Kihelyezett frakcióülést tartott Nagyváradon az RMDSZ képviselőházi csoportja. Lakatos Péter meghívását tizenketten fogadták el. Márton Árpád frakcióvezető és képviselőtársai elsősorban arról beszéltek, milyen témák szerepeltek az utóbbi napokban a képviselőházi bizottságok napirendjén. Asztalos Ferenc beszámolt arról, hogy az oktatási miniszter ismertette a bizottsággal a készülő oktatási törvénycsomagot. Antal István az ipari bizottság tagjaként említést tett a Szatmárnémeti–Zilah, illetve a Marosvásárhely–Szászrégen, Marosvásárhely–Segesvár útszakaszok korszerűsítéséről. Sóki Béla ugyancsak az oktatási bizottság tagjaként közölte, a büdzsében meglesz a szakterületnek ígért 6 százalékos részarány. A decentralizáció részeként az iskolaigazgatókat a vezetőtanácsok nevezik ki, ebben 60 százalékos arányban kapnak helyet a pedagógusok. /RMDSZ-frakcióülés – Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Az MPSZ sepsiszéki szervezetének vezetősége szerint a parlamenti választásokra új magyar szervezetet kell létrehozni, amelynek listáján az összes magyar szervezet képviselői indulhatnak. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke kijelentette, bár most nem sikerült megegyezésre jutnia az EP-választások kapcsán az RMDSZ-nek és a Tőkés László püspököt támogató civil szervezeteknek, a tárgyalásokat folytatni kell, mivel a magyar közösségnek „rendszerváltásra” és demokráciára van szüksége. Gazda az együttműködést úgy tudja elképzelni, ha az RMDSZ és a bejegyzésre kerülő Magyar Civil Párt létrehozna egy szervezetet, amely indulna a parlamenti választásokon. Az MPSZ sepsiszéki szervezete írásban fogja felkérni Sógor Csabát, hogy kezdeményezze az Európai Tanács 1201-es javaslata 11. cikkelyének belefoglalását a kisebbségi törvénytervezetbe, illetve javasolja Frunda György szenátornak, kezdje meg az eljárásokat annak érdekében, hogy a magyar nyelvet elismerjék második hivatalos nyelvként Romániában. Gazda Zoltán kijelentette, az Európai Tanács 1993-ban kelt említett javaslata előírja,, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van autonóm hatóságokra vagy speciális statútumra azokban a régiókban, ahol többségben vannak és történelmi múlttal rendelkeznek. /A sepsiszéki MPSZ javaslata: új magyar szervezetet kell létrehozni a parlamenti választásokra. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

Június vége óta első ízben tartott sajtótájékoztatót az Arad megyei RMDSZ vezetősége. Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő az RMDSZ szeptember 8-án elfogadott európai parlamenti jelöltlistájáról elmondta: nehéz kampányra számítanak. A választás premier is lesz: a hazai magyarság valóban választhat az RMDSZ jelöltjei és Tőkés László között. A megyei elnök elégedetten közölte, hogy a megye magyar, vagy magyar szekciókkal is működő iskolái jelentős pénzeket kaptak az előkészületekre, felszerelésre. Az SZK-tagságra négyen jelentkeztek – Albert László, a megyei ifjúsági igazgatóság aligazgatója, Bognár Levente aradi alpolgármester, Búza Gábor megyei tanácsi alelnök és Tóth Csaba, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezető elnöke –, az aradi kongresszuson megalakult Kulturális Autonómia Tanács tagságára Matekovits Mihály tanügyminisztérumi igazgató és Szabó Mihály, a megyei RMDSZ alelnöke pályázott. /J. Gy. : Megvannak az SZKT- és KAT-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

Június 22-én a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet választmánya tartott jelölőgyűlést, amelyen Csegzi Sándor és Borbély László bemutatkoztak a választmány előtt, ennek alapján történt a szavazás, Csegzi lett Marosvásárhely polgármester-jelöltje. Jelen volt Kelemen Atilla a megyei RMDSZ szervezet elnöke is, semmiféle kifogást nem fogalmazott meg. A szavazás után kezdte Kelemen Atilla hangoztatni, hogy felsőbb fórumnak kell döntenie, mivel nem az ő jelöltje győzött, ez Csegzi Sándor véleménye. Az RMDSZ alapszabályzata egyértelmű: a helyi szervezet jelöl. A szavazás után egy hónappal Csegzi találkozott Kelemen Atillával és Markó Béla szövetségi elnökkel. Mindketten kifejtették, hogy személyével szemben semmilyen kifogás nincs. Borbély László azt nyilatkozta, hogy részéről a téma le van zárva, nem az ő problémája. Kelemen Atilla szerint egy felmérés fölülvizsgálná a városi szervezet döntését. Csegzi nem ellenez felmérést. Emlékeztetett, hogy 2004-ben voltak független felmérések, amelyekben az RMDSZ jelöltje /Kelemen Atilla/ kisebbségben volt a választásokon, ennek ellenére ez nem befolyásolt semmiféle utólagos döntést. /Mózes Edith: Csegzi Sándor: A megyei elnök csak az eredményhirdetés után fogalmazott meg kifogásokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

A romániai magyar politikai osztály legfőbb „méltóságai” úgy kerültek ki az elmúlt hetekben megejtett egyeztetésből, hogy mindkettőjüknek sikerült megőrizniük a számukra fontos „legfőbb minimum”-ot: férfiúi önérzetüket, írta Cs. Gyimesi Éva. Tőkés Lászlót így jellemezte: „neki mindig ráér kiengesztelődni, megbocsátani”, „palástjához nem illően szűkkeblű”. „De ez nem az ő hibája”- mondja Cs. Gyimesi Éva Petőfi soraival – „ő magyarnak születék”. „Szűk kontextusú” kultúrában, amelyben az idő ugyan halad, de „a cső marad” – idézte KAF-ot. A cikkíró rosszul értelmezett lovagiasságnak tartja Markó Béla részéről, hogy nem tette szóvá az ún. „ellenzék szervezetei” egyik-másikának jogilag rendezetlen/bejegyzetlen, tehát illegitim mivoltát. Cs. Gyimesi Éva szerint Tőkés László püspök aláírásgyűjtő akcióját az egyházkerület lelkészeinek küldött „titkos” körlevéllel, erkölcsi zsarolással nyerte meg. /Cs. Gyimesi Éva: Lelki béka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./; KAF: Kovács András Ferenc költő.

Szeptember 14-én tartja újabb ülését Budapesten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). Az új nemzetpolitikai stratégia kialakításának szándékával előkészített találkozóról a fórumalapító Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyilatkozott az ÚMSZ-nek. Egy nemzetpolitikai stratégiát kívánunk elfogadni, amelynek kidolgozása több mint egy évre nyúlik vissza, mondta el Szili Katalin. A lényege a fejlesztés alapú nemzetpolitika, ami a határon átnyúló fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. Szili Katalin örül annak, hogy a Vajdaságban a különböző magyar politikai erők együttműködnek, szemben az erdélyi megosztottsággal. /Szűcs László: Jó esély egy új időszámításra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ Az először 2004-ben, Szili Katalin házelnök kezdeményezésére összehívott és azóta évenként egy alkalommal ülésező összmagyar egyeztető fórum mostani ülésén Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tájékoztatja a résztvevőket a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati célkitűzésekről, majd az ezt követő zárt ülésen többek között megvitatják A magyar–magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című, Szili Katalin által előterjesztendő dokumentumot. A nemzetpolitika stratégiai távlatait és irányait lefektető, törvényi szintű jogszabály a Kárpát-medencei magyarság politikai közössége által kidolgozott követendő tájékozódási és célrendszert állítana fel Magyarország számára. A tervezet szerint létrehoznának olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. A tervezet szerint fontos lenne a magyar közösségek brüsszeli lobbiirodájának létrehozása. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Krónika kérdésére elmondta, a szövetség küldöttsége többek között a támogatásrendszer, a magyar közösségnek szánt pénzek, illetve az autonómia kérdésében is véleményt nyilvánít. „Nem értünk teljesen egyet azzal, ahogy folyamatosan visszanyesik az itteni magyarságnak szánt kulturális támogatási összegeket, és az sem tetszik, hogy máshonnan mondják meg, mi is legyen a mi autonómiánkkal” – emelte ki a frakcióvezető azon kérdésköröket, amelyben az RMDSZ véleménye nem egyezik a magyar kormány álláspontjával. A Magyar Állandó Értekezlet újrafelállítása nem lenne más, mint puszta intézményduplikáció, amire a politikailag ugyan támadott, de szakmailag jól működő, jelenlegi többoldalú intézményrendszerben semmi szükség nincsen – áll a kormány háttérintézményeként működő Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány tanulmányában. A tanulmány szerint a Magyar Állandó Értekezlet szimbolikus tartalmat is hordozott. Azt a gondolkodást, mely a kilencvenes évek elejétől kezdve egy Budapest és magyar állam központú, paternalista, elosztó politika folytatásához biztosított hátteret, végül pedig egy valamennyi magyart egységbe forrasztó, romantikus politikai közösség képviseletét ellátó, nem hatékony szervezet létrehozásában tetőzött. /Balogh Levente: Magyar jövőképről egyeztetnek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./; Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője Törzsök Erika.

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti küldöttségvezetője, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke a kárpát-medencei képviselők fórumának szeptember 14-i budapesti ülésén terjeszti elő azt a javaslatát, amely egy hatékony, reprezentatív és legitim világszervezet, a Magyar Világtanács létrehozására irányul. Az egyetemes magyarság méltó képviseletet érdemelne, egy jól működő világszervezetet formájában. A jelenleg működő Magyarok Világszövetsége, dilettáns politikájával, erre alkalmatlan. /Tabajdi Csaba Magyar Világtanács létrehozását javasolja a Magyarok Világszövetsége helyett. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

A csíkmadéfalvi Olti Ágoston, a budapesti ELTE doktorandusz-hallgatója tavaly az államelnök által létrehozott, kommunizmust vizsgáló Tismaneanu-bizottság szakértői csoportjának tagjaként kutatásokat folytatott a Román Kommunista Párt és az Állambiztonsági Szolgálat levéltáraiban. Elmondta, hogy a bukaresti levéltárak a kilencvenes években szinte hozzáférhetetlenek voltak a magyar kutatók számára. A 2000-es években történt elmozdulás, és bizonyos anyagok kutathatóvá váltak. A Tismaneanu-bizottság szakértőiként hozzájutottak a kommunista párt iratanyagához is. Vannak korlátok, így csak személyekről szóló dossziékat lehet kérni, és minden újabb dosszié áttanulmányozására heteket kell várni. Mindig csak besúgókról beszélnek, nem a tisztekről, pedig kötetekben is megjelent, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ által kiadott dokumentumokból nyilvánvaló, hogy kik voltak a székelyföldi Szekuritáté tisztjei. Arról sem beszélnek, hogy mi történt, miután a Szekuritáté begyűjtötte az anyagokat: azokat összegezték, elemezték, és kidolgoztak egy cselekvési tervet. A Szekuritáté nem öncélúan tartott fenn egy hatalmas besúgói és tiszti hálózatot, hanem azért, hogy a társadalmat terror, ellenőrzés alatt tartsa. A székelyföldi tisztek a magyarság soraiból kerültek ki. A rendszeren belül egy elitet jelentettek. Léteztek fedett ügynökök is, akik gyárakba, szerkesztőségekbe kihelyezve, álcázva dolgoztak, és léteztek olyanok, akik a szeku megyei ügyosztályán tevékenykedtek. /Daczó Katalin: Besúgók, tisztek, dossziék. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 14./

Sólyom László köztársasági elnök parlamenti évadnyitó beszédét, a szokatlanul erélyes szónoklatot a különböző politikai erők – és a holdudvarukba tartozó médiaértelmiség – saját érdekeiknek megfelelően értelmezték. A kormánypártok sértett önvédelmi reflexeitől Orbán Viktor, az ellenzék vezérének szűkszavú nyilatkozatán át Dávid Ibolya MDF-elnök álságosan tekintélytisztelő magatartásáig – láthatóan zavarba hozta őket az elnök helyzetértékelése. Sólyom László alaposan átrajzolta a Magyar Köztársaság elnökéről eleddig formálódott „fantomképet”, leszámolva az „árpibácsis” vagy a Mádl-féle öregesen úriemberes stílussal. Az államfő, bírálói szerint, túlzottan feszegeti az elnöki hatáskör parlamentáris szerepkörét. Valójában a kiváló alkotmányjogászból államfővé avanzsált Sólyom nem tesz mást, mint maximálisan kihasználja mindazon cselekvési lehetőségeket, amelyeket az alkotmány biztosít számára. Sólyom legfőbb szövetségesei a civil társadalom csoportjai. Ez ígéretes lehetőségeket tartogat az összmagyarság számára – elég Sólyom vajdasági látogatása során tett, autonómiára és kettős állampolgárságra vonatkozó határozott állásfoglalására gondolni. /Papp Attila Zsolt: Sólyom-szem. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Egynapos látogatást tett szeptember 13-án Szabadkán Sólyom László köztársasági elnök. Az államfőt a legnagyobb délvidéki magyar politikai erő, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hívta meg. A találkozón a vendéglátókon kívül jelen volt a többi délvidéki magyar párt – a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a délvidéki Magyar Polgári Szövetség – elnöke is. Pásztor István, a VMSZ elnöke két hete jelentette be, a párt felkéri Sólyom Lászlót, hogy minden, tisztségéből adódó lehetőségét kihasználva próbálja elérni a határon kívül élő magyarok kettős állampolgárságának lehetővé tételét magyarországi letelepedés nélkül. A köztársasági elnök a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatát betöltő Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel is találkozott. /Állampolgárságot kérnek a vajdaságiak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Sógor Csaba reagált Papp Kincses Emese őt támadó írására, emlékeztetve arra, hogy vitapartnere valamikor városi RMDSZ-elnök volt, hozzátette, megérti, hogy elhagyta a süllyedő hajót. Sógor Csaba megígérte, hogy pozitív kampány lesz. Lelkészként arra is felesküdött, hogy a gyengék, elesettek oldalán fog állni. RMDSZ-szenátorként ezért is segítette az RMDSZ-en kívülieket. /Sógor Csaba: Jó napot, Papp Kincses! . = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./ Előzmény: Papp Kincses Emese: Jó napot, Sógor! = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Egy nappal az új pátriárka megválasztása után, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) szeptember 13-i ülésének témája a magas rangú egyházfőknek az egykori kommunista titkosszolgálattal való esetleges együttműködésük vizsgálata volt. Egyes sajtóhírek szerint az új pátriárka, Daniel is egyike azoknak az ortodox főpapoknak, akiknek szekus dossziéit Ceausescu bukása után elégették. A CNSAS megállapította, hogy Andrei Andreicut, Fehér megye érseke és Pimen, Suceava és Radauti érseke együttműködtek a politikai rendőrséggel. Tavaly Andreicut egy sajtónyilatkozatban beismerte, hogy együttműködött a volt Szekuritátéval, múlt heti meghallgatásakor azonban már azt állította, hogy egész életében zaklatta az egykori titkosszolgálat. Mircea Dinescu szerint további nyolc ortodox főpapról tudnak, akiknek nagy gondjaik vannak, ami a dossziéikat illeti. /CNSAS: Újabb ortodox papok, akik együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A román ortodox egyháznak megújulásra van szüksége. Az Evenimentul Zilei szerint Daniel, az új pátriárka az elmúlt tizenhét esztendőben valóságos „pénzgyárat” hozott létre. Ortodox templomok és monostorok tucatjait építtette fel, a nagyvárosokban teológiai tanintézményeket és nyomdát is alapított, ezen kívül lerakta egy nagy sajtótröszt alapjait. /Az egyház megújítását várják az új pátriárkától. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Egyházkerületi testületek és tisztségviselők megválasztásával, valamint kánonrevízióval zárta munkálatait a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (RELE) első zsinati alakuló ülése. A Kolozsváron szeptember 7-én és 8-án lezajlott kétnapos ülésszakon a zsinati tagok megvitatták a RELE alkotmányát, valamint a kánont. Adorjáni Dezső Zoltán püspök négy pontban foglalta össze az egyház munkájának lényegét: a misszió, a diakónia, az oktatás, valamint az ökumenikus és közéleti kapcsolat. Adorjáni Dezső beiktatta a RELE püspök-helyettesét, Zelenák József esperest, valamint az egyház főtanácsosát, Fehér Attilát és másodfelügyelőjét, Páll Gyulát. /Gödri Alpár Béla: Mire jó a keresztyénség? = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

Resicabányán a govondári magyar óvodai csoport gyermekhiány miatt nem valószínű, hogy beindul szeptember 15-én. Gurmai Izabella, a versenyvizsgával állást nyert helyettes óvónő nyakába vette a govondári városrészt, fölkeresi azokat a családokat, ahol óvodáskorú gyermek van. Ha nem fognak össze az egyházak lelkészei, az RMDSZ vezetősége és a bejegyzett vagy be nem jegyzett szervezetek (Platanus, Cziczeri Béni, Új Hullám, illetve a KITTI HÁLÓsok), megszűnhet az magyar óvodai csoport, amelynek tantermei városszerte a legfelszereltebbek közé tartoznak. /Makay Botond: Veszélyben az egyik magyar óvodai csoport. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 14./

Magyar, baszk, cseh, ír, olasz, roma kisebbségi sajtósok találkoztak és beszélték meg közös gondjaikat a Bukarestben megrendezett Európai Újságírók Egyesületének kongresszusán. Kiss Olivér, a Szabadság napilap főszerkesztője – az erdélyi magyar írott sajtó képviselőjeként – beszédét az erdélyi magyarság problémáinak felsorolásával, nevezetesen az autonómia, az önálló állami magyar egyetem hiányával, a kétnyelvű feliratok helyzetének taglalásával kezdte. Ezután Lucian Ionica, a Román Televízió temesvári kirendeltségének elnöke pozitív képet mutatott be a bánáti kisebbségek békés együttéléséről. Az egyik román újságíró szóvá is tett: hogyan lehetséges, hogy Románia két régiójában, a Bánátban és Erdélyben lévő kisebbségek helyzete annyira különböző? Kiss Olivér válaszát, amelynek lényege a bánsági származású Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester magyarellenes diszkriminatív tevékenységének kifejtése lett volna, az előadás moderátora megszakította – időhiányra hivatkozva. /Oborocea Mónika: Kisebbségi sajtósgondok. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Személyi összetételét illetően, megújulva vág neki a 2007/2008-as évadnak az Udvarhely Néptáncműhely. A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes hat egykori táncosa csatlakozott az udvarhelyi együtteshez. Ugyanakkor Orza Cãlin koreográfus, valamint Demeter Erika énekes is az Udvarhely Néptáncműhely csapatát erősíti. A táncegyüttes az évad első produkcióján dolgozik, melyet a Tomcsa Sándor Színházzal közösen mutatnak be. Euripidész: Elektra című művének bemutatóját októberben tervezik. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Új tagokkal bővül a Néptáncműhely. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

Rövidesen régi idők rádiószínházi hagyománya éled fel a Kolozsvári Rádió magyar adásának hullámsávján: Senkálszky Endrével a címszerepben, Szombati Gille Ottó Mózes-darabja hangzik el. Zsehránszky István, a kisebbségi hivatal főtanácsosa, színházi szakíró szívügye a figyelem középpontjába állítani az értékes színdarabokat, melyek eddig „papírsírban” voltak. /Gergely Edit: Rádiószínház a papírsírból. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

Tizenegy alkotó részesül idén Magyar Művészetért Díjban, a kuratórium emellett posztumusz elismerések odaítéléséről is döntött. Magyar Művészetért Díjat kap többek között Bence Lajos költő (Lendva), Bocskai Vince szobrászművész (Szováta), a kárpátaljai származású S. Benedek András és Vivi Dragan Vasile román operatőr. A Magyar Művészetért – Bubik István-díjat idén Bogdán Zsolt kolozsvári színművész veheti át. A Magyar Művészetért Posztumusz Díjat Bánffy Miklós és Cs. Szabó László írónak, Jékely Zoltán költőnek, Kaszás Attila és Visky Árpád színművésznek ítélte oda a kuratórium. Az elismeréseket decemberben Nagyváradon adják át. /Bogdán Zsolt Magyar Művészetért Díjas. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Buzás Pál művész-tanár több éve küzd a zongorarepertoár bővítését szolgáló, nagyrészt erdélyi magyar zeneszerzőktől származó művek közkinccsé tételéért. Nemrég látott napvilágot a Művek zongorára és zenekarra című kottakiadvány Buzás Pál gondozásában, Vermesy Péter műveit adta közre. Németh G. István muzikológus írta az új kottanyomtatvány előszavát. /Kulcsár Gabriella: Új kottakiadvány zongorára és zenekarra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Horváth István költő egy teljes egyetemi cikluson át Bartók György /1882-1970/ filozófus professzor, rektor mellett dolgozott. Kevés emléke van erről lányának, a 75 éves Horváth Aranynak. Apja idején lakásuk volt Kolozsváron az írók, szerkesztők és művészek találkozóhelye. Horváth Arany szerkeszti a Transsylvania folyóiratot, mely egy idő óta csak interneten jelenik meg. Horváth Arany Pontot, vesszőt nem ismerek című könyve 50 000 példányban jelent meg, és egy hónap múlva Budapesten nem lehetett megtalálni az üzletekben. Az Elrabolt méltóság című könyve fél éven belül Erdélyben megérte a második kiadást. Horváth Arany /sz. Magyarózd, 1932. szept. 17./ a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Akadémián végzett. 1963-ban a Művelődés kulturális folyóirat szerkesztője lett, melynek 1990-től 1994-ig főmunkatársa és főszerkesztő-helyettese. 1994-ben az újrainduló Erdélyi Gazda főszerkesztésével bízták meg, 1997-ben az Amerikai Erdélyi Szövetség felkérésére elvállalta a Transsylvania irodalmi-kulturális folyóirat európai főmunkatársi feladatkörét. 1993-ban létrehozta a Horváth István Alapítványt, tragikusan elhunyt édesapja emlékére. /Csép Sándor: A hamisság elviselhetetlen bűn. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

A közelmúltban önállósult Kézdialmás önkormányzata színes, húszoldalas községismertető füzetet jelentetett meg. A szép kivitelezésű faluismertető a sepsiszentgyörgyi Tipo-Graf Kft. nyomdájában készült. Kézdialmás és a közigazgatásilag hozzá tartozó Csomortán múltját, műemlékeit, emlékműveit, a község jeles szülötteit, oktatási intézményét, népszokásait, valamint a két testvérközséget ismerteti meg a kiadvány. /(Dévai): Kézdialmási falufüzet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

A hetvenes évek második felében Rajnai Sándor volt a magyar nagykövet Bukarestben. Charles Gati a forradalomról szóló könyvében (Vesztett illúziók, 2006) vele is interjút készített. „1957-ben Rajnai [vezérőrnagyi rangban a Politikai Nyomozó Főosztály parancsnokhelyettese] vette át Romániában Nagy Imrét és társait, hozta őket bilincsben, szemükön sötét szemüveggel Budapestre. Felügyelte kihallgatásaikat, kapcsolatot tartott a KGB helyi ‘tanácsosaival’, és ő állította össze a vádak alapjául szolgáló forgatókönyvet. Ő volt a szovjet tömb országaiban lefolytatott utolsó véres kirakatper színpadi szerzője és rendezője is. ” – emlékeztetett Charles Gati. A Rajnaitól hallottak azonban annyira nem egyeztek az általa ismert tényekkel, hogy egy alkalommal azt mondta neki: válaszai a náci háborús bűnösök védekezésére emlékeztetnek, akik nem vállalták a felelősséget tetteikért. Rajnai arca meg sem rezdült, és semmivel sem árult el többet mint korábban. /Horváth Andor: A nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

A Magyar Autonóm Tartomány pártbizottságának Márton Áron gyulafehérvári katolikus püspök elleni röpirata. (Részlet.) Marosvásárhely, 1957 tavasza. „A népi demokratikus állam biztosítja az ország valamennyi vallásfelekezetének szabad működését, a vallást minden állampolgár lelkiismereti kérdésének tekinti. ”„Míg az ország különféle felekezetű papságának többsége részt vesz a nép oldalán az építőmunkában, a béke fenntartásáért és megszilárdításáért folyó harcban, néhány pap és főpap, saját egyházuk érdekeivel ellentétben, népellenes tevékenységet fejt ki. Ezek közé tartozik Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspök. A nép érdekeit és a népi államot aláaknázó tevékenységéért a népi igazságszolgáltatás 1949-ben 25 évi nehéz börtönre ítélte Márton Áron püspököt. A Román Népköztársaság kormánya, hogy lehetőséget adjon Márton Áron püspöknek az évek során elkövetett népellenes tettei helyrehozására, 1954-ben jóváhagyta büntetése letöltésének felfüggesztését s visszahelyezte őt minden állampolgári jogába, lehetővé téve, hogy püspöki teendőit továbbra is ellássa. ”„Márton Áron püspök megfogadta, hogy megértést tanúsít a nép erőfeszítései iránt, és tartózkodni fog a dolgozók érdekeivel ellentétes mindenféle tevékenységtől. Ezek voltak szabadlábra helyezésekor Márton Áron ígéretei, azonban a cselekedetek, amelyek közvetlenül tevékenységének újrakezdése után következtek, azt mutatják, hogy nemcsak ígéreteit nem tartotta be, hanem tovább folytatta ellenséges tevékenységét az állami és társadalmi renddel szemben. Első önkényes, alávaló intézkedése az volt, hogy leváltotta a népi demokratikus állam iránt hűséges főpapokat és papokat, akiknek felelős beosztásuk volt az egyházmegye vezetésében és gyulafehérvári teológián, azokat a papokat, akik a római katolikus egyház normális működésének a gondjától vezetve, támogatták a kormányt a püspök szabadlábra helyezésében. ” „1955 nyarán sorban magához hívatta és megbüntette mindazokat a papokat, akik kitűntek a békemozgalomban. ” „Márton Áron intézkedései azt bizonyítják, hogy megalázta és megfélemlítette azokat a papokat, akik a széles néptömegek béketörekvései iránt megértést tanúsítottak, és felbátorította azokat az elemeket, akik ellenségesen viselkednek rendszerünkkel, a béke ügyével szemben. ” „Országunk többi vallásfelekezeteinek vezetői, mint Justinián ortodox pátriárka, Vásárhelyi János református püspök, Kiss Elek unitárius püspök, Müller Ferenc német lutheránus püspök és mások részt vesznek az országos békevédelmi tanács akcióiban. ”„Jellemző Márton Áron magatartására, hogy nem vette figyelembe államunk jelentős személyiségeinek egyetlen figyelmeztetését sem. Maga a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Groza Petre [sic!] számos ízben személyesen beszélgetett vele, megpróbálva megértetni, hogy tetteivel egyháza érdekeinek is csak árthat. Márton Áron püspök minden egyes alkalommal megfogadta, hogy beilleszkedik a törvények szabta keretbe, hogy tiszteletben fogja tartani az egyházfőhöz illő viselkedési szabályokat. De Márton Áron újra meg újra megszegte ígéreteit. Egy teljesen kollektivizált székely községben tartott prédikációjában kijelentette: „Hiába gyűjtöttétek a vagyont. A mai események megmutatták, hogy minden elveszett, hiábavaló volt”. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Márton Áron püspök ellenzi a dolgozók anyagi életszínvonalának emelését. ” „Márton Áron püspök felelőtlen cselekedetei, amelyek túlléptek minden határt, arra késztették az államhatóságokat, hogy a gyulafehérvári püspöki palota és a székesegyház területén kötelező lakhelyet állapítsanak meg számára, meghagyva ugyanakkor azt a jogát, hogy továbbra is ellássa püspöki teendőit. Az államhatóságoknak ez az engedékeny intézkedése egyben határozott figyelmeztetés arra nézve, hogy államunk nem tűr el sem most, sem a jövőben semmiféle ellenséges cselekedetet, a nép és a rendszer érdekeivel szemben, bárki is kövesse el azokat. ” /A „kezelhetetlen személyiség” . = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szeptember 14-i budapesti ülésén elfogadta a Szili Katalin által előterjesztett nemzetpolitikai stratégiát. Szili Katalin beszámolt arról is, hogy a KMKF elfogadott egy állásfoglalást a szlovák-magyar megbékélési dokumentumról, amelyben üdvözlik a kezdeményezést, és csalódottságuknak adnak hangot a szlovák kormánypártok megnyilvánulásai miatt. A határon túli magyar szervezetek támogatják a nemzetpolitikai stratégiát és az erről szóló nyilatkozatot, a vajdasági és kárpátaljai szervezet azonban további egyeztetést szeretne a schengeni csatlakozás hatásairól. A dokumentum javasolta, hogy a politikai egyeztetés mellett hozzanak létre olyan véleménynyilvánító fórumokat, amelyeken a civil szféra, az egyházak és a fejlesztési együttműködésbe bevont régiók is részt vehetnek. /Elfogadta a nemzetpolitikai stratégiát a KMKF. Lobbi-iroda Brüsszelben a határon túli magyaroknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Magyarellenes cselekedetnek tartja a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), hogy Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti küldöttségvezetője „egy ellen-világszövetség létrehozását” kezdeményezi – jelentette ki Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Levélben kérte az Országgyűlés elnökét, hogy állítsák vissza az MVSZ költségvetési támogatását, amit az Országgyűlés 2000. decemberében azzal az indokkal vont meg, hogy a szervezet ellen bírósági perek zajlanak. /Ellen-világszövetség jönne létre? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

Markó Béla és Tőkés László kölcsönösen megfogadta, hogy pozitív kampányt folytatnak, s nem fogják támadni egymást. Alig váltak el, máris megindultak a támadások. Például az Erdélyi Magyar Ifjak „azzal a blődséggel álltak elő” írta a lap munkatársa, Mózes Edith, hogy az RMDSZ „egy megváltozni nem akaró román versenypárt”, továbbá, hogy az RMDSZ „ígérete ellenére folytatja elkezdett rágalomhadjáratát”. Az újságíró szerint eddig még csak a Szász Jenő nevével fémjelzett alakulat rágalmazott, s most pedig ők. Mózes Edith szerint az Erdélyi Magyar Ifjak tanulhatnának a MIÉRT-től, amely bár ugyancsak ifjak szervezete, éretten gondolkodik, ezért szólítja fel Tőkés Lászlót, hogy tartsa be ígéretét, s „állítsa le” a palástja mögé bújó „önjelölt politikusok” alaptalan mocskolódásait. /Mózes Edith: Jön az adok-kapok? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Brassai Zsombor református lelkész lemond az RMDSZ megyei ügyvezető alelnöki funkciójáról. Az érintett sajnálja, hogy meg kellett hoznia ezt a döntést, és további támogatásáról biztosította az RMDSZ-t. Mint elmondta, az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőtanácsa hozott egy olyan határozatot, amely megakadályozza a további politikai tevékenységét. Brassai Zsombor kifogásolta, hogy az egyházkerületi elnöksége beállt a Tőkés-jelölési akcióba, durva módon számon kérték azoktól, akik nem teljes lelkesedéssel végezték az aláírásgyűjtést. Brassai kiállt az RMDSZ mellett, kijelentette, az egyház ne avatkozzon bele a politikába. /Mózes Edith: Brassai Zsombor: Vannak dolgok, amelyeket már nem lehet a szőnyeg alá seperni! = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Regölhetünk közösen, az adományok nálunk maradnak – ezzel jellemezte az RMDSZ tárgyalási stílusát Gazda Zoltán sepsiszéki MPSZ-elnök, aki szerint az RMDSZ nem akart igazi megegyezést. Az RMDSZ nem tagadta meg önmagát: tizenhét év után is csak ígérget. /Demeter J. Ildikó: Az RMDSZ nem akart megegyezni (Sepsiszéki MPSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

Aradon szeptember 15-én a polgármesteri hivatal a Volt Politikai Foglyok Szövetsége aradi fiókjával közösen avatja fel a Kommunizmus Áldozatainak Emlékművét, amely a kommunista hatalom börtöneiben elhunyt aradiaknak állít emléket. A 96 aradi és Arad megyei áldozatot a politikai foglyokat őrző és kínzó börtönök melletti közös sírokba temették el. Az emlékmű megemlékezik hét antikommunista harcosról, akik a Jószáshely és Keszénd környéki, a szeku csapataival vívott harcban haltak meg, valamint arról a hét mezőgazdászról, akik ellenálltak az erőszakos téeszesítésnek. /Ma avatják a Kommunizmus Áldozatainak Emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./