Az RMDSZ magatartását a pártérdek határozza meg, inkább a hatalom megszerzésére és átmentésére összpontosít, mint a szórvány vagy a tömbmagyarság helyzetének megoldására – fogalmazott sajtótájékoztatóján Tőkés László EP-képviselő. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ választási kampányának kirívó példáira hívta fel a figyelmet: mint mondta, a szövetség kormánypénzekkel próbálja lefizetni az egyházakat. Tőkés szerint inkább a hiteles függetlenekre kell szavazni, mint a hitelüket vesztett RMDSZ-es jelöltekre. Tőkés két beadvánnyal fordult Jacques Barrothoz Európai Bizottság elnökéhez. A Kincses Előddel közösen írt levélben arra hívta fel az EB-elnök figyelmét, hogy az átvilágítási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mentesíti az egyházi méltóságokat az átvilágítás kötelezettsége alól. “Az ortodox egyház mindent elkövet, hogy papjai ne feleljenek kollaboráns tevékenységükért, ezért szűkítik a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatáskörét” –mondta az EP-képviselő, aki szerint a módosított jogszabály az egyházakat antidemokratikus módon privilegizálja. A Garda Dezső Hargita megyei képviselő segítségével megszerkesztett többoldalas dokumentumban, arra hívta fel az Európai Parlament és az Európa Bizottság figyelmét, hogy Romániában és kiváltképpen Székelyföldön környezetvédelmi katasztrófával fenyeget az illegális erdőirtás. Kéri, hogy az EB vizsgálja ki az erdőirtás méreteit bizonyító szakmai jelentéseket, és tájékoztassák, hogy kíván az EB fellépni a korrupció által fenntartott törvénytelen erőirtás megakadályozására. /Bíró Blanka: A független jelöltek mellett kampányol Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Az RMDSZ csúcsvezetősége ismét beigazolta, hogy fél a versenyhelyzettől, állapította meg Kincses Előd független szenátorjelölt, Markó Béla pedig retteg a tévévitától. Sebtében, kormányrendelettel, RMDSZ-hozzájárulással módosították a választási törvényt, amely a független jelölteknek nem teszi lehetővé, hogy saját pénzükön politikai kampányhirdetéseket sugároztassanak a területi rádióadókban. A választók leggyakrabban a munkahely-teremtést, az utak, járdák kiépítését, a földek és erdők visszaszolgáltatási folyamatának a felgyorsítását kérték. Kincses egy tiszta Romániát, tiszta Erdélyt és tiszta Maros megyét szeretne. Elmondta, hogy néhány községben feketelisták készültek az ő támogatóiról. „Ez már nem érdekvédelem, hanem érdekfélelem!” – minősítette. Ennek ellenére a jó ügy érdekében együtt fog működni az RMDSZ-szel, mert a szövetség eredeti programjának a kidolgozásában ő maga is kivette a részét. /Szucher Ervin: Tiszta Erdélyt szeretne. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Az egyéni választókerületes rendszerben a Gyergyói-medencét három részre osztották? Ez bizonyítja, hogy az úgynevezett érdekvédelmi szövetség mennyire törődik a székelység sorsával, jelentette ki Becsek Garda Dezső független képviselőjelölt. A Gyergyói-medencében természetes történelmi közösség fejlődött ki, a város és a körülötte lévő községek mindig is egységet képeztek. Ez az intézkedés nem az egységet szolgálja, hanem bizonyos emberek parlamenti pozíciójának a megőrzését. Garda három mandátum idejére az RMDSZ színeiben volt képviselő a parlamentben, most azonban nem támogatja őt a szövetség. „Az RMDSZ-ben mindig én voltam a fekete bárány, mert volt önálló véleményem, és kiálltam mellette. Az erdővisszaszolgáltatás és az autonómia ügye, amiért küzdöttem, az RMDSZ programjában benne volt, a szövetség azonban igazából sosem állt ki mellette. 2003-tól kezdődően mindent elkövettek, hogy megszabaduljanak tőlem” – vallotta. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilvánosságra hozta, hogy Garda nyilatkozatot írt alá, miszerint sem függetlenként, sem más párt színeiben nem jelölteti magát. Ehhez tudni kellene, hogy mi történt azon a bizonyos küldöttgyűlésen, de a részleteket Garda nem hozza egyelőre nyilvánosságra, a tisztességes kampány elve alapján. Garda Dezső eddigi munkáját szeretné folytatni. A tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatos törvény ugyan megszületett, viszont a tulajdonosok nem birtokolhatják erdeiket, illetve korlátozzák tulajdonjoguk gyakorlását. /Jánossy Alíz: Folytatná a munkát. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Pál Árpád a 2004-es helyhatósági választáson függetlenként pályázta meg Gyergyószentmiklós polgármesteri tisztségét az RMDSZ jelöltjével szemben, most viszont őt támogatja az RMDSZ és ellenjelöltje független. Akkor helyhatósági választásokról volt szó, most pedig parlamenti választásokról, most sokkal nagyobb a tét, magyarázta Pál Árpád. Négy évvel ezelőtt csupán néhány akkori RMDSZ-es vezetőre haragudott meg. Sokan az RMDSZ és az MPP között közvetítő „békebíró” szerepét tulajdonítják Pál Árpádnak. Egy képviselőnek integráló szerepet is be kell töltenie, magyarázta. /Jánossy Alíz: A jövő szolgálatában. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Doina Iura, a Szatmár Megyei Munkaügyi Hivatal vezetője azt nyilatkozta: nemrég a magyar munkaerő-elosztó központ azzal a kéréssel fordult hozzájuk, hogy keressenek megoldást a magyar állampolgárok romániai alkalmazására. December elsején tárgyalnak a magyar munkaügyi hatóságokkal. Magyarországon hét százalék fölé emelkedett a munkanélküliség, míg Szatmárnémetiben ez az arány alig 2,2 százalék. Egy állásra csak abban az esetben alkalmazhatnak más állampolgárokat, ha nem találnak olyan helybélit, aki megfelel a munkaköri követelményeknek. A napokban a Vegyépszer Zrt. is jelezte: a szerkezetátalakítással járó létszámleépítés miatt állás nélkül maradó alkalmazottai egy részének Romániában ajánl munkalehetőséget. /Magyarokat vonz a román munkaerőpiac. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 27./

November 17-én a dévai Szent Ferenc Alapítvány szerződéssel 49 évre átvette a Csíki Magánjavaktól a csíksomlyói árvaház épületét. Az új kollégiumot nyáron szeretné felszentelni Böjte Csaba. Nagyszabású jótékonysági koncertet rendeztek november 14-én a budapesti Papp László Sportarénában, ahol a somlyói árvaház felújításának költségeihez mintegy nyolcezer ember járult hozzá jegyvásárlással. ”Benne vagyok a csodában, szemem előtt zajlik ennek a szép intézménynek a születése, és mégis is olyan hihetetlen, döbbenetes, ahogy a jó Isten építi az Ő Országát: néhány őszinte, igaz dallam, egy koncertjegy, ezt megszorozva 7-8 ezer nagylelkű emberrel, és mindezt hozzáadva néhány igaz székely ember nagylelkűségéhez, akik nem pénzért adják ki ezt a csodaszép fekvésű csíksomlyói ingatlant vállalkozóknak, hanem őseink döntését tiszteletben tartva ingyen átengedik a bajban lévő gyermekeknek. És ennyi ember összefogásából megszülethet egy épület, melyben 120 fiatal otthonra talál. Minden tanévben 120 székely fiatal a csíksomlyói Szűzanya lábánál nevelkedhet, válhat becsületes, tisztességes, jóravaló emberré” – olvasható Böjte Csaba vallomása a magnificat. ro honlapon. A somlyói kollégiumban a Szent Ferenc Alapítvány rendszerében élő középiskolás és egyetemista fiatalokat szeretné elhelyezni Csaba testvér. /Takács Éva: Csíkszereda. Szerződést kötöttek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./

Első ízben tartják meg az erdélyi környezeti nevelési konferenciát a hét végén az illyefalvi KIDA-központban. Neves magyarországi oktatók többek között a környezettudatosságról, a zöld óvoda és ökoiskola programokról tartanak előadást és műhelymunkát. A rendezvény pedagógusokat, erdei iskolai oktatást szervezőket céloz meg. /(sz.): Környezeti nevelésről Illyefalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Rangos konferencia kezdődik november 28-án Szovátán a Teleki Oktatási Központban a marosvásárhelyi Arcus Egyesület és a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány közös szervezésében, Műemlékvédelem Erdélyben címmel. A harmadik alkalommal megszervezendő rendezvényről Kiss Loránd, az Arcus Egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a konferencia témája a műemlékvédelem és műemlék-felújítás. Kétévente szervezik, most lesz a harmadik. A szakembereket itt megismertethetik egymással kutatásaikat, munkájukat. A társszervező kolozsvári alapítvány az ottani művészettörténeti tanszék magyar szakának alapítványa. A Jékely Zsombor-Kiss Loránd írta Középkori falképek Erdélyben. Értékmentés a Teleki Alapítvány támogatásával című, Kollár Tibor szerkesztette kötetet Marosi Ernő akadémikus mutatja majd be. /(n. b.): Műemlékvédelem Erdélyben III. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) immár tizedik alkalommal szervezi meg az erdélyi magyar civil szervezetek fórumát. A konferencián a következő hat témakörről lesz szó: Képzések, humán-erőforrás fejlesztés; Strukturális Alapok civileknek; A civil szféra és az önkormányzatok együttműködésének lehetőségei; Forrásteremtés és élet a pályázatokon túl; Nyilvánosság és társadalmi részvétel; Önkéntesség – a civil társadalom meghatározó erőforrása. A Civil Fórum keretében a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének éves közgyűlésére is sor kerül. /X. Civil Fórum decemberben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Megújult és felszereltebb oktatási intézményekben tanulhatnak a diákok az elmúlt négy év erre fordított beruházásainak nyomán. Amíg 2004-ig 12 magyar iskola kapott elenyésző összeget, több mint 1200 magyar tannyelvű vagy magyar tagozattal rendelkező oktatási intézmény felújítása, modernizálása valósult meg az elmúlt négy évben, amikor az oktatási intézmények több kormánytámogatásban részesültek, mint a korábbi 15 évben összesen, mutatott rá Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár. Hozzátette, minden megyében megszázszorozódott az oktatási beruházások összege. Nőtt a tanárok fizetése. Az épületek modernizálása mellett húsz új, magyar érdekeltségű iskola épült, és a magyar nyelvű szakoktatás is biztosított az Arad, Beszterce-Naszód, Bihar, Brassó, Hunyad, Szilágy, Fehér megyei magyar diákoknak. Nemcsak az oktatás, a művelődés más területein is létesültek új intézmények. A műemléképületek restaurálására az országos restaurálási program keretében közel 2,5 millió lejt utalt ki a kormány, többek között a nagyváradi, a vajdahunyadi várak és a csíkszeredai Mikó-vár felújítására, valamint templomok renoválására. A magyar nyelvű folyóirat- és könyvkiadásra közel egymillió lej jutott. A színházaknak nyújtott támogatásokban is jelentős a változás, hisz míg 2005-ben közel 14 millió lejt fordítottak erre, 2008-ban az összeg több mint 26 és fél millió lejre emelkedett. Gyarapodott a kisebbségeket kutató és védő szervezetek száma, ugyanakkor a kisebbségekkel foglalkozó intézetek száma is az elmúlt négy évben. 2007 őszén létrejött a Kolozsváron működő Kisebbségkutató Intézet. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala megnyitotta két, újabb területi irodáját Csíkszeredában és Temesváron. /Arányos iskolatámogatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

A számítógépet minden diáknak elnevezésű programban év végéig összesen 30 ezer 9-10. osztályos diák kap számítógépet, és a jövőre is folytatódó projekt, összesen 435 ezer középiskolást látnak el számítógéppel. A Hargita megyei iskolák közül elsőként a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola, Kovászna megyében pedig a baróti Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont tanulóinak osztják ki a gépeket. A 400 euró értékű számítógépeket használatba adják a diákoknak, és az iskola befejezésekor vissza kell majd adniuk – magyarázta Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. /Horváth István, Kovács Zsolt, Totka László: Számítógépet kapnak a diákok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Az RMDSZ, a Communitas Alapítvány és a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum vetélkedőt hirdet a romániai magyar általános iskolák számára Gyermekemet az országért. A tatárjárás 1241–1242 címmel. A vetélkedő célja, minél szélesebb körben megismertetni és népszerűsíteni a középkori magyar történelmet, művelődéstörténetet. A vetélkedőre V–VIII. osztályos tanulók jelentkezését várják. Azok az iskolák jelentkezhetnek, amelyek legalább 6 csapatot be tudnak vonni a tevékenységbe. A vetélkedő díjait a Communitas Alapítvány biztosítja. /Történelmi vetélkedő általános iskolásoknak Történelmi vetélkedő általános iskolásoknak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Egy éve heti rendszerességgel szerveznek a múzeum munkatársai honismereti előadásokat a nagykárolyi Szent László Közösségi Házban, a közönség díjmentesen hallgathatja az előadásokat. Az előadásokra mind kevesebben kíváncsiak, mondta el Hágó Nándor régész, a városi múzeum helytörténésze. „Történelemtől régészetig, botanikától szépirodalomig számos témakörben tartottunk előadásokat” Az előadók között egyetemi tanárok, hazai és külföldi szakértők vannak, részletezte Hágó Nándor. Az emberek nem érdeklődnek. A szervező a diákok és tanáraik távolmaradását is fájlalja. Végh Balázs Béla is tartott előadást, témája: a százéves Nyugat folyóirat öt nagykárolyi kötődésű munkatársa: Ady, Kaffka Margit, Kabos Ede, Ambrus Zoltán és Szép Ernő munkássága, nagykárolyi kötődése. /A diákság is távol marad. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Dr. Schönberger Hegyi István újságíró, szerkesztő, a kolozsvári egykori Igazság nyugalmazott belső munkatársa, október 16-án, életének 89. évében Haifán elhunyt. Közel négy évtizedig a kolozsvári zenei élet krónikásaként, külpolitikai szerkesztőként szolgálta Kolozsvár egyetlen magyar nyelvű napilapját. Nyugdíjazása után, a ’80-as évek végén kivándorolt fiához, Haifába. Újságírói munkáját ott sem hagyta abba, rendszeresen közölt zenekritikákat az Új Kelet című magyar nyelvű tel avivi lapban. /Dózsa Sándor: Dr. Schönberger Hegyi István emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Megnyílt Takács Gábor grafika-kiállítása Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban. A képeket pár évtizedes alkotómunka eredményéből válogatták össze. Takács számos kulturális-közéleti személyiség (Kós Károly, Márton Áron, Kányádi Sándor, Sütő András) portréját is elkészítette, emellett munkásságának jelentős részét képezik Nichita Stanescu, Szilágyi Domokos és más irodalmárok műveihez készített illusztrációk. Takács Gábor nem diplomás képzőművész, de olyan nagynevű alkotóktól tanult, mint Barcsay Jenő és Szabó Béla festőművészek. Takács Gábor képzőművészeti tevékenysége mellett szakirodalommal és kiállítás-szervezéssel is foglalkozik. /Potozky László: Egy életmű grafikákban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Dokumentum értékű fényképekkel rukkolt ki Egyed József Székelyudvarhelyen rendezett kiállításán. A Lövéte arcai, arcok Lövétéről című fotótárlatot a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén nyitotta meg P. Buzogány Árpád. Lövéte Egyed József szülőfaluja. Népszokások, mesterségek, tájképek, épületfotók, portrék, élet- és zsánerképek fogadják a tárlatlátogatót. /Bágyi Bencze Jakab: Tájak, házak, életek – lencsevégen. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Sylvester Lajost Keresztvárra invitálták könyvbemutatóra. Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője azért gondolt őrá, mert a könyv szerzője, Fekete Lajos a 27. Székely Honvéd Gyalogezredben teljesített frontszolgálatot, s a 90-es éveiben járó, hatvan esztendeje Keresztváron élő férfi egyik koronatanúja és résztvevője a 2. világháború sokáig elhallgatott eseményeinek. Sylvester Lajos publicisztikában, könyvben, filmben is többször körbejárta ezt a témát. Keresztvár – az egykori Nyén, 1903 óta viseli mai nevét – Brassó megyei nagyközség. Háromszék megyétől 1926-ban csatolták Brassó megyéhez. 1900-ban 1434 magyar és 1030 román, 195 cigány lakosa volt, 2002-ben 3710 lakosából 2750 román és 956 a magyarok száma. Fekete Lajos ezredírnokként a fronton nyomon követte az ezred életének minden mozzanatát, köztük az 1944 őszi összeomlást is. Dalból van a lelkem című emlékező könyvének ezek az emlékei a legizgalmasabbak. Annak ellenére, hogy Fekete Lajos dalszerzői, karmesteri életútja az egész könyvet átszövi, a legmaradandóbb élményei a katonaélethez kötődnek. Fekete Lajos könyve nem jutott volna nyomdafestékhez, ha Bartha Albert, a szerző régi barátja, a Brassói Lapok volt szerkesztője fel nem fedezi a kézirat irodalmi mércét is ütő kvalitásait. /Sylvester Lajos: Nótás kedvű Fekete Lajos a templomban dedikál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

A perkői Szent István-kápolna tetőzetének vöröse, a négykaréjú épület fehérre meszelt falai meg a körülötte elterülő pázsit színe olyannyira szépen kiadja a magyar zászló piros-fehér-zöldjét, ez megragadta a Nemzet Naptára szerkesztőit, az idei falinaptár címlapfotójává emelték Kaleha Zsolt budapesti fotóművész felvételét. A Magyar Trikolór Tizenkét Hónapja című naptár minden egyes fotóján a nemzeti színek ,,játsszák" a főszerepet. A New York-i Hungarian TV Magazine (www.htvm.us) és az ’56 Lángja Alapítvány (www.56langja.com) állandó fotópályázatot hirdetett, melyre a nemzeti színeket a legkülönbözőbb összefüggésben megjelenítő digitális fotókat várnak. /(pásztori–szekeres): A nemzet naptárai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság sajnálattal értesült a deményházi incidensről: Rózsa Gáspár római katolikus plébános az RMDSZ deményházi kampányútja során csupán magánvéleményének adhatott hangot és nem a római katolikus egyház véleményét képviselte. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalását a november 13-án keltezett főpásztori körlevél tartalmazza: „minden jóakaratú, népének jövőjéért és egyházának sorsáért felelősséget érző katolikus hívünk járuljon szavazáshoz, mert ez nem csak politikai ténykedés, hanem valláserkölcsi kötelesség is... Mint mindig, azt kérjük kedves Híveinktől, hogy menjenek el a szavazásra és lelkiismeretük szerint olyanokra adják szavazatukat, akiről tudják, hogy egyházunk és népünk érdekeit védik, az egységet ápolják". /A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalása. = Erdély. ma, nov. 27./

Romániában november 30-án parlamenti választásokat tartottak. Az RMDSZ deményházi plébánián tett látogatását rejtett kamerával felvették, majd a filmet feltették a világhálóra is. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalást adott ki az eset kapcsán. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság sajnálattal értesült a sajtóban és a világhálón megjelent deményházi incidensről. Rózsa Gáspár római katolikus plébános az RMDSZ deményházi kampányútja során csupán magánvéleményének adhatott hangot és nem a római katolikus egyház véleményét képviselte. A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Hatóság állásfoglalását a november 13-án keltezett főpásztori körlevél tartalmazza: „…minden jóakaratú, népének jövőéért és egyházának sorsáért felelősséget érző katolikus hívünk járuljon szavazáshoz, mert ez nem csak politikai ténykedés, hanem valláserkölcsi kötelesség is… Mint mindig, azt kérjük kedves híveinktől, hogy menjenek el a szavazásra és lelkiismeretük szerint olyanokra adják szavazatukat, akiről tudják, hogy egyházunk és népünk érdekeit védik, az egységet ápoljak. ”Az egyházmegye bármely papja, aki ezzel ellentétes véleményének adott hangot, csak magánemberként nyilatkozhatott. /Jakubinyi György gyulafehérvári érsek: Állásfoglalás. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./ Előzmény: Szucher Ervin: Kampányoló plébános. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

Romániában közel 18 millió szavazót várnak november 30-án, vasárnap az urnák elé, hogy döntsenek a következő parlament összetételéről. A választópolgárok a rendszerváltás óta először egyéni választókerületes szavazási rendszer alapján egyéni jelöltekre szavaznak. Az RMDSZ országosan 449 jelöltet küldött versenybe. Összesen öt olyan képviselő- és szenátorjelölt van, akik élvezik a Magyar Polgári Párt támogatását. Ezek a független képviselők mind Székelyföldön szállnak versenybe. /Premierszámba menő parlamenti választás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Markó Béla RMDSZ-elnök választási felhívásában hangsúlyozta, hogy erős magyar képviseletet kell küldeni a parlamentbe. Van értelme az összefogásnak, az egységes politizálás gyümölcsei lassan-lassan megmutatkoznak mindenütt. Már látszik a szövetség kormányzati szerepvállalásának eredménye, utak épültek, iskolák, óvodák, kultúrotthonok, „az erdélyi magyarság elmozdult Európa irányába. ” /Markó Béla RMDSZ-elnök választási felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, az RMDSZ csak akkor fog részt venni a kormányzásban, ha a kormányprogramban szerepelnek majd a magyar közösség bizonyos célkitűzései is, így a kisebbségi törvény és a decentralizáció felgyorsítása. „Meggyőződésem, hogy az elkövetkező négy évben hozandó intézkedések sokkal közelebb visznek majd a speciális autonómiaformákhoz” – mutatott rá Markó. A másik, az RMDSZ szerint prioritást élvező téma a gazdasági fejlesztési régiók átszervezése. /Markó feltételeket szab a leendő kormánynak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

A Nagy-Románia Párt /PRM/ nemzeti egységkormány létrehozását javasolja a parlamenti választások után, amelynek minden parlamenti párt része lenne – jelentette ki Gheorghe Funar szenátor, a párt főtitkára, erre a gazdasági világválság miatt van szükség. Hozzátette, mivel az RMDSZ nem párt, hanem szövetség, ezért az RMDSZ egyedül ellenzékben marad majd. /Nemzeti egységkormányt akar Funar. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

Az RMDSZ célja, hogy az elkövetkezőkben is erős politikai képviseletet biztosítson az erdélyi magyarság számára, mint ahogyan azt az elmúlt tizennyolc évben tette, hangsúlyozta Takács Csaba, az RMDSZ kampányfőnöke. Az RMDSZ egyszerre igyekszik megszólítani a szórványban és a Székelyföldön élő magyarokat, a rendszerváltás veszteseit, illetve az egyre erősödő középréteget, a falusi környezetben, illetve a városon élőket stb. /Sz. K. : Nem az RMDSZ, a közösség nyer vagy veszít a vasárnapi választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs Megyei Szervezete arra kéri a választópolgárokat, hogy a magyar közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. A választópolgárok több éves várakozás után először két magyar politikai szervezet közül választhatnak. Jobb lett volna, ha a két szervezet szövetséget kötött volna egymással, az MPP nyitott volt a megegyezés irányába, a másik fél részéről ez a hajlandóság nem volt meg. A szervezet – az MPP Országos Elnökségének döntése értelmében – nem indít saját jelölteket. Ezért arra kérik a párt programjával egyetértő választópolgárokat, hogy a nemzeti közösség érdekeit hitelesen képviselő jelölteket támogassák. Mátis Jenő RMDSZ-es képviselőjelölt korábban az MPP támogatását kérte a választásokon. Az MPP támogatni fogja őt szavazataival, hiszen ő parlamenti képviselőként Kónya-Hamar Sándorral, Nagy Istvánnal és Szilágyi Zsolttal együtt terjesztette be a parlament alsóházába az első törvénytervezetet a kolozsvári állami magyar egyetem újraindításáról. /MPP: hiteles jelölteket kell támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

„Legjobb megoldás, ha rám szavaznak vasárnap” – jelentette ki kampányzáró sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ szenátorjelöltje. „Ha jó voltam három mandátumon keresztül, akkor miért ne lennék alkalmas negyedszerre is?” – tette fel a kérdést. /Jogászokra van szükség a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök arra kéri a híveket, hogy szavazzanak bizalmat az RMDSZ-nek. /Választások előtti püspöki felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Markó Béla fenntartja, hogy az erdélyi magyar közösség nem tud örülni december elsején a román nemzeti ünnepnek. Ezt Markó, az RMDSZ szövetségi elnöke azután hangoztatta, hogy több román politikus és a sajtó ellenségesen fogadta a kampányzáró beszédét. Hangsúlyozta, nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Gyulafehérvári Kiáltványban tett ígéretek ellenére a romániai magyar közösség egy sor jogától esett el. „Ilyen például az autonómia, az önigazgatás saját választott képviselők révén és még számtalan kötelezettség, amelyeket nem tartottak tiszteletben. Ellenkezőleg: a román államhatalom beolvasztási politikát gyakorolt, sok esetben elnyomta a magyar kisebbséget”, fejtette ki a politikus. A szövetségi elnök hozzátette, fenntartja kijelentését, miszerint Romániában hetven éves agóniát jelentett az 1918–1989 közötti időszak a magyar közösség számára. „Csak 1989 után, amikor bekapcsolódtunk az ország politikai életébe, próbálkozhattunk az elnyomás megszüntetésével, és sikerült lassanként visszaszerezni jogainkat” – mondta az RMDSZ elnöke. /Szávuj Attila: Markó Béla nem visszakozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Daniel Buda kolozsvári PD-L elnök szerint Markó Béla ezen kijelentésével meg akarta ingatni a román állam egységét, és nem szabadna „román földre tennie a lábát”, amíg megkérdőjelezi az egységes román nemzeti államot. /Berszán Réka: Markó: December elseje a jogfosztás napja. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

A napokban tárgyalóasztalhoz ültek Avasújvárosban a helyi tanács RMDSZ-es és MPP-t képviselő tagjai. A megbeszélés eredményeképpen az RMDSZ helyi szervezete nyilatkozatot tett közzé, kifejtve: a helyi RMDSZ-es és MPP-s egyezség szerint az RMDSZ jelöltjeire voksoljanak. A helyi önkormányzatban jelenleg a román többség dönt, meg sem kérdezi a magyarság képviselőit. Ezért döntöttek úgy, hogy egységesek lesznek a szavazásnál. /Avasújvárosban nagy lépés történt a magyarság összefogása érdekében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./