A Szegeden élő Dávid Júlia marosvásárhelyi festőművész tárlata nyílt meg Sepsiszentgyörgyön a Gábor Áron Teremben. A művésznő a szászrégeni református egyházközségnek adományozott, ősi magyar motívumokkal díszített üvegfestményeit állította ki. Egy-egy őstörténeti elemet ,,belopott" minden egyes négyzetbe. Ugyanis kutatásai során arra a meggyőződésre jutott, hogy a festett népi bútorokon vagy székely kapukon, szőtteseken jelentkező elemek, akár Székelyföldön, a Mezőségen vagy Kalotaszegen, még a honfoglalás előtti időkből a „kincstárunkban" meglévő motívumok. Ilyenek a nap és hold, a palmetták, indás motívumok, griffek, szarvasok, kerecsensólymok. Dávid Júlia ezeket egy-egy kazettán megfestette, sőt, tarsolylemezformába is helyezett el mintát.,,Absztrakt festményt az amerikai, francia meg osztrák festő is készít. Tele vagyunk nyugati szeméttel, s ahogy termékeink kiszorulnak a piacról, ki a művészetünk is. Ezért nekünk, magyaroknak nagyon fontos, hogy ne fordítsunk hátat múltunknak” – vallja a festő. „A múltat nem szabad elfelejtenünk, ez erőforrás. ” Dávid Júlia úgy érzi, hogy a mai világban erdélyi festőnek ennél szebb küldetése nem lehet. Az, hogy Szegeden él, pillanatnyi állapot, hozzátette, a végállomás valahol a Székelyföldön. Textilművészként kezdte pályáját, szőtt, anyagra festett, ruhákat tervezett, jelmeztervező is volt, bútort is festett, aztán a grafikával is próbálkozott, az üvegfestés már küldetéssé erősödött benne. /Szekeres Attila: Ősi magyar motívumok (Egy elsikkadt kiállítás – Dávid Júlia üvegfestményei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Gyermekeknek szánt kiállítás volt, megtekinthették Péter Alpár meseillusztrációit Sepsiszentgyörgyön, a még mindig befejezetlen Lábas Ház nagytermében. A nemrég elhunyt Bálint Ágnes huszonöt éve született könyve, az Egy egér naplója a bemutató elején elfogyott, de fognak még a könyvből rendelni. /Demeter J. Ildikó: Cincogó tárlat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Sokan nem tudják, milyen gazdag és változatos az Aradon megjelent újságok, folyóiratok palettája. Mindmáig nem sikerült pontos számukat megállapítani és egy minden próbát kiálló bibliográfiát összeállítani, noha több kísérlet is történt az elmúlt évtizedekben. Készített lajstromot a Ficzay Dénes, Arad egyik legjobb ismerője, de összeírása csak a ’60-as évekig terjedt ki; összeírta a könyvtárban lévő sajtókiadványokat a megyei könyvár bibliográfusa, hogy azután kiderüljön, Aradon sincs meg minden, ami a városban látott napvilágot. Puskel Péter a budapesti Országos Széchényi Könyvtár bibliográfiáját átböngészte, de ebből is kimaradt néhány cím. Aradon, akárcsak a partiumi és erdélyi nagyvárosok többségében, voltak hosszú életű, tekintélyes lapok, mint például az 55 évig folyamatosan megjelenő Aradi Közlöny, kora egyik legmegbízhatóbbnak tartott napilapja, az igen jól szerkesztett Alföld, az Arad és Vidéke vagy a két világháború között bátran politizáló Erdélyi Hírlap (Aradi Hírlap, Hírlap), illetve a folyóiratok közül a két évtizedig talpon maradó Vasárnap, és voltak tiszavirág-életű kiadványok is. Franyó Zoltán szerkesztette az 1920-as évek elején a Geniust, majd Új Geniust, Szántó György revümagazinja volt a Periszkop. Ennek mindössze öt száma látott napvilágot, ennek ellenére az avantgárd hazai úttörőjeként az irodalom- és a sajtótörténetben egyaránt fontos szerepet tölt be. Hamar megszűnt a fasizmus veszélyét a leghamarabb felismerő folyóirat, a Hang is. Az Arader Kundschaftsblatt a legelső aradi lap, illetve magyar változata, az 1840-ben megjelentetett Aradi Hirdető. Szerkesztőjük, Schwester Ferenc a német nyelvű kiadás bevételéből tartotta el a Hirdetőt, mely beszámolt az 1848. év aradi eseményekről. A szabadságharc utolsó heteiben, 1849 júliusában jelent meg Aradon a Közlöny, a szabadságharc kormányának hivatalos lapja. Három számot adtak ki belőle a városban. Kuriózum a munkássajtó kategóriába sorolható Közjólét (1891. április–június). Ugyancsak rövid életű volt az Aradi Kis Újság (1908), az Aradi Esti Újság (1910), Aradi napló (1910). Egy nyáron át jelent meg A nap (1929). Aradi élclapok voltak: Vidám Náczi (1877–78), későbbi az Aradi Figaró, s a két világháború között a Füles Bagoly. 1944 szeptemberében három lapszámot élt meg Aradi Híradó napilap. A városba bevonuló honvéd lövészezred parancsára adatta ki az ideiglenes polgármester, és jobbára hivatalos közleményeket, az alkalmi városparancsnok utasításait tartalmazta. /Puskel Péter: Eltűnt lapok nyomában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban kihirdették a Film―Szabadság―56 című forgatókönyvíró- és ötletpályázat eredményét. A szakmai zsűri 220 filmötletből hetet választott ki, amelyeket a Magyar Televízió megfilmesít és 2009. október 23-án bemutat. A sepsiszentgyörgyi Zsók Enikő Fekete füzet című pályamunkáját a zsűri dicséretben részesítette. Filmvázlata egy, a forradalom eszméivel szimpatizáló temesvári osztály diákjainak meghurcolását ülteti át képi nyelvre. /Sepsiszentgyörgyi díjazott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára megjelent a találó című emlékkönyv Önzetlen pulpitus. Írások Dávid Gyula nyolcvanadik születésnapjára /EMKE – Mentor Kiadó, Kolozsvár – Marosvásárhely, 2008/. Dávid Gyula jelleméről és munkabírásáról, töretlen lendületéről szólnak a kötet írásai, mellettük Egyed Péter Laudatio című írásában kísérletet tett a szerkesztő (hosszú éveket töltött mellette a Kriterion kolozsvári fiókszerkesztőségében) és irodalomtörténész, irodalomszervező Dávid Gyula pályaképének megrajzolására.,,Megkerülhetetlenül fontos az a monográfia értékű tanulmányfüzér, amelyet a kisebbségi intézményrendszer kialakulásáról, történetéről, úgyszintén mindaz, amit a kisebbségi irodalom, magyar irodalom és világirodalom paradigmájáról írt. Világosan megfogalmazta, hogy ebben a sajátos közegben mi az érték, hogyan kell érteni és értelmezni az értékrendiség, értékváltás és értékválasztás kérdéseit. (…) Ilyen alapon rajzolt aztán fontos szellemi portrékat Makkai Sándorról, Bánffy Miklósról – akinek a regénytrilógiáját is kiadta –, Tamási Áronról, Jordáky Lajosról, Szabédi Lászlóról…" Sokan rajzolják az ember, a töretlen ember portréját. Árulkodó Cs. Gyimesi Éva vallomásának már a címe is: Gerincoszlop… Dávid Gyula élete nem volt könnyű, irodalomtörténészi pályáját megakasztotta és derékba törte az ötvenhat utáni ítélet, majdnem hét esztendőt töltött politikai fogolyként, együtt Páskándi Gézával és Páll Lajossal, a román börtönökben, lágerekben. Irodalomtörténészként Tolnai Lajos Marosvásárhelyen című monográfiájával tért vissza, foglalkoztatta az összehasonlító irodalomtudomány, sokat írt román írókról is, szerkesztett irodalmi lexikont /Romániai magyar irodalmi lexikon/, éppen úgy, mint politikai elítéltek lexikonát /1956 Erdélyben/. S írt sikerkönyvet Mikó Imrével közösen: a Jókai Erdélybent. /Bogdán László: Önzetlen pulpitus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Gonosz novellák /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címmel jelent meg Papp Kincses Emese író negyedik könyve. A Virrassz velem című dokumentumregénye négy kiadást, a Ha meglebben a Függöny című regénye két kiadást ért meg, a Székely Golgota című műve pedig színpadi előadásként aratott nagy közönségsikert. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Árkoson a Szentkereszthy-kastélyban bemutatták Fekete Vince Udvartér című tárcakötetét. Az íróval Farkas Árpád beszélgetett. /Farcádi Botond: Bemutatták Fekete Vince tárcakötetét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Az Erdélyi Római Katolikus Nőszövetségek Egysége (ERKNE) Besztercén tartotta IX. fórumát október 20–22. között, amelyen húsz nőszövetség elnöke és küldöttei, valamint tíz lelkivezető pap vett részt. A házigazda, Geréd Péter besztercei főesperes-plébános magyarul és románul üdvözölte a küldötteket. Steli Olga, az ERKNE elnöke felolvasta dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek főpásztori levelét, egyben kimentette magát – hiszen a vatikáni püspöki szinóduson kellett részt vennie. A megjelentek Cegőtelkén, Szent László király kunok és besenyők felett aratott győzelmére emelt emlékműnél részt vettek ökumenikus megemlékezésen. /Szlenka Aranka: Nőszövetségek fóruma Besztercén. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 9./

Október 30-án a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság elnökének, Árvay Zsoltnak a kezdeményezésére a bukaresti magyar keresztény egyházak lelkészei kerekasztal-beszélgetést tartottak. A már harmadik ízben megrendezett ökumenikus találkozón nagyszámú érdeklődő vett részt. /Árvay Zsolt: A bukaresti magyar keresztény egyházak ökumenikus találkozója. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 9./

A pénzügyi válság kezelésének kérdésében ellentmondott egymásnak Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a hétvégi brüsszeli EU-csúcstalálkozón. Amíg Tariceanu kormányfő fenntartotta, hogy az országos közkiadásokat csökkenteni kell, addig Basescu államfő azt erősítette, hogy a reformokat a krízisidőszakban fel kell gyorsítani. /Román kontrák Brüsszelben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

November 30-án a magyarságnak újból választania kell: választania a közöny és a cselekvés, a távolmaradás vagy a részvétel, a megosztottság vagy az egység között – jelentette ki Markó Béla november 8-án, Nyárád menti kampánykörútján. Az RMDSZ elnöke több településen is átadta az erdélyi magyarság összefogását, szolidaritását jelképező piros-fehér-zöld RMDSZ-lobogót. Kerekes Károly képviselő elmondta, bár az elmúlt tizennyolc évben főként szociális kérdésekkel foglalkozott, a nyugdíjasok, a rászorultak, elesettek létbiztonságának megteremtéséért dolgozott, most, hogy ebben a kerületben indul, ezután a Nyárád menti falvak, községek településfejlesztéséért is felelni fog. /Markó: minden szavazatra szükség lesz. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Frunda György Maros megyei RMDSZ-szenátorjelölt kifejtette, azért politizál, hogy minden romániai magyarnak és románnak legyen saját háza és saját autója. Nehéz idők elé nézünk, amit csak együtt tudunk áthidalni, hangsúlyozta. Örül annak, hogy véleményformáló politikusa a romániai magyarságnak, büszke arra, hogy közvélemény-kutatás szerint a magyar politikusok között az emberek legjobban őbenne bíznak. Vannak, akik azt mondják, Frundának háza van és Mercedese, és nagyon sokat keres. Frunda büszke a házára, az autójára, és büszke arra, amit munkájával keresett. /Lokodi Imre: „Rendezzük közös dolgainkat”. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A baróti önkormányzat is megszavazta az autonómiareferendum megszervezéséről szóló tanácsi határozatot. A hat RMDSZ-es, öt magyar polgári párti (MPP) és négy független képviselő egyöntetűen a népszavazás megszervezése mellett voksolt. Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármester a népszavazásról szóló vita elhalasztását szorgalmazta, javaslatát az MPP-s tanácstagok elutasították, azonban az RMDSZ-s képviselők tartózkodásával és a románok ellenszavazatával a tervezetet elvetették. A népszavazás megszervezését még Árkoson, Nagyborosnyón, Zabolán és Vargyason szavazták meg. Dálnokon visszautasították azt, míg Nagyajtán, Kommandón, Barátoson, Illyefalván ezután vitatják. A Nagy-Románia Párt 13 Bihar megyei szenátor- és képviselőjelöltje nyílt levélben fordult Calin Popescu-Tariceanu kormányfőhöz, amelyben az autonómiareferendumok megakadályozására szólították fel. /Bíró Blanka, Fried Noémi Lujza: Baróton is megszavazták. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Nem indít bűnvádi eljárást a főügyészség a kommunista rezsim apparátusát kiszolgáló egykori állami tisztviselők ellen, akiket a Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet (IICCR) jelentett fel. A főügyészség szerint az intézet beadványában szereplő bűncselekmények elévültek, így a feltételezett elkövetők nem vonhatók felelősségre. Az 1947 és 1989 között működő kommunista hatalom idején elkövetett bűncselekményeket, visszaéléseket és emberijog-sértéseket feltáró, a kormánynak alárendelt intézet korábban 67, a rezsimet kiszolgáló állami alkalmazott ellen tett bűnvádi feljelentést egy román ellenálló évtizedeken át tartó meghurcolása és kínzása miatt. A több mint félszáz személy között egyaránt fellelhetők a Szekuritáté, a milícia, valamint az ügyészség munkatársai, ugyanakkor pártaktivisták, orvosok és besúgók. Tucatnyi bizonyíték került napvilágra arról, hogy állandóan megfigyelték, többször elrabolták, rendszeresen kínozták és bántalmazták Vasile Paraschiv pitesti-i munkást, aki nyilvánosan hangot adott kommunistaellenes meggyőződésének. /Rostás Szabolcs: Megmenekülnek a szekus üldözők. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Bocsánatkérést és Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség sajtóattaséjának hazahívását követelik bukaresti médiaszervezetek a magyar külügyminisztériumtól. A Curentul bukaresti napilap szerint a magyar diplomata alpári hangnemben felelősségre vonta, és kirúgással fenyegette Iulia Nueleanu főszerkesztőt amiatt, hogy az újság azt állította: a nagykövetség támogatta az erdélyi Wass Albert-megemlékezéseket. A Curentul a sepsiszentgyörgyi Dan Tanasa által a román külügyminisztériumhoz, majd a bukaresti magyar diplomáciai képviselethez eljuttatott panasz alapján arról cikkezett, hogy a Romániában háborús bűnösként nyilvántartott író emlékére rendezett ünnepségeket népszerűsítő plakátokon megjelent a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi kulturális koordinációs központjának logója is. A lap szerint Barabás T. János a cikket kifogásolva fenyegette meg a főszerkesztőt, emiatt pedig a MediaSind és a Civic Media Egyesület panaszt tett a román külügyminisztériumnál. A történtek nyomán Füzes Oszkár bukaresti nagykövetet bekérették a tárcához, és felhívták a figyelmét a diplomatákra vonatkozó szabályok betartására. Füzes Oszkár úgy nyilatkozott: a nagykövetség sajtóattaséja nem fenyegette meg a Curentul főszerkesztőjét, csak emelt hangon kifogásolta az újság egyik korábbi közlését. Hozzátette: sem ő, sem a nagykövetség nem foglalkozik Wass Albert irodalmi megítélésével /Támadják a magyar nagykövetséget. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Fegyelmi kihágás miatt kezdeményez vizsgálatot a Maros Megyei Rendőrfelügyelőség az egyik tisztje ellen, aki közúti ellenőrzés során alkoholtesztnek vetette alá egyik beosztottját, „mert úgy kívánta azt dr. Benedek Imre kardiológus, az RMDSZ képviselőjelöltje” – szivárgott ki rendőrségi forrásokból. Marosvásárhelyen alkoholtesztnek próbálták alávetni Benedek Istvánt, a kardiológus fivérét. Benedekék közölték a rendőrrel, hajlandóak alávetni magukat a szondának, ha azt előbb a közlekedési rendőr is megteszi. Benedek Imre azt nyilatkozta, politikai, etnikai háttere van az ügynek, sőt városi tanácsos testvére elleni rendőrségi hajszáról van szó, amit ki kell vizsgálni. Benedek ugyanakkor nem tartja helyénvalónak a rendőrtiszt elleni fegyelmit. /Rendőrt szondáztatott az RMDSZ-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A nemzetközi jog és az EU a kisebbségekre nem fektet elég hangsúlyt, mondta Csoma Botond tanácsos, jogász, RMDSZ-es képviselőjelölt a grúziai helyzetről és annak kisebbségpolitikai vonatkozásairól tartott kerekasztal-beszélgetésen Kolozsváron. Sógor Csaba EP-képviselőt hívta meg beszélgetésre, hogy ismertesse a grúziai helyzetet. Sógor elmondta, az erdélyi magyarság helyzetét másként látja, mint a grúziai kisebbségekét. Az ottani konfliktus hátterében az olaj áll. A rendezvényen részt vett Eckstein-Kovács Péter is, aki a négy év fájó pontjának tartja a kisebbségek jogállásáról szóló törvény bukását. /Jakab Judit: Kisebbségi kérdés Grúzia példájával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Körülbelül háromtucatnyi fiatal – RMDSZ-es, MPP-s és független önkormányzati képviselő – vett részt a Háromszéki Ifjúsági Tanács által kezdeményezett fiatal tanácsosok találkozóján Árkoson. Demeter Ferenc a szervező, a Hárit önkormányzati alelnöke kifejtette: a cél egy erős háromszéki ifjúsági háló kialakítása, hogy kezdjenek el együtt gondolkodni. /Farcádi Botond: Szavazógép helyett kezdeményezők (Fiatal Tanácsosok Találkozója Árkoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Újonnan hőszigetelt tömbházat avatott fel a hétvégén Székelykeresztúron Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter. A minisztérium támogatásával végzett beruházáshoz a szükséges lakossági önrészt magyarországi vállalkozó finanszírozta. /Hőszigetelt tömbházat avattak. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Intézményesített magyar nyelvű oktatás 135 éve folyik Dicsőszentmártonban, a Kis-Küküllő menti városkában: az első magyar állami iskolát 1873-ban avatták fel. A polgári iskola 1888-tól indult, az épület 1900-ra készült el teljesen, és ma is a település egyik emblematikus épülete. November 8-án az Alsó-Kis-Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ), a Traian Állami Főgimnázium és a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) dicsőszentmártoni kerülete szervezésében tartottak ünnepi ülést a művelődési házban. Az alkalomra Évfordulónk 1888 – 2008 címmel emlékfüzetet nyomtattak. Fodor S. József, a főgimnázium igazgatóhelyettese, önkormányzati képviselő a dicsői magyar oktatásról és az iskoláról beszélt, Magó Attila, a másik középiskola, az Andrei Barseanu nevét viselő intézmény igazgatóhelyettese iskolája történetét és benne a magyar nyelvű oktatás helyzetét taglalta. Dr. Murvai László, az Oktatási és Kutatási Minisztérium kisebbségi államtitkárságának igazgatója egy, a segesvári Gaudeamuséhoz hasonló szórványkollégium létesítésének szükségességét hangsúlyozta. Burus Botond, a pedagógus-szövetség országos elnöke meghatottan emlékezett egykori oktatóira, kollegáira, pályája kezdetén maga is itt tanított. Dicsőszentmártonban magyarul két napközis és három óvodai csoport működik. Dr. Kerényi György, az Országgyűlés elnökének személyi tikára, a Kecskemét–Marosvásárhely Baráti Kör alapító elnöke felolvasta Szili Katalin elnök asszony üdvözlő levelét, és átnyújtotta ajándékát: egy nemzeti zászlót, a magyar parlament emlékérmét és az elnöki csengő kicsinyített mását. ("Ha szükség van, csengessenek!") A műsor után küküllőmenti mulatsággal zárta az estet a Kökényes Néptánccsoport. /Bölöni Domokos: Szórványkollégiumot szeretnének. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Másfél évtizede indultak a Kárpát-medencei magyarsághoz szóló tematikus műsorok a Magyar Televízióban (MTV). A Határon Túli Műsorok Szerkesztősége november 7-én Budapesten ünnepelte az évfordulót. /Tizenöt éve indultak a határon túli magyaroknak szóló műsorok. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Az egyháznak Istentől kapott joga és hatalma van a tanításra, nem szabad hagyni, hogy az állam kizárólagos jogot formáljon rá magának, összegzett Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a hét végén Nagyváradon tartott Templom és Iskola című konferencián. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a magyar felekezeti iskolák államosításának 60. évfordulója kapcsán szervezte a konferenciát, akkor 1593 felekezeti iskolát vettek el. Az eltulajdonított tanintézményeknek eddig csak töredékét kapták vissza a történelmi magyar egyházak. /Totka László: Konferencia az egyház iskoláiért. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nem volt blöff Ludovic Orban fenyegetése: a magyar kamionsofőrök máris érzik, hogy Romániában vadásznak rájuk a hatóságok – tájékoztatott Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkárhelyettese. /Kánya Gyöngyvér: Zaklatott kamionosok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Folytatódik a Hajdanvolt Kolozsvár elnevezésű reneszánsz rendezvénysorozat Kolozsváron. Reneszánsz divatbemutatón vehettek részt az érdeklődők, a Passamezzo Historikus Együttesnek köszönhetően. Az Ikerkupolák épületében a csapatok összemérték tudásukat. A vetélkedőben Mátyás királyhoz és korához fűződő kérdésekre kellett válaszolni. /S. B. Á. : Hajdanvolt Kolozsvár pompázik a jelen tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A nagyenyedi Magyar Napokat a Dr. Szász Pál Egyesület szervezte. November 7-én Józsa Miklós ny. kollégiumi magyartanár beszélt a reneszánsz év jelentőségéről, kiemelvén Janus Pannonius szerepét. Tomai Gyöngyi tanítónő és Kelemen Ferenc kollégiumi zenetanár, reneszánsz ruhát öltő diákjaikkal adtak műsort. Krizbai Jenő Mátyás király életéről, Sándor Előd pedig a könyvtáráról, a híres Corvinák történetéről emlékezett meg. /Előadások a Magyar Nagyenyedi Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A Szent Imre–napokon Csíkszentimrén, az alcsíki településen immár hatodik alkalommal szervezték meg az évről-évre egyre színvonalasabb sokadalom- és falunapokat. A tavaly felszentelt Szent Imre-szobornál került sor a falunapok ünnepélyes megnyitójára. Az idei falunapok újdonsága, hogy a fúvósok kíséretében fiatalokból verbuválódott lovas huszárok vonultak fel. /Kristó Tibor: Először vonultak lovashuszárok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén november 7-én Bözödi György (1913-1989) születésnapjának 95. évfordulója alkalmából rendeztek konferenciát. Három előadás vette számba a szépíró, a szociográfus és a történész munkásságát, egy negyedik pedig az életműből az EME tulajdonában őrzött hagyatékot mutatta be. Vallasek Júlia Bözödi (született: Jakab) György pásztorregényét és annak előzményeit méltatta. Nagy Pál Bözödinek az 1942-ben megjelent Termés folyóirat pályafutásában vállalt szerepéről értekezett. Cseke Péter Bözödi erdélyi magyar szociográfusi munkáját térképezte fel. Bogdándi Zsolt vetített képekkel illusztrálta az EME kézirattárában őrzött Bögözi-hagyatékot (kéziratok, naplók, hivatalos okmányok, levelek, cikkek, tanulmányok, népirodalmi gyűjtemények). Egyed Ákos zárszavában arra emlékeztetett, hogy Bözödi Györgyöt a székely köznép sorsa érdekelte. /Ö. I. B. : Konferencia Bözödi Györgyről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A székelyudvarhelyi Művelődési Házban november 8-án díjátadással zárult a tudomány napja tiszteletére immár második alkalommal szervezett rendezvény, amelynek szervezői idén is a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Areopolisz Egyesület munkaközösségei voltak. Lukács István történelem szakos tanár, a Benedek Elek Líceum igazgatója ismertette és méltatta az Areopolisz Egyesület és a Csíki Székely Múzeum 2008-as évkönyvét. Az ünnepségen átadták az Udvarhelyszék Tudományáért díjat. Idén a rangos megtiszteltetést a Székelyudvarhelyen élő és ma is aktívan dolgozó dr. Balla Árpád nyugalmazott gyermekgyógyász, gyermekkardiológus szakorvosnak ítélték oda. Dr. Balla nevéhez százötvennél több tudományos írás, több mint háromszáz tudományos előadás, kutatómunka és az általa alapított Pápai Páriz Ferenc Alapítvány tevékenysége kötődik. /Lázár Emese: Kitüntetés Balla Árpádnak. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

A kisvárdai határon túli színházak júniusi fesztiválja után Kolozsváron is bemutatták a Korunk Komp-Press Kiadó gondozásában megjelent életinterjú-kötetet, amelyben Csíky András színművésszel beszélgetett Köllő Katalin, a Szabadság munkatársa. /(ke): Bemutatták a Csíky–Köllő beszélgetőkönyvet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Obszcén kifejezésekkel sokkolta a Miskolci Nemzeti Színház nézőit a székelyudvarhelyi Nézőpont Színház Love and Money című előadása, amely egyben ősbemutatónak is számít Magyarországon. Az első magyar erdélyi magánszínház vezetője, Kroó Ádám elmondta: társulata egy sajtóközleményben bocsánatot kért a színháztól és a nézőktől, és hibaként elismerte, hogy elmulasztották Miskolcra küldeni az előadás plakátjait, hogy az előadás csak 16 éven felülieknek szól. /Darvas Beáta: Nem kell Love and Money. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./