A képviselőház közigazgatási, területrendezési és ökológiai szakbizottsága kedvezőtlenül véleményezte a ciántechnológia betiltására vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselői, illetve Petre Lificiu független honatya a dokumentum elfogadása mellett szavazott. A többiek az elutasításra voksoltak. A törvénytervezet kezdeményezője Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor volt, ez a jogszabály megakadályozta volna a ciántechnológia alkalmazását az arany- és ezüstkitermelés bármelyik szakaszában. /Nem tiltják be a ciántechnológiát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

A gyulafehérvári ítélőtábla felfüggesztette a Kulturális Minisztérium által 2004-ben kiállított, a Verespatakon történő kutatásokhoz szükséges régészeti feltárási engedélyt – jelentette be Szabó Andrea, a bányanyitást ellenző Alburnus Maior környezetvédő szervezet jogi képviselője. Régészeti engedély hiányában nem lehet a feltárást folytatni, így a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation egyelőre nem kaphatja meg az építkezési engedélyt. /Lázár Lehel: Verespatak: semmis a régészeti engedély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Az újabb közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ nem jutna be a törvényhozásba, ha most rendeznék a választásokat, csupán a szavazatok négy százalékát gyűjtené össze. Továbbra is a Demokrata Párta legnépszerűbb, amely a választópolgárok 42 százalékának támogatását élvezi. A második helyezett szociáldemokratákat /17 százalék/ az Új Generáció Pártja követi, a George Becali vezette alakulat 13 százalékkal harmadik. Rajtuk kívül két párt jutna még be a törvényhozásba: a Nemzeti Liberális Párt a választók 12, a Nagy-Románia Párt pedig öt százalékának támogatását élvezi. A legnépszerűbb politikus továbbra is Traian Basescu államfő, akiben a megkérdezettek 54 százaléka bízik. /Balogh Levente: Nyeregben a PD és Basescu. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Az RMDSZ közel tizennyolc éves létezése alatt annyira elidegenedett választóbázisától, hogy most, az EP- és az azt követő választások küszöbén az erdélyi magyar civil szervezetek egy részének Tőkés László vezetésével sokhetes és -fordulós tárgyalással sikerüljön esetleg feloldania ezt a pártként működő, önmagát érdekvédelmi ernyőszervezetként meghatározó képződményt. Látszik, hogy az RMDSZ nem is akarja önmaga reformját. A rendszerváltás – amit Tőkés László követel – létrejöhetne, ha az RMDSZ és külső ellenzéke valóban létrehozná az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Ezzel véget lehetne vetni Markó Béla és SZKT-nak nevezett szavazógép zavartalan működésének, vissza lehetne állítani a magyarság viszonylagos egységét. /Simó Erzsébet: Csendélet csata előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Kónya-Hamar Sándor és Kelemen Atilla parlamenti képviselők, az Európai Néppárt és az Európai Demokrata Képviselőcsoport tagjai hívták Brüsszelbe az RMDSZ-es polgármestereket, alpolgármestereket, önkormányzati képviselőket. A hatvannyolc személy közül, akik augusztus 28-29-ét töltötték Európa fővárosában, heten voltak Gyergyó térségéből. /Balázs Katalin: Brüsszelben a helyi választottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./

Sólyom László köztársasági elnök az MSZP elnökének és más vezetőinek explicit követelésére sem hajlandó személyesen elhatárolódni a Magyar Gárdától, mert tudja, hogy ezzel a társadalom veszélyérzetét gyengítené. Az elhatárolódáshoz konkrét bizonyítékra volna szüksége arra vonatkozóan, hogy az alapítókat valóban a demokratikus államrendet fenyegető szándékok vezérlik. A demokratikus társadalmak stabilitását jóval kisebb mértékben veszélyeztetik a szélsőjobboldali (vagy szélsőbaloldali) csoportok, mint az a hisztériakeltés, amelyet az MSZP és az SZDSZ (s ellentétes előjellel a FIDESZ) jó évtizede gyakorol, írta Bíró Béla. A kisközösségek tagjai akkor válnak közömbösekké a szélsőséges eszmékkel szemben, ha meginog a hitük a demokratikus értékekben, ha a politikusok gátlástalanul becsapják őket. Ha irreális veszedelmekkel riogatják a lakosságot (lásd 22 millió román), ha fasizmusnak vagy kommunizmusnak titulálnak jóformán mindent, ami politikai hatalmukat fenyegetheti. Sólyom László köztársasági elnök nem a kirohanások, hanem a demokratikus értékekhez való ragaszkodás útját választja. Ahhoz, hogy megtagadja a hisztériakeltőkkel való együttműködést, nem kevés emberi bátorságra is szüksége van. Erre a bátorságra a társadalomnak is nagy szüksége lehet, a szélsőségesek terrorjával csak egy bátor emberekből álló közösség képes megbirkózni. /Bíró Béla: Az erkölcs bátorsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Egy szlovák és egy román néppárti képviselő tette szóvá szeptember 3-án az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a Magyar Gárda ügyét. A szlovák Anna Záborská felszólította a magyar kormányt, hogy oszlassa fel a félkatonai jellegű gárdát. A képviselőnő szerint Magyarországon radikalizálódás tapasztalható, és kitért arra, hogy a Magyar Gárda egyenruhás szervezet, alapszabályában szerepel a lőkiképzés, valamint élvezi egy korábbi magyar miniszter támogatását. A román Marian-Jean Marinescu is azt mondta napirend előtti felszólalásában, hogy az ilyen szervezetek tevékenységét nem lenne szabad megengedni, hanem a törvény által büntetni kellene. Utalt a Magyar Gárda vezetőjének olyan kijelentésére, miszerint Románia és Szlovákia megtámadhatja Magyarországot. Szerinte a lakosság ilyen megfélemlítése terrorista cselekménynek minősül az Európai Unió szerződése értelmében. „Az ilyen szervezetek és szélsőséges magatartások bátorítják a szeparatista mozgalmakat” – mondta Marinescu, és úgy vélekedett, hogy az EU nem reagált megfelelően a Magyar Gárda megalakulására. Felkérte az Európai Uniót, hogy ítélje el az ilyen jelenségeket. /Napirenden az EP-ben a Magyar Gárda. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Ötvenhat fiatalember Budapesten augusztus havában a nyilvánosság és legalább ötszáz rendőr előtt kifejezésre juttatta hűségvállalását a haza és a nemzet iránt, egymagában nem jelentett veszélyt senki számára, mégis az utca népe nácit, fasisztát kiabált. A magukat vállalni merő szervezetek bizonyára vállalják az alkotmányosságot, a törvényességet is működésükhöz, ezért a hisztériakeltés körülöttük többnyire csak politikai cselszövés, túlzott félelemkeltés. Ötvenhat személy bizonyára ötvenhatot, annak szellemét akarta megjeleníteni az eskütétel során, márpedig ötvenhat megítélése ma már a nagyvilág szemében és a honban is pozitív. A baloldal hisztériakeltése a nemzeti ünnep környékén történt, amikor a Szent Koronával kapcsolatosan a kormányfő szájából olyan vélemények hangzottak el, amelyek felháborították a történészeket, mivel kegyeletet sértettek. A határon túli, magát nem feltétlenül jobboldalinak valló magyar emberből is ellenszenvet vált ki a magyar államiság folytonosságát szimbolizáló korona lekicsinylése, mellőzése. A Szent Jobb és a Szent Korona mégis csak valahol a magasban áll, sem jobbról sem balról nem vetülhet rá árnyék. Amikor e jelképekről vélekedik valaki, aki a nemzet ellen NEM-mel szavaztatott 2004. december negyedikén, az gyanús, az nem hiteles „nemzetőr”. Magyarnak számkivetve lelkünk sikongva megriad annak hallatán, hogy hazára és nemzetre hűséget esküdni bizonyos körökben ma már nácizmus, fasizmus – írta a lap munkatársa, Ferencz Imre. Ötvenhatan voltak! Ezt nem lehet eltűrni. Be kell hívni közelebbről, úgy október végén, vagy november elején az orosz hadsereget... /Ferencz Imre: Rettegett gárdisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./

Utazási iroda vezetőinek, panziósoknak és idegenvezetőknek szerveznek hat–kilenc hónapos képzést a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi tagozatán, jelezte dr. Dombay István, a gyergyószentmiklósi tagozat igazgatója. A tanfolyam résztvevői az Európai Unió és a román turisztikai tárca által láttamozott oklevelet kapnak. A 2007–2008-as tanévre összesen 30 tandíjmentes és 100 tandíjköteles magyar helyet hirdettek meg, míg a román tagozaton 14 ingyenes, illetve 20 fizetéses helyet biztosítottak. /Jánossy Alíz: Turisztikai képzés indul Gyergyószentmiklós. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

A határon túli magyar szervezetek egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatásokról, a legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják – hangzott el a határon túli szervezetek képviselőinek a felvidéki Párkányban rendezett tanácskozásán, a kis-MÁÉRT-on. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a Délvidék és Kárpátalja anyaországi kapcsolattartásának biztosítékát. A konferencia zárónyilatkozata a kapcsolattartás érdekében kéri a magyar kormányt a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére Kárpátalja esetében, az EU jogi normáiból levezethető kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU-tagállamok pozitív példáinak követésére. A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a Kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják a pedagógusok szakkönyv támogatásának folytatását és a határon túli magyar iskolák támogatásának megőrzését. A Párkányban megtartott határon túli magyar vezetők találkozójával kapcsolatban a Magyarok Világszövetségének sajtószolgálata szerint: „Öt hónapja folynak titkos tárgyalások Budapesten a Magyarok Világszövetsége ellenszervezetének létrehozásáról. A kormánykörökből kiszivárogtatott információ szerint a kezdeményező nem más, mint a Magyarok Világszövetségének korábbi elnöke Csoóri Sándor. A most készülő terv szerint – Magyar Világtanács, vagy Magyar Világkongresszus néven – egy olyan szervezet jönne létre, amelyet törvénnyel ismer majd el és pénzel az Országgyűlés. /Kis-MÁÉRT tanácskozás a Felvidéken. Délvidéknek és Kárpátaljának kérnek magyar állampolgárságot. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 5./

Akár hónapokat is várni kell, amíg visszakerül a helyére, a Kovászna megyei Kökös határába a Székelyföld bejáratát jelző tábla. Az eltávolított pannó kitételének újraengedélyezésére vár a kezdeményező Kovászna megyei önkormányzat. Demeter János háromszéki tanácselnök augusztus 24-én bejelentette, leadták a kéréseket a tábla újraengedélyezése érdekében, ki kell várniuk az elbíráláshoz szükséges 15 napos határidőt. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese szerint a háromszéki önkormányzat nem nyújtott be semmiféle kérést. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke közölte, a kérést benyújtották a Kovászna Megyei Kataszteri Hivatalhoz. „A kérés elbírálására viszont 30 nap áll a kataszteri hivatal rendelkezésére. Miután megkaptuk engedélyüket, a megyei önkormányzat urbanisztikai irodája kiállítja az építkezési engedélyt, és csak azután nyújtjuk be kéréseinket az Országos Útügyi Igazgatósághoz, a Kovászna megyei rendőrséghez és a CFR vasúttársasághoz” – fejtette ki Vajda Lajos. Közben röplapokon szólított fel a „szeparatizmus” elleni harcra a nyíltan nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreapta) mozgalom. /Kovács Zsolt: Késik a Székelyföld-tábla. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Menyházán rendezte meg a hét végén az újabb Magyar Ifjúsági Találkozót az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a „Fiatalok az önkormányzatokban” tematikával. Az Arad megye magyarlakta településeiről közel ötven részvevőnek a meghívott közhivatalok képviselői tartottak előadást. A prefektúrát Horváth Levente Arad megyei alprefektus mutatta be, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes a kormány és kormányfőtitkárság munkáját, valamint a fiatalok előtt álló lehetőségeket vázolta. Elmondta: az RMDSZ elsőként hirdette meg a szervezet fiatalítását – és elsőként valósította is meg azt. Király András Arad megyei parlamenti képviselő tartott előadást a parlamentről, a különböző szakbizottságokról, a törvényhozás menetéről. /III. Aradi Magyar Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Mintegy 2500 hivatalos egyházi és világi küldött részvételével szeptember 4-én este megkezdődött Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés. A találkozó célja, hogy elősegítse az egyházak közötti párbeszédet. Ebből az alkalomból Erdélybe érkezik számos magas rangú egyházi személyiség, így I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka is. A rangosabb világi vendégek sorában lesz José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. A nagyszabású eseményen – melynek először ad otthont ortodox többségű ország – az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői is részt vesznek. /Európai Ökumenikus Nagygyűlés Szebenben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Nem sajtóhiba van a címben: Ökunemizmus. Bizonyos görögkeleti felfogások szerint a minden vallást és jóakaratú embert összefogni hivatott ökumené bizonyos felekezeteknek, nációknak nem szólhat. A Nagyszebenben, Európa kulturális fővárosába megérkező református egyházi tisztségviselőt egy Isten háta mögötti sátortáborba küldték. Micsoda átformálást végezhetett az elmúlt rendszer, hogy ennyire alakította az ortodox egyházat. 1996 előtt megszámolatlan költségvetési pénz jutott a Teoctist által uralt államegyház bankszámláira. Zavartalanul folytathatták a „hagymakupolás honfoglalást”, új templomok építését. Ezeken kellene változtatni, és akkor talán a többi felekezet sem fogadja kétkedve az ökumenizmust, a kinyújtott békejobbot. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ökunemizmus. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Csintalan László /sz. Csíkszépvíz, 1950/ a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia augusztus elsejétől kinevezett plébánosa egyben a Marosi és Küküllői Főesperesi Kerület esperese. Több mint három évtizedes katolikus lelkipásztori tevékenysége során körbejárta Erdélyt, változatos helyeken kellett helytállnia. A csíkszeredai mai Márton Áron Gimnáziumban tanult, majd a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológia elvégzése után 1975-ben a Márton Áron püspök szentelte pappá. Engedelmességből vállalta el jelenlegi helyét, szíve szerint falusi plébániára vágyott. Szeretné elődje, Csató Béla által megkezdett dolgokat befejezni. A Deus Providebit ház fontos szerepet töltött be a Sapientia EMTE megalakulásában, most, hogy kiköltözött az egyetem, meg kell találni a rendeltetését az új körülmények között. E téren a Pro Vita Christiana Alapítványnak kell döntenie, amelynek továbbra is Csató Béla plébános az elnöke. /(bodolai): Egyházi tröszt potyogó „könyvekkel”. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 5./

A szekerekre érvényes éjszakai kijárási tilalommal, illetve az elkobzott lovaskocsik gyűjtőhelyének őrzésével próbálja orvosolni a rendőrség a háromszéki településeken a tolvajok és a terményeiket védő gazdák közötti konfliktusokat. Az elmúlt időszakban több Kovászna megyei településen is kisebb verekedések törtek ki a terményeiket védő helybéliek és a tolvajok között. A Kovászna megyei polgármesterek találkozóján több elöljáró is elpanaszolta, hogy romák garázdálkodnak a földjeiken, és a rendőrség nem lép fel kellő hatékonysággal. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnok-helyettese visszautasította a polgármesterek vádját. Szerinte a rendőrség feladata nem az őrzés, hanem a megelőzés, az önkormányzatok kötelessége lenne megszervezni a mezőgazdasági területek őrzését. A Kovászna megyei rendőrség adatai szerint augusztusban összesen 50 bűnvádi eljárást indítottak 77 terménytolvaj ellen, elkoboztak mintegy félszáz szekeret is. A rendőrök közölték, eddig többek között Kézdiszentléleken, Gidófalván és Sepsiillyefalván voltak verekedések a gazdák és a tolvajok között. Hiába indítanak bűnvádi eljárásokat a terménytolvajok ellen, a törvényszék nem véglegesíti az eljárást, arra hivatkozva, hogy túl kicsi a tolvajok által okozott kár értéke, és azok nem jelentenek veszélyt a társadalomra. A polgármesterek a rendőrséget okolják a történtekért. Bács Márton Csaba, Sepsibükszád polgármestere szerint a község határában 6000 hektáron van termés, és két rendőr nem tudja kellőképpen felügyelni a földeket, ezért kérte, hogy újabb rendőröket küldjenek a faluba. /Kovács Zsolt: Éjjeli kijárási tilalom szekerekre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./

Barót számára eddig csak Párkány jelentette a Magyarországon kívüli egyetlen kapcsolatot. Most Törökbecse meghívására Nagy István baróti polgármester meglátogatta a vajdasági kisvárost.,,Törökbecse tizenháromezer fős város, lakosainak mintegy húsz százaléka magyar. Ottlétünk három napja alatt küldöttségünk tagjai elég szoros barátságokat kötöttek, így kijelenthetem, hasznos lenne, ha megkötnénk a testvérvárosi szerződést, hiszen a feladatokhoz való hozzáállásból és vitalitásból is tanulhatnánk tőlük” – mondotta Nagy István. /Hecser László: Barót Vajdaságra tekint. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

Szeptember 3-án Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas utcai székhelyén megnyílt Kovács Géza egyéni kisplasztikai kiállítása. A tárlatot Németh Júlia művészettörténész méltatta. /Ö. I. B. : Kovács Géza fantáziatárlata a Barabás Miklós Céhnél. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Hatvan éve jelenik meg Bukarestben magyar napilap: 1947. szeptember 1-jén alapították a Romániai Magyar Szót. A dokumentumok rendelkezésükre bocsátásáért köszönetet mondott a lap Varga Andrea és Vincze Gábor történészeknek. A moldvai csángók esetében a beolvasztási törekvések még hangsúlyosabban jelentkeztek. A katolikus csángók egy régi magyar dialektust beszélnek, a 19. század elején (1859-es moldvai népszámlálási adatok szerint) mintegy 18 ezren voltak. A katolikus hívek száma ugyanakkor Moldvában 22-23 ezerre volt tehető, és a csángók mellett kis számban ugyan, de cseh, olasz, orosz és német katolikusok is alkották. Dumitru Martinas romántanár könyvében a csángók román eredetét próbálta bizonyítani. A hetvenes években történészek egész sorát mozgósították a román történelem kozmetikázására. Ekkor adták ki újra Martinas könyvét, a kézirathoz viszonyítva néhány ponton megváltoztatták annak érdekében, hogy teljesen megfeleljen az akkori hatalom szájízének. Szakértők szerint ez a történelem hamisító offenzíva a Szekuritáté 0544-es katonai alakulatának és a félretájékoztatással foglalkozó D osztályának műve, ehhez nyilvánvalóan egyházi vezetők is hozzájárultak. A görög katolikus felekezet megszüntetésével több mint 800 templomot és több mint másfél millió hívőt nyert az ortodox egyház, ugyanis az elkobzott javakat ők kapták meg. A csángók beolvasztása érdekében a Szekuritáté a klérus soraiba beszervezett informátorokból álló aktív és nagy létszámú hálózattal dolgozott. Eleinte a bebörtönzött papokat szervezték be, nyomásgyakorlással vagy ígéretekkel nagyszámú nyilatkozatot sikerült begyűjteni a szabadulás utáni együttműködésről. 1964 után az együttműködési nyilatkozatokat önkéntes alapon íratták alá, ezek nagy része előjogok (külföldi utak, jobb parókia vagy tisztség, személyes vagy a parókiának kedvező anyagi előnyök) ígérete ellenében született. A moldvai katolikus egyház 1857 óta folyamatosan, több-kevesebb engedmény és adomány fejében lemondott híveinek egy jelentős részéről: a csángókról és a XVIII. század folyamán Moldvában letelepült székelyekről. /Magyar sors Moldvában. 60 év. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Egy lészpedi csángó 1947. december 7-én rokonaihoz írott levelét közölte a lap. Örülhetnek a templomban az anyanyelv használatának, a templomban a mise már magyar és román nyelven történik. Most a magyar iskoláért harcolnak, kérésükre két tanító fog érkezni Brassóból. Miután megalakult a Magyar Népi Szövetség, a reakciósok megszelídültek. A levélíró Temesváron volt a Magyar Népi Szövetség delegátusa, ahol a moldvai csángók érdekeiért lépett fel. /Lészpedi csángó levele rokonaihoz. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Szeptember 8-án szervezik Máréfalván hatodik alkalommal a székely kapuk napját. Bemutatják Kovács Piroska: Elődeink hagyatéka. Udvarhelyszék öreg kapuinak katasztere című CD-jét, majd székelyföldi múzeumok (Sepsiszentgyörgy, Alsócsernáton, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely) kapuállományáról tartanak előadást. Huszka József /Kiskunfélegyháza, 1854. nov. 20. – Budapest, 1934. márc. 31./ kiváló kutató rajztanári képesítést szerzett, Erdélybe jött, a sepsiszentgyörgyi polgári leányiskola és fiúiskola rajztanára volt 1890-ig. Tevékenyen részt vett az 1879-ben Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Múzeum megszervezésében. Huszka József 1881-ben indult első erdélyi gyűjtőútjára. Szinte minden „régiséget” lerajzolt, lefényképezett, az öreg székely kapuktól a középkori falképekig. „A székely fából épít” – írta Huszka József A székely ház című könyvében. 1890-ben Huszka József elhagyta Székelyföldet, hamarosan kinevezték a budapesti Piarista Gimnázium tanárává. A Magyarországi Néprajzi Társaság alapító tagja volt. Kutatásait hét nagy műben összegezte, melyek közül az 1898-ban megjelent Magyar Ornamentika, illetve az 1930-ban napvilágot látott A magyar turáni ornamentika története a legjelentősebb. Ez utóbbi 2300 rajz segítségével mutatja be a magyarság díszítőelemeinek – elsősorban a tarsolylemezek, székely kapuk motívumainak – rendkívüli gazdagságát. Huszka több mint 23 erdélyi templom falfestményeit tárta fel és örökítette meg rajzaiban. /Szőcs Lajos: Székely kapuk napja Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./

Elhunyt Izsák Sámuel (Marosvásárhely, 1915. dec. 15. – Kolozsvár, 2007. szept. 4.) orvos- és gyógyszerészettörténész. Hagyományőrző zsidó családban született, orvosi tanulmányait a Bolognai Egyetemen kezdte el, ahonnan azonban származása miatt időnap haza kellett térnie. Romániában évekre zsidó munkatáborba küldték. Orvosi oklevelét végül a háború után, 1948-ban, Kolozsváron szerezte meg, ahol 1967-ben az orvostudományok doktorává avatták, s ahol az orvostörténeti tanszék tanársegédje lett. Megnősült, felesége, Sára az Egység című kolozsvári zsidó hetilap riportereként és szerkesztőségi titkáraként dolgozott. Későn, 1977-ben kapta meg a professzori és a tanszékvezetői címet. Az erdélyi, a bánsági, a moldvai és a havasalföldi felvilágosodás-kori orvostudomány, a kolozsvári orvosi könyvkiadás, az oktatás- és kórházügy, a magyar–román orvosi kapcsolatok története érdekelték, ezeket kutatta. Cikkeit és tanulmányait magyar, román, francia és angol szaklapok közölték. Neki köszönhető a nagyszebeni Brukenthal Múzeum gyógyszerészeti gyűjteményének tudományos rendszerezése és a kolozsvári Gyógyszerészet-történeti Gyűjtemény létrehozása. /Tibori Szabó Zoltán: Izsák Sámuel (1915–2007). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

Szűknek bizonyult szeptember 4-én Aradon a Jelen Ház kávézója, amely július óta a Jelen Galériának is otthont ad. Ezúttal Kett-Groza János neves aradi képzőművész munkáiból nyílt kiállítás, a művész színes grafikáit hozta el. Kett-Groza János a Művészeti Népiskola tanárként mások pályafutását is segítette. /Kiss Károly: Kett-Groza János grafikái a Jelen Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

Megjelent a Szövétnek aradi kulturális szemle legújabb, idei 4. (59.) száma, címlapján Melocco Miklós: Szent István megkoronázása c., Esztergomban felállított szobrával. A szerkesztő Ujj János Rekviem a névtelenekért c. írásával indította a számot, Nagy Anikó írt a Ficzay Dénes Emlékkönyvről, dr. Bucur-Horváth Ildikó egyetemi tanár pedig a magyar szaknyelvről. Lehoczky Attila az 1940–1944 közötti aradi és dél-erdélyi magyar sajtóról adott képet. /A Szövétnek legújabb száma. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

A napokban előbb az SZDSZ-es Kóka János, majd maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a kormány nem támogatja az erdélyi magyarság autonómiaköveteléseit, mert „ez egy ország számára egy szomszédos állam politikai igényeként értelmezhető”. Hozzátette, hogy mindenfajta autonómia követelést „össze kell egyeztetni a nemzeti szuverenitás szempontjával”. A magyar kormányfő felhívta a figyelmet arra is, hogy sokak számára „az autonómia az elszakadási törekvések előszobáját jelenti”. – Ha az osztrák kormány így viszonyult volna a dél-tiroliak autonómiaigényéhez, soha nem kapták volna meg azt. Gyurcsányék a szocialista együttműködés oltárán feláldozták – ki tudja már hányadszorra – a külhoni magyarságot. /Román Győző: Gyurcsány, a sírásó. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 5./

Zsarolással vádolja a Konzervatív Párt (PC) az RMDSZ-t. Az RMDSZ azt kéri: vonják vissza tervezetüket, miszerint a román nyelvet egyazon tankönyv szerint oktassák minden diáknak, a más etnikumhoz tartozó gyerekeknek pedig tartsanak az első osztály előtt felkészítő évet. „Javaslatunk kiváltotta az RMDSZ elégedetlenségét, felszólítottak, hogy mondjunk le kezdeményezésükről, ha azt akarjuk, hogy a szövetség támogassa a törvénytervezeteiket” – áll a PC közleményében. Markó Béla felháborodásának adott hangot: miután szeptember 4-én megegyeztek a PC-vel különböző kezdeményezéseik támogatásában, másnap a PC magyarellenes törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe. /Vége a „barátságnak”? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Hatalmas várakozás előzi meg az utóbbi évek legnagyobb erdélyi magyar politikai eseményét. Szeptember 6-án találkozik Kolozsváron Markó Béla és Tőkés László, ahol eldől: indul-e a püspök az RMDSZ listáján az európai parlamenti (EP) választásokon, vagy független jelölt lesz. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke nem akarta kommentálni a Tőkést támogató szervezetek állásfoglalását. „Bízom abban, hogy Tőkés László racionális döntést hoz holnap és elfogadja az RMDSZ-listát” – fogalmazott Kelemen Hunor. /Stanik Bence: Közös EP-lista: csökkentek az esélyek? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

A keresztény önazonosság, az európai értékrend és az egyházak közötti építő párbeszéd gondolatának jegyében kezdődött meg szeptember 5-én Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, amelyet főszervezőként Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke és Jean-Arnold de Clermont, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke nyitott meg. A háromnapos találkozón 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselő vallja meg hitét, állást foglalva az európai nemzetek megbékélése és együttműködése mellett a keresztény értékrend és életforma szellemében. A tanácskozás meghívottjai között szerepel Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György római katolikus érsek és Adorjáni Dezső evangélikus püspök. A rangosabb világi vendégek között van José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Üdvözlő beszédet mondott Josip Bozanic zágrábi érsek, a CCEE alelnöke és Jakubinyi György érsek. Szólt a küldöttekhez Daniel moldvai metropolita, Ioan Robu érsek, a román katolikus püspöki kar elnöke, Kirill metropolita, az orosz ortodox egyház külügyeinek irányítója és Wolfgang Huber püspök, a németországi evangélikus egyház elnöke. A pápai üzeneten kívül Rowan Williams canterbury érsek üzenete is elhangzott. Tőkés László püspök nem vesz részt a nagyszebeni eseményen, az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyház (KREK) alacsonyabb szinten van jelen. Számos megmagyarázhatatlan esemény érte Nagyszebenben a III. Ökumenikus Nagygyűlésen részvevő magyar református delegációt – közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője. „Az, hogy a magyar delegáltak szállásával sem volt minden rendben, talán jelentéktelen dolognak tűnik, de az a tény, hogy a megnyitót követő ünnepi fogadásra egyetlen magyar református delegáltat sem hívtak meg, több mint véletlen” – fogalmazott. Pap Géza püspök elmondta, a köszöntésen a román államelnök jelenlétében csak román nyelvre nem fordították le köszöntő szavait. /Erdő bíboros nyitotta meg az ökumenikus nagygyűlést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

A nagyváradi Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésre tartottak, mikor a városba érkeztük előtt három rendőrautó megállította őket, a hatóságok elkérték irataikat, és magyarázat nélkül bekísérték őket a rendőrségre. A fiatalok magukkal vitték a Királyhágómelléki Református Egyházkerület német és angol nyelvű szórólapjait, hogy felhívják a résztvevők figyelmét a romániai „kirakatökuméniára”. A rendőrök kihívtak néhány civil ruhás hatósági embert. A rendőrségre kísérték a fiatalokat, ahol három órán át tartották őket, először azzal indokolva az eljárást, hogy a kisbusznak nem volt személyszállítási engedélye. Amikor kiderült, hogy ez a vád tarthatatlan, akkor kijelentették: a kisbusz sötét oldalsó ablakai miatt gyanús, ezért ellenőrzik. Mind a járművezető, mind az utasok személyi okmányait elkérték, jegyzőkönyvet írtak, amit alá akartak íratni az EMI-sekkel. Ezt ők megtagadták. Eközben a Nagyszebenben tartózkodó magyar egyházfők készen álltak arra, hogy testületileg a rendőrségre menjenek tiltakozni, végül a fiatalokat kiengedték. A nagyszebeni rendőrség szóvivője, Luciana Baltes szerint közlekedési rutinellenőrzésről volt szó. Arra, hogy akkor miért zaklatták a busz utasait, a szóvivő nem tudott mit mondani. Amióta elkezdődött az ökumenikus rendezvény, az országutakon egymást érik a szúrópróbaszerű ellenőrzések. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: üldözéses filmbe illő jelenet volt, ahogyan félrehúzták, és körülzárták a kisbuszt. Az eljárás okát firtató kérdésre sokáig csak annyit mondtak, hogy „gond van velük”. Hosszasan kérdezgették a fiatalokat, hogy miért jöttek, kik ők, mit akarnak. Tőkés László szerint az EMI-tagokat zaklatták, személyi jogaikban sértették. Megakadályozták, hogy mint református és unitárius fiatalok, részt vegyenek az ökumenikus ünnepségen. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye szerint tudomásukra jutott, hogy a nagyszebeni hatóságok „börtön- és pénzbüntetést” helyeztek kilátásba Tőkés László számára, amennyiben „bojkottálná” az Ökumenikus Nagygyűlést. Az egyházkerület szerint eleve nem bojkottálásról, hanem békés, tiltakozó demonstrációról volt szó a nagyszebeni református templom előtt, amiről a békesség kedvéért utóbb lemondtak, ehelyett szórólappal keresték meg a városban jelenlévő küldöttségek tagjait. Az egyházkerület tiltakozik a hatóságok fenyegetése ellen, amely szerintük egyazon sorba illenek a Nagy-Románia Párt (PRM), illetve a Román Ortodox Egyház képviselőinek a Tőkés László püspök és munkatársai ellen irányuló törvényhatósági zaklatásaival. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Rendőrökbe botlottak az EMI-sek Nagyszebenben. Tőkés: zaklatták, személyi jogaikban sértették a fiatalokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ A Kárpát-medencei magyar delegációt ért folyamatos hátrányos megkülönböztetések miatt a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésről való kivonulást fontolgatják a testület tagjai. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese elmondta: az ökumenikus találkozón több atrocitás is érte őket, emiatt állásfoglalást intéznek a nagygyűléshez. Az erre érkező reakciótól teszik függővé, hogy mit tesznek. A magyar református küldöttek nevében több magyarországi és erdélyi püspök és főgondnok is tiltakozott, mivel a rendőrök Nagyszebenben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület öt nagyváradi tagját tartóztatták fel. „Szirénázó rendőrfelvezetővel haladtunk a parkolóig” – idézte fel a történteket Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke. Bekísérték őket a Szeben megyei főkapitányságra. A jegyzőkönyvbe a menetlevél, illetve a kiosztásra szánt tájékoztató kiadványokról szóló igazolvány hiányát foglalták bele. A rendőrök jelentős pénzbírsággal fenyegették őket a menetlevél hiánya miatt, abban az esetben, ha nem írják alá a jegyzőkönyvet. Az EMI tagjai ügyvédjük javaslatára csak úgy írták alá a jegyzőkönyvet, hogy belefoglalták azt is: az aláírók nem értenek egyet a benne foglaltakkal. A fiatalokat nem engedték be a konferencia helyszínére, viszont a szórólapokat sikerült bejuttatni a terembe. A rendőrség hivatalos nyilatkozata szerint csupán rutinellenőrző munkát végeztek, és csak pár percig tartották fenn az utasokat. Az eset után a magyar református küldöttek nevében több magyarországi és erdélyi püspök és főgondnok nyilatkozatban tiltakozott. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a karhatalom mondvacsinált okokra hivatkozva, jogtalanul korlátozta a református fiatalok személyi és szabadságjogait. Ez megdöbbentette a svájci, holland, német és osztrák egyházak delegátusait is. A Európai Egyházak Konferenciája szervezőstábja is fellépett a rendőrségen a fiatalok szabadon engedéséért” – áll a nyilatkozatban. /Demeter Kinga-Erika: Diszkrimináló ökuménia. = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./ „Először a jármű okmányaiba kötöttek bele, majd nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a gépkocsi sötét ablaküvege volt a gond. Rendőrségi túlkapás történt, de beszélünk jogászokkal, és nem fogjuk annyiba hagyni, hiszen korlátoztak szabadságjogainkban” – nyilatkozta Nagy Barna József, az akció egyik önkéntese. Az Erdélyi Magyari Ifjak /EMI/ közleménye szerint feltehetően törvénytelen lehallgatás nyomán volt tudomása a román hatóságoknak a készülő akcióról, a magyarázat nélküli bekísérés ennek a megakadályozását szolgálta. Nagyszeben polgármestere vélhetően a királyhágómelléki egyházkerület meghirdetett akciója miatt nem adott engedélyt magyar sátor felállítására, ahol népművészeti kiállítást terveztek. Adorjáni Dezső erdélyi evangélikus püspök sérelmezte, hogy a rendezvény diszkriminálja a magyarokat. Az ígéret ellenére sem vált a rendezvény egyik hivatalos nyelvévé a magyar nyelv a többi nyelv mellett, pedig jóval több magyar képviselője volt a rendezvénynek, mint esetleg olasz vagy francia. Adorjáni Dezső evangélikus püspök látszat-ökumenizmusnak nevezte a rendezvényt, „ahol az ortodox egyház nyomul az első helyekre megmutatni, ki az erősebb”. /Illyés Judit: „Kirakatökuménia” és káosz Szebenben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Magyar érdekeltséget sejt a Verespatakra tervezett színesfémbánya ellenzése mögött a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC). Alan Hill, a bányavállalat elnöke sajtótájékoztatóján úgy vélte: nem véletlen, hogy a bányanyitást ellenzi a magyar állam, ugyanakkor Romániában Eckstein-Kovács Péternek, az RMDSZ szenátorának nevéhez fűződik a ciántechnológia színesfémbányászatban való használatának betiltására irányuló törvénytervezet, és ugyancsak magyar a bukaresti környezetvédelmi tárca vezetője. Az RMGC elnöke Soros György magyar származású, az Amerikai Egyesült Államokban élő multimilliárdost is támadta. Az általa finanszírozott romániai Soros Alapítvány ugyanis az elmúlt időszakban számtalanszor felhívta a bukaresti hatóságok figyelmét: ne engedélyezzék az Erdélyi Érchegységben nyugvó, 330 tonna arany és több mint 1600 tonna ezüstérc kiaknázását célzó beruházást, közben a Newmont Mining Corporation társaságon keresztül Soros részvényeket birtokol a kanadai–román RMGC kanadai anyavállalatában, a Gabriel Resourcesben. Eckstein-Kovács Péter sajnálatosnak nevezte, hogy etnikai síkra terelik a színesfémbánya nyitásának kérdését, és leszögezte, hogy bányavállalatokban nincsen semmilyen érdekeltsége. Emlékeztetett arra, hogy a bányatörvény módosítására tett javaslatát a nacionalizmusáról hírhedt Gheorghe Funar is támogatta, aki nehezen nevezhető a magyar érdekek szószólójának. Az ellenzők között olyan személyiségek is szerepelnek, mint Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, valamint Bartolomeu Anania ortodox metropolita. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Magyarveszély Verespatakon? = Krónika (Kolozsvár), szept. 6./