Marosvásárhelyen a Maros Vízügyi Igazgatóság homlokzatára a Krónika felvetése nyomán kikerült az intézmény nevét jelző magyar felirat. Borbély László kampányindító rendezvényén kérdezte a lap munkatársa a minisztertől, hogy miközben a Dorin Florea vezette vásárhelyi polgármesteri hivatalban minden lényeges információt magyar nyelven is feltüntetnek, addig olyan közintézmények homlokzatán, folyosóin, irodáiban, ahol magyar vezetők vagy helyettes vezetők vannak, miért egynyelvűek még mindig a feliratok? Példaként a Morent Ilona igazgatta Maros Megyei Nyugdíjpénztárat és a Maros Megyei Közpénzügyi Igazgatóságot említette, amelynek egyik helyettes vezetője Dénes Irén – mindkettőjüket az RMDSZ juttatta tisztségbe. Borbély László jogosnak tartotta a felvetést, mert a prefektúrán sincsenek kétnyelvű feliratok. /Máthé Éva: Kétnyelvű eligazítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

Törvénytelenül tűzte ki a városvezetés Csíkszereda polgármesteri hivatalára a székely zászlót, jelentette ki Constantin Strujan Hargita megyei prefektus. A kormánybiztos a szankcióval megvárja a választások végét. Antal Attila csíkszeredai alpolgármester szerint a zászló senkit sem sért, ezeknek a szimbólumoknak ott van a helyük. A világoskék alapon aranysárga holdsarlót és napot ábrázoló zászló Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi látogatása előtt került az önkormányzat főbejárata fölé. A székely zászló a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalon is ott díszeleg. Augusztusban a prefektus a gyergyószentmiklósi polgármesternek és jegyzőnek küldött levelében a zászló eltávolítására szólított fel. A helyi tanácsosok akkor azzal replikáztak, hogy a székely zászló nem egy másik állam zászlaja, hanem a székely népé. A zászló azóta is a helyén van. /Horváth István: Zászlós büntetések Mikulásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Magyar szurkolókat bántalmaztak a szlovák rendőrök a felvidéki Dunaszerdahelyen egy labdarúgó-mérkőzésen november 1-jén. A magyar többségű Dunaszerdahelyen a helyi első osztályos labdarúgóklub, a DAC és a pozsonyi Slovan Bratislava mérkőzésén a szlovák rohamrendőrök behatoltak a magyar szurkolók szektorába, és több drukkert is bántalmaztak. Az Új Szó című pozsonyi lap szerint több mint húszan megsérültek, s közülük többet kórházba is kellett szállítani. Megsebesült egy rendőr is. A mérkőzés után a szlovák rendőrség 16 magyar és 15 szlovák állampolgárt állított elő, majd a magyar állampolgárokat pár órán belül elengedték. A dunaszerdahelyi kórházban egy magyar állampolgárt ápolnak. Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere indokolatlannak tartja a szlovák rendőrség fellépését a magyar szurkolók ellen. Az elöljáró szerint a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői ki fogják kérni a rendőrségtől az eseményekről készült videofelvételt. Pázmány Péter jelen volt a mérkőzésen, megítélése szerint a rendőrök beavatkozása indokolatlan volt. „A rendőrség benyomult a szektorba, ütötte-verte az embereket” – mondta Pázmány. A magyar kormány magyarázatot kért a szlovák hatóságoktól. A dunaszerdahelyi atrocitás után este mintegy ötvenen demonstráltak a budapesti szlovák nagykövetség előtt, és egy szlovák zászlót is elégettek. /Rendőrroham Dunaszerdahelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 3./

A Fidesz szerint tarthatatlan a magyar kormány hallgatása, a kabinetnek magyarázatot kell követelnie Pozsonytól a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen magyar nemzetiségű, illetve magyar állampolgárságú szurkolókat ért brutális rendőri fellépésről – mondta Szijjártó Péter országgyűlési képviselő, a párt szóvivője. A kormánynak az a dolga, hogy határon belül és azon túl is megvédje a magyarokat – mondta. Szijjártó Péter egyes szlovák politikusokat is felelőssé tett a történtekért, akik hergelő és meggondolatlan kijelentéseket tettek az elmúlt hetekben. Párhuzamot vont az 1992-es esettel, amikor az FTC pozsonyi mérkőzése után brutális rendőri támadás ért magyar szurkolókat. /Fidesz: a kormány kérjen magyarázatot. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

Ami a dunaszerdahelyi meccsen történt, nagyjából megegyezik a kilencvenes években lezajló Csíkszereda–Steaua hokimeccsel, amikor a román csendőrség, gumibottal támadt a magyar szurkolókra. A szlovákoknál az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nő a magyarellenes nacionalizmus. Nincs rá magyarázat. Az elvárható lett volna, hogy a budapesti kormány és személyesen Gyurcsány Ferenc kinyitja a száját, legalább annyira, mint saját népe ellen, amikor a nadrágszíj meghúzásáról beszél. A magyar kormány lapul és hallgat. Azt szeretné, hogy most már minden magyar lapuljon és hallgasson. A szlovákok ezt kihasználják. /Irházi János: Átköpők. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

A Mezőségen négy református lelkész három településen /Mezőbándon, Madarasifeketén és Mezőmadarason/ hívta bibliavasárnapra az érdeklődő híveket. Istentisztelet keretében értékes Biblia-gyűjteményt mutattak be a gyülekezeteknek. Szabó László marosvásárhelyi lelkész a Bibliát alkotó könyvek és részek felfedezésének történetéről, a megtalált kódexekről tartott előadást. A vándorkiállításon felbecsülhetetlen értékű, féltve őrzött bibliákat és imakönyveket állítottak ki, köztük a Váradi Bibliát. A Szentírás világviszonylatban a legnagyobb példányszámú kiadvány. Jelenleg évente 2,6 millió példány kerül ki a nyomdákból. Az előadó kitért a magyar nyelvű fordítóra, Károli Gáspárra, aki 1590-ben adta ki Vizsolyi Bibliát. Az eredeti példányokból 52-t őriztek meg, ebből 28-at Magyarországon és a magyarlakta területeken. (A Teleki Tékában is van egy.) /Mezey Sarolta: Bibliavasárnap a Mezőségen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

„Sok külföldre elszármazott magyar nem törődik halott hozzátartozói sírköveivel. A műemléktörvény pedig nem védi a sírokat” – panaszolta Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke. Elmondta, pályázati pénzekből, családi hozzájárulásokból, adományokból sikerült a temetőbejárat arculatát meghatározó Sigmond-mauzóleumot, a Jósika-kriptát, a bethleni Bethlen-kriptát, a Béldi-kripta tetőszerkezetét rendbe tenni. Több mint negyven síremléket újítottak fel a szakértők, ezek közül Jósika Miklós, Bethlen Gergely, Újfalvi Sándor, Kenessey Béla, Salamon János, Kedves István síremlékei művészi értéknek is számítanak. Hozzátette, mintegy 25 koporsókövet 2007–2008-ban állítottak talpra. Folyamatban van az iktári Bethlen-kripta külső restaurálása is. /Varga Melinda: Négyszáz éves sírokat újítanak fel a Házsongárdban. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

Kopjafás emlékoszlopot avattak Tordaszentlászlón november 2-án, vasárnap, a honvédek emlékére. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság a Thamó Gyula Közművelődési Egyesülettel és a helyi RMDSZ-szel közösen állított emléket az 1944-ben elesett és eltemetett magyar és német katonáknak. A 2000-ben alakult civil szervezet számos helységben hozott létre emlékoszlopot, kopjafát, emléktáblát és sírkertet, a tordaszentlászlói a harmincnegyedik erdélyi honvéd emlékmű. Az avatáson a hadieseményekről részletes beszámolót tartott Boldizsár Zeyk Imre, aki személyesen átélte a második világháborút. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul úgy vélte: a honvédek példaként kell hogy szolgáljanak a magyar népnek önfeláldozásból. /Honvédemlékművet avattak Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A budapesti Erdélyi Gyülekezet a X. kerületben, nem messze az Örs vezér tértől több éve megkezdte a Reménység szigetének kialakítását, amelynek működő intézményei vannak. Összetartó erejével jelképes értelmű erdélyi panteont állítanak fel. Egy mesterséges dombra templomot terveztek, köréje pedig 16 félköríves emlékhelyet képeztek ki, ahova 16 régió nagy szülötteinek állítanak emléktáblát és bronzplakettet. Az Erdélyi Emlékkertet ökumenikus istentisztelet keretében szentelték fel Ötvös József református generális direktor (Marosvásárhely), Tempfli József római katolikus püspök (Nagyvárad) és dr. Zalatnay István az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze részvételével. Százhatvan hírességnek emeltek emlékplakettet, illetve bronz domborművet. Áll többek között Károli Gáspár, Pázmány Péter, Kölcsey Ferenc, Bethlen Gábor, Bocskai István, Dávid Ferenc, Kájoni János, Bolyai Farkas, Tamási Áron, Márton Áron, Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Áprily Lajos, Dsida Jenő, Reményik Sándor és sok más példakép domborműve. A panteon-avatás figyelmeztetett arra is, hogy mennyi nagy emberünk van, erkölcsi kötelességünk felmutatni őket. Az egyes régiók 10-10 nagy szülöttüknek állíthatnak szöveges emléktáblát és plakettet. Az aradi kis panteonban Csíki Gergely a Bánát régióban Árkay Aladár építész, Bartók Béla zeneszerző, Kós Károly, író, építész, Hunyad-Fehér térségből Bethlen Gábor, Juhász István, Karácsony Benő és Makkai Sándor emléktáblája áll. Az emlékhely tovább épül a jövőben, még nincs kész. /Szekernyés Irén: Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./ Szatmárnémeti önkormányzata a város szülöttének, Dsida Jenő költőnek állíttatott s domborművet, Kaffka Margitnak pedig Nagykároly önkormányzata. /Erdélyi Emlékkert Pesten. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 3./ Százhatvan hírességnek emelnek bronz domborművet, közülük több már elkészült. A falakon szerepel mások mellett Bethlen Gábor és Bocskai István erdélyi fejedelem, Dávid Ferenc reformátor, Jósika Miklós író, Kőrösi Csoma Sándor nyelvész, tibetológus és Pázmány Péter esztergomi érsek domborművű arcképe. /Felszentelték az Erdélyi Emlékkertet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 3./

November 2-án az arad-belvárosi református templom előtt megáldották az új harangot, majd Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő és csapata munkához látott, felhúzták a toronyba a hárommázsás harangot. Köszönetet mondtak Molnár Károly esperes-lelkész gyermekeinek, akik elhunyt apjuk emlékére ajánlották fel a harangot. /Balta János: Az élőket hívogatja, a holtakat elsiratja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

Az Európai Színházi Unió tagszínházainak plakátjaiból és előadásfotóiból álló, valamint Varga Járó Ilona jelmez- és maszktervező „Installációk négy témára a reneszánsz jegyében” című kiállítás megnyitójával kezdődött meg az Európai Színházi Unió 17. fesztiválja. A Kolozsvári Állami Magyar Színház az unió legfrissebb tagjaként a bukaresti Bulandra Színházzal közösen szervezi a november 2-a december 21-e között zajló fesztivált. A megnyitón László Attila, Kolozsvár alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket. „Ez a színház a mi névjegykártyánk. A polgármesteri hivatal és a helyi önkormányzat büszke önökre”, mondta László Attila. /Köllő Katalin: Elkezdődött az Európai Színházi Unió Fesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Budapesten az Új Színházban adták át nemrég a Gyulai Várszínház 45. évadának művészeti díjait. A Gyulai Várszínház által alapított Őze Lajos-díjat Bogdán Zsolt kolozsvári színművész vehette át a III. Richárd címszerepének magas színvonalú megformálásáért. A Tompa Gábor rendezte III. Richárd – a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciójának bemutatója július 5-én volt a gyulai Shakespeare Fesztivál keretében. Kolozsvári bemutatója november 19-én az Európai Színházi Unió Fesztiválja keretében lesz. /Őze Lajos-díj Bogdán Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Kolozsvár reneszánszát az 1973 és 1986 között megjelent munkákból válogatva reprezentatív alkotások bemutatása volt a Kolozsvár Társaság célja a kiállítás megrendezésével. Ugyanakkor kortárs fotóművészek olyan képeit lehet megtekinteni a Művészeti Múzeumban rendezett kiállításon, amelyek szemléltetik az említett időszak alkotóinak tevékenységét – mondta Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke a Kolozsvári reneszánsz helyszínek elnevezésű rendezvény megnyitóján. A Korunk Galéria gyűjteményes kiállításának és fotótárlatának megnyitásával egy időben került sor az indulásának 35. évfordulóját ünneplő Korunk Galéria történetét leíró könyv bemutatására is. A könyvet Székely Sebestyén György szerkesztette. Kántor kiemelte, hogy az öt teremben megrendezett kiállítás nem foglalja magában a Korunk Galéria egész történetét, az 1973-as megalakulástól az 1986-os beszüntetésig tartó periódus 80–100 kiállított munkáját vonultatja fel. Banner Zoltán művészettörténész a Korunk Galéria élő műtárgyának nevezte magát, és arra a felejthetetlen 1986-os szombati napra emlékezett vissza, amikor versmondásra kérte őt fel Kántor Lajos, közben viszont megérkezett a hír, hogy a Korunk Galériát betiltották, és a rendezvény az ő szavalatával együtt elmaradt. /Ferencz Zsolt: Múltat és jelent összekötő kiállítás a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Restaurálják az ötszáz éves Apor-kódexet, a negyedik legrégebbi magyar nyelvemléket, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum legbecsesebb darabját Székely az Országos Széchényi Könyvtár szakemberei fogják helyreállítani. Az Apor-kódex zsoltárokat, imákat tartalmaz. Az Apor-kódexet 1877-ben adományozta a Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét 1881-ben közölték, majd 1942-ben adták ki hasonmását Budapesten. Ott vészelte át a második világháború végét, majd 1953-ban visszakerült Sepsiszentgyörgyre. /Restaurálják az ötszáz éves Apor-kódexet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

Kerek hét évvel ezelőtt jelent meg Aradon az Irodalmi Jelen első száma. Hét év kevésnek bizonyult ahhoz, hogy egy érdekközösségek által irányított irodalomban, melyre néhol a politikum is rányomja a bélyegét, kimagasló eredményt érjünk el, írta Böszörményi Zoltán főszerkesztő. Az Irodalmi Jelen olyan irodalmi folyóirat volt, melyre oda kellett figyelni. Az Irodalmi Jelen novemberi számától a virtuális térbe költözik. Kollégái közül többen elhamarkodott döntésnek tartották a világhálóra költözést. Az Irodalmi Jelen magánvállalkozás, a laptulajdonosnak, Böszörményi Zoltánnak kellett meghoznia a végső döntést. Novembertől az Irodalmi Jelent a http://www.irodalmijelen.hu/ honlapon olvasható. Ehhez havonta nyolcoldalas lapot is nyomtatnak. /Böszörményi Zoltán: Hét év. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 3./

Dragomán György A fehér király című, 2005-ben megjelent, második regényének román fordítását mutatta be a Polirom Kiadó Bukarestben, az általa szervezett irodalmi fesztiválon. Az 1973-ban, Marosvásárhelyen született, Budapesten élő író elmondta, Bukarest számára idegen város. Még elég jól beszél románul, holott nem gyakorolja a nyelvet. Első regényét /A pusztítás/ tíz évig írta. A fehér királyban egy kisfiú, akinek az édesapját elvitték a csatornához, meséli el a kommunizmus terrorját saját szemszögéből. Számos elismerésben részesült a regényért, többek között Márai Sándor- és József Attila-díjat kapott, több mint húsz nyelvre fogják lefordítani. /Székely Zita Bukarestben A fehér király. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A Tasnádi Líceum fennállásának 50. évfordulójára Ruff Zsófia és dr. Ionut Pomian tanárok szerkesztésében november 1-jén jubileumi évkönyvet mutattak be. A könyv felvázolja az iskola történetét – az 1958-as kezdetektől a mai állapotokig -, bemutatja az igazgatókat és aligazgatókat, elhunyt tanárokat, felvonultatja az összes az itt végzett diák névsorát – külön kiemelve az évfolyamelsőket. /K. A. : Évkönyv. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 3./

Az Amerikai Egyesült Államokból elindult ingatlanpiaci válság Romániát sem kerülhette el. Az országban 2008 első félévében az ingatlan beruházás 43%-kal kevesebb az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Kolozsvár ingatlanárai az elmúlt években a budapestiek fölé tornázták magukat, most csökkennek az árak. Kolozs megye különösen vonzó a külföldi tőke számára, ami maga után vonta a luxus-lakóháznegyedek elszaporodását is. Kolozsváron a lakáskereslet 15%-os visszaesést mutat a tavalyihoz képest. /Ördög Imre Béla: Közel húsz százalékkal csökkentek az ingatlanárak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Még várja a kielégítő választ a magyarországi Orangeways Zrt. hazai járataival kapcsolatban az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesülete (EKSZE), és e válasz függvényében dönt, hogy december közepétől egy hónapos időtartamra lezárják-e a 60-as európai útvonalat a magyarországi járművek előtt – jelentette ki Orbán László, az egyesület elnöke. /Az erdélyi szállítók még nem zárják le az utakat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Románia és Bulgária panaszt emelt az Európai Bizottságnál amiatt, hogy a magyar hatóságok szerintük túlzottan magas pénzbírságokat rónak ki magyar területen a romániai fuvarozókra – mondta el Ludovic Orban szállítási miniszter. Orban elmondta: Románia és Bulgária ezzel kapcsolatosan már „reklamált” az Európai Bizottságnál. Hozzátette: „Felvetettük a problémát a román–magyar közös kormányülésen is. Ezen túlmenően a bolgár miniszterrel együtt levelet írtunk az Európai Bizottságnak, amelyben panaszt emeltünk a magyarok által elkövetett visszaélések miatt. Legutóbbi megbeszélésünkön azt mondtam nekik: ha nem változtattok a román sofőrökkel szembeni bánásmódon, mostantól minden magyar sofőrt a »szemet szemért, fogat fogért« elv alapján fogunk kezelni”. A magyar Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) és a magyarországi Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) október 15-én mindezt cáfolta, leszögezve: a magyar szervek nem gyakorolnak diszkriminációt a román fuvarozókkal szemben. /Bepanaszoltuk Magyarországot a kamionosok bírságolásáért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

„Az etnikai szavazás idejétmúlt jelenség, amelyet meg kell haladni: az RMDSZ arra törekszik, hogy a sajátosan magyar célkitűzések, érdekek hatékony képviselete mellett megfelelő megoldásokat kínáljon az egész lakosság számára” – hangoztatta májusban, a helyhatósági választási kampányban Markó Béla. Zsombolyára szoktak hivatkozni, a tízezer lakosú kisvárosban, ahol a magyarság számaránya 15 százalék, immár harmadszorra választották újra az RMDSZ-színekben induló polgármestert. Az RMDSZ jelöltjei között nem egy olyan személyiség van, aki kellő tiszteletet ébreszthet mind a magyar, mind a román választók körében. A román pártok még az ígéretek szintjén sem vállalják fel a magyar-ügyeket. A zsombolyás példák bíztató jelnek számítanak, de naivság azt hinni, hogy az elmúlt négy év alatt olyan gyökeres mentalitásváltás ment végbe a román választók körében. /Székely Kriszta: Etnikai szavazás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Az RMDSZ tervei között szerepel, hogy közvitát kezdeményezzenek a választói korhatár 18-ról 16 éves korra való módosítását illetően, továbbá el szeretnék érni, hogy a fiatalok már 20 évesen jelöltethessék magukat az önkormányzati választásokon, mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Szavazni Menő kampány bemutatása kapcsán, az elkövetkező hetek folyamán egész Erdélyt bejáró buszban szervezett sajtótájékoztatón. A busz november 4-én indul útjára Kolozsvárról, és ugyanide érkezik vissza a választásokat megelőző napon, november 29-én, a közel egy hónapos időszak alatt a kampánykaravánban résztvevő fiatalok 12 megye több települését látogatják meg. Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke kifejtette: eljött az az idő, amikor a romániai magyar fiatalok az itthon maradást választják, ehhez kell megteremteni a megfelelő keretet. Az idei parlamenti választásokon több mint 120 fiatal indul az RMDSZ színeiben, Kolozsváron először méretkezik meg például Csoma Botond és Szenczi Bianka – emelte ki Takács. Bodor László, a Szavazni Menő kampány főszervezője, a Magyar Ifjúsági Értekezlet társelnöke elmondta: jó az, ha a fiatalok kritikusan viszonyulnak a politikához. A Szavazni Menő kampány a világhálón is folytatódik, az enszavazok. ro honlapon. /Ferencz Zsolt: Busszal járja be Erdélyt az RMDSZ kampánystábja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

„Az RMDSZ célja, hogy közösségi összefogással egy minél erősebb, számbelileg minél nagyobb, a romániai magyarság szándékait és akaratát felvállaló parlamenti képviseletet hozzon létre a következő négy évre” – jelentette ki Verestóy Attila szenátor, szenátorjelölt székelyudvarhelyi kampánynyitóján. Verestóy kifejtette, jelen kell lennünk azokban a struktúrákban, ahol a számunkra legfontosabb dolgokról döntenek. /Bágyi Bencze Jakab: „Minden voksot a tulipánra!” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Választásra készül Románia. Nem látszanak új arcok a csúcson. Az 1990 utáni romániai parlamenti frakciók közül az RMDSZ-é változott a legkevesebbet; ebben található a legtöbb őskövület. És ha mutatkozik is frissülés az alsóbb szinteken, a csúcson a helyzet 15 éve változatlan. /Gazda Árpád: Kocsonyás kínálat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

A Magyarországon igénybe vett egészségügyi szolgáltatások teljes körű fedezését biztosító rendszeren dolgoznak a hazai és magyarországi hatóságok. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter figyelmeztetett: akár egy évbe is beletelhet, mire valósággá válik az együttműködés. /Sinka Pál: Kifizetnék a magyarországi kezeléseket. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

A felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) visszautasítja azokat a vádakat, miszerint politikai üggyé alakította a november 1-jén a dunaszerdahelyi DAC-Slovan futballmérkőzésen történteket. Csáky Pál pártelnök úgy véli, az ügyből Ivan Gasparovic államfő, Dusan Caplovic kisebbségekért is felelős kormányalelnök és Robert Kalinák belügyminiszter kreált politikai kérdést. Caplovic-csal kapcsolatban Csáky azt is megjegyezte: Az a benyomásom, nem a nemzetiségi kisebbségek miniszterelnök-helyettese, hanem a kisebbségek elleni kormányalelnök. Az MKP a parlamentben interpellálni fogja a belügyminisztert. „Látni akarjuk azokat a bizonyítékokat, hogy a rendőröket ebben a szektorban megtámadták” – mondta Csáky. Csáky figyelmeztetett, hogy a beavatkozó rendőröknél viperáknak nevezett vasrudak voltak, márpedig azok használata az egész Európai Unióban tilos. Csáky szerint a rendőrök fellépése indokolatlan volt, így például olyan embereket vertek, akik a földön feküdtek. /Csáky: A szlovák vezetés kreált politikai ügyet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

Elutasították Antal Árpád /RMDSZ/ sepsiszentgyörgyi polgármester számukra kidolgozott autonómia-statútumát a caracali és Olt megyei elöljárók. Gheorghe Anghel, Caracal polgármestere, rosszízű tréfának és az RMDSZ kampányfogásának tartja a kezdeményezést. Mint mondta, Caracalnak nem autonómiára, hanem több pénzre van szüksége, a „büszke és hazafi oltyánok” elutasítanak minden autonómia-kezdeményezést. Antal Árpád kifejtette, az Olt megyeiek reakciója bizonyíték arra, hogy minél erősebb egy térség gazdasága, annál nagyobb függetlenséget szeretne. „Íme, az olténiaiak nem támogatják Traian Basescu államfő decentralizációs terveit, hisz szegények, és továbbra is Bukaresttől akarnak függeni” mondta Antal Árpád. /Bíró Blanka: Elutasítás Caracalból kínálat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4./

Makfalván tartott sajtótájékoztatót a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei elnöksége, illetve a község felfüggesztett MPP-s alpolgármestere, Vass Imre. A polgáriak szerint a község RMDSZ-es polgármestere, dr. Zsigmond Venczel nyomására a községi tanács jogtalanul függesztette fel tisztségéből az alpolgármestert, továbbá azzal vádolják az elöljárót, hogy diktatúrát vezetett be a községházán. Vass Imre kifejtette, a 7 RMDSZ-es, hat MPP-s képviselőt számláló helyi tanácsban úgy nyerte el az alpolgármesteri tisztséget, hogy egy RMDSZ-tanácsos átszavazott. Vass szerint ezért a feleségét, Vass Gabriellát tette felelőssé az RMDSZ, bár az átszavazást a voksolás titkossága miatt nem lehet bizonyítani. Vass Gabriellát felfüggesztették a községi tanácsból, és helyére új képviselőt juttattak be az RMDSZ-listáról. Ez is jogsértő módon történt, mert az adott ülésen sem volt meg a tanács szükséges létszáma. Szeptember 24-én Vass Imre alpolgármesteri tisztségét is felfüggesztették, az érintett szerint törvénytelenül. A polgáriak szerint a lakosság érdekében véget kellene vetni a törvénytelenségeknek és az ellenségeskedésnek a községi önkormányzatban. Dr. Zsigmond Venczel polgármester szerint az önkormányzat jogszerűen járt el az alpolgármester, illetve a volt RMDSZ-es tanácsos felfüggesztésében egyaránt. /(benedek): MPP–RMDSZ perpatvar Makfalván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

Az emlékezés napja van, 1956. november 4-én szovjet tankok gyalázták meg a szabadságot. Június 4-ét –a trianoni békeszerződés napját–, valamint október 6-át – az aradi vértanúk napját – ugyancsak a kegyeletteljes emlékezés napjaként jegyeztük be öröknaptárunkba. Ötvenkét évvel ezelőtt Románia felől újabb szovjet hadosztályok törtek rá Magyarországra, Budapestet öt hadosztály vette ostrom alá. Hajnali 5 óra 20 perckor hangzott el Nagy Imre miniszterelnök rövid segélykérő rádióbeszéde. Segítsetek, segítsetek! – kiáltották az éterbe a magyar írók; Bibó István, aki a kormány tagjai közül egyedül maradt a körülzárt parlamentben, kiáltványt intézett a világ népeihez, levelet küldött Dwight Eisenhowernek, az Amerikai Egyesült Államok elnökének. Mindhiába. A magyar ’56-tal elkezdődött a kommunista világrendszer bomlása. Ezzel történelmi tettet vittek véghez a Corvin köz, a Széna tér hősei. „Lelkük dacos és tiszta volt / akár a novemberi fehér krizantémok" – írta Nagy Gáspár, aki Október végi tiszta lángok címmel oratorikus emlékezést írt 1956 vértanú hőseiről. Művére Szokolai Sándor oratóriumot komponált, tisztelgő emlékezés gyanánt október 10-én hangzott fel Budapesten, a Művészetek Palotájában. Nagy Gáspárral szólva „március idusa lángolt / egy letiport nemzet szívében / „szent suhancok" bátor tettei sokkolták a világot". Meghaltak, elestek a harcokban, bitófára küldte őket a kádári bosszú, de „lelkük már a csillagokban / az Ég oltárán örökké ott van / az október végi tiszta lángok / szívükbe égették a szabadságot". /Borbély László: Emlékezés napja. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi ülésén határozott a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság újjáalakításáról. Az MTA, megköszönve az eddigi tudományos munkáját, dr. Biró A. Zoltánt, a Sapientia Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánját továbbra is felkérte, hogy vegyen részt a munkában. A megbízatás három évre szól. -2008 októberében lezárult a korrózió kutatására irányuló kétéves országos kutatási pályázat, amelyben partnerként a Sapientia–EMTE Műszaki és Természettudományi Tanszékének munkatársai, valamint a Siculus Kutatói Intézet vett részt, és amelyet a kolozsvári Műszeres Analitikai Kutató Intézet vezetett. – Eredményesen zárta második kutatási évét októberben a Sapientia–EMTE Társadalomtudományi Intézet keretében működő KNOWandPOL EU-projekt munkaközössége. A program az országos oktatás politikák nemzetközi összehasonlító elemzésével foglalkozik. Novemberben a csíkszeredai munkacsoport két kutatója, Kiss Adél és Fejes Ildikó vesz részt a norvégiai szakmai partnerek által szervezett, Oslóban sorra kerülő tanácskozáson. /Sapientia-hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./