Az Őszi sokadalom keretében nyílt meg Kézdivásárhelyen a Niko Galériában a huszonkilenc éves kovásznai származású, a céhes városban élő Csikós Attila első egyéni tárlata, melyen az ifjú művész tizenöt ceruzarajzot és akvarellt állított ki. Csikós Attila Vetró András tanítványaként ismerkedett meg a képzőművészettel. /Iochom István: Csikós Attila munkái a Niko Galériában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság meghozta 48. döntését korunk, valamint a második világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek folyamatos és rendszeres megnevezésében. A kitüntető címet bizonyító oklevelek átadása a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében lesz szeptember 22-én. A kitüntetettek között szerepel Buday György fametsző, Dsida Jenő költő, Bakay Kornél régész és a Magyar Huszár. A Magyar Huszár laudációját dr. Zachar József ezredes írta. A remek kisesszére sokan felfigyeltek, jelezvén, hogy a nemzet örök értékeit, a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumában őrző hungarikumot széles körű tisztelet és elismertség övezi. /Sylvester Lajos: Magyar örökség-díj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke kijelentette: az RMDSZ közvélemény-kutatást rendel arról, hogy a marosvásárhelyiek kit szeretnének legszívesebben a polgármesteri székben látni: Csegzi Sándort vagy Borbély Lászlót. Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatosan Kelemen már előre tudja, hogy az ellenzéki szervezetek, Tőkés Andrással az élen, piszkos kampányt folytatnak majd az RMDSZ ellen. Mint mondta, állandó támadás éri majd az RMDSZ-t, de ők semmiképpen nem fognak lealacsonyodni az ellenfél szintjére. Szerinte Tőkés László választási kampánya nagy zavart fog kelteni a választók soraiban. A cikkíró szerint az utóbbi két helyhatósági választáson valószínűleg tudatosan adta fel az RMDSZ a marosvásárhelyi polgármesteri széket. Sokan kérdezik ma Marosvásárhelyen, hogy valóban Csegzi Sándor lenne az igazi jelölt, akit a helyi román sajtó Florea polgármester nyájas jobb kezeként tart számon. Az RMDSZ csúcsvezetősége üzleti és egyéb okokból nem Csegzit, hanem Borbély Lászlót támogatja, az ő személyére találták ki a legújabb közvélemény-kutatást. /Fazekas Károly Csaba: Ismét magyar polgármester nélkül marad Marosvásárhely? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

Szeptember 16-án, vasárnap Sárvásáron a falu nagy szülöttére, Lakatos Istvánra /Sárvásár, 1904. szept. 14. – Kolozsvár, 1993. szept. 3./ emlékeztek. Az ünnepi istentisztelet és a szavalatok után az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése és a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete megkoszorúzta a magyarság jelentős közéleti személyiségének, politikusának és közírójának a református templomkertben elhelyezett kopjafáját. A megemlékezés során bemutatták Lakatos István emlékiratainak második kötetét is, amelyben másfél évtizednyi börtönéveiről vall – ő volt az elsőrendű vádlottja annak a pernek, amelyben többek között Márton Áron püspököt ítélték el. /Sárvásár. Koszorúzás a kopjafánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./ Első kötet: Lakatos István: Emlékeim /Marosvásárhely, Appendix Kiadó, 2005./

Szeptember 16-án a Fráta melletti Berkenyesen a maroknyi református közösség felavatta templomát. A település templomát már az 1332-es évben említették iratok, Ezt később lebontották, a szomszédos Frátára jártak a hívek istentiszteletre. Az egyházközség imaháza végül 1939–1946 között épült fel, amelyet az akkori püspök, Vásárhelyi János avatott fel. Azóta kiderült, az épület olyan rossz állapotban van, hogy megjavítani g nem lehet. Akkor határozták el, hogy új templomot építenek Mindenki (mind a negyvenhárom lélek) támogatta a kezdeményezést. A hollandiai testvérgyülekezettől segítség érkezett az építéshez. Az avatáskor az ünnepi hálaadó istentiszteleten dr. Pap Géza püspök hirdetett igét. /Somogyi Botond: Maroknyian egy templomért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

„Harang a szélben” lett volna Sütő András főművének a címe, de már maradt rá ideje. Szeptember 30-án lesz egy éve, hogy meghalt. Össze kell tartani, hogy megmaradjunk, hirdette. „Mi dolgunk e világon? Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. ” Az idő markában – írta. /Nagy Katalin: Harang a szélben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

Író-olvasó találkozó keretében mutatták be a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpontban Banner Zoltán Örvendjetek, némaság lovagjai című pódiumnaplóját. A kötet a szerző 75. születésnapján jelent meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában. „A pódiumnapló Banner Zoltán művészettörténész, író és előadóművész életpályájáról szól, a szerző előadói körútjainak prizmáján keresztül” – mutatta be a könyvet Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője. Banner 1965-ben kezdte előadó-művészi pályafutását, ám számos telt házas előadás után a kommunista rezsim nyomására 1984-től már nem állíthatott össze önálló műsort, néhány évre rá pedig szülőföldje elhagyására kényszerült. /Jánossy Alíz: Pódiumnapló-szilánkok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete mutatta be Jósa Piroska orvos Virágeső a nagyváradi utcaköveken című munkáját, mely a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság pályázatára készült, a könyvet az EMI adta ki. A könyv fő témája a nevezetes 1940. szeptember 6-a, amikor virágszőnyeg borította a váradi utcaköveket. „Köszönet érte, hogy mi, mai nagyváradi fiatalok, ha csak lelki szemeink előtt is, de átélhetjük, megérthetjük azt a csodát, amit talán úgy nevezhetnénk: magyar Nagyvárad. A könyvet végigolvasva, a gazdag fotóanyagnak is köszönhetően úgy érezzük, mi is ott vagyunk azon a szeptemberi napon a bevonulást váró nagyváradiak között. Mégis, szinte elképzelhetetlen ez. Elképzelhetetlen, hogy a számunkra oly drága magyar lobogóval volt feldíszítve a Szent László tér és az egész város. Ez a lobogó nem csak az utcán hirdette a magyar Nagyváradot, de még inkább, belül a szívekben. Nehéz elképzelni, hogy volt idő, amikor az utcán, a közhivatalokban, az iskolában nem szemlesütve beszéltek magyarul. Volt idő, amikor Nagyváradon magyarnak lenni nem jelentett megaláztatást, megtűrt állapotot. ” – olvasható többek között Nagy József Barna váradi EMI-elnök utószavában. /B. Zs. : Ne csak a veszteségekre emlékezzünk! Könyv őrzi a nagyváradi bevonulás emlékét. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

Rettenetes évnek nevezte Bayer Zsolt újságíró a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hazugság-beszéde óta eltelt egy évet azon a tüntetésen, melyet szeptember 15-én tartottak a Budai Vár Szent György terén. Bayer beszédében kijelentette: – Eladták hazánkat, tönkretették az egészségügyet, az oktatást, a kultúrát, nyolc százalékkal nőtt a csecsemőhalandóság. Cserébe nyolc százalékkal kevesebb lett a nyugdíja azoknak, akik idén mennek nyugdíjba. Nincs külpolitikánk, s mindenkinek azt mondunk, amit hallani szeretne. A miniszterelnök személyes utasítására brutálisan megverték és megalázták a fél országot. Ismét feltették a régi lemezt és kérlelhetetlen antifasiszta harcot vívnak a nem létező fasizmussal. A zsúfolásig megtelt Szent György téren felszólalt többek között Murányi László újságíró, a tüntetés műsorvezetője, továbbá Baranyi Károly pedagógus, Bokor Imre, a hadtudományok professzora, Morvai Krisztina jogász, Melocco Miklós szobrászművész, Eperjes Károly színművész, Papp Lajos és Csókay András professzorok. /Frigyesy Ágnes: „Legyünk tüske a gazemberek körme alatt” Gyurcsány-ellenes tüntetés a Várban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

Az Országos Korrupcióellenes Bizottság (DNA) csupán politikai eszköz, a Cotroceni-ből érkező parancsokat teljesíti – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, szerinte bosszúról van szó, amiért Doru Tulus ügyész leváltását kezdeményezte. /Cotroceni az elnöki palota. /; Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azt nyilatkozta: esze ágában sincs felmenteni tisztségéből miniszterét. Nem az első eset, amikor egy miniszter nevét meghurcolják, koholt korrupciós vádakkal illetik, hogy aztán semmit se tudjanak rábizonyítani, elég csak Teodor Atanasiu védelmi, Codrut Seres kereskedelmi és Nagy Zsolt távközlési miniszter esetére gondolni – mondta a kormányfő. A nemzetközi sajtót is bejárta annak a híre, hogy a DNA Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter és Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési miniszter kivizsgálását kéri. Chiuariu minisztert azzal vádolják, hogy jóváhagyott egy olyan kormányrendeletet, amelyet Nagy Zsolt kezdeményezett, és amely a Posta tulajdonába tartozó, közel egy hektáros, a bukaresti Victoria sugárúton fekvő területnek az állami közvagyon köréből való kivonásról rendelkezett. /Korrupcióellenes harc, vagy politikai leszámolás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Traian Basescu államfő állítólag ígéretet tett az ellenzéki Szociáldemokrata Pártnak (PSD), hogy a demokrata képviselők támogatni fogják bizalmatlansági indítványukat. Meg nem nevezett források szerint a Basescuval való találkozón a PSD legkevesebb hat miniszteri tárcát igényelt. Az államfő megerősítette azt a hírt, miszerint találkozott Mircea Geoanaval, a PSD elnökével, Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke pedig szintén közölte, hogy tárgyalt Traian Basescuval. Traian Basescu elmondta, teljesen természetesnek tartja a Mircea Geoanaval való találkozót, de nem volt hajlandó elárulni azt, hogy miről tárgyaltak. /Traian Basescu támogatást ígért a szociáldemokratáknak? Geoanaék hat miniszteri tárcára tartanának igényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./ Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke cáfolta, hogy pártja belép a kormányba. A Traian Basescu elnökkel folytatott tanácskozásáról kijelentette: “Abban az esetben, ha a bizalmatlansági indítványt megszavazzák, természetes, hogy az államfőnek szerepe lesz az új kormány kinevezésében. ” /Geoana cáfolata. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége azt állítja: Markó Béla RMDSZ-elnök azért jelenti ki, hogy az MPSZ-nek nincs esélye, mert a szövetség megijedt a felmérésektől. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint Tőkés Lászlónak több esélye van, mint egy „pártlistának”. Hozzátette: az RMDSZ nem fogja támadni Tőkés Lászlót a kampányban, hanem az őt támogató szervezeteket fogja kikezdeni. „Az RMDSZ a románok szavazatára is számít, ezért tette a lista élére Frunda Györgyöt” – mondta. /MPSZ: Markó megijedt a számoktól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Eörsi Mátyás képviselő, az SZDSZ frakcióvezetője támadta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, akinek nemzetpolitikai stratégiáját múlt hétvégén fogadta el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma. Szili szerint a stratégia alapja lehet egy törvénynek, amely létrehoz egy intézményrendszert, és hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a határon túli magyarság támogatási és finanszírozási kérdéseit. „Nem tartom azt bajnak, hogy érdemi viták folynak a határon túli magyarok támogatásának kérdésében, de a jelenlegi megosztott belpolitikai helyzetben minden ilyen kezdeményezést álságosnak tartok. Nem a saját politikai szerepvállalásukat kellene előtérbe tolniuk azoknak, akik ilyen javaslatokkal állnak elé, hanem elsősorban érdemi dolgokról kellene beszélni, csakhogy erre még nem vagyunk készen” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Eörsi Mátyás. „A jelenlegi helyzet nemzetpolitikai kérdésben nem alkalmas semmiféle konszenzus létrejöttére. Ma már nem csak a magyar politika megosztott, hanem megosztottak a határon túli magyar politikai közösségek is. Gondolok itt az RMDSZ-re, arra, hogy Markó Béla és Tőkés László nem tudtak megállapodni, és gondolok a szlovákiai magyar közösségen belüli súrlódásokra” – fejtette ki Eörsi. A lap megkeresésére Szili Katalin tagadta, hogy nemzetpolitikai kérdésben tett kezdeményezése megosztottságot eredményezne a Magyar Szocialista Pártban, vagy más parlamenti pártokban. Emlékeztetett, hogy a múlt heti KMKF-ülésen ott volt az öt parlamenti frakció képviselete, beleértve az MSZP-t is, ott voltak a határon túli magyar képviselők, a magyar kormány képviselete Kiss Péter kancelláriaminiszter és Gémesi Ferenc szakállamtitkár személyében, a KMKF döntéseit pedig mindenki konszenzussal elfogadta. „Lehet, hogy valakiknek érdekük az, hogy utólag megpróbáljanak belemagyarázni valamit vagy esetleg érdekük ellentéteket szítani, ettől függetlenül a konszenzussal elfogadott nemzetstratégia létezik. Az hogy bizonyos köztisztviselők utólag felülírva a politikát hogyan nyilatkoznak, azzal én nem óhajtok foglalkozni” – jelentette ki az Szili Katalin. /Lokodi Imre: Eörsi: egyelőre nincs konszenzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A budapesti Magyar Narancs című hetilap Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke új nemzetstratégiai koncepcióját minősítette. A lap szerint a kezdeményezés mögött az elnök asszony politikai ambíciója van. A Magyar Narancs úgy tudja, hogy a „határon túli magyar problematikum az elmúlt években kiszorult a magyar politikából, nem kis részben a Gyurcsány-kormány tudatos erőfeszítései miatt. ” Gyurcsány miniszterelnök felszámolta a Máértet, Szili javasol többpártilag valami hasonlót helyette, „hátha jó pontokat szerez Gyurcsány külső vagy belső ellenzékénél”. A hetilap szerint: e szavaknak – nemzetpolitika, nemzetstratégia, meg a többi: területi autonómia, ilyen autonómia, olyan autonómia, kettős állampolgárság – idestova húsz éve nem sikerül értelmet találni. A Magyar Narancs szerint minden rendben van: az „elmúlt tizenhét évben a hat. túli m. -ok Romániában és Szlovákiában önkormányzati és parlamenti képviselők, miniszterek, miniszterelnök-helyettesek, polgármesterek sokasága révén érvényesíthették speciális érdekeiket; könyvekben, újságokban, honlapokon, egyetemeken, iskolákban, templomokban, civil szervezetekben találhatták meg nemzeti önazonosságukat”. Továbbá: az identitásnak, amit meg akarunk őrizni, néhány múzeumi tárgyon kívül semmi egyéb tartalma nem lesz, mint hogy meg akarjuk az identitást őrizni. /Harangozó Katalin: Méltó módon. = Magyar Narancs (Budapest), szept. 20./

Az ortodox egyház új pátriárkája, Daniel találkozott Laurentiu Tanasevel, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ képviselőjével, akivel az átvilágító bizottság elé idézett 12 egyházi vezetőről tárgyalt. Laurentiu Tanase a múlt héten jelentette be: találkozni fog Daniel pátriárkával, hogy meggyőzze a 12 beidézett egyházi vezető jelenlétének fontosságáról a tárgyalásokon. /Röviden. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Felmérést végeztek a nem-magyar nemzeti kisebbségek parlamenti képviselőinek két éves tevékenységéről. Megállapították, hogy a 18 főt számláló kisebbségi frakció, bár számos jelentős kezdeményezést tudhat magáénak, távolról sem olyan hatékony, mint amilyen lehetne. A kisebbségi javaslatra született törvények között akadnak igen jelentősek is, így például a diszkrimináció minden formáját megelőző és büntető törvény 2002-es jelentős módosítása, jelentős a szerepük a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképeket tiltó jogszabályban, de más, tanügyi és egyéb kezdeményezésekben is. A Romániában fennálló pozitív diszkriminációs rendszer lehetővé teszi azt, hogy egy nemzeti kisebbség képviselője már alig 2000 szavazattal bejuthasson a parlamentbe. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Alapos, de eredménytelen érdekképviselet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szeptember 19-én az Országházban a külhoni magyarság képviselőinek jelenlétében mutatta be a támogatási rendszer új elemeit. A miniszterelnök beszédében három elv fontosságát – a be nem avatkozás politikája, a szolidaritás-, és a hosszú távú biztonság elve – emelte ki, melyek a magyar kormány tevékenységét vezérelték éveken át. Megemlítette, hogy a határon túli magyarság támogatása hosszú évek óta költségvetési alkudozások tárgya volt, amit mindenképpen abba kellett hagyni. „A magyarság azon közösségeit, melyek kisebbségben vannak, egyben kell tartani” – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány szerint már eleget vitatkoztak a pártok egymással, pedig „az egység előbbre való, mint a megosztottság. Kormányunk szándéka, hogy az átfogó, nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a pártpolitikai viták közül. ” Beszéde végén hangsúlyozta, hogy a munka továbbra sem áll meg. A magyar kormány nemzetpolitikája mind eszköz-, mind intézményrendszerében megújult, egyik fő pillérét pedig a szintén megújult támogatáspolitika képezi. A külhoni magyar intézmények és programok vagy pályázati úton vagy fejezeti támogatásokból összesen 677 millió forint értékben kaptak támogatást. A pénzösszegek elosztásáról szóló döntés során a Vajdaság és a Kárpátalja magyarsága előnyben részesült. A magyar kormány szándéka az volt, hogy a szomszédos államokban élő magyarok szülőföldön való boldogulását segítsék, ezért az identitásuk megőrzését elősegítő programok megvalósítását helyezték előtérbe. A nemzeti jelentőségű intézmények körébe tartozik a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI), illetve az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) is, melyeknek igazgatója illetve elnöke a Parlamentben is bemutatta a magyar kormány által támogatott intézményét. „Több, mint tizenöt éve kérjük, hogy a magyar kormány nyújtson támogatást határon túli magyar intézmények számára, így most külön örülünk annak, hogy ez megtörtént” – mondta Veres Valér, a KMEI igazgatója, aki beszédében külön hangsúlyozta, hogy a határon túli magyar egyetemek közül a Babes–Bolyai Tudományegyetem a legnagyobb. „Az 1885-ben alakult EMKE kitörölhetetlen a magyar gondolkodásból” – vallotta Kötő József, az EMKE elnöke. Támogatásban részesült további két oktatási intézmény: a Sapientia EMTE és az Iskola Alapítvány; ezen kívül szakmai műhelyek, kutatóintézetek, irodalmi és kulturális szakmai szervezetek, színházak, valamint szórványprogramként segítik a csángók iskolán kívüli anyanyelvi oktatását és a szórványkollégiumok működését is. A támogatási összeg három évre – 2008–2010 – állandó: 386 millió forint. Románián kívül Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna kaptak még támogatást. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Biztonságot ígér Gyurcsány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kritikusan reagált Gyurcsány Ferenc bejelentésére. „A mai tájékoztató nem tudta rendbe tenni a káoszt, ami a határon túli támogatások körül tapasztalható az elmúlt években. Az idei költségvetési előirányzatban 2,2 milliárd forint szerepel a „nemzeti jelentőségű intézmények és programok” számára, ma összesen 677 millióról volt szó. Mit tudhatunk a többi 1,5 milliárdról?” – fogalmazta meg kérdéseit Németh Zsolt. Támogatásban részesül az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Désen, Zilahon, Szilágysomlyón, Kolozsváron és Máramarosszigeten működő Magyar Házak működtetésére, valamint a társszervezetek – így a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Írók Ligája – programjainak támogatására. Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási felelőse elmondta, nagy szükség van az 56 millió forintos támogatásra, mert további 25 moldvai csángó faluban tervezik az anyanyelvi oktatás beindítását. „Érdemben nem nyilatkozhatok, hiszen hivatalosan senki nem értesített a támogatásról. Ismerősnek tűnik viszont ez az összeg, hiszen a nyár elején egy másik, szintén a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton összesen ennyit igényelt valamennyi, csángókkal foglalkozó szervezet” – magyarázta Hegyeli Attila. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, több intézményt javasoltak, mint amennyi végül megkapta a támogatást, de megértik, hogy a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. Támogatásban részesülő romániai intézmények és programok: Oktatási intézmények: Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (200 millió Ft), Iskola Alapítvány, Kolozsvár (50 millió Ft). Szakmai műhelyek, kutatóintézetek: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (5 millió Ft), Teleki Alapítvány, Marosvásárhely (2 millió Ft). Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Magyar Házak hálózata (5 millió Ft), Erdélyi Múzeum-Egyesület (8 millió Ft), Irodalmi és kulturális szakmai szervezetek támogatási programja (10 millió Ft). Szórványprogram: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (56 millió Ft), Szövetség a Szórványért Alapítvány, Kolozsvár (25 millió Ft). Színház-támogatási program: romániai magyar színházak (20 millió Ft). Összesen: 386 millió Ft. /Megosztó pénzosztás? = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./ Németh Zsolt szerint több esetben politikai elfogultság érhető tetten a támogatások elosztásánál: Horvátországban nem kap támogatást az eszéki magyar oktatási központ, ellenben hétmillióval támogatnak egy félig romos tájházat. A közelgő horvátországi választások előtt meg kell támogatni az MSZP helyi szatellitszervezetét – jegyezte meg Németh Zsolt. A Fidesz szerint az is megdöbbentő, hogy Kárpátalján ugyanannyi támogatás jut a kizárólag magyar forrásból működő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolának, mint az ukrán állam által finanszírozott ungvári és munkácsi felsőoktatásnak, miközben a beregszászi főiskola az ellehetetlenülés határán van. /Jóval kevesebb az ígértnél (Támogatás a határon túli magyarságnak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Magyarok Világszövetsége helyett Magyar Világtanács létrehozására tett javaslatot Tabajdi Csaba a Kárpát-medencei magyar képviselők minap megtartott budapesti találkozóján. /Sike Lajos: Magyar Világtanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával vették őrizetbe a Magyar Szocialista Párt (MSZP) egykori országgyűlési képviselőjét, Zuschlag Jánost, aki korábban lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, miután a holokauszttal viccelődött. Zuschlag jelenleg az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, a megyei közgyűlés tagja, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, az MSZP helyi szervezetének elnöke. 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek gyanús felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. A megyei főügyész helyettese júniusban azt nyilatkozta, hogy a nyomozás eddigi adatai alapján. Zuschlag egyértelműen gyanúsítható azzal, hogy utasításokat adott az érintett egyesületek és alapítványok munkatársainak. Zuschlagon kívül az MSZP több helyi tisztségviselője is a gyanúsítottak között szerepel. Az egyik magyarországi napilap arról írt, hogy a budapesti önkormányzattól, a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül, illetve a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól kaptak milliós támogatást azok az alapítványok és egyesületek, amelyek működését törvénytelennek ítéli meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. Gyurcsány Ferenc pártelnök, kormányfő, volt sportminiszter szűkszavúan kommentálta az ügyet, kijelentve: fontos, hogy kiderüljön az igazság. /Gyanús elszámolások. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./,,Mintha a láthatáron egy újabb Tocsik-ügyet látnánk. Az újabb ügy szálai teljesen világosan Gyurcsány Ferenc dolgozószobájáig vezetnek” – fogalmazott az ügy kapcsán Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. /Őrizetbe vették Zuschlagot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

Marosvásárhelyen a Sapientia Egyetem számára a tanévkezdés nem csupán ünnepélyes megnyitóból áll, ezen a napon kezdődnek a gólyanapok. A Hallgatói Önkormányzat rendezvénysorozata idén is a HÖK bemutatkozójával indult. Ismerkedési játékokon vehettek részt az elsőévesek, idén először színjáték is volt, a versenyző csoportoknak egy film vagy rajzfilm jeleneteit kellett eljátszaniuk. A gólyanapok 12 órás filmmaratonnal folytatódnak. /Nagy Székely Ildikó: Esmeralda és Micimackó a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

Ünnepélyes keretek között ismerték el szeptember 19-én Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanácsnak (SZNT) az autonómia megteremtéséért folytatott küzdelmét. Az Árpád fejedelem díjat Fodor Imre, az SZNT elnöke vette át Gubcsi Lajostól, a Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriumi elnökétől, aki beszélt az Árpád fejedelem díjról, annak hátteréről és jelentőségéről. Mint mondta, ,,egy büszke nép nem tűri, hogy elvegyék a történelmét”, utalt az eddigi kitüntetettekre, akik ,,a magyar nemzet gerincei”. Művészek mellett idén Orbán Viktornak is átadták. Ötven elismerésből tizenhármat Erdélybe hoztak. Miután Fodor Imre, az SZNT elnöke átvette az Árpád fejedelem-díjat, kijelentette: az SZNT felvállalta, hogy megoldódjon az erdélyi kérdés, az autonómia. Ha ez nem sikerül, a szászok sorsára jutunk – figyelmeztetett. Gazda Zoltán, a sepsiszéki MPSZ elnöke végül megjegyezte, megelőlegezett ez a díj, mert az SZNT akkor fogja megérdemelni, amikor Gubcsi Lajos ,,székely autonóm földre fog lépni, de hisszük, ez be is fog következni”. /Mózes László: Árpád fejedelem díj a Székely Nemzeti Tanácsnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

A George Enescu Fesztivál rendezői visszavonták a Párizsban élő Megyeri Krisztina hétezer eurós díját, amelyet a legjobb kamarazenének járó zeneszerzői díj kategóriában kapott meg szeptember 9-én. Ezt azzal indokolták, hogy a Megyeri által komponált kamara darab (Le Jardin Étranger, Az idegen kert) 2003-ban már egyszer kapott díjat, éppen az Enescu Fesztiválon. A zsűri úgy döntött, hogy a díjat a második helyezettnek, Hu Xiao-ou-nak adja. Megyeri Krisztina aláírt egy nyilatkozatot, hogy az előadott darabot a nagyközönség még nem hallotta. /Orosz Anna: Kínos Enescu-epizód. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere egy megyei román nyelvű napilapban, a Cronica Satmareanában szeptember 19-én megjelent írás ügyében. Az elöljáró szerint ugyanis az álnéven közölt cikk célja a nacionalista uszítás, valamint a feszültségkeltés az ortodox és a katolikus egyház között. Ilyés eljuttatott egy válaszcikket a napilap szerkesztőségébe, hogy közöljék azt a válaszadás jogán. A szerző Restitutio in integrum – Pro catolica, vax ortodoxa című írásában azt állította, hogy a kommunista rendszerben elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása során Ilyés Gyula polgármester előnyben részesítette a katolikus egyházat az ortodox egyházzal, illetve magánszemélyekkel szemben, „pofátlanul” semmibe véve a város többségi lakosságának érdekeit. A cikk írója elsősorban azt nehezményezi, hogy az ortodox egyház nem azt a területet kapta meg templomépítés céljára, amelyet eredetileg kért. Tavaly ugyanis, miután a Szent Mihályról és Gábriel Arkangyalról elnevezett kegyhelyet át kellett adniuk a görög katolikus egyháznak, az ortodox vallási vezetők Szatmárnémeti régi központjában, a parkban akartak templomot építeni maguknak. Ezt azonban a helyi tanács nem hagyta jóvá. A cikk szerzője szerint a polgármester azért ellenezte a kezdeményezést, mert az ortodox templom eltakarta volna a római katolikus székesegyházat. A cikkíró szerint a katolikus egyház vagyonszerzésre kívánja használni visszakapott ingatlanjait egyházi, esetleg karitatív tevékenység helyett. Ilyés Gyula válaszában kifejtette: természetes dolog, hogy az az egyház, amelytől többet vettek el, többet is kap vissza. Az építendő ortodox katedrálisra vonatkozóan közölte, ennek ügyében a városi tanács dönt. /Babos Krisztina: Egyházi feszültségkeltés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Szeptember 19-én négy, a régi magyar nevét is jelző utcanévtáblát helyezett el az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete olyan épületek falain, amelyek tulajdonosai előzőleg beleegyezésüket adták ehhez. Az akciót az önkormányzat nyilvánosan ellenezte, kiküldték az illetékes hatóság alkalmazottait, hogy távolítsák el a táblákat. Az ellenakcióról értesülve néhány EMI-s a helyszínre sietett, hogy megakadályozza a táblák elszállítását. A fiatalok elállták az autó útját, az egyik munkás úgy megütötte Csomortány Istvánt, az EMI egyik tagját, hogy felhasadt a szája. Az eset kapcsán felkeresik az ügyvédet, és eljárást indítanak a tettes ellen. Nagy József Barna /EMI/ elmondta, megunták, hogy az önkormányzat nem tartja be az ígéretét, ami szerint még tavaly szeptember végéig ki kellett volna cserélniük a román nyelvű táblákat kétnyelvűekre. Ezért magánakcióba kezdtek. /Nagyvárad. Tettlegességbe fulladt az EMI akciója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Fél évszázad után szeptember 19-én Aradon kihozták a katolikus templom előcsarnokából az eddig ott őrzött Szentháromság-szobrot, melyet a kommunisták 1957–1958-ban eltávolítottak a térről. A talapzat építése folytatódik, októberben ismét helyére kerül az aradi magyarság másik szimbóluma is, a Szentháromság-szobor. /(irházi): Tegnap történelmet írt az aradi magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

Dísztárgyakat is rejtő, avar kori sírokat tártak fel a napokban a Kolozs megyei Zsuk mellett. Alexandru Diaconescu, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem és archeológia szakának tanára szerint a lelet az első bizonyíték arra, hogy a 8–9. századi temetkezési helyet szláv–román eredetű keresztények használták, akik már a magyar honfoglalás előtti időkben ezeken a területeken éltek. A hírt az Evenimentul Zilei napilap közölte, és a megszólaltatott Diaconescu professzor tájékoztatója alapján azt a következtetést vonta le, hogy „végre megdőlt az a tézis, mely szerint a magyarok előbb éltek a térségben, mint a románok”. A zsuki ásatásokat irányító régész azonban a Krónikának cáfolta, hogy ilyesmit nyilatkozott volna a bukaresti riporternek. „Érdekes bizonyítékokra bukkantunk, az eredményeket azonban aprólékos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után hozzuk nyilvánosságra. Több mint 80 csontvázat találtunk, melyek a korabeli keresztény temetkezési szokások szerint nyugat–kelet irányban vannak tájolva, ugyanott 8. századra jellemző fülbevalókat is kiástunk” – összegezte az eddigi munkálatok konkrétumait a BBTE professzora. /A zsuki ásatásokban bíznak a románok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Pályázatíró-képzéssorozat indult Gyergyószentmiklóson, a GYTIT (Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács) szervezésében. A háromnapos rendezvényen összesen 45 tagszervezet vett részt a medence területéről. Szervezik, hogy Csíkszeredában is tartsanak háromnapos, úgynevezett multiplikátorképzést. A Kolozsváron és Székelyudvarhelyen működő Civitas Alapítvány jelenleg a kistérségi és közösségi társulásokon segít, az ősz folyamán több önkormányzatnál is szerveznek tanfolyamokat. Balogh Márton, a Civitas Alapítvány kolozsvári szervezetének vezetője elmondta, Romániában nem létezik civil összefogás, mindenki a saját szervezetében próbál tevékenykedni. Balogh szerint a nonprofit szervezetek csalódottan veszik tudomásul, hogy az EU-s támogatások, a strukturális alapok nem a civil szervezetek fejlődését támogatják, hanem az EU politikájának megfelelő célok megvalósulását. Mindemellett számos forrásteremtési lehetőség áll a civilek rendelkezésére, de nem használják ki ezeket. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina: Nem erősödik az erdélyi civil szféra. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

„Mindegyik előadásunkat kortárs színházi nyelven igyekszünk megfogalmazni. Manapság már nem a címek a döntő fontosságúak, hanem a színpadra állítás módja” – mondta az új évadterv kapcsán Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. Az október 5-én kezdődő évadot a műfaji változatosság jellemzi. Az első bemutató Friedrich Dürrenmatt A csendestárs című tragikomédiája Zakariás Zalán rendezésében. Az évad további előadásai: John Steinbeck regényeiből készül a George és Lennie című „drámai játék”, Barabás Olga rendezésében; Ion Luca Caragiale Karnebál című komédiája, amelyet Alexandru Dabija visz színre; Kellér Dezső, Paul Schönthan és Franz Schönthan A szabin nők elrablása című zenés vígjátéka, Keresztes Attila rendezésében. Stúdió-előadás készül Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című groteszk komédiájából, Bocsárdi László rendezésében, továbbá lesz három egyéni műsor is: Visky András Júliáját Ruszuly Éva, az Émile Ajar Előttem az élet című regénye nyomán készülő Momót Magyarosi Imola, Salinger Zabhegyezőjének adaptációját pedig Kolcsár József adja elő. A társulat a következő hónapokban Brüsszelben vendégszerepel a tavalyi nagy sikerű előadással, A nyugati világ bajnokával, továbbá részt vesz a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztiválon. A bábtagozat Tamási Áron-meséből készülő előadás, a Tűzálló Pál premierjére várja a gyerekeket. /Rostás-Péter Emese: Kortárs nyelven. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Harmincéves az erdélyi magyar táncház-mozgalom. Ebből az alkalomból szeptember 29-re Csíkszeredába várják mindazokat, akiknek ebben az időszakban zenészként, oktatóként, táncosként vagy egyszerűen csak népzene- és tánckedvelőként köze volt a táncházhoz. Előtte még két, szintén a népzenéhez kapcsolódó, jubileumi ünnepi rendezvény lesz. A népzene és néptánc háromnapos ünnepe Csíkszeredában szeptember 27-én, kezdődik a tizedik Erdélyi Prímások Találkozójával. Várják Palatka, Szászcsávás, Kalotaszeg, Szék, a Gyimesek legjobb zenekarait, prímásait. Szeptember 28-án a Barozda együttes ünnepli, hogy 30 éve, a kolozsvári után nem sokkal indították el az első székelyföldi táncházat Csíkszeredában. Szeptember 29-én egész napos rendezvénysorozatot szentelnek a 30 éves táncház-mozgalomnak a Romániai Magyar Néptánc Egyesület, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint Csíkszereda önkormányzata szervezésében. Harminc éve még az a veszély fenyegetett, hogy a népdalok, -táncok archívumok mélyére süllyednek, elfelejtik őket. Aztán a táncház-mozgalomnak köszönhetően bekerültek a városokba, ahol életre keltek, majd újra termékeny talajra leltek a falvakon is. András Mihály elmondta, hogy ezen vidéken közel 3000 gyermek tanulja és énekli, táncolja a hagyományos táncokat. /Takács Éva: A fiatalok is magukénak érzik a népi kultúrát. Harmincéves az erdélyi táncházmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

A Kolozs Megyei Tanács szeptember 19-én tartott ülésén Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök a szakbizottsági jóváhagyás tudatában javasolta, hogy szavazzák meg a kolozsvári a művelődési és hagyományőrző értékeket ápoló Művelődés folyóirat támogatását. Hivatkozott a román Tribuna folyóiratra, melyet a megyei tanács támogat. A Művelődés támogatására a Tribunának juttatott összeg egyharmada szükséges. Voltak, akik vitatták a magyar folyóirat támogatását, végül azonban mégis megszavazták. Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője elmondta, először a városi tanácshoz fordultak támogatásért, ott azonban elutasították őket. Kántor Lajos, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztője közölte, évek óta nem kaptak normatív támogatást a minisztériumtól, mégis elszámolási kötelezettségük van. Ezen akarnak változtatni, hogy a jövőben a Korunk Baráti Társaság adja ki a lapot. Állami támogatás hiányában pályázatokból tudták biztosítani a Korunk megjelenését, a Communitas, a városi művelődési alap, a Szülőföld Alapítvány és a Nemzeti Kulturális Alap ismétlődő pályázatai mellett adományokból, szponzorokból és eladásból is van némi bevételük. Parászka Boróka, az A Hét főszerkesztője közölte, nem tudtak önkormányzati támogatáshoz jutni, holott weboldalt szerkesztenek és tartanak fenn. Szerinte nincs magyar lobbi Bukarestben, ezért kevés a támogatás. A Hét idén a Kulturális Minisztériumtól jelentős összegű projekttámogatáshoz jutott. Ezenkívül uniós pénzeket szeretnének szerezni. A kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője, Szilágyi István nem kívánt nyilatkozni erről a kérdésről. A Helikon úgy él, ahogy tud – fogalmazott. A Kolozsvári Városi Tanács művelődésért és oktatásért felelős bizottságának tagja, Molnos Lajos tanácsos elmondta: a magyar kulturális szervezetek és kiadványok is részesülnek minden évben elkülönített keretösszegekből. /Megyei tanácsi hatáskörbe került a Művelődés folyóirat. A magyarellenes hangulatkeltés sem akadályozta a kedvező döntést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./