Történetének során első alkalommal, a közvélemény-kutatások szerint, a Nagy-Románia Párt (PRM) nem érné el az öt százalékos törvényhozási küszöböt. Mindeddig a szélsőjobboldali, nacionalista alakulat a harmadik legnépszerűbb volt, és Corneliu Vadim Tudor pártvezér is előkelő helyet foglalt el a népszerűségi listán. A PRM tábora akkor kezdett csökkeni, amikor a politikai palettán megjelent George Becali, a pásztorból lett milliomos, és alakulata, az Új Generáció Párt (PNG). Elemzők szerint a Nagy-Románia Párt (PRM) a volt kommunista állam sajátságos képződményeként jelent meg 1991-ben a politikai életben. Vezetője, Vadim Tudor, a diktátor kegyeltje, költő, lapszerkesztő, szélsőséges nacionalista programmal lépett a nyilvánosság elé, amely magába foglalja a másság elutasítását, az idegengyűlöletet, és hangoztatja a magyar veszélyt. Elemzők szerint a PRM és lapja, a Nagy-Románia a volt politikai rendőrség képződménye. Az 1992-es helyhatósági választásokon Gheorghe Funar, a párt jelenlegi főtitkára, akkor még a PUNR színeiben elnyerte Kolozsvár polgármesteri tisztségét. A polgármester tizenkét éven át vívta ádáz küzdelmet a magyarok ellen. Diadalát elsősorban a városba a diktatúra időszakában az ország különböző részeiből ide telepítettetek, valamint a katonaság biztosította. 1995-ben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, Vadim Tudor támadásba lendült Iliescu államfő ellen. Ebben az évben indul az első bűnvádi eljárás a pártvezér–szenátor ellen. Több száz keresetet nyújtottak be ellene értelmiségiek, politikusok, azonban csupán egyetlen pert veszített el. Ez esetben is csupán pénzbüntetésre ítélték. A többi eljárás feledébe merült, vagy évtizedek óta húzódik. 2002-ben Vadim Tudor, a vezér „filoszemitának” vallotta magát és kifejtette: sajnálja, hogy a zsidókat bírálta. /Simon Judit: PRM: nacionalista, szélsőséges. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Kivételes adottsága bizonyos embereknek, hogy mindig mindent úgy tudnak beállítani, hallgatóságuknak – közéleti személyiségek esetében a közvéleménynek – eladni, hogy az számukra kedvező legyen. Ehhez a ritka emberfajtához tartozik Traian Basescu román államelnök is. Emlékezetes az olyan korrupciós ügy, mint a román tengeri flotta kiárusításának ügye. Traian Basescu hozzájárult ahhoz, hogy a Székelyföld útjai olyanok maradjanak 1989 után is, mint voltak. Most pedig képes a régióba látogató államelnökként sajnálkozni, hogy a Székelyföld útjai olyanok. /Salamon Márton László: Óda a feledékeny választónak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Felháborodással fogadták az önkormányzati vezetők Paul Pacuraru munkaügyi miniszternek azt a kijelentését, hogy túlméretezett a helyi közigazgatásban dolgozó közalkalmazottak száma, ezért a jövőben 10 százalékkal kellene csökkenteni létszámukat. A helyi önkormányzatokban ugyanis idén jelentős mértékben – 100 ezer fővel – növekedett az alkalmazottak száma. Az önkormányzati vezetők szerint viszont a központi államigazgatásban kellene kezdeni a személyzetcsökkentést. Jelenleg a központi közigazgatásban 1,4 millió munkahelyet tartanak számon. /Tömeges leépítések a helyi közigazgatásban? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban kifejtette, az RMDSZ területi szervezetek nagy része a közelgő tisztújításokra, az SZKT képviselőinek, a kulturális autonómiatanács tagjainak megválasztására készül. Kelemen Hunor szerint a területi szervezetek véleménye: egységre kell törekedni, ki kell egyezni Tőkés Lászlóval. Nagy Zsolt felvetette: legyen előválasztás. Kelemen Hunor ennek nem sok értelmét látja. /Gazda Árpád: Kiegyezést várnak tőlünk. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

„Amíg bukaresti politikusok, saját autójukon utazva, saját autójuk alkatrészein nem tapasztalják meg a Hargita és Kovászna megyei utak állapotát, addig nem hiszik el, amit az RMDSZ több mint tíz éve hangoztat: hogy közutak tekintetében Székelyföld évtizedekig hátrányos helyzetbe volt” – reagált Tánczos Barna, a közlekedési tárca államtitkára az államfő székelyföldi látogatása kapcsán. Tánczos Barna tájékoztatása szerint ezeknek az országutaknak a modernizálása, illetve rendben tartása kizárólag a minisztérium hatáskörébe tartozik. Az államtitkár képtelenségnek tartja, hogy ilyen esetekben az önkormányzatokat szidják. Rávilágított arra, mit jelent egy székelyföldi, erdélyi projektre pénzt szerezni, majd példaként emlegette azt az egymilliárd eurós beruházást, amelyet múlt hónapban sikerült sürgősségi kormányrendelettel jóváhagyni, és amely egyébként, több mint fél évet hevert a pénzügyminisztérium valamelyik fiókjában. /Illyés Judit: Tánczos örvend az elnöksirámnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Saját megoldást talált a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) arra, hogy diákjai továbbra is két szakot végezhessenek úgy, hogy ez ne jelentsen számukra komoly anyagi megterhelést – tájékoztatott Magyari Tivadar, az egyetem rektor-helyettese. Korábban megszokott volt, hogy a BBTE diákjai olyan páros szakot végeztek, mint például földrajz-angol, szociológia-szociális munkás vagy közgazdaság-francia. Ezt a lehetőséget azonban a kormány megszüntette. Magyari kidolgozott egy tervet, amely szerint amennyiben egy diák második szakot is vállal, arra tetemes tandíjkedvezményt kap, ami akár 80-85 százalékos árcsökkentést is jelent (a második szak végzését ugyanis fizetni kell). Ezen kívül rendezettebbé teszik az órarendet, hogy könnyítsék a párhuzamos végzést. /B. T. : Könnyített kettős szakosodás a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Első alkalommal szolgáltattak vissza magánszemélynek nagy és fontos épületet Kolozsváron. A Majális utcában, az úgynevezett CFR-kórház melletti ingatlant korábban a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia kara használta. Mikó Lőrinc unitárius egyházi tanácsos tizenkét évig küzdött különböző fórumokon azért, hogy birtokba vehesse örökségét. Augusztus 6-án végre átvehette a kulcsokat. A körülbelül ezer négyzetméter területű ingatlanhoz több mint 1400 négyzetméternyi telek is tartozik, a kettő összértékét a tulajdonos 3 millió és 4 millió euró közöttire becsüli. Ilyen méretű, értékű és fontosságú épületet eddig csak egyházaknak szolgáltattak vissza. Mikó Lőrinc elmondta: valószínűleg bérbe adják az ingatlant, akár egy darabban, akár részekként. Beindultak a kártérítési folyamatok is Kolozsváron. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Precedens nélküli ingatlan-visszaszolgáltatás Kolozsváron. Mikó Lőrinc 12 évig küzdött jogaiért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Hivatalosan elismert tény, hogy tranzitországból fogyasztó társadalommá lépett elő Románia a kábítószerpiacon. A legfrissebb felmérés szerint nincs olyan városi középiskola, amelynek diákjai ki ne próbálták volna, milyen hatással van rájuk a tiltott “fű”. A nagyvárosok – főleg, ahol egyetemek és főiskolák működnek, mint Temesvár, Arad, Déva – a drogárusok kedvelt célpontjává váltak. /Sipos János: Nagyobb a füstje… = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Augusztus 6-án megnyitotta kapuit Nagyváradon a Kárpát-medencei főiskolások és egyetemisták szakmai és tudományos műhelyének számító, immár 6. alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Nyári Egyetem. Az augusztus 11-éig tartó rendezvényen Ausztriából, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából és Magyarországról több mint 100 fiatal érkezett. A nyári egyetem témája idén az oktatás, az előadók a továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségek kérdését járják körül. A rendezvény ünnepélyes megnyitóján Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Kiss Gábor a főszervező Antal János Alapítvány elnöke szólt a résztvevőkhöz. A kerekasztal-beszélgetések az agyelszívás és -visszaszívás témakörét boncolgatták. /Gergely Gizella: Nyári egyetem Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

Ünnepélyes keretek között nyitották meg augusztus 6-án Csíkszentimrén, a Büdösfürdőn az Európa Szabadegyetem – Ifjúsági Tábor elnevezésű egyhetes rendezvényt. Kencse Előd, Csíkszentimre polgármesterének köszöntőszavai után dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, majd Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke szólt a táborlakókhoz. Beszédében rámutatott, a Kárpát-medencei magyarság feladata, hogy a közös múltat jövővé formálja. Felszólalt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és a tábor egyik fővédnöke, aki az emlékév megszervezésének előzményeit osztotta meg a hallgatósággal. A büdösfürdői szabadegyetem része a Szent Imre Millenniumi Emlékévben meghirdetett rendezvénysorozatnak. Valamennyi Kárpát-medencei, a herceg nevét viselő település megünnepli a kerek évfordulót. A tábornyitó egyben az Együtt Határok Nélkül – Szent Imre millenniumi lovastúra egyik állomása is volt. Mintegy 20 hagyományőrző lovas, huszáregyenruhában felvonult a szabadegyetem színpada előtt, majd a papi áldás után folytatták útjukat. A túra szeptember elsején ér célba, ekkor érkeznek meg a lovasok Szentjobb (Bihar megye) településre. /Orbán Ferenc: Európa Szabadegyetem. A fiatalok védőszentjének szellemében. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezési ügye kisebb-nagyobb intenzitással hetek óta téma főleg a csíki közéletben. Az önmagukat keresztény-demokratának címkézők megpróbálták az elvi síkon mozgó vitát sárdobálásra váltani s az érveket ocsmánykodással helyettesíteni. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy kik akarják Gergely István maradását, most már az is kiderült, kik akarják eltakarítani őt a Székelyföldről. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom gyakorlatilag nem létezik – az RMDSZ ernyője alatt megbúvó csoportocska tagjai ismerős arcok. A Tisztit durván letegező levelükről elegáns véleményt mondott maga Potyó Ferenc pápai káplán, a Gyulafehérvári Érseki Hivatal irodaigazgatója: – „Sem keresztényinek, sem demokratának nem nevezhető ez a hangvétel, elhatárolódunk tőle, még akkor is, ha úgy tűnik, minket véd”. A két aláíróból az egyikről köztudott, hogy a Ceausescu-rendszerben beszervezési nyilatkozatot írt alá a Szekuritáténak. Ugyanezen körből pattant ki az a hírhedt s szintén botrányt kiváltó levél, mely Tőkés Lászlót vádolta besúgással, s a püspököt igazi keresztény-demokrata hévvel a következő címkékkel látta el: „ördög szolgája”, „gátlástalan puhány” és „hűtlen kezelő”. A platformocska csíki tagjai szerényen elbújtak az állásfoglalás távoli aláírói mögé. /Szondy Zoltán: Ismerős árnyak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./; Előzmény: Kovács Csaba: Apasággal vádolják Tisztit. = Krónika (Kolozsvár), aug. 2./; Borbély Imre elmondta, hogy képviselőtársa, Nagy Benedek Tőkés László-ellenes írását terjeszti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 30./

Megtartotta évadnyitó társulati gyűlését augusztus 6-án a kolozsvári Állami Magyar Színház. A korai kezdés oka: egyrészt Andrei Serban rendező folytatja a júniusban elkezdett Ványa bácsi-próbákat, másrészt felújítják az elmúlt évad sikeres előadásait. Tompa Gábor igazgató elmondta: remények szerint aláírják azt a kormányhatározatot, amelynek alapján a színház megkaphatja a megígért 1 millió 600 ezer eurós összegű támogatást, így végre befejezhetik a hosszú évek óta elkezdett stúdióépület felépítését. Csehov Ványa bácsija után Giacomo Puccini: Gianni Schicchi c. operáját fogják bemutatni Silviu Purcarete rendezésében, augusztus végén Tompa Gábor is elkezdi a Három nővér próbáit. /Köllő Katalin: Évadkezdés a kolozsvári színháznál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Véget ért Tusnádfürdőn a harmadik alkalommal megszervezett Neumann tábor, amelyben a középiskolások az információs társadalom kihívásaival ismerkedhetnek. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is előadást tartott a táborban. Kifejtette: Románia iparának környezetbaráttá tétele mintegy 4,5 milliárd euróba kerülne. /Horváth István: Egy Neumann-bolygó nem elég. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

A gyergyószentmiklósi Négyes Motelben augusztus végéig a gyergyócsomafalvi születésű, Bukarestben élő Pitulea Mária (leánykori nevén Simon Mária) festményeit láthatják az érdeklődők. A kiállítást a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány szervezte. /Pitulea Mária első tárlata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 7./

Kántor Lajost köszöntötte hetvenedik születésnapja alkalmából Ágoston Hugó. Ritka dolog a hűtlenség korában közel ötven évig ugyanannál a lapnál dolgozni, méltatta azt, hogy Kántor Lajos ennyi ideje van a kolozsvári Korunk folyóiratnál. Kántor Lajos főműve a fél évszázada a Korunk építése. Kántor a nagy megalapozók és nagy építők közé tartozik. El lehet képzelni Kolozsvárt, Erdély fővárosát, annak magyar kultúráját és közéletét K. L. nélkül? Amikor Kántor Lajos azt mondja, hogy Kolozsvárt nem szabad feladni, a városnak egy olyan magyar kulturális szellemére utal, amelynek nagyon sokan, más városokban élő értelmiségiek is részei és részesei. /Ágoston Hugó: Az építőmester. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Nem lesz könnyű dolga annak, aki Kántor Lajos életművéről átfogó értékelést ír. Évekre lesz szüksége már csak arra is, hogy az eddig kinyomtatott negyvenhárom kötetét elolvassa, ehhez jönnek tanulmányai, kritikái. Kántor Lajos legfontosabb munkájának a Korunk szerkesztése látszik. Amelyet a világon széles körben ismer a magyarság, s amelynek az 1990-ben indult harmadik folyamát ő alakította igazán rangos fórummá. Kántor Lajos fő hivatása: az alapvető fontosságú, kolozsvári központú erdélyi intézmények megszervezése és működtetése. Legyen szó a Kolozsvár Társaságról, amelynek elnöke, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületéről, amelynek évekig elnöke volt, a Komp-Press Kiadóról, a Korunk Baráti Társaságról, Szabédi-napokról, kalotaszegi Ady-ünnepségről, kolozsvári Reményik- vagy Cs. Szabó-megemlékezésről, budapesti Korunk-találkozóról, erdélyi magyar politikai vagy közéleti fórumról, a magyar-román kölcsönös megismerést és párbeszédet szolgáló Magropressről, Sajtófókuszról, Cumpanáról, a szélesebb bemutatkozást elősegítő Renderről, de akár az RMDSZ vagy a Szabadság alapításáról is. /Tibori Szabó Zoltán: Kántor Lajos, a hetvenes. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Lupényban, a 30 évvel ezelőtti nagy sztrájk városában ünnepelték meg idén a bányásznapokat. Az emlékezők a bányászzenekarral a lupényi bánya 2-es számú kapujához vonultak – 1977-ben itt volt a sztrájk központja. A közelben lévő – azóta éppen emiatt lebontott – postaépületben, illetve az itteni bányában tartották túszként augusztus 2-án az eredetileg kiküldött Ilie Verdet miniszterelnököt, itt fogadták egy nappal később füttykoncerttel Ceausescu diktátort. Lakatos Zoltán, a bányászszakszervezet jelenlegi vezetője leleplezte a harmincéves évforduló alkalmával felállított emléktáblát. Bemutatták Marian Boboc és Mihai Barbu könyvét a bányászsztrájkról. Az egész Zsil völgyéből körülbelül 40 000 bányász vett részt a sztrájkban. A bányászok a sztrájkot elindító Lupényban gyűltek össze. Hangszórókat szereltek fel a város központjában, melyen ország-világ hallatára ismertették rendszerellenes álláspontjukat. Az alapos archívum-kutatás, illetve a tanúk megemlékezése alapján elkészült könyv szerzőinek sikerült némi fényt deríteniük az eseményekre. A megtorlásban 160 bukaresti és 700 hunyadi, illetve környező megyékből való szekus vett részt Plesita tábornok vezetésével (aki 1981-ben Carlost, a híres nemzetközi terroristát bérelte fel a Szabad Európa Rádió elleni bombamerénylet elkövetésére, aki most is büszkén dicsekszik az országos médiában, hogyan tanította móresre a “nép ellenségeit”). A bányászok számára a sors távolról sem volt olyan kegyes: több ezer embert küldtek el a Zsil völgyéből, köztük Constantin Dobre sztrájkvezetőt, aki Craiován kapott kényszerlakhelyet (onnan 1990-ben menekült Angliába, ahol menedékjogot kapott). A helyben maradók közül szintén több ezer embert üldözött a Securitate. A 40 000 sztrájkoló közül 15-öt találomra választottak ki bűnbaknak, s mondvacsinált köztörvényes bűnökért ítélték el. A halálos áldozatok pontos számát nem sikerült megállapítani. /Chirmiciu András: Főhajtás a hősök előtt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Letette az esküt az államfő előtt Winkler Gyula távközlési miniszter. Fagyos légkörben, a szokásos koccintások nélkül iktatta be augusztus 7-én hivatalába az államfő Winkler Gyula új távközlési minisztert, akinek elődjét, a szintén RMDSZ-es Nagy Zsoltot korábban felfüggesztette. Traian Basescu elnök szűkszavúan, mondhatni ellenségesen viszonyult a tárcavezetőhöz, és elmarasztalóan nyilatkozott minisztérium tevékenységéről. /Fogcsikorgató beiktatás a Cotroceni-palotában. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

A súlyos aszály miatt négyéves mélypontra csökken idén Romániában a búzatermés. Az előzetes becslés szerint a termés csak 3 millió tonna körül lesz. A kenyér és sütőipari termékek ára idén akár 40%-kal is nőhet Romániában az aszály és az annak nyomán várható gyenge búzatermés miatt. Tavaly Romániában mintegy 5,7 millió tonna búzát takarítottak be, tavalyelőtt 7,6 millió tonnát. /Dagad a búzakrízis. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

Elfogadta a kormány azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében szeptember 1-től öt százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint megduplázódik azoknak a nyugdíjasoknak a járuléka, akik a mezőgazdaságban dolgoztak – jelentette be Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. A Munkaügyi Minisztérium a nyugállományban lévő személyek járulékán kívül 50 százalékkal emeli a mezőgazdaságban dolgozók bérét is. Ez körülbelül 900 ezer kisgazdát érint. A nyugdíjemelésre fordított összeg nagy részét a társadalombiztosításokból kívánják fedezni. A járulékemelés jelenleg 5,6 millió személy életszínvonalának javulásához járulna hozzá. Az országos nyugdíjpénztár (CNPAS) adatai szerint májusban 70 ezer olyan nyugdíjas kapott 40 lejes juttatást, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, és csupán 43 személynek volt 400 lej a nyugdíja. A tárca 2008-tól a 37,5 százalékos betervezett átlagbér növekedés függvényében újabb 40 százalékos nyugdíjemelést tervez. /Oborocea Mónika: Ötszázalékos nyugdíjemelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

A Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 7-i döntése értelmében a jövőben az egyházi tisztségviselők Szekuritátéval fenntartott kapcsolatait is megvizsgálják. Mircea Dinescu a CNSAS nevében közölte, kérni fogják a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ és a Külső Hírszerző Szolgálattól /SIE/ egyes magas rangú ortodox egyházi tisztségviselők múltjának felülvizsgálását, elsősorban azokét, akik Teoctist halála után elfoglalhatják a pátriárka helyét, „ne megválasztásuk után derüljön ki, hogy szekus tábornokok voltak”. A lapok arról írtak, hogy a pátriárka tisztségére jelentkező főpapok közül többen is együttműködtek Ceausescu politikai rendőrségével. Az egyháziak átvilágítását korábban a 19 nem kormányzati szervet átfogó Román Polgári Fórum (FCR) is nyomatékosan kérte. A román ortodox egyház szóvivője, Constantin Stoica leszögezte: az általa képviselt intézmény már 1997-ben síkraszállt az egyháziak szekus dossziéinak megnyitása mellett, ezt 2001-ben a Szent Szinódus megerősítette, tavaly pedig hasonló értelemben nyilatkozott Teoctist pátriárka is. Eddig egyetlen ortodox főpapnak volt bátorsága önként megvallani szekus múltját: a Bánság metropolitája, Nicolae Corneanu tette meg ezt a lépést. Miután tavaly Traian Basescu államfő kezdeményezésére a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött a papság dossziéinak nyilvánosságra hozásáról, három további egyházvezető vallott színt, így kiderült, hogy Tomis érseke, Teodosie besúgói fogadalmat írt alá – hazafias meggondolásból -, akárcsak Gyulafehérvár érseke, Andrei Andreicut, Iustin Marchis, a bukaresti Stavropoleos templom papja pedig „három-négy, esetleg öt-hat” jelentést írt a cheiai kolostorba látogató külföldiekről. /Bogdán Tibor: Átvilágítják a pópákat is. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Traian Basescu államfő augusztus 10-ig Kovásznán marad feleségével együtt, miután a hétvégét nem hivatalos látogatáson Kovászna megyében töltötte. Az államfő augusztus 7-én Bukarestbe utazott, hogy részt vegyen Winkler Gyula kommunikációs miniszteri eskütételén. A megyei rendőrség parancsnoka szerint Basescu este visszatér a fürdővárosba. Basescu meglátogatta a szívkórházat, megígérte, közbenjár annak érdekében, hogy a kormány finanszírozza az évente 16 ezer beteget ellátó intézmény korszerűsítését. Később az államfő a megye legmagasabban fekvő helységébe, Komandóra utazott, ahol részt vett a település napjain. Betért a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglőbe, és meglátogatta a Sepsiszentkirályon szervezett nemzetközi lovastornát. Csíkszeredában néhány óra erejéig részt vett a városnapokon. Basescu Kézdivásárhelyre is ellátogatott, gépkocsijával megállt Kézdivásárhely főterén. Az államfő elmondta: nagyon megtetszett neki a környék és az ott élők vendégszeretete, ezért úgy döntött, hogy további néhány napot Háromszéken tölt. /Basescu péntekig Kovásznán nyaral. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./

Tőkés László is helyet kaphat a legnagyobb romániai magyar párt listáján – állította Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Hetek című tévéműsornak adott nyilatkozatában, amelyben elismerte: személyes felelősség is terheli a szövetség utóbbi hónapokban elszenvedett politikai kudarcai miatt. A román államfőről szóló népszavazás eredménye után arra a következtetésre jutott, hogy sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség az RMDSZ és választói között, „és ebben nekem, mint az RMDSZ elnökének az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell vállalnom” – mondta Markó. Kifejtette: „számos kérdést alapvetően másként látunk, mint Tőkés László, illetve a körülötte lévő viszonylag kis csoportosulás, amely őt támogatja. De bármily kicsi is ez a szavazóbázis, a szavazáskor számottevő lehet mégis, mert az ötszázalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson át kell lépnünk. A véleménykülönbségek ellenére, azt hiszem, a jövőképünk nem különbözik lényegében. Éppen ezért elképzelhető az együttműködés. ”Markó az elmúlt időszak történéseiért személyes felelősséget érez. „A jövőben figyelembe kell vennünk azt is, hogy az RMDSZ-en kívül is vannak politizáló csoportok, és ezek bár jóval kisebb támogatottságúak, mégsem szabad őket lekezelni, hanem együtt kell velük működnünk” – hangoztatta Markó Béla. /Markó Béla személyes felelősséget érez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

Az erdélyi magyar médiában, amióta az RMDSZ-en kívül megjelentek komoly, nemzetileg elhivatott szerveződések is, a korábbi, köztudottan román ihletésre létrehozott álszervezetek mellett (Független Magyar Párt, majd az ebből létrejövő Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt – Kiss Kálmánék különböző alakváltozásai) a közélet egyik kulcskérdése a párbeszéd lett. A nemzeti oldal Erdélyben is kényes helyzetben van. Az RMDSZ csak a nevében magyar szervezet, választói bázisa nem fogadja el, írta Borbély Zsolt Attila. A nemzeti oldal radikálisai legszívesebben elzárkóznának mindenféle tárgyalás elől, mint ahogy 2002-ben Szász Jenő vezetésével kikényszerítették azt a döntést a Reform Tömörülés kongresszusán, hogy a platform ne vegyen részt a 2003-as RMDSZ-kongresszuson. Elvszerű döntés volt, de ez az ellenfeleiknek használt. A sértődött távolmaradás és a tárgyalástól való elzárkózás önsorsrontó magatartás, szögezte le a cikkíró. A helyes út az, amit Tőkés László és a mögötte állók tesznek: a megegyezést kemény feltételekhez kötni. /Borbély Zsolt Attila: Párbeszéd. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

Az elmúlt 17 esztendő legnagyobb összegű támogatását sikerült megszerezni a kormánytól az RMDSZ tisztségviselőinek. Augusztus 7-i ülésén a kabinet összesen 33. 194. 000 lejt hagyott jóvá 218 magyar vagy vegyes tannyelvű iskola és óvoda számára. Ezt az összeget felújítási munkálatokra fordíthatják az intézmények. /Rekordösszegű kormánytámogatás magyar iskoláknak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

A magyarlakta régiók közül a Bánságban a legnagyobb a hitelezési kedv, míg a Partiumban a legrosszabb a visszafizetési morál. A bankok hitelcsábításának leginkább a székely megyék állnak ellen, ugyanakkor Háromszéken és a szomszédos megyékben a legalacsonyabb a hátralékkal rendelkező késedelmes fizetések száma is. /Domján Levente: Adósságunk anatómiája. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

Augusztus 7-én is testükkel védték a Nagyváradon Sebes-Körös partját az Erdélyi-szigethegység Regionális Ökológiai Szolgáltatóközpont tagjai, akik augusztus 3-a óta folyamatosan őrzik a Dacia híd és a Szent László tér közötti szakaszt. A partrendezést elkezdő földgyalukat sikerült leállítaniuk, most arra figyelnek, hogy a fairtást se folytassák a munkások. A folyópart takarítására Dan Gherdan, a polgármesteri hivatal zöldövezetekért felelős osztályának vezetője adott parancsot. A tiltakozók hiába érveltek azzal, hogy a fák metszését ősszel vagy tavasszal kell végezni, illetve, hogy a környezetvédelem nem engedélyezte a favágást. Titokban zajló fairtásra panaszkodnak a folyópartra néző házak lakói is. Hajnalban vágták ki a fűzfákat, mondták. /Gergely Gizella: Titokban irtják a Körös-part fáit. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 8./

Romániában az ingatlan-visszaszolgáltatások egyik kényes pontját alkotják azok az épületek, amelyekben jelenleg valamilyen intézmény működik. Ezek között is érdekes az egyetemek által birtokolt ingatlanok helyzete. Nemrég azonban, egy nagyszebeni bíróság precedens-értékű döntést hozott: ha az egyetemeket az állami költségvetésből finanszírozzák, akkor állami intézmények. Ez megnyitotta a visszaszolgáltatás lehetőségét olyan kényes esetek számára is, mint a kolozsvári Marianum épülete. A Marianumot a római katolikus egyház követeli vissza. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó 501-es törvény értelmében, a megszabott határidőig (2004. március 3.) országszerte összesen 7568 épületre nyújtottak be kérvényt. A római katolikus egyház 992 kérést iktatott, ebből 508-at a gyulafehérvári főegyházmegye. Egy év leforgása alatt a különleges bizottság összesen 277 dossziét hagyott jóvá, ebből a katolikus egyház számára 73 dossziét. A Marianum épületét 1911-ben szentelte fel Majláth Gusztáv püspök. Az intézmény igazgatója a mindenkori kolozsvári plébános volt. A hamar fogalommá vált iskolába egész Erdélyből jöttek növendékek, felekezetre, nemzetiségre való tekintet nélkül. A hátsó bentlakás építése 1914-ben kezdődött, 1916-ban szentelték fel. Az államosításig 26 701 tanuló végzett ott, köztük 4404 bentlakó. Az intézetnek három saját kiadványa volt, az Értesítő (1911 – 1938), az Évkönyv (1942 – 1943), illetve az Erdélyi Magyar Lányok ifjúsági folyóirat (1924 – 1931). Az 1948-as tanügyi reform során az iskolát feloszlatták, az épületet a Bolyai Tudományegyetemnek adták. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nincs törvényes akadálya a Marianum visszaszolgáltatásának. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen július közepén, a közgazdászok államvizsgájával /91 hallgatóból 90 sikeresen államvizsgázott/ teljesült az akkreditáció egyik alapvető feltétele: az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező tanintézmény végzősei három éven át sikeresen államvizsgáztak egy akkreditált romániai egyetemen. Az 50 százalék plusz 1 helyett 99 százalékban teljesítették az akkreditáció ezen feltételét. Az akkreditációs kérelmet ősszel nyújtják be. Marosvásárhelyről két (informatika, illetve pedagógia), Csíkszeredából pedig négy szak akkreditációját (román nyelv és irodalom – angol nyelv és irodalom, társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, szociológia és a közgazdász szakot) készítették elő. A rövid hat év alatt nem lehetett docensnek kinevelni oly számú oktatót, akikkel minden szakot lehessen akkreditálni. Van egyetemi gyakornok, tanársegéd, van még adjunktus is, és van professzor. Az idős professzorok sok esetben betöltötték a nyugdíjkorhatárt, taníthatnak, de az akkreditációnál nem veszik figyelembe titulusukat. Nagyon sok fiatal oktató megvédte tézisét, megvan a doktori címük, és hamarosan teljesítik a docenssé történő előléptetés feltételeit is. Ehhez azonban legalább tíz év szükséges. Ezért van szükségük más romániai egyetemekről vagy Magyarországról, esetleg az Európai Unióból érkező, betanító egyetemi oktatókra. Eddig a román törvény negatívan diszkriminálta a külföldi egyetemi oktatók helyzetét. Azt mondta, csak ideiglenesen, egy évig foglalhatnak el állást a romániai oktatásban. Azonban január 1-től, amióta Románia EU-tag, ez a törvény már nem alkalmazható. Ezt elismerik Romániában, de új törvényt még nem dolgoztak ki. A két egyetem hosszú távon úgy tud együtt élni, ha komplementáris képzést vállal fel. Amit a Babes–Bolyai nem tud felvállalni, erősítse a Sapientia, és fordítva. Kevés kivételtől eltekintve ez így is van. A Babes-Bolyai kimondottan tudományegyetem, soha nem indít műszaki szakokat. /Oláh-Gál Elvira: Rajt előtt a Sapientia akkreditációja. = Csíki Hírlap (Csíkszereda), aug. 8./

Pontosított a Gyulafehérvári Érseki Hivatal Gergely István csíksomlyói plébános áthelyezése ügyében, tekintettel arra, hogy a hívek közül többen is tiltakoztak a döntés ellen. Az érsekség értékeli a hívek ragaszkodását lelkipásztorukhoz, de úgy véli, a döntést kifogásoló kampánynak nem a csíksomlyói hívek a főszereplői és nem is katolikusok a fő mozgatói. Az érseki közleményből kiderül: a gyulafehérvári döntés ellen tiltakozó egyháztanács azon kísérletének, hogy maga válasszon plébánost, nincs törvényes alapja. /Pontosít a Gyulafehérvári Érseki Hivatal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./