Ismerem az RMDSZ programját, amivel nagy vonalakban egyetértek, és ismerem az engem támogató Magyar Polgári Párt programját is, amiről szintén jó a véleményem, jelentette ki Kincses Előd független Maros megyei szenátorjelölt. A választási törvény hátrányosan megkülönbözteti a független jelölteket. Az egész országban mindössze harminc független jelölt vállalkozott megméretkezésre. A függetlenek nem állíthatnak megfigyelőket, a médiában is kisebb a lehetőségük. Lokodi Imre, a lap főmunkatársa a magyarság megosztásáról kérdezte Kincsest, hozzátéve: jelentkezése pusztán ambíció? A magyarságot már nagyon régóta megosztották, reagált Kincses, a megosztás az RMDSZ szatmári kongresszusán intézményesült, amikor Tőkés Lászlót kitették a tiszteletbeli elnöki tisztségből. Az újságíró szerint közszájon forgó vélemény, hogy Kincses Elődöt elsősorban a revansvágy hajtja. Ha revansvágyról lenne szó, mondta Kincses, akkor 2000-ben nem állt volna fel helyéről, amikor a helyhatósági választások előtt mintegy harminc nappal leváltotta őt az Operatív Tanács. Az egység a csúcsvezetés szóhasználatában a politikai monopóliumot jelenti, tette hozzá. /Lokodi Imre: Aki nem lép egyszerre… Interjú Kincses Előd független Maros megyei szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A Magyar–Román Turisztikai Vegyes Bizottság Gyulán ülésezett a múlt héten. Tavaly 8,8 millió román látogató érkezett Magyarországra, 2,1 százalékkal többen, mint 2006-ban. A beutazó turisták közül 199 ezer fő vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket, ez 43,3 százalékkal több az előző évihez képest. A Romániából érkező turisták által Magyarország kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma 349 875 volt, ez 42,5 százalékos növekedést jelent 2006-hoz viszonyítva. /Ülésezett a Magyar–Román Turisztikai Vegyes Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Kolozsváron az UPC analóg változatában megszüntette a Minimax magyar nyelvű adását, továbbá a magyar nyelvű Hálózat Tv és a német RTL adását. A bukaresti nyilatkozat értelmében a megszüntetett adók igény szerint visszakerülhetnek „abban a pillanatban, amikor Kolozsvárott lehetséges lesz a műsorrács bővítése. ”Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: mindazok, akik diszkriminatívnak ítélik meg az UPC eljárását, feljelentést tehetnek náluk és az Audiovizuális Tanácsnál (CNA) is. Hasonló a véleménye Szász Attilának, a CNA alelnökének is. A hivatalosan is 18%-os magyar lakosságú Kolozsvár esetében egyértelműen rossz szándékról tanúskodik az, hogy éppen a magyar nyelvű adókat helyettesítették más román adókkal. 2004 végén a Szabadság aláírásgyűjtést kezdeményezett a magyar műsorajánlat szélesítése érdekében. Az RMDSZ és a Kolozsvár Társaság segítségével lebonyolított akció során több mint ötezer aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtésnek csak 2006-ban lett hatása, akkor még csak a külön fizetős részbe tették be a magyar Minimaxot, a film+ tévéadót és a Hálózatot. Jelenleg az UPC analóg műsorrácsában több mint 60 csatorna vételezhető, ha az etnikai arányokat tekintenénk, akkor is 11–12 magyar nyelvű adónak kellene lennie a keretben. Jelenleg azonban csak három magyar adó maradt. /P. J. A., S. B. Á. : Merénylet a kolozsvári magyar tévénézők ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Hamarosan országos program indul a „sorsukra hagyott” kastélyok és udvarházak rehabilitációjára, ezt Borbély László fejlesztési miniszter jelenti be a jövő héten. Nincs központi nyilvántartás arról, hány kastély került magántulajdonba, hány maradt köztulajdonban. Bánffy Béla 2006-ban kapta vissza családja aranyosgyéresi kastélyát az államtól. Akkor nagyon romos állapotban volt, hiányoztak az ablakok, az ablakkeretek, felszedték a padlót, a tető beázott. Azóta kijavíttatta az épületet. A papíron állami tulajdonban maradt épületekre azonban nem költenek a hatóságok, állapotuk tovább romlik. Az Országos Régészeti Adattár körülbelül hatvan kastélyt, tizenkilenc palotát, nyolc udvarházat tart nyilván Romániában. Sokuk nagyon leromlott állapotban van, megmentésüket csak magánszemélyektől és alapítványoktól várhatják, az állam egyelőre nem hajlandó erre pénzt költeni. A legtöbb Kolozs és Maros megyében van: tíz, illetve tizenhét. Erdélyben körülbelül harminc család kapta már vissza kastélyát, udvarházát a Castellum Alapítvány adatai szerint. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány a bonchidai kastély felújításába kezdett bele néhány éve. Az épület restaurálásához legalább tízmillió euróra van szükség. Mostanáig az összeg tizenöt százalékát sikerült a pályázatokon elnyerniük. Kovászna megyében négy nagy család kapott vissza kastélyt, illetve kúriát. „A Mikesek mindkét ága – a zabolai és az uzoni Béldi is – visszaszerezte tulajdonát” – nyilatkozta Hlavathy Izabella építész, a Kovászna megyei művelődési igazgatóság tanácsosa. A zabolai épület felújítása megkezdődött, körülbelül tízmillió eurós befektetés kell a teljes helyreállításhoz. Az uzoni Béldi-kastély visszajutott Mikes Zsigmond családjának tulajdonába. A kastély elég jó állapotban van. /Fleischer Hilda, Szávuj Attila: Omladozó „állami” kastélyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

A dévai várban 650-en vettek részt Dávid Ferenc, az unitárius egyház alapítója emlékére szervezett zarándoklaton és az egyház 440 éves fennállása alkalmából szervezett ünnepségen. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), az Erdélyben élő unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvű vallásos fiatalok szervezete 1998 óta évente megszervezi az emlékzarándoklatot, mondta el Szabó László, az Erdélyi Unitárius Egyház közügyigazgatója, az ODFIE volt elnöke. Dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott üdvözlőbeszédet. /Bonczidai Éva: Ünnep a börtöncella előtt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Egy héten keresztül ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját az Erdélyi IKE (Ifjúsági Keresztyén Egyesület) egyetemistákat tömörítő szakosztálya, a FIKE, a Főiskolás IKE. A november 2–9-e között tartott rendezvénysorozattal arra emlékeztek, hogy 1998-ban újra megfogalmazódott az igény, hogy szervezett református egyetemista élet legyen Kolozsváron, a két világháború között hatékonyan működő egyetemistagyülekezet mintájára. A rendezvények a tízéves tevékenységből nyújtottak ízelítőt. Az évforduló-ünnepség keretében tartották meg a 24 órás bibliaolvasó maratont is, amelyet a Biblia éve jegyében szerveztek. Bemutatták Zsigmond Júlia 10 év szolgálat című munkáját, amelyben a FIKE eddigi tevékenységét vázolta fel. /Fodor Enikő: Ízelítő tíz év tevékenységéből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Idén ünneplik a híres nótaszerző, Dankó Pista születésének a 150., halálának a 105. évfordulóját, ezért 2008-at Dankó Pista-évnek is nevezik. Dankó Pista Aradon és Nagyváradon is gyakran megfordult, a szegedi székhelyű Magyar Nótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesületének a művészei a régióban Dankó Pista-esteken lépnek fel. November 9-én, vasárnap Aradon, a Kultúrpalotában, kampányrendezvénnyel egybekötve Dankó Pista-megemlékezést tartottak, Bognár Levente alpolgármesternek Dankó Pista-emlékéremmel ismerték el az országhatárokon átnyúló magyar kultúráért kifejtett munkáját. A szegediek előbb Délvidékre látogattak, ahol három településsel, köztük Újvidék önkormányzatával írtak alá együttműködési szerződést, ott is tartottak Dankó Pista-emlékelőadásokat. A szegedi egyesület nevében dr. Majzik István elnök a közelmúltban három intézménnyel, civilszervezettel kötött együttműködési szerződést: Arad város tanácsával, a pécskai Búzavirág Egyesülettel, illetve a kisiratosi Pro-Ki-Dor Egyesülettel. Egy hónappal ezelőtt be is nyújtották első pályázatukat a Szülőföld Alaphoz. Fejes Ernő a szegedi egyesület nemzetközi kapcsolatokért felelős referense találkozott Haász Tibor tőzmiskei polgármesterrel, akivel eldöntötték: még idén együttműködési szándéknyilatkozatot írnak alá a Simonyi Társasággal. /Balta János: 2008 Dankó Pista év. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./

A tanév két hónapja kezdődött, de a tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum legkisebbjei már igen jó eredményeket értek el a megyei vetélkedőkön. A Most szólj, rigó! versmondó verseny megyei szakaszán a tordai gyerekek szépen szerepeltek. /(lek): Torda. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

A nyolcvanéves Dávid Gyula irodalomtörténészt, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) tiszteletbeli elnökét köszöntötték november 12-én Kolozsváron, a Szabédi Emlékházban. A rendezvényen a Demény Péter és Dáné Tibor Kálmán által erre az alkalomra szerkesztett Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára című kötetet mutatták be. Dávid Gyula kifejtette, a megélt helyzetek erkölcsi vonatkozásainak megértése minden generációra tartozik, szükség van az önmagunkkal való szembenézésre. /Ferencz Zsolt: Számot kell adni az elmúlt időszak tapasztalatairól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

A román–magyar kulturális párbeszéd támogatásáért Kántor László filmproducer veheti át a tavaly alapított, 3500 euró értékű Ioan Slavici-díjat, amelyet a bukaresti Magyar Filmhét keretében Demeter András István művelődési és vallásügyi államtitkár fog átnyújtani. – Kántor László számos erdélyi vonatkozású film elkészítésében vett részt. /Díj Kántor László filmproducernek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Király Lászlóval készített interjút Lövétei Lázár László, a Székelyföld novemberi számában. Az idén 65 éves, Kolozsváron élő költő, író indulásáról, pályatársairól és irodalmi-esztétikai nézeteiről is vallott a csíkszeredai irodalmi folyóiratban. Királynak határozott véleménye van a „nép” és „nemzet” szavak állítólagos elhasználódásáról: „Azt gondolom, hogy az igazi pátoszt csak a kisszerű gyülevészség ócsárolja ferde szájjal. Idegen tőle a magasztosság, fél tőle, mert nem bír fölemelkedni hozzá. Félnek a mítoszoktól is; meghirdetik a mítoszrombolást ennek folytán. No legenda! No szárnyalás! No nemes magatartás! No emelkedettség! – Nem irigylem őket. Görbe szemmel kell figyelniük a verset is, ha költőiséget gyanítanak benne. ”A kolozsvári Helikon november 10-i száma Lövétei Lázár Lászlóval közöl portréinterjút. A költő, szerkesztő olvasmányélményeiről, irodalmi műhelyekről, költészetének „fordulatairól” nyilatkozott. Lövétei szerint: „Mára szinte teljesen kiirtották a népies hangot a kortárs magyar lírából, azt is mondhatnám, hogy teljesen szűz területről van szó, lehet pionírkodni. ” /Lapszempont. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./ Király László Esterházy Péter sokszor idézett kijelentésére célzott: Én nem népben és nemzetben, hanem alanyban és állítmányban gondolkodom.

A nagytusnádi Imets Fülöp Jákó Általános Iskolában november 14-én avatják az iskola névadóját, a kanonok, főesperes, történész Imets Fülöp Jákót, a csíksomlyói főgimnázium egykori igazgatóját ábrázoló domborművet – a csíkszeredai Sárpátki Zoltán képzőművész munkáját. /Domborműavató ünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./

András Csaba festőművész /sz. Székelyudvarhely, 1943/ a 30. egyéni tárlatával áll közönség elé, először mutatkozik be Marosvásárhelyen. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen tanult, majd a bukaresti Grigorescu Akadémián fejezte be – kiváló eredményekkel – tanulmányait. András Csaba saját stílusáról vallja: realista, figuratív, posztimpresszionista, színeiben expresszionista elemekkel. /Horváth Éva: Északi színek Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Februárban a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte hagyományos fotótábor Pusztina csángó településen töltött egy hetet. Számos különleges, érdekes felvétel született. Ebből mutattak be válogatást Marosvásárhelyen a Bernády Házban. A fotósok felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza Pusztináról. Ádám Gyula fotóművész nemrég Brüsszelben állította ki pusztinai felvételeit. A székelyföldi vízimalmokról kiadott fotógyűjteménye pedig elnyerte a Marosvásárhelyi nemzetközi könyvvásár Szép Könyv I. díját. /(nk): Pusztinai életképek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./

Megnyílt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Vákár Tiborra /1908–2002/ emlékező kiállítás. A Gyergyószentmiklóson született, hosszú és tartalmas életpályát magáénak tudható Vákár Tibor építész munkásságát Hadik András művészettörténész méltatta, majd ifjabb Vákár Tibor beszélt Az elpattant láncszem… című, Vákár építészeti és képzőművészeti pályafutását bemutató, idén megjelent könyvről beszélt. /Erdős Zsófia: Vákár Tibor-kiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

A közelmúltban megjelent Stefano Bottoni Sztálin a székelyeknél című tanulmánykötete, amelyben a szerző a Magyar Autonóm Tartomány (MAT) történetével foglalkozott. Stefano Bottoni elmondta, a Bolognai Egyetem doktori iskolájában, ahová 2002-ben vették fel, az egyik tanára javasolta ezt a témát. Tudta, hogy Bottoni félig magyar származású, és magyar vonatkozású dolgokkal foglalkozik. 2002-ben beadta a kérvényt a Román Állami Levéltárba, Bukarestbe és Marosvásárhelyre, de választ nem kapott. Majd egy neves külföldi kutató, Dennis Deletant, a londoni egyetem román tanszékének vezetője közbenjárására mégis hozzájutott az engedélyhez. Bottoni szovjet és román dokumentumok alapján kiderítette, nem volt semmiféle alulról jövő kezdeményezés. A szovjet pártvezetés az 1951–1952-es évek fordulópontján kitalálta, hogy Romániában új alkotmányra van szükség. Úgy gondolták, hogy a nemzetiségi kérdést területi kérdésként kell kezelni, és úgy kell megoldani, ahogy a Szovjetunióban tették. Így került sor a székelyföldi tartomány létrehozására, amely a határtól 300 kilométerre esett, tehát nem állt fenn annak a veszélye, hogy Magyarország kéri majd a tartomány hozzá csatolását. Amikor a rádió bemondta, hogy létrejön a Magyar Autonóm Tartomány, az erdélyi magyarok egy része úgy élte meg, hogy ismét nyíltan vállalhatják magyarságukat. 1952-ben elkezdődött egy újabb kulákellenes kampány, a tartomány létrejötte utáni évek igen kemények voltak Romániában, egy kicsit kivétel volt ez alól a MAT, ahol valamivel kevesebb embert tartóztattak le, mint az ország többi részében. – A könyvbemutatón is elhangzott, hogy sokan úgy értékelik: nem minden úgy történt, ahogy az a tanulmányban megjelenik. A könyv olasz változata tavaly jelent meg. – A magyar vezetés félreállítása már korábban elkezdődött, amikor a MAT-ból Maros Magyar Autonóm Tartomány lett. Az igazi váltás akkor következett be Marosvásárhelyen, amikor 1959-ben letették a vegyi kombinát alapkövét. Gheorghe Gheorghiu Dej a Magyar Autonóm Tartomány kezelését Mogyorós Sándorra, Fazekas Jánosra, a fiatal Király Károlyra és másokra bízta, meg a helyi emberekre, például Csupor Lajosra. Annak idején a MAT-ot kis Magyarországnak, illetve Marosvásárhelyt kis Moszkvának is nevezték, ez célzás arra, hogy vezetői sokkal jobban hittek a rendszerben. Meggyőződéssel csinálták azt, amit tettek, mert értelmet láttak benne. Amikor magyar emlékműveket akartak restaurálni, magyar vonatkozású szobrokat akartak állítani, vagy meg akarták írni a MAT monográfiáját, akkor 1958-ban rájöttek, hogy már nincsenek vonalban. Az itteni vezetők nehezen tudták megemészteni, hogy megváltozott a vonalvezetés. Levezényelték a saját leépülésüket. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy Marosvásárhelyen a vezetők ne magyarul értekezzenek a környezetükkel. A hatvanas években kezdődött el az új folyamat. Bottoni felhasználhatott egy jelentős kutatási eredményt. Gagyi József és Novák Zoltán 2001 és 2003 között 35 mélyinterjút készített korabeli középkáderekkel. Ezt az anyagot a kutatók Bottoni rendelkezésére bocsátották. /Máthé Éva: Nem az lett, aminek készült. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Több Kolozs megyei vidéki településre látogatott el november 14-én Calin Popescu Tariceanu kormányfő, melynek során vázolta a kormánynak a vidéki infrastruktúra fejlesztése terén elért eredményeit. Emlékeztette a választópolgárokat, hogy a kormány megkettőzte a nyugdíjakat és fizetéseket, majd elégedetlenségét fejezte ki észak-erdélyi autópálya építési munkálatainak lassúsága miatt. Demagógiával vádolta Emil Boc demokrata-liberális pártelnököt, mivel az újfent azt hangoztatta, hogy a Tariceanu-kormány a megye politikai színezetétől függően utal ki kormánytámogatást. A kormányfő Kolozs megyére vonatkozó konkrét adatokkal cáfolta meg Boc állításait: a 37 Kolozs megyei vidéki település kétharmada demokrata-liberális vagy szociál-demokrata párti, s elenyésző számban találhatunk liberális vidéki polgármestereket, nyilatkozta a kormányfő. /Nagy-Hintós Diana: Tariceanu: nem politikafüggő a kormánypénzek kiutalása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke nyílt levélben kérte Sofronie Drincec Bihar ortodox püspökét, hogy őrizzék meg annak az épületnek az eredeti rendeltetését, amely a nagyváradi Ady-múzeumnak ad otthont. A nagyváradi Ady-múzeum épületét az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása során az ortodox egyháznak ítélték, amely szeretné azt mielőbb használatba venni. A KREK tárgyalásokat kezdeményezett az épület megvásárlásáról, de az ortodox egyház jelezte, hogy az ingatlan nem eladó. Tőkés hangsúlyozza: az ő emlékének szentelt múzeum 1957-es alapításától egyfajta kegyhellyé vált a városlakók és az Ady előtt hódolók számára. Ezért arra kéri az ortodox püspököt, hogy tartsák meg az épület jelenlegi funkcióját, mert az nem csupán az etnikumközi megértés nagyszerű gesztusa lenne, hanem „az egyre inkább szekularizálódó világunk homogén terét megtörő, egyre kisebb számú szent tereink megóvása érdekében is történne” – olvasható a levélben. /Tőkés az Ady-múzeumért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Az RMDSZ meghirdette, hogy önkéntes fiatalokat keres kampánymunkára. A fiatalokat elviszik három-négy napos látogatásra Brüsszelbe az Európai Parlamentbe is. Megszületett a Dévai Magyar Kampánycsapat (DMK), velük párhuzamosan további három csapat alakult Vajdahunyadon, Petrozsényban, illetve Lupényban. Valamennyi csapat rendszeresen e-mailban kapja a feladatait az RMDSZ fiatal munkatársaitól, akik az egész akciót koordinálják. Az első feladatuk bemutatkozó klipp készítése volt. A dévaiaké olyan jól sikerült, hogy a You tube-ról átvette az RMDSZ hivatalos honlapja is. Azután mélyinterjút kellett készíteniük a szórványban élő magyar emberekkel. A kampány alatt a dévaiak naponta 45 családot keresnek fel, ketten-hárman mennek, egy-egy felnőtt kíséretében. A legügyesebbnek bizonyuló fiatal egyhónapos brüsszeli gyakornokságra mehet majd Winkler Gyula EP képviselő mellé. /Gáspár-Barra Réka: DMK – azaz a kampány ragyogó oldala. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

November 14-én Gyulán, november 15-én pedig Aradon került sor a két testvérváros önkormányzatai közötti, hagyományos Kézfogások rendezvénysorozatra. Hogy melyik város önkormányzata veszi komolyabban az együttműködést, jelzi, hogy Gyula 16 pontos, konkrét, határokon átnyúló javaslatcsomagot tett az asztalra. Arad ilyen dokumentumot nem állított össze. A magyar fél többek között javasolt egy Arad–Gyula közlekedési hatástanulmányt, újabb határ menti utak felújítását, a két város televíziójának együttműködését, termálvíz kihasználását, civil szervezetek, sportklubok, iskolák közötti programokat. A kezdés előtt tíz perccel az asztalon még Gheorghe Falca aradi polgármester neve szerepelt, de az utolsó pillanatban ez lecserélték a helyettesére, miután a polgármester megtudta, hogy a gyulai polgármesternő nem jön el. /Irházi János: XIV. Arad–Gyula Kézfogások. Kényszermosolyba csomagolt tervek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

Újra beindult a Zsil-völgyi magyar gyermekek anyanyelvi oktatása Petrozsényban, a ferences nővérek egykori zárdájában. Öt évvel ezelőtt még egyetlen magyar tanítója volt a térségnek, az iskolában ma 200 gyermek tanulhat anyanyelvén. Petrozsény és környéke a múlt században zömében magyarlakta bányászvidék volt. A 2002-es népszámláláskor már csak 18 ezren vallották magukat magyarnak. Az anyanyelvű oktatás az utóbbi évtizedben gyorsan leépült: 1998-ban még volt érettségiző magyar osztály Petrozsényban, 2003-ra viszont mindössze egy tanító maradt hat gyerekkel. A visszaszolgáltatott egyházi ingatlant ma újra gyermekzsivaj tölti meg. „2006-ban a Szent Ferenc Alapítvány szerződést kötött, az egyházmegyétől átvette teljes egészében ezt az épületet, és alapjaitól a plafonig, a cserepekig mindent megújítottunk. Több mint 260 gyermek lakja, óvodai csoportok vannak, egy-nyolc osztályosok, többen vannak, mint amennyien beférnek” – mondta Böjte Csaba atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Az új iskola költsége is a Szent Ferenc Alapítvány kasszáját terheli. „A szülők kimennek külföldre, elhagyják a gyerekeiket, most ez a legnagyobb problémám. Konkrétan az anyukák elhagyják a gyerekeiket, és sokan még egy telefon erejéig sem tudatnak magukról” – mesélte Ács Éva igazgató-nevelő. A bentlakók húsz százaléka már évek óta nem látta szüleit, legfeljebb telefonon jelentkeznek néhanapján. A nevelőanyák a legkülönbözőbb helyekről szegődtek az elszegényedett bányavidéki központba. November 14-én Budapesten jótékonysági koncertet rendeznek, a bevétel a petrozsényi magyar oktatást szolgálja. Duna TV. /Újra beindult a magyar anyanyelvi oktatás Petrozsényban. = Erdely.ma, nov. 15./

November 14-én kivonult Tamásváraljára a szatmári egyházmegye lelkészi kara támaszt nyújtani a november 11-én történt gyújtogatás, illetve garázdaság által felzaklatott helyi közösségnek. A bátorító istentiszteletet Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke tartotta. 11-én ismeretlen elkövető megrongálta a helybéli lelkész autóját a parókia udvarán, majd felgyújtott két csűrt és egy szénaboglyát. /Bátorító istentisztelet Tamásváralján. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 15./

Marosvásárhelyen a könyvtárnapok a Pro Libro Senator érdemoklevél átadásával értek véget. A legújabb kitüntetettek: Aurelia Veronica Filimon bibliológus, tanár, régiséggyűjtő és Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztő. Nagy Pált Nagy Miklós Kund méltatta. Sütő András 1997-ben, az irodalomtörténész Visszanéző című könyvének beajánlójában írta: Nagy Pál olyan aranytollas író, szerkesztő, újságíró ember, aki "az írástudók mindenkori kötelezettsége szellemében segít embertársainak az eligazodásban". Nagy Pál 1942-ben, hatodikos gimnazista korában lépte át először a Maros Megyei Könyvtár küszöbét. Hat és fél évtized távlatából így tekintett vissza a könyvtárban eltöltött órákra: Világéletemben otthon éreztem magam itt, szellemi hajlékom volt ez az olvasóterem. Ígérem, hogy amíg mozogni tudok, ennek a könyvtárnak barátja, híve és adósa maradok. /Nagy Székely Ildikó: Könyvek szenátorai. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

A Szatmárnémeti Északi Színház új gazdasági igazgatója, Stier Péter sajtótájékoztató keretében mutatkozott be. Elmondta: sokkal hatékonyabban szeretné népszerűsíteni a színház előadásait. Egyik legfontosabb dolognak a színház épületének restaurálását tekinti, bízik a szatmárnémeti önkormányzatban. Ha sikerül majd befejezni a munkálatokat, ismét megnyithatnák a hét éve – biztonsági okokból – lezárt második emeletet, az úgynevezett „kakasülőt” is, ezáltal pedig újabb 75 férőhellyel bővülne a nézőtér. Stier Péter szorosabb kapcsolatot szeretne kialakítani a környező megyék, illetve a szomszédos országok – elsősorban Magyarország – színházaival. /Bemutatkozott az új igazgató. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 15./

Építsünk hidat! címmel állított össze zenés-irodalmi estet Wass Albert emlékére a magyarországi Ismerős Arcok zenekar és Simó József előadóművész. A nagy sikerű esttel bejárták Magyarországot, és Erdélyben is több helyszínen adták. Nyerges Attila énekes az erdélyi turnéról és a „zenei hitvallásáról” mesélt. Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhely és Kolozsváron jártak. A zenekart szereti a közönség, a dalokban magára ismer. – Rengeteg olyan dolog van, amiről beszélni kell, és ami tarthatja a lelket azokban az emberekben, akik úgy gondolkodnak, mint mi, vallja Nyerges Attila. Nem médiakedvencek, számaik nem hallhatók a rádiókban és a televízióban, a szájhagyomány útján, illetve a koncerteken tudnak újabb és újabb emberekhez eljutni. Nyerges kifejtette, a magyarországi ízlésformálóknak ez a módszere, hogy azokról a dolgokról, amelyek a nemzet számára fontosak, azokról próbálnak minél kevesebbet beszélni. A fiatalokat meg lehet fogni akkor, ha van, aki bevezesse őket abba a színházterembe, ahol például egy Wass Albert-emlékest zajlik. /F. I. : Építsünk hidat tiszta szavakból határok fölé”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Lemondott főszerkesztői posztjáról Fall Sándor, a Krónika erdélyi közéleti napilap főszerkesztője, miután a kiadó vezetősége úgy döntött, egyik napról a másikra megválik Papp Attila Zsolt és Burus János Botond szerkesztőtől ― értesült a Transpost.ro. A két újságíró távozását a vezérigazgató minden előzetes egyeztetés nélkül, a Szempont és a Kultúra rovat karcsúsításával indokolva jelentette be a két érintettnek. A döntés felháborította a Krónika munkaközösségét. Fall Sándor főszerkesztő elfogadhatatlannak tartotta az eljárást, és azonnali hatállyal benyújtotta lemondását, Bakk Miklós főmunkatárs pedig kérte nevének törlését a lap impresszumából. A hosszú ideje problémákkal küszködő lap munkatársai levelet írtak a kiadó magyarországi vezetőihez. Ebben kifejtették, hogy elvárják a két menesztett alkalmazott azonnali visszahívását, különben nem tartják lehetségesnek a további együttműködést. A Krónikánál évek óta rendszeresen ,,karcsúsítják" a csapatot, bár a mostanihoz hasonló drasztikus lépésre mindeddig nem volt példa. Nemrég Gazda Árpád volt kénytelen távozni, korábban a lap munkatársai sztrájkkal is tiltakoztak fizetéseik elmaradása és a tarthatatlan munkakörülmények miatt. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Márciustól Balázs Imre József vette át a Korunk folyóirat főszerkesztői teendőit. Azért merte elvállalni, mert 1999 óta dolgozik a lapnál. A tematikus szerkesztés megmarad, de a témát sok szempontból, és alaposan fogják körüljárni. Jelenleg nincs olyan lapterjesztői hálózat Romániában, amelyik minden magyarlakta városba elvinné a folyóiratot. Az internetes változattal azokhoz az olvasókhoz tud eljutni a Korunk, akik másként nem olvashatnák el. A májusi számtól jelen vannak a magyarországi országos lapterjesztői hálózatban. 1990-től, amikor Kántor Lajos vette át a főszerkesztői teendőket, időről időre változott a szerkesztői csapat. A változás után Salat Levente, Visky András dolgozott itt, aztán Selyem Zsuzsa, később Demeter Szilárd, Szabó Géza és mások. A mai szerkesztők között pedig már vannak olyanok, akik a nyolcvanas években születtek. Két új szerkesztőségi tag van, Keszeg Anna, aki a társadalomtudományi, antropológiai jellegű írásokért felel, Zakariás Ágota pedig egyrészt a Korunk Galéria szervezését vette át, másrészt a lap képanyagát és művészeti írásait szerkeszti. A Korunk nemcsak folyóirat, hanem könyvkiadó, képzőművészeti galéria is, és egyfajta képzési központtá is vált /Korunk Akadémia néven futó programok/. Szabadegyetemi jellegű előadásokra is sor kerül. Balázs Imre József emellett a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékén 20. századi irodalmat tanít. -A mai erdélyi magyar irodalom minden generációjában vannak olyan szerzők, akik jelentős munkákat hoznak létre, Szilágyi Istvántól Király Lászlóig és Kovács András Ferenctől Láng Zsoltig, Visky Andrásig, vagy a legfiatalabbakig. Kiegyensúlyozott irodalmi élet van. /Köllő Katalin: Mindenkinek ajánlom: merjen és tudjon egyedül lenni önmagával. Beszélgetés Balázs Imre Józseffel, a Korunk főszerkesztőjével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Magyar diákújságok és -rádiók képviselőinek országos szakmai találkozója kezdődött november 14-én Sepsiszentgyörgyön. A KOVAKÖ (Kovászna Megyei Középiskolások Szövetsége) szervezésében zajló képzésen nem csak az előadóktól – ismert újságírók és rádiós szakemberek – tanulnak a résztvevők, hanem egymástól is, a programban lapbemutató, ismerkedési játék, közös szerkesztés, műsorkészítés is szerepel, vasárnapig pedig elkészül a médiatalálkozó Spontán nevű újságja és rádióműsora. A KOVAKÖ kezdeményezésére 2007-ben újraindított országos diákmédia-képzést második alkalommal tartják Sepsiszentgyörgyön. /Fekete Réka: Diákújságírók Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

November 13-án nagy érdeklődés mellett nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban Szipál Márton életmű-kiállítása. A világhírű fotóművész elmondta, sok kiállítása volt, de ilyen még nem. Volt New Yorktól kezdve, Chicagón keresztül San Franciscóig mindenütt, de még ilyen nagy tárlatot nem látott. Úgy érzi, Sepsiszentgyörgy az egyetlen hely, ahova odaköltözne. /Mózes László: Szentgyörgyre költözne (Vendégünk Szipál Márton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

A csíkszeredai Kriterion Galériában Sütő Róbert és Pap Gitta budapesti képzőművészek állították ki festményeiket. /Túros Eszter: A groteszk és festőiség kettőse. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 15./