Nagyvárad eddig a viszonylagos etnikai nyugalom szigete volt, ahol nem történhetnek meg a marosvásárhelyi, kolozsvári, szatmárnémeti incidensekhez hasonló szembenállások a magyar és a román közösségek között. A mesterségesen román többségűvé tett Nagyváradról, Ady Endre városából nyugtalanító hírek érkeztek. Előzmények voltak, kemény harcot kellett vívnia a nagyváradi római katolikus püspökségnek, hogy elkobzott tulajdonának egy részét visszaszerezhesse. A református püspökségnek is évekig kellett küzdenie egykori székháza visszaszerzéséért, hogy berendezhessék a partiumi magyarság keresztény egyetemét. Gáncsoskodások tovább tartottak a főiskola állami hitelesítésének késleltetésétől a református egyház által újraalakított líceum vegzálásáig, sportpályájának elkobzásáig. Újabban két dolog borzolja a nagyváradi kedélyeket. Az ortodox egyház magának vindikálja az Ady Endre Múzeum épületét. A másik: Traian Stefet, a Bihar Megyei Könyvtár román nemzetiségű igazgatóját azért váltották le, mert ,,igazolatlanul" hiányzott. A munkatársak jól tudják, hogy franciaországi tapasztalatcserén járt néhány kollégájával. Traian Stef igazi ,,bűne" az volt, hogy magyarországi írókat is meghívott az intézménybe: Konrád Györgyöt és másokat. /Magyari Lajos: Nagyvárad nyugalma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Kilencedik alkalommal tartottak megemlékezést november 4-én a barcaföldvári fogolytábor magyar áldozatainak emlékmű együttesénél. A Hídvég és Földvár közötti emlékhelyen, ahol 1944―45 között több mint hatezer ember raboskodott, s közülük ezren odavesztek, mintegy hatvanan gyűltek össze. Nagy János hídvégi református lelkész házigazdai minőségben köszöntötte az egybegyűlteket. A főszónok, Ungvári Barna András uzoni lelkész, az emlékhely megteremtője jelezte, idéntől a fogolytábor túlélőiről emlékezik meg. Ezúttal a Csíkszerdában élő Ivás Istvánról beszélt, aki Az utolsó székely határőrök című könyvében leírta a haláltábor borzalmait. Bálint László brassó-gyárvárosi református lelkipásztor, címzetes esperes a feldobolyi Bacsó Lajos visszaemlékezéseiből idézett. Akkoriban a foglyoknak felajánlották, ha áttérnek román vallásra, hazaengedik őket, de ők azt válaszolták: magyarok vagyunk, magyarnak születtünk, s azok is maradunk. A bukaresti magyar nagykövetség nevében Alföldi László, majd RMDSZ-szervezetek, egyházak és volt politikai foglyok szövetségeinek képviselői koszorúztak. /Szekeres Attila: Magyarnak születtünk, s azok is maradunk! (megemlékezés Földváron). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

„Megzenésített” születésnapi bulira készül Marosvásárhely legrégebbi rockzenekara. A harmincéves banda frontembere, Novák József azt szeretné, ha az egykori rajongókkal együtt ünnepelhetnének. A vásárhelyi rockzenekart, a Nowáxot három évtizeddel ezelőtt alapította Novák József és fivére, László, a testvérekhez két gitáros, Kutas Sándor és Nagy Sándor csatlakozott. A Nowáx igazi berobbanása 1980-ban történt, amikor a csapat a város legnagyobb filmszínházában lépett telt házas közönség elé. A fiúkra a rádió és a televízió is felfigyelt, több felvételt is készítettek róluk. Az együttes saját dalai, a Levél és a Szeress, hogy szeresselek hónapokig vezették a Marosvásárhelyi Rádió slágerlistáját. Közben többször a rendőrségre, a Szekuritátéra és a párt kultúrbizottsághoz hívták be őket. A dalszövegeket cenzúrázták, a koncertjeket letiltották. Megfenyegették őket, ne menjenek el a csíkszeredai rockfesztiválra. Az együttes egyetlen Erdélyben maradt tagja, az időközben képzőművészi oklevelet szerzett Novák József elmondta, a fenyegetések ellenére részt vettek a fesztiválon. Másnap a Szekuritátén már arról számolhattak be, hogy övék lett az első díj. Az is előfordult, hogy koncertjüket akkor próbálták letiltani, amikor a közönség már tombolva várta a fellépés kezdetét. „Bejött egy szekus, és azt mondta, jelentsem be az Arta moziba begyűlt mintegy ezer nézőnek, hogy a koncert elmarad. Azt válaszoltam: jelentse be ő, ha van mersze kiállni a színpadra. Persze, hogy nem vállalta” – emlékezett Novák József. Az 1989-es rendszerváltást követően az együttes már ritkábban koncertezett, majd tagjai szétszéledtek. A 2001-es újjáéledéshez és lemezfelvételhez tizenkét évnek kellett eltelnie. November 7-én lesz a koncertjük. /Szucher Ervin: Toplistán és feketelistán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

A székelyudvarhelyi Nézőpont Színház is bemutatkozik Budapesten, a november 13aa és 17-e között első ízben megrendezésre kerülő dunaPart Kortárs Magyar Előadóművészeti Platformon. Magyarországon a Trafó – Kortárs Művészetek Háza és a Krétakör szervezésében a dunaPart célja a mai magyar független színház- és táncélet alkotóinak nemzetközi megismertetése, a lehetséges jövőbeli kapcsolatok kiépítése. Széles körű szakmai konzultáció után végül 25 alkotó/társulat mutatkozhat be a négynapos mustrán, melyre körülbelül hatvan külföldi menedzsert és intézményvezetőt várnak. Kroó Ádám, a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház vezetője és művészei november 13-án a Merlin Színházban mutatják be Love and money című darabjukat. A Göttinger Pál rendezte előadás sikeresnek mondható, folyamatosan játsszák. /Kánya Gyöngyvér: Világpiacra törő platform. Székelyudvarhelyi előadóművészek Nézőpontja érvényesült a dunaParton. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Legalább kétszáz erdélyi adatközlő fordult meg az eddigi tizenkilenc népzene- és néptánctalálkozón Sepsiszentgyörgyön, legkevesebb ötven-hatvan óra zenei és táncanyagot gyűjtött tőlük a Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány, ezzel megteremtve a leggazdagabb erdélyi népzenei és néptánctékát. A mostani, a huszadik találkozót (november 7–9.) elsősorban az időközben elhunyt falusi zenészek és táncosok emlékének szentelik. Az előadásnak is a Gyöngyszemek címet adta a Háromszék együttes, egyfajta visszapillantóként a korábbi találkozókra. Először fog színpadra lépni önálló műsorral a Százlábú Gyermek Néptáncegyüttes. /Fekete Réka: Tisztelgés az adatközlők előtt (XX. Népzene- és Néptánctalálkozó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Felolvasással, filmvetítéssel, anekdoták felidézésével, emlékeztek az október 2-án elhunyt Csiki László íróra Budapesten, a Bem moziban. Barátok, ismerősök és ismeretlenek, pályatársak és kollégák érkeztek Nagyváradról, Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Budapestről azért, hogy egy este erejéig – ahogy Kántor Lajos irodalomtörténész fogalmazott – az élő Csiki Lacival találkozhassanak. Az eladott nagyapó című novellából készített játékfilm, az Álombánya levetítése után ismét versek következtek. /K. Gy. : Budapesti találkozó Csiki Lászlóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2003 novemberében a szórványban, Vajdahunyadon egy román kereskedelmi adó, a Color Rádió a 92,1-es URH-n heti másfélórás magyar adásnak biztosított helyet, amelyet az RMDSZ kezdeményezett. Eleinte Gáspár-Barra Réka, dévai újságírónő vállalta a műsor szerkesztését, aki 2004. december 31-ig végezte munkáját. Ez idő alatt a rádió fő munkatársa volt Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő, aki esténként mesét olvasott a hallgatóknak. A másfél órás műsorban hírek, kulturális rovat, esti mese, egyházi rovat és kívánságműsor volt. 2005 januárjától Kun Kriza Ilona vette át a műsor szerkesztését. Jelenleg a KUN Humanitárius Társaság székhelyén állítják össze az anyagot. Minden héten pénteken este közvetítik a műsort. A műsor főmunkatársa volt az elmúlt három évben dr. Schmidt Alfréd orvos, Kun Árpád református lelkész és dr. Hauer Erich főorvos. Alkalmanként helyi pedagógusok és a város különböző felekezetű lelkészei is megszólaltak. Az adást Vajdahunyadon és környékén körülbelül négyezer magyar hallgatja. /Kun Árpád: Vajdahunyad. Ötéves a Color Rádió magyar nyelvű adása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2006. november 23-án vállalkozói csapat indította útjára Kolozsvár első magyar nyelvű kereskedelmi rádióját, a Paprika Rádiót. Jelenleg naponta hozzávetőleg hetven-nyolcvanezer ember hallgatja. Erős Éva főszerkesztő és műsorvezető elmondta, az eredeti célkitűzés hallgatóság toborzása volt, megszerettetni a műsorokat a kolozsváriakkal. Úgy érzi mindez sikerrel járt. Szeretnék bővíteni a sugárzási sávot. /V. M. : Paprikás hullámon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Az 1956-os magyar forradalom leverésének kezdetére, a forradalom gyásznapjára emlékeztek november 4-én a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium középiskolás diákjai. Tizenkét nap, amely..., 1956. október 23. – november 4. címmel próza- és versműsort mutattak be. Elhangzott Nagy Imre utolsó beszéde, Bibó István november 4-i nyilatkozata, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse és szövegrészletek a forradalmi napokat leíró dokumentumokból, irodalmi alkotásokból. /Fekete Réka: Megemlékezés a Mikóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Nagyajtán rendezik az unitárius vártemplom melletti Kriza János-emlékház környékét. Péter Géza helybeli tanárt és helytörténész tervezte a sisakban végződő kopjából és keresztből álló emléket, kivitelezője id. Bartha István helybeli faragóművész, több jeles emlékmű készítője. A háború végén, amikor a román adminisztráció vette át a hatalmat, a faluban maradt négy magyar csendőr. 1944. szeptember 2-án a román csendőrök menekülés közben agyonlőttek őket. A falu kegyelettel tömegsírba helyezte őket, oda állították most az emlékjelet. Néhány évvel ezelőtt a román ortodoxia márványkeresztet helyezett el Nagyajta önkormányzatának székháza előtt, annak a két román csendőrnek, akit a régi román éra kezdetekor önvédelemből lőtt le a Magyarországról titokban hazaérkezett nagyajtai Pálfi Sándor, mert a csendőrök el akarták fogni. /Kisgyörgy Zoltán: Új emlékjel Nagyajtán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

November 7-én Molnár István polgármester vezetésével kézdialmási küldöttség indul a két magyarországi testvértelepülésre, Szihalomra és Püspökszilágyra. Az almásiak egy-egy faragott, galambdúcos gyalogkaput visznek ajándékba, melyeket az ottani iskolák bejáratához állítanak fel. A harmadik kapu az új kézdialmási iskola főbejárata elé kerül majd. Mindhárom kaput Tamás Károly iskolaigazgató faragta, s azokra az Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha szöveget véste. /Iochom István: Székely kapu két testvértelepülésnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Október 31-én a Házsongárdi temetőben Takó István egyetemi lelkész felszentelte Dr. Hirschler József prelátus-plébános (1874–1936) felújított síremlékét. Budapesten született, papnak ment, tanulmányait a római Collegium Germanico-Hungaricumban végezte, kettős doktorátust szerzett, bölcseletből és teológiából. Az örök városban eltöltött hét esztendő meghatározta egész további életét. Első művészettörténeti jellegű írásai Rómához kötődtek. Hirschlert Kolozsvárra, a Szent Mihály-plébániára helyezték, hitoktatónak, majd az egyetemi hallgatók szemináriumának igazgatója lett. Megalakította az egyetemisták Mária Kongregációját. Kinevezték a Szent Mihály templom plébánosának. Elkészíttette a neogótikus főoltárt. Megteremtette a szegények modern iskolaépületét, a kolozsmonostori Auguszteumot. A katolikus nőnevelés céljára felépíttette a korszerű leánynevelő-intézetet, a Marianumot, a tanítást a Temesvárról érkezett Miasszonyunk iskolanővérekre bízta. Hirschler Erdélyi Magyar Lányok címen havonta megjelenő folyóiratot is alapított a Marianumnak. Az impériumváltás után segítette a tanulókat és tanárokat azzal, hogy kiadta Bitay Árpád Rövid román nyelvtan című munkáját és az ugyancsak általa szerkesztett – Istoria literaturii romane – című román irodalomtörténetet. A Marianumban Providentia néven modern nyomdát rendeztetett be. 1925-ben újabb intézményt, zeneiskolát létesített. /Sas Péter: Hitélet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

Szatmárnémetiben bemutatták Muhi Sándor legújabb, Építészet Szatmáron /Scriptor Alapítvány, Szatmárnémeti/ című kötetét. Veres István, a Scriptor Alapítvány igazgatója elmondta: a kötet a Szilágyi Ferenc által három éve megálmodott szellemi műhely legújabb – sorban a tizedik – terméke. A hiánypótló, tudományos igényességgel megírt munkát Csirák Csaba méltatta. Muhi Sándor a bemutató végén köszönetet mondott az őt segítő csapatnak, valamint Szilágyi Ferencnek a magyar kultúra önzetlen támogatásáért. /Babos Krisztina: Muhi Sándor könyvének bemutatója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 5./

Ezúttal is hiánypótló könyvvel jelentkezett a Partiumi Füzetek sorozata. Az 56. sorszámot viselő füzet Orosz Otília Valéria kántorkarvezető munkája, és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmelléki Egyházmegyéjének műemlék orgonáit mutatja be, veszi számba. A Műemlék orgonák az Érmelléki Református Egyházmegyében című könyv megismertet az egykori orgonakészítő mesterek munkáival, a régió református templomainak történetével is. /Tüzes Bálint: Királynője hangszernek, hitnek. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 5./

Új hetilap jelenik meg Székely Újság néven Kézdivásárhelyen, november 6-án. A magát közéleti hetilapként meghatározó új kiadványt a Pro Kézdi Egyesület adja ki. A lapigazgató Sántha Attila költő, író, aki egyben a kiadó egyesület elnöke. Sántha Attila elmondta: független, pártatlan hetilapot kívánnak szerkeszteni, amelyet sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem tud majd befolyásolni. Eddig Felső-Háromszék lakossága egyetlen regionális hetilapból, a 12. éve működő Székely Hírmondóból értesülhetett a vidéket érintő hírekről. A kezdetben 5000 példányban megjelenő Székely Újságot Felső-Háromszéken, valamint Orbaiszék és Sepsiszék egyes településein is terjesztenék. A Székely Újság felelős szerkesztője Zs. Ambrus Ágnes magyar szakos tanfelügyelő, szerkesztői Koszti Ildikó, Ferencz Éva, Jancsó Katalin és Salamon Balázs. A lap jogelődje a Kovács J. István által szerkesztett, az 1900-es évek elején megjelent, Kézdivásárhely történelmének leghosszasabb életű hasonló nevű hetilapja, amelyet néhány lelkes helybéli 1989 karácsonyán adott ki újra /1991. márciusáig jelent meg/, a rendszerváltás idején a mostani lapigazgató és felelős szerkesztő is részt vett annak szerkesztésében. /Bartos Lóránt: Új lap, hajlongás nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./ 2002 márciusában jelent meg a Székely Újság harmadik sorozata, melyből csak kilenc szám látott nyomdafestéket. /Iochom István: Újraindul a Székely Újság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

A jelenlegi választáson ahány szavazatot országosan összegyűjt az RMDSZ, annak arányában kap mandátumokat. Nagy erőfeszítést igényelt, hogy az ország minden választókörzetében jelöltet állítson az RMDSZ, ez három választókörzetben nem sikerült. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Marosszentkirályon lakik, ez része a választókerületnek, melynek szenátorjelöltje. Azelőtt évtizedeken át sorvasztották, ezt a régiót, és az utóbbi években tudtak fellélegezni azáltal, hogy az RMDSZ kormányzati szerepből segített utakat megjavítani, iskolákat rendbe hozni. Markó egyik ellenjelöltje a független jelölt, Kincses Előd. A független jelöltnek nincs esélye mandátumot szerezni, szögezte le Markó. Szerinte a másik oldal célja: gyengíteni az RMDSZ jelöltjeit. Ha felmutatna egy programot egy másik párt, látnák az alternatívát. „De ha annyi csupán a cél, hogy gyengítsük a másikat, az nemhogy kevés, hanem egyszerűen szomorú. ” Markó nagy kisiklásnak tartja, hogy a jelölések körüli vitában védőügyvédként egy egykor vátrás bírót állított maga mellé. /Ágoston Hugó: Kettős próba, választóközelben. Kampány eleji beszélgetés Markó Béla Maros megyei szenátorjelölttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A napokban a Poesis, a Szatmárnémetiben kiadott román folyóirat különdíjjal ismerte el költő Markó Bélát. George Vulturescu költő-főszerkesztő kiemelte, hogy Markó versei nemcsak a magyar, de a román, német és más nyelvű olvasók számára is értéket jelentenek. Szatmár megyében leépül, teret veszít az etnikai alapú voksolás, döntés, írta lap főmunkatársa. Ahhoz, hogy Csehi Árpád megyei tanácselnök 25 ezer szavazattal megverje PSD-s riválisát egy olyan megyében, ahol a magyar lakosság számaránya 37 százalék, nem elég a magyarok nagyobb mozgósítása. Ugyanígy Szatmárnémeti 39 százaléknyi magyar lakossága sem tudott volna 8,5 ezer plusz szavazatot adni Ilyés Gyula polgármester fölényes győzelméhez. Sok ezer román úgy látta, hogy Csehi és Ilyés sokkal jobb, mint a román pártok jelöltjei. Vannak gesztus értékű tettek. A Poesis folyóirat ünnepén megkoszorúzzák a magyar költők szobrait is. Kőszegremetén javítják a református templomot, két román vállalkozó nyolcezer lejt adományozott a javításra. Az Informatia Zilei, a legolvasottabb román lap Szatmárnémetiben rendszeresen és korrekt módon ír a magyar kulturális eseményekről is. Legutóbb fényképes riportot közölt a cikkíró könyvbemutatójáról, miközben „a globalizáció hűséges” szolgája, a Szatmári Friss Újság egy hírben sem említette. /Sike Lajos: Más a módi. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

„Túl sok sérelem érte a románokat magyar részről ahhoz, hogy az országnak egyhamar magyar elnöke legyen” – reagált Daniel Buda demokrata-liberális képviselő, arra a kérdésre: elképzelhetőnek tartja-e, hogy miután az amerikaiak színes bőrű elnököt választottak, Romániának belátható időn belül magyar államfője legyen. Daniel Buda szerint a románok, elsősorban az erdélyiek, nem tudják elfelejteni „mindazt a szörnyűséget”, amit a Horthy-csapatok műveltek annak idején Románia területén. Szintén a történelmi sérelmekre hivatkozva nem látja lehetőségét egy magyar államfő megválasztásának Puiu Hasotti, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője sem. Szerinte ez egész Európában elképzelhetetlen. „A magyarok Magyarországon lehetnek államelnökök, nem Romániában” – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a Nagy-Románia Párt főtitkára. Arra a felvetésre, miszerint Barack Omaba sem Kenyában lett elnök, ahonnan családja származik, Funar leszögezte: „A különbség az, hogy a kenyaiak nem áhítoznak az amerikai földre, míg a magyarok minden porcikája Erdélyt kívánja. ” Cristian Diaconescu szociáldemokrata szenátor: „Szerintem a romániai választók is elég érettek már ahhoz, hogy ha az országuk érdeke úgy kívánja, túllépjenek az etnikai akadályokon. Ha olyan rátermett, s tetszetős üzenetű magyar jelölt kerül, elképzelhetőnek tartom, hogy megválasszák államelnöknek. ” Cristian Tudor Popescu, a Gandul vezető publicistája szerint nem az a fontos, hogy magyar vagy más nemzetiségű elnöke legyen Romániának, hanem az lenne a fontos, hogy legyen egy Obama-szintű elnökünk, vagy legalább egy olyan szintű jelöltünk, mondta. „Nem tudok jóslatokba bocsátkozni, hogy a román társadalom mikor lesz képes elfogadni egy magyar nemzetiségű jelöltet, de mindenesetre nem túl hamar” – tette hozzá Popescu. „Annak érdekében, hogy Romániában magyar nemzetiségű államfőt válasszanak, maguknak a magyaroknak kell megtenniük az első lépést, mégpedig az etnikai alapú pártok megszüntetésével” – vélte a publicista. „Akkor lesz Romániában magyar elnök, amikor a románok elfogadják az autonómiát – mondta Dan Pavel politológus. „Romániának egyhamar nem lesz magyar elnöke, mert itt a tolerancia nagyon alacsony szinten van. Nálunk a rasszizmus is magasabb szintű, mint Amerikában, holott nekünk nincsenek feketéink. ” /Magyar államfő: majd ha fagy. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Elfogadhatatlannak nevezte a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történteket és egyértelmű vizsgálatot kért Gyurcsány Ferenc kormányfő Robert Fico szlovák miniszterelnöktől a varsói V4-találkozó szünetében tartott informális beszélgetésükön. Fico azt a választ adta, hogy a vizsgálat megkezdődött és várhatóan hosszú időt vesz igénybe. „Az, amit az elmúlt hónapokban, lassan évek óta látni, arról kezd sokakat meggyőzni, és lassan engem is, hogy a nacionalizmus már olyan mértékben fertőzi a szlovák politikát, hogy ilyen eseményekre a politika akaratából vagy akaratán kívül sor kerülhet” – mondta Gyurcsány. A szlovák kormányfő azzal érvelt, hogy Magyarországon vannak szélsőséges megnyilvánulások. Gyurcsány azt mondta, míg Magyarországon a kormány az ilyen esetek után nyilvánvalóvá teszi, hogy milyen a viszonya az ilyen megnyilvánulásokhoz, és szükség esetén elítéli azokat, a szlovák vezetők részéről még soha nem hallottak egy empatikus, megnyugtató mondatot sem. /Számonkérés a magyarverés miatt. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

November 5-én zajlott a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Kárpát-medencei térségfejlesztési fórum. „A román nemzetiségűek egyáltalán nem fogják jó szemmel nézni, hogy az ország területén egy magyar többségű régió jöjjön létre, sőt, mindent meg fognak tenni, hogy az ország területén mindenhol román többségű régiók alakuljanak”- jelentette ki Ocskay Gyula, az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője. Jól ismeri a tervezetet, megalapozott munkának tartja, csak egyelőre nem megvalósítható. Kolumbán Gábor, a Sapientia Egyetem adjunktusa a Posztmodern térségfejlesztés címszó alatt újfajta módszertanra hívta fel a figyelmet. Az előadók esettanulmányokat is bemutattak: Márton András, a szervező ügynökség igazgatója Hargita megye, Rodics Gergely menedzser a Pogány-havas kistérség (Erdély) fejlesztéséről tájékoztatta a hallgatóságot. /Horváth István: Forráskihasználás és régiós nacionalizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Az elmúlt napokban Csíkszeredában zajlottak a Kárpát-medence fejlesztési fórumának munkálatai, melyen részt vett Törzsök Erika, a magyar kormány Miniszterelnöki Hivatalának Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának főigazgatója is. Törzsök Erika az újságírónak kifejtette: „egy nemzet sikerét a bizalom biztosítja. Mit látunk mostanában magunk körül? A bizalom teljes hiányát. Nem bízunk a politikusainkban, a vezetőinkben, s egymásban sem. A bizalom hiánya a nemzet vitalitásvesztéséhez, az emberek magábafordulásához vezetett, ezt láthatjuk a demográfiai adatokból és a gazdasági mutatókból egyaránt. A XX. század kudarcaiból okulva a XXI. század lehetőségeket kínálhat. Közösen kell válaszokat találni, hiszen ugyanazokkal az EU-csatlakozás által előidézett, megváltozott gazdasági viszonyokkal, szabályokkal kell szembenéznünk Romániában és Magyarországon egyaránt. A magyar kormány 2006-ban paradigmaváltás mellett döntött az ország határain kívül élő magyarságot illetően. Ha addig pusztán a romániai magyarságnak tekintették a román államban élő magyar anyanyelvűeket, 2006-tól ez megváltozott. Az új alapelvek szerint egy kisebbséget nem számbelisége alapján, hanem önszervezkedési, politikai megnyilvánulásai alapján lehet megítélni. Amennyiben a romániai magyarság folyamatosan jelen van a román politikai életben, parlamenti és önkormányzati képviselői vannak, úgy kell tekinteni, mint erdélyi magyar társadalmat. ” Az erdélyi társadalommal közösen kell megtalálni az utakat, szorosan együttműködnek az Unió területi forrásainak hasznosításában. Fontosak a közös határ menti kataszterek, továbbá az infrastrukturális fejlesztés összehangolására. A román és magyar sínpályák és országutak találkozzanak. A határ két oldalán élő bihariaknak közösen kell meghatározni a régió céljait, attól függetlenül, hogy Bihor vagy Hajdú-Bihar megyében élnek. A Törzsök Erika által vezetett hivatal technikákat, eszközöket kínál egyes települések számára, ahová nemzetközi forrásból nagyobb összegeket kívánnak lehívni fejlesztési célokból, esetenként elérhetővé tenni számukra indítóforrást a Szülőföld Alapból. A települések fejlesztéséről van szó, „nem egyes politikai klientúrák érdekeiről”. Szerinte „belharcok és betarthatatlan, rövidlátó ígérgetések jellemzik politikusainkat, és sajnos ez így van talán már az 1200-as tatárjárás óta a térségben. Ez a politikai mentalitás honosodott meg, nem az Egyesült Államokra jellemző különböző etnikumok közötti bizalmi légkör”. A megoldás Törzsök szerint „a bizalom megteremtése” és a „szívós munka”. „Nem munkanélküli főiskolásokat kell képezni, hanem kiváló tudású szakmunkásokat”. „A jövőt csak a nyitás biztosíthatja a fejlett Európa, annak tőkeerős cégei irányában. Az elszigetelődési politika a régió gettósodását vonja maga után”. „A befelé fordulás, köldöknézés veszélye, hogy a XXI. század egyre inkább elhalad a székelyek mellett. Például a brassói minta lehet a Székelyföld gazdasági felvirágoztatás sikerének kulcsa. ” /Hompoth Loránd: A köldöknézés csak elszigetelődéshez vezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

Részben az RMDSZ akadályozta meg abban, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben induljon a november 30-i parlamenti választásokon, jelentette be Smaranda Enache. Személyesen is megkeresték a Maros megyei RMDSZ-jelöltek, és megkérték, ne induljon a választásokon. „Mi több, egy RMDSZ-jelölt a liberális párt országos vezetőségétől kérte, hogy ne jelöljenek” – tette hozzá Enache. Smaranda Enache arról is beszámolt, hogy miután a Nemzeti Liberális Párt nem jelölte Maros megyében sem szenátornak, sem képviselőnek, a párt vezetősége felajánlotta, legyen a bukaresti 3-as kerület képviselőjelöltje, illetve a 4-es körzet szenátorjelöltje. „A Marosvásárhely iránti hűségem megakadályozott abban, hogy elfogadjam ezt” – hangsúlyozta Enache, hozzátéve, hogy nagyon későn kapta az ajánlatokat. Borbély László tagadta a Smaranda Enache által mondottakat. „Egyszerűen nem igaz, amit Smaranda Enache állít. Őt a Nemzeti Liberális Párt Bukarestben akarta jelölni, de ő ezt nem fogadta el. Nincs olyan erős befolyása az RMDSZ-nek, hogy a mi szavunkra a Nemzeti Liberális Párt megváltoztassa a döntéseit” – mondta Borbély László. /Máthé Éva: Smaranda Enache: „beszólt” az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

A kampány ideje alatt intenzív párbeszédet akar folytatni a választópolgárokkal, jelentette ki sajtótájékoztatóján Kincses Előd szenátorjelölt. Becslése szerint egy huszadát tudja a kampányra költeni annak az összegnek, ami Markó Béla rendelkezésére áll, és olyan kampánystábbal és háttérrel sem rendelkezik, de ezt a választókkal való közvetlen találkozás révén próbálja ellensúlyozni. Kincses kampánynyitó rendezvénye november 7-én Eheden lesz, majd Nyárádremetén, Székelyberében és Makfalván találkozik a választókkal. Kincses Előd megvádolta a Népújságot azzal, hogy cenzúrázza személyét: a makfalvi önkormányzatban zajló események kapcsán kimaradt, hogy Vass Gabriella jogi képviselőjeként Kincses elérte a tanácsos visszahelyezését jogaiba. /A Népújság erre reagált: a sajtótájékoztatón erről nem volt szó. / Kincses Előd megismételte korábbi javaslatát, hogy a Duna Televízióban szervezzenek nyílt vitát Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével. Szerinte gátolják a közszolgálati médiában való megszólalási lehetőségét. /(benedek): Kincses Előd a választókkal való közvetlen kapcsolatban bízik. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Gazdasági nehézségei ellenére Magyarország legalább öt évvel Románia előtt van – írta november 4-i számában a bukaresti Ziarul Financiar gazdasági-pénzügyi újság. Romániában az egy főre eső hazai bruttó össztermék az idén 9 ezer euró, ezt az értéket Magyarország már öt évvel ezelőtt elérte. Romániának szerencséje van az elmúlt négy évben beáramlott külföldi beruházásokkal, hiszen az egy főre eső hazai bruttó össztermék 2004-ben még csak 4 ezer euró volt, amit Magyarország már tíz évvel azelőtt, vagyis 1994-ben elért. Magyarország 1994 és 2008 között 100 milliárd dollárral bővítette a kivitelét, Románia pedig ugyanebben az időszakban csak 42 milliárddal növelte exportját – olvasható a Ziarul Financiarban. /Még mindig nagy Románia hátránya. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

A kárpátaljai magyarok egy részét is hátrányosan érinti az ukrán médiahatóság rendelete, amely szerint november 1-jétől a kábeltévé- szolgáltatóknak tilos külföldi televíziós csatornák adásait közvetíteniük. Ez a rendelet kedvezőtlen visszhangot váltott ki, főként az Ukrajnában igen népszerű orosz tévécsatornák közvetítésének megszűnése miatt. Az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó szerint az Ungváron működő négy kábeltársaságot is érzékenyen érinti a tiltás, és a helyi magyar lakosságot is. Balla Bálint, az ungvári Satsystem és Kábel 4. nevű műsorszolgáltatók vezetője szerinte a magyar tévétársaságoknak képviseletet kellene nyitniuk Ukrajnában, és hivatalos szerződés alapján kellene sugározniuk a műsoraikat. Erről már tárgyalt az ORTT-vel, a UPC-vel, de csak ígéreteket kapott. /Ukrajnában megtiltották a külföldi tévéadások kábelközvetítését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

Gyergyószentmiklóson szervezett találkozót a hegyi turizmus fejlesztése témakörben a Hargita megyei önkormányzat, az intézmény égisze alatt működő Salvamont Hegyimentő Szolgálat, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett földrajz kara, a Gyergyói-medence polgármestereinek részvételével. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke arról tájékoztatott, hogy a hegyi turizmus, illetve a hegyimentő-szolgálat fejlesztését 2 millió eurós program keretében képzelték el. GPS-rendszerrel feltérképezik a turistaösvényeket, jelzésekkel látják el. Hargita megyét népszerűsítő infopultot szereltetett fel a bukaresti Henri Coanda nemzetközi repülőtéren. /Bálint Eszter, Jánossy Alíz: Biztonságosabb turizmus. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Háromnapos munkalátogatáson tartózkodik Szatmár megyében Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul. Találkozott a megye prefektusával és fogadta őt Csehi Árpád megyei tanácselnök, valamint Ilyés Gyula polgármester. A diplomata elmondta, hogy mandátuma idején elsősorban a kétoldalú kapcsolatok működőképességének minőségét szeretné elősegíteni. A főkonzul szerint Romániának és Magyarországnak jelentős hangsúlyt kell fektetnie a regionális együttműködésre, fontos az infrastrukturális fejlesztés összehangolása is. /Vendégünk Szilágyi Mátyás főkonzul. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./

Kolozsváron találkoztak a napokban az ország magyar tanfelügyelői, számolt be a történtekről Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes, szenátorjelölt. Megállapították, hogy országosan rengeteg magyar nyelvű középiskola alakult meg az elmúlt tizennyolc évben, a magyar nemzetiségű magyar iskolákban tanulók száma ötvenegy százalékról kilencvenhét százalékra nőtt. A nagy probléma a szórványban van, Szatmár megyének is vannak olyan községei, ahol gondok vannak, de bevezették a magyar nyelv oktatását – például Királydarócon, Kismajtényban, Nagymajtényban és Domahidán. Egy felmérés értelmében a diákok közel 50 százaléka nem tudja elmagyarázni az elolvasott szöveg tartalmát. /(fodor): Kónya László a kisebbségi oktatásról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 6./

A Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi közösségi önrendelkezés egyik legfontosabb kerékkötője, írta Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa. A Székely Nemzeti Tanács ugyanis nem dolgozott ki autonómia-statútumot Székelyföldnek, nem tárgyalt vidékfejlesztési szakemberekkel, nem vizsgálta a székelyföldi települések költségvetéseit. A Székely Nemzeti Tanács „saját öntömjénezése mellett, mindössze valamiféle érzelmi pótlékot ajánlott fel”. Az újságíró szerint a dr. Csapó József-féle, több mint tízesztendős autonómia-statútum, tele van elvi ellentmondásokkal. Abban az országban szeretne „diktatórikus székely államot létrehozni”, amely lassan elmozdul a helyi önkormányzatiság irányában. /Székedi Ferenc: Amíg el nem tűnnek a szekerek… = Erdélyi Riport (Nagyvárad), nov. 6./

A felekezeti iskolák államosításának 60. évfordulója alkalmából Templom és iskola címmel nemzetközi és ökumenikus konferenciát szerveznek november 7-én Nagyváradon. Az 1948-as államosítás mellett a jelenről és a felekezeti oktatási intézmények jövőjéről is szó lesz majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) tanügyi osztályának és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodájának közös szervezésében tartandó nemzetközi konferencián, jelezte Tolnay István, a KREK tanügyi előadó-tanácsosa. A rendezvényre hazai és magyarországi előadókat is meghívtak. Tolnay közölte, az egyházak a közoktatási törvénytervezethez kidolgozták módosító javaslataikat, melyeket az ortodox egyház képviselői is aláírtak. A módosítások között szerepelt az egyházak tanintézet-alapítási joga az óvodától az egyetemig, és az állami támogatás igénylése a felekezeti oktatási intézményekben. /Fried Noémi Lujza: Iskolaállamosítás: az EP-hez fordulnak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./