December 14-étől Hargita néven új nemzetközi gyorsvonat közlekedik Brassó és Budapest között, jelentette be Tánczos Barna szállításügyi államtitkár. Ezt a lakossági igények tették indokolttá, hogy a Brassó és Budapest között az erdélyi szakaszon éjszaka közlekedő Korona nemzetközi gyorsvonatnak legyen Erdélyen nappal áthaladó párja. /Benkő Levente: Indul a Hargita. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Erdély egyetlen Árpád-szobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrász műkőből készített alkotását 2003. július 26-án avatták fel Altorján. Nemrég Daragus Attila, Torja polgármestere kezdeményezésére a szobor előtti téren bekerített Árpád parkot létesítettek, melyhez Pethő Sándor helyi faragó, a világ legnagyobb székely kapujának elkészítője nem hagyományos székely gyalogkaput, hanem farönkökből a pogány korra emlékeztető, faragott oszlopkaput készített és állított fel. /(Iochom): Árpád park és -kapu Torján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Barót Erdővidék Múzeumában Bibilia-kiállítással és a huszadik születésnapját ünneplő Kájoni Consort rövid műsorával indultak a XVI. Erdővidéki Közművelődési Napok. November 19-én Nagyajtán Fehér János művészettörténész a templomok kőfaragványairól tartott előadást. Nagybaconi Molnár Ferenc Tábornokok földje, Erdővidék című könyvének bemutatóján elhangzott: Erdővidék szinte példa nélküli helyzetet és névsort mondhat magáénak, mivel a tizennyolc falu alkotta tájegység kilenc tábornokot adott Magyarországnak – közülük öt elszármazott családágból való. A baróti művelődési házban a város nemrég elhunyt díszpolgára, Györgypál Lajos festményeiből nyílt emlékkiállítás. /Hecser László: Előadások, kiállítások, könyvbemutatók (Erdővidéki Közművelődési Napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Egy helyi, elfogadhatóan korrekt hangnemű román nyelvű napilap tudósítása szerint a Zágoni Polgármesteri Hivatal hivatalos internetes honlapján magyart és Székelyföldet gyalázó, sértő, kirekesztő és gyűlöletkeltő hangvételű írás található. A kizárólag román nyelvű honlap Zágon község történelmét megjelenítő része olyan hangnemben íródott, hogy a helyi, magyar nevet viselő polgármester helyett is szégyenkezik az ember. Az egész internetes honlapról ordít a magyargyűlölet. Többek között a cikksorozatok egyikében Balint pópa bibliával és kereszttel napi harcot vív a gyalázatos magyarosítás ellen, a tízezer éves trák, dák, illír, pontusi, krétai és egyéb ősi hagyományok és értékek életben tartásáért. Szükséges megvizsgálni a polgármester személyi felelősségét. A cikkíró követeli a honlap anyagának törlését. /Blénessy Botond: Zágon a Székelyföld peremén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./ Kiss József a polgármester.

Utolsó állomására érkezett a veszprémi Somogyi Győző Munkácsy-díjas festő, grafikus vándortárlata, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadseregének viseletét bemutató színes grafikasorozat. Sepsiszentgyörgyön a kiállítást megnyitó Sánta I. Géza művészettörténész hangsúlyozta, jobb helyszínt nem is választhatnának a történelemtanárok óráik tartására. (vop): Történelemórára csalogató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./

Székelyudvarhelyen, a Mokka kávézóban címerkiállítás nyílt Pécsi L. Dániel magyarországi jelkép- és címertervező munkáiból. Jelmondata: „Nemcsak nyelvében, jelképeiben is él a nemzet”. A kiállított munkák erdélyi települések, református és unitárius egyházközségek, valamint különböző Kárpát-medencei önkormányzatok felkérésére készített címerek. A művész, fáradtságot nem ismerve, járja az utakat Kárpátaljától Erdélyig és a Délvidékig. A kilencvenes évek közepén, felkérésre kezdte készíteni első címereit. A magát félig székely, félig sváb eredetűnek valló villamosmérnök különleges pályafutása akkor kezdődött, amikor 1978-ban, a Szent Korona hazatértekor, illetve a koronázási ékszereknek és a koronázási palástnak a Nemzeti Múzeumban való kiállításakor felkérték a szakszerű világítás megtervezésére, valamint az állagmegóvásra. Ekkor lett a jelképkutatás szerelmese. A rendszerváltás után nyakába vette a Kárpát-medencét, rengeteg barátot szerzett és kihasználta, hogy reneszánszát éli a jelképek címerekben való megjelenítése. Egyre több és több munkát vállal. Települések, intézmények rendeléseinek tesz eleget. /Bágyi Bencze Jakab: Jelképekbe zárva. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Megjelent a kolozsvári Nyelv– és Irodalomtudományi Közlemények új száma /2008/2./. Néhány cím: Fábián Éva: Az elveszett harmónia keresése egy XIX. század végi naplóregényben; Szilveszter László Szilárd: A hit és kétely (érték)alakzatai a két világháború közötti magyar lírában; B. Gergely Piroska: Az erdélyi magyar szótörténeti tár felhasználása az újabb magyar nyelvtörténeti kutatásokban; Vörös Ferenc: Kárpát-medencei családnévkataszter és -topográfia. /Lapszemle. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

Marx Artúr (Nagyenyed, 1927. dec. 25. – Freiburg, 1991. jún.) nagyenyedi származású biokémikus emlékét idézte fel népes hallgatóság előtt a magyar tudomány napja alkalmából Lőrincz László nyugalmazott muzeológus-tanár Nagyenyeden, a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Marx Artúr a régi Nagyenyed világának egyik közismert kereskedő-családjából származott. Tanulmányait a Bethlen Kollégiumban végezte, egyetemi diplomát a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem természettudományi karán szerzett. Kutatói munkásságának első szakasza a bukaresti Ion Cantacuzino Intézetben bontakozott ki. Fő kutatási területei: a baktériumok biokémiája, az immunológia és a mikrobiológia. Szakkönyvek szerzője, illetve társszerzője volt. Marx Artúr élete utolsó szakaszában Németországban élt, ahol kiváló eredménnyel folytatta tudományos kutatói munkáját. 1991-ben halt meg Freiburgban. Hamvai a nagyenyedi református temető családi sírjában nyugszanak. /Józsa Miklós: Nagyenyedi tudósra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

A magyar tudomány napja, a tudomány világnapja és Az ember tragédiája ősbemutatójának 125. évfordulója alkalmából tartott előadást Temesváron, a Magyar Ház Bolyai emlékszobájában Toró Tibor atomfizikus, az MTA külső tagja. A tudomány, a tudás és a tudós szerepe Madách Tragédiájának eszmerendszerében című, vetített képekkel illusztrált előadása során Toró Tibor professzor a fizikus szemével elemezte Madách Imre halhatatlan művének tudományfilozófiai vonatkozású sorait, olyan meglepően helytálló tudományos gondolatokat tárva fel, mint a Földön kívüli élet feltételezése, a súlytalanság állapota vagy a világ energiagondjainak megoldására tett javaslat. Az ember tragédiája a világ legtöbb, mintegy 40 nyelvére lefordított magyar irodalmi mű, ez alkalommal Toró professzor a hallgatóságnak bemutatta a különböző nyelvű fordításokból összeállított emlék-kiállítást. /Pataki Zoltán: A Magyar Tudomány Ünnepe a Bánságban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 20./

Király László-kötetek bemutatására került sor november 19-én Erdőszentgyörgyön, a Szent György Iskolaközpont könyvtárában, abból az alkalomból, hogy a Sóváradon született és Kolozsváron élő József Attila-díjas költő, író, műfordító, a Helikon című irodalmi folyóirat helyettes főszerkesztője november 19-én töltötte 65. életévét. /Király László 65 éves. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 20./

Aláírták a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es reaktorblokkjának megépítésével és üzemeltetésével megbízott nemzetközi vállalat létrehozásáról szóló egyezményt. A román állam birtokolja az újonnan alapított vállalat részvényeinek 51 százalékát. A 2015-ben üzembe helyezni tervezett két reaktor építésére a román állam körülbelül 2 milliárd eurót fordít, vagyis a várhatóan 4 milliárd eurós összköltség felét állja. A Fekete-tengerhez közeli, Duna-parti Cernavoda mellett jelenleg két reaktor üzemel, az atomerőmű Románia áramszükségletének körülbelül 18 százalékát fedezi. A négy reaktor várhatóan Románia áramszükségletének 40 százalékát termelheti majd meg. /Egyezmény a cernavodai atomerőműről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezető politikusai egyaránt tagadták azt a sajtóhírt, hogy a két alakulat máris megkezdte volna a tárgyalásokat a választások utáni közös kormányzásáról; előbbiek azonban nyílt titokként kezelik: a liberálisokat szeretnék koalíciós társnak. /Újra „D. A. ”-t mondanak? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

A parlament gyakorlatilag betiltotta a referendumot a 3/2000-es jogszabály módosításával – áll az Alkotmánybíróság november 20-án közzétett indoklásában. A taláros testületnél Traian Basescu államfő emelt panaszt az említett módosítások miatt. Az Alkotmánybíróság kimondta: nincs olyan körülmény, amely megtiltaná, hogy népszavazást szervezzenek az elnöki, parlamenti, helyhatósági vagy európai parlamenti választásokkal egy időben, illetve előtte vagy utána. Az alkotmánybírák leszögezték, hogy a parlament a referendumtörvény módosításával hozzátett az alaptörvényhez, ami szintén alkotmányellenes. /B. S. : Betiltott referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Tíz milliárd euró összértékű adó- és járulékcsökkentési, illetve támogatási csomaggal küzd a válság ellen a román kormány. Calin Popescu Tariceanu bejelentése szerint intézkedéseik jövő év végéig maradnak érvényben. /Románia adó- és járulékcsökkentéssel küzd a válság ellen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

Romániában közel 24 ezer gyermek nevelkedik árvaházakban, több mint húszezer állami fizetésben részesülő nevelőanyánál, több mint százezer gyermeknek egy vagy mindkét szülője külföldön dolgozik. Romániában 2005-től biztosítja törvény a gyermekek jogait. A Szociális és Gyermekjogvédelmi Hatóság feladata a törvény alkalmazásához keretet biztosítani, stratégiát kidolgozni. Tonk Gabriella, a hatóság államtitkár-helyettese a legalapvetőbb problémának tartja a bántalmazást: a törvény tiltása ellenére nagyon sok szülő és pedagógus él a testi fenyítés módszerével. Az állami hatóságok még gyermekcipőben járó gyermekvédelmi tevékenységét nagyban segítik a különféle civil szervezetek. Néhány hónapja a kormány elfogadta az országos gyermekjogvédelmi stratégiát, ami a hátrányos helyzetű gyermekekkel, infrastrukturális kérdésekkel és humánerőforrás-stratégia kérdésekkel foglalkozik. /Jakab Judit: Gyerekcipőben a hazai gyermekjogvédelem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Ha továbbra sem engedélyezik a parlamenti választásokon az egyetemisták voksolását abban a városban, ahol tanulmányaikat folyatják, a Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) az Európai Emberjogi Bírósághoz fordul. /O. M. : Fizetnek az egyetemisták a parlamenti szavazatokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

Mindenhol nagyszámú közönség várta az RMDSZ jelöltjeit, akik kétnapos kampánykörútra indultak a Küküllő mentén. Markó Béla szenátorjelölt Kerekes Károly és Kelemen Atilla képviselőjelöltekkel indult el. Markó Béla rámutatott, hogy az RMDSZ kormányzati jelenléte révén ez a vidék is jelentősen nagyobb kormányzati támogatásban részesült, szemmel látható a változás az évtizedekig mellőzött, pusztulásra ítélt magyar falvakban: utak épülnek, vizet, gázt vezetnek, iskolákat újítanak fel. Szerinte csak erős képviselettel lehet kivédeni a magyarellenes törekvéseket. Markó Béla rendkívül elítéli, hogy függetlenek és román pártok színeiben induló magyar jelöltek próbálják megosztani a magyarságot. Kelemen Atilla a „hamis prófétákra” figyelmeztetett, arra, hogy „nem engedhetjük meg magunknak a megosztottságot, amely ma a magyarországi belpolitikát is sújtja”. /Antal Erika: Markó: látható a fejlődés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Sike Lajos, a lap főmunkatársa ismételten kampányolt az RMDSZ mellett, kifejtve, nem csak Szász Jenőben, de Kincses Elődben és Garda Dezsőben is sokkal erősebb a vágy a bosszúra, az RMDSZ vezetőinek „megbüntetésére”, mint az erdélyi magyarság sorsa iránt érzett felelősség! Sajnálatos, hogy Tőkés László, aki Brüsszelben az erdélyi összmagyarság nevében beszél, itthon azokat támogatja, akik ártanak a magyarság parlamenti képviseletének. /Sike Lajos: Inkább a bosszú?! = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A vallási fanatizmus és az idegengyűlölet ellen emelt szót Tőkés László európai parlamenti képviselő, református püspök a héten az EP strasbourgi ülésszakán, napirend előtt elhangzott felszólalásában. A püspök arra a hírre reagált, hogy az iszlám lázadók kezében lévő, dél-szomáliai Kismayo városban egy 13 éves kislányt a földbe ástak és halálra köveztek azért, mert – a zűrzavaros háborús viszonyok között – három férfi megerőszakolta. Tőkés László „az isteni irgalom és a krisztusi szeretet, az európai tolerancia és a keresztény szolidaritás szellemében” az európai közösség állásfoglalását és cselekvő fellépését kérte az áldozatok és az üldözöttek védelmében, a vallási fanatizmus és idegengyűlölet ellen. /Ellenzi a vallási fanatizmust Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Az autonómia-referendum melletti állásfoglalásra szólítja fel a Kovászna Megyei Tanács vezetőit az önkormányzat november 21-i ülésén a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója – jelentette be Csinta Samu, az MPP megyei ügyvezető elnöke. Elmondta, a helyi önkormányzatokat félelemben tartja, és gúzsba köti a megyei tanács pénzelosztói hatásköre. Csinta szerint a megyei elöljáróknak bátorítaniuk kell a helyi önkormányzatokat, hogy tűzzék napirendre az autonómia-népszavazásról szóló tervezetet, és szavazzák meg azt. „Ha felhívásuk nem lesz eredményes, a széles nyilvánosság elé tárják, hogyan viszonyulnak az autonómia kérdéséhez az RMDSZ-vezetők: választási retorikává süllyesztik azt” – fogalmazott Csinta. Sepsiszentgyörgyön Gazda Zoltán MPP-s tanácsos újra benyújtotta a referendum megszervezéséről szóló határozattervezetet. A tervezet annyiban módosult az októberben visszautasítotthoz képest, hogy november 30-a helyett 2009. március 15-én szerveznék meg a népszavazást. /Bíró Blanka: Szorgalmazni kell a referendumot. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Szilágyi Sándor, a Sepsiszentgyörgy–Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzet független jelöltje kifejtette, erős frakció tagjaként hatékonyabban lehetne képviselni a székely kérdést, függetlenként azonban nagy feladat vár rá, az autonómia képviselete. Hangzatos kijelentéseik ellenére a székelyföldi RMDSZ-es önkormányzati vezetők nem vállalják fel az önrendelkezés ügyét, valakinek lennie kell, aki megvásárolhatatlanul képviseli a bukaresti törvényhozásban a székelység autonómiaigényét. Célja: ledönteni a pártelkötelezettség falát, megteremteni a független, emberközeli képviseletet. /Bíró Blanka: Ledönteni a pártelkötelezettség falát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Albert Álmos, a Sepsiszentgyörgy–Sepsiszék–Erdővidék szenátori körzet RMDSZ-es jelöltje tizenhat évig volt Sepsiszentgyörgy polgármestere. Polgármesterként sokszor bosszankodott olyan törvények miatt, amelyeket nem lehetett előírásszerűen alkalmazni, mivel mindig létezett egy alkalmazási módszertan, végrehajtási utasítás, amely gyakran módosította a jogszabályt. Azt szeretné, ha a módszertant ezentúl az önkormányzatok dolgozhatnák ki, településre lebontva. Azért fontos a parlamentben az erős magyar képviselet, hogy vissza lehessen verni a magyarság mindennapjait veszélyeztető román törvénykezdeményezéseket. /Bíró Blanka: Pénzügyi autonómiát a településeknek. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Kommandón a tanács napirendre tűzte az autonómiareferendum kiírására vonatkozó határozattervezetet, melyet Gödri Attila, a Magyar Polgári Párt színeiben megválasztott helyi képviselő kezdeményezésére Kocsis Béla polgármester terjesztett elő. A kilenctagú tanácsból Gödri igennel, a Demokrata-Liberális Párt képviselője nemmel szavazott, az RMDSZ hét képviselője pedig tartózkodott, mert szerintük nem időszerű a referendum kiírása. /Bodor János: Kommandón nem szavazták meg a referendumot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

A szegénységi szint szempontjából nincs lényeges különbség Székelyföld és Erdély más térségei között, de mindenképpen periferiális régiónak számít Hargita, Kovászna és Maros megye hagyományosan Székelyföldhöz tartozó része – ismertette egy szociológiai felmérés következtetéseit Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Az árkosi, Székelyföld másképp című konferencián elhangzott előadásában a szociológus Székelyföld helyét vizsgálta. Szekelyföldön jóval kevesebb a felsőfokú végzettségű magyar, mint a román. Országos szinten ugyanis 6,7 százalék az egyetemi végzettségűek aránya, a románok 7 százaléka járt felsőoktatási intézménybe, a magyarok 4,4 százaléka. Hargita és Kovászna megyében még rosszabb a helyzet: a lakosságnak csak 3,6–3,7 százaléka végzett felsőfokú iskolát. A Kisebbségkutató Intézet Életünk fordulópontja című saját felmérése szerint – amelyben a 20 és 45 év közötti magyar lakosság helyzetét vizsgálták – a székelyföldi háztartások átlagjövedelme 2006 novembere és 2007 februárja között 1123 lej volt, ami azt jelenti, hogy az egy főre eső jövedelem 430 lej. Ha a 215 lej alatti jövedelemmel rendelkezők számítanak szegénynek, a magyar lakosság több mint egynegyede – 27,3 százaléka – kerül e csoportba. A székelyföldi arány ennél magasabb, 33 százalékos, azaz minden harmadik személy szegénynek minősül, de Erdély más térségeiben, például a Partiumban is hasonló a helyzet. A nagyvárosokban kisebb az elszegényedés veszélye, ellenben körzetükben már jóval többen szűkölködnek. /Farcádi Botond: Szegények-e a Székelyföldön élők? (Kevesebb a magyar felsőfokú végzettségű, mint a román). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

Mindössze három óvodáskorú és három iskoláskorú magyar gyerek él Erősdön, a félezres lélekszámú faluban, ahol a magyar lakosság elöregedett. Az oktatási törvénynek megfelelően a falu iskolájában nem működik magyar nyelvű osztály, a magyar gyerekek román csoportokban-osztályokban tanulnak. Ráduly Baka Zsuzsanna helybeli református lelkész vállalta, hogy a magyar nyelvű vallásórák mellett hetente két alkalommal magyar nyelven oktatja az erősdi gyermekeket, hogy majd az ötödik osztálytól Árapatakon anyanyelvükön folytathassák tanulmányaikat. (Kgy. Z.): Erősdön nincs magyar oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

„A Gyergyószentmiklóstól alig 50 kilométerre fekvő Hollón 22 magyar gyerek egy szórványmegye kistelepülésének megfelelő helyzetben van” – hívta fel a figyelmet a Hargita megyei település helyzetére Bodor László, a Szavazni menő karaván főszervezője. Gyergyóhollón, ahol az 1800 lakosból mindössze 80-an magyarok, a 22 gyerek magyar nyelvű oktatása az egyik legnagyobb probléma. A 22 gyerek magyar nyelvre tanítását Csíky Irén, az egyetlen RMDSZ-es tanácsos fizeti saját fizetéséből. Az órákra saját otthonában kerül sor, a tanító pedig Hágótőről utazik Hollóra, hogy magyarul tanítson. /Magyar szórvány a Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Ezüstdiplomát kapott Csíky Csaba, a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem zenepedagógiai szakának tanára és a Musica Humana Női Kamarakórus a bécsi Franz Schubert Nemzetközi Kórusversenyen és Fesztiválon. „A Musica Humana kórus elődjét, a marosvásárhelyi Vártemplom vegyes karát 1986-ban Száraz Béla kántor vezetésével egy baráti társaság hozta létre. A három család kedvtelésből énekelt” – mondta el Keresztesi Zsuzsanna, a Musica Humana Egyesület elnöke, a kórus menedzsere. „Később Erdély legjobb vokálszimfonikus karmestere, Szalman Lóránt vette át a csapat irányítását, és amikor a férfiak kiváltak a kórusból, a nők Musica Humana néven továbbra is a Vártemplom égisze alatt énekeltek. 1992-ben Szalman betegsége miatt visszavonult, és a kórus engem kért fel a vezetésre, azóta irányítom az énekkart” – foglalta össze az együttes történetét Csíky Csaba. /Máthé Éva: A Musica Humana sikerei. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Agnieszka Barszczewska lengyelországi csángókutató október végén védte meg a Lengyel Tudományos Akadémia Történeti Intézetében a doktori dolgozatát, amelyet részben a moldvai csángók identitásának alakulásáról írt. Véletlenszerűen talált rá a témára. Zeneiskolát végzett, mindig érdekelte a népzene. Egyetemi tanulmányai során két évet töltött ösztöndíjasként Budapesten, eljutott a Marcibányi téri táncházba, és a zenén, a táncon keresztül fedezte fel a moldvai csángókat. Magyar szakon végzett. Szakdolgozatát arról írta, hogy miként alakult az erdélyi magyar kisebbség helyzete a Ceausescu-diktatúra idején. Doktorátusra a Lengyel Tudományos Akadémia Történeti Intézetébe iratkozott be. Doktori dolgozatában a moldvai csángók és a kárpátaljai ruszinok identitástudatát vizsgálta. Mindkét népcsoportot nehéz besorolni, hiszen nem váltak nemzetté. Érdekes tudományos feladat annak a megvizsgálása, hogy milyen tudattal rendelkeznek, milyen tényezők hatottak a tudatuk alakulására. Összehasonlította a moldvai csángókat a kárpátaljai ruszinokkal. Egy sor olyan dokumentumot használt fel a megírásához, amelyeket még nem dolgoztak fel a kutatók. Ezért azt tervezi, hogy az összegyűjtött dokumentumokat is publikálja. A csángók identitásánál az 1861-től 1947-ig terjedő időszakot vizsgálta, azt próbálta kideríteni, hogy nemzeti irányba fejlődött-e a csoport identitása, vagy megmaradt a lokális identitás szintjén. A csángókhoz a magyar papokon keresztül eljutott a magyar nemzeti gondolat némelyik eleme, de ez nem honosodott meg. Számukra a vallási szint volt fontos, a csángók identitása lokális szinten maradt. Agnieszka Barszczewska munkájához segítséget kapott Pozsony Ferenc kolozsvári néprajzkutatótól és Meinolf Arens német történésztől. A lengyel papok moldvai szolgálata a korábbi időszakra volt jellemző. A varsói jezsuita levéltárban vannak csángó tárgyú dokumentumok, és nem kizárt, hogy Barszczewska ezek kutatásának is nekivág a közeljövőben. /Gazda Árpád: A varsói táncháztól a moldvai csángókig. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Csigatészta-készítésből és diótörésből szerzett pénzzel újította fel az imaházat a börvelyi református egyházközség nőszövetsége. A négy éve újjáalakult nőegylet tagjai naponta találkoznak. A Szatmár megyei Börvelyben a nőegyleti tevékenységet a helyi református lelkipásztor neje, Pályi Kiss Zsigmondné Réman Aranka élesztette újra. A csigatésztára lassan terjesztői hálózat is kiépült. Mára már az egész megyéből annyi rendelést kapnak, hogy nem tudják mindet teljesíteni. Az eladásból összegyűjtött, úgynevezett „csigapénzt” az egyház javára fordítják. A nőszövetség tagjai más munkát is vállalnak, legutóbb a templom és a paplak körüli díszkertet parkosították. /Végh Balázs: Csigapénz az egyháznak. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./

Asztalos Lajos megnézte a 24 kötetes Nagy Katalán Lexikont (Grande Enciclopedia Catalana, GEC). A lexikonban a román ún. folytonossági elmélet alapján írták meg a történelmi múltat. Ezért Asztalos Lajos levelet írt a lexikon kiadójának, sok adattal cáfolva a román folytonossági elméletet, mely szerint a román nép a dákok ellatinosodásával alakult ki. Asztalos Lajos választ kapott a kiadó igazgatójától. Elfogadták észrevételeit és jelezték, a lexikon következő kiadásában módosítani fogják a szöveget. Asztalos később hozzájutott Kazár László Tények a fikció ellen: Erdély – oláh/román őshaza Kr. e. 70 óta? című könyvéhez. Ebben a szerző egybevetette többek között az Encyclopaedia Britannica jó néhány kiadásának, több osztrák, dán, finn, francia, görög, holland, magyar, német, olasz, portugál, brazil, román, spanyol, svájci stb. lexikonnak az első világháború előtt és után, illetőleg a második világháború után Magyarországra, illetőleg Erdélyre és Romániára vonatkozó történeti részét. Ebből kiderül, hogy az első világháború előtti, de az utána kiadott lexikonok egy része is a valós történelmi adatokat közli. A második világháború után megjelentek viszont majdnem mind a román, ún. folytonossági elmélet alapján íródtak. A magyar történészeknek figyelemmel kellene kísérniük a különböző nyelvű lexikonok meg más, történeti adatokat tartalmazó könyvek Erdélyre vonatkozó szövegét, és a hamis adatokat meg kellene cáfolniuk. Miért nem teszik ezt? Félelemből? Nem akarják „sérteni” a szomszédok érzékenységét? /Asztalos Lajos: Történelem a Nagy Katalán Lexikonban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./