A székely zászlónak a polgármesteri hivatalról való eltávolítására szólította fel a prefektus a gyergyószentmiklósi önkormányzatot. A testület tagjai kiállnak amellett, hogy maradjon helyén a kék-arany lobogó. /Balázs Katalin: Helyén marad a székely zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

„Mivel Moldvában igencsak felgyorsult az asszimiláció, szeretnénk minél hamarabb a lehető legtöbb községben jelen lenni. Ma már évek kérdése, hogy megőrződik-e egy moldvai faluban a magyarság kultúrája” – foglalta össze legfontosabb céljukat a 39 éves Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) tavaly megválasztott elnöke. A Bákó melletti Lujzikalagorban él Solomon Adrian, aki tizenhárom évi külföldi tanulás és munka után, három éve jött haza. Bákóban érettségizett, 1991-ben, ösztöndíjasként került Budapesten a Külkereskedelmi Főiskolára. Végzettként Magyarországon helyezkedett el, majd rövidebb-hosszabb időszakot töltött Olaszországban. Felesége Külsőrekecsinből származik, és a főiskolára előkészítő, budapesti tanévben ismerkedtek meg. Solomon egyszer Böjte Csaba testvérrel elbeszélgetett, és ez megérlelte a döntést: ideje hazajönni. A Moldvában élő 240 ezer római katolikus közül alig 60 ezren tudnak magyarul. Jelenleg tizennyolc faluban van magyar oktatás, Bákóban is sikerült elindítani az oktatást, ahol sok magyar származású csángó család él, de egy 200 ezer lakosú városban nehéz meggyőzni a szülőket. Még további 25 településen lenne indokolt a magyar tanítás. Elsősorban fiatal tanárok, tanítók jelentkeznek, elsősorban Erdélyből, de érkeznek Magyarországról is. Csángóföldön, a román tannyelvű iskolákban csak heti három vagy négy órában nyílik lehetőség a magyar nyelv tanulására, ezért szükséges iskolán kívüli foglalkozásokon többletet nyújtani a diákoknak. Sok helyen sikerült megszervezni a moldvai csángók hagyományos táncainak, énekeinek, muzsikájának az oktatását is. Iskolán kívül válik lehetségessé a magyar nyelvű imádságok, egyházi szövegek és énekek tanítása is. Egyes helyeken ma is küzdenek a hatóságok gáncsoskodásával, némelyik iskolában találkoznak nyíltan magyarellenes megnyilvánulásokkal is. Az elmúlt tanév elején 1050 diák kezdte tanulni állami iskolában a magyar nyelvet. Azonban minden évben sokan lemorzsolódnak év közben. Sok iskolában igyekeznek kiközösíteni a magyarul tanítókat a tantestületből, több faluban az iskolaigazgatók is akadályozzák újabb magyar csoportok indulását. Előfordul, hogy egyes tanárok megszégyenítik a magyarórára járó diákokat. Az egyház egyes képviselői is gyakran igyekeznek akadályozni a tevékenységet. A magyar kormány az utóbbi két évben 30-32 millió forintot bocsátott rendelkezésükre. Ennél többet kapnak magántámogatóktól, illetve az úgynevezett keresztszülőprogram segítségével. Egy általános iskolás tanuló éves taníttatási költsége 40 ezer forint. Középiskolásoknak a bentlakás térítéséhez évente 150 ezer forint szükséges. A költségvetés nagyobbik részét a keresztszülőprogram révén, Magyarországról biztosítják magánszemélyek, közösségek. /Bajai Ernő: Iskolán kívüli többletek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Elképzelhető, hogy Szatmárnémetiben a 10-es Számú Általános Iskolában két ötödik osztály helyett csupán egy indul a mostani tanévtől, tájékoztatott Reszler István igazgató. Ez nemcsak egy osztály megszűnését jelentené, hanem a tanárok helyzetén is változtatna, hiszen így nem mindenkinek lenne meg a kellő óraszáma. Az igazgató azt is hozzátette, hogy nemcsak ők vannak ilyen gondban, hiszen a középiskolák által indított ötödik osztályok vonzóbbak, s „elszívják” az általános iskolákból a tanulókat. /(ilonczai): Elszívják a középiskolák az általános iskolák elől a diákokat. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium bentlakásába még lehet iratkozni, a Hám János Iskolaközpont Szent Alajos Konviktusába már lezárult a beiratkozás. A bentlakások népszerűsége nem csökken, hiszen itt a diákok a szállás mellett háromszori étkezést is kapnak. A Kölcseyben 102 férőhely van, 62 lány és 40 fiú számára. A Szent Alajos Konviktusba a 120 férőhelyre sokkal többen jelentkeztek, mondta el Ádámkó István, az iskola igazgatója. /Bodnár Gyöngyi: Néhány nap alatt elfogynak a helyek a bentlakásokban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./

Hatszázzal nő tavalyhoz képest a háromszéki óvodások és iskolások száma, tíz éve ez az első létszámnövekedés a tanintézményekben. 1998 őszén 46 768 óvodással és diákkal kezdték meg a tanévet, majd évente közel ezerrel csökkent a létszám, 2005 szeptemberében először jegyeztek negyvenezer alatti lélekszámot, tavaly ősszel 38 694 óvodásnak és iskolásnak csengettek be. A tavalyhoz képest 616 óvodással és tanulóval többen kezdik meg szeptember 15-én a 2008–2009-es tanévet. /Fekete Réka: Több gyermek a tanodákban (Tíz éve először) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Fiatalok Mikóújfaluért Egyesület néven ifjúsági szervezet alakult a községben. Demeter Ferenc elnök elmondta: elsőként részt vettek az augusztus 23–25-i falunapok rendezvényeinek megszervezésében, hosszú távon pedig szeretnék beindítani a Teleházat, az önkormányzattal közösen létrehozni egy műfüves sportpályát, valamint ifjúsági klubot. Felmerült még fotóklub indításának, amatőr színjátszó kör alakításának ötlete is. /(Farcádi): Ifjúsági szervezet alakult Mikóújfaluban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Az Erdélyi Református Egyházkerület három éve indította el azt a kisdiákok megsegítését célzó programot, amely az Iskolatáska elnevezést kapta. A fő cél a szórványban élő, iskoláskorú gyermekek anyagi és szociális támogatása, akik Erdély olyan régióiban élnek, ahol nincs lehetőségük az anyanyelvükön való tanuláshoz. A beolvadás veszélye fenyegeti az ott élőket. A tanulás lehetőségéhez juttatják a diákokat, s így egy erősebb magyar közösségbe illeszkedhetnek. A 2007–2008-as iskolai évben a program segítségével kétszáznégy támogatott diák tanulhatott valamelyik erdélyi város magyar iskolájában. Az Erdélyi Református Egyházkerület csak a közvetítő szerepét kívánja vállalni: felkutatja a támogatásra szoruló gyermekeket és a segítőkész támogatókat; bemutatják őket egymásnak, amennyiben a felek igénylik, a továbbiakban is készen állnak a segítségnyújtásra. A háttérintézmény kizárásával a támogatás útját kívánják lerövidíteni. Sok szép történet született már ez alatt a rövid idő alatt is ebből a próbálkozásból. Vannak családok, akik rendszeresen tartják egymással a személyes, baráti kapcsolatot. Az Iskolatáska-program másik, igen fontos alapelve, hogy csak erdélyi támogatókra számít. /Balázs Attila programfelelős: Iskolatáska – diáktámogató program. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Ötödik alkalommal indultak el kéthetes kerekpáros túrára a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákjai és tanárai. Ez alkalommal az ezeréves határig, a gyimesi csángókhoz látogatnak el, mintegy 1000 kilométeres táv megtételével. Visszafelé a Békási szoroson karikáznak át. Régi diákok is társulnak a csoporthoz. /Kopacz Eszter: Pusztuló kövek nyomdokában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Csíkszeredán a Csíki Játékszín jubileumi évadba, a tizedik színházi évadba lépett. – A jubileumi évet azzal szándékozzuk jelezni, hogy olyan színházi vállalkozásokba kezdünk, melyekben benne van a szakmai előrelépés lehetősége – fogalmazta meg a célkitűzést Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója. Kiadnak egy emlékkönyvet, fotókiállítást rendeznek, továbbá rövid, egynapos konferenciát. A 2008/2009-es évadot a János Vitéz daljáték nyitja meg, Budaházi Attila rendezésében. /Antal Ildikó: Tizedik évad – ünnepre hangolva. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház augusztus 25-én tartotta évadnyitó társulati ülését. Nagy Pál igazgató és Csurulya Csongor művészeti vezető ismertették a 10. jubileumi évad terveit, kitérve a társulat előtt álló vendégszereplésekre, fesztiválmeghívásokra. Az ünnepi évad kiemelkedő eseménye a Kortárs DRÁMAtalálkozó. Az új évad első bemutatójának, Békés Pál A félőlény című mesejátékának a próbái Szilágyi Regina irányításával már megkezdődtek. /Évadkezdés a Tomcsa Sándor Színháznál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

A Krónika napilap megszüntette saját terjesztői hálózatát, a terjesztést az UH Kiadó Kft. -re bízta szeptember elsejétől, jelezte Deák Attila, a Krónika Kiadó Rt. vezérigazgatója. Eszerint a székelyudvarhelyi cég Hargita, Maros és Kovászna megyében terjeszti majd nemcsak a Krónikát, hanem néhány magyarországi lapot is. Deák Attila tájékoztatása szerint gazdasági okokból saját terjesztőjüket, a Mapress Kft. -t kénytelenek voltak felszámolni, közel kétszáz alkalmazottját szélnek ereszteni. Köllő Bálint, az UH Kiadó Kft. ügyvezetője közölte, jól működő terjesztői hálózatuk van Hargita és Maros megyében, ez Háromszékkel és Gyergyószékkel fog bővülni. /Bágyi Bencze Jakab: Teret nyert az UH Kiadó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Kortárstalálkozóra várják augusztus 31-én, vasárnap a Havadon született és távolba szakadtakat, a 65 – 66 éves kortársakat. Ekkor megvásárolható Havad monográfiájának mindkét kötete. Meghívták a falutörténet szerzői csoportjának néhány tagját is: Bartos Miklóst, Gegesi László Jánost és Székely Ferencet. Megemlékeznek azokról a munkatársakról, akik ma már nem lehetnek ott: néhai Nagy Ödön lelkészről, dr. Zielmann Jenő orvosról, Nagy Olga néprajzkutatóról, Molnár Dénes grafikusművészről és Marx József fotóművészről. /Kortárstalálkozó és monográfia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

Norman Manea világhírű könyve, A huligán visszatér című esszéregény már megjelent angolul, franciául, spanyolul, olaszul, németül, japánul stb. Manea műveit tizenöt nyelvre fordították le. A huligán visszatér románul is megért már három kiadást, bár a nagy-románok fanyalognak, nem szeretik Norman Manea írásait. A szerző ugyanis objektív. Olyannak írja le Jormaniát – így becézi Romániát, hogy szabadon írhasson róla –, amilyennek látta és amilyennek látja, amikor néha visszatért szülőhazájába, a maga választotta amerikai száműzetésből. Az író szerint az egymást követő román államrendek – a két világháború közötti alkotmányos monarchia, a fasiszta román állam, a nemzeti-kommunista Románia és a mostani nemzetállam, a romániai nacionalista demokrácia – lényegében nem különböznek egymástól. A román nacionalizmus jottányit sem változott. Norman Manea ötéves korában családjával együtt megjárta a deportálás poklát, Transznisztriát. Mint ismeretes, a deportáltak fele odaveszett, Antonescunak köszönhetően. Az életben maradtak hazajöhettek, a román állam soha nem kért bocsánatot tőlük mindezekért. Norman Manea édesapját megtették igazgatónak, egy idő elteltével elcsapták, pedig példásan, lelkiismeretesen végezte a munkáját. -Jelenleg Nicu Steinhardt az egyik legsikeresebb szerző Romániában. Nemrég egy csapásra öt könyve jelent meg, közöttük a Boldogságnapló sokadik kiadása. Steinhardt annak idején, zsidó fiatalember létére a vasgárdisták és Vezérük, Corneliu Zelea Codreanu bűvöletébe esett, a börtönben pedig odáig jutott, hogy bocsánatot kért egy légionáriustól azért, hogy ő zsidó. /Zsehránszky István: Továbbra is emészthetetlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Unalomig ismételt dilemmája az erdélyi magyarságnak a menni vagy maradni kérdése. Horváth Arany új könyvében /Halálmadár szállott a kútgémre. Glória Kiadó, Kolozsvár, 2008/ érezhető a bajtársivá magasztosuló szeretet azokkal szemben, akik kitartanak. Horváth Arany bármerre jár, mindenütt megtalálja azokat, akik hozzá hasonlóan gondolkodnak, és nem szégyellik ezt el is mondani, vállalva a nyilvánosság kockázatát. Ezek az emberek, az orotvai ezermester, a csíkmadarasi vigyázó, a szentkeresztbányai könyvtáros vagy a csíksomlyói búcsúra igyekvő keresztalják vándorai nem csak maradni mernek: beszélni is. – A könyvben azokról van szó, akik Horváth Arany személyiségét, világképét formálták. Elsősorban az édesapa, Horváth István író és a szülőfalu, Magyarózd. /S. B. Á. : Kérdés helyett válasz: maradni! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Második háromszéki kiadásával jelentkezett a kétnyelvű Omnibus cégkatalógus. Az Infoprint Kiadó által több mint egy évtizede indított helyi katalóguscsalád 17. darabja ezúttal nem csak Sepsiszentgyörgy és környéke vállalkozásainak, intézményeinek rendszerezett elérhetőségét kínálja, hanem Alsó-háromszéki Omnibus cím alatt Sepsiszék és Erdővidék átfogó katalógusa is. Vass Dénes, a kiadó vezérigazgatója elmondta: a teljességre törekedtek, a főként lakosságnak szóló, több szempont szerint rendezett cég- és intézményelérhetőség rögzítésével. A katalógus törzsanyagát a vállalkozások és intézmények tevékenységi területek szerinti bemutatása képezi. A katalógus használatát térképek is segítik, de a jelentős dátumok és egyházi ünnepek, névnapok, helység- és Sepsiszentgyörgy vonatkozásában utcanévtár, illetve rövid, a megyeszékhely és a tájegység történeti bemutatása is helyet kapott benne. /Ferencz Csaba: Mindenki kézikönyve (Omnibus cégkatalógus) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Döntött a kormány: november 30-án lesznek a parlamenti választások, a választási kampány október 31-én kezdődik. /(N. -H. D.): November 30-án lesznek a választások. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Megállapodás nélkül zárultak az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) között az elmúlt hetekben lezajlott tárgyalások arról, hogy a két szervezet közösen vegyen részt az őszi romániai parlamenti választásokon. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke szerint az RMDSZ nem csupán a Magyar Polgári Párttal (MPP), hanem az EMNT-vel sem akart megállapodni. Ezzel szemben Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: ők nyitottak voltak az egyezségre, amitől azonban az EMNT elzárkózott. Augusztus 27-én Nagyváradon tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, aki egy nyilatkozatot ismertetett. A dokumentum szerint az RMDSZ nem akarja a kiegyezést, az eddig gyakorolt egypárti egyeduralom feltétlen továbbélésében érdekelt. Az EMNT vezetősége azért vállalta a közvetítést, valamint a tárgyalást, mert abban bízott, hogy az EMNT, az SZNT, az MPP, az EMI, a MIT és az MPE által jelölt, vagy támogatott jelöltek egy remélt nemzeti összefogás esetén parlamenti képviseletet biztosíthatnak azoknak, akiknek a képviseletét már régen nem képes megvalósítani az RMDSZ. Ezek után a választások legvalószínűbb forgatókönyve az lehet, hogy az MPP által indított függetlenek több választókerületben megmérkőznek az RMDSZ jelöltjeivel. /B. T. : Nincs RMDSZ–EMNT megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Az RMDSZ-t tette felelőssé a közös jelöltállítás elmaradásáért Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, a pártlogika győzelmeként jellemezve a tárgyalássorozat kudarcát. Kelemen Hunor, RMDSZ-ügyvezető elnök szerint tíz nappal ezelőtt még elviekben egyetértettek, azóta csak helyekről egyezkedtek. /Benedek Sándor, D. Mészáros Elek: Kútba estek a jó szándékok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

„Nem egy helyet akarunk a törvényhozásban, hanem kiegyensúlyozott partneri viszonyt, közös cselekvést a közélet minden olyan szereplőjével, aki az autonómia ügyének elkötelezte magát. Nem egy, hanem a Székelyföldnek kijáró összes parlamenti helyet akarjuk, de nem a magunk, hanem az autonómia javára” – olvasható a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) közleményében. Izsák Balázs elnök leszögezte: az SZNT nem indul sem a helyhatósági, sem a parlamenti választásokon, nem állít jelölteket, és nem támogat pártokat, csoportokat, vagy személyeket a választási kampányban, de nem is kér a maga számára helyeket egyetlen párt vagy szervezet jelöltlistáján sem. Nem mond le viszont Székelyföldön belüli önkormányzásáról, ezért arra ösztönzi „székely testvéreit”, állítsanak saját soraikból képviselőjelölteket, a kampány során pedig kérdezzék meg tőlük: vállalják-e, hogy megtesznek mindent annak érdekében, hogy Székelyföld Autonómia Statútuma törvényerőre emelkedjen, és csak akkor szavazzanak rájuk, ha ezt megígérik. /SZNT: Nem csak egy helyet akarunk! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke bejelentette, figyelembe véve, hogy az RMDSZ és az MPP között tárgyalások csődöt mondtak, az MPP képviselői „valószínűleg” függetlenként indulnak majd a parlamenti választásokon. /MPP képviselői függetlenként indulnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) bejelentette: nem lesz megegyezés az erdélyi magyar politikai erők között. Az RMDSZ az MPP-vel fogja magyarázni a tárgyalások kudarcát. Kiváló tartalékot szolgáltat ez a kudarc az RMDSZ számára: tisztességes ajánlatot tett, de a polgári párt elutasította a kinyújtott kezet. Az MPP-nek szintén muníciót biztosít az elmaradt megegyezés magyarázása, arra hivatkozhat, hogy az RMDSZ elfogadhatatlan feltételeket támasztott. /Fall Sándor: Túllépés a kudarcon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./

Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete megtartotta a 2008-as parlamenti választásokat előkészítő jelöltrangsoroló küldöttgyűlést. Jelölési pályázatot négyen tettek le: Seres Dénes és Széman Péter képviselőjelölt, valamint Fekete Szabó András és Csutak Nagy László szenátorjelölt. A küldöttgyűlés Seres Dénes jelenlegi képviselőnek és Fekete Szabó András jelenlegi szenátornak szavazott bizalmat. /Győztek a régiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

A kaukázusi konfliktus kiterjedésétől, háborús helyzettől és ennek következtében behívótól tartanak a romániai fiatalok. A Legfelsőbb Védelmi Tanács a parlamentet megsürgette a lakosság mozgósításáról szóló törvény kiegészítésére. A hadkötelezettséget eltörölték Romániában, azonban hadiállapot esetén a lakosságot mozgósítani kellene, és besoroznák a 20–35 év közti férfiakat. Ezt megnehezíti az elavult lakosság-nyilvántartási rendszer. Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő, a képviselőház védelmi bizottságának tagja elmondta, az EU-ban a mozgásszabadság alapvető demokratikus jog, az elavult nyilvántartási rendszer alapján a hatóságok nem tudhatják, a lakos a bejelentett lakhelyén él-e, vagy elköltözött, vagy épp Spanyolországban dolgozik. „Ebben a pillanatban nem látom semmiféle veszélyét, ami közvetlenül veszélyeztetné Romániát” – szögezte le Iulian Fota, a Nemzetvédelmi Intézet igazgatója. /B. S. : Mozgósítástól tartanak a hazai sorköteles ifjak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Lemond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, ha nem sikerül elfogadtatnia a költségvetést és az adótörvényeket – nyilatkozta a kormányfő a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök nem először beszélt lemondásról. 2006-ban, a tévészékház ostroma után azt nyilatkozta: ha csak három percre is, de a zavargások és a távozását követelő tiltakozássorozat láttán megfordult a fejében, hogy lemond. Végül máshogyan döntött, mert úgy ítélte meg, „a helyes döntés, hogy maradni kell... ezt a küzdelmet végig kell játszani”. Idén májusban a Reuters hírügynökség idézte a miniszterelnököt, aki azt mondta: mennie kell a kormánynak, ha bukik a költségvetés. /Gyurcsány lemond, ha bukik a költségvetés. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./

Az első tárgyalási nap a Zuschlag-ügyben: október 8. A volt MSZP-s politikust és 15 vádlott társát folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalással vádolják. Zuschlag János és a hozzá kapcsolódó alapítványok állami pályázatokon elnyert pénzek felhasználásával nem tudtak elszámolni. A bűncselekménnyel 72 milliós kárt okoztak. Zuschlag János az MSZP Bács–Kiskun megyei területi szervezetének ügyvezetője és kiskunhalasi képviselő volt. /Októberben tárgyalják a Zuschlag-ügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A néhány napja megjelent Nyilvános tiltakozás című közleményt, a Daniel Vighi temesvári író, újságíró kezdeményezését, amelyben Traian Stef, a nagyváradi Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár igazgatójának a könyvtár éléről való feltételezett menesztése ellen tiltakozott, mintegy 63 író, irodalomkritikus, történész, és képzőművész írta alá A közlemény szerint Stef „hibája” az, hogy a könyvtár igazgatójaként olyan irodalmi rendezvényeknek adott helyet – a budapesti Noran Kiadó közvetítésével – amelyeknek meghívottjai Esterházy Péter, Konrád György, Spiró György, Bodor Ádám, Závada Pál, Ágoston Vilmos, Hubay Miklós, valamennyi nemzetközi hírnévnek örvendő író. „Emiatt – írja a közlemény – a Bihar Megyei Tanács útilaput kötne Traian Stef talpára, azzal vádolva őt, hogy »románellenes árnyalatú magyar kulturális rendezvényeket támogatott«. Az aláírás-listán nem csupán Romániában élő értelmiségiek neve szerepel, hanem Ausztrália, Németország, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Lengyelország, Svájc is jelen van egy-két név erejéig, de a legtöbb szignó mégiscsak romániaiaktól érkezett. Íme a szöveg: „ A románellenesség és a »nem adjuk el az országot« szlogen jegyében időnként felélednek a Ceausescu-féle kulturális fasizmus idejéből örökölt primitív és képzelőerő-hiányos támadások, amelyek újabban Traian Stef ellen irányulnak”. A közleményt küldő feladó, Daniel Vighi ugyanakkor megjegyzi levelében: „Íme, ismét egy eset, amikor a nacionalizmust politikai ürügyként használják fel egy sikeres menedzser és kultúrember leváltására, a nagyváradi politikai klientúra érdekében. ”Kiderül a Nyilvános tiltakozás szövegéből, hogy Traian Stef „csupa hazagyűlöletből olyan nagyszerű antológiát állított össze”, amelyben tíz kortárs román novellista, a nyolcvanas nemzedék tagjainak művei olvashatók magyar nyelvű fordításban, a kötet a már említett Noran Kiadónál jelent meg, Esterházy Péter előszavával. „A budapesti Ünnepi Könyvhéten az antológiát Konrád György mutatta be, a könyvvásár egyik legfontosabb eseményeként számon tartva” –, zárul a közlemény. A listán olyan neveket találhatók, mint például: Horia Roman Patapievici, Vladimir Tismaneanu, Andrei Oisteanu, Ioan T. Morar, Ioan Grosan, Nicolae Prelipceanu, Dumitru Tepeneag, vagy Anamaria Beligan, Carmen Musat, Ovidiu Pecican stb. – Traian Stef még a helyén van. /Köllő Katalin: Civil kurázsi. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora sajtótájékoztatón számolt be a nyári felvételiről, illetve az egyetem infrastruktúrájának bővítését célzó több millió euró értékű európai uniós grant-projektekről. Ami a bentlakás-igényléseket illeti, a kereslet kétszerese a kínálatnak, de a közeljövőben új, 500 férőhelyes bentlakást adnak át a közgazdasági szak hallgatóinak, s más tanintézetek bentlakásaiban is helyet kapnak az egyetem diákjai. „A demográfiai csökkenés ellenére közel 13 ezer első évest köszönthetünk majd az ősszel” –, jelentette ki. A nyári felvételin 4375 térítésmentes helyet foglaltak el, de további 4069 helyet hirdetnek meg a napokban kezdődő felvételire. A fizetéses helyekre 6707 maturandust várnak, de számuk tovább nő, mivel a második – augusztus végén megejtett – érettségi sikeres vizsgázói is jelentkeznek. Hamarosan kezdődik a mesteri fokozatra is a felvételi: itt 3293 térítésmentes helyet hirdetnek meg. Jövő héten kezdődnek a beiratkozások a doktori képzésre: 293 térítésmentes és 413 fizetéses helyre várják végzőseiket. „Szeretnénk elérni, hogy a színház- és filmművészet, valamint a testnevelési karon is lehessen jelentkezni doktori képzésre” – mondta a rektor. Egy európai uniós ötmillió euró értékű grant-projektnek köszönhetően három évig akár havi 8 000 lejes ösztöndíjat biztosítanak 300 doktorandusznak. A könyvtárak az első félévben este tízig, a második félévben éjfélig tartanak majd nyitva, mert Marga szerint a diákokat vissza kell szoktatni a könyvtárakba. Marga szerint nagyon fontos lenne, hogy az országban működő 98 akkreditált felsőoktatási intézményt rangsorolnák. A tudományos kutatás finanszírozásának kutatáspolitikával kellene társulnia. /Nagy-Hintós Diana: Tizenháromezer gólya kezd ősszel a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Több mint 45 millió lejt hagyott jóvá a kormány 258 magyar és magyar tagozattal rendelkező vegyes tannyelvű tanintézet – iskolák, óvodák, napközik – javítására, bővítésére, korszerűsítésére, campusok építésére. A Kolozs megyei iskoláknak 12,172 millió lej jutott. /Többmilliós kormánytámogatás tanintézményeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Több évtizedes kihagyás után Máramarossziget, Szilágysomlyó és Brassó mellett szeptember 15-étől Tordán is önálló gimnáziumban tanulhatnak a magyar diákok. A Jósika Miklósról elnevezett oktatási intézmény a Teodor Murasan Általános Iskolával osztozik majd az épületen, és összesen három tordai iskola magyar osztályait fogadja magába. Az új magyar iskola létrehozását a helyi magyar közösség kezdeményezte, és mintegy tízéves politikai vita és jogi hercehurca előzte meg. A Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt helyi tanácsosai rendre elutasították az RMDSZ helyi szervezete, a magyar egyházak, valamint a Petőfi Társaság iskolaalapító szándékát. Fodor Dóra igazgatónő szerint a cikluskezdő osztályokban nagy az érdeklődés, két-két első, harmadik és hetedik osztály indul, és van remény arra, hogy két ötödik osztály kezdjen. Kiss Tamás szociológus szerint az önálló magyar iskolák nem csupán azáltal hatásos ellenszerei az asszimilációnak, hogy anyanyelvű oktatást biztosítanak. /Varga Réka: A tordai iskolahasadék. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Budapest minden olyan romániai magyar kisebbségi szervezetet támogat, amely békés úton, demokratikus eszközökkel, a román többséggel való egyetértésben küzd a magyar közösség identitásának megőrzéséért, az autonómiáért – jelentette ki Kovászna megyei látogatása alkalmával Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet, hozzátette: az autonómiának több formája van, helyi, etnikai, kulturális, ezek közül mindegyikre van példa az európai országokban. A magyar diplomata szerint egy kisebbség annál otthonosabban érzi magát abban az országban, ahol él, minél több autonómiaformát biztosítanak számára. Füzes fontosnak nevezte az etnikai feszültségektől mentes politikai és szociális környezet megteremtését. Elmondta: bár a Magyarországon élő román közösség száma nem haladja meg a 10 ezret, teljes körű autonómiát élveznek, anyanyelvüket bármilyen szinten szabadon használhatják. /Kovászna megyébe látogatott Füzes Oszkár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./ Füzes Oszkár Sepsiszentgyörgyön, augusztus 27-én tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, prioritást jelent a Románia és Magyarország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Kijelentette, jelenleg Magyarország Románia legfontosabb és legjobb szomszédja. A magyar nagykövet szerint Magyarország hidat jelent Románia számára, amelyen keresztül eljuthat Nyugatra, Románia pedig hidat jelent Magyarországnak, amelyen keresztül eljuthat a Fekete-tengerhez és Ázsiába. /Prioritás a román–magyar gazdasági együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./