A képviselőház honlapján szereplő adatok szerint a háromszéki parlamenti képviselők tevékenysége átlagosnak mondható az RMDSZ többi képviselőjéhez viszonyítva. Két olyan háromszéki honatya is van, akinek az eskütételen kívül egy hozzászólását sem jegyezték: Kónya Hamar Sándor és Sóki Béla. Kónya Hamar Sándor 2007-ig megfigyelő volt az Európai Parlamentnél, a tavaly novemberi EP-választásokig pedig európai parlamenti képviselőként tevékenykedett. Antal Árpád július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután Sepsiszentgyörgyön polgármesterré választották. Addig az alsóház közigazgatási bizottságában tevékenykedett. Közel négy év alatt tizenhét ülésen szólalt fel, tizenhat politikai nyilatkozatot tett, tizenegyszer intézett kérdést, vagy interpellált. Tizenhárom törvényjavaslatot, -módosítást kezdeményezett, ezek közül hetet visszautasítottak. Elfogadták viszont az ifjúsági tanácsadó és tájékoztatási központok létrehozására vonatkozó javaslatát. Tamás Sándor szintén július 3-án mondott le képviselői mandátumáról, miután a Kovászna Megyei Tanács elnökévé választották. Huszonnyolc ülésen harmincszor szólalt fel, tizennégy politikai nyilatkozatot tett, egyszer interpellált, tizennyolc törvényjavaslatot kezdeményezett. Márton Árpád 2005 februárjától az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője. 191 ülésen összesen 312-szer szólalt fel. Tizennégy törvényjavaslat fűződik nevéhez, három alkalommal interpellált. Németh Csaba – aki újabb szenátori mandátumra készül –törvényjavaslatainak jelentős része a nyugdíjakkal kapcsolatos. Puskás Bálinttal és több más RMDSZ-es kollégájával javasolta a garantált minimálnyugdíjra vonatkozó törvényt, amelyet azonban mindkét ház elutasított. 2000-től huszonhárom törvényjavaslatot nyújtott be, négy politikai nyilatkozatot tett (eggyel többet, mint a frakcióvezető Verestóy Attila vagy Markó Béla RMDSZ-elnök). Az elmúlt két évben háromszor interpellált vagy tett fel kérdést; az RMDSZ-szenátorok többsége nem tett ilyent. Az időközben alkotmánybíróvá választott Puskás Bálint szenátor 1998 és 2006 között harmincöt törvényjavaslatot nyújtott be. Puskás politikai nyilatkozatok számának szempontjából fölényesen vezet az RMDSZ-es szenátorok körében: huszonegyszer szólalt fel. Szabó Ilona tavaly szeptemberben váltotta Puskás Bálintot a szenátusban. Eddig egyszer sem interpellált, nem volt politikai nyilatkozata. /Farcádi Botond: Honatyáink parlamenti tevékenysége a számok tükrében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26./

A televízió vezetőségének bejelentése szerint egy hónapos szünet után ismét saját műsorokkal jelentkezik a Csíkszeredában és környékén sugárzó Székely Tv. A stúdiót a tulajdonos-igazgató Bogdan Eduard helyett ezentúl Boros Attila fogja vezetni, a programigazgatói tisztséget pedig Fehér János látja majd el. A tavaly ősszel indult Székely Tv stábjának szinte minden tagja kicserélődött, miután Bogdan Eduard úgy döntött, Kolozsvárra távozik, hogy az ottani One Tv igazgatójaként tevékenykedhessen. Az első start sikertelennek bizonyult, bár néhány helyi műsort igazán megkedvelt a közönség. A Székely Tv első félévében a töltelékműsorok domináltak, többnyire zenés videoklipek, kívánságműsorok, zenés üzenetek váltogatták egymást. A hétvégeken ezentúl is a vasárnapi szentmise, a Süss fel nap című gyermekműsor, illetve a lagzivideók játsszák a főszerepet. /Túros Eszter: Ismételt rajtnál a Székely Tv. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./

Az ökumenikus jellegű Marosvásárhelyi Református Egészségügyi Posztliceális Iskola a 2008/2009-es iskolai évben újabb általános asszisztensképző osztályt indít, a tanfelügyelőség jóváhagyásával. A magyar nyelvű képzés időtartama 3 év. /Asszisztensképzés magyarul. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Máté Márta, Hunyad megyei főtanfelügyelő-helyettes a napokban tért haza Finnországból, ahol a tanfelügyelőség által elnyert Leonardo da Vinci program keretében vett részt, tizenhárom tanfelügyelő- és pedagóguskollégával együtt, az európai oktatási rendszerek megismerését célzó egyhetes képzésen. A nemzetközi felmérések alapján a finn oktatási rendszer a világ legjobbjai közé tartozik. Finnországban az egész oktatási rendszer ingyenes és ösztönzik a fiatalokat a továbbtanulásra. Finnországban a svéd kisebbség által lakott települések mindegyikén működik svéd nyelű iskola, vagy osztály. Biztosított a svéd tannyelvű egyetemi oktatás is. Természetesen ezekben az intézményekben is kötelező a svéd nyelv elsajátítása. A Hunyad megyei magyar oktatást illetően Déván kialakultak a Téglás Gábor Iskolacsoport osztályai. Beleértve a két első és két kilencedik osztályt is. Megvan a létszám és iskolai szinten is 600 körüli gyermekkel számolnak. A megyében I-VIII. osztályos tagozat indul még Vajdahunyadon, Lupényban és Petrozsényben. Elemi osztályok maradnak Vulkánban, Szászvároson és Csernakeresztúron. Azonban megszűnik a magyar oktatás Petrillán és Pusztakalában. A Téglásban az elmúlt évek négy párhuzamos dévai magyar kilencedik osztályához képest idén csak kettő indul. Máté Márta reméli, hogy a csökkenő tendencia megáll. Jelentősebb tanárhiány a szakképzés terén mutatkozik. A főtantárgyakat megyeszerte szinte száz százalékban szakképzett pedagógusok oktatják és nagyrészük címzetesként. /Gáspár-Barra Réka: Beszélgetés Máté Márta főtanfelügyelő-helyettessel a finnországi tapasztalatairól és hazai realitásokról. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Robbantásról szóló fenyegetést kapott a szabadkai Pannon Televízió, amely magyar nyelven televíziós és rádiós adásokat is sugároz – közölte augusztus 25-én Árpássi Ildikó, az adó igazgatója. A figyelmeztetés SMS-ben érkezett, az aláírás szerint a "Mladic tábornok katonai rendőrsége, 1991 – Knin" nevű szervezet küldte. Knin Horvátországban van, s az 1995-ig létezett önálló szerb terület, a Krajina székhelye volt. Ratko Mladic tábornok pedig a mindmáig leginkább keresett, háborús bűnökkel vádolt szerb, a boszniai Szerb Köztársaság egykori hadseregének főparancsnoka. Árpássi a fenyegetést azonnal jelentette a szabadkai rendőrségnek, s a rendőrök mintegy tíz perc múlva már a helyszínen voltak. Kiürítették a Szabadka szívében lévő, Magyar Ház néven ismert épületet, amely otthona a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a kisebbségi önkormányzati feladatokat ellátó Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányító testületeinek is. A keresőkutyás vizsgálat során robbanószert nem találtak, s a szabadkai rendőrség jelenleg ismeretlen tettes által elkövetett terrorfenyegetés ügyében nyomoz. /Megfenyegették a Pannon Televíziót. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya védnöksége alatt zajlott Magyargyerőmonostoron a második Technikai örökségek Erdélyben elnevezésű alkotótábor. A rendezvény célja a technikai örökség felkutatása, működőképessé tétele és megőrzése. Az EME Műszaki Szakosztályának technikatörténeti csoportja kutatásai révén eddig ismeretlen, feltáratlan értékeket próbálnak feldolgozni Kalotaszegről. A rendezvény fő eseménye a gyerőmonostori református templom toronyórájának tanulmányozása és felmérése volt. /Technikai örökségek tábora. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./

A nagyváradi vár történelméről mesélnek azok a fém-, cserép- és üvegtárgyak, amelyeket a nagyváradi vár griffes termében rendeztek tárlókba. A Fedezze fel Várad szívét elnevezésű kiállítás szeptember 2-áig látogatható. A tárlat törzsanyagát alkotó több mint száz lelet – pénzérmék, kulcsok, pipák, rézedények és tányérdarabkák – a vár Csonka bástyájának feltárása során került elő, tájékoztatott Mihálka Nándor fiatal történész, aki szükség esetén a tárlatvezetést is vállalja. A tárlók mellett magyar, román és angol nyelvű ismertetők is vannak. /Fried Noémi Lujza: Darabka vártörténelem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 26./

Immár hatodszorra tartották meg a szelterszi társadalomtudományi tábort. Az önmagát a néprajzos, szociológus, történész, politológus, irodalomtörténész hallgatók, tanárok, kutatók találkozási pontjaként meghatározó, négynapos, sátorozós összejövetel az előadások, beszélgetések, filmvetítések, könyvbemutatók és viták helye volt, augusztus 21-től 24-ig. Az ötven fő körüli érdeklődő egyaránt részt vehetett történészi, szociológiai, politológiai, néprajzi, irodalomtörténészi értekezéseken. Néhány előadás címe: a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet szervezésének tapasztalatai, A magyar nyelvismeret szintjei a moldvai csángóknál (a Tatros menti székelyes csángók példája alapján), Magyarország–Románia és a nemzetiségi kérdés, Terra recognita – Közép-európai civil külpolitikai kezdeményezés – párhuzamos történelmek program, Valláskutatás perspektívái és megközelítései Erdélyben, Romakutatások Romániában, Egyetemfejlesztés – A hivatali látószög tapasztatai, A magyarországi baloldali identitásközösség építése és a nemzeti problematika, Társadalomtörténeti folyamatok – a tudományos megközelítések változása, irodalomtörténet-írás és társadalomtörténet, A tudományos publikációk megjelenítése Erdélyben. Levetítették Kriza Borbála vitát kiváltó Dübörög a nemzeti rock című, 2007-ben készült filmjét. /Nagy Botond: Szelterszi beszélgetések. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Fájdalmas a végvárak pusztulásáról, a haldoklásáról értesülni. Augusztus 24-én, vasárnap Tornyán a Nemzetiségek találkozója kapcsán előadások hangzottak el magyarul, románul és szerbül a település, illetve a régió történetéről, eltűnt magyar kulturális rendezvényeket szemléltető fotókiállítást lehetett látni, falumúzeumba illő régi szerszámok, használati eszközök, dísztárgyak, gyöngybetűkkel magyarul rótt okiratok gyűjteményén keresztül mutatták be az elődök életét. A tudósítást író Balta János újságíró egykori tornyai diákként emlékezett a néhány évtizede lezajlott közelmúltra, amiről egyetlen előadó sem szólt, mégis meghatározója volt nem csak a tornyai, de a környékbeli magyarság életének is. A magyar nyelvű, bentlakással működött általános iskoláról van szó, ahol nem csak a helybeli magyar, román és szerb, de a szederháti, a kis- és nagyvarjasi diákok is együtt tanultak, két nyelven. Manapság elképzelhetetlen, hogy egy osztályközösségben, ahol a létszám kétharmada magyar, egyharmada román és szerb nemzetiségű, minden tantárgyat, ugyanazon az órán magyarul és románul tanuljanak, egymást váltva, mindenki a maga nyelvén feleljen. A diákok a kifejezéseket mindkét nyelven ismerték, beszélték egymás nyelvét. A nemzetiségek közötti harmóniáról a kántor-tanító, igazgató, Péter Antal gondoskodott. A közművelődési élet az ő idejében élte utolsó virágkorát. Hanyatlása, az ország 1968-ban bekövetkezett adminisztrációs átszervezésével, Tornyának faluvá történt degradálásával vette kezdetét. Néhány éve nagy összefogással sikerült újraéleszteni a magyar oktatást, csakhogy az új tanévtől gyermekhiány miatt kilátástalan helyzetbe kerül az elemi és az óvodai csoport. Nemzetmentő stratégia nélkül a néhány évig pislákolt elemi és az óvodai csoport nem csak itt, máshol is végleg eltűnik. A cikkíró húzza a tornyai példa vészharangját. Hátha meghallják az egymásra acsarkodó politikusok is. /Balta János: Vészharang. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 26./

Tavaly ünnepelték meg a Harasztkerékre vezető 4,3 kilométeres út aszfaltozását; rendkívüli nap volt a 850 lelket számláló település életében, hiszen megszabadultak a sártól. Idén a szervezők, a Somodi Sándor vezette Villa Nostra Alapítvány – A mi falunk Harasztkerék – , az önkormányzat és Veress Kálmán táncoktató kisütötték: itt kell megtartani a sokadik Vándorcsizma találkozót. Augusztus 24-én. vasárnap az istentiszteleten Molnár József református lelkész hirdette az igét. A főutca egyik részén folyt a gulyásfőző verseny. A népviseleti parádét a székelyvajai fúvósok vezették, majd bemutatták a fellépő csoportokat. A 21 tagú férfikórus katonanótákat énekelt, bemutatkozott a félszáz tagot számláló gyermektáncegyüttes. Mindkét csoport alig három hete kezdte el a próbákat Veress Kálmán irányításával. /Bölöni Domokos: Vándorcsizma és falunap. A gyékényfonás falujában, Harasztkeréken. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 26./

Kolozsváron a közösségi rendőrség és a polgárőrség illetékesei őrzik a Mátyás-szoborcsoportot – jelentette ki László Attila alpolgármester. Erre azért volt szükség, mert nemrég a Mátyás-szoborcsoportot restauráló cég képviselői kijelentették: feltétlenül szükség van a faállvány és a szobrot körülvevő palánk őrzésére, ellenkező esetben ugyanis a szerkezet bármelyik pillanatban lángra kaphat, és teljesen leéghet. /(K. O.): Őrzik a Mátyás-szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Sárvásár lakossága alig haladja meg a 150 lelket, közülük több mint 25 személy meghaladta 70. életévét. Megszervezték az idősek vasárnapját. Az istentisztelet után a népviseletbe öltözött lányok kísérték át a művelődési házba az idős meghívottakat, ahol a sárvásári-nyárszói gyerekek előadása, majd Batiz Zoltán vetítése szórakoztatta az ünnepelteket. /Péntek Borbála Erzsébet, X. osztályos tanuló: Sárvásár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Az M2-n az Átjáró című műsor augusztus 27-i adásában az 1985-ben elhunyt Harag György színházi rendezőre emlékeznek. Az Átjáró vendége lesz Metz Katalin és Nánai István színikritikus, valamint a Román Televízió bukaresti magyar adásának köszönhetően archív felvételeket tekinthetnek meg az 1971-es marosvásárhelyi Özönvíz előtt, és az 1975-ös kolozsvári Egy lócsiszár virágvasárnapja című előadásból. Olyan színészekkel találkozhatnak a bejátszókban, mint Héjja Sándor, László Gerő, Vadász Zoltán, Lohinszky Loránd, Tanai Bella, Bács Ferenc és Illyés Kinga. 1975-ből fennmaradt Harag Györgyről egy portréfilm, amelyben a mester a marosvásárhelyi Az ember tragédiájának rendezése közben látható. /Harag György emlékműsor az M2-n. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Elhunyt Iosif Constantin Dragan, a meggyőződéses vasgárdista, dollármilliárdos üzletember, évtizedeken át a leggazdagabb román, áltörténész, médiacézár. A Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Feltáró Intézet vezetője, Vladimir Tismaneanu megállapította, Ceausescu és Dragan kapcsolata nagyszerűen példázza „a hivatalosan meghirdetett kommunizmus és a valóságban érvényesülő ultrasovinizmus perverz összefonódását”. A romániai holokauszttal foglalkozó Elie Wiesel által elnökölt nemzetközi bizottság jelentése szerint Ceausescu hallgatólagos jóváhagyásával Ion Antonescu lelkes ügyvédeként igyekezett rehabilitáltatni a volt fasiszta marsall rendszerét. Dragan 1990 után szélsőséges kiadókat, kiadványokat támogatott, de maga is kisebb médiabirodalmat épített ki, tévé- és rádióadót működtetve, beindítva a Redesteptarea, valamint a Renasterea Banateana című heti-, illetve napilapot, továbbá az Europa Nova kiadót. A „román civilizáció értékeit szorgalmazó” intézményeket hozott létre, így már 1967-ben a Dragan Európai Alapítvány majd 1991-ben Lugoson a Dragan Európai Egyetemet. Hitt a román nép „sokévezredes múltjában”, ezért Rómában Trákkutató Európai Központot hozott létre, olaszországi Nagard nevű kiadója pedig ontotta a „trakológiai” munkákat. Több mint egymillió dollárt fordított Decebal negyven méteres portréjának sziklába faragására, 2004-ben az Aldunánál. Dragan több mint harminc történelmi tárgyú könyvet, tanulmányt közölt, de a történészek megkérdőjelezik Dragan történészi felkészültségét, Alexandru Pippidi pedig egyenesen sarlatánnak és kalandornak tartja a botcsinálta történészt. /Bogdán Tibor: Ceausescu vasgárdistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

„Azt mondják, hogy Magyarországon sajtószabadság van. A sajtószabadságba sajnos beletartozik az is, hogy újságírókat fenyegetnek meg, esetenként hallgattatnak el. Lassan afféle mikrofonállványokká, illetve mikrofonokká válunk, ahová mindenki mindent belekiabálhat” – mondta az idei esztendő Aranymikrofon-díjával kitüntetett Gellért Alpár. Gellért Alpár volt zenész, pincér Angliában, majd dolgozott szülővárosában, a székelyudvarhelyi Digitál 3 tévénél, Budapesten az RTL Klubnál, a romániai PrimaTV-nél, azután a Duna TV-ez került, ahol jelenleg a Heti Hírmondó felelős szerkesztője. A 2008-as esztendő legjobb riporterének járó aranymikrofont Csomós István operatőrrel nyerte el a Nyíregyházán megrendezett Riporterek Európai Kupája elnevezésű nemzetközi szakmai megmérettetésen. „Odakerültem, hogy már saját magam is cenzúrázom. Ha valaki valamit nyilatkozott, akkor meg kell kérdeznünk azt is, akiről nyilatkozott, vagy azt a politikai oldalt, amelyről éppen nyilatkozott. És ekkor történik meg az, hogy a néző végképp nem tud eligazodni, hiszen mindenki mondja a maga érdekeit szolgáló szövegét, és ha ezeket összevetjük, nem lehet kihámozni belőlük a valót” – nyilatkozza Gellért Alpár, szerinte a riporternek lassan véleménye sem lehet. „Túl van politizálva a közélet. Például a Duna Televízió a Fidesz szerint szoci párti, a szocialisták szerint pedig Fidesz-pártiak vagyunk. Arra viszont senki se gondol, hogy a televíziózást nemcsak a politika, de a pénz is befolyásolja. Egy komolyabb dokumentumfilm, oknyomozó riport elkészítéséhez több pénz kellene, mint amennyit adnak” – tette hozzá Gellért Alpár. /Bágyi Bencze Jakab: A mikrofonállványok ideje. Gellért Alpár, tévériporterrel eddigi pályafutásáról, az Aranymikrofon-díjról és a közszolgálatiságról beszélgettünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntéssel Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz, ezzel budapesti fennhatóság alá került több mint egymillió magyar és nagyjából ugyanennyi román lakos. Mintegy 800 ezer magyar Dél-Erdélyben továbbra is Románia állampolgára maradt. A bukaresti külügyminisztérium már másfél hónap múltán jegyzéket intézett a tengelyhatalmakhoz, hogy jelezze: a magyar hatóságok terrorakciók segítségével végeznek etnikai tisztogatást. Ez okból a román kormány olasz–német vegyes bizottság létrehozását javasolta Kolozsvár székhellyel. Csalódást okozott a románoknak, hogy brassói központtal Dél-Erdélyben is megalakult egy ilyen semleges testület, mert az itteni magyar lakosság sérelmeket szenvedett el a román hatóságok részéről. Kiderült, hogy a kolozsvári bizottság nem vesz készpénznek minden román panaszt, hanem német alapossággal utánajár a valóságnak. Így történhetett meg, hogy 1944 első felében 97 esetből csak 15-öt vett figyelembe, a többit alaptalannak ítélte meg. Arra a bukaresti állításra sem találtak bizonyítékot, miszerint Magyarország ki akarná űzni Észak-Erdélyből a román lakosságot. A háború befejeztével, illetve Sztálin döntése nyomán Románia visszakapta Észak-Erdélyt, így a német–olasz bizottságok beszüntették tevékenységüket. A románellenes magyar vérengzések réme mégis új időszerűséget nyert – 1985-ben. Erre – 30 év elteltével – azért volt szükség, hogy Románia meggyőzze a nagyvilágot: a Nicolae Ceausescu ellen szervezett amerikai tüntetések értelmi szerzői ugyanazok a véres kezű irredenták, akik a bécsi döntés után halomra gyilkolták a békés észak-erdélyi román lakosságot. Ezt a tételt hivatott dokumentálni több, egymás után megjelent könyv is, elsőnek Ion Lancranjan hírhedt soviniszta, uszító műve, a Cuvant despre Transilvania (1982). A bukaresti Politikai Kiadó gondozásában 1985-ben román, angol, francia és német nyelven megjelent egy „leleplezéseket" összegező kötet a következő címmel: Teroarea horthysto-fascista in nord-vestul Romaniei, 1940–1944, vagyis A Horthy-fasiszta terrorizmus Északnyugat Romániában (a ’80-as években az Erdély elnevezést nem volt szabad használni). A szerzői kollektíva öt tagja egytől egyig a pártvezetőség oszlopos aktivistája volt, élen Mircea Musat professzorral, Ceausescu történész-tanácsosával, aki 1989 után a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt hangadó tagja lett (és maradt haláláig). A magyarellenes kampány azonban hamarosan öngólnak bizonyult. Kanadában egy újságíró az angol nyelvű változatot lapozgatva gyanút fogott: az egyik képen látható halott, akit a képaláírás szerint Horthy fasisztái juttattak erre a sorsra, feltűnően hasonlít egy bábra, amilyen ruhaboltok kirakatában csábítja be a vásárlókat. Az újságíró felkérte Vera Philips törvényszéki fotószakértőt, véleményezze a könyv képanyagát. Ennek eredményeként 23 felvételről bizonyították be, hogy hamisítvány: a műanyag hullák mellé hátteret egyéb képekről montíroztak, néhány sebesült több, más helyen készült felvételen is előfordul. Ugyanígy, az Észak-Erdélyből állítólag elűzött románok csoportképein hét férfi hol Csík, hol Maros megyei felvételeken tűnt fel. Az esetnek 1987 őszén külön műsort szentelt a torontói angol és francia nyelvű televízió. Ebben Vera Philips elmondta, hogy a kanadai román követségtől megkérte a felvételek negatívjait, az udvarias hangú levelére azóta sem érkezett válasz, így fenntartja véleményét: a képek nagy része friss hamisítványként ennek a könyvnek az illusztrálására készült. Magyar történészek bebizonyították, hogy a nagy pártharcos írók több esetben felelőtlenül dobálóznak „leleplezéseikkel". Így történt például Csíkszépvíz és Csíkszentmárton esetében: a könyv szerzői drámai színekben ecsetelik, hogyan vált földönfutóvá az előzőleg bántalmazott, megkínzott, itteni román lakosság, holott az 1939. évi, bukaresti hivatalos adatok szerint is ezek színmagyar helységek voltak. Arról, hogy a Dél-Erdélyben rekedt magyarságot milyen elbánásban részesítették a román hatóságok, egyetlen könyv vagy újságcikk sem jelent meg, pedig az említett semleges német–olasz bizottságok jelentéseiben bőven akadt volna bizonyíték. A Maniu-bandák szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi vérengzéseiről pedig 1944 után a Scanteia pártlap közölt cikksorozatot. /Barabás István: Többszörös halottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

A Komp-Press, Korunk Kiadó elsősorban a Korunk folyóirat kiadója, tájékoztatott Balázs Imre József, a kiadó főszerkesztője. A könyvek szerzői is gyakran a lap munkatársai közül kerülnek ki. Az 1993 óta megjelentetett munkáik közül egyik a tudományos könyvek vonulata, az Ariadné Könyvek című sorozat. A sorozat most készülő könyvei T. Szabó Levente A tér képei és Virginás Andrea Az erdélyi prérin című tanulmány- és esszékötete. A másik erős vonulat a művészeti jellegű könyveké, idén Székely Sebestyén György összeállításában a Korunk galériának egyfajta történetét készítik elő kiadásra. A Komp-Press a Polis Könyvkiadótól átvette a Prospero Könyvek című sorozatot, amely művészinterjúk, színészek és előadóművészekkel készült életútinterjúk füzére. Sikeres volt tavaly A gyermekirodalom változatai című Végh Balázs Béla-könyv és Szilágyi Júlia Lehet-e esszét tanítani? könyve. A sztálinizmus irodalma Romániában (Balázs Imre József) című könyvükről vitacikkek születtek. A Komp-Press tudományosan akkreditált kiadó, továbbra is fontosnak tartják a tudományos jellegű könyvek megjelentetését. /Varga Réka: Komp-Press, Korunk Kiadó. A könyvek útja. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

A kolozsvári Korunk folyóirat szerkesztői két kötetben szedték csokorba az elmúlt ötven év szellemi termésének legjobbjait. A rangos kiadvány /Közép-Európa vándora. Korunk-dosszié. Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 2007./ 1957 és 2007 közötti időszakába nyerhet betekintést az olvasó. /S. B. Á. : Korunk-válogatás nem csak rajongóknak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

A szenátus augusztus 26-án, rendkívüli ülésszakán, jóváhagyta az ügyészség kérését, hogy bűnvádi eljárást indíthassanak Paul Pacuraru munkaügyi és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ellen. Mindkét szenátor ártatlanságát hangoztatta. /Oborocea Mónika: A szenátorok bíróságra küldték Codrut Serest és Paul Pacurarut. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Tavaly több mint 200 ezerrel nőtt a Spanyolországban élő román közösség száma, a román állampolgárok alkotják a legnépesebb bevándorló kisebbséget. Spanyolországban 2008. január 1-jén 728 967 román állampolgár élt. /Román kisebbség Spanyolországban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

„Nem akarok bármi áron képviselő lenni” – mondta Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, arra reagálva, hogy Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke Toró képviselői mandátumra való törekvését látja az EMNT-nek az MPP-t bíráló múlt hét végi közleménye mögött, és elítélte ezt a magatartást. /Benedek Sándor: Toró nem indul mindenáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Önállóan indul az őszi parlamenti választásokon a Zöld Párt – jelentették be augusztus 26-án a párt országos tanácsának (OT) döntését Hajdó Csaba és Dósa Barna, a párt székelyudvarhelyi szervezetének vezetői. „Nem szokványos, hogy egy országos döntést Bukarest helyett egy vidéki városban jelentsenek be, de az OT a mi kérésünkre Udvarhelyen ülésezett. A formalitásokhoz kevésbé ragaszkodó, rugalmas párt vagyunk, ezért mi jelentjük be a döntést” – mondta Hajdó. A Zöld Párt a tavalyi EP-választásokon indult először, majd a helyhatósági választásokon is voltak jelöltjeik néhány helységben. Székelyudvarhelyen két tanácsosi mandátumot szereztek, és Zilahi Imre személyében a város alpolgármestere is pártjukhoz tartozik. Hajdó szerint országos szinten mintegy 30 jelöltjük van már, de neveket egyelőre nem kívántak nyilvánosságra hozni. /Kovács Csaba: Jelölteket várnak a zöldek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

A Nagy-Románia Párt /PRM/ a legutóbbi választások óta majd a felét elveszítette a képviselőinek. 2004-ben 73 szenátora és képviselője volt, ebből időközben 34-en más formációkhoz csapódtak. A mandátum elején 23 szenátorral és 50 képviselővel indult, ma 16 szenátor és 23 képviselő maradt meg a PRM színeiben. Corneliu Vadim Tudor pártja nem veszett el. Átalakult, kisebb lett, a távozók a befogadó formációk nacionalista szárnyát erősítették meg. A Szociáldemokrata Párt örömmel öleli keblére a PRM-ből elvándoroltakat. A szociáldemokraták előszeretettel folyamodnak időnként a nacionalista retorikához. /Mózes Edith: Metamorfózis. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Dr. Kelemen Atilla, a RMDSZ Maros megyei szervezet elnöke elmondta, az egész nyarat átdolgozták, tudják, hogy az RMDSZ legnagyobb erejét továbbra is az önkormányzatok képviselik. A megyében a magyarok bíznak az RMDSZ-ben, szögezte le. /Mózes Edith: Kelemen Atilla: "Nem hiszem, hogy a magyarok a kortespálinkától tennék függővé a szavazatokat" = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

A Krassó-Szörény megyei RMDSZ bővített választmányi gyűlésen megerősítette a parlamenti választásokon induló jelöltek listáját. A megye két szenátorjelöltje Beke László nyugalmazott mérnök és Pénzes Tünde mérnök Resicabányáról. Az öt képviselői körzetre jelentkezők: Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, Makay Botond nyugalmazott lelkész és Rácz-Virág Vilma közgazdász-közigazgatási szakember Resicabányáról, Nándorhegyről Vígh Irén tanárnő, Oravicabányáról Veres Ferenc mérnök. /Végleges a jelöltlista Krassó-Szörényben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 27./

Szeptember 3-4-e között lehet iratkozni a Sapientia marosvásárhelyi karának fordítói szakára – tájékoztatott Hollanda Dénes dékán és Murvai Olga dékán-helyettes. Az egyetem vezetői elmondták, sikerült megszerezni a szak indításához szükséges engedélyeket. Az összesen ötven helyet kínáló angol–magyar, német –magyar és román–magyar szakokra évi 750 euró a tandíj. A végzettek szakfordítói minősítést kapnak. /Antal Erika: Fordítói szak indul a marosvásárhelyi Sapientián. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

A Magyarország mai határain kívül élő magyarságért folytatott tevékenységéért, intézményépítésért és a magyar–román kapcsolatok pozitív alakításáért kapta Kántor Lajos a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozata kitüntetést. Úgy érzi, fejtette ki, hogy ez egy több évtizedes munka eredménye. Annak idején szóvá tette a magyarellenes kampányokat, ebből nagy párt- és szekusprobléma lett. Folytatódott a konfliktus Kolozsvárt a Nemzeti Színházban egy drámairodalmi országos rendezvényen. Az 1980-as szárhegyi írótalálkozó anyagát leközölték a Korunkban, s ebbe majdnem belebuktak, Gál Ernő főszerkesztővel együtt. A Korunkban megjelentekből a Szabédi-könyvéért kapta meg az MTA doktora címet és a korábbi József Attila-díj után a Széchényi-díjat is megkapta. /Varga Réka: Hétköznapok honoráriuma. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Tovább folyik a vita a színházi intézmények alkalmazottainak bérrácsát is megállapító „színháztörvény” körül. Demeter András művelődési államtitkár – a jogszabálytervezet kidolgozója – elmondta, a fizetési rácsot, ami szerint megállapítják majd a színházi intézmények alkalmazottainak béreit, beépítették az új színháztörvénybe, amit szeptember 1-jétől életbe léptetnek. Az államtitkár és Adrian Iorgulescu művelődési miniszter szerint az előző törvény „szovjetikus” volt. Ezt európaibbá, modernebbé kellett tenni. A fizetési rácsok szorzóival nem értenek egyet a szakszervezetek. Szerintük a fizetéseket meg kell emelni anélkül, hogy az elvárások megváltoznának. Ezzel Demeter András nem ért egyet. /Szávuj Attila: Modern versus „szovjetikus” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester megfogalmazta: egyedül ő hoz döntéseket a városban. A tanács RMDSZ-frakciója beperelte a polgármestert, amiért illegális építkezésbe kezdett a Somostetőn. Az elöljáró a testület tudta és az általa jóváhagyott költségvetés nélkül építtet egy hatalmas játszószerkezetet, labirintusszerű mászkálót. „Minden engedély megvan az építkezéshez. Folytatjuk a munkálatot” – fejtette ki az elöljáró, holott a lakosok zömét nemzetiségre való tekintet nélkül felháborítja a Somostető jellegének a megváltoztatása. Florea szerint a magyar tanácsosok nem a saját akaratuk szerint cselekednek, hanem „minden tettük, szavuk mögött Borbély László miniszter áll”. A Krónika kérdésére, miszerint tetszik-e egyáltalán valakinek az, amit a Somostetőn létesíteni akar, a polgármester azt válaszolta: „Ön nem képes haladni a korral, nem bírja felfogni, hogy az egy olyan korszerű létesítmény lesz, aminek majd a csodájára járnak. ” A sajtótájékoztatón Marius Ichim nemzeti liberális párti (PNL) alpolgármester helyzete is szóba került, aki még mindig nem kapott irodát a városháza épületében, és Florea feladatokat sem adott számára. „A választási kampány idején gyalázta, lejáratta a hivatalt. Majd ha nyilvánosan bocsánatot kér ezért tőlem és a várostól, akkor esetleg szóba jöhet, hogy irodát kap” – szögezte le a polgármester. /Máthé Éva: Önkényeskedik Florea. = Krónika (Kolozsvár), aug. 27./

Augusztus 28-án Szatmárnémetiben aláírják a testvérvárosi szerződést a kárpátaljai Beregszász és Szatmárnémeti önkormányzatai között. A szerződést Ilyés Gyula szatmárnémeti és Gajdos István beregszászi polgármester írják alá. Ez egy hosszú folyamatnak a beérése lesz, melyet már több mint két éve szerveznek a szatmáriak, mondta Ilyés Gyula polgármester tanácsnoka, Varna Levente. Beregszász Kárpátalja egyetlen magyar többségű városa, 72 kilométernyire fekszik Ungvártól. 1946-tól hivatalosan oroszul Beregovo-nak nevezték és 1991-ben kapta vissza történelmi nevét. 2001. május 17-án kapta meg a megyei jogú város címet, járási székhely. A beregszászi járás lakossága 83,3 ezer, ebből a városban 32 ezren élnek. Beregszászban négy köztéri szobrot – Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Bethlen Gábor, Illyés Gyula – emeltek, és 42 emléktáblát avattak a magyar nemzet nagyjai emlékének. /M. M. : Testvérvárosi szerződéskötés Szatmárnémeti és Beregszász között. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 27./