Szeptember 1-jén tartotta évadnyitó társulati ülését a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Kövesdy István művészeti aligazgató, a társulat vezetője ismertette a következő színiévad repertoártervezetét. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Évadnyitás a Tompa Miklós Társulatnál. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

A kolozsvári Magyar Opera új évadáról Simon Gábor igazgató elmondta: a november 2. – december 22-e között sorra kerülő Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt az intézmény egyelőre nem tudott igazán terveket szőni az évad első felére, ezt az időszakot átengedték a fesztivált szervező Állami Magyar Színháznak. Ennek fejében azonban nem kaptak semmiféle segítséget sem a színház vezetőségétől, sem a Művelődési Minisztériumtól annak megoldására, hogyan is pótolják a kieső periódust. Valószínűleg kiszállásokat fognak szervezni, azonban ez is pénzbe kerül. A Keringő Szerelmeseinek „Johann Strauss” Román Társasága szeptember 7–13-a között rendezi meg Kolozsváron a VII. Johann Strauss Nemzetközi Fesztivált, amelynek nyitó hangversenye a Magyar Opera épületében lesz. A fesztivál keretében az opera társulata bemutatja Verdi Traviata című operáját. Októberre tervezték az évad első bemutatóját: Henry Purcell Didó és Aeneas, valamint Jean-Philippe Rameau Pygmalion című művét Szabó Emese rendezésében láthatja a közönség, karmester: Kulcsár Szabolcs. A reneszánsz év jegyében Ciro Pinsutti: Mattia Corvino című művét Demény Attila állítja színpadra, karmester: Rózsa Ferenc. /Köllő Katalin: Felemás évadkezdés a Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

Tulit Zsombor neve azért csenghet ismerősen, mert a sajtó időről időre hírt ad arról, hogy a világ legmagasabb csúcsai közül éppen melyiket hódította meg a „Székelyek a magasban” expedíciósorozat egyik kezdeményezője és kivitelezője. A fiatal hegymászó most éppen a Himalájába készül. Tulit Zsombor a T3 kiadó és nyomda egyik tulajdonosa – a sepsiszentgyörgyi vállalkozás közel 15 esztendővel ezelőtt alakult, azóta piacvezető a romániai magyar tankönyvkiadásban, évente több mint 60 ezer kötetet ad ki, saját országos tankönyvterjesztő hálózatot működtet. /Bíró Blanka: „Visszafordultam, élek” = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

Szeptember 1-jén volt ötven éve, hogy Temesváron kivégezték az erdélyi 56-os elítélteket. A Szoboszlay-per vádlottai közül tíz személyen 1958. szeptember 1-én hajtották végre a halálos ítéletet. Emlékszik-e még a köztudat azok nevére, akik vállalták a diktatúrával való szembefordulást? Álljon itt nevük: Szoboszlay Aladár, Ábrahám Árpád, báró Huszár József, dr. Orbán Károly, dr. Kónya István, dr. Fantanaru Alexandru, Tamás Dezső, Tamás Imre, Orbán István, Lukács István. Tervüket – egy romániai Keresztény Munkáspárt létrehozását – nem sikerült megvalósítaniuk, ügyüket elárulták, a résztvevőket bebörtönözték, tízet közülük kivégeztek. De nem a Szoboszlay-per volt az egyetlen 1956 után. Más perekben még öt személy ellen hoztak halálos ítéletet: Sass Kálmánt, dr. Hollós Istvánt, Szígyártó Domokost, Teodor Margineanut és Bíró Károlyt szintén kivégezték. A megtorlás idején tehát Romániában 15 személyt végeztek ki, közülük 10-et a Szoboszlay-ügyben. A vallatások és a börtönbüntetésekben elszenvedett kínzások következtében még 17-en életüket vesztették. 25 évi börtönbüntetésre ítéltek 43 személyt; 20–25 év közöttire 21 embert; 20 évi börtönre 36-ot; 15–20 év közöttire 29-et; 15 évre 57-et; 10–15 évre 24-et; 10 évre 112-őt; 5–10 évre 93-at; 5 évre 43-at; 1–5 évre 43-at; 1 év alatti börtönnel 117 személyt sújtottak. (Az adatok Péterszabó Ilona ‘56 után 57-en... a temesvári perben /Arad, 2002/ című könyvéből származnak.) A halálra ítéltek között volt Orbán István is, akinek gyermekei, unokái 2006. október 23-án, szülőfalujában, Csíkcsomortánban emléket állítottak. Fiát, Orbán Pétert 25 évre, lányát, Etelkát öt évre ítélték, a szintén csíkszeredai Vorzsák Jánost pedig hét évre. Ők azóta is, ma is emlékeznek. De emlékeznek unokái is. Orbán István emlékére, kivégzésének 50. évfordulóján emlékező szentmisét tartottak Csíktaplocán. A család megkoszorúzta a taplocai temetőben a hősök emlékművét, amelyen Orbán István neve is szerepel. /Takács Éva: Fekete betűs gyásznap. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Leváltották tisztségéből a Hargita Népe főszerkesztőjét, Sarány Istvánt. A megbízatást három éve ellátó újságíró helyét kollégája, a lapnál két éve dolgozó Kozán István veszi át. „Belső problémák késztettek erre a lépésre, a személycserével kapcsolatos minden egyéb tennivalót a megyei tanács elnökével fogjuk egyeztetni” – közölte Karda Emese, a közel tízezres példányszámú Hargita megyei napilap felelős kiadója. Nem kívánta részletezni a váltás okát, elmondta: a lapot érintő, akár személycseréről szóló döntések a felelős kiadó hatáskörébe tartoznak. A tisztségét 2007 novembere óta ellátó Karda hozzátette: a külföldön tartózkodó Borboly Csabával megbeszélik a történteket. Sarány István, a lapnál 1988 vége óta dolgozó, és a főszerkesztői megbízatást 2005 októberében átvevő újságíró csak annyit mondott: „Nem kívánom kommentálni a történteket”. A lap munkatársa, Szondy Zoltán elmondta: szó sincs valamiféle palotaforradalomról, Sarány ellen nem volt semmiféle puccs. Kozán István nem tervez látványos újításokat. A Hargita Népénél 2006 óta dolgozó újságíró elmondta: korai a lap arculatát, illetve tartalmát érintő látványos változásokról beszélni. A tulajdonos megyei tanács ugyanakkor közleményt adott ki, amelyben tudatja: öttagú vizsgálóbizottságot állítanak föl, amelynek szeptember végéig javaslatot kell tennie a kiadó jogi státusának és működési rendjének tisztázására, és tisztáznia kell a leváltás körülményeit. Sem Kozán István, sem Szondy Zoltán nem mond le önkormányzati képviselői mandátumáról. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete ugyanis ajánlotta, hogy gyakorló újságíró lehetőleg ne vállaljon politikai szerepet, ezen belül parlamenti vagy önkormányzati mandátumot. A június 1-jei helyhatósági választásokon Szondy Zoltán a Magyar Polgári Párt színeiben lett tanácsos Csíkszeredában, Kozán István pedig függetlenként szerzett mandátumot a szentegyházi városi tanácsban. /Benkő Levente: „Nem volt puccs” = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

A Hargita Népe napilapnál történt változtatásokkal kapcsolatban három írás látott napvilágot a lapban: a) Borboly Csaba, Hargita Megyei Tanácsának elnöke aggódik a Hargita Népe napilapnál az utóbbi hónapokban történtek miatt. A főszerkesztő hirtelen leváltása egy súlyos intézkedésnek számít, amely leváltás a megyei tanács elnökével való konzultáció nélkül történt meg. Sarány István 20 éve dolgozik a Hargita Népénél, főszerkesztői tisztségének megszüntetése csakis komoly ok miatt történhetett. Borboly Csaba egy 5 fős kivizsgáló bizottság létrehozásáról terjeszt elő határozatot. /Hargita Megye Tanácsa Sajtószolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ b) Kristó Tibor, a lap munkatársa, életműdíjas újságíró tiltakozik Sarány István mb. felelős szerkesztő félreállítása miatt. Többen hallgatólagosan támogatják tiltakozását, de nevüket nem írják ki, megtorlástól tartanak. /Kristó Tibor: Újságírói tiltakozás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./ c) Karda Emese igazgató, felelős kiadó közölte, ő rendelkezett a személyi változásról, ideiglenes megbízatást adva Kozán Istvánnak. Kifogásait közölte Sarány Istvánnal, ezek azonban az intézmény belső ügyeit képezik. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

Elhagyja a Kolozsváron megjelenő Krónika napilapot egyik alapító szerkesztője, Gazda Árpád eddigi vezető szerkesztő. Gazda a közszolgálati televízió kolozsvári területi stúdiójánál riporterként folytatja majd újságírói pályafutását. Gazda Árpád elmondta, a Krónika napilaptól nem válik meg végleg, a továbbiakban mint főmunkatárs megmarad a lap közelében, de „elérkezettnek látta az időt arra, hogy kilenc év után területet váltson, és az audiovizuális médiában is kipróbálja magát”. Az ÚMSZ információi szerint Gazda Árpád vezető szerkesztői munkája végét az erdélyi magyar napilap magyarországi tulajdonosaival való konfliktusa eredményezte, de ezt Gazda cáfolta. /F. H. : Elhagyja a lapot a Krónika alapító vezető szerkesztője. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, Karácsonyi Zsolt, A nagy Kilometrik rovat szerkesztője az irodalmi lap szerkesztéséről beszélt. Nyitottak minden irányzat felé. Régen a szerkesztő várta a nagyszámban beérkező kéziratokat, ezek közül kiválogatta a számára megfelelőket. Ma azonban az író és kéziratot küldő szerző egyre ritkább. Ezért újabban szükség van arra, hogy a szerkesztő kérjen anyagokat a szerzőktől. Érdekes, hogy a fiatal alkotók mellett egyre több fiatal szerző küld szöveget Magyarországról. A Helikon három éve a világhálón is olvasható, talán ennek is betudható ez a jelenség. A ’90-es években indult a Fekete Vince által szerkesztett Serény Múmia, A nagy Kilometrik elődje is a fiatalok számára biztosított helyet elsősorban. A duhajabb, vígságra hajló költészet, próza a fontosabb A nagy Kilometrik számára. /Varga Melinda: A Helikon műhelye. Interjú Karácsonyi Zsolttal az irodalmi folyóiratról. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános kórusának tagjai fogadták énekkel a szerzőt Marosvásárhelyen, a Bolyai téri unitárius egyházközség tanácstermében. A külföldön élő dr. Száva Tibor nyugdíjas mérnök több évtizedes kutatómunkájának eredménye a Gyergyói és szépvízi magyarörmények nyomában című kötet. Az erdélyi magyarörmények neves, illetve elfeledett személyiségeit felvonultató, újonnan megjelent vaskos kiadványt Gálfalvi György, a Látó nyugalomba vonult főszerkesztője mutatta be. Hangsúlyozta: egy élet műve ez. Száva Tibor úgy érezte, hogy kötelessége elmondani mindazt, amit felfedezett. /Nagy Botond: Magyarörmények nyomában… = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

Megjelent Aradon Hevesi József (Hevesi Mónár József) válogatott verseinek kötete, A feledés foltjain (versek, variák, variánsok), az Occident Media Kft., a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a szegedi „Szép Nap Könyvek” támogatásával. Tetszetős, szép könyvet vehet kezébe az olvasó. A szerző a kísérletező szabad vers szerelmese. Hevesi jó öt évtizede több-kevesebb hévvel, több-kevesebb kihagyással versel. A most kötetben közölt alkotások nagy része folyóiratokban, antológiákban már napvilágot látott. Hevesi József első verseskötetével jelentkezett. /Jámbor Gyula: Új aradi verseskötet. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Hevesi József (Hevesi Mónár József) 1948. május 5-én Aradon született. Körorvos, közíró, költő. Nincs olyan körösközi esemény, amiben keze ne lenne benne, de ő szerényen a háttérben marad. Hevesi József lokálpatrióta, „ágyai”. Ágyán született, mint Olosz Lajos az erdélyi magyar avantgárd képviselője vagy Ágyai Szabó Magda, ahogy azt Régimódi történetében megfogalmazta, továbbá Csép Sándor. Hevesi Mónár József interjúkötete (Magánúton) tavaly jelent meg. A könyv évekig íródott, alkalom szülte interjúk főszerkesztőkkel, képzőművészekkel, politikusokkal, a megmaradásért vívott küzdelem helyszínein. Hevesi fontosnak tartja Simonyi óbester és Simonyi Imre emlékét ápolni. Ő adta át az első Simonyi-díjat Szabó Magdának Debrecenben, Kósa Lajos és Tőkés László társaságában. A másodikat Beke Györgynek Simonyifalván, Böszörményi Zoltánnal. A harmadikat Bodor Pálnak Aradon. A tiltás ellenére átadta Gyulán a díjat Szőcs Gézának. Az idei Simonyi-díjas, közfelkiáltással, egy vérszerinti Simonyi, L. Simon László, a Magyar Írószövetség titkára, nemzetben gondolkodó író. /Nagyálmos Ildikó: Szimultán szerelmek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./

Románia akár húsz évre is függetlenítheti magát az orosz gázellátástól, ha a hágai Nemzetközi Bíróság számára kedvező döntést hoz a Fekete-tenger szénhidrogénekben gazdag kontinentális talapzatának Ukrajnával való megosztása ügyében. Szeptember 2-án kezdődtek a tárgyalások Hágában a Kígyó-sziget körül található kontinentális talapzat megosztásáról. Bukarest 1998 óta vitában áll Kijevvel, amely kizárólagos gazdasági övezetévé akarja nyilvánítani a sziget környékét. A Duna-deltával szemben fekvő apró sziget a Fekete-tengerben 1948 előtt Romániához tartozott, utána pedig – egy egyszerű „jegyzőkönyv” alapján – a Szovjetunióhoz került. Ukrajna mint az egykori nagyhatalom utódállama magáénak tekinti e kis területet, fennhatóságát Románia nem is vitatja. Bukarest a kontinentális talapzat egy részére tart igény. /A hágai törvényszék előtt a Kígyó-sziget ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Románia kiáll Grúzia területi épsége és szuverenitása mellett, részt akar vállalni az ország újjáépítésére irányuló európai erőfeszítésekből – mondta Bukarestben Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a nagykövetek országos értekezletén. Az EU rendkívüli csúcsértekezletére utalva úgy fogalmazott: az EU-nak kiemelkedő szerepet kell vállalnia a befagyasztott konfliktusok rendezésében, mivel ezek a viszályok az instabilitás „gócait” jelentik. Bukarest azt szeretné, ha az európai állam- és kormányfők tanácsa a szeptember 1-jei értekezlet folytatásaként a jövőben napirendre tűzné az európai közösség és Moldova közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének a kérdését is. /Tariceanu: Románia kiáll Grúzia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

Tőkés László európai parlamenti képviselő szeptember 1-jén az EP brüsszeli ülésén, napirend előtti felszólalásában felhívta a figyelmet arra: Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése kapcsán Traian Basescu román államelnök élesen kikelt a kisebbségi kollektív jogok ellen, mivel ezek – véleménye szerint – „az egyes államok széthullásához vezethetnek”. Tudnivaló, hogy Románia mind a mai napig Koszovó függetlenségét sem ismerte el – mondta Tőkés. Elismerte, hogy jogosak a kaukázusi válsággal, az orosz birodalmi agresszióval és fenyegetéssel, a volt szovjet térség destabilizálásával, illetve az Ukrajnát és Moldovát fenyegető veszélyekkel kapcsolatos európai aggodalmak. „Túl azonban minden nagyhatalmi aggodalmon és érdeken, az igazi – és békés – megoldást valamennyi szeparatista törekvés ellenében az emberi és nemzeti kollektív jogok, a teljes körű autonómia biztosítása jelenthetné” – hangsúlyozta az EP-képviselő. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő szerint az EU legfontosabb feladata az ilyen konfliktusos helyzetekben a példamutatás lehetne. Az EU-tagállamai közül 11 biztosít valamilyen formában kisebbségi vonatkozású autonómiát, de ez csak 41 százalék. A cél azonban a példamutató nemzeti kisebbségi politika az EU minden tagállamának. /Tőkés és Sógor felszólalása a grúziai helyzetről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A Nagy-Románia Párt (PRM) mégis megtarthatta alelnöki tisztségét a szenátus házbizottságában, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ugyanis hajlandó volt átengedni Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia Párt elnökének a posztot, cserében a PRM megszavazza majd a kormány ellen benyújtandó egyszerű indítványaikat. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint „a két párt kritikán aluli vitában egyezkedett a köztük lévő megállapodásról. ” Élesen bírálta a politikai alkut a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője, Puiu Hasotti is, aki magyarázatot kért Emil Bocéktól az együttműködésre. A liberális politikus szerint a lépésre Traian Basescu államfő és Emil Boc, a demokrata-liberálisok elnöke „megrendelésére” került sor. Emil Boc tagadta, hogy szélesebb körű megállapodás született volna pártja és Vadim Tudor tömörülése között. – Traian Basescu határozottan cáfolva, hogy beleszólt volna a szenátusi vitába. Mindennek ellentmondott viszont Vadim Tudor, aki kijelentette, pártja a demokrata-liberálisokkal együttműködve megszavazza majd a kormány elleni egyszerű indítványt. „Kollégák vagyunk, és azért választottuk ezt a megoldást, mert az orosz szabadkőművesek által sarkallt szociáldemokraták és konzervatívok igyekeztek úgy húzogatni a szálakat, hogy együtt alakítsanak kormány, abban bízva, hogy ezzel elszigetelhetnek minket. De mi megtaláltuk az együttműködéshez vezető hidat” – jelentette ki Vadim Tudor. Tudor elismerte, hogy egyeztetett Bockal. /Benedek Sándor, Bogdán Tibor: Boc Vadimmal szövetkezik. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A gazdasági fejlesztési régiók átszervezésére vonatkozó törvényjavaslat benyújtására, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítására készül az RMDSZ a most induló parlamenti ciklusban – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. Leszögezte: az RMDSZ felkészült, ütőképes, egyben reprezentatív csapattal vág neki a választási kampánynak. /Ütőképes és reprezentatív csapat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Markó elmondta, a szeptember 20-án összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsára hárul a választási program elfogadása. Az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a parlamenti választásokkal egy időben kerüljön sor a Székelyföld autonómiájára kiírt népszavazásra. Az RMDSZ a Nagy-Románia Pártot kivéve egyetlen politikai alakulattal sem zárja ki a választások utáni együttműködést. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) ifjúsági szervezetének múlt héten tett bejelentésére, miszerint a liberális-demokraták elképzelhetőnek tartják az RMDSZ és a PD-L közti kormánykoalíciót, Markó elmondta: az esetleges megegyezés előtt mindenképp tisztázni kell a párt vezetőségével az elmúlt időszakban felmerült vitás kérdéseket. /Utolsó száz méteren a jelöltállítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ bővített választmányi gyűlésen határozatban fogadta el a parlamenti választásokon induló jelöltek listáját. A megye két szenátorjelöltje Beke László nyugalmazott mérnök és Pénzes Tünde mérnök Resicabányáról. Az öt képviselői körzetre az alábbiak jelentkeztek: Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, Makay Botond nyugalmazott lelkész és Rácz-Virág Vilma közgazdász-közigazgatási szakember Resicabányáról, Nándorhegyről Vígh Irén tanárnő, Oravicabányáról Veres Ferenc mérnök. /Végleges a jelöltlista Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Újabb monumentális kettős keresztet adományozott Ján Slota, ezúttal a Pozsonyhoz közeli Malacka városának, és jelezte: eltökélt szándéka, hogy a szlovák államiság jelképének hatalmas betonmásaival tűzdeli tele hazája határvidékét. Azokban az órákban, amikor Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnökök Brüsszelben kötetlen megbeszélést tartottak, Fico koalíciós partnerpártja, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Ján Slota ismét a magyarokból csúfot űző kijelentéseket tett, mondván, mennyire sajnálatos, hogy "a területünkön eddig sokkal több turulnak nevezett magyar papagájt avattak fel, mint a szlovák államiságot jelképező, a nemzetünk hazafias szellemét ébresztő kettős keresztet". Slota szavai szerint "a kettős kereszt már a IX. századtól aranyfonálként szövi át" a szlovák nemzet egész történelmét, s amit az SNS ezek felállításával elindított, azt véghez is viszi. Így további kettős kereszteket állít a haza magaslatain, hogy megmutassa: "a szlovák nemzet ezen a területen igenis őshonos nemzet, s voltak szebb idők is, amikor a IX. században mi szlovákok még ennél is szélesebb területen voltunk őshonosak, de sosem voltunk elég harciasak, sosem fenyegettünk más nemzeteket, nem követeltünk magunknak további területeket, mint ahogy azt most valaki Felső-Magyarországra, Felvidékre igényt tartván követeli. Dél-Szlovákia nem az ocsmány turulok hona, hanem a szlovák államiságot jelképező kettős kereszteké" – jelentette ki Slota. Nem véletlen a Gyurcsány–Fico találkozó és a malackai jelkép avatásának időben való egybeesése. Valószínűsíthető, hogy Slota arra a napra időzített üzenetnek szánta, amikor a magyar miniszterelnök Robert Ficónak várhatóan felveti, hogy ideje lenne elhatárolódnia Slota magyar-szlovák kapcsolatokat beárnyékoló, a szlovákiai magyarság közérzetét károsító, mindennapjaikat megkeserítő kijelentéseitől. Robert Fico még egyszer sem határolódott el Ján Slota magyarellenes kijelentéseitől – emlékeztet rá gyakran a szlovákiai és a magyarországi média. Brüsszelben Robert Fico kijelentette: "Nem vagyok az erőteljes kijelentések híve, s el is tudok határolódni azoktól, ám hadd kérdezzem már meg, hogy vajon melyik a rosszabb: a negatív kijelentés, vagy a Magyarországon masírozó félfasiszta szervezet? Korántsem örülnék azonban annak, ha a kapcsolatainkat ezekre az erőteljes kijelentésekre, vagy a bőrükbe nem férő magyarországi egyének cselekedeteire korlátoznánk". /Slota újabb "bravúrja"! Kettős kereszt kontra turul. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

A magyar és a szlovák miniszterelnök immáron évek óta haragszomrádot játszik, pedig nyilvánvaló, hogy a két ország sok-sok tekintetben egymásra van utalva. A perpatvar kezdete még a csehszlovák időkre nyúlik vissza, a Bős–Nagymarosi-projekt magyar felmondásához, az Antall-kormány megértette, hogy a kommunista érában kötött egyezség egyértelműen Magyarországot károsítja, tönkreteszi a Szigetközt és egész Dunántúl természetes vízháztartását. A szlovák fél bekeményített, s egyedül építette meg a projektum rá eső részét, mérhetetlen károkat okozva Magyarországnak. A magyar kormányok minden keserű pirulát lenyeltek. Fico egyetlen szóval sem inti csendre szövetségesét, Ján Slotát, aki hetente legalább egyszer sértegeti a Szlovákia területén elő magyarságot és Magyarországot. Teheti, mert amíg ilyen kormánya van Magyarországnak, amíg így ,,teljesít" az anyaország, addig szomszédai följogosultnak érzik magukat arra, hogy lenézzék, lekezeljék. A lejtőre való sodródás Medgyessy Péterrel kezdődött, aki a budapesti Kempinszki Hotelben koccintgatott Trianonra, írta Magyari Lajos. Pozsony térségében rengeteg szlovák állampolgár vásárolja meg a lassan néptelenedő szigetközi magyar falvak házait, s vannak már olyan határövezeti települések is, ahol (Rajka például) a színmagyar lakosságot felerészre szorították a szlovák betelepülők. Gyurcsány nehezményezi a szlovák magyarellenességet, Slota kirohanásait, de egyebet nem tesz a felvidéki magyarságért. Sem a tanügyi, sem a gazdasági megszorítások, megkülönböztetések ellen. /Magyari Lajos: Fico és Gyurcsány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága úgy határozott, hogy a parlamenti választások napján szervezzenek helyi, hivatalos népszavazásokat a Székelyföld autonómiája kapcsán. Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke megjegyezte: „Sajnos a civilekkel egy a probléma: nem ismerik a törvényes rendelkezéseket, s a november 30-i dátumot az általános választások miatt már eleve negatívan fogják a hatóságok elbírálni. ”Murvai Miklós az MPP Arad Megyei Szervezetének alelnöke szerint ezt úgy kell felfogni, mint egy népi kezdeményezést, egy bizonyos terület lakosságának a véleménynyilvánítását. Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint nem realisztikus a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-népszavazás ötlete. /Magyar politikusok a referendum-javaslatról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Megújult a Székely Nemzeti Tanács honlapja, az www.sznt.ro címen több nyelven elérhetőek a közképviseleti testület dokumentumai, cikkek, tanulmányok olvashatóak, megtalálhatóak az autonómia-népszavazás adatai, az SZNT legfrissebb hírei, közleményei, és elolvasható az autonómiastatútum. /Farkas Réka: SZNT a világhálón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./

Horváth Gizella személyében új rektora van a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE). A bölcsésztudományi kar volt dékánja mellett Flóra Gábor, a kar dékán-helyettese vállalta a megmérettetést, a szenátus azonban 11–8 arányban Horváth Gizellának szavazott bizalmat, tájékoztatott Mostis Gergő, a PKE szóvivője. Az új rektor fő célkitűzése az egyetem akkreditálása, a másik fő célkitűzése, hogy az intézmény eleget tegyen a Sapientia Egyetemmel és a PKE-vel szemben támasztott elvárásoknak. Az egyetemeket támogató magyar kormány elvárása ugyanis az, hogy a két felsőoktatási intézmény a fenntartási költségek öt százalékát saját forrásokból teremtse elő. – A leköszönő rektor, Geréb Zsolt legfőbb érdeme, hogy elindította az egyetem állami akkreditációját. /F. N. L., P. M. : Új rektora van a PKE-nak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./ Dr. Geréb Zsoltot, akinek idén járt le a mandátuma, annak idején a fenntartó Pro Universitate Partium Alapítvány nevezte ki. A Duna Televíziót még aznap, szeptember 1-jén tájékoztatták a nyilvánosság kizárásával lezajlott eseményről, a Reggeli Újságot csak szeptember 2-án. Horváth Gizella elmondta, minden erejüket az intézményi akkreditáció megszerzésére összpontosítják. A szakmai jóváhagyást megkapta az egyetem 2004-ben, azóta politikai síkon van az ügy, a román képviselőház tanügyi bizottságának kell döntenie. A szakbizottság Bukarestben nem ült össze egy év óta. A szakok közül a szociális munka, a német nyelv és irodalom, a református didaktikai teológia és a filozófia már akkreditálva van, a menedzsment szaknak pedig már elkészült az akkreditációs dossziéja, hamarosan kész lesz az angol nyelv és irodalom szaknak, valamint a zeneinek is. /L. N. : Rektorválasztás volt a PKE-n. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 3./

Szeptember 8-tól 18-ig tart a BBTE őszi felvételi időszaka. A szatmárnémeti kihelyezett tagozaton kevés hely maradt mostanra. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kara szatmári kihelyezett tagozatának igazgatója elmondta, hogy a BBTE szeptember 8-tól 18-ig rendezi meg az őszi felvételi időszakot. A pszichológia és neveléstudományok szakon összesen 12 nappali fizetéses helyre várnak hallgatókat. Távoktatáson további 29 hely van még betöltetlenül. A kiegészítő képzésen 38 hely maradt üresen a nyári felvételi után. A közigazgatási szak nappali tagozatán román és magyar tannyelven sem az állami, sem pedig a fizetéses vonalon már nincs betöltetlen hely. Ahová még várják a jelentkezőket, az a német tannyelvű vonal. /(gyöngyi): Kevés hely marad a szatmári egyetemen az őszi felvételire. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 3./

Többéves ingázás után végre saját épületükben kezdhetik el az új tanévet a csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Gimnázium diákjai. Az iskola elkészültével azonban csak látszólag oldódnak meg a problémák, számolniuk kell a termek elosztása körüli gondokkal, az igazgatócserével. Az új épületet augusztus elején, a csíkszeredai városnapok alkalmával már felavatták, a munkálatok azonban még nem értek véget. A végleges átadásra a tervek szerint szeptember 15-én kerül sor, amikorra a zenetermeket is sikerül befejezni, közölte Kovács János, a gimnázium igazgatója, aki kénytelen nyugdíjba vonulni. A tanfelügyelőség ugyanis az új épületbe költözött iskola élére új igazgatót nevezett ki Kirmájer Enikő személyében, jelentette be Bondor István Hargita megyei főtanfelügyelő. A tantestület néhány tagjának beszámolója szerint nagyszerű ugyan a tény, hogy végre van egy saját épülete a művészeti iskolának, de nincs elegendő tanterem. /Új épület, új gondok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Csíkszereda központjába kiültetett dísznövények magvait rágcsálják esténként a fiatalok, ezek a magok hallucinációkat, delíriumos állapotot idéznek elő. A magok rágása miatt két fiatal /15 éves és 19 éves/ már kórházba is került. A jelenségre a csíkszeredai Eurokultúra Egyesület egyik önkéntese figyelt fel. Dr. Czimbalmos Zsolt levelet küldött Ráduly Róbert Kálmán polgármesternek, majd Bíró József tanácsos, az Eurokultúra Egyesület elnöke kérte a polgármestert, hogy rövid időn belül távolítsák el ezeket a növényeket a város köztereiről. /Forró-Erős Gyöngyi: Hallucináció közpénzen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Magántulajdonban lévő vasúti szállítóvállalat működtet több menetrend szerinti járatot Hargita megyében. Székelyudvarhely–Székelykeresztúr–Segesvár szakaszon már a tavaly decembertől a brassói Regiotrans járatai közlekednek, a Csíkszereda–Brassó szakaszon pedig augusztus elejétől szállítják az utasokat. A Román Állami Vasúttársaság által kiadott, valamint az állomásokon kifüggesztett menetrendeken nem szerepelnek a magánjáratok. /Orbán Ferenc: Magánvonatok a síneken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Napok óta Csíkszereda fölött keresi az ellenséget egy román harci repülőgép, naponta többször elhúz a város felett, hadd lássa mindenki, a román légierő itt van, figyel, bevetésre kész. Elhúz a tömbházak felett, hangja majd kiveri az ablakokat, kínosan ügyelve arra, nehogy túl magasan szálljon. Utoljára a ’90-es évek elején keresték az ellenséget a román vadászgépek ezen a vidéken. Akkoriban, húsvét táján a templomok fölött naponta húztak el jó alacsonyan, hogy mindeni tudja, hol a helye. /Szüszer-Nagy Róbert: Égi jel. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Lázas munka folyik minden színházban, hamarosan új bemutatókkal, sok városban megújult társulattal megkezdődik a színházi évad. A Kolozsvári Állami Magyar Színház, mely ez év tavaszától tagja az Európai Színházi Uniónak, megszervezi 2008. november 2. – december 22-e között – a bukaresti Bulandra színházzal közösen – az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválját. Összesen nyolc rangos európai társulatot lát vendégül a fesztiválon. Az előadásokat három nyelvre fordítják le párhuzamosan. A fesztivál kezdete előtt Tompa Gábor, a színház igazgatója rendezésében Csehov Három nővérét mutatja be a társulat szeptember 24-én. A 2008/2009-es színházi évad, amely a sepsiszentgyörgyi színház hatvanadik évada is egyben, egy európai jelentőségű művészeti rendezvény meghonosítását célozza meg a Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé megrendezésével, jövő év márciusában. Újdonság az évad készülődő Csehov-előadása, melyet Kiss Csaba rendez, húsz év után lesz újra Csehov-dráma a sepsiszentgyörgyi színházban. A Kolozsvári Magyar Opera igazgatója, Simon Gábor elmondta: az Európai Színházi Unió XVII. Fesztiválja miatt nem tudnak előre tervezni, mivel erre a periódusra a két intézménynek otthont adó épületet teljesen átengedték a színháznak. Sem a színház vezetősége, sem a minisztérium nem segít megtalálni a megoldást arra, milyen módon létezzenek ez idő alatt. Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője elmondta, anyagi nehézségekkel küzd a színház, ennek ellenére most is hét bemutatót terveznek. Az első produkció Király Kinga és Király István A szerencse fia című mesejátéka lesz, amit Ingmar Bergman: Dúl-fúl és elnémul című színműve, majd Tamási Árontól a Hullámzó vőlegény követ. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulatát a nyáron négy színész hagyta el, és októberben csatlakozik hozzájuk Pál Hunor színész Nagyváradról. Nagy Pál igazgató szerint a négy színész távozása nem mondható veszteségnek, mivel a színház színészeinek létszáma túlduzzasztott volt. A színház kortárs drámatalálkozót szervez október közepén. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház „régi” tagokkal lett szegényebb, Bálint Éva, Antal D. Csaba és Bándi Johanna elhagyták a színházat – a társulat ugyanakkor négy új taggal is bővült, a marosvásárhelyi, valamint a kolozsvári színművészeti egyetemek frissen végzett egyetemistái, Vajda Gyöngyvér és Kolozsi Gábor, illetve Máthé Annamária és Veres Előd szerződtek a Figurához. A nagyváradi színház Szigligeti Társulatának évadnyitó társulati gyűlésén többek között az elmúlt évad legsikeresebb művészeit díjazták. Az elmúlt évadi tevékenysége alapján Dimény Levente Földes Kati-díjban részesült, Gajai Ágnest nívódíjra érdemesítették, Kardos M. Róbert, Gajai Ágnes, Csiky Ibolya és ifj. Kovács Levente pedig közönségdíjas lett. /A vasfüggönyön is túl. Pénzgondok határozzák meg az erdélyi magyar társulatok évadkezdését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Az archeológusok évekig tartó fáradozásai nyomán hivatalosan régészeti rezervátummá nyilvánították Arad megyében a Szépfalu határában található, néhai bizerei kolostor maradványait. A 12. századi bencés rendház romjainak feltárása 2001-ben kezdődött, mára sok, a maga nemében egyedinek számító értékes lelet került felszínre. A nagyközönség előtti megnyitására szeptember 7-én kerül sor. /Pataky Lehel Zsolt: Vége a szépfalui lelőhely mostoha sorsának. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

A hódmezővásárhelyi önkormányzat és dr. Traub Alfréd budapesti plasztikai sebész adományából felújították Csehétfalva 1841-től működő, műemlék értékű templomi orgonáját. Az átadó ünnepségen jelen volt a budapesti adományozó és dr. Szabó Árpád unitárius püspök is. A hódmezővásárhelyiek felajánlották minden határon túli magyarnak a hódmezővásárhelyi tiszteletbeli polgári titulust, Csehétfalva minden lakosa élt ezzel. A hódmezővásárhelyiek az elsők között siettek az árvíz után segíteni a Nyikó menti falvakat. Az árvíz utáni összefogásról még Basescu államfő is azt mondta, hogy ilyent ő még nem látott Romániában. Moldvában is voltak árvizek, de az ottaniak várták, hogy érkezzen a segély. Itt viszont a lelkészek, a püspökükkel az élen, gumicsizmát húztak, s kézbe vették a lapátot. Dr. Grezsa István Hódmezővásárhelyről két éve szekértúrákat szervez ezen a vidéken, bejárják a kis falvakat. Ez több mint turistaút. Azt akarják, hogy az itteni székelyekkel együtt legyenek, s megéljék az itteni életet. Eszünkbe jut ezen a vidéken Tamási Áronnak az a sora, amelyet a Tüzet vegyenek! című novellájában írt: Énlaka fölött, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés. Átvitt értelemben fogalmazza meg az elszigeteltséget, a magárahagyatottságot: erről a területről, az itt élő székelyekről még a Gondviselés is elfeledkezett. Most úgy tűnik, hogy mintha nyitogatná a Gondviselés a szemét. /Sylvester Lajos: Mintha nyitogatná szemét a Gondviselés... (Frigyre lépni a szülőfölddel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./