Toader Arapasu, szerzetesi nevén: Teoctist, 1935-ben tette le a szerzetesi esküt. 1962-ben aradi, 1963-ban észak-amerikai és kanadai püspök, 1973-ban Olténia érseke, 1977-ben pedig Moldva és Bukovina metropolitája lett. Elődje, Iustinian halálát követően, 1986 novemberében „Bukarest érsekévé, Magyar–Oláhország metropolitájává és a Román Ortodox Egyház pátriárkájává” választották. Teoctist a kommunizmus idején több régi ortodox templom és kolostor lebontásába egyezett bele, ezért 1990-ben lemondatták. Három hónap múlva azonban Ion Iliescu támogatásával visszakerült a pátriárkai székbe. Bírálói elsősorban a Szekuritatéval, a kommunista hatóságokkal és a diktátorral való együttműködést vetették a szemére, de azt is, hogy teológusként, az 1941-es legionárius lázadás idején részt vett a bukaresti Antim utcai zsinagóga szétverésében. Legionárius és szekuritátés múltját soha nem tisztázta. Elmarasztalják ma azért is, mert nem modernizálta az ortodox egyházat, ellenezte a papok titkosszolgálati és az egyház pénzügyi átvilágítását. Az ortodox egyház mindmáig kiszolgálja a politikát, és nem szolgáltatta vissza a görög katolikusok eltulajdonított templomait és javait. Hívei ezzel szemben úgy látják, nehéz időkben őrizte meg egyháza egységét, amelyet 400 új kolostorral és 2000 új templommal tett gazdagabbá. Legfőbb érdemének tekintik, hogy nyitottságot mutatott az ökumenizmus irányába, így az első ortodox pátriárka volt, aki ortodox többségű országba hívta meg II. János Pál pápát. Az 1999. évi pápalátogatást Teoctist 2002-ben viszonozta, amikor a Vatikánban együtt imádkozott a pápával a két testvéregyház közeledéséért. /Teoctist (1915–2007). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

A Nemzeti Kezdeményezés Pártja /PIN/ arra kérte Eugen Ovidiu Chirovici-ot, a romániai szabadkőműves páholy vezetőjét, határolódjon el azoktól a tevékenységtől, amelyekben tagjai egy része Sorin Frunzaverde DP-alelnök vezetésével részt vesz, és amelynek célja befolyásolni az új pátriárkáról szóló választást. A PIN közleménye szerint több szabadkőműves páholy tagja az elmúlt napokban lobbizni próbált azon személyek mellett, akiknek joga van szavazni az új pátriárka személyéről. A lobbi célja, hogy olyan pátriárkát válasszanak, aki közelebb áll a szabadkőműves értékekhez. A közlemény azt állítja, hogy “Sorin Frunzaverde irányítja leglátványosabban ezt a kezdeményezést, kihasználva a szabadkőműves páholyokban elért pozícióját, valamint politikai és adminisztratív tisztségeit. ” A PIN szerint a helyzet azért is súlyos, mert Frunzaverde visszaesőnek számít: közismert ugyanis, hogy Laurentiu Streza erdélyi metropolita megválasztásakor is latba vetette befolyását. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

Augusztus 9-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalában ül össze a két munkacsoport egyeztetni az együttműködési feltételekről. A Markó–Tőkés-találkozón kicserélt dokumentumok tartalmát igyekeznek közelíteni egymáshoz. Markó Béla és Tőkés László augusztus 24-ét szabta meg határidőként, eddig kell a munkacsoportoknak egyezségre jutniuk. Tőkés csapatát Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviseli majd, nem nevesítették a független jelöltként indulni szándékozó püspököt támogató szervezetek képviselőit. Az RMDSZ részéről ugyanazok vesznek részt az egyeztetésen, akik elkísérték Markót, a küldöttséget Kelemen Hunor ügyvezető elnök fogja vezeti. /Farkas Réka: Alsóbb szinten folytatják a tárgyalást (Egyeztet az RMDSZ és ellenzéke). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége (EREK) megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége a megbékélés és az egységkeresés útját választotta – áll a Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok által aláírt nyilatkozatban, Markó Béla és Tőkés László találkozásáról. Az EREK üdvözli az EMNT és az SZNT vezetőinek törekvéseit összegző „Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért” címet viselő dokumentumát. Ugyanakkor fontosnak tartja az RMDSZ képviselői által a „Közös nemzeti célokért” című anyagban megfogalmazottakat is. /Elégedettek a Markó – Tőkés találkozóval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Augusztus 3-án este Traian Basescu államfő helikoptere a kovásznai Horgászvölgyben a volt Ceausescu-villa mellett szállt le. Többen arra kérték, hogy számolja fel a korrupciót, és járuljon hozzá a nyugdíjak emeléséhez. Basescu és kísérete a Tündérvölgyből Kommandó felé vette az irányt, majd visszatérve a Szarvas Szállóba mentek. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Az Iskola Alapítvány „Szülőföldön magyarul” projektirodája a második kiutalás során, július 31-én 32 128 gyerek után folyósította a támogatást azoknak a szülőknek, akik postán kérték az összeg kifizetését. A projektiroda 5 258 gyerek számára bankkártyájára történő átutalással folyósítja a támogatást. /Folyósított oktatási támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Resicabányán nagyjából befejeződött a Templom és Iskola épülete tetőterének a rendbetétele. Közben a református egyházközség újabb százezer lej állami támogatást kapott, szeptemberben még ugyanekkora összegre számíthatnak. Az újabb összegek birtokában szinte teljesen fel lehet újítani és korszerűsíteni a Templom és Iskola épületét. /Makay Botond: Folytatódik a Templom és Iskola nagyjavítása. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) szervezésében rajtolt a XI. színjátszó találkozó Székelyderzsen, ahol az előzetes bejelentkezések alapján több mint 500 fiatal vesz részt. Fellép Berecz András mesemondó és népdalénekes is. /XI. ODFIE színjátszó találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

Miközben az aradiak egy része a Békés megyei strandokat választja, a Szatmár megyei lakosok zöme a hétvégéket a vásárosnaményi strandon tölti. A Szamárnémetitől 50 kilométerre levő úszómedence ugyanis jól felszerelt, miközben a szatmárnémeti strand siralmas állapotban van. A szatmáriak elégedettek a magyarországi szolgáltatásokkal, és az árakat is megfelelőnek tartják. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./

Csíkszereda és Csíksomlyó képes története címmel több évi aprólékos munkát igényelt újabb várostörténeti kötettel állt elő Vofkori György. „Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, valamint Csíkszereda és Csíksomlyó képes történetei egyformán édes gyermekeim, de mind közül e legutóbbit érzem a legszebbnek. A feladat kihívás volt, de most úgy érzem, benne van Csíkszereda lelke, a ferencesek lelke és az én lelkem is” – mondta az augusztus 3-án tartott könyvbemutatón a szerző, majd köszönetet mondott a dokumentációban nagy segítséget nyújtóknak, hangsúlyosan Erőss Vilmosnak. /Képes várostörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./

Albert Ernő nyugalmazott ,,mikós” igazgató, az Albert Kiadó vezetője a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának emlékére hasonmás kiadásban megjelentette az 1899-ben Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék Vármegye Emlékkönyv Magyarország ezeréves fennállása ünnepére című millenniumi művet. A hasonmás díszkiadású könyvet hatolykai Pótsa József, a nagy tudású főispán szerkesztette a legjelesebb korabeli történészek, tudományos kutatók és szépírók közreműködésével. Háromszék millenniumi ,,nagybibliája” olyan okmányok szövegét is tartalmazza, amelyek a Székely Nemzeti Múzeum menekített értékeinek zalaegerszegi szétbombázásánál örökre eltűntek, s egyedüli forrásuk ez a könyv. A kiadatást sarkallta az is, hogy Székelyudvarhely millenniumi emlékkönyve – Jakab Elek és Szádeczky Lajos munkája, 1901 – reprint kiadásban már 1994-ben megjelent. Albert Ernő pályázatait az illetékes kuratóriumok évről évre elutasították. Sylvester Lajos szerint a legnagyobb, egy személyhez köthető vállalkozás ez a könyv, amellyel a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójára valaki is kirukkolt. /Sylvester Lajos: Háromszék vármegye millenniumi emlékkönyve (Egy hasonmás kiadás lapszélére). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Július 16-án a gyimesfelsőloki Komjáton templomot szentelt a kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. /Templomszentelés a Gyimesekben. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./

A Bolyai Nyári Akadémia keretén belül a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának védnökségével gyulafehérvári főegyházmegyei tanfelügyelőség és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az idén is megszervezte a római katolikus iskolai hitoktatók továbbképző tanfolyamát Székelyudvarhelyen. Horváth István főtanfelügyelő köszöntötte a négy egyházmegyéből érkezett 107 hitoktatót. Prof. dr. Marton József, a BBTE Római Katolikus Teológiai Fakultásának dékánja a hitoktató munkájának nehézségeit, érintette a mai társadalmi körülmények között. /(fa): Hitoktatók nyári továbbképzője Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 5./

Kovászna megyébe látogatott augusztus 4-én Traian Basescu államfő, egyebek mellett megtekintette a Kovászna fürdővárosban működő szívkórházat. Az államfő élesen bírálta az ottani közutak állapotát. Traian Basescu egységre szólította fel a székelyföldi románokat és magyarokat, hogy közös erőfeszítéssel járuljanak hozzá régiójuk fejlődéséhez. Az államfő másnap, vasárnap folytatta a Kovászna megyében kezdett magánlátogatását, hangsúlyozta: nincs külön üzenete az itt élő magyaroknak és románoknak. Így egységes üzenetet továbbított, amelyben az etnikumok közötti kapcsolatok pozitív alakulásának kulcsaként a gazdasági fejlődést jelölte meg. Basescu megállapította: mindkét megye lemaradt Románia többi megyéihez képest, főként a közutak állapota tekintetében, amit – mint fogalmazott – nehéz magyarázni bármiféle politikai vagy gazdasági szempontból. Az államfő részt vett Kommandón egy helyi ünnepségen is, ahol megígérte, hogy gyakrabban ellátogat majd Kovászna megyébe, mivel az itteni táj nagyon szép, az emberek pedig rendkívül vendégszeretők. Azt is megígérte, hogy a jövő évi kommandói ünnepségre néhány szót magyarul is megtanul. /Kovászna megyében járt Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

„Igyekeztem minden fontos mondandónkat előadni, legalábbis amennyi negyven percbe belefért” – mondta Vajda Lajos, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Az elnöki látogatás idején éppen a Kommandói Napok rendezvénysorozatán részt vevő Vajda négy háromszéki polgármester kíséretében kapott lehetőséget a rövid beszélgetésre az államfővel. „Azt kértem Traian Basescutól, hogy kapjunk erőteljesebb jelzéseket Bukarestből a székelyföldi megyék idegenforgalma fellendítésének ügyében. ” – mondta. /Cs. S. : Államfői ígéret. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Van pozitív hozadéka Traian Basescu államfő székelyföldi látogatásának. A Konstancán született, így a magyarokkal sokat nem érintkező államfőnek eddig jogosan rótták fel, hogy nagyon keveset tud a romániai magyarság problémáiról, ahogy a kisebbségpolitika iránt sem mutatott a mindenkori román államfőtől jogosan elvárt empátiát. Székelyföldi kiruccanása nyomán végre Basescu maga szembesülhetett azzal, amit az RMDSZ vezetői 1990 óta hangsúlyoznak: egész Erdélyt, de főként Székelyföldet elhanyagolta a mindenkori román hatalom, amely tudatosan elszegényítette a régiót. Basescu továbbra is kerüli, hogy a romániai magyar közösség helyzetének hosszú távú és megnyugtató rendezését etnikai szempontú megközelítésbe helyezze. Ennek még a látszatától is tartózkodik. /Borbély Tamás: Basescu Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

„A magyar–magyar kapcsolatok szempontjából új felelőssége van Magyarországnak és a magyar kormánynak” – mondta Göncz Kinga magyar külügyminiszter augusztus 3-án Jászberényben egy konferencián. Kiemelte: az új külkapcsolati stratégiát az jellemzi, hogy a mai nyitott világban a határon átnyúló kapcsolatok már nem a diplomácia privilégiumát jelentik, hiszen önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, egyetemek, kutatóműhelyek, illetve családi-baráti kapcsolataikkal az emberek építik. A határon túli magyarság érdekében kialakított nemzetpolitikai szempontokról szóló előadásában elmondta: a határon túl élő magyarok mintegy 90 százaléka már európai uniós polgár, ugyanakkor a Vajdaságban és Kárpátalján élők nehezebb helyzetben vannak, ezért indokolt lenne, hogy az itt élő magyarság népességarányosan nagyobb mértékben részesüljön a támogatásokból. Továbbra is megmarad a határon túli magyarság felé a támogatási politika létjogosultsága, és komoly pénzügyi forrásai lesznek a határon átnyúló együttműködéseknek is, amiből hidat, utakat lehet építeni és közös vállalkozásokat fejleszteni. A konferencián előadás hangzott el többek között a nemzeti kisebbségek nemzetközi parlamenti szervezetekben való védelméről, a veszélyeztetett kisebbségekről. A rendezvényen az erdélyi Nyárád mente kistérség képviselői is részt vettek. A Jászság fővárosában hagyományteremtő szándékkal szervezték meg az első „magyar-magyar konferenciát”, amellyel szeretnék kiegészíteni az évente megrendezendő Csángó Fesztivál folklór- és tudományos programjait. A konferencia célja Magyarország és a jászsági kistérség külföldi megismertetése és kapcsolatok kezdeményezése határon túli magyar területekkel. /Magyar–magyar találkozó. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Malina Hedvig megveretése kisebbségi tapasztalatok birtokában nem volt kétséges. Egy fiatal nemzetállam, esetünkben Szlovákia, el szeretné érni, hogy többségi polgárai otthon érezzék magukat. A legprimitívebb közegben ennek a tételnek a talpköve, sarkkérdése: ki parancsol otthon és milyen nyelven? Kit kit üthet pofon büntetlenül? Ki a büntető és ki a büntetett? Jogorvoslat nélkül. Nyitrán – úgy tűnik – még mindig tét és kockázat magyarnak, demokratának, másnak lenni. A magyar diplomácia pedig finomkodik, írta Sebestyén Mihály, nem szabad beavatkozni a belügyekbe – mondja a magyarországi hivatalosság. Ugyanaz a szocialista vakság, amely a Kádár-rendszert megakadályozta abban, hogy a romániai magyarokért akármit is tegyen. Errefelé minden nemzetállam aktívan tesz valamit faj- és vér-, hit-, nyelv- és kultúrtestvéreiért. Magyarország megint elegáns akar lenni a faragatlan bugrisokkal szemben. Miért kell Szlovákiát, a rendőri, nyomozati vagy igazságügyi szerveket kímélni? Mit nyerünk ezzel? Mi lehet a kisebbségek reménye ilyen lagymatag fennköltség nyomán? Úgy látszik, az orbáni ellenzék inkább felvállalja a magyarságvédelmet. /Sebestyén Mihály: Malina Magyarova. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Kóka János, az SZDSZ elnöke augusztus 3-án Budapesten megbeszélést folytatott Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ szenátorával. A találkozón a politikusok az egyik legfontosabb célként a határon innen és túl élő magyarok „közös kulturális terének kitágítását” jelölték meg. Az SZDSZ-nek új liberális nemzetpolitikát kell képviselnie, amely az európai integráció értékeire, valamint az emberi jogok, a demokratikus intézmények, a kulturális hagyományok, és a kisebbségek jogainak következetes védelmére épül – fejtette ki Kóka János. Eckstein-Kovács Péter kitért arra, hogy a regionalizmus a kibővült EU egyik legfontosabb kérdése, ennek formálásában partnernek tekinti az SZDSZ-t és a román liberális pártot is. /Kóka–Eckstein találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Fényűző és nagyszabású temetést szerveztek Bukarestben Teoctist volt első pátriárkának. A részvétnyilvánítások szinte mind Teoctist érdemeként említették a más egyházak felé, az ökumenizmus irányába való nyitást, illetve II. János Pál pápa meghívását és fogadását Bukarestben. II. Alekszij, Moszkva pátriárkája az egész ortodoxia veszteségeként értékelte Teoctist halálát, aki bátran és határozottan vezette a híveket a megváltás felé. /Szabó Tünde: Eltemették a pátriárkát. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Még tartott az ortodox egyházfő temetése, amikor máris két szakbizottság indított hivatalból vizsgálatot Teoctist pátriárka halála körülményeinek kapcsán. Fölmerült ugyanis a gyanú, hogy a dülmirigyműtétet végző orvos szakmailag kifogásolható módon járt el. Az ortodox egyház Szent Szinódusa elzárkózik az új egyházfőt megválasztó Egyházi Választási Kollégium világi tagjainak megnevezésétől, holott a választásban nagy szavuk lehet, hiszen a 195 tag közül 88 világi személy. /Főpaphalál, világi bonyodalmak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Németh Csaba Kovászna megyei szenátor a vele készült interjúban a kettős szuverenitásról szóló elméletéről fejtette ki véleményét. A kettős szuverenitás mint megoldás (két állam szuverenitása alatt álló területek létrehozása, mindenekelőtt konfliktusfelszámoló, konfliktusmegelőző szándékkal) kompromisszumos, demokratikus rendezés. Kompromisszumos, mert kölcsönös engedményekkel járó megegyezés eredménye. A szuverenitást csak az illető két állam gyakorolhatja, más állam/államok vagy nemzetközi szervezetek csak biztosítékokat adhatnak, garanciákat nyújthatnak vagy kaphatnak. Mindeddig nem sikerült rendezni többek között Észak-Írország, Ciprus, Gibraltár, Koszovó, Hegyi Karabah helyzetét. Új alapokra kell helyezni a tárgyalásokat. /Új megoldás konfliktuskezelésre: a területek kettős szuverenitása. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Hetvenedik születésnapja előtt beszélgetett Kántor Lajossal, a Korunk folyóirat főszerkesztőjével a lap munkatársa. Kántor Lajos pályafutása összefonódott a patinás kiadvánnyal. Huszonévesen lett a Korunk irodalmi rovatának vezetője, 1990-től a lap főszerkesztője. Szerinte a lap Dienes-féle korszaka, az 1926-os indulástól egészen ‘28-29-ig, amíg Gaál Gábor át nem vette a lapot, ez a legértékesebb hagyomány. A legelső lapszám egyik szerzője a legnagyobb veszélynek a fasizmust és a bolsevizmust jelölte meg. 1957-es újraindulása után a szerkesztőség ki volt szolgáltatva a politikai körülményeknek, akkor nagyon sok elmarasztalható szöveg jelent meg. A ‘60-as évek közepétől lehet új periódusról beszélni, a kultúrpolitikában a ‘70-es évek elejéig-közepéig javuló légkör érvényesült. Kántor szerint a mai Korunk már nem tekinthető sem baloldalinak, sem jobboldalinak. Nem szempont a szerzők pártszimpátiája. Arra vigyáznak, hogy a folyóirat ne legyen színtere aktuálpolitikai összecsapásoknak. Kántor Lajos /Kolozsvár, 1937. augusztus 7./ író, irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő, művészetkritikus. Az 1990-es években óraadó tanár a Babes-Bolyai Egyetemen, a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium tanszékvezetője (1994-98). 1979-ben Kolozsváron megszerezte az irodalomtudományok doktora, 2001-ben Budapesten az MTA doktora címet. Társszerzője (Láng Gusztáv mellett) a máig alapmunka Romániai magyar irodalom 1945-1970-nek (1971), irodalomtörténeti tanulmányainak témái többek közt József Attila, Madách Imre, Móricz Zsigmond, Reményik Sándor, Szabédi László, Szilágyi Domokos. Legújabb könyvei: Reményik Sándor – A mítosz és az erdélyi valóság (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2007); Az Idő Vaskalapja. Negyed évszázad (1964-1988) Sükösd Mihállyal (Kalligram, Pozsony, 2007). /Stanik Bence: Helyet adni annak, ami érték. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Az elárasztás utáni XVI. találkozón az egykori lakosok, a faluból elszármazottak, az újfalusiakkal együtt jöttek össze augusztus 4-én. A találkozó hagyománnyá vált, Bözödújfalu volt lakói hazatérnek szülőfalujuk határába. Az ökumenikus istentisztelet után a jelenlévőket rövid műsorral köszöntötte a marosvásárhelyi Alsóvárosi Református Egyházközség Vegyes Kara. /(kilyén): Szétszóródva, de együttes akarattal. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület az idén a Maros megyei Vármezőre hívta össze a szervezet tagjait, akik másfél napos esős idő után négy napon keresztül kirándulgathattak a környéken. Több mint ezren vettek részt az augusztus 5-én zárult EKE-táborban. „Az EKE egyetlen szervezete sem jelezte, hogy jövőre felvállalná a szervezést” – jelezte Velicsek Éva, az esemény egyik főszervezője. Szerinte a legnagyobb gondot éppen az okozza, hogy sikere miatt az évi vándortábor túlnőtte magát. Az utóbbi években az EKE-seknek egyre nehezebben sikerült a több száz sátor felhúzására alkalmas telket bérelniük. Lukács József, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos vezetője szerint nincs ok az aggodalomra, több mint valószínű, jövőre is lesz vándortábor. /Szucher Ervin: Nem lesz jövőre EKE-tábor? = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Ezer új lejre büntette Nagyváradon a Regionális Ökológiai Szolgáltató Központ munkatársait a rendőrség, mert hétvégi tiltakozásukkal megakadályozták, hogy a munkagépek elkezdjék a Sebes-Körös partjára tervezett betonozási munkálatokat. A zöldek több civil szervezettel közösen a Körös-part úgynevezett rendezése ellen tiltakoznak. A zöldek pert indítottak a polgármesteri hivatal által kiadott építési engedély felfüggesztéséért és érvénytelenítéséért. /Both Abigél: Zöldüljön Váradon a Körös. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Közel kétszázan vettek részt a Kőrösfőn augusztus 2–5. -e között megszervezett IKE találkozón. Az idei közösségépítő és személyiségfejlesztő tábor témája a labirintusok voltak. A program csoportos áhítatokkal indult, majd különböző előadásokkal és beszélgetésekkel folytatódott. /Dézsi Ildikó: Kőrösfői labirintusok. VIII. IKE találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Szent Imre születésének 1000. évfordulója tiszteletére mintegy ötszáz kilométeres emléktúrát tesznek meg magyarországi és erdélyi huszárok. A túra fő célja a magyar nép lovas-katonai hagyományainak ápolása. Az Együtt – Határok Nélkül – Szent Imre Millennium Emléktúra magyarországi főszervezője, Csontos János országgyűlési képviselő Székelyudvarhelyen ismertette a túra részleteit, valamint útvonalát. A közel ötszáz kilométernyi hosszúságú távot a résztvevők lóháton teszik meg, és tizenhat helyen táboroznak. A csapat Magyarországról indult, Erdélyben további öt hagyományőrző huszárcsapat csatlakozott hozzájuk, a résztvevők többek között Farkaslakára is ellátogatnak. Az emléktúra augusztus 1-jén indult útjára, és szeptember elsején Hegyközszentimrén, egy millenniumi huszártalálkozóval ér véget. (Szász Emese): Emléktúra határok nélkül. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Korszerű, öltözőkkel, zuhanyzókkal felszerelt tornatermet avattak a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskolában. – Ezek az iskolák, iskolaközpontok lassan a magyarság végváraivá válnak, és ilyen tornatermekre az ország számos szórványmegyéjében is szükség lenne – mondta Lakatos András iskolaigazgató. Póka András György helyi polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a tornaterem felépítését támogatták: a Tanügyminisztériumnak, az RMDSZ vezetőségének, valamint a helyi önkormányzat munkatársainak. /Tornaterem-avatás Kalotaszentkirály–Zentelkén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

Gyergyótekerőpatakon a nagymise után a templomban ismertette augusztus 5-én Horváth Sándor iskolaigazgató az Ez történt, így történt című könyvet, amely az 1959-ben, 22 évesen letartóztatott, bebörtönzött, megalázott és kettétört életű Horváth Matilda (nevét így használja Matild néni) szenvedéseit tárja elénk. Matild néni beszélt a könyv születéséről, jelezve, most dolgozik élete regényén, mert a fiataloknak tudniuk kell a történelmet, amelynek része volt a kommunizmus ellen harcolók küzdelme is. A templomból az 1890-ben épült iskolához vonultak a résztvevők, melynek falán Csedő István plébános a kommunizmus hét gyergyótekerőpataki meghurcoltja – Bencze Ágoston, Bíró Vencel, Fórika István, Horváth Julianna, Horváth Matilda, Murcsek András és Tatár Anna – tiszteletére készült emléktáblát áldotta meg. /Bajna György: Emléktábla az áldozatoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./; Horváth Matilda: Ez történt, így történt… /Marosvásárhely, Lyra Kiadó, 2007/