Traian Basescu államfő november 10-én a B1 TV műsorában kijelentette, kizárt, hogy a referendumot a Székelyföld autonómiájáért meg lehessen törvényesen szervezni, és megemlítette, a kormánynak ki kell adnia egy határozatot, amellyel megtiltja az eljárást. A kormánynak közbe kell lépnie, mivel a lakosságot arra kérik, hogy egy "alkotmányba ütköző cselekedettel" kapcsolatban fejtse ki véleményét. A Hargita megyei prefektusi hivatal felkért öt helyi tanácsot, hogy vonja vissza a határozatot az autonómia-referendum kiírásáról. Adrian Panescu, a Hargita megyei prefektus kancelláriaigazgatója szerint Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Kápolnásfalu és Szentábrahám tanácsi határozatáról van szó. Ezek törvénytelenek, alkotmányba ütköznek, nem felelnek meg a referendumtörvénynek és a közigazgatási törvény előírásainak sem – mondta Adrian Panescu. Árus Zsolt, a Székely Nemzeti Tanács gyergyószéki szervezetének elnöke szerint a Székelyföld autonómiája kapcsán kiírandó népszavazás célja a területi autonómia megszerzése. /Basescu: kizárt, hogy törvényesen meg lehessen szervezni az autonómia- referendumot. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át november 11-én Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Cseke Attila, a román kormánya főtitkárságának államtitkára és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az Országházban. A Sólyom László köztársasági elnök által – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök előterjesztése alapján – átadott kitüntetéseket Cseke Attila és Kelemen Hunor a romániai magyar közösség közképviseletéért és a magyar–román kapcsolatok sokoldalú fejlesztése érdekében végzett tevékenységéért, Márton Árpád a romániai magyarság politikai és közképviseleti érdekvédelméért, a magyar közösség parlamenti képviseletét, valamint kulturális és oktatási lehetőségeit szabályozó romániai törvények kidolgozásában végzett tevékenységéért vehette át. Az átadó ünnepségen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Irene Comaroschi, magyarországi román nagykövet és Gémesi Ferenc, a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédében megemlítette, hogy a kitüntetett személyek a romániai magyar politikusgeneráció olyan fiatalabb korosztályához tartoznak, akik számára már az a természetes, hogy kisebbségi viszonyok között élnek, egyszerre érezték, érzik magukat magyarnak és románnak is. „A ti vállatokon a kettős identitásnak ez a nehéz és bonyolult terhe nyugszik” – vélekedett Gyurcsány Ferenc. /Kánya Gyöngyvér: Kitüntetések erdélyieknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Folyik az RMDSZ-es jelöltek kampánya. A román politikai életben uralkodó „cenzúráról” beszélt Nagyváradon Lakatos Péter képviselő, Bokor Tibornak és Olosz Gergelynek pedig a háromszéki Futásfalva lakói többek közt a román nyelv elsajátításával kapcsolatos gondjaikat panaszolták el. Verestóy Attila szenátor, szenátorjelölt arról beszélt, hogy a szövetség az egyetlen olyan politikai alakulat, amelyik folytonosságot tud felmutatni. Szilágy megyében Seres Dénes, az RMDSZ képviselőjelöltje Fekete Szabó András szenátorjelölttel együtt egy három kilométeres útszakaszt avatott fel Szilágyborzáson. Markó Béla RMDSZ-elnök negyven települést keres fel, útjára elkíséri Kelemen Atilla képviselőjelölt, Borbély László miniszter, marosvásárhelyi képviselőjelölt, Tánczos Barna és Tőke István államtitkár, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, valamint Szabó Árpád alelnök. /Bíráló jelöltek, panaszos szavazók. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Kincses Előd független szenátorjelölt sajtótájékoztatóján elmondta, az RMDSZ akadályozza a választási kampányát. A backamadarasi polgármesterhez fordult, hagyja jóvá, hogy a szentgericei kultúrotthonban kampányrendezvényt tartson. Közölték, nem lehet, mert festik a művelődési otthont. Valójában a festést befejezték. Kincses felhívta a polgármestert, emlékeztetve, törvény kötelezi, hogy biztosítsa a helyiséget. Erre a polgármester közölte, nem lehet, díszíteni kell a kultúrotthont, mert útátadó ünnepség lesz. Kincses arra fogja kérni Markó Béla szövetségi elnököt, világosítsa fel a polgármestereket, hogy mi a törvényes kötelezettségük, ne akadályozzák a kampányt. /(mózes): Kincses szerint az RMDSZ akadályozza a választási kampányát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

Az RMDSZ kinyilvánítja szolidaritását a felvidéki magyarokkal, felkéri a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson annak a közösségnek a helyzetére – olvasható az RMDSZ közleményében. A Markó Béla elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök aláírásával megjelent dokumentum szerint az RMDSZ az utóbbi időben aggodalommal követte a Szlovákiában tapasztalható magyarellenes megnyilvánulásokat, a magyar anyanyelvű oktatás és anyanyelvhasználat korlátozására tett kísérleteket, illetve a szlovák hatóságoknak a magyar nemzetiségűek elleni brutális fellépését. Felhívják ugyanakkor a szlovák hatóságok figyelmét arra, hogy a felvidéki magyarság megfélemlítésére, anyanyelv-használatának akadályozására irányuló törekvések súlyosan sértik a nemzeti kisebbségek jogait. /Az RMDSZ szolidarizál. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

A magyar–szlovák viszony romlásának kezdőpontja a 2006-os szlovákiai parlamenti választásokig vezethető vissza. A magyarellenes Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt kormánytényezővé válása elindított egy folyamatot, amely az utca emberében is lecsapódott. A Fico-kormány sorozatos magyarellenes intézkedései mögött szándékosság áll, legyen az Malina Hedvig brutális bántalmazásának kezelése, a támogatások megvonása magyarlakta régióktól, a magyar iskolák anyagi ellehetetlenítése, a hibrid-tankönyvek ügye. Mindezeket magyarellenes retorika kísérte. Két héttel ezelőtt, az RMDSZ Kolozsváron tartott országos kampánynyitó rendezvényén Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke emlékeztetett: a 2006-os parlamenti választások után, a Robert Fico által tett magyarellenes nyilatkozatok általános tiltakozást váltottak ki, többek között az európai szocialisták felfüggesztették a nagyobbik szlovák kormánypárt (SMER) tagságát, azonban azóta a nagyságrendekkel durvább diskurzus fölött átsiklanak a felelős európai vezetők. Csökkent a gyűlöletbeszéd ingerküszöbe. Nem lehet egyenlőségjelet tenni a szlovákiai magyarellenes és a magyarországi szlovákellenes tettek, közbeszéd közé. A Szlovákiában a gyűlöletbeszéd szítóját a kormányban kell keresni, Robert Fico kormányfő sosem ítélte el határozottan Ján Slota magyarellenes megnyilvánulásait, sőt számos alkalommal közös sajtótájékoztatókon asszisztált hozzájuk, addig Magyarországon a szlovákellenes cselekedetek, nyilatkozatok mögött egy radikális, de a politikai szférán kívül rekedt kisszámú csoport áll. A félmilliós felvidéki magyar közösséget kívánják a Dunába szlovák honfitársaik, nekik szabályoznák le, hogy gyerekeik Kassa helyett Košicét vagy Dunaszerdahely helyett Dunasjka Stredát tanuljanak. A határozott fellépés elmaradása esetén ezek a magyarellenes megnyilvánulások előzményei lehetnek egy olyan forgatókönyvnek, amely mifelénk 1990-ben beteljesedett Marosvásárhelyen. /Moldován Árpád Zsolt: Marosvásárhely réme? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Kiéleződött szlovák–magyar feszültség címmel számolt be a Neue Zürcher Zeitung svájci újság a két szomszédos ország viszonyának legújabb történésekről. A lap szerint a Fico-kormány attól a jobboldali-populista Szlovák Nemzeti Párttól függ, amelynek vezetője, Ján Slota hónapok óta magyarellenes hangulatot szít. A Neue Zürcher Zeitung szerint a szlovák–magyar súrlódások fokozatosan önálló életet kezdenek el élni. /Kiéleződött magyar–szlovák viszony. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Márton Árpád RMDSZ-frakcióvezető az egyetlen háromszéki parlamenti képviselő, aki az idei választásokon is újra jelölteti magát. Elsősorban a magyarság érdekét érintő, de általános kérdésekben szeretne munkát vállalni a következő négy évben is. A gazdaemberek számára szeretné elérni, hogy a módosított vadászati törvénynek és eljárási mutatóinak köszönhetően sikerülne a vadkárokat megtéríteni. Olyan jogi keret kidolgozására is vállalkozik, amely révén a specifikus székelyföldi termékek jobban értékesíthetőek lennének. A választási kerületéhez tartozó Barót önkormányzata is kiírta az autonómiáról szóló népszavazást. Márton Árpád erről kifejtette, a települések jogilag nem írhatnak ki referendumot. A magyar közösségen belül kell közvitát szervezni az autonómiáról. A következő négy évben Márton Árpád részt akar venni az autonómiaformák kiszélesítését célzó jogi keret bővítésében. /Kovács Zsolt: „Kiszélesíteném az autonómiát” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Magyarul kell tanítani Románia történelmét és földrajzát, s az RMDSZ jövendő honatyái küzdeni fognak e jog eléréséért – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök egy kampányrendezvényen. Markó Béla a kormány miniszterelnök-helyettese volt, s az oktatásért is felelt. Akkor, amikor kezében voltak a megfelelő eszközök, nem tudta ezt megvalósítani, akkor minek kampányol ezzel a témával? – kérdezte Szekeres Attila, a lap munkatársa. /Szekeres Attila: Cselekedni is kellene! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

„Székelyföld autonómiája a székely város- és községházákon fog eldőlni. Amikor 130 székely önkormányzat eldönti, hogy autonóm Székelyföldet akar, ezt az akaratot többé megállítani nem lehet” – jelentette ki Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a székelyföldi városok polgármestereinek november 11-én Gyergyószentmiklóson tartott találkozóján, amelynek témája az autonómia-népszavazás kiírása volt. /Barabás Cs. Márti: Referendum két időpontban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Tiltakozást helyezett kilátásba a Gheorghe Sincai Bihar Megyei Könyvtár, illetve a Bihar Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság szakszervezete a két intézmény magyar elöljárója, Tavaszi Hajnal és Koncsek Vadnai Zita ellen. Tavaszi Hajnalt, a megyei könyvtár igazgatóhelyettesét azzal vádolja a téka szakszervezete: lejáratja az intézményt azáltal, hogy Traian Stef menesztett könyvtárigazgatóval közösen különböző hazai és európai fórumoknál tiltakozik. Koncsek Vadnai Zita igazgatót a szakszervezet azzal vádolja, hogy csak saját szimpatizánsainak osztott prémiumot, és diktatórikus rendszert vezetett be az igazgatóságon. A két intézményvezető cáfolta a vádakat. Traian Stefet augusztusban menesztette Radu Tarle megyei tanácselnök azzal az indokkal, hogy elkülönített 10 ezer eurót az intézmény költségvetéséből egy franciaországi körútra. Stef azt állította, lemondatásának az az oka, hogy számos magyar írót meghívott a Várad irodalmi lappal közösen szervezett Törzsasztal című író-olvasó találkozókra. A volt könyvtárigazgató mellett a Pro Európa Liga is kiállt, és számos romániai és magyarországi értelmiségi levélben fordult a két ország kormányfőjéhez, hogy a közös kormányülésen tűzzék napirendre a kérdést. Tavaszi Hajnal elmondta, tizenegy napja betegszabadságon van, most megy vissza munkahelyére. Hozzátette, a könyvtár jól működő, jól felszerelt intézmény. Elmondta, egy jövő heti magyarországi könyvtárostalálkozóra készül, ahol arról tart majd előadást, hogyan működnek a külkapcsolatok a romániai könyvtárakban. Tavaszi Hajnal nem kívánta kommentálni, hogy nemrég panaszt nyújtott be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a Bihoreanul hetilapban vele kapcsolatosan megjelent cikkek ügyében. A szakszervezete sztrájkot is kilátásba helyezett, hogy leváltsák tisztségéből Koncsek Vadnai Zita igazgatót és helyetteseit. A szakszervezet egyetlen célja „idegileg kikészíteni a vezetőséget”, közölte Koncsek Vadnai Zita. Az 1600 alkalmazott közül a gondozók munkáját koordináló személyzet tagjainak, 200 alkalmazottnak ítéltek meg prémiumot az ételjegyek helyett, mivel a gondozók más jellegű juttatásokban részesültek, indokolta a korábbi döntést az igazgató. /Pap Melinda: Bírált nagyváradi vezetők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Házi olvasmányokkal, szótárakkal és más kötetekkel gazdagodott 113 vajdasági, magyarul is oktató általános iskola könyvtára a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága könyvtár-támogatási programjának első lépéseként. A 113 iskola közül 87-ben folyik teljes egészében magyar nyelven az oktatás, a többiben lehetőség van a magyar nyelv oktatására vagy az anyanyelvápolásra. A könyveket november 11-én Szabadkán adták át a Magyar Házban. Gémesi Ferenc szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy az oktatási intézmények építése mellett fontos a pedagógusok szakmai munkájának a támogatása is. A most átadott könyveket az 5-8. osztályos korosztály számára állították össze vajdasági oktatási szakemberek segítségével. /Tankönyvcsomagok a vajdasági magyar iskoláknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, 2001. júniusától a Szociológia Tanszék magyar tagozatának vezetője és tanára, médiaszociológus, kutató, emellett nagy blogger. Prorektorként sok nagyszerű embert ismert meg, és sok semmirekellő gazembert, magyart és románt egyaránt. Emlékirataiban majd ír erről. Rektor-helyettesként célja a BBTE magyar tagozatának optimális illeszkedése a felsőoktatási rendszerbe, illetve a magyar tagozat intézményes megerősítése. Az egyetemi munkában sok a holt idő, az időveszteség, be kellene fejeznie két megkezdett könyvet, illetve kutatást. A magyar egyetemi oktatás jövőjét tekintve, ha a finanszírozási feltételek nem javulnak középtávon, bizonyos részei veszélyeztetettek. Magyari Tivadarnak barátai ajánlották, írjon egyetem témájú blogot, de egész nap egyetemmel foglalkozik, erre már nincs ereje. Inkább valami szabadidős és pihentagyú blogot ír. Sokáig volt Campus-szerkesztő /A Szabadság melléklete volt/. A lap a diákszövetségé volt, a friss lapszámot Balló Áronnal és Horváth Istvánnal állították össze a Szabadság szerkesztőségében, négy éven keresztül. /Románszki Zsuzsa: Biciklis blogger, vagy elfoglalt rektorhelyettes? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Egy romániai vállalat érdekeit képviselni az állam nyelvének ismerete nélkül nem lehet. A sapientiás diákok jelentős része – többségében reál szakosok, de néhány kommunikációs diák is – úgy gondolja: idő- és energiapazarlás lenne románórával terhelni az amúgy is zsúfolt órarendet. Az érintett pedagógusok tiszteletben tartják a hallgatók óhaját. A Sapientia EMTE Műszaki és Humán Tudományok Karának kínálata a romániai magyar felsőoktatásban hiánypótlónak számító fordító-tolmács szakkal bővült az idén. Az eredeti elképzelés szerint három csoport indult volna – angol, német, illetve román nyelv szerepelt a magyarral kombinálható opciók között –, érdeklődés hiányában azonban mindössze angol-magyar csoportot lehetett létrehozni. Ugyanakkor a bolognai rendszer szerint háromévesre szűkült alapképzésből kiszorultak a fakultatív tantárgyak – többek között a heti egy román óra. A fordítóképzést illetően – dr. Murvai Olga tanszékvezető tanár szerint – azért nem teltek be a román-magyar és német-magyar csoport számára fenntartott helyek, mivel a szak indítását jóváhagyó kormányrendeletre augusztusig várni kellett, és addig a legtöbb fiatal már felvételt nyert valamilyen más képzésre. A három nyelvkombinációban indított képzés nem felelt volna meg a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség – ARACIS – előírásainak, ezért nem hozhattak létre például angol–román–magyar fordítói csoportokat. Az egyetem a román szaknyelv elsajátításához kellene segítséget nyújtson – mondta dr. Gagyi József, a Sapientia egyik tanára. /Nagy Székely Ildikó: Mint hal a vízben… A sapientiások nem "románoznának". = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

Nemcsak a magyar, hanem a vegyes tannyelvű iskolákban is az egyik legfontosabb dolog a közösségi élet fejlesztése kell hogy legyen – mondta Kónya László főtanfelügyelő–helyettes Szatmárnémetiben, a Szatmár megyei magyar nyelvű oktatásról november 11-én tartott tanácskozáson. Kónya László, az RMDSZ szenátorjelöltje hangsúlyozta, hogy a tanügyben szükség van a vidéki iskolarendszer visszaállítására. /Gugulya–Hégető Lóránd: Tanácskozás az oktatásról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 12./

Tucatjával térnek haza az eddig külföldön tanuló iskolások Háromszékre. A tanulóknak különbözeti vizsgát kell tenniük az év folyamán azokból a tantárgyakból, amelyeket a külföldi iskolákban nem tanultak. /Bíró Blanka: Többtucatnyi új beiratkozó. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

Több mint hatvan Hunyad megyei magyar pedagógus vett részt a hét végén a dévai Téglás Gábor Iskolában tartott szakmai megbeszélésen. A rendezvény főszervezői: Máté Márta főtanfelügyelő-helyettes és Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő volt. /Gáspár-Barra Réka: Iskolai egymásra figyelés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

Kolozsváron létrehozták 72-es óvoda magyar csoportját. Florica Rogoz igazgatónő a tanfelügyelőség szándékát bojkottálva május óta nem fogadta el a magyar szülők kérvényét. Végül november 3-án megindult a magyar csoport 22 gyerekkel. November 6-án, az igazgatónő listával várta egyenként a szülőket, az óvónő sírt. A szülőknek el kellett dönteniük, mennek-e vissza a régi túlzsúfolt óvodába, vagy maradnak. Kérdés, miért nem közölte az igazgatóság vagy a tanfelügyelőség a szülői közösséggel a valós helyzetet? Miért vált kérdésessé a 72-es magyar óvodás csoport léte, amikor a terem megvan hozzá. Már három évvel ezelőtt, 2005 őszén kérvényezték a szülők Péter Tünde tanfelügyelőtől egy magyar csoport létrehozását a 72-es óvodában. Törvénytelen és erkölcstelen, hogy a 66-os óvodából átjött szülőket és az óvónőt is lelki zsarolással „visszautasították „oda, ahonnan jöttek”. A tanfelügyelőségnek meg kell oldania ezt a helyzetet, visszaállítva a megindult óvodai csoportot. /Nyílt levél a 72-es óvoda magyar csoportjának szabotálása kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Teljesült a kolozsvári színház 50 éves álma, és végre november 10-én felavathatták azt az új, korszerű stúdióépületet. Tompa Gábor színházigazgató történelmi jelentőségűnek nevezte az eseményt. /Köllő Katalin: Stúdióavatás: beteljesült a színház 50 éves álma. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Előadóteremmé alakítják át a sepsiszentgyörgyi színház városközpontban lévő műhelyeit, döntötte el az önkormányzat. A határozat szerint a közös épületben működő Tamási Áron Színház és az Andrei Muresanu Színház műhelytermeit, ahol eddig az előadások díszletei és jelmezei készültek, megszüntetik, a felszabadított teret pedig az állami költségvetésből vett 1,8 millió lejből építik át. A jelenlegi műhelyek helyén két próbatermet, öltözőket alakítanak ki, az emeleten hozzák létre az előadótermet. /Bíró Blanka: Kulturális logisztika Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

November 8-án újabb eseménnyel folytatódott a Szentanna és a Békés megyei, Gyulától 12 kilométerre fekvő Elek városa közötti együttműködés. A két település egymás hagyományaival, kultúrájával való ismerkedésre kapott európai uniós támogatásból az első közös rendezvény októberben volt, sportvetélkedők formájában. Most Eleken fellépett a szentannai Busuiocul néptáncegyüttes, jellegzetes román műsorral, utána a házigazdák mutattak be magyar néptáncokat. /Sinka Pál: /Sinka Pál: Magyar–román néptáncelőadás Eleken. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

A Barabás Miklós Céh (BMC) egykori ügyvezető elnökére, Szabó Bokor Mártára emlékeztek november 10-én Kolozsváron a Farkas utcai Barabás Miklós Galériában. A 2006. október 29-én elhunyt keramikusművész életműve, Mira Marincas fotós és grafikus alkotásaiban született újjá. A tárlatot a BMC vezetőségi tagjai, Németh Júlia műkritikus és Kolozsi Tibor szobrászművész nyitották meg. Szabó Bokor Márta alkotásaiból nem rendezhettek retrospektív kiállítást, hirtelen távozása miatt ugyanis munkái nem kerültek a Barabás Miklós Céhhez. Alkotásait azonban Horváth László lefényképezte. A megnyitón emlékeztek Szabó Bokor Márta intézményépítő törekvéseire. Éppen három évvel ezelőtt, 2005. novemberében avatták fel a BMC-székházat. /(-eth): Évfordulós rendezvény a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./

Az Alkotmánybíróság november 12-i döntése értelmében alkotmányellenesnek nyilvánította azt a kormányrendeletet, amely jövő év áprilisára halasztotta volna a közoktatásban dolgozók bérének ötven százalékos emelését. /Alkotmányellenes Tariceanu rendelete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a referendum-törvény újabb módosítását. Megerősítette: az államfőnek nem szabad korlátozni azon jogát, hogy a parlamenti, az elnök- vagy az államfőválasztásokkal egyidőben népszavazást írjon ki. /Lehet egyidőben népszavazás és választás is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Az Európai Parlamentben „a kisebbségi kérdés váljon nyilvános közvita tárgyává” indítványozta a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) november 12-én Brüsszelben. Ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet a tanács küldöttségének európai parlamenti látogatása alkalmából adtak ki. A küldöttség tagjai – Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, valamint Tőkés László romániai magyar EP-képviselő, a KMAT elnöke – azt is jelezték, hogy a látogatáson „a Kárpát-medencei magyar ügy békés politikai rendezéséhez” kerestek politikai támogatást és megbízható szövetségeseket. Tőkés László hangsúlyozta, hogy népszerűsíteni kívánták az autonómia kérdését is. A nyilatkozatban meggyőződésüket fejezték ki, hogy a kisebbségi jogokat európai ügynek kell tekinteni, és egyetértésükről biztosították az EP kisebbségügyi frakcióközi csoportjának azon törekvését, hogy vezessenek be egységes európai kisebbségvédelmi rendszert. /Váljon közvitává a kisebbségi kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek 2010-ig a közkórházak az elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint. „Többnyire úgy értelmezik, hogy az állam megint a nyakukba varrt egy feladatot, és az egészségügy amúgy nem része a közigazgatásnak” – magyarázta Székely Ervin államtitkár. Günthner Tibor Szatmár megyei önkormányzati képviselő alapjaiban jónak tartja a kormány döntését, de úgy látja, a felelősség átadásával pénzt is kellene adni a helyhatóságoknak, hogy rendbe tegyék a lerobbant kórházakat. Jó döntésnek tartja az egészségügyi rendszer decentralizációját Biró Rozália nagyváradi alpolgármester, hozzátéve: „Ehhez viszont megfelelő lehetőségek és források szükségeltetnek, így a minisztérium nem háríthat át egyik pillanatról a másikra mindennemű felelősséget és anyagi terhet az önkormányzatra. ” Székely Ervin azt állította, hogy az önkormányzatoknak van anyagi hátterük a kórházak működtetésére. /Sike Lajos, Székely Zita, Totka László: Helyi ügy lesz az egészség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Januártól nem kapnak állami támogatást a kárpátaljai magyar nyelvű egyházi iskolák, holott az ukrán alkotmány biztosítja az elemi, középfokú oktatást függetlenül attól, hogy milyen oktatási intézménybe jár a gyerek – közölte Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke. A javarészt anyaországi alapítványok által fenntartott hat líceumban jelenleg közel hatszáz magyar diák tanul. Bár az oktatási intézmények az államtól eddig is csak a tanárok alapfizetésére kaptak támogatást, annak megvonása súlyos következményekkel járhat. /Veszélyben a kárpátaljai magyar egyházi iskolák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere szerint talán nem fajulnak el ennyire a dolgok a Felvidéken, ha a Magyar Koalíció Pártja felkészül a várható fejleményekre /a magyarellenes akciókra/, és súlyuknak megfelelően kezeli azokat. A magyar kormány puhány magatartása nem ösztönözte határozottabb ellenlépésre az ottani magyarság vezetőit. Emlékezetes az első visszhangosabb pozsonyi magyarügy: a koronázó dómból a rendőrségre kísérnek egy csoport pesti diákot és a velük lévő tanárt, mert úgymond megszegték a helyi törvényeket, amikor nem szlovák (hanem magyar!) nyelven ismerkedtek a templom történetével. Mit tett volna a francia, angol vagy lengyel kormány, ha állampolgárait így megalázzák! Gyurcsányéknak viszont elég volt két ejnye-bejnye! Innen vezetett az út a dunaszerdahelyi meccs magyarveréséig. Az ÚMSZ munkatársa szerint ha a magyarok nem lesznek súlyunknak megfelelően a román parlamentben, s hagyják magunkat a „nemzetmentő” függetlenek által szétforgácsolódni, azt kaphatják, amit Fico és Slota adott az ottani magyaroknak. Az utóbbi időben a határon túliak közül az erdélyi magyarok helyzete elfogadható, ami jórészt az RMDSZ kormányzati jelenlétének köszönhető. Azonban a „választók nagyon jól tudják: a különutasok nem annyira az RMDSZ-nek, mint az erdélyi magyarságnak ártanak. Kincses nevük sem téveszti meg őket!” /Sike Lajos: Előszél. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Nyílt levélben szólította fel az egyik délvidéki magyar párt vezetője Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét arra, hogy ne írjon alá Szerbiával semmilyen, egyelőre csak a tervezés fázisában lévő szerződést sem. Halassza el a Szerbiával kötendő együttműködési szerződés aláírását addig, amíg Szerbiában "a magyarverésekkel kapcsolatos megelőző intézkedések eredményt nem hoznak". A VMDP elnöke azt is kérte, hogy ne legyen előrelépés a magyar–szerb parlamenti kapcsolatokban, amíg "meg nem születik a megfelelő nemzeti tanácsokról szóló törvény, valamint (amíg) a szavatolt parlamenti helyek intézménye mind a vajdasági, mind a köztársasági parlament vonatkozásában nem kerül be a köztársasági választási törvénybe, a Vajdaság statútumába (amelyet a szerb parlamentnek kell véglegesíteni), de legalább a tartományi választási határozatba". /Feltételt szab a VMDP. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

Kolozsvárra érkezett a parlamenti választásokat megelőző kampány során egész Erdélyt bejáró, Szavazni Menő feliratú autóbusz. Az RMDSZ Kolozs megyei szenátor- és képviselőjelöltjei sajtótájékoztatót tartottak és a város különböző pontjain. Bodor László, a Szavazni Menő kampány vezetője elmondta: az elmúlt héten Szatmár, Bihar és Arad megyéket járta a kampánybusz, körülbelül ötven településen fordultak meg. Diszkriminációnak nevezte azt, hogy az új választási törvény szerint az ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkezők csak állandó lakhelyükön szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy a szavazni vágyók négy százaléka, nagyrészt egyetemisták, nem élhetnek állampolgári jogukkal. Számuk több mint hétszázezerre tehető, ezért Bodor azt tanácsolta a fiataloknak: menjenek haza szavazni. A kampányidőszak utolsó két napján a busz minden egyetemistát ingyenesen hazaszállít az állandó lakhelyére. /Ferencz Zsolt: Ismét Kolozsvárra érkezett a kampánykaraván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./