Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban szeptember 10-én bemutatják a Nagy Imre-per anyagát tartalmazó DVD-t. A DVD-n a fél évszázaddal ezelőtti per valamennyi tárgyalási napjának jelenleg hozzáférhető hangfelvételei, iratai megtalálhatók – mondta Szabó Csaba, a Magyar Országos Levéltár (MOL) főigazgató-helyettese. A 70 órányi hanganyag mellett több száz oldalnyi eredeti dokumentum, továbbá mintegy másfél száz oldalon négy történész tanulmánya is felkerült az adathordozóra. A Nagy Imre-per első szakaszában az 1958. február 5–6-i tárgyalásokon a vádlottakat hallgatták meg, majd félbeszakadt az eljárás. Szilágyi József ügyét elkülönítették és áprilisban több tárgyalást követően halálra ítélték, majd 24-én kivégezték. Június 9-én folytatódott a bírósági eljárás, de ekkor már nem volt a vádlottak között Szilágyi Józsefen túl az 1957 decemberében elhunyt Losonczy Géza sem. A forráskiadvány tudományos igényű, egységes egészében tartalmazza az eljárás fellelhető dokumentumait. /Bemutatják a Nagy Imre-per anyagát tartalmazó DVD-t. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

A Szabad Demokraták Szövetsége nyíltan felvállalja Károlyi Mihály eszmei politikai-örökségét, képesek voltak a náci szellemiségű Benes-dekrétumok ügyében a szlovák oldalra állni a magyar diplomáciával szemben, kampányoltak a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen (miközben határon túli magyarok számára alanyi jogon biztosítandó magyar állampolgárság 1989-es programjuknak szerves részét képezte!), nem kis szerepük volt a magyar véderő leépítésében, a népességcsökkenés problémájának bagatellizálásában és kikarikírozásában, a magyar oktatás és egészségügy szétverésében. Bauer Tamás tavaly ősszel kilépett a pártból, de ma is a párt szellemi holdudvarának egyik meghatározó egyénisége. Nemrégiben a Népszabadság a következőket írta: „Oroszország az elmúlt években orosz útlevéllel látta el, vagyis állampolgárai közé fogadta a Grúziához tartozó Dél-Oszétia lakosait, ha azok erre igényt tartottak – bizonyára az oszét és orosz nemzetiségűeket. Ugyanazt tette, amit a magyar nacionalisták követelnek a magyar államtól: adjon magyarországi állampolgárságot a szomszéd országokban élő magyaroknak, ha kérik. Első lépésként a Fidesz-kormány magyar igazolvánnyal látta el őket, demonstrálandó, hogy őket valójában Magyarországhoz, s nem a lakóhelyükül szolgáló államhoz fűzi lelki kötelék. Ami most a Kaukázus déli lejtőin történt, bennünket igazol, akik – szemben a Magyarok Világszövetségével, a Fidesszel és az MDF-fel – elutasítottuk a kettős állampolgárság ötletét, sőt már a státustörvényt is. Más államban élőknek etnikai alapon tömegesen útlevelet, állampolgárságot felkínálni az adott állam szuverenitásának megkérdőjelezése. ” A határon túli magyarok és a magyar állam közötti „közjogi kötelékeket el kell felejteni. Nincs és nemkívánatos semmiféle „határokon átívelő nemzetegyesítés”. A szöveget átvette az Adevarul is. Ez a cikk eszmei muníciót ad a magyarellenes román diplomáciának. Valójában a kettős állampolgárság s bármiféle erőszakos atrocitás között nincs logikai összefüggés. Az adott állam állampolgárságának kiterjesztése a más államokban élő nemzettársakra egy megoldási modell, melyet több állam is magáévá tett Horvátországtól Romániáig. /Borbély Zsolt Attila: Szabad madarak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 10./

A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonnak száznegyven lakója van. Nemrég kiránduláson voltak a fennjáró otthonlakók: több mint negyvenen sétáltak a Gyilkos-tónál, hajókáztak a Békási-tavon. Nagy hagyománya van a szüreti bálnak az otthonban. /Balázs Katalin: Ami a lelket tartja. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

Gál Kinga és Őry Csaba magyar néppárti európai parlamenti képviselők Brüsszelben felszólították a magyar és a román nyugdíjfolyósító hatóságokat, hogy az uniós követelményeknek megfelelően fizessék ki a nyugdíjasoknak elmaradt járandóságukat. Gál Kinga elmondta, hogy immár több ezerre tehető – és egyre növekszik – azon nyugdíjasoknak a száma, akik Romániából települtek át Magyarországra, de a Romániában ledolgozott éveik után nem kapják meg járandóságukat. /MTI/ /Miért nem fizet Románia nyugdíjat az áttelepülteknek? = MNO. hu, szept. 10./

A kormány jóváhagyta a minimálbér 500 lejről 540 lejre való emelését október 1-jétől. A szakszervezetekkel és a munkáltatókkal történő megállapodás szerint az átlagbér 2009. január 1-jétől tovább nő 540 lejről 600 lejre. Jelenleg a bruttó minimálbér 500 lej. /Október 1-jétől 540 lej a minimálbér. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Románia idei búza és rozstermése 7,75 millió tonnára tehető, ami több mint kétszerese a tavalyi, mintegy hárommillió tonnának. Az idei termés a 2006-os és a 2005-ös termésnél is nagyobb. /Rekord búzatermést jegyeztek az idén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

„Minél szélesebb körű együttműködési, bizalomra épülő rendszert szeretnénk kialakítani a szomszédos országokkal és a határon túli magyar szervezetekkel egyaránt. Olyan viszonyt, amibe belefér az is, hogy fenntartások nélkül beszélhetünk az autonómiáról, a kisebbségi jogokról” – nyilatkozta Göncz Kinga külügyminiszter, aki az október 21-i román–magyar kormányülést készítette elő. Elmondta, a napirendi pontok még nem véglegesek. A román féllel a közös energia- és oktatáspolitikáról, a környezetvédelemről, önkormányzati együttműködésről és a kisebbségek ügyéről tárgyaltak. Az autonómiakérdés érintőlegesen került szóba. A budapesti kormányt gyakran érték olyan sajtóvádak, hogy nem lép fel elég határozottan a határon túli magyarok ügyében. Milyen politikát követ most ebben a kérdésben a magyar kormány? „Alapvetően kétfajta fellépésről beszélhetünk Magyarországon: van egy nagyon harcos, nagyon konfrontatív, mondjuk inkább a Fidesz-féle megközelítés, amivel nekem az az alapvető bajom, hogy tovább nehezíti a szomszédsági kapcsolatokat” – felelte Göncz Kinga. „Amit mi követünk, az sokkal inkább az, hogy minél szélesebb körű együttműködési, bizalomra épülő rendszert alakítsunk ki a szomszédos országokkal és a határon túli kisebbségek szervezeteivel egyaránt. ” A kisebbségeket érintő kérdésekben „elsődlegesen az adott ország kisebbsége és többsége kell hogy megállapodást kössön” – Göncz Kinga szerint. A Máért megszűnt, most már új struktúra van érvényben, „ami sokkal áttekinthetőbb. ” /Oborocea Mónika: „A kölcsönös bizalomra építünk” Interjú Göncz Kingával, a Magyar Köztársaság külügyminiszterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A jelenlegi megvalósítások mellett – folyamatos konzultációk, megoldáskeresés, közös álláspontok kialakítása révén – több kulcsfontosságú területen kell szorosabbá fűzni a magyar–román együttműködést – jelentette sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Fontos együttműködési terület a környezetvédelem, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az önkormányzati tevékenység és a regionális fejlesztés, az oktatás-, illetve a kisebbségpolitika. /Szorosabb együttműködést szorgalmaz Markó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

Románia és Magyarország kormánya eddig három ízben tartott együttes kormányülést, a negyedik, idén október 21-re tervezett közös kormányülés házigazdája Magyarország lesz. Induláskor, három évvel ezelőtt Calin Popescu Tariceanu és Gyurcsány Ferenc úgy gondolta, hogy a román–magyar kapcsolatokban meg tudják ismételni a híres francia–német megbékélést. Az álmok nem váltak valóra, a két kormány minden eddigi találkozója protokolláris volt. A kormányülések elősegítették ugyan néhány fontos gazdasági, kulturális gond megoldását, új intézmények születtek mind Romániában, mind Magyarországon, a korábbinál jobb viszony jött létre az Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Román Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között, autópálya-építési és vasútbővítési megállapodást írtak alá, tető alá hozták a határ menti megyék együttműködésének programját. Az eddig tartott három közös kormányülésen kerülték a magyarság szempontjából legfontosabb kérdések napirendre tűzését. Az autonómia soha szóba sem került, az önálló Bolyai Egyetem újraindítása sem, vagy nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében sem. /Simó Erzsébet: Kormányok, ha találkoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

Szeptember 11-én kolozsvári ülésén dönt az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsa (SZÁT) azokról a jelöltlistákról, amelyeket a megyei, illetve területi jelölő küldöttgyűlések állítottak össze, jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Elmondta azt is, hogy Lakatos Péter vezetésével programszerkesztő bizottság dolgozik azon, hogy az RMDSZ-tagok javaslatai alapján, illetve az autonómiát és Erdély modernizációját szem előtt tartva el készítsék a választási programot. Eldőlt az is, hogy az Erdővidéket és a sepsiszéki falvakat magába foglaló képviselői kerületben Márton Árpád lesz a jelölt annak ellenére, hogy erre a kerületre egy baróti mérnök, Molnár Gábor is pályázott, így döntöttek az alsó- és felső-háromszéki RMDSZ egyeztető tanácsának ülésén. Az egyeztető tanács döntése alapján Bokor Tibor kézdivásárhelyi iskolaigazgató indulhat a felső-háromszéki szenátori kerületben, míg Albert Álmos volt sepsiszentgyörgyi polgármester az alsó-háromszékiben. /Kovács Zsolt, Szávuj Attila: Jelöltjeiről dönt az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Írásban is találkozót kezdeményezett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Markó Béla RMDSZ-elnökkel a november 30-i romániai parlamenti választásokkal kapcsolatban, javasolva, hogy szeptember 12-én a Budapesten zajló Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának keretében találjanak alkalmat a beszélgetésre. Tőkés László azt is indítványozta, hogy ugyanaznap este a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában együtt jelenjenek meg, és folytassanak nyilvános beszélgetést az őszi parlamenti megmérettetés tárgyában. A református püspök pontosította a Krónika szeptember 9-i számában megjelent nyilatkozatát, és elmondta: a Markó Bélával folytatott telefonbeszélgetése során nem újabb tárgyalásokat kezdeményezett a választási együttműködésről, hanem jelezte, a budapesti tanácskozás alkalmával „jó volna elbeszélgetni” a megmérettetésről. A cikk nyomán Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Új Magyar Szó című napilapban cáfolta, hogy Tőkés László azzal a szándékkal kereste meg, hogy újabb tárgyalásokat kezdeményezzen a választási együttműködésről. Markó ugyanakkor megerősítette, hogy találkozni fognak a KMKF alkalmával. /Rostás Szabolcs: Tőkés tévébe hívja Markót. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

A lap munkatársa, Balta János interjút készített Tőkés Lászlóval, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. Tőkés László kifejtette, nem lehet leegyszerűsíteni a helyek számára e kérdést, hanem arról van szó, hogy az RMDSZ elfogadja-e végre a demokratikus pluralizmus játékszabályait? Az MPP közel százezer szavazatot nyert a helyhatósági választásokon. Az a fontos, „hogy összefogjuk az erőinket” – hangsúlyozta Tőkés László. Meg kell alakítani az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot, hogy megkössék az egyezséget különböző részletkérdésekben. Például a helyi, az országos és az európai képviselet dolgában, az anyagiak elosztásának a kérdésében vagy az autonómia, esetleg az egyetem ügyében. A magyarság bizalma megcsappant. Figyelmeztető a tavaly novemberi részvétel, ami csak egy kicsit volt jobb a román részvételnél. Brüsszelben háttérbe szorul az itthoni politikai viszonyrendszer. Ott kiemelkednek a közös ügyek. Így történhet meg, hogy a szocialista Tabajdi Csaba, a fideszes Gál Kinga és az SZDSZ-es Szentiványi István egységesen tud harcolni a határon túli magyar érdekekért. Az autonómia, a közösségi jogok, az össz-magyar Kárpát-medencei ügyekben sikerül egységesen megnyilvánulniuk. /Balta János: Nem égették fel a hidat. Megegyezni a nemzet javára. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

Sikertelenül végződtek az RMDSZ–MPP tárgyalások a választási együttműködésről. Az MPP bejelentette: független jelölteket indít a parlamenti választásokon, ugyanakkor azt sem tartotta kizártnak, hogy helyenként az RMDSZ jelöltjeit támogassa. Az RMDSZ-t nem fenyegeti annak a veszélye, hogy kiszorul a parlamentből, ezért nem engedett egy jottányit sem az MPP-nek tett ajánlatából a tárgyalások alkalmával. /Székely Kriszta: Függetlenül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Kétszázhuszonhárom háromszéki származású, külföldön élő idős embernek folyósít öregségi járulékot a megyei nyugdíjpénztár. Ezzel a lehetőséggel idén augusztus óta élhetnek azok az állami nyugdíjra jogosultak, akik más országokba költöztek. Országos összesítésben huszonkilencezerre becsülik a külföldön élő nyugdíjasok számát, legtöbben Németországban – mintegy tízezren –, Magyarországon pedig hozzávetőleg négyezren vannak. /Mózes László: Háromszéki nyugdíjexport. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

A Pro Universitate Partium Alapítvány és a Partiumi Keresztény Egyetem vezetősége közölte, hogy 2008. szeptember 9-én a képviselőház tanügyi, tudományos, ifjúsági és sport szakbizottsága jóváhagyta a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) akkreditációjáról szóló törvénytervezetet. A bizottsági ülésen az egyetemet dr. Geréb Zsolt rektor és Tolnay István, az Egyetem Vezetőtanácsának megbízott elnöke képviselte. „A tanügyi bizottság pozitív döntésével lezárulni látszik egy immár négy éve húzódó folyamat. Bár az eltelt időszakban az egyetem és a fenntartó alapítvány vezetői mindent megtettek az akkreditáció felgyorsítása érdekében, intézményünk ügye csak most látszik biztosan körvonalazódni” – szögezik le közleményükben az intézmény vezetői. Reményeik szerint a képviselőház jövő heti plenáris ülése törvényerőre emeli az egyetem elismerését, így esély van arra, hogy a következő tanévben a PKE már akkreditált felsőoktatási intézményként működhessen. /Döntés a PKE akkreditációjáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ A képviselőház tanügyi bizottsága a szavazás több mint fél éve tartó sorozatos elnapolása után döntött. A végső akkreditáció október végére várható, addig a bizottságnak a döntésről szóló jelentését be kell nyújtania a házelnöknek, aki várhatóan két héten belül napirendre tűzi az akkreditáció plénum általi megszavazását, mondta el Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő. A PKE tizenkét szakán közel 900 diák tanul. Az egyetem vezetősége négy éve indította el az akkreditációs folyamatot. /D. Mészáros Elek: PKE: közelebb az akkreditáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Újabb többnyelvű táblákat helyeztek el a Babes–Bolyai Tudományegyetem több épületének a bejáratánál – tájékoztatott Péter András, a felsőfokú oktatási intézmény magyar tagozatának képviselője. A méteres nagyságú bronz-utánzat táblán az egyetem három tagozatának nyelvén – románul, magyarul és németül –, illetve angolul ez áll: Üdvözöljük a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. /Újabb többnyelvű táblák a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Tizenhét Hargita megyei településre még nincs bevezetve az elektromos áram, most a Villamosítás 2007–2009 nevű kormányprogramban bíznak, a pályázatot benyújtotta a megyei önkormányzat. Ezekben a falvakban generátort, akkumulátortelepet használnak, sokan beérik gyertyával, petróleumlámpával. Így van ez Libánban, Sikaszó környékén is. Romániában 121 településen nincs bevezetve az elektromos áram. /Horváth István: A tyúkokkal fekszenek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

A romániai gazdaság egyre gyorsabb ütemű növekedésében jelentős szerepe van a 16 százalékos egységes jövedelemadó 2005-ös bevezetésének. A cégeknek a jövedelemadó mellett 113-féle adót és illetéket kell befizetniük az államkasszába. Ezzel Románia a Világbank által vizsgált közel kétszáz ország között az első. /Fall Sándor: Adófizetők a labirintusban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Lemondott a SAPARD-programot bonyolító Halászati és Vidékfejlesztési Kifizetési Ügynökség (APDRP) éléről Klárik László, akit 2006 szeptemberében neveztek ki. Dacian Ciolos mezőgazdasági miniszter korábban több alkalommal is bírálta a Klárik László vezette ügynökséget amiatt, hogy az Európai Bizottság júliustól ideiglenesen felfüggesztette Romániában a SAPARD-program keretében nyertes pályázatok kifizetését. Ciolos azt rótta fel Kláriknak, hogy az EB által tapasztalt rendellenességeket nem szűrte ki korábban. /Lemondott Klárik László. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Felháborodást váltott ki a lakosság körében az újabb lakások elosztása. A csíkszeredaiak attól tartanak, hogy a nyolcvan otthonba zömében román nemzetiségek költözhetnek be. Számos lakos azzal vádolja az önkormányzatot, hogy az első körben épült lakások elosztásakor előnyben részesítette a román nemzetiségűeket, attól tartanak, hogy ez megismétlődik. A román nemzetiségűek lakáshoz juttatását a korábban átadott tömbházak lakói is igazolják. /Túros Eszter: Lakás nemzetiségi alapon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

További fogyásuk mérséklése céljából elengedhetetlen a Kárpát-medencei és a nyugati magyar szórványok szükségleteinek feltérképezése – áll abban a zárónyilatkozatban, amelyet a szórványmagyarság képviselői fogalmaztak meg a burgenlandi Felsőpulyán megrendezett tanácskozáson szeptember 7-én. Mintegy háromszázan (25 országból) érkeztek az újabb szórványkonferenciára, amelyen a diaszpórában élő magyarság fennmaradási esélyeit latolgatták, és az asszimiláció veszélyére figyelmeztettek. Duray Miklósnak, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja alelnökének kezdeményezésére rövidesen megalakulhat a szórványtanács, amelynek célja, hogy programokat indítson a külföldön élő magyar közösségek számára. A tervet gátolhatja Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentése, miszerint kormányzati szinten is szórványtanácsot hoznak létre. Hornyik Miklós író, irodalomkritikus a szórványosodást nevezte a délvidéki magyarság legnagyobb gondjának. /Pataky István: Veszélyben a szórványban élő kisebbségek. = Magyar Nemzet (Budapest), szept. 11./

A jogászok számára is meglepő fejleményt hozott a gencsi lelkészügy újabb szatmárnémeti tárgyalása, jelezte Máthé Edit, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) jogtanácsosa. Az Alkotmánybíróság jogerősen kimondta, hogy a közjogi bíróságok nem bírálhatják felül az egyház fegyelmi ügyekben hozott, munkajogi következménnyel járó döntéseit, illetve hogy az egyházi fegyelmi ügyekben kizárólag az egyházak dönthetnek. Ennek ellenére a szeptember 4-i tárgyaláson az elnöklő bíró kifejtette, hogy a Báthori-ügyben a törvényszék nem köteles figyelembe venni az alkotmánybíróság döntését. A gencsi egyházközség és a fegyelmi okokból felfüggesztett lelkész, Báthori Gyula között folyó másik perben a 8964 lejes perköltség megfizetésére kötelezték az egyházközséget, ellenkező esetben kilátásba helyezték a parókia elárverezését. /Fried Noémi Lujza: Gencsi ügy: bírósági akadékoskodás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Az utóbbi időben egyre több román állampolgár vásárol magának telket, lakást, házat a határ túloldalán, Magyarország keleti falvaiban, városaiban. Legtöbben a Partiumból valók, de akadnak bőven vevők Erdélyből és néhányan a regáti részekről is. A legfőbb ok a kelet-magyarországi alacsony ingatlanárak, ami vonzó a romániai vásárlóközönség számára. Egy családi házat, mely Romániában 120 ezer euróba is kerülhet, Nagyváradtól egy ugrásnyira, a túloldalon már 30 ezer euróért meg lehet vásárolni. Sok nagyváradi adja el tömbházlakását és költözik ki a határ menti magyarországi településekre és még pénzük is marad. Az év elejétől magyarországi banki hitelt is tudnak biztosítani. A vásárlók fele-fele arányban románok, illetve magyarok. Tíz éven belül a biharkeresztesi házak akár 50 százaléka is román tulajdonban lehet. Több településen teljes utcák vannak, melyeket románok laknak. Például Bedőben nyolcosztályos román–magyar nyelvű iskola működik. /Létai Tibor: Román terjeszkedés a határon túlra. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 11./

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot (PBMET) 1993-ban hozta létre tizenkét alapító tag. 2006-ig a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt működött mint bizottság, egyesületi státuszban. 2007-ben lett csak önálló jogi személyiség és vált társasággá, mondta el Dukrét Géza alapító-elnök. Jelenleg 117 munkatársa van az egyesületnek: tanárok, orvosok, mérnökök, műemlék-szakemberek, néprajzosok, honismereti nevelők. A kisebbségi lét megköveteli a nemzeti tudat erősítését, az ifjúság nemzeti önazonosságának kialakítását. Évente három rendezvényük van: márciusban a Partiumi Honismereti Találkozó, májusban a Varadinum ünnepségek keretében szervezett pályázati díjkiosztó ünnepség, szeptemberben pedig a háromnapos Partiumi Honismereti Konferencia. Most zajlott Érsemjénben a tizennegyedik konferenciájuk. Közkedvelt az egyesület Partiumi Füzetek című kiadványsorozata, ez 1997-ben indult. Az ötvenedik jubileumi kötetet, Nagyvárad ipartörténete címmel, melyet egy tizenkét tagú szerzői gárda írt meg, Budapesten mutatták be. Az egyesület eddig tizennyolc emléktáblát készített és avatott fel, közösen a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvánnyal. /Sütő Éva: Tizenöt éves a PBMET. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 11./

Kézdivásárhelyen a Nagy Mózes által 328 évvel ezelőtt alapított kantai alma mater harminchat osztályterme és számtalan melléképülete már szűknek bizonyul, ezért sürgős bővítésre, átépítésre szorul. A kézdivásárhelyi tanácsülésen a városatyák elfogadták a bővítésről szóló határozatot. /Iochom István Iskolabővítés a Kantában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

Dr. Wolf Rudolf, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója és történelemtanára 57. életévében hirtelen elhunyt /Nagyvárad, 1951. máj. 7. – Kolozsvár, 2008. szept. 8./. 1995 óta állt az iskola élén. Tanulmányai jelentek meg folyóiratokban, az EME Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi Szakosztályának titkára volt. /Butyka Anna, egykori tanítvány: Túl sokat halasztgatott beszélgetés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

Évadkezdő eseményként díjakat adtak át a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színpadán: az Erdős Irma-ösztöndíjat és -emlékgyűrűt idén ismét két fiatal, ígéretes színművész és két egykori pályatárs, tanítvány vehette át ünnepélyes keretek között, a Caligula helytartója című előadás előtti gálaesten. Szeptember 8-án az ünnepséget Kövesdy István rendező, a társulat művészeti igazgatója nyitotta meg, majd átadták a díjakat: Berekméri Katus színművésznőnek és Bokor Barna színművésznek dr. Erdős Bartha István adta át az Erdős Irma-ösztöndíjat. Az egykori pályatársak, tanítványok közül ez évben hárman kaptak emlékgyűrűt: Mózes Erzsébet és Kilyén Ilka színművésznő, illetve dr. Kovács Levente. Ezután kezdődött Székely János: Caligula helytartója című előadása. /Nagy Botond: Ösztöndíj és emlékgyűrű. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

Tizenöt zsoltár címmel erdélyi koncertsorozatot tart a világszerte ismert Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos. Hét város hét különböző felekezetű temploma szolgál majd a fellépések helyszínéül szeptember 23–29-e között. „A koncertsorozat lényege az együvé tartozás, az ökumenizmus hirdetése, ezért választottuk helyszínül hét vallás templomát, és nem koncerttermeket vagy színházakat” – jelentette ki a főszervező Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója, aki szerint az ószövetségi zsoltárokat az összes vallás és felekezet magáénak tekinti. „Az eredeti elképzelés szerint román vidéken, a craiovai katedrálisba szervezték volna az ortodox templomba tervezett fellépést, de a pátriárka szigorúan visszautasította a felkérésünket, ezért más helyszínt kellett keresnünk” – magyarázta Kassay. A maroshévízi ortodox katedrális vezetői nagyon nyitottak voltak, és készségesen felajánlották a segítségüket. A koncert utolsó állomása szeptember 29-én a nagyváradi zsinagóga lesz. /Jánossy Alíz: Zsoltárok hét templomban. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Nem csak a kalotaszegi, de a székely csillagok is jelen voltak Sztánán: a két régió népművészei igazi mesterműveket állítottak ki a találkozón. Különböző kalotaszegi és székely fafaragások, immár ritkaságnak számító horgolt csipkék, kalotaszegi festett bútordarabok és varrottasok, bujkák, kerámiák várták az érdeklődőket. Az esemény megnyitóján Kovács Pali Ferenc, a Bokréta Kulturális Egyesület elnöke mondott beszédet. Több előadás hangzott el. A megjelentek ellátogattak a kolozsvári Osváth Lajos műgyűjtő sztánai házához, ahol festett bútorok, valamint számos korabeli falusi használati eszközök sokaságának a látványában volt részük. Ezt követően Kós Károlyra emlékezve felkeresték a Varjúvárat, ahol Kovács Pali Ferenc tartott kiselőadást Kalotaszeg nagy emberéről. A Szentimrei-háznál a bánffyhunyadi fafaragó Kudor István által készített kaput is megnézték, este pedig a zsoboki színjátszó kör tagjai léptek fel. /Vas Géza: Régiók találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Kolozsvári Magyar Gyermekkórus harmadik nyári tábora zajlott a múlt héten, Algyógyon. A 30 résztvevő gyerek közül sokan már három éve, a kórus alapítása óta együtt énekelnek. /Müller Kati: Ének és lubickolás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./