Az idei Farkaslaki Szenes Napokon Jakab Rozália két könyvét mutatják be a településsel kapcsolatban. Jakab Rozália népművész, helyismereti és néprajzi gyűjtő mindkét könyve /Haj, sirass, édesanyám, míg előtted állok népdalgyűjteményt és a Visszanéztem alkonyatkor/ az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában jelent meg. /Két könyv Farkaslakáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) felmérése szerint négy romániai gyerek közül legalább egy valamilyen krónikus betegségben szenved. Ez a múlt tanévben lefolytatott, közel egymillió gyermek orvosi vizsgálatából derült ki. A kiváltó okok közismertek: a nem megfelelő étrend, a mozgáshiány, a túl nehéz iskolatáska. Az elhízás mellett a leggyakoribbak a látászavarok, a gerincoszlop elváltozása, a beszédzavarok és a vérszegénység. Kolozs megyében nagyon magas a látászavarban szenvedő iskolások aránya. A látásromlás a televízió és a számítógép előtt töltött időnek tudható be. A beszédzavarért a kommunikációhiány okolható. /Nagy-Hintós Diana: Négyből egy romániai gyermek szenved krónikus betegségben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A legközelebbi költségvetés kiegészítéskor, amelyre két héten belül kerül sor, további 200 millió lejt utalnak ki a helyi önkormányzatoknak, figyelembe véve a fűtőanyagárak növekedését. A törvény értelmében a kormány 45 százalékát biztosítja a fűtőanyag beszerzéséhez szükséges összegnek. /Kiegészítik a fűtésre szánt költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

A szeptember 3-i kormányülésen elfogadták a líceumi diákok szociális ösztöndíj programjáról szóló határozatot a 2008–2009-es tanévre. Olyan diákok részesülnek 180 lejes anyagi támogatásban havonta, akiknek szülei nem kapják meg a havi egy főre eső 1500 lejes átlagbért. Tavaly 140 ezer IX–XII osztályos diák részesült szociális ösztöndíjban. /Idén is igényelhetnek szociális ösztöndíjat a diákok. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Emil Boc, a demokrata-liberális pártot a kolozsvári polgármesteri székből irányító elnök hiába magyarázza a bizonyítványát, a tények magukért beszélnek: néhány zsíros parlamenti posztért cserébe képes volt lepaktálni a magyarfaló C. V. Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével. Közben Tudort sorra hagyják ott párttársai a párt mélyrepülése miatt. /Rostás Szabolcs: Alku az ördöggel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Az RMDSZ-propaganda szerint Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elutasította az RMDSZ előnyös ajánlatát, mert kevesellte a két biztos befutó helyet, írta Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. Toró most a tényeket ismerteti, a közvélemény tájékoztatása érdekében. A nyár elején Tőkés László, az EMNT elnökeként tárgyalásokat javasolt az erdélyi magyar pártpolitikai szereplők között méltányos választási együttműködés érdekében. Az RMDSZ vezetői „belső koalíciónak” nevezett – együttműködési ajánlatot fogalmaztak meg, és mintegy erkölcsi garanciaként az addig közvetítői szerepet betöltő EMNT közvetlen részvételét kérték. Az RMDSZ és az MPP közötti tárgyalások megegyezés nélkül zárultak, ebbe az EMNT nem nyugodott bele és tovább kereste a kiutat. Az elmúlt hetekben Toró T. Tibor Szilágyi Zsolttal megbeszéléseket folytatott az RMDSZ vezetőivel. Az EMNT szándékait tartalmazó két dokumentum-javaslat született. Azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról, a Bolyai Kezdeményező Bizottság egyetem-ügyben indított kezdeményezésére sem adtak pozitív választ az együttműködésre, az RMDSZ csak hatalmi pozícióból hajlandó tárgyalni. Toró T. Tibor hangsúlyozta, hogy a méltányos alapokon nyugvó politikai-társadalmi összefogás nemzeti imperatívusz. /Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke: Gondolatok egy érdemben el sem kezdett tárgyalás kudarcának valós okairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Takács Csaba volt ügyvezető elnök szerint még egy, EMNT-nek felajánlott hellyel az RMDSZ elveszíthette volna súlyát a törvényhozásban. (Transindex) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

A parlament elé elfogadásra terjesztett színháztörvény tervezete ellen tiltakozott szeptember 3-án Kolozsváron a prefektúra előtt a kolozsvári Román Opera, a Magyar Opera és a Filharmónia alkalmazottjainak egy része. Az alkalmazottak azt szeretnék elérni, hogy ne igazgató, hanem menedzser vezesse őket, aki a helyi igényekhez alkalmazkodva alakítja ki a repertoárt, ne pedig csak a különböző fesztiválok díjaival kacérkodjék. Más városokban is voltak hasonló tüntetések. /Ö. I. B. : Tüntetés a színháztörvény tervezete ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Az RMDSZ-t okolja a magyar–magyar tárgyalások kudarcáért Toró T. Tibor képviselő. Az EMNT alelnöke EMNT-s dokumentumokkal bizonygatja állításait, Az EMNT-alelnök szerint az RMDSZ vezetői nem hajlandók tárgyalni a közpénzeket elosztó rendszerek reformjáról. Félresikerült bizonyítványmagyarázásnak nevezte Toró levelét Borbély László miniszter. „Nem ez az első eset, hogy csalódnunk kell Toróban; tavaly nyáron, amikor a közös európai parlamenti listáról tárgyaltunk Tőkés Lászlóval, ugyanezt a lemezt tette fel: az RMDSZ-t okolta a sikertelen egyezségért” – mondta Borbély. Arra, hogy Toró szerint az RMDSZ vezetősége nem hajlandó tárgyalni a romániai és magyarországi közpénzeken alapuló támogatási rendszer reformjáról, Borbély azt válaszolta: ezeket a kérdéseket megbeszélhették volna, csak most Toró kimagyarázni akarja magát. /Benedek Sándor: Toró újra az RMDSZ-t okolja. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

A nappali oktatás mellett hároméves távoktatási képzést indít néprajz (etnológia) szakon a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke. A felvétel az érettségi átlag, a magyar irodalom és egy idegen nyelv líceumi átlaga alapján történik. További információk a http://lett. ubbcluj. ro/admitere honlapon. /(keszeg): Távoktatás néprajz szakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum megalapítását a 2007. december 14-én kelt, miniszteri rendelet mondja ki. Azóta is tart a küzdelem, a helyi román hivatalos személyek meggyőzése, az elbizonytalanodott magyar közösség bátorítása. A közösség összekovácsolása és az anyagi gondok enyhítése érdekében szerveztek júliusban a tordai Csíki-tó mellett adományozó-pikniket, ahol sikerült 30 millió régi lejt gyűjteniük. Az adományozás továbbra is tart. További támogatás szükséges az összes osztályterem felújításához. /Rus Fodor Dóra, javasolt igazgató: Levél a végeken egy iskoláért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Kolozs megyében több száz nyugalmazott oktató jelentkezett a még betöltetlen közel nyolcszáz pedagógusi helyre. Marinela Marc megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a nyugalmazott oktatók jelentkezése nem is olyan rossz ötlet, hiszen „még mindig jobb az idősebb, tehát szakképzett és tapasztalt pedagógusokat foglalkoztatni, mint a szakképzetlen helyettesítőket”. A Kolozs megyeihez hasonló helyzet áll fenn Máramaros megyében is, ahol eddig a 2842 betöltetlen oktatói állásból mindössze 1648-at foglaltak el az augusztusi versenyvizsga nyomán. Máramarosban is falvakon található a legtöbb üres oktatói állás. Kedvezőbb a helyzet Hargita, illetve Bihar megyében. Bartolf Hedvig Hargita megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, hogy a megyében még betöltetlen közel háromszáz oktatói állásra majdnem száz nyugdíjas pedagógus jelentkezett. Bihar megyében nem okoz gondot a szakképzett munkaerő hiánya. Falusi iskolák esetében inkább az adott helységekben élő, korábban is ott tanító oktatók folytatnák a munkát. Molnár Judit, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium magyar szakos tanára idén ment nyugdíjba, de újra munkára jelentkezett. Elmondta, kevés az olyan kolléga, aki a nyugdíjkorhatár elérése után ne folytatta volna még néhány évig a tanítást. /Benkő Levente, Fried Noémi Lujza, Túros Eszter: Öreg tanár nem vén tanár. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Szeptember 3-án a prefektúra előtt tüntettek a háromszéki és Hargita megyei gazdálkodók, a mezőgazdaságban uralkodó tarthatatlan állapotokra hívták fel a figyelmet. A tüntetés politikamentes, mert pártállástól függetlenül azt tapasztalják, hogy a vezetők csak kampányban kérik a támogatást, azután már nem képviselik a gazdálkodók érdekeit. Fazakas Tibor gazdálkodó a fordulat óta elhibázott mezőgazdasági politikáról szólt, majd ismertette a követeléslistát. A gazdák kérik a gázolaj árának ötvenszázalékos csökkentését, a mezőgazdasági gépekre töröljék el az útadót, egyenlő támogatást kérnek a fejlett uniós országok gazdálkodóival, a támogatások időbeni kifizetését és állami beruházásokat sürgetnek, a nagy áruházláncok legalább hetven százalékban hazai mezőgazdasági termékeket forgalmazzanak. – A gazdák a tüntetést az ország legtöbb megyeszékhelyén megszervezték. /Ferencz Csaba: A föld sír gazdájáért (tüntettek a mezőgazdászok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Sokak álma vált valóra tavaly, év elején, amikortól a román törvénykezés lehetővé tette a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti vizsga magyar nyelven való lebonyolítását. Másfél év múltán nem egységes a szakmabeliek álláspontja abban, hogy nyertünk-e ezzel a lehetőséggel. Van oktató, aki kitart azon álláspontja mellett, hogy anyanyelven tanulni a legkönnyebb. Azonban a románból magyar nyelvre lefordított könyvek, kérdőívek nyelvezete nyakatekert, magyartalan. Volt oktató, aki úgy fogalmazott, hogy képzelőerő szükséges ahhoz, hogy megértse az ember, mit is kérdeznek tőle. Az itt élő magyarok által használt köznyelvbe egy egész sor fogalom bekerült a román nyelvből, ezek a kifejezések élnek a köztudatban, ezekkel érkezik a tanuló az elméleti órákra. A magyarul vizsgázni óhajtók számára növelni kellene az elméleti órák számát, és el kell telnie még pár esztendőnek, amíg a magyar szaknyelv kifejezései bekerülnek a köznyelvbe. Székelyudvarhelyen a vizsgázók 85 százaléka kéri a magyar nyelvű kérdőívet, Csíkszeredában a vizsgázóknak már csak 65 százaléka választja a magyart vizsganyelvnek, Gyergyószentmiklóson pedig ez az arány 45 százalék. Maroshévízen a tanulók 99 százaléka román nyelven vizsgázik. /Forró-Erős Gyöngyi: Sofőrvizsga magyarul. A fordítás is nehézségeket okozhat. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

Augusztus 20-án indult, és a hét végén ért haza az az 54 háromszékiből álló csoport, amelynek tagjai a Caritas Alapítvány jóvoltából, a Kovászna Megyei Tanács támogatásával olaszországi kiránduláson vehettek részt. Meglátogatták Velencét, Rómát, majd a Vatikánban XVI. Benedek pápa megáldotta őket. A katolikus egyház feje magyar nyelven köszöntötte a háromszéki zarándokokat, akik köszönetképpen magyarul énekelték el a pápai himnuszt. /Bartos Lóránd: Háromszékiek a Vatikánban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

Kiss József, Szatmárpálfalva református lelkésze elmondta, a 140 lelkes gyülekezetben igen nagy az adakozókedv: a templomot teljes egészében saját erőből renoválják. A gyülekezet tagjai felváltva segédkeznek a munkában. Az egyházközség 1991-ig leányegyház volt, addig a szomszédos településekről ingáztak a lelkészek a gyülekezetbe. /(fodor): Kicsi, de lelkes egyházközség. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 4./

Aradon a Megyei Múzeumban megnyílt Xantus Géza csíkszeredai festőművész és grafikus Égi dimenziók című festmény- és grafikai kiállítása. Peter Hügel múzeumigazgató méltatta Xantus Géza művészetét. Szekernyés János műkritikus, a Temesvári Képzőművészek Szövetségének elnöke értékelte a művész munkáit. A megnyitóról 18 festőkollégájával együtt Xantus Géza Kisiratosra, az ott megnyílt VIII. alkotótáborba utazott, amelyiknek a záró kiállítása ugyancsak a múzeum szépművészeti részlegének a kiállítótermében lesz. /Balta János: Xantus Géza kiállításának a megnyitója. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

Októbertől négyoldalas ajánlóvá zsugorodik a legnagyobb példányszámban megjelenő, eddig harminckét oldalas magyar irodalmi lap, az Irodalmi Jelen, a Nyugati Jelen napilap melléklete. Orbán János Dénes író, költő, az Irodalmi Jelen szerkesztője bejelentette a lap nyomtatott formájának megszűnését. Böszörményi Zoltán író, költő, üzletember, kiadó- és laptulajdonos azonban a Krónikának cáfolta a hírt: Irodalmi Jelen ezután is lesz, csak októbertől egy négyoldalas irodalmi ajánló jelenik majd meg ezen a néven. Böszörményi kísérletnek szánja ezt az átalakítást. Az Irodalmi Jelen elektronikus változatát fogják továbbfejleszteni, nyomtatásban csak egy négyoldalas melléklet fog megjelenni. A havilap októberben ünnepelné hetedik születésnapját, olyan irodalmi nevek, mint Faludy György és Méhes György halálukig a folyóirat munkatársaiként dolgoztak. Böszörményi Zoltán laptulajdonos, főszerkesztő mellett többek között Szőcs Géza író, költő, Orbán János Dénes, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, az Erdélyi Híradó Kiadó szerkesztője, Karácsonyi Zsolt költő, a Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, Elek Tibor magyarországi irodalomtörténész, kritikus, a Bárka című lap szerkesztője szerepelnek az impresszumban. Böszörményi úgy gondolta, olyan munkatársakat tud összegyűjteni, akikkel egy értékes irodalomformáló lapot hoznak létre. Azonban a szerkesztők nem főállásban dolgoztak, hanem mindenki másod- vagy harmadállásban volt jelen. Böszörményi a legnagyobb magyar irodalmi mecénások között számon tartott irodalmár-üzletember. 25-26 millió forint volt a folyóirat éves költségvetése, és ugyanennyi volt a vesztesége, mert a szabad árusításból származó bevétel elment a remitenda visszaszerzésére, ugyanis nem zúzatták be, hanem könyvtárakban és iskolákban osztották szét a megmaradt példányokat. Böszörményi megmarad mecénásnak: működteti az Irodalmi Jelen Könyvek kiadóját, biztosítja a Nyugati Jelen napilap megjelenését, és mint mondta, az átalakult havilap és elektronikus folyóirat is évi 6-7 millió forintot fog felemészteni. Az Irodalmi Jelenben a szerkesztőségi tagok közül Bege Magda marad lapszerkesztőnek, Szőcs Géza próza és versszerkesztőnek, Weiner Sennyey Tibor pedig a fiatalokkal fog foglalkozni. „Nekem ne handabandázzon valaki Esterházyról, Nádas Péterről vagy mit tudom én kiről, hanem a fiatalok írják meg, ki és mi érdekli őket” – mondta a tulajdonos. /Bonczidai Éva: Kísérletnek szánt átalakulás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Erdély földje kincsesbánya – a rovásírás-kutatás szempontjából is. Titkok a rovásírásban című könyvében (2004) Ráduly János szerző 27 erdélyi feliratos (epigráfiai) emléket mutatott be, és írt a berekeresztúri vegyes rovásjegyű feliratokról is. Ráduly János újabb könyve /Beszélő rovásemlék. Adalékok rovásírásunk ismeretéhez. Hoppá Kiadó, Marosvásárhely, 2008/ a lapokban (Romániai Magyar Szó, Hargita Népe, Hazanéző, Kulturális Figyelő, Népújság) megjelent közléseket gyűjti egybe, benne újabb 23 epigráfiai és 4 kéziratos rovásemléket elemez a szerző. (A korábbi, 2006-os Ráduly-kötet – A székely(magyar) rovásírásról – 43 erdélyi feliratos rovásemlék meglétéről adott hírt. A szerző szerint a rovásbetűkkel írt korai szavak, mondatok, szövegek és szövegtöredékek nyelvemlék-jelentőségűek. /B. D. : Beszélő rovásemlékek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./

A bűnvádi eljárás újraindítása óta szeptember 3-án először hallgatta ki a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai minisztert és Radu Donciu volt miniszteri tanácsost. Azzal a gyanúval indult ellenük vizsgálat, hogy közreműködtek egyes stratégiai energetikai vállalatok bizalmas privatizációs adatainak átjátszásában a Credit Suisse First Boston nemzetközi pénzügyi tanácsadói iroda bolgár munkatársának, Sztamen Sztancsevnek. A DNA július 25-én úgy döntött, lezárja a Nagy Zsolt, Radu Donciu és Codrut Seres volt gazdasági miniszter ezzel kapcsolatos ügyét, pár napra rá azonban újabb bizonyítékok felbukkanására hivatkozva, újraindították az eljárást. – Nagy Zsolt nem kommentálta a sajtónak az ügyészségi vádakat. /O. M. : Ismét DNA-nál Nagy Zsolt. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Traian Basescu „büdös cigányozása” diszkriminatívnak tekinthető, de az államfőre nem rónak ki semmiféle büntetést, mivel a szóban forgó kijelentés magánbeszélgetésen hangzott el, amelyet engedély nélkül hoztak nyilvánosságra. Az igazságszolgáltatási szervek felhívták az államelnök figyelmét arra, hogy ezután óvatosabban fogalmazzon. /Basescu fogalmazzon óvatosabban! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

A spanyol kormány bejelentette, felfüggeszti azokat a programokat, amelyek keretében vendégmunkásokat toboroznak különböző országokból, így Romániából is. – A vendégmunkások igénybe vételét közel a nullára csökkentik 2009-ben – jelentette be Celestino Corbacho spanyol munka- és bevándorlásügyi miniszter. Az ország gazdasági krízishelyzetben van, és a munkanélküli segélyt igénylők száma hónapról hónapra fokozatosan nőtt: augusztusban 2,5 millió munkanélkülit tartottak számon, amelyből 500 ezren voltak bevándorlók. Spanyolország munkaerő toborzási egyezményt kötött Romániával is. Törvényesen 750 ezer román állampolgár tartózkodik Spanyolországban, de valós számuk elérheti a milliót is. /Csökkenti a vendégmunkások számát Spanyolország. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Nem az államfő, hanem a Legfelső Bírói Tanács (CSM) nevezi ki ezután Románia főügyészét, az Országos Korrupcióellenes Hatóság (DNA), illetve a Szervezett Bűnözés- és Terrorizmus-ellenes Ügyészség (DIICOT) vezetőjét – döntött a szenátus jogi bizottsága. Ahhoz, hogy ez a kitétel törvényerőre emelkedjen, a szenátus plénumának is el kell fogadnia módosítást, és az államfőnek is ki kell hirdetnie az új törvényt. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint nem Basescu-ellenességből fakad a szenátorok döntése, Daniel Morar az, aki ellen kifogások vannak. A módosítással az államfőt meggátolják abban, hogy ismét Morart nevezze ki a DNA élére. Eckstein-Kovács Péter emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság idei országjelentése méltányolja a DNA tevékenységét és jelzi, jó néven venné Morar mandátumának meghosszabbítását. /Nem lesz köze az államfőnek a főügyész, a DNA- és a DIICOT-vezetők kinevezéshez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Beiktatták Gáti István alprefektust Szatmár megyében. Gáti István letette a hivatalos és ünnepélyes esküt, bemutatkozó beszédében emlékeztetett, nyolcéves köztisztviselői tapasztalata van. Hét évet dolgozott a Szatmár Megyei Adóhivatalnál mint könyvvizsgáló. Leköszönt Pataki Csaba, aki az elmúlt öt hónapban töltötte be az alprefektusi funkciót. Elmondta, hogy személyes döntése alapján tért vissza a megyei tanácsnál előzőleg betöltött posztjára. /M. M. : Beiktatták Gáti István alprefektust. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 5./

Az erdélyi közúti szállítók készek akár barikádokkal is megakadályozni a magyarországi személyautók és haszonjárművek áthaladását az erdélyi utakon, ha október végéig nem érkezik számukra kielégítő válasz az Orangeways Zrt. romániai járataival kapcsolatban, és nem vonják vissza e cég engedélyeit – erősítette meg az MTI-nek Orbán László, az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesületének (EKSZE) elnöke. Szerinte az Orangeways számára törvénytelen módon adtak ki engedélyt, hiszen már azelőtt is súlyos kihágásokat követett el a nemzetközi személyszállításban, tavaly novembertől ez év áprilisáig engedély nélkül menetrendszerinti járatokat működtetett Budapest és Kolozsvár között, csődbe sodorva az ottani cégeket. /Forronganak a szállítók. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Várhatóan független jelölteket indít a Magyar Polgári Párt (MPP) a november 30-i parlamenti választásokon, az MPP elnökségi tagjai közül a legtöbben ezt a részvételi formát tartják a legvalószínűbbnek. A Székelyudvarhelyen szeptember 5-én ülésező testületnek két megoldás közül kell választania: önállóan, mintegy tíz erdélyi megyében indul, illetve független jelölteket támogat. Független jelöltek abban az esetben szereznek képviselői vagy szenátori tisztséget, ha választókerületükben begyűjtik a leadott szavazatok felét, plusz egy voksot. Tőkés András országos alelnök megerősítette: a Maros megyei szervezet a függetlenek indítását támogatja, különösen azokban a választókerületekben, ahol az RMDSZ MPP-szempontból „leginkább kifogásolható” jelöltjei – például Markó Béla és Kelemen Atilla – pályáznak újabb mandátumra. /Rostás Szabolcs: Függetlenek felé hajlanak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Majdnem ötórás maratoni ülésen rangsorolta az RMDSZ küldöttgyűlése a szövetség háromszéki szenátor- és képviselőjelöltjeit. A két szenátori tisztségért heten szálltak versenybe, a legtöbbet, 200 szavazatot kapott a kézdivásárhelyi Bokor Tibor iskolaigazgató, Albert Álmos alsó-háromszéki területi elnök a második helyen végzett 167 szavazattal. Képviselőnek tízen jelentkeztek, de Ördög Lajos a gyűlés elején visszalépett. A küldöttek szavazata alapján az első helyen Olosz Gergely végzett 309 vokssal, második lett Márton Árpád (302), harmadik a sepsiszentgyörgyi Édler András (226), negyedik pedig az erdővidéki Molnár Gábor (128). /Farkas Réka Döntöttek az RMDSZ jelöltjeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Millenniumi évvel ünnepli alapításának ezredik évfordulóját a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye. A püspökség 2008 szeptembere és 2009 szeptembere között egyéves ünnepségsorozattal emlékezik arra, hogy Szent István király az általa alapított tíz püspökség egyikeként létrehozta az erdélyi püspökséget. A püspökség szervezésére 1003 után kerül sor, a befejezését 1009-re teszik. „Az előttünk álló millenniumi év jó alkalom arra, hogy tanúságot tegyünk hitünkről, egyházunkról ebben a több nemzetiséget, kultúrát és vallást felsorakoztató mai Erdélyben” – olvasható a Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök által aláírt közleményben. A millenniumi évet szeptember 13-án nyitják meg Csíksomlyón, és 2009. szeptember 29-én, Szent Mihály napján zárják a gyulafehérvári székesegyházban. A fontosabb főesperességi kerületekben is rendeznek millenniumi rendezvényeket, amelyek a főesperesség templomának a búcsúünnepe köré szerveződnek. Kolozsváron Szent Mihály napján kerül sor a kerületi rendezvényre. A millennium alkalmából az egyházmegye számos kiadványt szeretne megjelentetni. Többek között új, négynyelvű brosúra készül a gyulafehérvári székesegyházról, emellett pedig egy multimédiás DVD elkészítését tervezik. Az egyházmegye múltjáról és jelenéről szintén DVD-film készülne. Emellett folyamatban van egy millenniumi évkönyv szerkesztése. /Pap Melinda: Millenniumi év kezdődik. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Csökkent a határon túli magyar fiatalok száma a magyarországi, illetve budapesti egyetemeken. A magyarországi felsőoktatásba jelentkező külföldi állampolgárok száma 2001 és 2008 között 2554-ről 1730-ra csökkent, ez 32 százalékos csökkentést mutat, fejtette ki Papp Z. Attila szociológus, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa. 2006–2007-ben 3294 román és 2296 szlovák állampolgár tanult Magyarországon, 2007–2008-ban 3133, illetve 2178. Az utóbbi két évben az összes Magyarországon tanuló doktorandus mintegy fele román, és mintegy 10–11 százaléka szlovák állampolgár. A vajdasági (szerbiai állampolgárok) kivételével a többi kisebb határon túli magyar lakta régió hallgatói aránya is csökkent az utolsó két évben. Ugyanakkor az erdélyiek esetében a magyarországi tudományos képzések iránti kereslet – összehasonlítva a többi határon túli magyar régióval – a legmagasabb. A magyarországi továbbtanulási hajlandóság csökkenése elsősorban az erdélyi, helyi felsőoktatási kínálat bővülésével magyarázható, ami az összes határon túli nagyobb régió esetében érvényes. Az erdélyi magyar felsőoktatásnak eleget kell tennie a román jogszabályi kötelezettségeknek (pl. akkreditációs elvárások). A magyar nyelvű felsőoktatás sohasem kerülhet ki az erdélyi magyar–román vagy adott esetben a magyar–magyar politikai erőtérből. A magyar nyelvű felsőoktatás az elmúlt években szintén az eltömegesedés irányába fejlődött, ami természetes, elkerülhetetlen jelenség. A magyar nyelvű felsőoktatást a koordináció hiánya jellemzi: a meghatározó egyetemi szereplők kis mértékben működnek együtt, amelynek hatására különböző szakok párhuzamosan is működnek, illetve intézmények új szakokat „ráindítanak” egy másik intézmény már létező kínálatára. Ez leginkább a BBTE és Sapientia-EMTE játszmáiban figyelhető meg, de példák vannak a magyarországi kihelyezett tagozatok esetében is. Az intézményi elképzelések nem számolnak a csökkenő demográfiai trendekkel, illetve a mindenkori anyagi források (mindenkori) szűkös voltával. Az állami egyetem (a BBTE például) piacorientált magánintézményként (is) működik, az erdélyi magyar magánegyetemek „állami” egyetemként mesterségesen alacsonyan tartott tandíjakat tartanak fenn. Az 1990-es évek elején tapasztalható mérnöki szakok presztízsvesztesége mára megszűnt, és mindkét országban keresettek a mérnökök, a pedagógusi, jogász és gazdasági végzettségűek tekintetében pedig egyfajta telítettség tapasztalható. A demográfiai csökkenéssel összefüggő hallgatókért folytatott harc Magyarországon és Romániában is élesebbé fog válni. /Nagy-Hintós Diana: „Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás sajnos sohasem kerülhet ki az erdélyi magyar–román, vagy a magyar–magyar politikai erőtérből” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Szeptember 8-án Marosvásárhelyen a megyei szaktanfelügyelők és az érettségi szakbizottság tagjai fognak tanácskozni a középiskolai anyag tantervének megváltoztatásáról. A tananyag szűkítéséről lesz szó, s az anyagoknak legalább a harminc százalékát szeretnék kivenni. /(bodnár): Harminc százalékkal csökken a magyar nyelv és irodalom tananyag. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 5./