Idegen országok belügyeibe való beavatkozással vádolja a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) Dusan Caplovic, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A pozsonyi parlament október 31-én „elszámoltatta” a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőit, hogy a szlovák törvényhozás képviselőiként miért vesznek részt a KMKF munkájában. Az MKP képviselői – tiltakozásuk jeléül – Caplovic beszámolója alatt elhagyták a pozsonyi parlament üléstermét. A szlovákiai magyarok pártja határozottan visszautasította a vádakat. Az MKP „elszámoltatását” a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezte. A 150 tagú törvényhozás képviselői közül csak mintegy félszáz honatya hallgatta meg a Robert Fico pártjához (Smer-SD) tartozó miniszterelnök-helyettes jelentését. Caplovic megállapítása szerint a magyar Országgyűlés pénzéből és a házelnök, Szili Katalin elnöksége alatt működő KMKF „azért nem nevezhető vitafórumnak, mert annak határozatából az derül ki, hogy a testület a magyar parlamentnek és a kormánynak szabhat feladatokat”. Jelentésében Caplovic nem tudta bizonyítani az MKP képviselőinek alkotmánysértő magatartását. /Pozsony: „elszámoltatják” a magyar képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Vajdaság szerepét felértékelő hármas parlamenti elnöki találkozó volt október 29-én Újvidéken Szili Katalin magyar házelnök, Slavica Djukics-Dejanovics szerb és Egeresi Sándor vajdasági törvényhozási elnök részvételével. A vajdasági parlament elnöke ezúttal nem pusztán szervezője, hanem egyenrangú résztvevője volt az eseménynek. Szili Katalin az utóbbi években gyakorlattá tette szerb partnereivel a legalább félévenkénti megbeszélést, most találkozott először Slavica Djukics-Dejanoviccsal, aki a májusi parlamenti választás nyomán nyerte el tisztségét. Szili Katalin arról beszélt, hogy a Vajdaságnak, mint összekötő kapocsnak kiemelkedően fontos szerepe van abban, hogy megvalósuljon a régiók közti együttműködésről alkotott európai uniós elképzelés. Ezzel kimondatlanul is támogatásáról biztosította a Vajdaság új, nagyobb autonómiát előirányzó alaptörvényét, amelyet az újvidéki parlament már elfogadott, de törvényerőre emeléséhez még a belgrádi törvényhozás egyetértésére van szükség. Nagyszerb körök részéről heves támadások érik a dokumentumot, amelyben sokan Szerbia további feldarabolásának, a Vajdaság elszakításának eszközét látják. /Felértékelődik a Vajdaság szerepe. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Két év alatt megkétszereződött az Olaszországban élő román állampolgárok száma. Az itáliai Caritas jelentése szerint már egymillió román él az országban, így ők alkotják a legnépesebb külföldi közösséget. Az albánok (402 ezer), majd a marokkóiak (366 ezer) következnek a sorban. 2007-ben 3,4 millióra emelkedett az olasz földön élő migránsok száma. /Egyre többen Olaszországban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Mezei János polgármester mihamarabb szeretné bevezetni Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalában, hogy magyar nyelven is meglegyenek a hivatalos ügyek intézéséhez szükséges formanyomtatványok. Tervezi, hogy a magyar anyanyelvű igénylők a közintézménnyel folytatott hivatalos levelezésüket magyar és román nyelven is kézhez kapják. /Balázs Katalin: Amit lehet, magyarul. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Padlót csiszolnak, fűtést szerelnek a gyergyószentmiklósi új templomban. Közben épül a hozzá tartozó plébánia is. Bár augusztusban felszentelték a Bucsin negyedben épült Szent István-templomot, a munkálatok nem fejeződtek be, mondta el Bartos Károly plébános. /Lázár Hajnal: Szépül a templom, épül a plébánia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

A budapesti Magyar Hírlap nyomon követi Zuschlag János letartóztatott MSZP-s politikus büntetőperét, s kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc sportminiszter korában sem vigyázott a nyelvére: „B…d meg Zuschlag, már megint mi van a k…va pályázataiddal?”– kérdezte az egyik gyűlésen egy tanúvallomás szerint a jelenlegi miniszterelnök. A bukaresti Evenimentul Zilei napilap szerint sok román ingatlanspekuláns és más vállalkozó árgus szemmel követi Gyurcsányék botladozását, hátha olcsó prédára akad. A bukaresti Cotidianul azt állította, hogy Nicolae Ceausescu nem működött együtt a Szekuritátéval! A román szenátus olyan mélyre süllyedt, hogy döntést hozott: akik a Szekuritátéval kapcsolatos döntéseket hozták (azaz a legfelső pártvezetés), azokat nem lehet kollaboránsnak tartani! Verestóy Attila szenátor írt egy bensőséges hangvételű levelet Szondy Zoltán újságírónak, megköszönte, amit eddig érte tett. Szeretjük mi ezt az Attilát, írta ironikusan Szondy. /Szondy Zoltán: Gyurcsány sose beszélt szépen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Olosz Gergely parlamenti képviselő meghívására október 29-én és 30-án Felső-Háromszékre látogatott dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Semjén Kézdiszék római katolikus lelkészeivel találkozott, elsősorban az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatások gondjairól tájékozódott. Másnap a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumot látogatta meg; ott tartott sajtótájékoztatóján elmondta: ,,Mindannyiunk célja, hogy megvédjük a valódi vallásos közösségeket az elburjánzó szektákkal szemben. E tekintetben Románia szerencsésebb, hiszen a történelmi egyházak kevésbé vesztettek erejükből. " Semjén Zsolt megtekintette a Nagy Mózes Elméleti Líceum régi, ötezer kötetes könyvtárát is. Bokor Tibor iskolaigazgató elmondta: a székely furfangos észjárásnak köszönhető, hogy a felbecsülhetetlen értékű, nagyrészt XIX. századi lexikonokat, tankönyveket tartalmazó állomány a kommunista korszakban nem került zúzdába. Az akkori iskolavezetés befalaztatta a könyvtár bejáratát, majd az ajtó helyére egy Ceausescu-képet helyezett el, ahhoz pedig senki nem mert hozzányúlni, így sértetlenül átvészelte az aranykorszakot az értékes könyvtár. /Iochom István: Semjén Zsolt Felső-Háromszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum vezetője elmondta, az év legkiemelkedőbb eseményei közé tartozik az erősdi ásatás centenáriumi kiállítása, ugyanis az erősdi anyaggal vált a Székely Nemzeti Múzeum világhírűvé, László Ferenc és Csutak Vilmos idejében. A múzeum néprajzi osztályának legnagyobb teljesítménye a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban rendezett Ünnepek és találkozások című kiállítás. A múzeumban Nagy György olaszteleki mester jóvoltából a mellvédre felkerült az oda megálmodott kovácsoltvas korlát, továbbá elkészíttették a Kós tervezte múzeumcímert velencei mozaikból. Jó a kapcsolatuk a többi székelyföldi múzeummal is. Nemrég nyílt a Térbe zárt pillanat című, háromdimenziós képekből álló kiállítás, amely a Magyar Nemzeti Múzeum anyaga ugyan, de a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum közvetítésével jutott el ide. A múzeum szakemberei számos külföldi és hazai konferencián tartottak előadást. Kocs Irén két tudományos ülésszakon, Sztáncsuly Sándor ifjú régész pedig Rómában tartott előadást, a néprajzosok jól együttműködnek a Kriza János Néprajzi Társasággal. Vinczeffy László a Munkácsy-díjat kapta meg. Évkönyvük, az Acta Siculica decemberben megjelenik. Hasonmás kiadványként megjelentették Kozma Ferencz A Székelyföld közigazgatási és közmívelődési állapota című reprezentatív könyvét, továbbá a Gyulai Ferenc Fotóművész Egyesülettel közösen a Bortnyik György-fotóalbumot. Az Orbaiszék változó társadalma című konferenciakötet nem a múzeum kiadása, de a zabolai részlegben zajló munka eredménye. /Szekeres Attila: Életet vittek a Székely Nemzeti Múzeumba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör november 3-i vendége a magyarországi dr. Lónay Gyula lesz, aki A magyar nyelv misztériuma – A héthangra épülő ősnyelv című kötetét mutatja be. /Irodalmi Kör. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Kovács Ildikó bábrendező címmel jelent meg a januárban elhunyt bábművész pályáját bemutató kötet; a kiadványt az alkotó emlékére rendezett délutánon mutatták be október 30-án Budapesten, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A bemutatón kiállítás is nyílt Kovács Ildikó festményeiből és Sipos László grafikus illusztrációiból. Kovács Ildikó (1927–2008) bábszínészként kezdte pályáját, 1950-től rendezéssel is foglalkozott. 1952-től a kolozsvári bábszínház rendezője lett, 1955–1958 között Nagyváradon dolgozott, majd ismét Kolozsvárra szerződött, s nyugdíjazásáig a társulat tagja volt. Létrehozta a MIM 7 nevű csoportot, amellyel számos sikeres pantomim-előadást mutattak be, több produkcióban ötvözte a bábok, mímesek és színészek játékát. Tizennégy bábdarabot írt, illetve dramatizált. /Könyv Kovács Ildikó bábrendezőről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A reformáció napján, október 31-én megrendezett ünnepség keretében adták át Mérában a Mamácska nevű Diakónia házat. Az ünnepi istentiszteleten Kató Béla református lelkész hirdetett igét. A svájciak kétharmad részben támogatták az otthon felépítését. Az építkezés 2004-ben kezdődött el. Három területre szakosodott az intézmény: idős- és beteggondozás, közösségfejlesztés és szociális illetve gyerekprogramok. Ebben a házban működik majd a szociális tanácsadó iroda, és otthont ad különböző tevékenységeknek, megbeszélések, találkozók, tanfolyamok helyszíne lehet. /Jakab Judit: Méra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A szatmárnémeti Balcescu–Petőfi Általános Iskolában működő amatőr színjátszócsoport legutóbbi fellépése néhány nappal ezelőtt volt Szilágycsehben – számolt be Nagy Tünde, a csapat vezetője. A Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált (PADIF) minden évben megtartják Szatmár, Szilágy, Bihar és Máramaros megyék iskolái amatőr színjátszóinak részvételével. A PADIF célja a nemzeti tudat erősítése, az anyanyelv ápolása. /Gugulya–Hégető Lóránd: Amatőr színjátszók sikere. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 1./

Október 30-án megnyílt a kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében Nagy Gizella amatőr festő első egyéni tárlata. /(Iochom): Nagy Gizella kiállítása a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

Gyászoló családja, tudóstársai, elárvult munkatársai, tanítványai és tisztelői kísérték el utolsó útjára október 31-én a Házsongárdi temetőben Jakó Zsigmond történész professzort. Koporsója mellett búcsúztak el Erdély egyik legnagyobb tudós személyiségétől az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia, a Babes–Bolyai Tudományegyetem, a Román Akadémia és más szakintézmények képviselői. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a bihari származású, Budapesten történésszé és levéltárossá lett, felbecsülhetetlen értékű életművét Kolozsváron megalkotó Jakó Zsigmond hatalmas munkát végzett. A neves akadémikus által közreadott tanulmányok Erdély magyar történetének és művelődéstörténetének alapvető kérdéseit tisztázták, dokumentumkötetei pedig sok ezután következő generáció számára vetették meg az alapjait az erdélyi középkori történettudományi kutatásnak. /(T. Sz. Z.): /Eltemették Jakó Zsigmond akadémikust. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Tőkés László részvétnyilvánítását fejezte ki Jakó Zsigmond történészprofesszor halálhírére. „Az erdélyi történelemtudomány meghatározó alakjaként Jakó Zsigmond egész Kárpát-medencei közösségünk tiszteletét és megbecsülését kivívta. Példaértékű munkássága örök értékű kincsünk, melyre méltán lehet büszke szülőföldje” – írta. /Tőkés László: Részvétnyilvánítás. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 1./

Október 31-én megáldották dr. Hirschler József egykori pápai prelátus és főesperes felújított síremlékét a Házsongárdi temetőben. A síremlék körül gyülekeztek a néhai főesperes által alapított Marianum egykori diákjai és a Piarista Öregdiákok Baráti Körének tagjai. Hirschler József új intézményeket hozott létre Kolozsváron, köztük 1907-ben az Auguszteumot, amelynek vezetését a Temesvárról érkező Miasszonyunk Iskolanővérekre bízta, majd 1911-ben a Marianum Római Katolikus Leánynevelő Intézetet. A felújított síremlék Hempel Dezső és László sírkőfaragók munkáját dicséri. /S. B. Á. : Megáldották dr. Hirschler József felújított síremlékét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

Október 19-én nyílt meg Sz. Kovács Géza festő grafikus jubileumi kiállítása a székelykeresztúri Dr. Molnár István Múzeumban. Képei derűt, optimizmust sugároztak. Eljöttek a barátok, érdeklődők, a szülőfalut képviselő székelyszentkirályi rokonok is. Egy most megjelent katalógussal visszatekintett közel fél évszázados művészi pályájára. /N. M. K. : Októberi fénysugárban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Megjelent egy könyv a kazárok történetéről, magyar szerző ezt még nem dolgozta fel, ezért jelentős Petrik István: Rejtélyek országa. A kazár királyság és a kazár-magyar kapcsolatok rövid története /Budapest, 2008/ című könyve. A szerző tagja volt a szovjet-magyar régészeti expedíciónak. A Majackoje nevű kazár kori kővár titkait (is) búvárolták, ahol "a leghosszabb rovásfeliratok" kerültek elő. A könyv szerzője Erdélyi István, írói nevén Petrik István. /Ráduly János: Könyv Kazáriáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

A Népújság két részletet közölt Gáll András: Innen az Óperencián nem voltunk boldogok /Novum Verlag, Sopron, 2008/ című kötetéből. A szerző Kolozsváron született, itt nőtt fel. 1944-ben a téglagyárból Auschwitz helyett a németek Budapestre vitték, így életben maradt. A Bolyai Egyetemen 1952-ben végzett, ezután Bukarestbe került, az akkori Romániai Magyar Szó szerkesztőségébe. Újságírói nevén Gáll András, eredeti nevén Glancz András, van aki így szólítja, a héberül beszélők számára Andréj – Andrei Glancz. Ez a név szerepel útlevelében. Gáll András lelkes meggyőződéssel lett tagja a Kommunisták Romániai Pártjának. Meggyőződéses kommunista maradt 1956-ig. 1975-ben kivándorlási útlevelet kért Izraelbe. Kijutva belátta: magyar nyelvhez kötött értelmiséginek lenni Izraelben annyit jelent, hogy a társadalom peremén él. Adminisztratív munkát vállalt, majd amikor megjelentek a számítógépek, programozó lett. „Ma, már a hetvenhaton is túl, még mindig ugyanaz vagyok, aki mindig is voltam. Kolozsvári magyar zsidó” – írta. Romániában újságíró barátja volt Tabák László, aki Izraelbe települése után megjelentetett egy kötetnyi szellemes karcolatot a következő címmel: "Lemondtam a világfelelősségről". A bukaresti Előre című lap történetéhez hozzátartozik, hogy ellentétben Robotos Imrével, aki 1952-ben, a "jobboldali elhajlás" ürügyén elküldte a laptól főszerkesztő-helyettesét – és konkurensét -, Kenyeres Pált, s aki tíz éven át Gaál Gábortól Daday Lórándig és másokig bárki fejét élvezettel a víz alá nyomta, majd Szilágyi Dezsőt azért neveztek ki az Előre élére, hogy Gállékat nyomja a víz alá, végül is jobb embernek bizonyult elődjénél. Nem firtatta munkatársainak belső meggyőződését, csak az érdekelte, hogy elvégezzék a penzumot. Szilágyi Dezső szakembereket vett maga köré, nem pártszolgálatos idiótákat. Domokos Gézát hozta maga mellé főszerkesztő-helyettesnek. Robotos Imre a sztálinista korszak tipikus képviselője volt. /Egy outsider emlékei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 1./

Közszolgálatként indult a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó, a kilencvenes évek elején gazdátlanul maradt Látó szépirodalmi folyóiratból kinőve. A Mentor a néprajzi, történelmi kiadványok megjelentetésével, művészeti könyvek kiadásával már több mint 560 kötetet jelentetett meg, mutatta be a Mentort Káli Király István, a kiadó igazgatója a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott, közönségtalálkozón. Az igazgató a kiadó történelmi könyveire a legbüszkébb. A kiadó meghívottjai – mindketten házi szerzői – beszéltek, Tüdős S. Kinga az Erdélyi fejedelemségek korában íródott testamentumok feldolgozásának, közkinccsé tételének nehéz, de forráskiadás szempontjából fontos feladatáról tartott kisebb előadást, Bogdán László pedig a nemrég megjelent Tatjána regényéről mesélt. /Váry O. Péter: Félezren túl a Mentor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

Október 30-án Budapest egyik patinás kávéháza, a Centrál galériáján lévő terem megtelt érdeklődőkkel Böszörményi Zoltán /Ulpius-Ház, Budapest/ Az éj puha teste c. regényének bemutatójára. Mészáros Sándor irodalomkritikus méltatta a terjedelmes művet, amely véleménye szerint négy regény mesteri egymásba ötvözése. A továbbiakban Mészáros Sándor és Szőcs Géza író, költő beszélgetett a szerzővel, az Irodalmi Jelen főszerkesztőjével, faggatta a második regényét megjelentető írót. /Jámbor Gyula: Az éj puha teste Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

Ezeroldalas vaskos könyvvel lepte meg az olvasókat a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó: megjelentette a segesvári szász történetíró, Georg Kraus Erdélyi krónika 1608–1665 című munkáját. Az érdeklődők Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban tartott könyvbemutatón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató és Vogel Sándor, a könyv fordítója előadásából megismerhették a krónika írójának életét és munkásságát, ugyanakkor betekintést nyerhettek a XVII. századi Erdélyről történelmi tablót nyújtó kiadványba. Georg Kraus /1607-1679/ Bethlen Gábor kancelláriáján sajátította el a legfontosabb hivatali teendőket. Jogi ismereteit 1645-től Segesvár jegyzőjeként kamatoztatta. Georg Kraus feljegyzéseit Báthori Gábor fejedelemmé választásával kezdte, és az 1665. május 1-jei gyulafehérvári országgyűlés leírásával zárta. Erdély történetét írta, de a szomszédos Havaselvére, Moldvára és Magyarországra is figyelt. Németül írt krónikájában gyakran használ magyar szavakat, idézett magyarul írt okmányokból. Korában az országgyűléseken, a jogéletben, a fejedelmi kancellárián, az állami levelezésben hivatalos nyelvként a magyart használták, amely a térségben részben a diplomáciai nyelv szerepét is betöltötte, a törökök, a havasalföldi és moldvai vajdák is gyakran magyarul bonyolították le államközi levelezésüket. Az Erdélyi krónika élvezetes olvasmány. Vogel Sándor, a fordító bevezető tanulmányával, a krónikához fűzött jegyzetekkel, szómagyarázatokkal segíti az olvasót a XVII. századi Erdély történelmének megértéséhez. Az Erdélyi krónika nyomtatásban először Bécsben jelent meg 1864-ben, Jókai Mór forrásként használta a Damokosok című műve megírásához. Magyarul 1994-ben adták ki Budapesten Vogel Sándor fordításában, a Pro Print most a második, bővített jegyzetanyaggal ellátott kiadást tette az olvasó asztalára. /Borbély László: Georg Kraus krónikája. Történelmi tabló a XVII. századi Erdélyről. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Legendák keringtek arról, hogy milyen körülmények között mondott le I. Mihály román király 1947-ben a trónról, illetve hogyan hagyta el az országot. Magyar nyelven eddig egyetlen könyv jelent meg az 1947-es év végi eseményekről, Sugár András És mit mond a román király című kötete, amely a Magyar Televízió Panoráma című adásában 1989 júliusában sugárzott interjú anyagát tartalmazza. Ez a könyv a történéseket I. Mihály szemszögéből mutatja be. László-Herbert Márk könyve /És mit mondanak a dokumentumok a király lemond(at)ásáról? Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/, alcíme: Végjáték I. Mihály román király körül amerikai, brit és francia dokumentumok tükrében/ egy másik oldalról világít rá az eseményekre: miként látták, érzékelték a király lemondatását és száműzetésbe vonulását az európai kancelláriák, a nagyhatalmak követei, s észrevételeik miként tükröződnek a diplomáciai levelezésben, a jelentésekben, jegyzékekben. A szintén szovjet megszállás alatt álló Bulgáriában már 1946 szeptemberében menesztették II. Szimeon cárt, így előrelátható volt, hogy hamarosan I. Mihályon a sor. A rendszerváltás után utazhatott haza I. Mihály, akárcsak II. Szimeon. Kettejük otthoni pályafutása azonban kevés hasonlóságot mutat. Szimeon visszakapta vagyona egy részét, bekapcsolódott a politikába, és egy cikluson át Bulgária miniszterelnöke volt, ezzel szemben Mihály beutazását többször megakadályozták, megalázták, javainak visszaadása pedig korlátozott mértékben történt meg. Az első román király, I. Károly, akárcsak unokaöccse és utóda, I. Ferdinánd Sigmaringenben született. I. Károly még német érzelmű volt, de I. Ferdinánd 1916-ban szembefordult – az ugyancsak a Hohenzollern-ház által vezetett – Németországgal. László-Herbert Márk könyve a nemrégiben indult csíkszeredai Gutenberg Nyomda első könyve. /Sarány István: Királyi legendák helyett. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

Verestóy Attila kampánystábja válaszolt Szondy Zoltán Gyurcsány sose beszélt szépen című cikkére. Dr. Verestóy Attila nem írt Szondy Zoltánnak levelet, aki nyíltan nem az RMDSZ szavazója. Szondy valószínűleg a beszámolófüzetet tekintette levélnek, amit a Hargita megyei lakók kaptak, ebben Verestóy Attila beszámolt az elmúlt négy év munkájáról. A szenátor arról számolt be többek között, hogy az RMDSZ munkájának eredményeként nem verik itt a magyarokat. /Verestóy Attila kampánystábja: Nincs mit köszönnie. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./ Előzmény: Szondy Zoltán: Gyurcsány sose beszélt szépen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1.

Október 10–12. között zajlott le az évente megrendezésre kerülő Kárpát-medencei Háló nagytalálkozó, a katolikus közösségek találkozója, Délvidéken, Muzslyán. Kisközösségekből, a Kárpát-medence minden zegzugából érkeztek a résztvevők. A nagybecskereki székesegyházban vettek részt a dr. Német László nagybecskereki, dr. Pénzes János szabadkai püspök és Huzsvár László nyugalmazott püspök által celebrált záró szentmisén. /Pázmán Enikő: Kárpát-medencei Háló-nagytalálkozó. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 2./

Bármennyire is tagadják Románia vezetői, a pénzügyi és gazdasági világválság nem állítható meg az ország határánál. Az ország gazdasági mutatóinak romlása, a pénzpiaci likviditás számottevő hiánya, a munkanélküliség növekedése kedvezőtlen jelek. Románia pénzügyi állapotának felmérése céljából Bukarestbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank együttes küldöttsége. A Standard & Poor’s Rating Services a múlt héten „BBB-mínusz”-ról „BB-plusz”-ra rontotta Románia hitelbesorolását. /Tibori Szabó Zoltán: Hozzánk is begyűrűzik a példátlan nemzetközi pénzügyi válság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Románia továbbra is hűséges marad a Nabucco-projekthez – nyilatkozta Traian Basescu államfő, akinek ez ügyben tanúsított magatartása miatt elmaradhat a moszkvai látogatása. Varujan Vosganian gazdasági miniszter nemrég azt nyilatkozta, hogy Románia mindkét gázvezeték megépítését támogatja. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök elhatárolódott gazdasági miniszterének nyilatkozatától, és hangsúlyozta, hogy Románia továbbra is a Nabuccot részesíti előnyben. /Basescu: Románia továbbra is hűséges marad a Nabucco-tervhez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Antiszemitizmussal vádolja Romániát a Ha’aretz izraeli napilap Traian Basescu államfő egy bakija miatt. A román államfő ugyanis egy hete, szíriai hivatalos látogatása után azt mondta, hogy „Szíria Palesztinával szomszédos”. A napilap bírálta az államfőt, mert csak azok emlegetik Palesztinának a zsidó államot, akik nem ismerik el. „A szárított hús és a bor Romániájának van egy másik arca is – az antiszemitizmus Romániájáé” – áll a lapban. Basescu nem az első romániai államfő, akit antiszemitizmussal vádolnak meg. Ion Iliescu ellen sajtóhadjárat indult, miután 2003 júliusában egy izraeli napilapnak adott interjújában megpróbálta minimalizálni a romániai holokausztot. Az akkori államfő azt nyilatkozta, hogy a zsidó nemzet szenvedései a holokausztban „nem egyedülállóak Európában”. Ezért a kijelentéséért az amerikai külügyminisztérium antiszemitizmusról készített, a megfelelő időszakra vonatkozó jelentésébe is bekerült. Ugyanabban a jelentésben azt is szemére vetették Iliescunak, hogy kitüntette az „elismerten antiszemita Corneliu Vadim Tudort is, aki tagadja a holokausztot”. /I. I. Cs. : Antiszemitizmussal vádolják Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Megtartotta kampánynyitóját Borbély László miniszter, az RMDSZ marosvásárhelyi 1-es számú képviselői választókerületének jelöltje. Bejelentette, elkészült a programja, amelyet román és magyar nyelven a sajtó rendelkezésére bocsátott. Választási programjában fontos fejezetet szentel a marosvásárhelyi magyarság kulturális autonómiájának. Az olyan közintézményekben, mint a vízügyi igazgatóság, a nyugdíjpénztár vagy a prefektúra, indokolt lenne a kétnyelvű táblák jelenléte, ezért a szükséges lépéseket meg is teszi. /Lokodi Imre: Borbély László kész programja. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kijelentette, nem válik a parlament becsületére, ahogy a kisebbségi törvénytervezet elfogadását halogatta. A magyar sajtó elmarasztalta azt, hogy a kisebbségi törvény ügye nem került napirendre a román-magyar közös kormányülésen. Borbély szerint ezek a kritikák megalapozatlanok, mivel Románia kormánya megtette feladatát, és már 2005-ben elkészítette a törvényt, és elküldte azt a parlamentnek. „A kormány tehát eleget tett feladatának. Sajnálatos módon a parlament szerintem aljas érdekekből nem fogadta el a törvényt, és hozzá nem illő módon halogatta. Minden második ülésen kvórum-hiány volt” – fejtette ki Borbély. Ez ugyanakkor „visszalépést jelent a többség és a kisebbség kapcsolatában”, vélte Borbély. /Kisebbségi törvénytervezet halogatása. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./