Székelyudvarhely tanácsának feloszlatását kezdeményezte a helyi RMDSZ-frakció. A polgáriak /MPP/ és a zöldek postai értesítésből szereztek tudomást a fejleményekről. A székelyudvarhelyi tanácsban kialakult patthelyzetből az április 24-i tanácsülésen végre elmozdulás látszott: végre dolgozni ültek össze a városatyák, megszületett a város költségvetése és több határozat is. A polgáriak szerint most egyértelművé vált az RMDSZ szándéka, hogy a testületben megszerezze a teljhatalmat, és színjátéknak minősíthető az RMDSZ által korábban indítványozott együttműködési protokollum aláírása. /Lázár Emese: Perre mennek az udvarhelyi tanácsosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Nagy arányban buktak meg a Hargita megyei hetedik–nyolcadikos diákok a félévi románvizsgán, csaknem negyven százalékuk nem kapta meg az átmenőjegyet. Ennek okaira a szakemberek már sokszor felhívták a figyelmet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint nem kellene tovább kínozni a magyar gyerekeket, és végre meg kellene változtatni a románoktatás módszerét. /Benedek Sándor: „Kínozzák” a magyar tanulókat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Hargita megyében román nyelv és irodalom tantárgyból félévi írásbeli vizsgán a megye 7–8-os magyar diákjainak nagy része megbukott. Számszerűen: 3130 hetedikesből 1235, 3159 nyolcadikosból 1275 tanuló, így az „átmenők” aránya 60,5, illetve 59,63 százalék. Hargita megyében a diákok számottevő hányada nem tud románul, itt lakik a tömbmagyarság. Sok esetben hiányzik az a közeg, amelyben a gyermek megtanulná többségi nemzet nyelvét. A magyar pedagógusok szakmai szövetsége évtizede kilincsel és rimánkodik hiába, hogy a Székelyföldön más módszerekkel taníthassák a román nyelvet. A 12-13 évesen megismerkednek a kudarc, a bukás, a meg nem felelés érzésével. /Burus János Botond: Ahány nyelv... = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

Nagy élmény volt a Kovásznán, majd Kézdivásárhelyen is megtartott idei anyanyelvi vetélkedő a résztvevők számára, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a kisebbségi sorsba jutott anyanyelv tudatos művelésére már általános iskolás és kamaszkorban felkészíti a diákokat. A vetélkedőről azonban hiányoznak a nagyváradiak, a kolozsváriak, a Maros és Szatmár megyeiek, s fontos lenne, hogy eljöjjenek a szórványban küszködők is. /B. Kovács András: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./

A Csíkszeredán tartott szakmai konferencián a meghívott magyar politikusok, tisztségviselők – ellentétpárba állítva az „agresszív”, „alacsony színvonalú” román médiával – a magyar sajtót dicsérték (szembe). A hazai magyar újságírókból valóban hiányzik az önbizalom és a pimaszság. A jó értelemben vett pimaszság, amely arra készteti, hogy kellemetlen helyzeteket is vállalva szembeszegüljön interjúalanyával. Az önbizalomhiányt magyarázza először is, az anyagi bizonytalanság. Az anyagi kiszolgáltatottság, sok esetben a politikum miatt neki kell attól rettegnie, hogy vajon éppen milyen lábbal kelt fel XY politikus, hogy vajon baj lehet-e abból, ha bizonyos újságcikket megír. Ilyenkor lehet mondani, hogy az illető újságíró eladta a lelkét. Azt is meg kell nézni, hogy vajon ki az, aki megvásárolta... /Salamon Márton László: Az újságírói hitel vására. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Závada Pál Bethlen című történelmi játéka a 2008/2009-es évad záródarabjaként került a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának repertoárjába, Kövesdy István rendezésében. A színmű Móricz Zsigmond Erdély című regénytrilógiája alapján készült. /Bethlen. Závada Pál darabja a marosvásárhelyi színpadon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban május 19-én Samuel Beckett Az utolsó tekercs című monodrámáját Pálffy Tibor viszi színre. /Ketesdy Beáta: Pálffy Tibor egyéni műsora Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./

Május 18–23-a között az Udvarhely Táncműhely harmadjára rendezi meg a Tánc Tavasza Táncfesztivált Székelyudvarhelyen, ezen megfordul a kortárs tánc hazai képviselőinek legjava. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Bozsik Yvette rendezte Játszóteret hozza magával. A Tánc Tavaszát stílusosan az egyik állandó résztvevő, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió zárja. /A tánc tavasza Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Május 9-én harmadszor tartották meg Szászcsáváson a Dézsi Ferenc karnagy emlékének szentelt népdalversenyt. Öröm volt hallgatni a népviseletbe öltözött dalosokat. /Ferencz Magdolna: Népdalverseny Szászcsáváson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Orth István nagyszebeni képzőművész tárlata nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Orth István az erdélyi magyarság egyik – külföldön is – legismertebb, legelismertebb alkotója. A művész most Tündérkert című sorozatát hozta el, ebben az erdélyi műemlékeket, várakat, iskolákat örökíti meg. Orth Istvánról a Mentor Kiadó tavaly jelentetett meg monográfiát, amelyben Józsa István esszéje olvasható e változatos művészetről. Orth István a metszetek, az aquatinták, az ex librisek mestere, de van művészetének egy olyan vonulata is, amiről a monográfia részletesen ír: és ez a szürrealista vonulat. Ugyancsak a Bernády Házban volt Pletl Péter tárlatnyitója is. /Nagy Botond: Szürreális Tündérkert. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Korond nagyközség nevétől már elválaszthatatlan a Firtos Művelődési Egylet folyóirata: a Hazanéző, állapította meg Nagy Pál a huszadik évfolyamához érkezett kiadvány idei első, ünnepi számában. Az önmegismerést tűzte ki célul húsz éve a folyóirat – olvasható Ambrus Lajos főszerkesztő vezércikkében. Ebben a számban Varga Géza az írástörténész Szekeres István kötetét (A székely és az ótörök írás jeltörténete) méltatta, az 1920-ban született István Lajos helytörténész Életutam című írásából közölt részletet, Márton Béla a kilencven évet élt Gál Sámuel taplófeldolgozó mesterről készített pályarajzot. Végül Ambrus Lajos a Hazanéző időközben végleg eltávozott munkatársai – Bandi Dezső, Benczédi Sándor, dr. Fazekas István, Ferenczi Géza, dr. vitéz Ferenczi István, dr. Kercsó Attila, Tamási Miklós – névsorához csatolva a lapot felkaroló dr. Kátó László alsóboldogfalvi születésű, világhírű orvosprofesszort búcsúztatta. /Damján B. Sándor: Húszéves a korondi HAZANÉZŐ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

„Ismét hagyománnyá kell tenni azt, hogy ne évente egyszer vagy kivételes alkalmakkor találkozzanak csak az RDMSZ-es politikusok és a szövetség oktatásügyi szakértői az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel közös dolgaink megvitatása végett” – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök május 18-án, az erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel tartott megbeszélést követően. Két kérdésről tárgyaltak. Az első az egyházak pénzügyi támogatásának problémája volt. A román állami támogatás nem arányos a magyar hívek számával, s a romániai magyarság számarányánál jóval kevesebbet kapnak a történelmi magyar egyházak. A másik az egyházi tulajdonok visszajuttatásának kérdése: papíron 65 százalék körül van a visszakövetelt ingatlanok aránya. A valóságban ennél jóval kevesebb jutott vissza ténylegesen az egyházakhoz, mivel a visszaszolgáltatást az önkormányzatok is gátolhatják, illetve számos restitúciós határozat per alatt van. „Fel kell gyorsítani ezt a folyamatot” hangsúlyozta Markó. Szó volt a felekezeti iskolákról is, de erről külön tanácskozás lesz. Egy-két esetben ugyanis magyar–magyar konfliktus alakult ki felekezeti tanintézet és az állami iskola között. A konfliktusokat úgy kell megoldani, hogy az egyház érdekei érvényesüljenek, de iskolák száma se csökkenjen, fejtette ki Markó. /N. -H. D. : Holtponton az egyházi ingatlanok restitucíója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19.

„Az erdélyi macska a házhoz és nem a gazdához hűséges. Markó Béla az erdélyi kortárs irodalom és közélet megkerülhetetlen alakja. A filmből az író, költő és politikus önmagának választott sorsát és hitvallását ismerhetjük meg. ” – olvasható a Markó Béláról készült dokumentumfilm beharangozójában, Markó Béla verseiből, és önvallomásaiból áll össze a költő politikusi arculata. Az erdélyi macska. 2008-ban készült magyar dokumentumfilm. Rendezte, a forgatókönyvet írta és szerkesztette B. Nagy Tibor, Duna Televízió. /B. D. : Tüntetnek értünk a hangyák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./

Máramarosszigetre érkezett az a Feltámadási kereszt, amely húsvétkor indult el Zamárdiból, és amelynek végállomása Csíksomlyó lesz. A jelkép Máramarosszigetnél lépett be Erdély területére, ahova a kárpátaljai Aknaszlatináról hozták át. A kereszt menetének gondolata a 2004. december 5-i népszavazást követően fogalmazódott meg az anyaországi hívekben. Ekkor határozták el Zamárdiban, hogy valahogy ki kell fejezni az együttérzést az elszakított területeken élő magyarokkal. /Csíksomlyó felé vezető útján belépett Erdélybe a Feltámadási kereszt. = Erdély. ma, máj. 19.

Miután Hargita megyében gyászkeretes táblákat helyeztek el azon intézmények bejáratánál, amelyekben magyar igazgatót váltottak le, május 19-én úgynevezett villámgyülekezéssel (flashmob) tiltakozott Sepsiszentgyörgyön több tucatnyi fiatal az egyik magyar igazgató eltávolítása miatt. A villámcsődülés résztvevői Tischler Ferencnek a Kovászna megyei ifjúsági- és sportigazgatóság éléről való eltávolításával kapcsolatosan fejezték ki elégedetlenségüket. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Bukarestben bejelentette, hogy az RMDSZ május 22-én rendezi meg a magyar intézményvezetők leváltása elleni első nagyszabású tiltakozását Csíkszeredában. Markó közölte, a 74 százalékos magyar lakosságú Kovászna megyében is jelentősen csökkent a magyar intézményvezetők száma. A 37 intézmény közül 17-et vezetett magyar nemzetiségű személy, a leváltási hullám után azonban csak hatan maradtak funkcióban, ami azt jelenti, hogy a korábbi 45 százalékos arány 16 százalékra csökkent. /- or -: Gyászkeretes tiltakozás után villámcsődülés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Az elmúlt évek acsarkodás jellemezte egymásnak feszülése után sem Tőkés Lászlónak, sem az RMDSZ-nek nem lehet könnyű hozzászokni a nagy politikai kiegyezéshez. Túlságosan mély sebeket ejtettek egymáson a felek ahhoz, hogy most, az európai parlamenti megmérettetésre létrehozott közös jelöltlista kedvéért egy csapásra szőnyeg alá söpörjék a másik féltől elszenvedett politikai sérelmeket. Ettől eltekintve az erdélyi magyar összefogás tartóssága, hosszú távú sikere tekintetében még mindig jobban áll, mint például a nagykoalíciót alkotó román szociáldemokraták és demokrata-liberálisok, akik a kampányban felváltva tessékelik ki egymást a kormányból. Az RMDSZ a 2007. novemberi EP-, majd a tavalyi helyhatósági megmérettetés előtt úton-útfélen kárhoztatta a Fideszt amiatt, hogy úgymond beavatkozik az erdélyi magyarság belügyeibe, és előbb a függetlenként induló Tőkésnek, majd a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek kampányolt. Kelemen Hunor annak idején politikai tisztességtelenséggel, Frunda György pedig erkölcstelenséggel vádolta Orbán Viktort Tőkés melletti kiállása miatt, Markó Béla pedig azzal a hasonlattal nevezte történelmi botlásnak a volt kormányfő eljárását, miszerint „a legjobb paripa is megbotlik”. Ugyanaz az RMDSZ, amely korábban rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak tartotta a Fidesz erdélyi korteskedését, most már tárt karokkal fogadja Erdélyben a Magyar Összefogás listájának első helyét elfoglaló Tőkést, vele együtt pedig az RMDSZ-nek korteskedő Orbánt. /Rostás Szabolcs: Paripák és ökrök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Erdélyben kampányol május 20-21-én a Magyar Összefogás európai parlamenti jelöltjei mellett. /Orbán Viktor Erdélyben kampányol. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Június hetedikén nem szabad otthon maradni, ha nem megyünk el szavazni, azt a szélsőséges román pártok fogják megköszönni – üzente Tőkés László május 18-án, a Baróton tartott lakossági fórumon. Tőkés László elmondta: a politikai harcban többször megbántották őt az RMDSZ képviselői, de mivel a közös érdek fontosabb, mint a személyes érdekhez való ragaszkodás, ő túltette magát azon, s az erdélyi magyarság minél jobb képviselete és az autonómia megvalósítása céljából kész együttműködni mindenkivel. /Hecser László: Baróton is együtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Igyekszik vissza a kormányba az RMDSZ – ez derül ki vezető tisztségviselői nyilatkozataiból. Magánbeszélgetésekben gyakran elhangzik, néhány hónapon belül ismét a hatalom kenyerét ehetik, célozgatnak rá, hogy a bukaresti politika alakulása nekik kedvez. A háttérben zajlanak az egyeztetések, néhány miniszteri, államtitkári bársonyszékért semmilyen ár nem drága. Az elmúlt négy esztendő bebizonyította, nagyon sok, elsősorban anyagi, gazdasági előnye származik a magyar közösségnek is az RMDSZ hatalmi pozíciójából. Olyan beruházásokat, fejlesztéseket sikerült végrehajtani a magyarok lakta régiókban, melyekhez hasonlókra 30–40 éve nem volt példa. Utakra került aszfalt, iskolákat, közintézményeket újítottak fel, új sportcsarnokok épültek, falvak gazdagodtak víz- és csatornahálózattal. Azonban mindennek ára volt. A kormányzati pozícióért cserében az RMDSZ-nek fel kellett adnia nemzeti érdekérvényesítő politikáját. Lekerült napirendről a magyar egyetem különválasztása és a kulturális autonómia. Az RMDSZ ellenzékbe kerülésével a szövetség radikalizálódni kényszerült, és úgy tűnik, hajlandó végre határozottan cselekedni a különböző autonómiák megszerzéséért. Azonban félő, ha újra hatalomra kerülnek, csupán a pillanatnyi érdekek érvényesítése marad a cél. /Farkas Réka: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Ha a roma kisebbség egységes lenne, és jó vezetők állnának az élén, saját parlamenti képviselettel rendelkezhetne, így jobban hallathatnák szavukat – vélekedett Frunda György RMDSZ-szenátor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (APCE) marosvásárhelyi tanácskozásán. „A statisztikák értelmében 600 000 román állampolgár vallotta magát romának, de mindannyian tudjuk, hogy valójában sokkal többen vannak, egyesek szerint többen, mint a magyarok. Logikus tehát, hogy egy ekkora közösségnek saját pártja legyen”– mondta a szenátor. /Frunda: egységes pártba tömörülhetnének a romák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Trianon nemcsak országrészeket szakított le, de a református egyházat is részekre tagolta. Istennek különös kegyelme azonban, hogy elszigeteltségünk ellenére túléltük a történelem viharait, és lelki egységünk sohasem szűnt meg, vallja dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egység megvalósulása hosszú folyamatnak bizonyult. Ennek a betetéződése az alkotmányozó zsinat megalakulása és a közös alkotmány elfogadása. A püspök nem hiszi, hogy a román többség részére ez gondot jelentene, hiszen a Román Ortodox Egyház ugyanilyen struktúrában gondolkozik. Több, határon túli ortodox egyháztest létezik, amely szerves része a Román Ortodox Egyháznak. Dr. Pap Géza számára május 22-e Isten csodája. A püspököt ez Bocskai István végrendeletének beteljesedésére emlékezteti, aki így fogalmazott: „meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind erdélyi és magyarországi híveimet az egymás között való szép egyességre. Atyafiúi szeretetre az erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelmek alatt lennének is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák, tartsák atyafiaiknak és vérüknek, tagoknak”. /S. B. Á. : Hitélet – Május 22., az egység beteljesedése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

Garda Dezső volt RMDSZ-képviselőt, akit a tavalyi kampány során a szövetség ejtett, s nem jutott be a parlamentbe, de akiről tudják, hogy elkeseredett harcot folytatott a Hargita megyei erdőletarolások haszonélvezői, köztük RMDSZ-politikusok ellen, most becsületsértésért beperelték azok, akiknek visszaéléseit leleplezte. Garda igazát a kormány ellenőrzőcsoportja is megerősítette, a bíróság ellenben ejtette a vádakat, így kaptak vérszemet az erdőirtók, s most Gardának kell felelnie bíróság előtt, hogy tolvajoknak nevezett olyan embereket, akik valóban falopásból gazdagodtak meg ― írta a Jurnalul National című lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Valamilyen tollnokok szemét szúrják Sepsiszentgyörgy virágai, és sorrendbe helyezik a piros-fehér-zöldet, s ebben a magyar nacionalizmust látják. A virágszínek politikai színezetének vegzálása sötét emberi lelkületre vall, s a kukákat nemzetiszínűre pingálóak ízléstelenségére. A román sajtó helyi képviselői feltették a kérdést a sepsiszentgyörgyi polgármesternek, hogy szándékos-e a virágok színválasztása. A polgármester kifejtette: ismert tény, hogy ő maga is a székelyföldi autonómia híve, azonban ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy a sepsiszentgyörgyi zöld terek piros, fehér és zöld színekben pompáznak. /Sylvester Lajos: A nacionalizmus színe és fonákja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Megdöbbenve értesültek arról, „hogy valaki vagy valakik tudatos lejárató kampányt folytatnak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) nevében, jogtalanul használva fel szervezetünk címerét és jelszavait egy olyan provokatív gyűlölethadjárathoz, amelyhez mozgalmunknak semmi köze sincs!– írta Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke, A gyűlöletre szító szórólapozást Szatmárnémetiből indították ismeretlen provokátorok, akiknek nyílt szándéka az etnikai feszültségek elmélyítése Erdélyben is. A módszer kísértetiesen hasonlít a magyarországi balliberális SZDSZ gyűlöletkeltő kampányához, amellyel a nemzeti-radikális erők ellen uszítja a lakosságot, valamint hasonlóképpen gyalázza történelmi jelképünket, az árpádsávos zászlót, mint a HVIM nevével és címerével visszaélő szórólapozó provokátorok – olvasható Lokodi írásában. /Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke, erdélyi szervezeteinek elnöke: Visszaéltek a nevünkkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szerint sérti a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek esélyegyenlőségét, hogy az ukrán oktatási minisztérium az idén sem biztosította az anyanyelvű szaktantárgyi érettségi vizsgák egyenlő feltételeit. A lefordított tesztanyagok hemzsegtek a szakmai, a nyelvtani és a stilisztikai hibáktól, helyenként ellehetetlenítve a kérdések megértését is. Különösképpen vonatkozik ez az Ukrajna történelméből készített tesztfeladatokra. Az érdekvédelmi szervezet érthetetlennek tartja, hogy miközben Kárpátalján számos, mindkét nyelvet jól ismerő szaktanár tevékenykedik, a tanügyi tárca nem képes biztosítani a fordítások megfelelő szakmai színvonalát. A KMKSZ felszólítja az oktatási minisztert, hogy vizsgáltassa ki a tesztek fordításának körülményeit. /Jogsértés a magyar érettségin (Ukrajna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./

Varga Andrea Vega, a Diakónia Alapítvány palliatív gondozói csoportjának vezetője látogatja a gyógyíthatatlan betegeket. A beteg nem a berendezéseket és az ingyenesen hozott gyógyszereket tartja a legnagyobb segítségnek, hanem a lelkieket, a mindennapos látogatást. Nagyon fontos a lelki felkészítés. „A családokat nagyon kimeríti és igénybe veszi egy-egy súlyos beteg ápolása. Sokszor az is nagy segítség, ha valaki a beteggel marad, beszélget vele, míg a hozzátartozó elmegy bevásárolni” – mesélte Varga Andrea. A Diakónia Alapítványnak szándékában áll egy kolozsvári hospice-t létrehozni, mert a kincses városban még nincsen ilyen létesítmény. Az alapítványt az Erdélyi Református Egyházkerület hozta létre, de nem tesznek különbséget magyar és román, református vagy más vallású betegek között. /Gazda Árpád: Életet az utolsó napoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./

2009-ben – immár harmadik alkalommal – lesz „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó Verőcén, a Csattogó-völgyben, július 3–5. között. A fesztivál célja, az Erdélyből elszármazott családok, meg Erdély „szerelmeseinek” a találkozója. A háromnapos együttlét, lehetőség az anyaországi és erdélyi egyesületeknek, baráti köröknek, hagyományőrző társaságoknak Erdélyhez kötődő egyházfelekezeteknek, modern művészeti szakágak képviselőinek a bemutatkozásához. /Gaál István főszervező: „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Boksánbányán Magyar Kulturális Napra került sor május 16-án, a Resicabányai Platanus Egyesület hagyományosnak mondható rendezvényeként. A helyi kultúrházban a kis számú boksánbányai magyar közösséggel együtt ünnepeltek a resicabányai vendégek is. Fellépett a Hóvirág Daloskör és a gátaljai Gomisz ifjúsági magyar néptánc együttes. /Megyasszai Bíró Júlia: Boksánbányai Magyar Nap. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./

Román állampolgárságú és magyar nemzetiségű a Magyarországon előzetes letartóztatásba helyezett férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy merényletet akart elkövetni egy magyarországi politikus, Ecsődi László MSZP-s országgyűlési képviselő ellen. Az ügyészség gyanúja szerint az eljárás alá vont férfi április 8-án este Százhalombattán azért találkozott – az azóta már előzetes letartóztatásba került – bűntársával, hogy összeszereljék azt a futball-labdába rejtett bombát, amelyet társával Ecsődi László házához akartak szállítani és felrobbantani. /Cs. P. T. : Erdélyi magyar a Budapesten őrizetbe vett bombagyáros. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./

A kolozsvári sajtósok egyik szakmai egyesülete, az APPC ellenzi a Kolozs Megyei Tanács azon elhatározását, miszerint az önkormányzat költségvetéséből elkülönített anyagi támogatást juttatna a helyi médiának. A visszautasítást az APPC az egységes auditálási kritériumok hiányával indokolja. /F. H. : Nem kell a lekenyerezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./