A nagyszebeni III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen részt vevő református küldöttek nem kaptak hivatalos visszajelzést a rendezvény szervezőitől tiltakozó nyilatkozatukra – jelezte Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. A küldöttek azért tiltakoztak, mert a rendezvényen többször is hátrányos megkülönböztetésben részesültek a magyar résztvevők. A legfelháborítóbb esetet az öt nagyváradi fiatal jogtalan rendőrségi feltartóztatása jelentette, akik szórólapos tiltakozásba szerettek volna kezdeni a nagygyűlésen a Loránttfy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében. A feltartóztatottak egyike, Nagy Barna József is, Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, elmondta, bíróság elé kívánja vinni az ügyet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: személyesen járt közbe azért, hogy engedjék el a fogva tartott fiatalokat. Tőkés László megköszönte, hogy Markó odafigyelt az ügyre. /Marad a diszkrimináció? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök látszatökumenizmusnak nevezte azt, ami Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen történik. A rendezvényen az ortodox egyház nyomul az első sorokba, így kívánja megmutatni, itt ő az erősebb. A többi egyházat, nyelveket hátrányosan és látványosan megkülönböztetik. A magyar nem vált a rendezvény hivatalos nyelvévé. /Ambrus Attila: Látszategység helyett párbeszédet. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Csángóföldön minden évben kisebb harcokat kell vívni a magyar oktatással kapcsolatos jogszerűségért. A Bákó megyei tanfelügyelőségen szeptember 6-án tizennégyen versenyvizsgáztak sikeresen a magyar nyelven oktató helyettes tanári állások betöltéséért. Gajdárba és Lujzi-Kalagorba látogatott el szeptember 3-án Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) oktatási felelősével és Anghel Nastase roma és magyar oktatásért felelős Bákó megyei tanfelügyelővel, mivel értesüléseik szerint ezen a két helyszínen az iskolaigazgatók próbálják megakadályozni a magyar nyelv oktatását. A látogatók bemutatták a törvény értelmében összeállított, a szülők aláírásával ellátott igénylistákat, majd a megyei tanfelügyelőségen a főtanfelügyelő, Ovidiu Cojocaru aláírását kérték az anyanyelvi óraszámok jóváhagyására. Tavaly ugyanezzel az eljárással Klézse, Rekecsin és Lészped gyermekei kaptak magyar tanítót. Pásztor Gabriella államtitkár elmondta, az ősz folyamán pedagógusokból, minisztériumi képviselőkből álló közös találkozót szerveznek, amelynek témája egy magyar iskola, de legalább egy tagozat létrehozása lesz. „Otthon gyakorta románul beszélnek ezek a gyerekek, tehát a magyar tannyelvű iskola beindítása óriási lépés lenne a jelenlegi, heti 3-4 órás anyanyelvi oktatással szemben” – mondta Pásztor. A jelenleg 16 magyar pedagógusból álló csoport nem csupán az iskolai órákat látja el, hanem délutáni foglalkozásokba is bevonják a gyerekeket. /Pásztor Krisztina: Bákói visszaéléstérkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Az Országos Ifjúsági Hatóság /ANT/ Costinesti-en augusztus 29 – szeptember 5. között szervezett Újságírás elnevezésű nyári egyetemen Kiss Olivér, a Szabadság főszerkesztője a romániai magyar sajtó helyzetéről, sajátosságairól beszélt. Egyeseknek tudomásuk sem volt arról, hogy magyar nyelvű napilapok, hetilapok, magazinok is megjelennek Romániában. /Újságírásról a tengerparton. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Az új tanév kezdetén ismét felmerül a kérdés, hol laknak majd Szatmárnémetiben a Református Gimnázium vidékről érkezett tanulói. Jelenleg a Kölcsey, a Hám János, valamint a Ioan Slavici iskolák bentlakásában kapnak helyet. Mikor lesz kész a több mint tíz éve elkezdett Rákóczi Kollégium? Sipos Miklós esperes közölte, a munkálatok folynak, ezen a télen már fedél alatt lesz a teljes épület, beleértve a toronyrészt is, amit az épület homlokzati oldalán alakítanak ki, Makovecz Imre tervei szerint. Jövő tavasszal megkezdik a falak építését is. /Folyamatban van az építkezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

Szeptember 8-án szentelik fel a bálványosfürdői Vasas borvízforrás mellett Erdély első ökumenikus kápolnáját a környék történelmi egyházainak képviselői. A kápolnaszentelés része Torja hétvégi falunapi rendezvénysorozatának. Daragus Attila ötletgazda vállalkozó, az Országos Faluturisztikai Szövetség (ANTREC) alelnöke és Torja község alpolgármestere elmondta, a kápolnaépítést a torjai önkormányzat költségvetéséből tervezték, de a prefektúra megakadályozta a pénz e célra való elköltését. „Saját pénzemből kezdem el a szent hajlék építését, de remélem, menet közben érkeznek adományok, amiből be tudjuk rendezni a templomot” – fejtette ki Daragus. /Ökumenikus üdülőtelep. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Kovács Ildikó bábrendező /sz. Sepsiszentgyörgy, 1927/ Kolozsváron koreográfiát tanult. 1949-ben szegődött a kolozsvári Bábszínházhoz, ahol három évi marosvásárhelyi megszakítás után, nyugdíjazásáig dolgozott. Számos bábdarabot és nagyszínházi előadást rendezett. Kisvárdán a Határon Túli Színházak Fesztiválján ez évben életműdíjat kapott. Kovács Ildikó 1951-ben vett részt Bukarestben az első szervezett bábszínházi képzésen, és a következő években már rendezett is. Létrehozta a kolozsvári MIM7 pantomimcsoportot. Évekig tartó tanulás, önfejlesztés eredményeként valódi profi-csapattá váltak. Közben pedig nemzedékek nőttek fel a kolozsvári Király utcai bábszínház paravánja előtt. A Kolozsváron eltöltött közel harminc év alatt az anderseni és hoffmanni klasszikus gyermekmeséktől a népmese-feldolgozásokig, a magyar irodalom klasszikusaitól Petőfitől, a móriczi Állatmeséktől Tamási Áronig és Weöres Sándorig, no, meg Micimackóig sok mindent játszottak. 1990-ig itthon nem rendezhetett, de rendezett Magyarországon hét színházban, beleértve a budapesti Állami Bábszínházat. Kovács Ildikónak emellett elméleti munkássága is jelentős, a bábművészetről cikkeket, tanulmányokat írt, könyvet ír a színész-báb-ember, illetve gyermek viszonyáról. A szakmabeliek Kovács Ildikót az erdélyi bábművészet iskolateremtő egyéniségeként tartják számon, munkásságát számos díjjal ismerték el. /Jakab Márta: A beszélő kéz. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Csíkszeredában, Golden Galleryben megnyílt Rangyák József festőművész kiállítása. „Ha akarom, bélyegméretűeket festek, ha akarom, monumentálisakat” – jelentette ki. A marosvásárhelyi születésű Rangyák József 1977-től él Csíkszeredában. /Horváth István: Rangyák hangulatjátékai. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Két csíkszeredai képzőművész, tanár és jó barát közös tárlata nyílt meg Csíkszeredában, a Petőfi utcai Kriterion Ház kiállítótermében: Zsigmond Márton festményei és Bara Barnabás szobrai. Zsigmond Mártonnak 1974-ben, Bara Barnabásnak 1994-ben volt utoljára egyéni kiállítása /A kő színei és a fa gondolatisága. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 7./

Szeptember 8-án Aradon, másnap Kisiratoson dedikálja legújabb könyveit Sarusi Mihály. Sarusi Mihály /sz. Békéscsaba, 1944. ápr. 7./ író, költő, újságíró tudatosan ápolja romániai magyar (és román) gyökereit, helytörténeti tanulmányban (Kisiratos helynevei, Kisiratos ragadványnevei), igaz történetben (Fekete-Zaránd), vagy akár magánkiadású versben (Ugatoló). Évekig az MTI békéscsabai tudósítója volt, jelenleg Balatonalmádiban él. „Dunántúlon élő erdélyi gyökerű alföldi vagyok” – szokta mondani. Szalbek-Iratos /Irodalmi Jelen Könyvek, Arad/ című munkájában megírta: az a szeretet köti ehhez a földhöz – ahhoz, amelyen Arad és Kisiratos is fekszik –, amelyet családjától kapott. Kisiratosi falurajzának a most megjelenő már a hatodik kötete, s kiadásra kész a hetedik is. Sarusi Mihály feladatának tartja fölmutatni a mai mindennapi társadalmi embertelenség elviselhetetlenségét. Sarusi Mihály számára Simonyi Imre az elmúlt század második felének egyik legfontosabb költője. Ezért is segítette a gyűjteményes Simonyi Imre-kötet kiadását. Sarusi Mihály legújabb könyve: Fő, hogy mögvagyunk, alcíme Öten Iratosról. Az öt szereplő: Hodács Ágoston műfordító plébános, Kovács Ferenc tanár, író, népköltési gyűjtő, Godó Mihály jezsuita atya (aki összesen 18 évet ült börtönben), Kurtucz István parasztkántor (a bátyja), és dr. Almási Béla Máltai-ház-építő körorvos. /Hevesi Mónár József: Égbekiáltó gondolatok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

Szeptember 5-én az arad-belvárosi katolikus templomban tartotta keresztény ifjúsági koncertjét Csiszér László. A Jöjj, itt az idő, hogy dicsérd címmel gitár-, illetve gépzene kísérettel előadott egyházi énekek szövegét vászonra kivetítve olvashatták, együtt énekelhették a hívek. Csiszér László bevallotta, előadásának célja Istenhez közelebb kerülni, amiben nagy segítség a zene, a dal. /(b): “Jöjj, itt az idő, hogy dicsérd…” Egyházi énekek táncritmusban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./ = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

Új napilappal gazdagodott a helyi sajtópiac, megjelent Marosvásárhelyen a Vásárhelyi Hírlap. Kiadója az Udvarhelyi Híradó Kft. Főszerkesztője Farczádi Attila, RMDSZ iránti lojalitása közismert. Farczádi a Népújság munkatársa volt, majd a Gaga rádiós hírszerkesztője, később a Központ című marosvásárhelyi lap főszerkesztője, ezt cserélte fel az új napilappal. /Szentgyörgyi László: Vásárhelyi Hírlap. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), szept. 7.

Módosította az RMDSZ Állandó Tanácsa szeptember 7-én az európai parlamenti jelöltjeinek listáját: az első három helyen Frunda György szenátor, Sógor Csaba szenátor és Winkler Gyula informatikai és távközlési miniszter áll, őket követi Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester és Korodi Attila környezetvédelmi miniszter. Az Állandó Tanács ugyanakkor úgy döntött: a lista többi része változatlan marad, s az újonnan elfogadott listát szeptember 8-án terjesztik szavazásra a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén. Az RMDSZ szerint egy független jelöltnek nincs esélye eljutni Brüsszelbe, de indulásával kockára teheti a romániai magyarság brüsszeli képviseletét. Várható, hogy Sógor „előléptetésével” Tőkés szavazótábora megoszlik. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Állandó Tanács ülése után súlyos hibának nevezte, hogy Tőkés László és az őt támogató szervezetek visszautasították az RMDSZ együttműködésre és a közös választási lista kialakítására vonatkozó javaslatát. A visszautasítás ellenére az RMDSZ a továbbiakban is a teljes összefogást, a nyitást, a romániai magyarság egységét szorgalmazza. „Számomra teljesen érthetetlen a döntésük, szerintem esetükben vagy politikai rövidlátásról van szó, vagy pedig ők nem a romániai magyarság politikai egységét, hanem egy más politikai alternatívát képviselnek” – szögezte le, hozzátéve: Tőkés László inkább hajlott volna a megegyezésre, mint a kollégái. A felmérések adatai ugyanis egyértelműen azt mutatják: míg Tőkés Lászlónak van egy bizonyos támogatottsága, a mögötte álló szervezetek támogatottsága „gyakorlatilag nulla” – mutatott rá. Markó bejelentette: Nagy Zsolt már korábban közölte, vissza kíván vonulni a listáról, ugyanis az ellene indított lejáratási kampány miatt nem akar lehetőséget adni az RMDSZ ellen irányuló esetleges támadásoknak. Markó kiemelte, Frunda György kétségtelenül az RMDSZ legmegfelelőbb, legtapasztaltabb politikusa erre a megbízatásra. Frunda György hangsúlyozta, hogy az Európa Tanácsban kifejtett 14 éves munkája során szerzett tapasztalatait az Európai Parlamentben is kamatoztatni tudja majd. Kelemen Hunor kampányfőnök közölte: a felmérések alapján az RMDSZ-nek minden esélye megvan két tisztség megszerzésére. Sógor Csaba egyike a továbbra is az RMDSZ kötelékében tevékenykedő ellenzéki csoportnak. A Hargita megyei szenátor gyakran helyezkedett szembe az RMDSZ politikai vonalvezetésével, közeli viszonya Tőkés Lászlóval – több évig a püspök külügyi és ökumenikus tanácsosa volt – közismert. A tél folyamán felmerült egy olyan lehetőség is, hogy a Tőkést támogató szervezetek és az RMDSZ kiegyezik abban: Sógor Csaba befutó helyre kerüljön a szövetség EP-listáján, erre azonban nem került sor. Sógor azoknak a szavazatára számít, akik bizonytalanok, eltávolodtak az RMDSZ-től, és akik egyáltalán nem mennének el szavazni. Elmondta: nem Tőkés ellenében indul. /Módosította az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Frunda, Sógor és Winkler a névjegyzék első három helyezettje. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint Tőkés László püspök jelöltsége oda vezethet, hogy a romániai magyarság európarlamenti képviselet nélkül marad. Az RMDSZ számára az egyetlen lehetőség: elérni az 5 százalékos küszöböt. A szenátor nem bízik a felek által kinyilvánított megnemtámadási szándékban. Úgy véli, ez lehetetlen, mivel azonos szavazóbázist kell meggyőzniük. A szenátor azt javasolja, hogy az RMDSZ és a Tőkés László püspököt támogató magyar civil szervezetek vezetői által egyeztetett dokumentumokat elfogadásuk előtt bocsássák közvitára. Eckstein-Kovács beperelné Alan Hillt, a verespataki aranykitermelésben érdekelt Gabriel Resources vállalat elnökét nacionalista propaganda vádjával. Hill úgy nyilatkozott: nem nevezhető véletlen egybeesésnek Magyarország és az RMDSZ tiltakozása a ciántechnológia betiltásáról. /Eckstein: Elúszhat az EP-képviselet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Nincs tragédia abban, hogy az RMDSZ, Markó Béla és Tőkés László tárgyalócsoportja nem jutott egyezségre a közös európai parlamenti lista ügyében. A fontos az, hogy nem fogják egymást támadni a választási kampányban, és hogy tető alá hozzák az egyeztető kerekasztalt. Az EP-képviselet nem elhanyagolható tét, de súlya szempontjából összevethetetlen a soron következő választásokkal. /Simó Erzsébet: Nincs más út, ki kell egyezni! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

,,Elpuskázták a hatékony és értelmes munkamegosztás lehetőségét”– így kommentálta Antal Árpád képviselő azt, hogy nem jött létre megállapodás az RMDSZ és a Tőkést támogató szervezetek között. Véleménye szerint a legtöbbet az erdélyi magyarság veszített. /Farkas Réka: Elpuskázott lehetőség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

RMDSZ-es körökben elsősorban Szász Jenőt, a Magyar Polgári Szövetség elnökét okolják a megegyezés elmaradásáért. Szász a tárgyalásokat követően a Transindexnek nyilatkozott: ,,Sajnálom, hogy az RMDSZ nem élt azzal a lehetőséggel, amit a püspök úr felajánlott, hogy írják alá a megállapodást”. Sajnálja, hogy „az RMDSZ ismét egy pillanatnyi politikai eseményre koncentrál, ami az európai parlamenti választási listaállítását, és nem az elmúlt tizenhét évben súlyosan megromlott érdemi kérdéseket próbálja orvosolni. ” /Szász szerint Tőkés biztos befutó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke szeptember 7-én megbeszélést tartott Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel Bukarestben. Tariceanu megállapította: országa rendkívüli komolyságról tett tanúbizonyságot, amióta belépett az Európai Unióba (EU), hozzájárulva az erősebb Európa kiépítéséhez. Románia világszinten is befolyásos szereplővé vált – tette hozzá. Beszéltek a romániai igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc folytatásáról. Barroso elmondta, hogy őszinte párbeszédet folytatott a román kormányfővel. Elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Románia jelentős fejlődést ért el számos területen az uniós csatlakozás óta. Megjegyezte, hogy a mezőgazdaság számára elkülönített alapok felhasználása terén még vannak hiányosságok. Barroso kifejezte reményét, hogy a román kormány nagyobb figyelmet szentel majd e problémának, mert ha azt nem sikerül orvosolni, az EU kénytelen lesz alkalmazni a védzáradékot. /Barroso: Védzáradékot alkalmazhat az EU. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup szeptember 7-én Strasbourgban tartott ülésén Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke az Intergroup segítségét kérte az önálló Bolyai Egyetem megteremtéséről szóló írásbeli EP nyilatkozat elfogadtatásában, amelyet Tabajdi Csaba, az Intergroup elnöke biztosított. /Küzdelem az önálló magyar egyetemért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az RMDSZ-nek és Markó Bélának semmi köze sincs a szabadon bocsátásukhoz, ehhez a legtöbb köze Tőkés László püspöknek és az EMI elnökének, Soós Sándornak van – olvasható a Nagyszebenben röplapokat osztogató, a rendőrség által őrizetbe vett fiatalok közleményében. „Mi módon van Markó Béla RMDSZ-elnöknek olyan ráhatása a román belügyre, hogy elmondása szerint egy telefonjába kerül, és emberek jönnek ki – vagy e logika mentén: mennek be! – a rendőrségre, akárcsak az, hogy, amennyiben ekkora hatalma van, miért nem fordítja azt ennél súlyosabb és az egész közösségünket érintő problémáink megoldására”. /EMI: Nem Markó segített. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Gyergyószentmiklóson jelen van a tulajdon-visszaszolgáltatás hátráltatása. Képviselőként, a Korrupciót és Visszaéléseket Kivizsgáló Bizottság tagjaként több alkalommal is rendellenességeket kellett tapasztalnia. Példának felhozta a 209, 210-es parcellák ügyét, amikor csutakost szolgáltattak vissza a tulajdonosoknak, majd az elhíresült Mátis-birtok ügyét is. A bizottság jelentésében Nagy István jegyző neve szerepel, akinek nevére két tulajdonjogi aktát állítottak ki, melyre nem találtak sem visszaigénylési kérést, sem tulajdonjogot igazoló okiratokat. Egy másik esetben sincsenek igazoló akták, mely szerint Nagy István a megvásárló. Garda felszólította a polgármestert: amíg az ügyek kivizsgálása folyik, függessze fel a jegyző tevékenységét. /Balázs Katalin: Felfüggeszteni a gyergyószentmiklósi jegyzőt? = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

Féder Zoltán Sepsiszentgyörgyön a Mikó Kollégium diákjaként olyan tanáraitól tanulta meg az emberi kapcsolatok, magatartások normáit, mint Konsza Samu, Rác Gábor, Harkó József vagy Salamon Sándor. Gondolatiságuk az együttélésnek, a zsidókkal szembeni toleranciának azt az erkölcsi, etikai szellemiségét tükrözte, mely oly jellemző volt ez erdélyi, a székelyföldi világra. Ennek a toleráns szellemnek olyan háromszéki publicisták, tollforgatók adtak hangot, mint Málik József, Benedek Elek, Veress Dániel, Forró László, Beke György és Domokos Géza. Féder Zoltán Izraelben él, Zsidók Háromszéken című munkája a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadónál látott napvilágot. Megdöbbenéssel olvasta a kezébe került Sepsiszentgyörgyön megjelenő Európai Idő című lap 2007/8. számát, amely antiszemita írásokat közölt. A lap főszerkesztője, Horváth Alpár kifejtette, hogy nem antiszemita, ,,egyetlen árva saját mondata sem szerepel az inkriminált lap oldalain”. A lap az antiszemita irodalomnak hírhedt forrásmunkájából a ,,Cion Bölcseinek Jegyzőkönyvei”-ből idézett. /Európai idők – európai gondolatok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Zilahon önálló magyar óvoda indul a Református Kollégium keretében, Szilágycsehben beindulhat a magyar iskola, Tordán azonban továbbra sem lesz önálló, magyar tannyelvű iskola. Felkészültek a tanévkezdésre a Szilágy megyei iskolák – tájékoztatott Szabó István főtanfelügyelő-helyettes. Désházán a gyerekek számának növekedése miatt szűkössé váltak a tanintézetek: a következő hónapokban mind az iskola, mind az óvoda épületét bővíteni kell. A munkálatok idején a 164 iskolás gyermek a 3 km-re lévő községközpontba, Szilágycsehbe ingázik majd, az óvodásokat pedig a helyi református egyház gyülekezeti terme fogadja be. /S. B. Á. : Szilágy megye. Új magyar iskola Szilágycsehben, óvoda Zilahon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az idei tanévre már biztosan nem indulhat meg a tordai önálló magyar tannyelvű iskola. Ádámosy Klára RMDSZ-es tanácsos elmondta: az új főtanfelügyelő együttműködéséről biztosította a tordaiakat. Szeptember első hetére ígért egy megbeszélését, amelyről az érintettek egyelőre nem kaptak értesítést. A tanácsos elmondta: abban bíznak, hogy legkésőbb jövő szeptemberre rendeződik a helyzet, és működhet a magyar iskola. /Torda. Csak jövőtől működhet a magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

A Fehér megyei iskolák egyharmada még nem rendelkezik érvényes egészségügyi engedéllyel a 2007–2008-as tanévre, a legtöbb ilyen helyzetben lévő tanintézmény vidéken működik. /Fehér megye. Hiányzik az egészségügyi engedély. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Az idei tanév rendhagyó lesz Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceumban, ugyanis először fordul elő az iskola történetében, hogy óvodai tagozatot is indít. Gál László igazgató szerint ezzel megerősödött az iskola humán erőforrása, sikerült a 12 éve katolikus Caritas óvodaként működő intézményt a líceumhoz csatolni. Egyelőre két csoporttal és két óvónővel, Fari P. Ilonával és Comaneci Tímeával indul a tevékenység. /Bakó Botond: Gyulafehérvár. Óvodai tagozattal bővült a Teológiai Líceum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Idén Szatmárnémetiben tartották a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság (PBMET) XIII. honismereti konferenciáját. Dukrét Géza PBMET-elnök, a rendezvény főszervezője köszöntötte a jelenlévőket, majd Schönberger Jenő püspök tartott ökumenikus istentiszteletet. Beszédet mondott Muzsnai Árpád, az EMKE alelnöke. Dr. Gaal György, a kolozsvári székhelyű Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében szólt a társasághoz. Az általuk képviselt szervezetek vagy intézmények üdvözletét tolmácsolták a magyarországiak, köztük Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke A bizottság évente három Fényes Elek-díjat ad át. Idén a PBMET tagjai közül Dánielisz Endre Nagyszalontáról, dr. Józsa Piroska Nagyváradról és Kovács Rozália Érmihályfalváról kapta meg az oklevelet, valamint a Fényes Elek-bronzplakettet. Az idei, tagságon kívüli kitüntetett pedig Bognár Levente aradi alpolgármester lett, aki sokat tett az aradi Szabadság-szobor újraállításáért, most az aradi Szentháromság szobor újraállításán fáradozik. Előadások hangzottak el a 20. század öröksége, a jubileumi Rákóczi évek, a pusztuló műemlékek és védelmük témakörökben. Kolozsvári előadóként Starmüller Géza művészettörténész, valamint Tóthpál Tamás (EKE-Kolozsvár) voltak jelen. Előbbi Szatmár váráról tartott előadást, az utóbbi pedig a száz éve elhunyt Hegyesi Mártonról emlékezett meg. A méltatlanul elfelejtett történész az 1848-as események kutatója, egyben a bihari turizmus egyik atyja, akinek augusztus 30-án állított emléktáblát a PBMET Nagyváradon. A teremben kapható volt az évente számos új kötettel gyarapodó Partiumi Füzetek utolsó, Thurzó Sándor összeállításában megjelent, Bartók Nagyváradon a helyi sajtó tükrében című, 46-os száma. A kétnapos előadássorozatot a társaság közgyűlése zárta. Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy magyarországi Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2006 végén Kós Károly-díjat adományozott PBMET-nek, a településvédelem és településszépítés területén végzett kimagasló tevékenységéért. A konferencia harmadik napján szakmai kirándulás következett, Bara István területi elnök vezetésével. /Tóthpál Tamás: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

Újra akarják szervezni a helybeli dalárdát, újraalakult a hagyományőrző csapat Csernátonban. Az őszi kulturális idényre készül a Csiporkázó játszóház, hamarosan megkezdi munkáját a gyermektánccsoport. A kultúrotthont visszajuttatták a református egyháznak, ezért az önkormányzat új művelődési ház építését tervezi. /(Kgy. Z.): Új évad előtt Csernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

2005-ben alakult meg az Erdélyi Genealógiai Társaság /Sepsiszentgyörgy/, tevékenységi területe a családkutatás. A szervezet eddigi tevékenységének legfontosabb megvalósításai: előadások a családkutatásról, a Nagy Iván és a Pálmay József könyvében, illetve a Genealógiai Füzetekben, a Családtörténeti Szemlében megjelent családfák továbbrajzolása napjainkig. A régi, ritka családkutató szakirodalom digitalizálása. Folyamatban van az egyházi családkönyvek, egyházi és állami anyakönyvek digitalizálása. Folyamatos projektek: levéltári anyakönyvi kutatások és családfarajzolás (2007 júliusáig közel százezer családfába foglalt személy). Jövőbeni tervek: genealógiai kis könyvtár és adatbázis összeállítása, erdélyi családkutató központ létrehozása és működtetése. /Civil híradó: Erdélyi Genealógiai Társaság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./

Ákos énekes, zenész, költő, zeneszerző, borkulturális zarándokhely tulajdonosa, három gyerek édesapja. Számtalan kitüntetés, szakmai elismerés tulajdonosa. Úgy érzi, az a kötelessége: arról írjon, ami őt foglalkoztatja. Most például Krúdyt fog felolvasni cd-re, mert nagy rajongója az írónak. Miatta született a Borpatika is. Ő arról beszél, hogy volt itt egy élhető Magyarország. Ez azt az ígéretet hordozza, hogy lesz is. Most nincs, mert lelkében szét van verve, de közös hittel rendbe lehet hozni. Közösségeket kell létrehozni, a borpatika egy ilyen hely Budapest szívében. Szóval nem kell innen elmenni. Persze mondhatjátok, hogy könnyű itt, mert nincs akkora nyomás, mint Erdélyben. Dehogy nincs. Neki is volt egy gyenge pillanata, amikor lenácizták az elvtársak egy lemezkritikában, akkor arra gondolt, hogy elmegy. Azonban annál több esze van. Hiszen épp azt szeretnék, hogy ő eltűnjön. Volt, aki furcsállta, hogy Ákos zenét írt a Terror Házának. Elmesélte, hogy amikor a Terror Háza megnyílt, „az újságírók bejöttek nagy harci izgalommal, kiköszörült tollakkal és csőre töltött kamerákkal. ” A sajtótájékoztató előtt az igazgató azt javasolta, hogy előbb járják végig ezt a sokat gyalázott múzeumot és nézzék meg, hogy mi van benne. Miután ez megtörtént, már nem voltak kérdések. Minden a helyére került. A 20. század története ‘45-nél nagyjából abbamarad, és utána már csak pasztellképeket festett a tankönyv-szerző. Így egy csomó dolgot a Terror Házából lehet megtudni. Például azt, hogy a háború után „jóvátételként” 700 ezer magyart hurcoltak el a Gulágra... A paródiától nem fél, de a gyűlölködő kritikával szemben megfogalmazza ellenvéleményét. Ezek mindig egy jól beazonosítható csoporttól érkeznek, akik azontúl, hogy megírták az épp aktuális szemétségeiket, például hogy Ákos homokos, homofób, náci vagy feketemágus, azt is leszögezték, hogy Ákos kiégett. Ő pedig minden évben átveszi az arany- és platinalemezt, szakmai díjat, megköszöni a közönség szeretetét. Az elmúlt húsz évét nagy közönségszeretet és aljas kritikák sorozata jellemezte. /Csatári Melinda: Zenét írt a Terror Házának. „Amikor lenáciztak, arra gondoltam, hogy lelécelek”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./