"A miniszter marosvásárhelyi lakos, nemcsak hogy érdekli, mi történik Marosvásárhelyen, hanem az utóbbi négy évben tudta segíteni a várost és fontos beruházások történtek" – jelentette ki sajtótájékoztatón Borbély László fejlesztési miniszter válaszként Dorin Florea polgármester vádjaira. A Park Szálló, amelyet 12 éve kér a megye, ezelőtt két héttel kormányhatározattal visszakerült a megyei tanács tulajdonába. A tömbházak hőszigetelésére utalva elmondta, hogy Marosvásárhelyen 218 tömbház van a listán, de a polgármesteri hivatal mindeddig csak húsz tömbház esetében kötötte meg azt az együttműködési szerződést. A somostetői építkezést Borbély László szerint illegálisan kezdték el, nem hirdettek versenytárgyalást. /Mózes Edith: Borbély Lászlónak még mindig Marosvásárhelyért dobban a szíve! = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

A temesvári Bartók Béla Gimnázium és a szegedi Ady Endre Kollégium 2007 szeptemberétől 2008 augusztusáig egy Phare CBC pályázat keretein belül közös programban vett részt, amelynek a címe Egészségfejlesztő kollégiumok kialakítása (EFKOLL). Az uniós pályázat eredményeiről Virginás–Tar Judit pályázatvezető, a Bartók Béla Líceum igazgatója számolt be, megemlítve, hogy a szegedi Ady Endre Kollégiummal ez volt a második közös pályázatuk. Nagy eltérés van a romániai és a magyarországi kollégiumi élet között. Romániában 60 gyermekre vigyáz egy líceumot végzett, szakképzetlen nevelő, a magyarországi kollégiumban 10-12 gyermekkel foglalkozik egy–egy egyetemet végzett pedagógus. A pályázatnak köszönhetően képzéseket tartottak pedagógusok, nevelők, szakemberek és a téma iránt érdeklődő tanárok számára. Sikerült kisebb fejlesztéseket is megvalósítani: kerti bútort vásároltak a kollégiumnak, a belső kommunikációt elősegítő felszerelést és IT eszközöket a média klub számára, egy kondicionáló termet is felszereltek. A szakértői csoport kidolgozta két nyelven – románul és magyarul – a kollégiumok egészségfejlesztő stratégiájához szükséges módszertani útmutatót és eszköztárt. /Pataki Zoltán: Egészségfejlesztő kollégiumok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./

Tamás Sándor megyei tanácselnök fogadta a Kovászna megyében hivatalos látogatáson lévő magyar nagykövetet, Füzes Oszkárt. A beszélgetések egyik témája az Ojtoz a hadak útján hadtörténeti kiállítás épületének felújítása és a gyűjtemény elhelyezése volt. A nagykövet véleménye szerint a hódmezővásárhelyi támogatás mellett a magyar Honvédelmi Minisztériumnak a budapesti Hadtörténeti Múzeum révén kell segítenie az ojtozi állandó kiállítás létrejöttét. A jelenlévők elhatározták, hogy a leendő múzeum gyűjteményének anyagát átmenetileg a berecki Gábor Áron Alapítvány székházánál helyezik el. /(sylvester): Fogadás a magyar nagykövet tiszteletére. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Tábort szervezett a KÖZIFI (Középajtai Ifjúsági Egyesület) augusztus 22–23-án a helybeli fiatalok részére a falu mellett, Nagypallón. A szervezet Communitas-pályázat útján nyert pénzösszegből tudta megszervezni az ingyenes rendezvényt, melynek célja a középajtai fiatalok összehívása és a közösségi életben való részvétel népszerűsítése volt. Az esti tábortűz mellett közös éneklést a helybeli lelkész, Berszán István kísérte gitáron. /Berszán Réka: KÖZIFI-találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Lassan helyükre kerülnek a dolgok, s a történelemtudomány Romániában is elnyeri méltó helyét, azaz kiderül a valóság a román nép és a Románia területén élő népcsoportok történetéről. Egy jászvásári hattagú kutatócsoport Silviu Vacaru, az A. D. Xenopol Történelemtudományi Intézet főkutatója vezetésével hozzálátott egy eddig feldolgozatlan dokumentációs forrás kiadásához. Három év leforgása alatt tizennégy kötetben fogják megjelentetni a moldvai kincstár 1820–1852 közötti jellegzetes adóösszeírásait, a katagráfiákat. Most látott napvilágot az első kötet, mely Roman vidékének 1820-beli katagráfiáit tartalmazza, Lucian-Valerian Lefter fiatal történész doktorandusz gondozásában. A katagráfiák a moldvai kincstár által a XIX. század első felében készített adóösszeírások. Cirill betűkkel írták, tehát hallás után, így a neveket nem tették felismerhetetlenné. Például a Prjastii Unguri nevű faluban – már a település neve is jelzi, hogy magyarokról van szó – olyan nevek találhatók, mint Mihai Antal, Ilies Martin – Mihály Antalról és Illyés Mártonról van szó. Ugyanígy szerepel Márton Ferenc, Péter Tamás, Ferenczi Márton, Péter Mihály, Kamarás János (Ianos Comoras), Bálint Mihály, Katona Antal, Pérer Gergely Miklós, Gábor György, Fekete Péter (Petre Fichiteu), Istók György, Józsa nevű magyar tanítóval (Joja, dascal ungurescu). Sok férfinév mellett az szerepel, hogy székely vagy magyar. Sok településen vannak magyarok a listán. Az adóösszeírásokat románok végezték, a neveket hallás után, de természetesen, kissé átrománosítva írhatták, s a megfejtést, a cirillből a latin írásba való átültetést is románok végezték, tehát természetes a románhoz való hasonulás, de így is szembeötlőek a magyar származású nevek. A bevezetőben olvasható: „A katagráfiákból kitűnik a Moldvába való tömeges erdélyi és bukovinai bevándorlás a XVIII. század végén és a következő század első felében. A látványos demográfiai robbanást nem lehet természetes szaporulattal magyarázni, hanem éppen a határon túlról érkezett bevándorlók letelepedésével. ” „A katagráfiák megkönnyítik a moldvai nemzeti és felekezeti kisebbségek jobb megismerését. A kérdés elsősorban a moldvai római katolikus népesség eredetét illeti, mely nagyon ellentmondásos témává vált vallási és nacionalista okokból, valamint az etnikai beolvasztási folyamatok jelensége miatt. Az érintett településeken élő családok genealógiai kutatása során a katagráfiákban megtalálhatóak a legrégebbi dokumentált nemzedékek, így meg lehet állapítani, hogy ezek a családok az 1800-as években románok vagy más nemzetiségűek voltak. Ilyen meggondolásból elsődleges a Bákó, Neamt és Roman kerületek katagráfiáinak kiadása, ugyanis itt mai napig léteznek mind nemzetiségi, mind vallási szempontból vegyes települések. Moldvában a székelyeket már a XVI. században említik írott dokumentumok, később, a XVIII. század folyamán (1718-ban, 1744-ben, majd 1761 és 1764 között) sokan menekültek Erdélyből Moldvába a főúri rend üldöztetése és véres megtorló intézkedései miatt, aztán 1778-ban újabb menekülteket jegyeztek: az I. székely határőrezred szökevényeit. Az ő utódaik, akik Roman vidékén katolikus falvakban telepedtek le, azok a székelyek, akik "katonáknak neveztetnek"”. Az előszó szerint mellőzték a csángók eredetének kérdését. /Szekeres Attila: Perdöntő bizonyíték a csángók eredetéről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Moldvában üggyel-bajjal halad a magyarnyelv-oktatás. Keresztbe tesznek a hivatalok, a papok, a katedrával rendelkező tanárok, beleszólnak az önkormányzatok, rendőrök. Spanyol és olasz földön simán megy a román nyelv és történelem oktatása. Az országok közötti megállapodások születnek, miniszterek találkoznak, kerül állami osztályterem, tanároknak lakás, fizetés, a pár éve megélhetési kényszerből kitelepedett román állampolgárok közössége egyre erősebb, öntudatosabb. /Demeter J. Ildikó: A közös Európa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

A Házsongárd, a magyar kultúra panteonja állandó figyelmet, és nem csekély anyagi ráfordítást igényel. A szükséges pénzalapok előteremtését szolgálja a 87 képzőművész és műgyűjtő adományaiból augusztus 23-án Kolozsváron, a Protestáns Teológia épületében megnyílt képzőművészeti tárlat. Az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) vezetői, a Tamás házaspár a Házsongárd Alapítvány támogatása érdekében felhívást intéztek a világ magyar képzőművészeihez. Ennek eredménye, hogy a képzőművészek 87 munkájukat adományozták az alapítványnak. /Németh Júlia: Művészek a Házsongárdért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Idén is többszázan zarándokoltak a Kárpát-medence sokféle tájáról az úz-völgyi 15. emlékünnepségre a II. világháborús szovjet betörés 64. évfordulóján. Nagyon rossz állapotban lévő utak fogadják az érkezőket. Szabó József hadtörténész-ezredes egész családjával érkezett Budapestről az Úz völgyébe. Petkes József nyíregyházi festőművész is családostól jött. Intézmények, egyházi közösségek jelenléte volt jellemző. A Vitézi Rend Háromszéki Székkapitánysága v. Pásztori Tibor vezetésével, a szentivánlaborfalvi férfikórus, a kökösi egyházközség, Étfalvazoltánból egy népesebb csapat, a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem kadétjai, a háromszéki és csíki veteránok. Az úzi születésű Kovács Sándor információs arzenállal szolgált az 1944-es katonai eseményekről. Dr. Szőts Dániel, a képletes úzi katonai térparancsnok évenként levezényelte az emlékünnepségeket. Kiemelkedő egy újabb hagyomány, az úzi emlékezők sorra állítják a katonatemetőbe az emlékkopjákat. A gelencei neves fafaragó, Kelemen Dénes felajánlotta, hogy ha minden évben megjelölik az úzi katonatemetőben egy ismeretlen katona domborzati formák után azonosítható sírját, akkor ő és fafaragó fiai vállalják ezeknek az elkészítését cserefából. Ezek az emlékjelek előrejelzik, hogy a Nyergestető kopjás-keresztes emlékparkjához hasonlóvá bővül az úzi két világháborús katonatemető is. Az idei úzi ünnepség hozadéka az is, hogy dr. Szőts Dániel kezdeményezésére Csíkszentmártonban egy úzi múzeumi gyűjtemény létrehozására gondolnak. Az ojtozi völgyben, az Ojtoz a hadak útján néven létesül múzeum. /Sylvester Lajos: A 15. Úz-völgyi zarándoklat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Az Inter-Art Alapítvány augusztus 10–26. között Nagyenyeden rendezte meg a XIII. Inter-Art Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábort, melyen tizenkét ország közel negyven képzőművésze vett részt a világ négy kontinenséről. Közben megnyílt a Bethlen kastélyban a hagyományos Nemzetközi Mail Art Kiállítás. A táborozó művészek az alkotómunka mellett megismerkedhettek Nagyenyed és vidéke néhány jellegzetességével, ellátogattak az Inter-Art muzsnaházi múzeumába és a Székelykő tövében fekvő Torockóra. Balog István, a tábor megálmodója és szervezője a résztvevőknek emléklapot nyújtott át. /Józsa Miklós: Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Az Erdővidék Kistérségi Fejlesztési Egyesület és az amerikai Béke Hadtest (Peace Corps) közös kiadásában 1500–1500 példányban magyar, román és angol nyelven – magyarul Isten hozta Erdővidékre címmel – kis turistakalauz jelent meg. A kiadvány összefoglalja a régió történetét, megemlítve, hogy legrégebbi írásos említés Nagyajtáról, Miklósvárról (1211) és Barótról (1224) való, majd az ásványvízforrásokról, a Vargyasi-szoros gazdag állat- és növényvilágáról szólnak, a magyar kultúrához, természettudományhoz, történelemhez hozzájáruló személyiségeket emelik ki. Ismertetik a falvakat és a megtekintésre ajánlott helyeket. A sok pozitívum mellett néhány szócikk hiányosnak tűnik, további fogyatékossága a számtalan helyesírási hiba és a gyakran jelentkező magyartalan fogalmazás is. /Hecser László: Turistakalauz Erdővidékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./

Nagy László Mihály (sz. Kézdivásárhely, 1957. júl. 30.) operatőri tanfolyamot végzett Bukarestben, a magyar adásnál dolgozott, 1984-ben újságírói képesítést szerzett, majd tizenkét évi újságírás következett. Sepsiszentgyörgyre került a Megyei Tükör című laphoz, ott a rendszerváltásig az ifjúsági rovatot vezette. Alapító tagja a Háromszék napilapnak, aztán 1995-ben visszatért Marosvásárhelyre, és jó pár lapnak munkatársa, szerkesztője, igazgatója (Új Sport, Ötödik Kerék, Tabu Magazin, Erdélyi Napló, Erdélyi Futár, Erdélyi Hirdető, Erdélyi Figyelő). 2003-ban létrehozta a Magna Oktatási Központot, amely a felnőttoktatásban indított technikumokat a turizmus, kereskedelem, trénerképzés terén, egy évvel később pedig részt vett a Pannonforrás Kárpát-medencei Felnőttképzési Hálózat létrehozásában. Írásai az Ifjúmunkás irodalmi mellékletében, a Népújság Múzsájában jelentek meg. Kései jelentkezése nem ritkaság az erdélyi tollforgatók viszonylatában. Megjelent Nagy László Mihály: A csendestárs. Könyvcseppek a Könyvből. Novellák /Juventus Kiadó, 2008, Marosvásárhely/ című műve, melynek egyes darabjai "könyvcseppek egy olyan könyvből, amelyet minden ember megír az élete során, de nem mindenki teszi azt közszemlére. " Az előszóíró Nagy-Bodó Tibor szerint a közelmúltról nemcsak beszélni kell; írni is kell róla, hiszen a most felcseperedő nemzedékek nem tudják, nem is tudhatják, mi volt a kommunizmus. /B. D. : Nagy Laci könny(v)cseppjei. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

A Romániai Máltai Segélyszolgálat augusztus 15–22. között a Sepsiszentgyörgy melletti Előpatakon ötödik alkalommal szervezett tábort a Kárpát-medencei mozgássérült fiatalok számára. Idén 107 résztvevő szórakozott, játszott, sportolt, imádkozott a hagyományos tábori körülmények között. Kirándultak a Szent Anna-tóhoz, elmentek Sepsiszentgyörgyre. Megtartották az első Közép-Európában megrendezett paint-ball-bajnokságot. Az elektromos orgonánál kerekes székes ült és énekelt. Szent István napján történelmi vetélkedő volt, székelyruhás lányok szolgálták fel a hagyományos magyar ételeket. A Magyar Máltai Lovagok Szövetsége az anyagi támogatás közel felét vállalta, mert a romániai támogatás még mindig nem elégséges. Mikes gróf a lovait hozta el, a szentgyörgyi Paintball Egyesület támogatásként szerelte fel a speciális pályát, az íjászok, a Háromszék együttes néhány táncosa önként vállalta a szórakoztatást. Mindenki egyforma volt: az emberszeretetben, az összetartozásban, a küldetés megélésében. /Márkus Etelka: Egyetlen dolgom a földön a szeretet. A Kárpát-medencei mozgássérült fiatalok máltai tábora. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 31./

Július 27. – augusztus 3. között rendezte meg a Háló idei nagytáborát. Mintegy 350 személy gyűlt össze a Kárpát-medence különböző részeiről, különböző katolikus csoportok. Minden napnak megvolt a maga bibliai témája. Az egyik napon Csató Béla csíkszentkirályi főesperes tartott előadást, másik napon a Hálóban már jól ismert Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát tartott értékes előadást. /Sánta Judit: Tatán táboroztak a Hálósok. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 31./

A Magyar Polgári Párt közleménye szerint a meghiúsult tárgyalások után az RMDSZ a Magyar Polgári Pártot tette felelőssé az összefogás elmaradásáért, „holott pont az RMDSZ magatartása, valamint az általuk aláírásra küldött dokumentum a bizonyíték arra, hogy semmi szándékuk nem volt a saját maguk által javasolt belső koalíció megkötésére. ” A Magyar Polgári Párt folytatja törekvéseit a romániai magyar közélet demokratizálódása érdekében. /Az MPP a héten dönt a jelöltállításról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Ellenjelöltet indítana az RMDSZ egyes jelöltjeivel szemben a parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) Maros megyei szervezete, erről Ráduly Levente és Tőkés András, a Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezetének elnöke, illetve alelnöke számolt be. Az RMDSZ Maros megyei szervezete szerint az MPP-nek ez a megnyilvánulása egyértelművé tette, hogy egyetlen célja az RMDSZ politikai erejének és közéleti tekintélyének a gyengítése. /Antal Erika: Ellenjelölteket indítana az MPP Maros megyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Tőkés András, az MPP alelnöke kijelentette, Markó Béla RMDSZ-elnök „bizonyos helyzetekbe úgy viselkedik, mint Ceausescu elvtárs”, ezzel augusztus 28-án tett kijelentéseire utalt. Markó Béla ugyani kijelentette, a Tőkés László EP-parlamenti képviselő által vezetett EMNT-vel is eredménytelenül végződtek a tárgyalások, akárcsak az MPP-vel folytatott megbeszélések. Tőkés András szerint az RMDSZ elnöke a felelős a jelenlegi helyzetért. Ráduly Levente, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke hangsúlyozta: a többségében magyarok lakta vidékeken további négy évig tisztségben maradnak a politikai dinoszauruszok. /MPP nyíl Markó fele. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kéri a székelyföldi helyi önkormányzatokat, hogy a parlamenti választások napján, november 30-án szervezzenek helyi, hivatalos népszavazást Székelyföld autonómiája kapcsán. Izsák Balázs, az SZNT elnöke kijelentette: kötelező kiírni a népszavazást, mivel a törvény értelmében csak azután nyújtható be törvénykezdeményezés a parlamenthez a területi-közigazgatási egységek határainak megszabásáról, miután az állampolgárok referendum keretében kifejezték ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ugyanakkor az SZNT felszólítást intézett a székelyföldi helyi közigazgatási hatóságok képviselőihez, hogy használják a székely szimbólumokat, kövessék a gyergyószentmiklósi példát, és tűzzék ki a polgármesteri hivatalokra a székely zászlót. /Népszavazás Székelyföldön a választások napján? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Az RMDSZ Bihar megyei választmánya rangsorolta a szenátor- és képviselőjelölteket. A felsőházi mandátumra jelentkezők közül Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes Margitta környékén, Szoboszlai Gáspár István református lelkész Élesd és Belényes környékén indul. Sarkady Zsolt, a Nagyváradi Filharmónia igazgatója a Nagyvárad délkeleti részéből és Nagyszalonta környékéből álló körzetben, míg Delorean Gyula nagyváradi önkormányzati képviselő a megyeszékhelybeli kerületben szerezne mandátumot. A képviselőjelöltek közül Derzsi Ákos munkaügyi államtitkár Margitta környékén, Lakatos Péter képviselő Székelyhíd környékén, Hasas János volt megyei tanácsos pedig Élesd környékén indul. Ferkő Jenő erdészmérnök Belényes környékén, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár a dél-bihari körzetben, Szíjjártó Zoltán, a nagyszalontai Szociális Központ vezetője Nagyszalonta környékén száll versenybe a szavazatokért. A három kerületre osztott megyeszékhelyen Kállay László református lelkész, Pető Csilla tanfelügyelő és az MPSZ-ből átigazolt Csuzi István vállalkozó indul. /Fried Noémi Lujza: Váradon indul Csuzi. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Az RMDSZ Arad megyei szervezete augusztus 30-án szervezte a szenátor- és képviselő-jelöltek rangsoroló küldöttgyűlését. Megjelent Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is, aki hozzászólásának nagyobbik részét az MPP és Szilágyi Zsolt szapulására fordította. Király András megyei elnök beszámolt négyéves képviselői tevékenységéről. Amint várható volt, a képviselőjelölteknél Király András kapta a legtöbb szavazatot, 77-et. A második Tóth Csaba 20, Pénzes Gyula 17, Albert László 15 voksot kapott. A szenátorjelölteknél Bölöni György 80–70 arányban nyert Cziszter Kálmán előtt. /Irházi János: Rangsoroló az aradi RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Irházi János újságíró számára az Arad megyei RMDSZ rangsoroló meglepetés-embere Bölöni György volt. Előtte a küldöttek annyi kongóan üres, felhőjáró, közhelyektől hemzsegő kortesbeszédet mondtak, hogy a papír nélkül elhangzott beszéde más volt, képes volt megértetni a küldöttekkel, miért kell november 30-án szavazni menni. Ráadásul tét nélküli rangsorolón beszélt, ahol mindegy volt, hányadik lesz, úgyis ráosztanak majd egy körzetet. Bölöni György végre élőképet adott az RMDSZ eddigi szerepéről, helyéről a romániai politikában, társadalomban. /Irházi János: Bölöni esete a küldöttekkel. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

A bécsi döntés 68. évfordulóján szervezett megemlékező ünnepséget az Új Jobboldal kolozsvári szervezete. A rendezvény keretében a párt tagjai megkoszorúzták a Fellegvár tetején álló keresztet, amelyet a helyi románság úgy tart számon mint a horthysta megszállás áldozatainak emlékművét. Alexandru Santu pártvezér közölte: nem véletlenül választották a megemlékezésre ezt a napot, amikor 68 évvel ezelőtt aláírtak egy Romániára nézve aljas és igazságtalan dokumentumot, amely arra kötelezte az országot, hogy Erdély nagy részét átengedje a nemzeti-szocialista Németország szövetségesének, Horthy Miklós Magyarországának. „A négy év megszállás máig eleven sebeket ejtett az erdélyi románságon, hiszen ártatlanok tucatjait pusztították el vagy hurcolták munkatáborokba, bezáratták a román iskolákat és lerombolták az ortodox templomokat” – nyilatkozta Santu, hozzátéve: reméli, hogy hamarosan nemzeti gyásznappá nyilvánítják augusztus 30-át. /Tovább kelti a hangulatot Kolozsváron az Új Jobboldal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter augusztus 29-én a Marosvásárhelyen szervezett SIMFEST fesztiválon kijelentette: súlyos helyzet állt elő a törvénytelen erdőirtások miatt, így a többi felelős intézménnyel együtt ellenőrzéseket kezdeményez ezen a téren. /Ellenőrzések az erdőirtások miatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./

Romániának választania kell a parlamenti köztársaság és az alkotmányos monarchia államformája között – fejtette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének nyári iskolájában tartott előadásábanA kormányfő szerint „stabil és kiegyensúlyozott” intézményes és alkotmányos rendszert kell megteremteni, melynek útján megszüntethetővé válna a négy év óta tartó helyzet, amelyben az ország „egyre jobban eltávolodott a meglévő alkotmányos keretektől”. Bizarrnak nevezte a kormányfő alkotmányos monarchiával kapcsolatos javaslatát Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt elnöke, szerinte az „semmiképpen sem jelenthet megoldást Románia alkotmányos jövőjére nézve”, inkább „olyan szilárd elnöki rendszerre van szükség, amelyben az állampolgár választja meg az államfőt”, lehetővé téve számára politikai programja gyakorlatba ültetését. „Az utóbbi időszak egyik belpolitikai kérdése éppen az alkotmány módosítása volt, azonban ez nem lehet egy populista választási kampánycéllal felmelegített téma. Az RMDSZ és jómagam az elsők között voltunk, akik az alkotmánymódosítás szükségességét hangoztattuk ” – jelentette ki Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. /Bogdán Tibor: Zsarnoki köztársaság vagy alkotmányos királyság? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Új politikai osztályra lenne szükség, Romániában általában és az erdélyi magyar közösségen belül is. Olyan politikai osztályra lenne szükség, amely szakszerűen tudná képviselni országunk, illetve az erdélyi magyar kisebbség érdekeit EU-s szinten, szögezte le Winkler Gyula EP-képviselő. Erre azonban nem túl nagy az esély: az ősszel megválasztandó új országgyűlés még a mostaninál is gyengébb minőségű lesz, hangsúlyozta a Hunyad megyei RMDSZ elnöke. /Chirimiciu András: Megújhodás kellene Hunyadban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./

Az elmúlt 18 év során a romániai politikai kultúra egyre inkább lealacsonyodik a balkáni politizálás szintjére. Elég a liberális pártelnök-kormányfő hét végi, a demokrata-liberálisokat egyszerűen lehülyéző kirohanására, majd a „megnevezettek” hasonló stílusban történt visszavágása utalni. /Rostás Szabolcs: Zoo politikon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Olaszországban rendőrök inzultálták a Duna Tv forgatócsoportját, amely az egyik roma táborban készített felvételeket a cigányok helyzetéről. Az őrjárat megállította, igazoltatta, majd megfenyegette a stábot, hogy elveszik a felvett anyagot. /Megfenyegetett magyar tévések. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

Huszonhárom háromszéki óvodának és huszonkét iskolának nincs működési engedélye, hat biztosan anélkül kezdi meg a tanévet. Háromszék megye 336 tanodája készen áll a becsengetésre, ígéret szerint a hátralevő munkálatokat befejezik szeptember 15-ig. Legnagyobb a gond, ahol nincs ivóvíz. Az imecsfalvi óvoda és elemi iskola épülete műemlék, amíg nem lesz itt ivóvíz, addig működési engedélyt sem kaphatnak. A haralyi óvoda és iskola számára fúrattak kutat, de ennek vize nem bizonyult ihatónak, egyelőre hiányzik az ivóvíz a bölöni 2-es óvoda és az általános iskola egyik épületében is. A régi vécék állapota is késlelteti az engedélyek megszerzését egy sor tanodában. /Fekete Réka: Iskolák működési engedély nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Tartalmi és hitelességi szempontból egyaránt elfogadhatatlan Gyurcsány Ferenc Megegyezés című cselekvési programja, mert nem az ország, hanem a miniszterelnök túlélését szolgálja – jelentette be az SZDSZ Ügyvivői Testületének álláspontját Fodor Gábor pártelnök. A Fidesz már korábban szimpla beetetésnek, „egy gyenge középkori alkimista” kutyulmányának nevezte Gyurcsány Ferenc programjavaslatát. /Kánya Gyöngyvér: SZDSZ: nem kell Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

A Hargita megyei prefektúra a székely zászló levételére szólította fel a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatalt, az SZNT viszont a jelkép kitűzésére kérte fel a székelyföldi elöljárókat. Szeptember 10-ét jelölte meg határidőként Gyergyószentmiklós önkormányzata számára Constantin Strujan Hargita megyei prefektus, hogy levegye a székely zászlót a városházáról, bírságot helyezve kilátásba. A helyi tanács úgy döntött, hogy a székely zászló a helyén marad, akár bírság árán is. /Jánossy Alíz, Pap Melinda: Marad a székely zászló. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./

Kibéd megbecsüli nagyjait. Dr. Mátyus István orvosprofesszor és Seprődi János népzenekutató mellett a harmadik neves személyisége Madaras Gábor. Augusztus 31-én, a vasárnapi faluünnepen játszóteret, parkot és szobrot avattak a falu régi központjában. A parkot, játszóteret pályázat útján nyert, vissza nem fizetendő kölcsönből építette az önkormányzat. Az istentiszteleten szolgált a Vártemplom Musica Humana női kara, dr. Csíky Csaba vezetésével. Madaras Gábor (1918. aug. 22. – 1980. szept. 20.) kilencvenedik születésnapja tiszteletére készült el Deák Árpád szobrászművész egészalakos alkotása. (Az ő tehetségét dicséri a Seprődi- féldombormű is.) A testvérkapcsolatot kereső magyarországi Mátyus község küldöttsége jelenlétében zajlott az ünnepség. Kacsó Ildikó rádiószerkesztő Madaras Gábor, az Erdély- és Magyarország-szerte oly népszerű népdal- és nótaénekes küzdelmes életéről beszélt; Deák Árpád szobrászművész gyermekkora Kibéden töltött vakációit idézte. /Bölöni Domokos: Madaras Gábor emléke Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 1./