A Yorick Stúdió a Hair című rockopera-musicalt mutatta be augusztus 10-én Marosvásárhelyen, Sebestyén Aba rendezésében. Megtelt a több száz férőhelyes nézőtér. /Antal Erika: Ma is érvényes a Hair üzenete. = Krónika (Kolozsvár), aug. 13./

A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn a hét végén kilencedik alkalommal találkoztak a világ minden tájáról összesereglett unitárius hívek. A házigazdák nevében Kedei Mózes esperes, a székelyudvarhelyi belvárosi unitárius egyházközség lelkésze köszöntötte a résztvevőket, ünnepi beszédet Dr. Szabó Árpád unitárius püspöke mondott. Minden egyes alkalommal gyarapodnak a gyülekezetek zászlói. A rendezvény keretében, negyedik alkalommal osztották ki a címeres zászlókat erdélyi és magyarországi gyülekezetek jelképeivel. /Szász Emese: Unitárius találkozó kilencedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Szergej Bulgakov, az ortodox teológia professzora franciául írta Az ortodoxia című könyvét, amely román fordításban is napvilágot látott (1933, 1994). Ebben kifejtette: „az ortodox egyház tudatában van annak, hogy az igazi egyházat képviseli, amely birtokolja a Szentlélekben a teljes és romolhatatlan igazságot. Ebből ered felfogása is a többi felekezetről, amely – azonnal vagy később – kivált az egységes egyházból: egyetlen dolgot óhajt, éspedig azt, hogy a keresztény egyház újra eggyé váljék, hogy minden felekezet eggyé olvadjon az egyetemes ortodoxiában” /Horváth Andor: Ortodoxia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Nemzetközi folklórfesztivál keretében emlékeznek kultúrájuk közös bölcsőjére a Bukovinából elszármazott székely népcsoportok a hétvégén a magyarországi Bonyhádon; a Tolna megyei településen tizedik alkalommal rendezik meg a találkozót. A mádéfalvi veszedelem után Bukovinában élt népcsoportok minden évben összegyűlnek, hogy megrendezzék a bukovinai találkozásokat, azaz egy nemzetközi folklórfesztivál keretében emlékezzenek kultúrájuk közös bölcsőjére – mondta el az esemény kapcsán a rendező Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége titkára, Bíró Sándorné. Évről évre hagyomány, hogy júniusban Lengyelországban, júliusban Romániában, augusztusban Magyarországon, októberben pedig Ukrajnában találkoznak a 37 tagegyesület hagyományőrző csoportjai. Amint azt a székely szövetség titkára elmondta, a rendezvény célja példát mutatni a népek barátságára a bukovinai békés együttélésre emlékezve. A közös sorsú szászok, zsidók, lengyelek, szlovákok, ukránok, románok és székelyek tisztelni tudták egymás kultúráját, s ezt teszik ma is ezeken a találkozókon – hangsúlyozta Bíró Sándorné. Augusztus 11-én Bonyhád környéki székelyek lakta településeken, Kakasdon, Zombán, Kismányokon, Csátalján látták vendégül a külföldi csoportokat. Augusztus 12-én, vasárnap színpompás felvonulással, menettánccal és gálaműsorral zárult a fesztivál, amelyen 25 művészeti csoport mutatta be műsorát a magyarországi székelység központjának számító Bonyhádon. /Bukovinai találkozások Bonyhádon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

Megjelent Ady Endre: Levél a végekről /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2007./ Díszkiadás, válogatta és az előszót írta Pomogáts Béla. Az idilltől a tragédiáig: ezen az elgondolkoztató drámákról tanúskodó íven helyezkednek el Ady Endre erdélyi versei. Ezt kívánja bemutatni a jelen válogatás, amely a költő születésének százharmincadik évfordulója alkalmából kerül az olvasó kezébe. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

Az „Oszd meg, és uralkodj” elvet követi Traian Basescu, amikor a Magyar Polgári Szövetséghez (MPSZ) közeledve a radikálisok pozícióját erősíti, és ellenszenvet kelt a román többség körében – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. A politikus szerint az államfő magatartása azzal is kapcsolatba hozható, hogy az RMDSZ támogatta a Basescu tisztségéből való felfüggesztésére irányuló törekvéseket. /Eckstein: az államfő megosztana. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

Semmilyen formában nem illetékes az államfő egy párt törvényszéki bejegyzését illetően – fogalmaztak szakértők, akik Traian Basescu székelyudvarhelyi kijelentéseit értékelték Szász Jenő Magyar Polgári Pártjának bejegyzése kapcsán. Az RMDSZ Basescu támadásainak egyik célpontjaként önnön parlamenti jelenlétét látja veszélyeztetve, miközben a Magyar Polgári Szövetség vezetői attól tartanak, kormányzati helyzetében az RMDSZ kísérletet tesz a Magyar Polgári Párt törvényszéki bejegyzésének meghiúsítására. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke: „Csodálom, hogy Szász Jenő nem tudja, Basescu elnök alapvetően nem avatkozik be az igazságszolgáltatás dolgaiba, bár meglehet, neki információi vannak arról, hogy az elnök mégis közbenjárhat ilyen ügyekben. ” Szász Jenő gazdasági visszaélések vádjával illette az RMDSZ-t, utalva arra, hogy ők nem követnék ezt a gyakorlatot: „Mi nem kérünk majd a kormányzattól faáru-exportra hatósági engedélyt, és nem kívánunk részt venni az étkezési jegyek bizniszében. ” Válaszul Kelemen Hunor azt javasolja, Szász inkább a saját portája előtt seperjen, mondván: „Nem ártana jobban körülnéznie a városházán az ingatlan-visszajuttatások dolgában. ”A pártbejegyzéssel kapcsolatban Szilágyi Zsolt, EMNT-alelnök úgy fogalmazott: „Az elnök szavai alapján nem hiszem, hogy közbenjárása meghaladná alkotmányos lehetőségeit. ” /Szűcs László: Székelyföldi vizit utáni szócsata. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Az RMDSZ legsúlyosabb politikai válságát éli. Basescu megosztja a magyarságot! – írta a sajtó. Hát nem Orbán Viktor az “ügyeletes” mumus, aki Erdélybe exportálja az anyaországi megosztottságot? – kérdezte Chirmiciu András, a Nyugati Jelen munkatársa. A budapesti szocialisták olyan lelki éket vertek december 5-én az anyaországi és a határon túli magyarság közé, amilyet sem Trianonnak, sem a kommunista diktatúrának nem sikerült. Az RMDSZ szemében mégis a Fidesz a rossz! Azt is nehéz elmagyarázni, vajon mitől magyarpártibb az 1990-es marosvásárhelyi vérengzésben nyakig benne lévő Iliescu? Vajon nem az a gond, hogy az RMDSZ folyamatosan eltávolodott szavazóbázisától? Vajon az ellenzék reális székelyföldi népszerűsége csakis Orbán vagy Basescu “beavatkozásának” köszönhető? /Chirmiciu András: Paradoxok. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Basescu államfő Mátyás királyként megfordult az elmúlt napokban több székelyföldi településen. Az államfő nem véletlenül futott össze Szász Jenő polgármesterrel Székelyudvarhely főterén, nem véletlenül parolázott hosszasan Tőkés püspök két elkötelezett hívével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács két alelnökével, Szilágyi Zsolt kampányfőnökkel és Toró T. Tibor parlamenti képviselővel. A lap munkatársa szerint az elnök ezzel visszaadja a hajdani politikai partnernek, az RMDSZ-nek azt, hogy nem hajdani pártja, a Demokrata Párt mellett tette le a garast, hanem a Nemzeti Liberális Párttal együtt a kormányon maradt. S azt is visszafizeti az RMDSZ-nek, hogy az államfő tisztségéből való felfüggesztésére kiírt népszavazáson a magyar érdekképviselet arra buzdította szavazótáborát, hogy Basescu ellen szavazzon. Basescu legitimálni akarta a radikálisoknak mondott magyar szervezeteket a mérsékeltnek kikiáltott RMDSZ-szel szemben. /Sarány István: Mátyásként. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Traian Basescu államfő jó politikus és még jobb taktikus. Ezt bizonyítja, ahogyan a romániai magyarság témaköréhez nyúl. Látszólag minden hátsó szándék nélkül elutazott a Székelyföldre. Kijelentette: idegen nyelvként kellene a románt oktatni a magyar gyerekeknek. Ez a kérdés tizenhét év óta megoldatlan. Az államfőnek nincs hatásköre ezt megoldani. Basescu találkozott Szász Jenő polgármesterrel, az MPSZ elnökével, valamint Szilágyi Zsolttal és Toró. T. Tiborral az EMNT alelnökeivel. Az RMDSZ-szel szembenálló alakulatok vezetői örültek annak, hogy elmondhatták elvárásaikat a legfőbb közjogi méltóságnak. Traian Basescu több legyet üt egy csapásra: felszítja a nacionalizmust, biztosítja magának és kedvenc pártjának a támogatást és megosztja a magyarokat. Az érdeke, hogy a romániai magyarság ne szólhasson bele hatékonyan az ország dolgaiba. /Simon Judit: Az államfő mosolyog és sörözik. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Tőkés László püspök független jelöltként történő fellépése az európai parlamenti választásokon elindított egy tárgyalássorozatot, amely sokak reményei szerint pluralizmushoz, egyfajta rendszerváltáshoz vezethet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, az aláírásgyűjtésen túl vannak, most folyik az utolsó megyék ellenőrzése. Szeretnék kiszűrni az esetleges tévedéseket. Augusztusban törvényszéki vakáció van, szeptemberben fognak jelentkezni pártbejegyzésre. Szász Jenő a bejegyzés akadályát már csak az RMDSZ-ben látja. Európa legszigorúbb párttörvénye Romániában van, szögezte le Szász Jenő, a törvény Bukarestből és még 18 megyéből legalább 25 000 aláírást követel. Magyarok 10–12 megyében élnek nagyobb számban. Tőkés László Romániában az egyetlen, aki független jelöltként el tud indulni, senki másnak nem sikerült az aláírások összegyűjtése. Kiábrándultak az emberek és újra meg kell szólítani őket. 1989 decemberében az erdélyi magyar közösség létszáma 1,8–2 millió fő között volt. 2002-re derült ki, hogy másfél millióan vannak. Szász szerint az RMDSZ látta el az elmúlt 17 évben a politikai közélet valamennyi feladatát, ez összefügg a lélekszám csökkenésével. Nem érdekelne senkit, a Polgári Szövetség munkatársait sem, hogy Verestóy Attila szenátornak éppen hány millió eurós magánvagyona van, ha már túl lennének az autonómia kérdésén, megoldódott volna az állami magyar egyetem ügye, jó utakon járhatnának. Szász szerint bizonyos vezetők a közösségi célokat cserélték ki magánvagyonaik javára. Történelmi lehetőségek szaladtak el az elmúlt 17 évben, a NATO-csatlakozás, az EU-csatlakozás. Markó Béla miniszterelnök-helyettesként három éven át három területért felelt: az oktatás, a kultúra és az európai integráció. Mivel javult az elmúlt három évben a magyar oktatást? A 140 000 ember azért írt alá Tőkés László püspök európai parlamenti jelölését, mert az RMDSZ rosszul politizált. Szász nem fogadja el az RMDSZ magas rangú vezetőinek állítását, hogy autonónia esetén csődbe mennének, mert a Székelyföld több pénzt kap, mint amennyit ad. Egy példát mondott: 2005-ben Székelyudvarhely város teljes költségvetése 334 milliárd régi lej volt. A városban csupán egyetlen vállalat a román állami költségvetésbe 300 milliárd lejt fizetett be! Emellett a 334 milliárd lejes költségvetés nagyobb hányada saját bevétel volt, tehát ez az egy vállalat több pénzt fizetett Bukarestbe, mint amennyit a teljes város visszakapott. /Szondy Zoltán: Nagyon nehéz előírásoknak tettünk eleget. Beszélgetés Szász Jenő MPSZ-elnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

Vannak, akik pálcát törnek egyik vagy másik magyarországi politikai csoportosulás mellett, döntéseiket pedig az befolyásolja, ami a magyarországi médiumokon keresztül átszűrődik. Nyitottak vagyunk, írta a lap munkatársa, Székedi Ferenc. Az elmúlt napokban Csíkszeredában, egy rozsdás csatornán látott egy nyilaskeresztet. Élete első nyilaskeresztjét. Az újságíró az interneten, a Wikipédián nézett utána a hungarizmusnak. „Nyaranta egymást érik Erdélyben az úgymond nemzetismereti táborok, ahol – hála a véleményszabadságnak – mindenki arról beszél, amiről akar. Botcsinálta őstörténészek, székelységet Szicíliában keresők és ki tudja még milyen jeles szakemberek szövegelnek a fiataloknak ezredévekről, feledtetve, hogy a történelem mítoszokon innen és túl mégiscsak tudomány. ” /Székedi Ferenc: Egy rozsdás csatorna. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

A hét végén a Bihar megyei Barátka határában kezdetét vette a Kolozsvári Amatőr Barlangász Klub (KABK) hagyományos barlangász sátortábora, mintegy ötven résztvevővel. Barlangok felmérését végzik GPS (Global Positioning System – Globális Helymeghatározó Rendszer) segítségével. Azért választották idén Barátkán (más néven Brátka), mert a környéken nagyon sok a barlang. Az 1966 óta minden évben megszervezett hagyományos, 50–100 személyt megmozgató barlangásztábor vasárnap ér véget. /Kiss Olivér: A mélyben rejlő barlangok után kutatnak. Kilencnapos KABK tábor Barátkán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

A nemrég bezárt bánya irodaépületeiben kezdi meg az idei tanévet Hunyad megyében az Aninószai Szent Borbála Iskola 460 tanulója. Az intézmény átköltözését Aninószán az iskolaépület felújítási munkálatai indokolják. /Gáspár-Barra Réka: Bányába költözik az aninószai iskola. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

A Realitatea TV nem egyszer tűzött már műsorára az anyaország egyes vidékeiről korrekt beszámolókat. Nevetséges volt viszont, amikor a napokban “doamna Érzsi” tört románsággal olyan ősi román ételeket mutatott be Máramarosból, mint gombapaprikás – papricas de ciuperci – és sertésgulyás – gulas de porc. Így! A tudatos agymosás egy apró momentumának lehettek a nézők tanúi. /(Kiss): “Ősi” román ételek Máramarosban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Nyílt konfliktus alakult ki a Gergely István plébánost marasztalni akaró csíksomlyói hívek, valamint a katolikus egyház erdélyi hierarchiája között, valamint azért, mert Czirják Árpád kolozsvári kanonokot hívei akarata ellenére áthelyezni kívánja a gyulafehérvári érsekség, óhatatlanul felmerül a kérdés: miért nem találkozik a katolikus egyház szolgáló gyakorlata a hívek igényeivel?A lap szerint méltatlan hangot használt Darvas-Kozma József csíkszeredai esperes-plébános nyílt levelében, amikor kioktatta ki a Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolának és Papnevelő Intézetnek a Babes–Bolyai Tudományegyetembe való betagolása ellen szavukat emelő híveket. A Krónika szerint az egyházi hierarchia nem készült fel híveinek közéleti aktivitására, továbbá Gergely István vagy Czirják Árpád a hitükre hivatást építettek, olykor szembekerülve azokkal, akik a hitet csupán a kánonok megtartásának gondolják. /Bakk Miklós: Hit és hivatás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

Nemzetünk védasszonyként tiszteli a Szűzanyát. Szent István király neki ajánlotta fel koronáját, az ő oltalmát kérte népének. A Magyarok Nagyasszonya – Patrona Hungariae – számos templomi és népénekben van jelen, az ő tiszteletére emelt kegyhelyekre ezrével járnak a búcsúsok. A magyarok búcsújáróhelyei között van Szeged-Alsóváros, Máriaremete (Budapest), Makkosmária (Budakeszi), Mátraverebély-Szentkút, Máriapócs, Máriagyűd, Csíksomlyó (Erdély), Sasvár és Mária-völgy (Szlovákia), Csatka, Bodajk, Máriakéménd, Máriakálnok, Máriakönnye (Vodica), Hajós, Máriabesnyő, Andocs, Vasvár, Vác-Hétkápolna és az erdélyi Máriaradna. Tizenkét nemzet tartja pártfogójának a Szűzanyát, az országok sorában ott van Franciaország, Ausztria, Bajorország, Lengyelország, Mexikó... A néphit szerint a Mária-ünnepek fordulónapok. Nagyboldogasszony napja egyes helyeken dologtiltó nap volt, kenyeret nem sütöttek, mert úgy tartották, hogy ilyenkor a tűz kitör a kemencéből. /Augusztus 15. – Mária-nap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Újabb dokumentum bizonyítja az egykori kelet-német titkosszolgálat kegyetlenségét. A titkosszolgálat, a hírhedt Stasi (Staatssicherheitsdienst, azaz Állambiztonsági Szolgálat) olyan titkos dokumentuma került napvilágra, amely feltétel nélküli tűzparancsról rendelkezik, ha határőrt érnének tiltott határátlépésen. Ez az első olyan irat, amely azt bizonyítja, hogy a kelet-német belügyi egységeknél létezett feltétel nélküli tűzparancs a határsértők megállítására. Az utasítást 1973. október 1-jén adták ki a Stasi egy olyan különleges osztagának magdeburgi egységénél, amelyet azért hoztak létre, hogy megakadályozzák egyenruhások Nyugat-Németországba szökését. „Ne habozzanak fegyvert használni akkor sem, ha a határsértést nőkkel és gyerekekkel együtt követik el, amiből eddig gyakran hasznot húztak az elkövetők” – fogalmaz a médiában idézett szöveg. Egon Krenz egykori keletnémet pártfőtitkár kétségbe vonta az utasítás létezését. A felfedezés azért számít jelentősnek, mert a tűzparancs létezésének tényét ma is tagadják egykori kelet-német politikai illetékesek. A Stasit a világ egyik leghatékonyabb titkosszolgálata- és -rendőrségeként tartották nyilván. Jelszava egyértelműen tükrözte a kommunista rendszerhez való viszonyát: Schild und Scwert der Partei, azaz a párt pajzsa és pallosa. Szovjet mintára hozták létre 1950-ben, és Moszkva mindvégig az egyik leglojálisabb partnereként tartotta nyilván. Egyik leghírhedtebb vezetője Markus Wolf volt, aki 1957-től irányította a külföldi hírszerzési szolgálatot, és sikerült olyan kémhálózatot kiépítenie, amelynek még a nyugat-német kormányban is voltak informátorai. Belföldön is óriási besúgóhálózatot épített ki, becslések szerint mintegy 91 ezer állandó alkalmazottja és 300 ezer informátora volt. /Balogh Levente: Stasi-tűzparancs határőrökre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

A Kárpát-medence tizenkilenc szentkirály nevet viselő településéről több mint négyszázan vettek részt az idei háromnapos, porrogszentkirályi találkozón. Erdélyből hat, Szlovákiából három település képviselői érkeztek az eseményre, a többiek Magyarországról. A szentkirály nevű települések 1996-ban Csíkszentkirályon találkoztak először. Rá egy évre Magyarországon írták alá azt a megállapodást, miszerint megalakítják a Szentkirály Szövetséget, s soraik közé várnak valamennyi hasonló nevű települést. /Szentkirály nevű települések találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

Augusztus 15-től egy helyen lesz a Mentor és az Aranka György könyvesbolt, ugyanis az utóbbi a Mentor könyvesbolt eddigi székhelyére, az Enescu utca 2. szám alá költözik. A változás oka Káli Király István, a Mentor és a Lyra kiadók igazgatója szerint, hogy az utóbbi években visszaesett a kereslet a könyvek iránt, úgy tűnik, Marosvásárhely olvasóközönsége nem képes több magyar könyvesboltot fenntartani. /Menyhárt Borbála: Két könyvesbolt egyetlen fedél alatt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

Nem kell fizetniük azoknak a diákoknak, akik megbuktak június-júliusban az érettségin, és másodszorra futnak neki a vizsgáknak, jelezte Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei tanfelügyelőnő. Azok számára fizetőköteles a vizsga, akik már harmadszorra próbálkoznak. /Oborocea Mónika: Ingyenes a második próba. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

A Huszita Biblia egyes részeit is tartalmazó, Sepsiszentgyörgyön őrzött ötszáz éves Apor-kódexről a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa, Boér Hunor elmondta, hogy nevével ellentétben nem husziták írták. Pécsi Tamás és Újlaki Bálint szerémségi pap fordította ugyanis az első magyar nyelvű bibliát, s mivel ők a prágai egyetemen tanultak, majd – az eretnekekhez hasonlóan – 1439-ben Moldvába menekültek, a tudósok korábban husziták munkájaként emlegették. A későbbi kutatások kimutatták, hogy valószínűleg ferences gyökerekkel rendelkeznek. Ez a biblia nem maradt fenn, azonban három kódexről tudunk, melyben ennek a bibliafordításnak a szövegtöredékeit tartalmazzák, ezek egyike a Székely Nemzeti Múzeumban őrzött Apor-kódex. A Müncheni (eredetileg Jászay) és a Bécsi (Révai) kódexet korábban Nyugat-Európában őrizték, most már a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár kincseivé váltak. Az Apor-kódexben zsoltárok, himnuszok és szerzetesi szabályok is vannak, melyeket többen másoltak egybe. Az Apor-kódexet Volf György adta ki, a Magyar Nyelvemléktár sorozat nyolcadik kötetében, 1881-ben. A hasonmás kiadás az Erdélyi Tudományos Intézet megrendelésére készült, 1942-ben. Az eredeti kötetet ekkor Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem intézetében restaurálták, ott is élte túl a háborút, s végül 1953-ban hozták haza Sepsiszentgyörgyre. Mára olyan rossz állapotba került, hogy szó szerint potyognak ki belőle a betűk. /Erdős Zsófia: Szétporló Apor-kódex. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Pár hónapja indult Hargita és Kovászna megyében két, egymással konkurens ingyenes programajánló: a 24 Fun Székelyföld és a Yoo! Magazin, noha Székelyföldön nincs egyetlen működő mozi sem. A Yoo! Magazin pár héttel korábban indult, mint a 24 Fun székelyföldi mutációja, az értelmi szerzője az egykori krónikás vezérigazgató, Lukács László, aki reklámügynökséget és újabban székelyföldi műsorfüzetet koordinál. A 24 Fun vezetője Horváth Gábor Fun FM rádiós műsorvezető és a figyelo.ro főszerkesztője, ő győzte meg a bukaresti médiacsoportot, hogy a 24 Funnak legyen magyar nyelvű, székelyföldi mutációja. Mindkettő kéthetilap. A 24 Fun 20. 000 példányban jelenik meg egész Székelyföldön, a Yoo! ötezerben megyénként, Hargita és Kovászna megyében tehát összesen 10. 000 példányban. A Yoo! hargitai és kovásznai lapszáma szinte teljesen különbözik, sőt a kovásznainak fele román nyelvű. /Bálint Ferenc: Székely programfüzetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Két napot töltött Újszentesen Mód László szentesi muzeológus, a szegedi egyetem néprajz tanszékének tanára. Néprajzi anyag gyűjtését kezdte meg Újszentes nagyközség tervezett monográfiájához. Éppen a 24. órában, hiszen a többségükben Szentesről érkezett egykori telepesek unokái is idős emberek már, sürgető, hogy begyűjtsék a helyiek emlékezetében élő család- és falutörténetet, hiteles adatokat kapjanak az azóta feledésbe merült szokásokról, a hagyományról. Temesvár tőszomszédságában dinamikusan fejlődik, városiasodik az 1891-ben alapított nagyközség, Újszentes, de múltját, eredetét számon tartja. Az 1989-es fordulat óta a két Szentes, a magyarországi és a Temes megyei önkormányzata és civilszervezetei gazdagítják kapcsolatrendszerüket. /Szekernyés Irén: Készül Újszentes monográfiája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Apám emlékére címmel jelentette meg Kató Gizella legújabb, Temesvár egyik külvárosáról, a Gyárvárosról szóló könyvét az Eurostampa Könyvkiadónál. Immár a tizenegyedik könyvénél tartó, verset és prózát egyaránt publikáló szerző apja és a mai temesváriak iránti kötelességének érzi, hogy emléket állítson annak, amit megemészt az idő vasfoga. “Apám valóságos temesvári lexikon volt: ismerte minden utcáját, szinte minden házát. Mesélni is szeretett, akár társaságban, akár nekem” – idézi meg a rajztehetséggel is megáldott, művészi pályára vágyó, de könyveléssel foglalkozó édesapa emlékét az előszóban Kató Gizella. Írásaiban a szemtanú hitelességével szól – hiszen ő maga is 35 évet élt ebben a városnegyedben – a felejthetetlen utcákról, a régi emberekről, házakról, gyárakról, az azóta átformálódott vagy kihalt mesterségekről, az egyszerű emberek hétköznapjairól, a Bega-csatornáról. Temesváron a Magyar Nyugdíjasok Klubjában Telegdy Gyöngyvér matematikatanár, maga is a város múltjának szerelmese, saját emlékeivel gazdagította a kiadvány élményanyagát. Pogány András a gyárvárosi Úri utca egykori író lakóiról, Méliusz Józsefről, Majtényi Erikről, Pogány Lászlóról, a Temesvári Hírlap tulajdonos-főszerkesztőjéről szólt, s megemlítette, hogy innen indult az Apám emlékére könyv szerzője is. Kató Gizella elmondta: az édesapa rajzaival illusztrált könyvnek elkészült a román változata is, hogy minél többen megismerhessék a soketnikumú város példamutató múltját. /(SZ. I.): Az apák emléke kötelez. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./

Szabó Gyula-Jenő Villanások könyve /Püski Kiadó, Budapest, 2004/ című kötetéből közölt részletet a lap. A szerző elmondta, hogy 1975-ben a Szekuritate beszervezte ügynökének. Előzőleg azonban ő Baróton elmondta mindezt a bányavállalat főmérnökének, Nagy Sándornak, aki azt javasolta, írja csak alá a nyilatkozatot, majd ő elmondja, hogy mit írjon a jelentésébe. Szabó Gyula-Jenőt békén hagyták, majd kilenc-tíz évvel később, amikor a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című lap egyik szerkesztője lett, újból elővették, hogy jelentsen. /Szabó Gyula-Jenő: A szekuritáté karmai között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 14./

A székelyföldi lakosokat nem az autonómia, hanem az életszínvonal, a román nyelv elsajátításának nehézségei és a rossz állapotban lévő infrastruktúra foglalkoztatja leginkább – jelentette ki Traian Basescu államfő sajtónyilatkozatában. Az autonómia tekintetében leszögezte: az ország minden megyéjének egyforma széleskörű autonómiát kell biztosítani. Szerinte Romániában Hargita és Kovászna megye rendelkezik a legkiválóbb idegenforgalmi lehetőségekkel, példaként említve a számos ásványvízforrást, amelyeket azonban nem használnak fel kellőképpen. Hasonlóképpen vélekedett a székelyföldi erdőkből kitermelt fáról, az erdei gyümölcsökről és az állattenyésztésből származó termékekről, amelyek mind nyersanyagok, feldolgozatlanul hagyják el a két megyét. Basescu egyrészt a romániai az úthálózattal, másrészt pedig politikai okokkal magyarázta a két megye gazdasági fejletlenségét. Ez utóbbi esetben a demagóg nacionalista, szélsőséges román és magyar politikusokat tette felelőssé amiatt, hogy a régióról olyan látszat alakult ki a köztudatban, mintha ott bármikor kirobbanhatna egy etnikai konfliktus. Ismét szorgalmazta, hogy idegen nyelvként tanítsák a románt a magyar gyerekeknek. Basescu élesen bírálta az RMDSZ-t, amelynek – mint fogalmazott – „feudális” a magatartása a helyi közigazgatásban. Konkrétan a Szász Jenő által igazgatott Székelyudvarhely példáját említette, amelyet a kormány Basescu szerint kevesebb pénzzel támogatott az RMDSZ kérésére. Basescu szerint Borbély László fejlesztési miniszter azt kérte, hogy ne kapjon fűtéstámogatást a város. Borbély határozottan cáfolta ezt a vádat, és elmondta, hogy éppen az ellenkezője igaz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke helyesli, hogy Basescu ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe. Nem ért egyet azzal, hogy a székelyeknek nincs szükségük sajátos autonómiára és az RMDSZ-re. Nem fogadta el azt a vádat, miszerint a nem RMDSZ-es polgármesterek által vezetett települések kevesebb pénzt kaptak. /B. T. : Basescu: Székelyföldet az életszínvonal foglalkoztatja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Basescu cáfolta, hogy szándékában állna támogatni a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzését. „Az elnök nyilatkozatának politikai célja az, hogy bebizonyítsa a székelyeknek, nincs szükségük autonómiára, s nincs szükségük az RMDSZ-re sem, hiszen a román állam megoldja gondjaikat” – értékelte Basescu beszédét Markó Béla. Szerinte az államfő nem csupán megosztja a magyarságot, hanem megpróbálja a székelyekkel elhitetni, hogy nincs szükségük autonómiára. /Lokodi Imre, Szűcs László: Basescu: nem téma az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Traian Basescu államfő Székelyföldön többszörösen átgondolt mondanivalóval rukkolt elő. A nagy játékos szokatlan időt és díszletet keresett újabb nagy előadáshoz. A magyar anyanyelvűek román nyelvvel való küszködését felhozta. A román politikumnak ezután nehéz lesz ellenérvet találnia, amely hatástalaníthatja ezt a beszédet. Még idő kell, hogy Basescu felismerje az önrendelkezés igényét. /Csinta Samu: Szelektív empátia. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

A legújabb felmérés szerint, ha a következő vasárnap tartanák a választásokat, a romániai magyarság mind európai, mind hazai szinten képviselet nélkül maradna. A felmérés szerint az európai parlamenti választásokon az RMDSZ csak 4,4, a hazaiakon 4,5 százalékot érne el, ami azt jelenti, hogy a bejutási 5 százalékos küszöb alatt maradna. Basescu elnök magyarságot megosztó lépéseire már román politikusok és román lapok elemzői is figyelmeztetnek. Az erdélyi magyar táborok és vezetői jót akarnak, még ha mások is a taktikai elképzeléseik. Az erősödő testvércsatározások, melyeket az újságíró szerint az anyaországból is szítanak, s nemcsak a bukaresti pártszékházakból, könnyen politikai testvérgyilkossághoz, közös politikai öngyilkossághoz vezethetnek. /Kilin Sándor: Remény. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

Sipos János, a lap munkatársa Sunyi és Svihák találkozásáról írt. Sunyi Basescu államfő, a hatalom megszállottja, aki le akarja söpörni a palettáról az ellenzéket és az RMDSZ-t is, hogy megvalósítsa az elnöki diktatúrát. Svihák – Szász Jenő – országos politikacsinálóként tüntette fel magát, akit az elnök is meglátogat. Svihák összeállt már fűvel-fával, hogy kiüsse a nyeregből az egyetlen legitim magyar szervezetet, rombolja a romániai magyarság egységét. Svihák nem fogja fel bűnös tettének beláthatatlan következményeit. /Sipos János: A Sunyi és a Svihák. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./