idő alatt ezer főre kívánja növelni a pozitívan elbírált igénylések számát – jelentette ki Traian Basescu államfő az EU-tagállamok nagyköveteivel folytatott megbeszélésről kiszivárgott dokumentum szerint. Basescu megerősítette: a chisinaui román nagykövetségen 600 ezer kérelem vár elbírálásra, ami becslése szerint 800 ezer és egymillió közötti igénylőt jelent. Ezeket a kéréseket még nem továbbították az igazságügyi tárcához, amely ez év végéig 25 ezer esettel tud foglalkozni. Basescu leszögezte: a romániai intézkedést egyetlen EU-tagállam sem kifogásolta hivatalosan, Bukarest pedig valamennyi, a „történelmi események” folyamán állampolgárságát vesztett románnak visszaadja az állampolgárságot. Az államfő nem rejtette véka alá, hogy Bukarest politikai megfontolásból könnyítette meg a határon túli románok honosítását, megpróbálva „esélyt adni” például a Moldovai Köztársaságban élő fiataloknak. A német újraegyesítéssel példálózva Basescu arra is felhívta a figyelmet: noha a második világháború után Romániát is felosztották, Bukarest számára nem adatott meg a lehetőség, hogy a „két állam, egy nemzet” valóságáról beszéljen. Basescu fölöslegesnek nevezte a Chisinau által szorgalmazott kétoldalú határegyezmény aláírását, ez ugyanis szerinte felérne a Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Ribbentrop–Molotov-paktum „szentesítésével”. /Rostás Szabolcs: Basescu: ezer „új román” állampolgár hetente. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Május 16-án majálist szervezett Kőrösfőn az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Az EMNT-fórumon Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök, Szilágyi Mátyás magyar főkonzul, Máté András Levente képviselő, Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője, Szűrös Mátyás volt magyar köztársasági elnök vett részt. A közös listán induló jelöltek közül felszólalt: Boros János (RMDSZ), Sándor Krisztina (EMNT), Szilágyi Zsolt (EMNT) illetve Tőkés László püspök, EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője. Többször is elhangzott: a „józan ész diktálta kompromisszumra” vállalkozó EMNT és RMDSZ abban reménykedik, hogy 2009 júniusában négy erdélyi magyar képviselő kerül a brüsszeli parlamentbe. Péntek László rámutatott, a statisztikák arról szólnak: Kőrösfő az ország leggazdagabb faluja. Sajnos, ez nem így igaz, viszont meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy megforduljon a helyzet. De ez csak úgy lehetséges, ha ott vagyunk Bukarestben, Brüsszelben egyaránt, mondta. László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök reméli: a kompromisszum, ami az RMDSZ és az EMNT között létrejött, nem csak az EP-választásokra szól. Máté András, „Kalotaszeg képviselője” elmondta: büszke a három magyar EP-képviselőre, akik 2007-től tevékenykednek Brüsszelben. Reméli, hogy idén a negyedik jelölt is „befut”, és Szilágyi Zsolt (EMNT), a közös lista negyedik helyezettje is mandátumhoz jut. „Nekünk, magyaroknak nem kell tolmács. Amikor beszélünk, értjük egymás szavát. De ez az «egyetértés» csak akkor lesz teljes, ha nem csak a szavak szintjén, hanem lélekben is megvalósul”, kezdte beszédét Jakab István, a Fidesz országgyűlési képviselője. Tőkés László EP-képviselő, a Magyar Összefogás Listájának vezetője zárszavában úgy fogalmazott: most a verseny nem egy független jelölt és az RMDSZ között van, hanem románok és magyarok között. De nem a románok ellen, hanem a magyarokért. A fórumot megelőzően az RMDSZ és az EMNT küldöttei a Szociáldemokrata Tömörülés RMDSZ-platform és a Romániai Magyar Dolgozók Szövetségének képviselőivel tanácskoztak. /Sz. K. : Közösen kampányolt Tőkés László és az RMDSZ Körösfőn. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A RMDSZ számára elfogadhatatlan a magyar intézményvezetők leváltása, ezért az Európa Tanácsban és az Európai Unióban is fölveti a kérdést, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, s hozzátette, hogy a tiltakozás számos formájával élnek majd, így a héten Hargita megyében tüntetést szerveznek az etnikai arányok tiszteletben tartása érdekében. Markó szerint a leváltási hullám kedvezőtlenül hat a romániai etnikumközi viszonyra, ugyanis a románok és a magyarok közötti jó együttélésnek alapvető feltétele a magyarok jelenléte a különböző állami intézményekben. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta: a szövetség statisztikát készít arról, hogy hány magyar szakembert váltott le a kormány. Borbély szerint etnikai tisztogatást végzett a kormány. 1990 óta nem fordult elő, hogy például Maros és Szatmár megyében legalább egy magyar főtanfelügyelő-helyettes ne lenne. /-or- : Tüntetés az etnikai arányok betartásáért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ Valóságos tiltakozáshullámot helyezett kilátásba a következő időszakra az RMDSZ a magyar intézményvezetők leváltása miatt. Az intézményvezetők elbocsátása ellen foglalt állást a hétvégén Árkoson tartott konferenciáján a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) is. Közleményükben kifejtették: elutasítják a kormány azon gyakorlatát, hogy a szakmai képzettséget mellőzve, politikai alapon nevezi ki a tisztségviselőket. Tiltakozó megmozdulást szerveznek a héten a háromszéki fiatalok is. /Magyar tüntetéshullám. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Mindössze néhány percig tartó „kirakat”-versenyvizsgák után kihirdetett győztesekkel pótolják a kormánypártok Székelyföldön az intézmények éléről leváltott magyar igazgatókat – számoltak be a tisztséget ismét megpályázó menesztett igazgatók, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei politikusai. Korodi Attila képviselő elmondta: legutoljára ‘89 előtt történt ilyen mértékű személycsere a megyei intézmények élén. A háromszéki magyar ifjúsági szervezetek, tiltakozó akciókra készülnek, amelyekkel Tischler Ferenc, az Ifjúsági Igazgatóság leváltott vezetője mellett foglalnak állást. Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi szervezetének elnöke szerint célzott leváltások történtek. A vizsgák „mímeléséről” számoltak be Háromszéken is, ahol a múlt héten szintén elkezdődött a korábban megszüntetett igazgatói tisztségek betöltése. Miközben zajlik az eddigi magyar intézményvezetők lecserélése, a két kormánypárt háromszéki vezetői sajtótájékoztatójukon úgy nyilatkoztak, hogy a leváltások nem etnikai-, hanem szakmai és politikai alapon történnek. A két kormánypárt helyi vezetője úgy nyilatkozott, hogy megtartják tisztségében Keresztély Irma főtanfelügyelőt, Deme Juditot, az Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, Sikó Barabási Sándor főállatorvost, Puskás Zoltánt, a konkurenciahivatal vezetőjét és Mild Zoltánt, az építkezési felügyelőség igazgatóját, mert ők szakmailag megfelelnek. /Horváth István, Kovács Zsolt: Mímelt versenyvizsgák. Tüntetést szervez az RMDSZ Székelyföldön a magyar igazgatók leváltása ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági fórumon vett részt május 15- én Székelyudvarhelyen. Az Új helyzetben a gazdaság címet viselő rendezvényen székelyföldi és magyarországi vállalkozók vettek részt. /Winkler szerint a kormány képtelen a válság kezelésére. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Értelmetlennek tartja a fejlesztési régiók átrajzolását a közeljövőben Vasile Blaga fejlesztési miniszter, szerinte az esetleges átszervezés fölösleges bonyodalmakhoz vezetne az uniós pénzalapok megpályázása és elosztása terén. Mint mondotta, legkorábban 2013-ban lehet majd tárgyalni erről a kérdésről. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió közigazgatási joggal való felruházását Vasile Blaga szintén elhárította. Román újságírók kérdésére válaszolva, hogy mi a véleménye elődje, Borbély László székelyföldi projektjeiről, Vasile Blaga elismerte, hogy azok helytállók és folytatni kell őket. Borboly Csaba Hargita megyei és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint a régióban megfordult tárcavezetők közül Blaga az, aki a leginkább betartotta ígéreteit. /Szucher Ervin: Nem a régiók újrarajzolására. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./

Jövő héten kerül sor azon címzetes pedagógusok vidékről városra való áthelyezésére, akik a legújabb kormány-rendelet értelmében újabb vizsga nélkül kérhetik ezt. A kormány április végi ülésén jóváhagyta azt a sürgősségi rendeletet, amely értelmében azok a pedagógusok, akik a véglegesítő vizsgán elérték a 7-es osztályzatot és vidéki iskolákban kaptak állást, újabb megmérettetés nélkül kérhetik vidékről városra való áthelyezésüket. Maros megyében 46 magyar nyelvű tanító, 43 óvónő, 11 magyar szakos tanárnő és 2 vallástanár nyújtott be kérést. /Menyhárt Borbála: Vándorló pedagógusok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

Aláírásgyűjtéssel próbálja rávenni Sorin Apostu kolozsvári polgármestert a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), valamint a Transindex internetes portál arra, hogy magyar és német nyelvű feliratok is szerepeljenek a kincses város műemlék épületeire felhelyezendő táblákon. Arra az újságírói felvetésre, hogy a táblákon miért nem lesz magyar felirat is, az elöljáró közölte: „a román frankofon nép, a magyar pedig nem világnyelv”. A kezdeményezők az elöljáróhoz intézett levelükben kifejtik: nem csak az angol és a francia világnyelv, és amennyiben a kezdeményezés célja csupán a Kolozsvárra látogató turisták tájékozódásának megkönnyítése, indokolt lenne statisztikákkal is alátámasztani a nyelvi opciót. Úgy vélik, Apostu „válaszának szellemisége azokat az időket idézi, amikor minden nyelven ki lehetett tenni Kolozsvár bejáratához az üdvözlő táblát, csak éppen magyarul nem”. Furcsállják, hogy „pont magyarul és németül nincs helye a tájékoztatásnak, annak ellenére, hogy Kolozsvár történelmében a magyar közösség ugyanolyan fontos szerepet játszott, mint a román, valamint a német közösség”. „Ez a város mindenkié, aki valaha benne élt, vagy jelenleg benne él és dolgozik” – jelentik ki a kezdeményezők, akik szerint a városvezetésnek hangsúlyt kellene fektetnie arra, hogy a sokszínű, multikulturális Kolozsvár jegyeit megjelenítse a város utcáin, épületein, állami intézmények homlokzatán. A petíciót a Transindex internetes oldalán lehet aláírni május 21-éig, a kinyomtatott íveket a CEMO iktatja a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Lapzártáig mintegy hatezer-ötszáz aláírás gyűlt össze. /Pap Melinda: Aláírásgyűjtés a magyar feliratért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./