Augusztus 9-én Basescu elnök Kovásznáról Kézdiszékre indult. Az államfő a Vár komplexumba ment, ahol Daragus Attila és Enikő, a panzió tulajdonosai várták. Az elnöki pár egy órát töltött Daraguséknál. Basescu meglepődve vette tudomásul, hogy vendéglátójuk nem csak sikeres magánvállalkozó, hanem Torja alpolgármestere és a falusi turizmussal foglalkozó országos szövetség elnöke is. Daragus többek között a falusi turizmus helyzetére, a vidékre jellemző infrastruktúra hiányára, az utak rossz állapotára hívta fel az államfő figyelmét. Basescu az épülő ökumenikus kápolna kapcsán örömét fejezte ki, és gratulált Daragusnak az ötletéhez, továbbá megígérte, hogy eljön az avatóünnepélyre. Ezután az elnöki pár a Szent Anna-tóhoz látogatott, majd Székelyudvarhelyre és Csíkszeredába indult. /Iochom István: Basescu Bálványoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Ion Iliescu személyes utasítására történt az Egyetem téri tüntetők elleni megtorlás. A tábornokok és Miron Cozma is egyöntetűen vallják: a megtorlás, illetve az azt követő bányászjárás is Iliescu utasítására történt, a volt államfőről elhárult a felelősségre vonás közvetlen veszélye. A foltos politikusokat védő Alkotmánybíróság hasonlóan járt el Nastase ügyében is: nem a korrupcióellenes eljárás létjogosultságának megkérdőjelezésével, hanem formai kifogásokkal mentette meg őt. A lakosság elhatárolódott a kompromittált személyiségektől, a politikum nagy része azonban nem hajlandó erre. /Kibúvók. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

Marosvásárhelyen ülnek össze augusztus 9-én az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek képviselői a közös EP-lista állításáról szóló tárgyalások folytatására. Toró T. Tibor szerint a szerkezeti változtatásokra vonatkozó javaslatok esetén kemény tárgyalások várhatók. Szeretnék, ha intézményesülne valamilyen erdélyi magyar parlamentszerű reprezentatív intézmény, ennek a feltétele titkos belső választás, annak pedig előfeltétele az összmagyar erdélyi regisztráció. /Sz. K. : Újabb egyeztetés a közös listáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Az Új Magyar Szó elutasítóan írt a szakértői munkacsoportról: az egyik fél képviselője tárgyal azzal a szervezettel, amely a parlamentbe juttatta. - A szakértők között nincs egyetlen társadalomkutató, alkotmányjogász, közigazgatási szakember és így tovább, így zártkörű politikai tárgyalás lesz, amelynek egyetlen a célja: a politikában kompromisszumkészségnek nevezett, húzd meg-ereszd meg összmagyar népi játék erdélyi változata. /Székedi Ferenc: Szakértők. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Az erdélyi magyarságnak szánt különböző pénztámogatások elosztásáról is kész tárgyalni az RMDSZ munkacsoportja Marosvásárhelyen a Tőkés Lászlót támogató szervezetek szakértői csoportjával. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, Tőkés püspök kampányfőnöke szerint a találkozó sikere attól függ, hogy a két szakértői csoport milyen mértékben tud megegyezni a közös célokról és programokról. /Lokodi Imre: RMDSZ-EMNT: tabuk nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Traian Basescu államfőhöz címzett nyílt levelében a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetősége kihallgatást kért az elnöktől a székelyföldi autonómia ügyében. Az SZNT emlékeztetette az államfőt, hogy egy évvel korábban nyílt levélben kérték a székelyföldi autonómiáról szóló tárgyalások elkezdését, de azóta sem kaptak választ. . A levélben Fodor Imre SZNT-elnök megemlítette, hogy a nem hivatalos népszavazás keretében eddig mintegy 180 ezer székelyföldi lakos fejezte ki az autonómia iránti igényét. Az SZNT szerint, ha Traian Basescu hatékonyan közvetítené a többség felé, hogy a székelyföldi autonómia nem irányul Románia és a székelyföldi románság ellen, a magyar közösség hosszú távon megbízható támogatója lenne a demokráciának. /Az SZNT kihallgatást kér az államfőtől. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

Nemzetstratégiai kérdésekről és a határon túli felsőoktatásról szóltak az előadások augusztus 9-én Nagyváradon, a Kárpát-medencei Nyári Egyetem ötödik napján. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgató-helyettese előadásában kifejtette: Magyarország az állami feladatokat nem kívánja átvállalni, az anyanyelven való oktatási lehetőségeket azonban támogatja. A Magyarország által oktatási-nevelési támogatásként szétosztott 6 milliárd forint a határon túli magyaroknak szánt összes anyagi juttatás felét képezi. Zilahi szerint azonban egyelőre nem tudni, mennyire hatékony ez a fajta anyagi támogatás. Sok visszaélésről s kaptak hírt. „Egy új egyetem indítása nemcsak pénz kérdése, hanem szakmai kérdés is – vélekedett Zilahi. – Ezért a szakképzett tanárok és diákok hiányával küszködő Erdélyben kétszeresen meg kell fontolni egy állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását”. Szerinte a magyarul érettségizők száma nagyrészt azonos a már meglévő magyar egyetemi helyekével. „A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet minőségi egyetemmé kell fejleszteni. Igen komoly kérdésekkel szembesültünk a most induló akkreditációs eljárás során. Kérdéses, hogy az egyetem meg tud-e felelni a szigorú feltételeknek az infrastruktúra, a diákok létszáma és a megfelelő tudományos fokozattal rendelkező tanárok létszámának tekintetében” – tette hozzá Zilahi. Az előadás után felszólaló Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke cáfolta az elhangzottakat. Elmondása szerint Romániában jelenleg kétszer annyi magyar ajkú diák tanul román felsőoktatási intézményekben, mint magyar egyetemeken. A népességi mutatókat figyelembe véve elmondható, hogy a romániai magyarság 6,6 százalékos népességi arányához viszonyítva, a fiatalok mindössze 4,4 százaléka tanul tovább. Hantz kifejtette, az elmúlt 15 év történései is bizonyítják, hogy önálló magyar felsőoktatási struktúra nélkül sohasem oldódik meg az oktatói hiány. Hantz pontosította, hogy nem új egyetemet akarnak alapítani, hanem a már meglévő marosvásárhelyi és kolozsvári egyetemekből szeretnék visszaállítani a Bolyai Egyetemet. Ha ez megtörténik, annak akkreditálása már csupán politikai kérdés. A felvidéki hallgatók azt kérték, a magyar állam a jövőben vállalja fel a többség nyelvén tanuló magyar ajkú értelmiségiek segítését, valamint a doktorandusi képzés kiemelt támogatását is. /Gergely Gizella: „Egyetemes” ütközet a nyári egyetemen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességéről ismert elnöke augusztus 9-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: pártja olyan törvény előkészítésén dolgozik, amelynek alapján a trianoni békeszerződés és a Benes-dekrétumok hatályának megkérdőjelezőit büntetőjogilag felelősségre lehet majd vonni és bírói ítélettel börtönbe zárni. „Hadd tudják meg, hogy annak, aki a II. világháború utáni európai rendezést kétségbe vonja, börtönben a helye. Ott aztán majd töprenghet mindezekről” – jelentette ki a Robert Fico vezette koalíciós kormányhoz tartozó SNS vezetője, arra reagálva, hogy az ellenzéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) a héten jelezte: a szlovákiai magyarok jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok kárvallottjainak jelképes jóvátételét szeptemberben törvénytervezet előterjesztésével kívánja szorgalmazni. „A Magyar Köztársaság a szlovákok sérelmeit akkor sem tudná orvosolni, ha még további két évezredig fennállna” – jelentette ki Slota, aki a héten immár másodszor beszélt arról, hogy ha a magyarok bármit is követelni merészelnek, akkor pártja is benyújtja a számlát, kártérítést fog követelni azokért az 1938 és 1945 közötti sérelmekért, amelyeket a Horthy-hadsereg katonái követtek el „Szlovákia megszállása idején, szlovákok ezreit mészárolták le, családokat irtottak ki, az öregasszonyokat pedig magyar szomszédjaik aggatták lámpavasakra” – idézte Slotát a SITA hírügynökség. Slota jelezte, hogy pártja ismét a „köztársaság védelméről szóló törvény” előkészítésén dolgozik. Az SNS a kilencvenes években – akkor is kormányzati pozícióban – sorozatosan kísérletezett ugyanezzel a nyíltan magyarellenes tervezettel, amelyről annakidején még a szlovák lapok is azt írták, hogy ilyen kódexnek még az inkvizíció korában sem lett volna esélye. Slota helyettese, Anna Malíková Belousovová szerint Csáky Pál, az MKP elnöke azért állt elő a kárpótlást célzó tervezettel, mert csökken az MKP támogatottsága, és „a Trianonba belenyugodni képtelen magyarországi politikai elit nyomása alatt áll, de mert azok a revízió kérdését nem vethetik fel, ezért az MKP-val végeztetik el a munkát. ” Belousovová erkölcstelennek nevezte, hogy Csáky Pál, az MKP elnöke a holokauszt áldozataihoz hasonlította a Benes-dekrétumok kárvallottjait, s ily módon megsértette a vészkorszak áldozatait. /Slota börtönbe vetné Trianon megkérdőjelezőit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Hónapról hónapra ismétlődő jelenség, hogy kilenc-tizedike táján a patikákban elfogy a fedezet az ingyenes és térítéses receptek beváltásához. Azután megjelenik a Biztosítási Pénztár közleménye: a hónap utolsó tíz napján folytatódik a térítéses receptek beváltása. /Sipos János: A gyógyszerellátás miértjei. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

A kormány elfogadta Kovászna megye címerét. Háromszék történelmi címerét Szekeres Attila rajzolta újra. – Hosszú utat kellett bejárni, míg elfogadták – mondta Demeter János, a megyei tanács elnöke. A helyi politikusok egy része sokat gáncsoskodott, holott a címerek általában nem etnikai jeleket tartalmaznak, hanem emberi és közösségi karaktereket jelenítenek meg. Ez a címer ennek az elvárásnak minden szempontból megfelel. /(s): Régi-új címere van a megyének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

Maroshévízen a reformátusok kétszeres hátrányban vannak: etnikai és vallási kisebbségben élnek. Számuk alig haladja meg a hatszázat. Az itteni magyar reformátusok nagy részét a hatvanas évek iparosítási szele fújta ide. Balla Árpád lelkész elmondta, hogy hívei a szegények közül kerülnek ki. Maroshévíz a székelyföldi román ortodoxia egyik központjának számít. A település már a hetvenes években a magyarellenesség egyik fészkének számított. A helyzet most sem idillikus, de sokat változott. A református parókián szegénykonyha működik, ahol nemzetiségi és felekezeti megkülönböztetés nélkül minden rászorulót segítenek Az önkormányzat egyetlen fillérrel sem támogatja a szociális tevékenységet. /Szucher Ervin: Gyülekezeti ház épül. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Lakatos Róbert filmrendező a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet és média szakának tanára, Csendország, Ördögtérgye, Moszny és Bahrtalo című filmjei több magyar és nemzetközi díjat nyertek. Olyan rendezőként szokták említeni, aki szünet nélkül tervez, alkot. Lakatos Róbert elmondta, hogy a Sapientia filmes szakán való tanítás sok energiát vesz el. Emellett az Argo Audiovizuális Egyesület művészeti vezetőjének feladatkörét is ellátja. Az Argo feladata olyan kisfilmek gyártása, amelyek – főként anyagi okok miatt – nem férnek bele az egyetemi keretekbe. Fő feladatként egy olyan produkciós műhely létrejöttét tekintik, amely a tehetséges alkotók rendelkezésére állna filmjeik elkészítésében, a gyártás lebonyolításában. Ilyen jellegű produkciós iroda nincs Erdélyben. Erdélyi magyar filmes alkotókról, szakemberekről lehet beszélni, de tulajdonképpeni szakmáról egyelőre nem, állapította meg. Hiányoznak a jó világosítók, a hangtechnikusok, a gyártásvezetők, a producerek. Hiányzik maga a rendszer. Örvendetes, hogy a magyarországi Szülőföld Alap támogatni kezdte az erdélyi magyar filmet. /Burus János Botond: Beszélgetés Lakatos Róbert filmrendezővel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./

Immár kilencedik alkalommal gyűlnek össze a világ unitárius hívei augusztus 11-én a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, hogy Isten áldását kérjék életükre. A világtalálkozó házigazdája, Kedei Mózes székelyudvarhelyi unitárius lelkész-esperes elmondta, hogy az 1999-ben útjára indított világméretű találkozó tulajdonképpen a homoródfürdői unitárius búcsúnak a sokkal szélesebb körű folytatása. Az erdélyi unitáriusok mellett az Egyesült Államokból, Kanadából, Nagy-Britanniából és természetesen Magyarországról is több ezren érkeznek a találkozóra. /Koszta Endre: Unitáriusok Szejkefürdőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Már régóta nem arról van szó, hogy marad-e Tiszti, vagy sem, hanem arról, hogyan viszonyul a katolikus egyház a magyarsághoz, az emberi jogokhoz – foglalta össze álláspontját Eva Maria Barki nemzetközi jogász. Gergely István plébános elmondta: őt nem avatták be a körülötte lévő cirkuszba, és nem is engedi, hogy beavassák. „Mindentől elhatárolom magam, ami törvényellenes, egyházellenes, illetve a katolikus egyházat gyalázza. ” – fogalmazott. Elmondta, a cirkusz megviselte, és reméli, mihamarabb vége lesz az egész hajszának. /Horváth István: Lesz élőlánc a plébánosért? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Iskolai és iskolán kívüli magyarnyelv-oktatásra is szerződtetne magyarnyelv-tanárokat a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, jelenleg Pusztinán, Lábnikban, Somoskán, Magyarfaluban és Bákóban küzdenek szakemberhiánnyal. Aki vállalja a faluba költözést, szolgálati lakást is kap a munkakönyves állás mellé, de a legalább főiskolai végzettséggel rendelkező oktatóknak minimum egy évre alá is kell írniuk a szerződést. A csángó iskolák szakemberhiányáról szóló hír folyamatosan megjelenik a sajtóban, a szövetség ugyanis egész évben keresi az utánpótlást. Még mindig kevesen vannak a képzett, hazaköltözésre kapható, csángómagyar származású fiatalok. A csángó oktatás támogatói hét éve vívják – sokszor szélmalomharcnak tűnő – küzdelmüket a magyar nyelvű oktatás helyzetének javításáért. Sokszor kerülnek szembe nyíltan magyarellenes gesztusokkal is. További probléma, hogy az iskola román tanárai sokszor megszégyenítik a magyar tanórákra járó gyerekeket. A gyerekek továbbtanulási lehetőségei sajnos szintén korlátozottak, hiszen még a kollégiumi elhelyezést sem tudják a középiskolás korosztály számára biztosítani. Az elmúlt tanévben 53 ösztöndíjas tanulhatott Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, valamint Bukarestben, a IX–XIII. osztályban. Jelenleg 16 faluban folyik az oktatás. Mindössze 992 diák tanulhatta év közben, heti 3-4 órában a magyar nyelvet, az állami iskolák tanóráinak keretein belül – az oktatási törvény ugyanis mindössze ennyit tesz lehetővé a román tannyelvű iskolákban. /Erdős Zsófia: Tanárbörze Csángóföldre. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Befejeződött-e az átmenet Európában, hová és mennyien emigráltak a magyarok, illetve miért van a csavarnak szabványa az unióban, ha a kisebbségi kérdéseknek nincs? Elsősorban ezekre a kérdésekre adtak választ a büdösfürdői Európa Szabadegyetem előadói. Puccsnak, forradalomnak vagy reformnak nevezhetőek azok a folyamatok, amelyek révén a kelet-közép-európai országokban végbement a rendszerváltás? Talán egyiknek sem, a szakma az átmenet megnevezésben egyezett ki – mondta Zárug Péter Farkas politológus előadásában. A jelek szerint Románia jobban beépítette a rendszerváltást a társadalmi alrendszerekbe – oktatás, egészségügy –, mint Magyarország, azzal, hogy jobban felelt a nemzetközi kihívásokra. A magyarság egyharmada a Kárpát-medence nem magyarországi területein él, egyötöde pedig a Kárpát-medencén kívül. Bakos István kutató előadásában részletesen vázolta a történelmi eseményeket. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkári rangú vezetője megállapította, hogy az EU a normahiány miatt képtelen előírni Romániának – és még jó néhány tagállamnak –, hogy miként bánjanak kisebbségeikkel. /Orbán Ferenc: Félúton jár az Európa Szabadegyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 10./

A szabadkőművességet rendszeres emlegetik a sajtóban. Florian Pittisről megírták, hogy szóvivője volt a román páholynak. Horváth Andor emlékezett arra, hogy 2000 novemberében a televízióban rémregénybe illő dolgokat adtak elő arról, hogyan torpedózták meg külföldről az 1990 után újjászerveződő román szabadkőműves páholy tevékenységét előbb bomlasztással és megosztással, majd önkényesen idegen nagymester kinevezésével. Akkoriban Horváth Andor interjút készített a mozgalom egyik „nagy öregjével”, D. A. L. -val. Megkérdezte: milyen mértékben tekinti a román szabadkőművesek körében folyamatosan végbemenő különös eseményeket a Szekuritáté művének. Nagymértékben annak tekinti őket, hangzott a válasz. /Horváth Andor: A páholy mögött. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Néptánc-, népdal- és hangszeroktatás várja ezen a héten Válaszúton a XVI. Mezőségi Néptánctábor résztvevőit. A Kallós Zoltán Alapítvány által szervezett nemzetközi rendezvényre idén is számos külföldi vendég érkezett. Minden napra adatközlő énekeseket, táncosokat hívtak meg. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató tartott előadást. A népdaloktatást Kallós Zoltán és Sánta Emőke vezeti. /Dézsi Ildikó: Válaszút. Mezőségi néptánctábor és hangszeroktatás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Gonda Zoltán a színek és fények festője, így jellemezte a Kolozsváron, a Bánffy-palotában, a Művészeti Múzeumban kiállító debreceni képzőművészt Németh Júlia műkritikus a megnyitón. A kiállító művész A formák belső rendje c. alkotását a múzeumnak adományozta. /Köllő Katalin: Színek és fények festője a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

Augusztus 10-én Székelyudvarhelyre látogatott Traian Basescu államfő, aki Szász Jenő polgármesterrel, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével is találkozott. Együtt az udvarhelyi várba sétáltak, ahol éppen a Míves Emberek Sokadalma zajlott. Legutóbb Basescu tavaly március 16-án érkezett Székelyudvarhelyre, amikor bejelentette: folytatni kívánja Szász Jenővel Székelyudvarhelyen a korábban a Cotroceni-palotában elkezdett megbeszélést. Egy héttel azelőtt ugyanis kétórás megbeszélést folytatott Szásszal Bukarestben a tavaly március 15-ére összehívott székely nagygyűlésről, a romániai magyarság helyzetéről és a székelyföldi város gondjairól. /(borbély): Basescu ismét felkereste Szász Jenőt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke kijelentette: Traian Basescu javaslata a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásáról a magyar diákok számára ostobaság, hiszen 2003-tól ezt törvény szabályozza. A bírálatokra reagálva Traian Basescu Csíkszeredában leszögezte: románellenes az, aki nem érti meg a román nyelv idegen nyelvként történő oktatásának előnyeit. /A házelnök is kommentál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

A Román Civil Fórum (FCR) elnöke, Adrian Iurascu felszólította az ortodox egyház vezetőit, hogy akik a kommunista rendszerben együttműködtek a Szekuritátéval, ne pályázzanak a Teoctist pátriárka halálával megüresedett tisztségre. Ezt követően Dinescu, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagja nyilvánosságra hozta Cotidianul című napilapban, hogy Plamadeala erdélyi metropolita állítólag levélben kérte Ceausescutól előléptetését tábornokká, mivel úgy vélte, hogy „elég időt töltött” a Szekuritate ezredesi rangjában. Constantin Stoica, a patriarkátus szóvivője közölte, hogy a CNSAS-hoz egy világi személy nyújtotta be a Dinescu elleni panaszt. Azelőtt perrel is megfenyegették Dinescut. /Feljelentették a CNSAS-nál Dinescut az ortodoxok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Jól kezdődött az RMDSZ és a Tőkés László református püspököt támogató civil szervezetek munkacsoportjai közötti egyeztetés, de a végső egyezség még nem született meg. A RMDSZ részéről Kelemen Hunor, Tőkés László részéről pedig Szilágyi Zsolt vezette a két munkacsoportot. Mindketten derűlátóan nyilatkoztak. A három órás egyeztetés során megállapodtak abban, hogy támogatják a különböző autonómiaformákat. Szilágyi szerint ez azt jelenti, hogy az RMDSZ támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett népszavazást, de a Tőkés köré csoportosuló civil szervezetek is egyetértenek Székelyföld modernizációjával, ami az RMDSZ által kezdeményezett a Szövetség a Székelyföldért egyesület célja. A közoktatási és a felsőoktatási kérdések is összekötik a feleket, akárcsak a csángóügy, valamint az egyház és a politikum közötti partneri viszony megerősítése, a decentralizáció, illetve a restitúció felgyorsítása. Szilágyi szerint a választási törvény és párttörvény diszkriminatív kitételeinek módosítása elől sem zárkózott el az RMDSZ. /Borbély Tamás: Sikeres tárgyaláskezdet Markó és Tőkés között. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Kiragasztottak RMDSZ-tulipán jelvénnyel egy felhívást Marosvásárhely magyarságához, amely arra biztatott, hogy nem kell válaszolni azoknak, akik véleményt kérnek a Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatosan, továbbá, hogy az autonómia-referendumnak „nincs semmi értéke”, s Fodor Imre társasága minden szavazatért sok pénzt kap. Diverzióról van szó, amellyel az RMDSZ-t akarják lejáratni – jelentette ki Gáll Éva, a RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének szervezési alelnöke. Az RMDSZ-nek semmi köze nincs ehhez, az RMDSZ programja ugyanis magába foglalja az autonómia minden formájának a megvalósítására való törekvést. A plakátkészítők célja az, hogy RMDSZ-ellenes hangulatot keltsenek az EU-parlamenti választások előtt. /Diverziókeltés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

A Hargita és Kovászna megyei Románok Polgári Fóruma tiltakozik Kovászna megye új címerének elfogadása ellen, mivel szerintük a címer egyetlen olyan szimbólumot sem tartalmaz, amely a románokat képviselné. Ioan Solomon, a fórum elnöke kifejtette: a címert azért fogadta el a kabinet, mert az RMDSZ kormányon van. Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök szerint a címer nem etnikai, hanem heraldikai szimbólumokat tartalmaz, a címerek használata koncentrált formában a vidék történelmét, gazdasági, kulturális és szociális jellegzetességeit tömöríti. /Román tiltakozás Kovászna megye címere miatt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

Botrányosnak nevezhető, amit az aradi önkormányzat művel báró Neuman Ferenccel és emlékével. Miközben jogosan szeretnék az építtetőről elnevezni a jelenlegi UTA-stadiont, átkeresztelik, ez nem tudatlanságot rejt. A demokrata párti Ionel Costin által előterjesztett határozattervezet szerint az UTA-stadiont a közeljövőben “Stadionul Municipal UTA – Francisc von Neumann” névre fogják átkeresztelni. Az indoklásban hosszasan ecsetelte Neuman érdemeit, de arra nem ad magyarázatot, hogy miért biggyesztették Neuman neve – egy “n-nel” kell írni! – elé a von-t, ami német nemességet jelentene. Végvári Neuman Ferenc soha nem viselte a von-t, élete végéig a báró megszólítás járt neki. Az a cél, hogy Neuman Ferenc eredeti magyar származását eltussolják, és németesítsék a nevét. Remélhetőleg az RMDSZ még idejében lép és módosíttatja a nevet. /Irházi János: A báró forog a sírjában. Costin német nemest faragott Neuman Ferencből. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Éppen száz éve annak, hogy Csíktaploca – leválva a csíksomlyói egyházközségről – önálló plébániává vált. Az évfordulót templomszenteléssel is ünnepelték. Taploca filiája, Csiba és Erdőalja hívei számára épített templomot pedig augusztus 10-én szentelték fel. A hivatalosan kápolnának nevezett, de templomnak is beillő épületet. dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel. Az érsek örömét fejezte ki, hogy ezekben az időkben, amikor folyamatosan csökken a lakosság létszáma, itt az élő közösség számára új templomot építettek. A szentmise végén a templomépítő Boros Károly főesperes köszönetet mondott Isten után mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak az új templom felépítéséhez. Jakubinyi érsek a Csíksomlyón kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta: az egyházjogot nem kívülről jött személyek, hanem a pápa, a megyéspüspök, a plébános, illetve a plébános elnöklete alatt működő, a hívek által megválasztott egyháztanács gyakorolja. /Takács Éva: Templomszentelés Csibában. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 11./

Augusztus 9-én immáron hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit a Filmtett – Duna Műhely alkotótábor. Az ifjú filmesek a tavalyi helyszínre, Csíkszépvízre tértek vissza idén is. A szervezők számos erdélyi és magyarországi jelentkező közül választották ki azt a mintegy félszáz résztvevőt, akik nyolc filmes műfaj csínját-bínját tanulják a tíznapos együttlét során. Az ifjú érdeklődőket neves szakemberek irányítják. /Papp Vera-Ágnes: Filmkockák Csíkban. Filmes alkotótábor kezdődött Erdélyben. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

A kolozsvári román elektronikus és írott sajtónak lehetősége nyílott arra, hogy a helyszínen ismerkedjen meg a magyarországi kulturális autonómiával, ugyanis László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Gyulára és Méhkerékre látogatott el egy kolozsvári küldöttséggel. A politikus várhatóan Kreszta Trajánnal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnökével is találkozik, de Ioan Fodoreanu gyulai román főkonzullal is megbeszélést folytat. László Attila a gyulai román iskolának könyvadományt és sportfelszerelést vitt. Megállapította, hogy a romániai magyarok és a magyarországi románok kölcsönösen irigykedve néznek egymás helyzetére. Egyfelől Magyarországon működik a kisebbségi önkormányzat, amelynek maximális beleszólása van a kulturális intézmények működésébe, másfelől pedig a román kisebbségnek nincs parlamenti képviselete az Országgyűlésben. /B. T. : A magyarországi románokat kereste fel László Attila. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

Bukarestben rájöttek, hogy a falun élő embernek szüksége van közösségi együttlétre, szórakozásra, tánc- és színjátszó körökre, dalcsoportokra, könyvtárakra, esetleg számítógépekre, internetszolgálatra. Ezért a Művelődési Minisztérium programot indított falusi művelődési házak építésére. Kovászna megye – a benyújtott pályázatok alapján – hat településén kezdhetik el hamarosan a művelődés hajlékának építését: Illyefalván, Maksán, Szentkatolnán, Kisborosnyón, Csernátonban és Bölönben. Szeptemberben Málnásfürdő és Málnás nyújthat be ilyen célú pályázatot. (simó): Hat művelődési házat építenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./